Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET

Bálintné és a méhek

Alig rnfilt csak tíz óra, lóformán reggel van még, de márts hétágra tűz a nap. Gyü'kUől fúurkoocej mintegy 3 kilométernyire az erdő szélén, gyönyörű, jó illatú., madárdalos hegyoldalban magányos ház áll. Az egyetlen lakott tanya a környéken.

A porta magányos lakóla. özo. Bálint Lafosné ma Is korán ébredt. Hiába, a ház körül mindig rengeteg a tennivaló. Й szikár-inas, fürge léptű asszony most példának okáért épp a kútnál tüsténkedik: akkurátus mozdulatokkal vizet mer az ásott, rendben tartott üregből.

A friss nedűt a baromfiitató tálakba tölti Körötte fehértollú libák gágoknak meg tyúkok téblábolnak, amott két korcs morcos , házőrző meg egy egészen fiatal, még járni is alig tudó kutyus hancúrozik.

A bádogvödör szélére hirtelen méhek telepednek.

Ihatnék/uk támadt.

— Látom, ti Is megszomjaztatok — pihen meg egy pillanatra Bálintné tekintete a kis szárnyas jószágokon —, mindjárt töltök nektek is egy bögrényi innivalót Aztán kts lapos tányért tesz a kút deszkafedőjére és vizet loccsant bele. A szorgos kis rovarok menten ellepik az edénykét.

— A — csillan fel a hetvenedik esztendejét taposó aszszony szeme —, úgy látom, ti a nagy sárga kaptárban laktok. Mert tudjátok meg, megismertelek ám titeket. Sok örömem volt már ugyanis bennetek. Mindig serényen dolgoztatok.

A szomjukat oltott méhek tesznek egy „köszönökört" a madárcsontú nő feje fölött, aztán a ház végében felállított kaptárok felé veszik az irányt. Özv. Bálintné meg leül a tornácra, az árnyékba, pihenni egy kicsit.

— Sok esztendeje méhészkedőnk már a portán — emlékezik a régmúlt időkre —, még nagyapa hozta az első tíz családot. Aztán meghalt a jóságos öreg, nem volt, aki a kaptárok lakóinak gondját viselje. De miután összekerültem az urammal, elhatároztuk, hogy felújítjuk a méhest. Helyrepojoztuk a kaptárokat, s vettünk négy erős méhcsaládot, itt születtem, ismerem a vidéket, akár a tenyeremet. Ha kirepült egy raj, máris kaptam q befogókast és iramodtam utánuk. Még a legmagasabb ja csúcsára is jel kapaszkodtam értük. X minap azonban már nem sikerült egy csapatot befogni. A szökevények ugyanis — fordul a hátsó traktus irányába — a vén diófának egyik vékony, kinyúló ágára telepedtek. Oda meg már

saját maga készítette

(A szerző felvételei)

nem tultam, nem bírtam utánuk kúszni, kapaszkodni. El Is mentek a haszontalanok annak rendje és módja szerint, hírüket se hallottam azóta.

— Hiába — ropogtatja meg ujjaival a derékizületeit —, végérvényesen megöregedtem. De hát ez a világ rendje, nem lehet rajta változtatni...

Közben egy kövér könnycseppet elmorzsol a szeme szögletében.

— Hű — folytatja kis idő múltán az emlékezést —, kedves párom eleinte módfelett tartott a szúrós kis rovaroktól. Ám lassan-lassan csak megbarátkozott velük. Hamarosan tízre duzzadt méhcsaládjaink száma. A kaptárokat állami boltban vásároltuk, a többi kelléket azonban: a kereteket, de még a múlépeket is, mi magunk készítettük. Egyszer, télen, szalmából még befogókasokat is készítettünk.

Farkasordító hideg volt, a hó szoknyakötésig ért és a favágó tőkére felállva, egy jóka leset be az ablakon. Módfelett elcsodálkozott a buzgalmunkon, mert ámulatában még a szájában tartott lopott tyúkot is elejtette.

Most harminc családdal rendelkezem. Tizenegy esztendeje egyedül élek a portán. Gyermekeim felnőttek, elköltöztek, maholnap pedig teljesen megárvul a családi fészek.

Gyakorta a méheimen jeleltem a szemem. Becsülöm szorgalmukat, irigylem kitartásukat. Sokszor még beszélgetek is velük, mint a háziállatokkal szoktam. Küzdelmes életem során leginkább a kitartást meg munkaszeretetei tanultam tőlük. A mézet rendszerint eladom. Sóra, borsra, fűszerfélékre futja az árából. Sót, még marad Is pár koronám költőpénznek.

Sajnos, az Idén esős volt a tavasz, az akácvirág megrothadt, méheim nem igen tudtak mézet gyűjteni. Már most is etetnem kell őket... Az atka alaposan megtizedelte állományomat. Vagy tíz család teljesen kipusztult.

A Szlovákiai Méhészek Szövetségének szervezett tagja vagyok. Ráérős időmben most ts gyakorta felütöm, fellapozom a méhészszakkönyveket. 4 Hiába, mosolyintfa el magát, a jó pap, tartja a közmondás is, holtig tanul.

Érdekes módon, most már nem bántanak a kis fullánkosok, védőruha nélkül is matathatok a kaptárok körül. Holott, jól emlékszem, süldő lányka koromban egyszer Irgalmatlanul összecsipkedett egy raf.

A születésnapomra ritka kinccsel, jóféle illatos kölnivel ajándékozott meg az édesanyám. Én meg mindjárt magamra is locsoltam az üoegecske egyharmadát. A tükör előtt itlegtem-billegtem épp, amikor az udvarról bekiabált a nagyapám: „Nosza, lányom, kapd a befogókast, a legszebb rajunk nyűlcipöt húzott.“ Nekem se kellett több, ugrottam a hívókérő szóra azonnal. Az egyik erdőszéli fára telepedtek a szökevények. Ünnepi ruhámban

másztam fel a tüskés-szúrós ágak között utánuk.

Mikor megérezték a kölnim illatát, nekem rontottuk. Csíptek-martak, ahol értek, iszkoltam lefelé a fáról szélsebesen, de igy is kaptam vagy ötven „injekciót. A befogókast szerencsére a fejemre borítottam, s úgy szuludtam egész hazáig. Másnap úgy néztem ki, akár egy elfuserált, rosszul megtöltött disznótoros hurka . ..

A gyerekeim mind szeretnek méhekkel foglalkozni. Laci fiam, amikor eljön, ing nélkül is közéjük merészkedik. Teri, á lányom szintén imád méhészkedni. Ügy látszik, ez nálunk családi hagyomány már.

Néhány éve, amikor még a szövetkezet nem vegyszerette annyira földleit, meg az idő is kedvezett a hordásnak, mintegy 500 ktlónyi mézet tudtam a lépkeretekböl kipergetni.

Azt hiszem, hamarosan Lacimra bízom a méhest. Ápolja, gondozza ő a kaptárokat.-Két esztendeje egy komisz zöldharkály dézsmálta meg az állományomat. A madár kemény csőrével lyukakat vágott a kaptár léceibe és hét családot teljesen kipusztított.

Volt egy családom, amely haragban állt az egész világgal. Nappal Idegent Dárius összes kincséért sem engedett volna az udvarba, vagy a kaptárok közelébe. Már gondoltam is, hogy házőrző kutyáimat odaajándékozom valakinek.

A környéken egyre kevesebb a mézelő növény, a közös a legelőket feltörette, s művelés alá fogta, hosszú szálú füvekkel vetette be, ezért méheimnek csekély a gyűjtési lehetősége.

Özv. Bálint Laiosné feláll a tornácról, s munka után néz. Soha nem szeretett ugyanis tétlenül ücsörögni egyetlen percig sem .,,

ZOLCZER LÁSZI.U

A kereteket

шшшшшшвшяяшшшкишяшшпшшш

A gazdasági mechanizmus szabályai 1989. január 1-jétöl a mezőgazdasági - élelmiszer ipari komplexumban

(Folytatás az előző számból)

f) Ha szembetűnő különbségek tauasztalhatók az 1986— 1987-es évek alapjában, akkor a szervezet számára kedvezőbben szabják meg a díjszabást.

g| А II. számú különbözeti földjáradék részét képezi a teljesítményeknek.

1.8. Arkiegyenlítés

а I A meglévő kiegyenlítő alapok hatékonyságának az elemzése alapján lehetővé kell tenni a gazdasági szervezeteknek

— amelyek az alul felsorolt termékeket állítják elő —, hogy vállalati szinten továbbra Is létrehozzák a kiegyenlítő alapokat az alábbi szakágazatok vonatkozásában:

— 771 — gyümölcs- és zöldségtermékek,

— 783 — borok.

— 757 — szesz, élesztő, ecet,

— 755 — Ipari, növényi eredetű olajok, i— 751) — illatszerek és ízesítők,

— 753 — cukoripart termékek.

b) Áz egyes kiegyenlítő alapok pénzforrásképzésének és hasznosításának módját gz alapok alapszabályzata szerint módosítják. A javaslatokat az illetékes árszervek dolgozzák ki a nagykereskedelmi árak komplex rendszerének változásaival összhangban. A vállalatok kérvényezésére az SZSZK és a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma jóváhagyja ezeket az alapszabályzatokat a köztársasági pénzügyminisztériumokkal való megegyezés után.

2. Az árszabályozók aktualizálása 1989. Január elsejétől

a) A nagykereskedelmi és felvásárlási árak 1989. január elsejével életbe lépő komplex átépítésére rákapcsolódik ezeknek az áraknak a folyamatos aktualizálása a kormány által jóváhagyott elvek alapján, amelyek révén a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés árrendszerében megvalósulnak az árpolitika hosszútávú céljai, az árszabályozók pedig folyamatosan alkalmazkodnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének objektív irányzatához a termelés, a belső piac és a kivitel területén.

b) Az árszabályozók, de főleg a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak fejlődése a termelőeszközök árváltozásaira kapcsolódik rá, és az élelmezéspolitika céljaiból Indul ki, miközben figyelembe veszi a világ árviszonyait, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés tervszerű fejlesztésének céljait.

c) A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetek által vásárolt termelőeszközök nagykereskedelmi árainak változás-ót figyelemmel kísérik és külön mérlegelik. Komolyabb változások esetén javaslatot terjesztenek a kormány elé, milyen módon lehetne ezeket a változásokat a gazdasági szabályozókba átvetítenl.

d) A termelőeszközök nagykereskedelmi árainak csökkenését vagy kisebb mértékű emelkedését előnybe részesített módon a kiegészítő árszabályozókba vetítik át (főleg felvásárlási árpótlék formájában), esetleg a nem ár jellegű eszközökbe a felvásárlási és nagykereskedelmi árak stabilizálása céljából az adott ötéves terv keretében.

e) A nagykereskedelmi és felvásárlási árak nagyobb arányú aktualizálása esetén a bel- és külpiaci árviszonyok közéleti elvét érvényesítik s gazdasági nyomást gVakorolnak a munkatermelékenység és az áruminőség javítása érdekében.

f1 A népgazdaság szempontjából fontos termékek nagykereskedelmi és felvásárlási árait központilag határozzák meg. Fokozatosan bővül azoknak a termékeknek a köre, amelyeknél az árképzés (nagykereskedelmi, felvásárlási és kiskereskedelmi árak) a szállító és az átvevő közötti megállapodás a'apján valósul meg. Figyelembe veszik, milyen jelentősége van a termékeknek a termelésben és a fogyasztásban, de azt is, hogy milyenek a társadalmilag Indokolt árfejlesztés szabályozásának a lehetőségei (például maximális árak, árindex stb. formájában.).

g) Bővül az operatív árváltozásnak, valamint az alapárakhoz szerződéses alapon bevezetett pótlékok, Illetve levonások alkalmazásának a lehetősége (az árválaszték szerkezetétől a szállítási Időpontoktól és mennyiségtől függően), de törvényszerűen az összpontosított forrásokba való Igény nélkül.

3. A nem ár jellegű szabályozók

А МЁК területén az újratermelési folyamat fedezését a nem ár jellegű szabályozókkal, a jövedelemráta keretjén felül kel-Ikulálják az állami költségvetés eszközeiből. Nagyságát a felvásárlást árak és egyéb gazdasági szabályozók átalakítási

folyamata keretében kvantifikálják és a leszámítható jövedelem-mlnimum összegével egészítik ki a MÉK azon szervezetei esetében, amelyek ezt a minimumot az eszközök átalakítása során nem érvényesftik.

A fedezés nem ár jellegű eszközei az alábbiak:

a) a munkaerők stabilizálási alapja;

b) a MÉK területén a CSSZK és az SZSZK MÉM rendszerszerű alapja;

c) céldotációk.

Az a)—c) pontokban felsorolt alapokat a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma hozza létre ágazati alapként és az alább közölt elvek alapján gazdálkodik velük. Az említett alapok a MÉK gazdasági szabályozóinak a rendszerében sajátos célalapokat alkotnak, s az ezekből folyósított dotációt a továbbiakban nem tekintik állami támogatásnak. A nem ár jellegű szabályozók eszközeit, támogatás formájában nyújtják a szervezeteknek az elosztási eszközökbe, vagy a fejlesztési alapba.

3.1. A munkaerők stabilizálási alapja

A munkaerők stabilizálási alapjának eszközeit az alábbi módon alkalmazzák:

a) hozzájárulás formájában:

>— a területi sajátosságok (beleértve a munkaerők toborozását is) megoldására;

— a tagok és dolgozók stabilizálására kijelölt szakmák esetében (a munkásfoglalkozások szakképesítési jegyzéke alapján);

— a dolgozók családjának a stabilizálására (beleértve a fiatal házasoknak nyújtott hozzájárulást),

b) céldotáció formájában:

— a középfokú szaktanintézetekbe felvett diákok nevelési költségeinek a fedezésére az állami és a szövetkezeti vállalatoknál;

— a főiskolát és középiskolát, valamint a gimnáziumot végzett pályakezdők gyakorlatának a fedezésére a gyakorlat elvégzésére kijelölt vállalatoknál, valamint a diákok betanításával foglalkozó Instruktor jutalmazásának a fedezésére abban az esetben, ha ezt a tevékenységet munkája mellett végzi;

— a diákok üdültetésének a fedezésére kijelölt tanszakterületeken, a többi szakágak esetében pedig azon diákok üdültetésére, akik jó eredményeket érnek el, vagy jó helyezést értek el a járási, kerületi esetleg magasabb szintű versenyekben.

Az a) ponttal kapcsolatban a kijelölt városok és községek jegyzékének esetleges pontosítását a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával való megegyezés után.

Az alapnak az év végéhez visszamaradt összege átvihető a következő évre.

3.2. A CSSZK és az SZSZK MÉM rendszerszerű alapja

a) A CSSZK és az SZSZK MÉM rendszerszerű alapja a körvetkezőképpen használható fel:

aa) a központi tárgyi jellegű intézkedések támogatására, az össztársadalmi igények biztosítása érdedében a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés, valamint egyéb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek gyártása területén;

ab) a pénzügyi eszközök juttatására a sajátos gazdálkodási módszert érvényesítő szervezetek számára a konszolidálás! programok fedezésére.

b) Az alap eszközei, főleg az alábbi Intézkedések esetében nyújthatók:

ba) a kijelölt termelőeszközök és szolgáltatások esetében az előforduló árintervenciók megoldására;

bb) a megnövekedett termelési és forgalmi költségek fedezésére, amelyeket előre nem várható külső tényezők idéztek elő, beleértve az állami szerv beavatkozása által előidézett vagyonkárt;

be) a fejlesztési alap megszilárdítására a MÉK szervezeteiben a tudományos és műszaki fejlesztés anyagi támogatása érdekében;

bd) céldotáció formájában a társadalmi szempontból kívánatos fejlesztési, műszakilag korszerű és á környezet védelmét szolgáló beruházások támogatására;

be) azon néhány hosszútávú intézkedés utólagos finanszírozására. amely a 8. ötéves tervidőszak eddig érvényes rendszeréből ered, beleértve az eddigi intenzifikálási programok be nem fejezett intézkedéseivel kapcsolatban tett ígéreteket is;

bf) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, valamint

i

r