Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

Irányelveit, főleg a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezeti kérdéseire, a talaj termőképességének növelésére, a döntö fontosságú mezőgazdasági termények termesztésére, az élelmiszer-ipari termékek gyártására vonatkozó feladatokat — figyelembe véve az élelmiszerek hazai és külföldi minőségi mutatóival szemben támasztott követelményeket. А MÉK koncepciója ötéves tervidőszakokra tagolódik. A legközelebbi ötéves tervidőszak feladatait, főleg az anyagi kérdéseket részletezni szükséges. A CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának MÉK-koncepciója koordinálja a CSSZK és az SZSZK alapvető kapcsolatait a MIK keretében.

А МЁК koncepciója a kerületekre való tagoltság értelmében magában foglalja főleg a legmeghatározóbb beruházási akciókat, illetve az azok megvalósításához nélkülözhetetlen munkaerő-szükséglet biztosításának kérdéseit — figyelembe véve az ún. terciális szféra, valamint a lakáshelyzet felmerülő problémáinak megoldásét.

A köztársasági mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok előterjesztik MÉK-koncepciőjukat a CSSZK, illetve az SZSZK tervezési és tudományos-műszaki kérdésekkel foglalkozó bizottságainak. Egyidejűleg elküldik a tervezetet a nemzeti bizottságoknak, a bel- és külkereskedelmi minisztériumoknak. A dokumentum a későbbiek folyamán alapul szolgál a CSSZK, illetve az SZSZK fő gazdasági és szociális irányelvei területi koncepciójának kidolgozásához.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok tájékoztatják a gazdasági szervezeteket a döntő fontosságú mezőgazdasági termények és élelmiszer-ipari termékek biztosításé^ val szemben támasztott feltételezett társadalmi igények alakulásáról, a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezeti megoszlásáról, a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati hasznosításának módszereiről, a meghatározó fontosságú beruházást feladatok teljesítése terén, a munkatermelékenység fokozásának és a jövedelmezőség alakulásának helyzetéről. A gazdasági szervezetek ezen információkat saját koncepció-* tervezeteik kidolgozásánál hasznosítják.

2. 3. A MÉK gazdasági szervezeteinek koncepciói

A gazdasági szervezetek hosszútávú fejlesztési terveiket fa továbbiakban vállalati koncepció) hazánk hosszútávú gazdasági és szociális fejlesztési elképzelései alapján dolgozzák ki. Mindenekelőtt hazánk gazdasági és szociális irányelveiből, a MIK és a MÉK koncepcióiból, saját fejlesztési elképzeléseikből, valamint a kereskedelmi partnerektől kapott informá-* dókból Indulnak ki. Általában két ötéves tervidőszakra dolgozzák ki koncepcióikat. A vállalati koncepciók elsősorban a termelési szerkezet fejlődését, a termőalap fejlesztését szol-' gálő intézkedéseket, az önelszámolás elveinek következetes betartását szorgalmazó módszereket, valamint a dolgozókollektfvák szociális ellátásának intézkedéseit tartalmazzák.

A gazdasági szervezetek vállalati koncepcióikat megvitat* Iák az illetékes nemzeti bizottságokkal, főleg ezért, hogy a lehető leghatékonyabban hasznosítani lehessen a munkaerőforrásokat — figyelembe véve a lakásgazdálkodási helyzetet, a környezetvédelmi tennivalókat és az infrastruktúrát. A kon-* cepciő kidolgozására saját maguk készítik el a különböző mutatók tervezetét. A CSSZK, illetve az S7SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a MÉK információs rendszerében meghatározottak alapján kell előterjeszteni a kidolgozott tervezetet, s annak adatait.

3. Az állami ötéves terv és a gazdasági tervek a MÉK ben

A MÉK tervszerű irányításának alapja az egységes állami ötéves terv, amelynek kidolgozására a CSSZSZK kormánya irányelveket dolgozott ki.

3. 1. A MÉK központi szerveinek módszere az ötéves terv kidolgozásánál

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok hatáskörükben — a tervezőszervek koordinációs tevékenységének hasznosításával — aktívan bekapcsolódnak- az állami ötéves terv irányelveinek kidolgozásába. Együttműködnek a tervezőbizottságokkal és más központi szervekkel az ötéves terv előkészítésének folyamatában, s figyelembe veszik az élelmi* szergyártás iránti társadalmi szükséglet, illetve a jövedelmezőségi mutatók megfelelő alakulását fennek eszközei: a költ* ségek csökkentése, az árak objektivizálása, az export hatékonyabbá tétele), valamint az értékarányokat a MIK fejlesz* tésl keretén belül. A tervezés korszerű, haladó módszereit alkalmazzák, lobban hasznosítva a rendelkezésre álló alapenyngforrásokat az élelmiszergyártás folyamatában Haszno* sftják az ágazaton belüli és az ágazatközi kapcsolatokon alapuló együttműködés szerkezeti előnyeit, ennek keretébert például az állandó árakat. Az árprognózis tekintetében lgyekeznek minél előnyösebben értékesíteni a MIK végtermékeit.

'A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok a tervek szerint kapott információk alapján értékelik a MÉK kereté* ben az állami ötéves terv feladatainak kidolgozását és részletezését. hogy a társadalmi szükségletnek megfelelő meny* nylségfl termény termesztése, illetve élelmiszer-ipari termék gyártása szerepeljen a gazdasági szervezetek tervéiben. Ennek során alkalmazzák a folyamatos áridőszerűsftés mődsze* rét. a Járulékos árképzési eszközök különböző módosításait, az úl elvek szerinti hitelkeretek odaítélési lehetőségeit, a devteaérdekeltség fokozását, a gyártási jog megszerzésének

eszközeit és a nemzetközi munkamegosztás formáit a műszaki fejlesztésben, valamint a termelési folyamatban.

3. 2. А МЁК gazdasági szervezeteinek ötéves időszaki terve* zése

A MÉK gazdasági szervezetei az állami ötéves terv irányelveiből adódó konkrét feladatok közvetlen megvalósítói, ötéves terveiket az érvényben levő irányelvek kötelező mutatói alapján készítik el, természetesen figyelembe véve saját koncepciós elképzeléseiket és megkötött gazdasági szerződéseiket.

3. 2. 1. А МЁК gazdasági szervezeteinek az irányelvekből ■dódé kötelező eszközei:

a) közvetlen eszközök: az egységes gazdasági eszközök, főleg a felvásárlási és nagykereskedelmi árak, illetve felárak, a bérezés és javadalmazás szabályai és díjszabásai, a nyereség és a terület hasznosítása, valamint az I-es számú különbözeti földjáradék, a szabályozási és szankcionális elvonások, a nyereségből a fejlesztési alapba való kötelező minimális juttatás normatívuma. a költségekből a fejlesztési alapba (a nem beruházásos jellegű tudományos műszaki fejlesztés céljaira] való Juttatás normatívuma vagy a tarifabérek {százalékban kifejezett) relatív évközi ágazati növekedése, a kulturális és szociális alapba való juttatás normatívuma (az állami vállalatok esetében) a minimális tartalékalap (az ál* lami mezőgazdasági szervezetek és szövetkezetek kivételével), a devizaeszközökből a központi alapba való juttatás normatívuma;

b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok által konkretizált, az irányelvekből adődő konkrét feladatok és állami megrendelések, az energiafogyasztás, az alapanyag-, illetve nyersanyag-felhasználás kötelező értékhatárai, individuális deviza norma tívumok, a minisztériumi alapokból velő segélyezés, a Il-es számú különbözeti földjáradék, az állami költségvetésből, illetve az állami alapból, főleg a környezetvédelmi, tudományos-műszaki, talajtermőképesség-növelésl célokat szolgáló dotációk, a távlati szempontból jelentős termelési folyamatok segélyezése, a központilag meghatározott s a társadalmi költségeket meg nem haladó árak miatt keletkező veszteségek kiegyenlítése, valamint a külkereskedelem pénzügyi-gazdasági eszközei.

3. 2. 2. A MÉK gazdasági szervezeteinek az irányelvekből adódó, információs fellegfi szabályozói:

a) a döntő fontosságú mezőgazdasági termények és élelmiszer-ipari termékek társadalmi szükségletének alakulása;

b a MÉK feltétezelett jövedelmezőségi szintje növelésének kiemelt mutatói;

c) a korona- és devizakeretek kamatdíjazási színvonala, a hitel-, kamat-, letét-, árfolyam- és devizapolitika elvei;

d) a közvetlen külföldi gazdasági kapcsolatok kialakulásának szabályai.

A gazdasági szervezetek önállóan szabják meg az ötéves terv javaslatainak kidolgozásakor az előirányzott feladatoknak megfelelő mutatókat. Ennek során mindenekelőtt a központi tervező szervek módszertani utasításaiból, illetve mutatóiból indulnak ki. Az irányelvek alapján a gazdasági szervezetek kötelesek tájékoztatást nyújtani a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak, valamint a hitelbanknak (az ún. tervezett információs makett szerint). Terveikben főleg az irányelvekből adódó kötelező feladatokat, a kereskedelmi partnerekkel megkötött szerződéseket, valamint a hazai és külföldi gazdasági kooperációkból és integrációból származó tennivalókat veszik figyelembe.

A gazdasági szervezetek a tervek kidolgozásakor felhasználják az érvényes normákat, normatívumokat, valamint az anyagi, illetve értékkalkulácls módszereket. Az előbbi módszereket a lövedelmezőség kritériumai alapján, főleg a nyereségképzésben az egy dolgozóra jutó átlagos értékek megszabásánál, a termelési alap meghatározásánál hasznosítják. Továbbá a beruházási akciók egyes tényezőinél, a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek felhasználásánál, a kivitelnél, Illetve a behozatalnál, valamint az anyagköltségek és a munkaerő-szükséglet meghatározásánál is hasonlóan járnak el. Az ötéves tervek javaslataiban kidolgozzák a termelési alap jövekedmező felhasználásának módszereit (a kapacitás, a termőtalaj, a műszaki eszközök kihasználásán, illetve a munkaerőbázis megfelelő alkalmazási szerkezetét — figyelembe véve a minőség javításával, a termékszerkezet bővítésével, e szerződéses partnerekkel szembeni szolgáltatásnyújtással kapcsolatos különböző elvárásokat. A gazdasági szervezetek az ötéves tervek javaslatai megfogalmazásakor az Illetékes bankkal kötött hitelszerződéseket Is figyelembe veszik.

A gazdasági szervezetek ötéves terveikben a mezőgazdasági termények termesztésében és az élelmiszer-ipari termékek* gyártásában előforduló termelési különbségek, illetve kilengések, valamint a fogyasztói keresletben tapasztalt változások kiegyenlítésére megfelelő anyagi és pénzügy! kereteket biztosítanak — beleértve a devizaforrásokat is. (Ennek megfelelően szintén biztosítják a kockázati, a tartalék- és jutalmazási alapot.)

Ä gazdasági szervezetek az ötéves tervek javaslatai kidolgozásakor az illetékes nemzeti bizottságok képviselőivel meg vitatják a munkaerő-szükséglet biztosításával, a környezetmintája, a megfelelő műszaki-gazdasági szabvány, a vállalati szabványjavaslat, a higiéniai szolgálatnak, illetve az Állami Állategészség ügyi Felügyelőségnek, valamint az árhivatalnak az álláspontja. A termék elismerésével kapcsolatos döntés Csehszlovákia többi gyártója számára is érvényes. Az új terméknek más gyártókkal való előállítása a jóváhagyási döntés birtokosának beleegyezésén múlik;

b) az a) pontban összefoglalt jóváhagyási eljárás nem vonatkozik azon termékekre, amelyeknél a sorozatgyártás előtt piackutatást végeznek. Ezen termékek csupán higiéniai ellenőrzésen mennek át.

Az állami szabványosításról szóló 84/1987 T. t. sz. törvény érteimében 1989-ben és 1990-ben az élelmiszer ipari termékek kötelező vizsgálatoknak esnek alá.

Az 1989—1990-es időszakban a többi élelmiszer-ipari terméknek a jóváhagyási folyamatba való besorolását az állami szabványosításról szóló 30/1968 Tt., illetve az 54/1987 T. t. sz. törvény értelmében hajtják végre. A Szabványosítási és Mérésügyi Hivatal a jóváhagyási folyamat alá eső termékek jegyzékét ötéves időszakra határozza meg, az éves tervezés során pontosítja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal való megvitatás után.

A mérési szolgáltatást a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok alárendelt szervezetei végzik megegyezésben a Szabványosítási és Mérésügyi Hivatallal a mérési szolgáltatásról szóló 35/1962 T. t. sz. törvény alapján.

3. 11. Információs rendszer, ellenőrzés, könyvelés

3. 11. 1. Információs rendszer

A MÉK gazdasági szervezeteiben kétirányú ágazati információs rendszer alakul, amely a statisztikai és egyéb népgazdasági infbrmáclós rendszerekre kapcsolódik. A mezőgazdasági és élelmiszer ipari vállalatok az 1989—1990-es időszakra’ a statisztikai kimutatásokat és megállapításokat a szervezeti szerkezetek változásaival összhangban aktualizált jelenlegi értékelési rendszer alapján, a 9. ötéves tervidőszákban pedig a „Szociális és gazdasági információk egységes rendszeréről® szóló 21/1971 T. t. sz. módosított törvény, valamint a népgazdaság könyvelési rendszerének részegységeként e MÉK számára a Szövetségi Statisztikai Hivatal és a Szövetségi Pénzügyminisztérium által kiadott új könyvelési és statisztikai rendszer szerint (a javaslatnak a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal való megvitatása után] dolgozzák ki.

A MÉK gazdasági szervezetei az információkat a tervezési folyamat során a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak a tervezett információk makettje szerinti időpontokban és terjedelemben, valamint a népgazdasági tervezésről szóló 145/1970 T. t. sz. módosított törvény rendelkezéseivel összhangban terjesztik elő. A hosszútávú tervezéssel (koncepcióval) kapcsolatos információkat a szövetségi kormány gazdasági és szociális fejlesztésének előkészítésére vonatkozó irányelvei alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok által megszabott időpontokban és a makett terjedelmében terjesztik elő.

3. 11. 2. Az állami ötéves terv teljesítésének ellenőrzése

A MÉK területén a tervtel jesités ellenőrzése és az elemző tevékenység 1989-től kezdve „az állami gazdasági szervezetek és külkereskedelmi szervezetek tevékenységének értékelésével és eredményei lezárásával kapcsolatos irányelveiről a 8. ötéves tervidőszakban“ szőlő 64/86 Tt. sz. kormányhatározat melléklete, valamint a „8. ötéves terv, s ennek 1987-től 199Cb -ig terjedő végrehajtási terveinek szervezési biztosításáról szóló 170/86 Tt. sz. kormányhatározat melléklete alapján történik a következő módosításokkal:

a) a gazdasági szervezetek a 64/86 és a 170/86 számú kormányhatározattal összhangban határozzák meg a tervteljesítés ellenőrzésének és elemzésének rendszerét. (A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak az információs rendszere révén nyújtják be a tervteljesítéssel kapcsolatos számadatokat). Sajátos gazdálkodási módszerrel gazdálkodó szervezetek, a gazdálkodásról szóló adatokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok utasításai alapján terjesztik elő;

b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok az a) pontbői eredő időpontokban és terjedelemben végzik az állami ötéves terv teljesítésének ellenőrzését;

c) a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak a gazdasági szervezetekkel szemben megszűnik a kötelessége:

— a mezőgazdasági tevékenység eredményeinek lezárásával kapcsolatban a kötel'ezö mutatók előírására;

— a gazdálkodás színvonalától függően a gazdasági eredmények értékelésére és lezárására;

— az előző év eredményeinek a lezárását követően a szervezet által elfogadott intézkedések teljesítésének a felülvizsgálatára.

3. 11. 3. Könyvelés

A mezőgazdasági tevékenységet folytató szervezetekben 1989. január 1-től az 1985. október 7-én kiadott SZPM: VIl/1 >— 14879/85 Tt. sz. könyvelési tervezetét, valamint ennek a gazdasági szervezetekre vonatkozó és a mezőgazdasági szervezetekre érvényes irányelveit érvényesítik az alábbi módosításokkal:

a) könyvelésnek a vagyonjogi, pénzügyi és külgazdasági

kapcsolatokat kifejező részeiben О — Alapeszközök és beruházások. 1 — Készletek, 2 — Elszámolási kapcsolatok, 3 —* Elsődleges költségek, 8 —Az elvonások és juttatások elszámolása, 9 — A gazdasági eredmény könyvelési osztályokban) az új gazdasági szabályozók érvényesítésével kapcsolatban a számvitel a következőképpen módosul:

— a földadó néven újonnan szerkesztett szintetikus könyvelési számlákon a földadót, mint • hozamokat csökkentő tételt könyvelik el. A földadót a gazdasági szervezet által megszabott mutatók alapján bontják le az egyes ágazatokra*

A jövedelemadó módosításával kapcsolatban:

— módosul az olyan együttműködés eredményeinek a felosztása, amelynél nem jön létre egy ój szervezet/

— a melléküzemági termelésben megszűnik a pótléklevonás könyvelése;

Az új bér és jutalom adóval kapcsolatban:

— a pénzügyi költségek számvitelében éj szintetikus számla alakul, ennek az adóelvonásnak a bejegyzésére. Az adónak a költségekbe való átvitelét havonta könyvelik el, a kifizetett bérek és jutalmak 50 százalékát kitevő értékben;

— a szövetkezeti tagok szociális biztosításához való hozzájárulását ugyanabban a könyvelési csoportba iktatják, és az állami költségvetéssel együtt járó egyéb kötelezettségek és Igények számvetésének tekintik;

— e bérköltségek, illetve a szociális biztosftához való hozzájárulás számláján módosul az analitikus nyilvántartás a differenciált bér- és jutalomalap meghatározása tekintetében.

A gazdasági szervezetekben a nyereség elosztásának változásával kapcsolatban.

— módosul a gazdasági eredmény felhasználásával kapcsolatos számlák csoportja tekintettel a nyereség felhasználásáról és a termelési alap restrukturizálásáról szóló előírásokra;

— a kamatok térítési módjával (a nyereségből vagy a költségekből) kapcsolatos döntésekkel esetlegesen módosul ezek könyvelése.

Az alapok könyvelésében:

— fejlesztési alap számláján létesül (beleértve a felhalmozás és felhasználás tételei szerinti analitikus nyilvántartást) s megszűnik a beruházási alap, valamint a műszaki fejlesztési alap számlája, ezzel kapcsolatban pedig megszűnik a beruházás számlája, valamint a leírások elszámolására szolgáló számla. A fejlesztési alap és a forgóalap közötti átcsoportosítást közvetlen könyveléssel bejegyzik;

— a termelő alapok tekintetében történő végleges változásokkal kapcsolatban megfelelő számlák létesülnek.

b) a költségek és hozamok számvitele az eddigi könyvelést osztályok szerint (4 — Tevékenység szerinti költségek, 5 —Termékek, munkák, szolgáltatások elszámolása, 6 — A realizálás és eladás átvitele. 7 — Hozamok) a gazdasági szervezet döntése alapján végezhető;

— az eddigi számviteli előírásba iktatott módszer alapján e 4. 5, 6, és 7 könyvelési osztályok felhasználásával;

— vagy leegyszerűsített módon, amelynél a gazdasági szervezet csak analitikus nyilvántartás formájában vezet belüzeml könyvelést a 3 — Költségek típus szerint és a 7 — Hozamok, könyvelési osztályokban s nem használja a 4, 5 és a 6 könyvelési osztályokat. Ezért a 3 és a 7 könyvelési osztályokat a változásokkal kapcsolatosan megfelelő számlákkal egészítik ki. A gazdasági szervezet kialakítja saját belüzeml számviteli módszerét, amely a belüzeml irányítás rendszerére kapcsolódik. A javasolt helyet megszabják a számvetés végeredményét és leegyszerűsítik az összeállításukra vonatkozó előírásokat.

c) az alábbi könyvelési kimutatásokat állítják össze: negyedévenként az eredménykimutatást, félévenként a mérlegelést, évente az alapok, az elvonások és dotációk képzésével és felhasználásával kapcsolatos kiegészítő kimutatások.

Az élelmiszer-ipari vállalatoknál a felvásárlásban a gép- és traktorállomásokon, valamint az egyéb mezőgazdasági jellegű vállalatoknál továbbra Is az eddig általánosan érvényes könyvelési tervezetet s Irányelveit (SZPM: VII/1 — 14879/85) alkalmazzák az új gazdasági szabályozók érvényesítésével kapcsolatos módosításokkal.

11. Értékszabályozók

A költségek térítésének ár és nem ár Jellegű szabályozói

A MÉK gazdasági szervezeteiben a társadalmilag szükséges költségek térítésére az ár és a nem ár jellegű szabályozók szolgálnak.

1. Árszabályozók

A költségek térítésének árszabályozói a következők:

a] a felvásárlási árak,

bj nagykereskedelmi árak.

c] kiegészítő árszabályozók azaz:

— felvásárlási árpőtlékok. az árakhoz kötött prémiumok és dotációk (Intervenciók);

— különbözeti földjáradék (1 és II);

— árkiegyenlítés.

1. 1. Felvásárlási árak

a) a felvásárlási árakat a mezőgazdaság átlagos termelési feltételei között elért költségekből vezetik le;

b) a felvásárlási árakat, s ennek relációit ügy határozzák