Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

meg, hogy ezek a kiegészítő árszabályozókkal együtt, a mező­­gazdasági üzemeket ösztönözzék: — az össztársadalmi követelmények megvalósítására a kí­vánt mennyiség és szerkezet tekintetében; , . — a termelés hatékonyságának növelésére és minőségi Javítására, ... ,, — az eszközök és munkaerő-felhasználás szempontjából Igényes, valamint kockázattal láró termékek gyártására; — az eladások kívánt Időbeni megoszlására, valamint a mezőgazdasági nyersanyagok előzetes feldolgozására, hogy ezek jobban hasznosíthatók és feldolgozhatok legyenek a fel­dolgozó vállalatokban; _ a nagy termelőképességű biológiai anyag felhasználásá­ra; _ я mezőgazdasági terület ésszerű kihasználására az ösz­szes termelési feltételek között; , c) az árrendszer keretében átmeneti (idény) árakat árpót­lékokat, felárakat, levonásokat is alkalmaznak esetleg meg­egyezés alapján képzett árakat a célszerű szabályozás érde­kében; dl a szerződéses mennyiségen felüli vagy a le nem szer­ződtetett mezőgazdasági termékek eladása esetén árszabályo­zókat alkalmaznak. Az árszabályozás feltételeit és a termé­kek kijelölését a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pontosítja az SZSZK es a CSSZK Mezőgazdasági ée Élelmezésügyi Minisztériumával való megegyezés után. 1. 2. Nagykereskedelmi árak a] a MÉK területén alkalmazott egységes nagykereskedelmi árakat a hazai termelői költségekből vezetik le. A behozott nyersanyagok és anyagok árait, valamint a külföldi termelői árakat a nagykereskedelmi árrelációk meghatározására alkal­mazzák úgy, hogy ezáltal gazdasági nyomást gyakoroljanak a munka termelékenység növekedésére. b) A mezőgazdasági nyersanyagoknak az élelmiszerek nagy­kereskedelmi áraiba foglalt költségvetési árai és a valóság­ban elért felvásárlási árak közötti különbözet kiegyenlítésére árfclegyenlitő alapokat hoznak létre. Ezeket az alapokat az 2. 8. pontban összefoglalt szakágazatok esetében alkalmazzák. el Felmérés eredményei alapján, a nyersanyag szállítást és ■ termék értékesítési költségek közötti különbségek megoldá­sával kapcsolatban, a vágóhídi és húsipari, a baromfi ipar!, • tejipari, a cukoripari, a sütőipari, a hűtőipari és az alko­holmentes italokat gyártó szakágazatokban, az SZSZK válla­lataiban továbbra Is megmarad a folyamatos piacellátáshoz nélkülözhetetlen magasabb szállítási költségeknek a fedezése ez állami költségvetésből. Ugyancsak meghagyják az SZSZK enkoripart vállalataiban a cukorrépa hosszabb Idejű tárolásé során keletkezett elkerülhetetlen nagyobb tárolási vesztesé­geknek a költségvetésből való fedezését. 1Л. A kiegészítő árszabályozókkal történő térítés Ä mezőgazdaságban á kiegészítő árszabályozókkal történt térítést nem sorolják be az élelmiszerek nagykereskedelmi áraiba. A kiegészítő árszabályozók kvantitikált forrásai kere­tében az egyes eszközök volumenje csak tájékoztató jellegű, 1.4. Felvásárlási árpótlék, prémium, dotáció A mezőgazdasági termékek fejlesztésének a támogatására' Is kívánt mértékű szabályozására szolgálnak ott, ahol ez az össztársodalmllag érvényes egységes felvásárlási árak segít­ségével nem oldhatő meg. Fedezésükre a MÉM áralapjának' pénzügyi eszközei is szolgálnak. у U. A MÉM áralapja a) A kvantifikőlt pénzeszközök keretében alapok formájá­ban jön létre a felvásárlási árak és egyéb gazdasági szabá­lyozók 1989. január elsejével életbe lépő változásaival kapcso­latban. b) Arpótlék, dotáció és prémium formájában szolgálnak a mezőgazdasági üzemek ösztönzésére, például: *— egyes mezőgazdasági termékek előállításának és felvásár- 1 lásának a növelésére, melyeknél a termelés nem fedi tel- F Jes mértékben az össztársadalmi szükségletet; •ш fij termelési technológiák és mezőgazdasági termékek mi­nőségének a javítására; a takarmányozásra szánt termékeknek és az őlelmiszer- 1 ipari melléktermékeknek kívánt mennyiségben történő át­* vételére; « a műszaki szabványosítás területén olyan társadalmilag \ szükséges Intézkedések bevezetésére, amelyek átmeneti jel­leggel a termelés hatékonyságának a csökkenését ered­­/ ményezik. * ej Az árpótlékok, prémiumok és egyéb, a MÉM áralapjából eszközölt juttatások átmeneti jellegűek lehetnek s érvényes­ségük területileg behatárolható. d) A MÉM áralapjából fedezhetők azok a különbözetek, amelyek a vállalatok termelési-gazdasági csoportokba való végleges besorolásának esetleges változásaiból erednek, vagy amelyek a különbözeti földjáradék díjszabása és az 1989. Ja­nuár elsejével életbe lépő gazdasági szabályozók kvantifikált változása közötti aránytalanságok nyomán jönnek létre, to­vábbá azon különbözetek, amelyek а II. számú különbözeti földjáradék valódi merítéséből erednek. e) A MÉM éralaplából képzett prémiumokról, árpótlékokról és egyéb juttatásokról, valamint ezek eszközlésének a felté­teleiről a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériuma dönt a Szövetségi Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériummal való megegyezésben. f) A MÉM áralapjának az év végéhez megmaradt eszközök' összegét a következő évbe viszik át. g) Az áralapból eszközölt prémiumokat és érpótlékokat hozzászámítják а II. számú különbözeti földjáradók igény­léséhez. 1.8. Az I. számú különbözeti földjáradék a) Fedezi a különbözeti járadékkal kapcsolatos nagyobb' költségeket a kedvezőtlen termelési feltételek között gazdál­kodó szocialista mezőgazdasági szervezetek esetében, amelye­ket a 21—42. termelési-gazdasági csoportokba (TGCS) sorol­tak be. A tulajdonképpeni mezőgazdasági termelés áruértéke­sítéséből származó bevételhez nyújtják, miközben nem érvé­nyesítik a bevétel különbözeti beszámítását. b) Az I. számú különbözeti földjáradék a hozamok részét képezi. c) Az ezzel kapcsolatos részleteket a MÉK területén az állami vállalatok pénzügyi gazdálkodásáról, valamint az egy­séges földműves-szövetkezetekről és vegyes vállalatokról szóló kormányhatározat pontosítja. (Külön kerül közlesre.) 1.7 А П. számú különbözeti földjáradék a) A H. számú különbözeti földjáradékot a külső tényezők hatásának a mérséklésére a MÉM hatáskörébe tartozó mező­­gazdasági szervezetekben érvényesítik. b) Azon szervezeteknek nyújtják, amelyeknél igazolhatóak' a SZMÉM által meghatározott (az SZSZK és a CSSZK MÉM által megvitatott) konkrét tényezőknek hatásai, és amelyek az 1989-es év feltételei között az alapvető ágazati szabályo­zók hatására sem teremtik meg az önfinanszírozáshoz szük­séges saját pénzforrások (nyereség) minimális szintjét. ej A saját források minimális szintje alatt alapjában annalt a leszámító minimumnak a nagyságát értjük, amelyet a mező­gazdasági adótörvény végrehajtásával kapcsolatos rendelet jelöl meg. <f) A szervezetek kijelölése az alábbi tényezők függvényé­ben történik: — ha a mezőgazdasági tevékenységből eredő bér. és juta­­lomadó nagysága meghaladja a felvásárlási árak és az ár­­pötlékok térítési szintjét. Ezt a különbözeiét a leszámítol!! minimum keretén tűi is figyelembe kell venni; — a köztársaságpk illetékes szervei által kijelölt szerveze­tek esetében, ahol a munkaerő újratermelést és stabilizálási feltételei kedvezőtlenek. Különösképpen figyelembe kell venni a határmenti területeken gazdálkodó szervezetek rendkívüli teltételeit, a leszámítható minimum keretén túlmenően Is; •— a kevésbé előnyös termelési szerkezet és termelési té­nyezők esetében, amelyet a szervezet tulajdonképpeni mező­­gazdasági termelésének részaránya fejezi ki a TGCS meg­szabott mezőgazdasági termelés normatív szintjéhez való ösz­­szehasonlításban; — ahol az egy hektár mezőgazdasági területre számítvá túlságosan nagy a termelési és beruházási hitelterhelés, vala­mint a nyereséghez viszonyítottan magas a hitel részaránya; — ahol nagyobb a termelés Igényessége az alapeszközökkel va'lé ellátásra, amely az alapeszközök beszerzési árának a teljesítményeken való részarányával fejezhető ki а II. külön­bözeti járadék beleszámítása nélkül; — a gazdasági szabályozók rendszerében bekövetkezett vál­tozások kedvezőtlen következmények esetében figyelembe véve ez előző feltételeknek az 1986-os és az 1987-es valósá­gának az átlagához mért arányát. e) А II. számú különbözeti földjáradékot a szervezeteknek' egyéni díjszabás formájában nyújtják 100 korona alapra szá­mítva, amelyet a mezőgazdasági termelés árueladásából szár­mazó bevételek képeznek, hasonló módon, mint ez I. számú különbözeti föld járadék esetében. Az 1989-es és 1990 es évre ezeket stabilan szabják meg. 1991-től kezdve meg kell hatá­rozni a díjszabás olyan fokozatos csökkenését, amely meg­felel az ötéves terv által előirányzott mezőgazdasági áruter­melés dinamikájának úgy, hogy az összvolumenje ne emel­kedjen. A fokozatos csökkenést az egyes tényezők alapján differenciáltan kell meghatározni. (A 9. ötéves tervidőszak­ban a munkaerő-újratermelés és -stabilizálás megnehezített teltételei esetében a degresszió nem jön számításba.) (Folytatás a kővetkező számban) 8 / A gazdasági mechanizmus szabályai 1909. január 1-ietoI a mezőgazdasági - élelmiszeripari komplexumban , 'A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumnak', fi to­vábbiakban MÉK), mint a népgazdaság szerves részének Irá­nyítási alapját a gazdasági mechanizmus átalakításának fel­tételei között az egységes állami terv képezi. Az állami terv feladatainak teljesítéséből származó anyagi Javak ős értékek felhasználási módszerei, * gazdasági szabályozók, illetve alap­szabályok a MÉK szinte valamenyl területén egységes érvé­nyűek. A gazdasági mechanizmus szabályai a MÉK Irányítási mód­szeréből és az ágazat fejlesztési eredményeinek, az elemzésé­ből adódnak. Összhangban vannak a gazdasági mechanizmus komplex átalakításának biztosítását szolgáló népgazdasági irányelvvel, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágasat feltételeire lebontanak, illetve pontosítanak. I. Tervezés A MÉK tervszerű Irányítását egységes népgazdasági köz­pontok szavatolják. Ezek szerkezeti egységeit a CSSZSZK, a CSSZK, illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma alkotja. A minisztériumok a MÉK szervezeteivel szemben mint az egységes népgazdasági központ képviselői lépnek fel. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok a gaz­dasági mechanizmus egységes érvényesítésével hatáskörükben aktívan kihatnak a CSKP politikájának megvalósítására, a nép­­élelmezési feladatok teljeítésére. 1. A MÉK prognózisa A prognózis magában foglalja az eddigi fejlődés elemzési eredményeit és a népélelmezés tudományos-műszaki fejlesz­tésének alapvető irányelveit. Kiindulási dokumentumanyag­ként szolgál a mezőgazdasági-ipari komplexum (a továbbiak­ban MIK) és a MÉK tervszerű fejlesztéséhez. A prognózist a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia fa továbbiakban CSSZMA) a MIK tudományos műszaki bázisával és a Csehszlovák Tudományos Akadémiával közösen dolgozza ki. A CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kidolgozza és megjelenteti a MIK prognózisa előkészítésének módszertanát, amelynek összhangban kell lennie a szövetsé­gi kormány azon intézkedéseivel, melyek az egész népgazda­ság fejlesztésének egységes prognózisát szorgalmazzák. A prognózist húsz évre dolgozzák ki, s az ebből adódó felada­tokat az ötéves tervidőszakok ciklusaiban pontosítják, illetve részletezik. A CSSZMA a prognózist a Csehszlovák és a Szlo­vák Tudományos Akadémiának, a központi irányítási szervek­nek, az Állami Tudományos-Műszaki és Beruházásfejlesztési Bizottságnak és a CSSZK, Illetve az SZSZK tudományos-mű­­kszaki fejlesztését irányító bizottságainak terjeszti elő. A prognózis mindenekelőtt a következőket foglalja magá­ban: a) a lakosság ésszerű táplálkozásának biztosításával kap­csolatos feladatokat, amelyek a munkafolyamatok, az élet­stílus és az élelmiszerek Iránti kereslet változásaiból, módo­sulásaiból erednek; b) a MÉK eddigi fejlesztési eredményeinek elemzését, a tn­­domíinyos műszaki bázis színvonalát, az új kutatási Ismeretek­nek az élelmiszergyártásban való felhasználását, valamint az ezzel kapcsolatos összehasonlítást a világ fejlett gazdasági országaival; c) a környezetszennyeződéssel kapcsolatos negatív jelensé­gek komplex megoldásának tervét az egész élelmiszer-ipari folyamatban; d) a munkatermelékenység fokozásának és a nagyobb jöve­delmezőség biztosításának forrásait, az új tudományos-mű­szaki/ ismeretek alkalmazása révén gyártott élelmiszerek hasznosításának módját, valamint a külső kapcsolatok ápo­lásával és a vidék fejlesztésével összefüggő elképzeléseket; e) a MIK gazdasági mechanizmusa tökéletesítésének irány­elveit. 2. A MIK és a MÉK fejlesztési terve koncepciójának kidolgo­zása és tartalma 2. 1. A MIK fejlesztési koncepciója A MIK fejlesztési koncepciója olyan politikai-gazdasági dokumentum, amely konkretizálja a CSKP népélelmezési poli­tikájának egy adott időszakra vonatkozó feladatait. Magában foglalja az ésszerű táplálkozás és népélelmezés alapvető irányelveit, a feladatok megvalósításához szükséges tudomá­nyos-műszaki feltételeket, valamint a gazdasági mechanizmus fejlesztésének fő Irányait. A MIK fejlesztési koncepciójának tervezetét a CSSZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, a CSSZK, illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával, 1a központi szervekkel és a népgazdaság más lrányítószer­­veivel közösen dolgozza ki, általában tízéves Időszakra. A kát köztársaságra. Illetve az ötéves tervidőszakra vonatkozó kon­­cepclótervezetet az Állami Tervhivatalnak, a CSSZK, Illetve az SZSZK Tudományos-Műszaki ős BeruházásfeJlesztősI Bízott- Ságénak terjesztik elő. A MIK koncepciószervezete a nép­gazdaság hosszútávú fejlesztési programjának agy részét alkotja. A központi szervek a MIK fejlesztési koncepciótervezete kidolgozásakor a szövetségi kormány azon intézkedéseiből Indulnak ki, amelyek a népgazdaság hosszútávú továbbfejlesz­tési programjának megvalósítását szorgalmazzák. Természete­sen a kidolgozáskor továbbá figyelembe veszik a MIK prog­nózisát, az élelmezés fejlesztésének elemzési eredményeit, valamint az ötéves tervidőszakból a MIK képviselőire háruló feladatokat. A konkrét elképzelések, feladatok, az anyagi kér­dések tisztázásával kapcsolatosan kidolgozzák a gazdasági mechanizmus irányelveit, amelyek ösztönözni hivatottak a szervezeteket a koncepcióban foglaltak megvalósítására. Ä központi szerveknek az ötéves állami tervidőszak fő Irányel­vei kidolgozásában való aktív részvétele érdekében minden esetben ki kell dolgozni a legközelebbi ötéves tervidőszak koncepcióját — pontosítva a feladatokat az értékviszonyokat és anyagi kérdéseket a tervidőszak egy-egy évére. A MIK koncepciója mindenekelőtt az alábbi elemzéseket és programterveket tartalmazza: a) az elemzések közül — az élelmiszergyártás dinamikájának analízisét, a folya­mat gazdasági jövedelmezőségének vizsgálatát, a mezőgazda­­sági termelés szerkezeti irányításának tökéletesítését, s az élelmiszerek minőségi mutatóinak javítását; — a tudományos-műszaki báz>s színvonalának és a MIK gyártási technológiáinak elemzését, az új Ismeretek haszno­sítási módjait, összehasonlítva azt a gazdaságilag fejlett or­szágokkal; — a termelőeszközök, Illetve a végtermékek huzamosabb Ideje tapasztalt hiánya, Illetve a gyengébb minőség okainak elemzését, az új termelőeszközöknek az élelmiszerek gyártási folyamatában való alkalmazásának hatásait a termelési költ­ségek alakulására; — a KGST-tagországok gazdasági munkamegosztásában el­ért gazdasági eredmények, valamint a nem szocialista orszá­gokkal való gazdasági kapcsolatok alakulásának elemzését; — a gazdasági mechanizmus hatásfoka vizsgálatának elem­zését, az anyagi és értékegyensúly alakulására, s az élelmi­szerek gyártásának, illetve fogyasztásának arányvizsgálatát. b) a programtervezetek közül — az ésszerű táplálkozáson alapuló népélelmezésl program­­tervezetet, a döntő fontosságú mezőgazdasági termények és élelmiszer-ipari termékek termelésének, illetve gyártásának, valamint hasznosításának feladatait; — a MIK és a MÉK legfőbb technológiai és termelési Irány­­programjait. s a műszaki-, illetve a beruházáspolitikai elkép­zeléseket; — a munkaerő-űjratermelés Irányelveit, a munkatermelé­kenység növelésével és a szociális ellátás fejlesztésével kap­csolatos feladatokat; — az állami fejlesztési programok tervezeteit, név szerint az ötéves tervidőszakba foglalt tudományos műszaki kutató­­tevékenység beruházási akcióit és elképzeléseit; a MÉK meghatározó fontosságú termelőeszközeinek minő­ségi paramétereit, s a termelés biztosításának módszereit (például a gyártókapacitás fokozásával, behozatallal); — a külső gazdasági kapcsolatok Irányelveit és a tudomá­nyos-műszaki együttműködés formált; — a környezetvédelmi programokat, s az ezzel kapcsolatos Igényes gazdasági beruházások megvalósítását; — a felvásárlási és nagykereskedelmi árak alakulását, va­lamint a mezőgazdaságnak az állami költségvetéshez fűződő kapcsolatát; — a MÉK gazdasági mechanizmusának tökéletesítését és gazdasági fejlesztésének tervezetét, valamint a MIK jövedel­mezőségi fejlesztésének népgazdasági vonatkozásait. A hosszútávú programterveknek a szövetségi kormányban, valamint a CSSZK, illetve az SZSZK kormányában való meg­vitatását követően a népgazdasági ágazatok, valamint az egyes komplexumok központi szervei — így a lakosság élelmezését biztosító ágazatokban Is — kidolgozzák saját területük konk­rét fejlesztési koncepcióját. 2. 2. A MÉK fejlesztési koncepciója A CSSZK, illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a köztársasági tervező szervekkel együttmű­ködve kidolgozza a MIK koncepciójának a MÉK tervezetébe! foglalt, saját tevékenységére vonatkozó feladatait. A két köz­társaságban, esetleg az egyes körzetekben pontosítják a MIK

Next

/
Thumbnails
Contents