Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

meg, hogy ezek a kiegészítő árszabályozókkal együtt, a mezőgazdasági üzemeket ösztönözzék:

— az össztársadalmi követelmények megvalósítására a kívánt mennyiség és szerkezet tekintetében; , .

— a termelés hatékonyságának növelésére és minőségi

Javítására, ... ,,

— az eszközök és munkaerő-felhasználás szempontjából Igényes, valamint kockázattal láró termékek gyártására;

— az eladások kívánt Időbeni megoszlására, valamint a mezőgazdasági nyersanyagok előzetes feldolgozására, hogy ezek jobban hasznosíthatók és feldolgozhatok legyenek a feldolgozó vállalatokban;

_ a nagy termelőképességű biológiai anyag felhasználására;

_ я mezőgazdasági terület ésszerű kihasználására az öszszes termelési feltételek között; ,

c) az árrendszer keretében átmeneti (idény) árakat árpótlékokat, felárakat, levonásokat is alkalmaznak esetleg megegyezés alapján képzett árakat a célszerű szabályozás érdekében;

dl a szerződéses mennyiségen felüli vagy a le nem szerződtetett mezőgazdasági termékek eladása esetén árszabályozókat alkalmaznak. Az árszabályozás feltételeit és a termékek kijelölését a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pontosítja az SZSZK es a CSSZK Mezőgazdasági ée Élelmezésügyi Minisztériumával való megegyezés után.

1. 2. Nagykereskedelmi árak

a] a MÉK területén alkalmazott egységes nagykereskedelmi árakat a hazai termelői költségekből vezetik le. A behozott nyersanyagok és anyagok árait, valamint a külföldi termelői árakat a nagykereskedelmi árrelációk meghatározására alkalmazzák úgy, hogy ezáltal gazdasági nyomást gyakoroljanak a munka termelékenység növekedésére.

b) A mezőgazdasági nyersanyagoknak az élelmiszerek nagykereskedelmi áraiba foglalt költségvetési árai és a valóságban elért felvásárlási árak közötti különbözet kiegyenlítésére árfclegyenlitő alapokat hoznak létre. Ezeket az alapokat az

2. 8. pontban összefoglalt szakágazatok esetében alkalmazzák.

el Felmérés eredményei alapján, a nyersanyag szállítást és

■ termék értékesítési költségek közötti különbségek megoldásával kapcsolatban, a vágóhídi és húsipari, a baromfi ipar!, • tejipari, a cukoripari, a sütőipari, a hűtőipari és az alkoholmentes italokat gyártó szakágazatokban, az SZSZK vállalataiban továbbra Is megmarad a folyamatos piacellátáshoz nélkülözhetetlen magasabb szállítási költségeknek a fedezése ez állami költségvetésből. Ugyancsak meghagyják az SZSZK enkoripart vállalataiban a cukorrépa hosszabb Idejű tárolásé során keletkezett elkerülhetetlen nagyobb tárolási veszteségeknek a költségvetésből való fedezését.

1Л. A kiegészítő árszabályozókkal történő térítés

Ä mezőgazdaságban á kiegészítő árszabályozókkal történt térítést nem sorolják be az élelmiszerek nagykereskedelmi áraiba. A kiegészítő árszabályozók kvantitikált forrásai keretében az egyes eszközök volumenje csak tájékoztató jellegű,

1.4. Felvásárlási árpótlék, prémium, dotáció

A mezőgazdasági termékek fejlesztésének a támogatására' Is kívánt mértékű szabályozására szolgálnak ott, ahol ez az össztársodalmllag érvényes egységes felvásárlási árak segítségével nem oldhatő meg. Fedezésükre a MÉM áralapjának' pénzügyi eszközei is szolgálnak. у

U. A MÉM áralapja

a) A kvantifikőlt pénzeszközök keretében alapok formájában jön létre a felvásárlási árak és egyéb gazdasági szabályozók 1989. január elsejével életbe lépő változásaival kapcsolatban.

b) Arpótlék, dotáció és prémium formájában szolgálnak a mezőgazdasági üzemek ösztönzésére, például:

*— egyes mezőgazdasági termékek előállításának és felvásár- 1 lásának a növelésére, melyeknél a termelés nem fedi tel- F Jes mértékben az össztársadalmi szükségletet;

•ш fij termelési technológiák és mezőgazdasági termékek minőségének a javítására;

a takarmányozásra szánt termékeknek és az őlelmiszer- 1 ipari melléktermékeknek kívánt mennyiségben történő át* vételére;

« a műszaki szabványosítás területén olyan társadalmilag \ szükséges Intézkedések bevezetésére, amelyek átmeneti jelleggel a termelés hatékonyságának a csökkenését ered/ ményezik.

* ej Az árpótlékok, prémiumok és egyéb, a MÉM áralapjából eszközölt juttatások átmeneti jellegűek lehetnek s érvényességük területileg behatárolható.

d) A MÉM áralapjából fedezhetők azok a különbözetek, amelyek a vállalatok termelési-gazdasági csoportokba való végleges besorolásának esetleges változásaiból erednek, vagy amelyek a különbözeti földjáradék díjszabása és az 1989. Január elsejével életbe lépő gazdasági szabályozók kvantifikált változása közötti aránytalanságok nyomán jönnek létre, továbbá azon különbözetek, amelyek а II. számú különbözeti földjáradék valódi merítéséből erednek.

e) A MÉM éralaplából képzett prémiumokról, árpótlékokról és egyéb juttatásokról, valamint ezek eszközlésének a feltételeiről a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma dönt a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való megegyezésben.

f) A MÉM áralapjának az év végéhez megmaradt eszközök' összegét a következő évbe viszik át.

g) Az áralapból eszközölt prémiumokat és érpótlékokat hozzászámítják а II. számú különbözeti földjáradók igényléséhez.

1.8. Az I. számú különbözeti földjáradék

a) Fedezi a különbözeti járadékkal kapcsolatos nagyobb' költségeket a kedvezőtlen termelési feltételek között gazdálkodó szocialista mezőgazdasági szervezetek esetében, amelyeket a 21—42. termelési-gazdasági csoportokba (TGCS) soroltak be. A tulajdonképpeni mezőgazdasági termelés áruértékesítéséből származó bevételhez nyújtják, miközben nem érvényesítik a bevétel különbözeti beszámítását.

b) Az I. számú különbözeti földjáradék a hozamok részét képezi.

c) Az ezzel kapcsolatos részleteket a MÉK területén az állami vállalatok pénzügyi gazdálkodásáról, valamint az egységes földműves-szövetkezetekről és vegyes vállalatokról szóló kormányhatározat pontosítja. (Külön kerül közlesre.)

1.7 А П. számú különbözeti földjáradék

a) A H. számú különbözeti földjáradékot a külső tényezők hatásának a mérséklésére a MÉM hatáskörébe tartozó mezőgazdasági szervezetekben érvényesítik.

b) Azon szervezeteknek nyújtják, amelyeknél igazolhatóak' a SZMÉM által meghatározott (az SZSZK és a CSSZK MÉM által megvitatott) konkrét tényezőknek hatásai, és amelyek az 1989-es év feltételei között az alapvető ágazati szabályozók hatására sem teremtik meg az önfinanszírozáshoz szükséges saját pénzforrások (nyereség) minimális szintjét.

ej A saját források minimális szintje alatt alapjában annalt a leszámító minimumnak a nagyságát értjük, amelyet a mezőgazdasági adótörvény végrehajtásával kapcsolatos rendelet jelöl meg.

<f) A szervezetek kijelölése az alábbi tényezők függvényében történik:

— ha a mezőgazdasági tevékenységből eredő bér. és jutalomadó nagysága meghaladja a felvásárlási árak és az árpötlékok térítési szintjét. Ezt a különbözeiét a leszámítol!! minimum keretén tűi is figyelembe kell venni;

— a köztársaságpk illetékes szervei által kijelölt szervezetek esetében, ahol a munkaerő újratermelést és stabilizálási feltételei kedvezőtlenek. Különösképpen figyelembe kell venni a határmenti területeken gazdálkodó szervezetek rendkívüli teltételeit, a leszámítható minimum keretén túlmenően Is;

•— a kevésbé előnyös termelési szerkezet és termelési tényezők esetében, amelyet a szervezet tulajdonképpeni mezőgazdasági termelésének részaránya fejezi ki a TGCS megszabott mezőgazdasági termelés normatív szintjéhez való öszszehasonlításban;

— ahol az egy hektár mezőgazdasági területre számítvá túlságosan nagy a termelési és beruházási hitelterhelés, valamint a nyereséghez viszonyítottan magas a hitel részaránya;

— ahol nagyobb a termelés Igényessége az alapeszközökkel va'lé ellátásra, amely az alapeszközök beszerzési árának a teljesítményeken való részarányával fejezhető ki а II. különbözeti járadék beleszámítása nélkül;

— a gazdasági szabályozók rendszerében bekövetkezett változások kedvezőtlen következmények esetében figyelembe véve ez előző feltételeknek az 1986-os és az 1987-es valóságának az átlagához mért arányát.

e) А II. számú különbözeti földjáradékot a szervezeteknek' egyéni díjszabás formájában nyújtják 100 korona alapra számítva, amelyet a mezőgazdasági termelés árueladásából származó bevételek képeznek, hasonló módon, mint ez I. számú különbözeti föld járadék esetében. Az 1989-es és 1990 es évre ezeket stabilan szabják meg. 1991-től kezdve meg kell határozni a díjszabás olyan fokozatos csökkenését, amely megfelel az ötéves terv által előirányzott mezőgazdasági árutermelés dinamikájának úgy, hogy az összvolumenje ne emelkedjen. A fokozatos csökkenést az egyes tényezők alapján differenciáltan kell meghatározni. (A 9. ötéves tervidőszakban a munkaerő-újratermelés és -stabilizálás megnehezített teltételei esetében a degresszió nem jön számításba.)

(Folytatás a kővetkező számban)

8

/

A gazdasági mechanizmus szabályai 1909. január 1-ietoI a mezőgazdasági - élelmiszeripari komplexumban

, 'A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumnak', fi továbbiakban MÉK), mint a népgazdaság szerves részének Irányítási alapját a gazdasági mechanizmus átalakításának feltételei között az egységes állami terv képezi. Az állami terv feladatainak teljesítéséből származó anyagi Javak ős értékek felhasználási módszerei, * gazdasági szabályozók, illetve alapszabályok a MÉK szinte valamenyl területén egységes érvényűek.

A gazdasági mechanizmus szabályai a MÉK Irányítási módszeréből és az ágazat fejlesztési eredményeinek, az elemzéséből adódnak. Összhangban vannak a gazdasági mechanizmus komplex átalakításának biztosítását szolgáló népgazdasági irányelvvel, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágasat feltételeire lebontanak, illetve pontosítanak.

I. Tervezés

A MÉK tervszerű Irányítását egységes népgazdasági központok szavatolják. Ezek szerkezeti egységeit a CSSZSZK, a CSSZK, illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma alkotja. A minisztériumok a MÉK szervezeteivel szemben mint az egységes népgazdasági központ képviselői lépnek fel.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok a gazdasági mechanizmus egységes érvényesítésével hatáskörükben aktívan kihatnak a CSKP politikájának megvalósítására, a népélelmezési feladatok teljeítésére.

1. A MÉK prognózisa

A prognózis magában foglalja az eddigi fejlődés elemzési eredményeit és a népélelmezés tudományos-műszaki fejlesztésének alapvető irányelveit. Kiindulási dokumentumanyagként szolgál a mezőgazdasági-ipari komplexum (a továbbiakban MIK) és a MÉK tervszerű fejlesztéséhez.

A prognózist a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia fa továbbiakban CSSZMA) a MIK tudományos műszaki bázisával és a Csehszlovák Tudományos Akadémiával közösen dolgozza ki. A CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kidolgozza és megjelenteti a MIK prognózisa előkészítésének módszertanát, amelynek összhangban kell lennie a szövetségi kormány azon intézkedéseivel, melyek az egész népgazdaság fejlesztésének egységes prognózisát szorgalmazzák. A prognózist húsz évre dolgozzák ki, s az ebből adódó feladatokat az ötéves tervidőszakok ciklusaiban pontosítják, illetve részletezik. A CSSZMA a prognózist a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémiának, a központi irányítási szerveknek, az Állami Tudományos-Műszaki és Beruházásfejlesztési Bizottságnak és a CSSZK, Illetve az SZSZK tudományos-műkszaki fejlesztését irányító bizottságainak terjeszti elő.

A prognózis mindenekelőtt a következőket foglalja magában:

a) a lakosság ésszerű táplálkozásának biztosításával kapcsolatos feladatokat, amelyek a munkafolyamatok, az életstílus és az élelmiszerek Iránti kereslet változásaiból, módosulásaiból erednek;

b) a MÉK eddigi fejlesztési eredményeinek elemzését, a tndomíinyos műszaki bázis színvonalát, az új kutatási Ismereteknek az élelmiszergyártásban való felhasználását, valamint az ezzel kapcsolatos összehasonlítást a világ fejlett gazdasági országaival;

c) a környezetszennyeződéssel kapcsolatos negatív jelenségek komplex megoldásának tervét az egész élelmiszer-ipari folyamatban;

d) a munkatermelékenység fokozásának és a nagyobb jövedelmezőség biztosításának forrásait, az új tudományos-műszaki/ ismeretek alkalmazása révén gyártott élelmiszerek hasznosításának módját, valamint a külső kapcsolatok ápolásával és a vidék fejlesztésével összefüggő elképzeléseket;

e) a MIK gazdasági mechanizmusa tökéletesítésének irányelveit.

2. A MIK és a MÉK fejlesztési terve koncepciójának kidolgozása és tartalma

2. 1. A MIK fejlesztési koncepciója

A MIK fejlesztési koncepciója olyan politikai-gazdasági dokumentum, amely konkretizálja a CSKP népélelmezési politikájának egy adott időszakra vonatkozó feladatait. Magában foglalja az ésszerű táplálkozás és népélelmezés alapvető irányelveit, a feladatok megvalósításához szükséges tudományos-műszaki feltételeket, valamint a gazdasági mechanizmus fejlesztésének fő Irányait.

A MIK fejlesztési koncepciójának tervezetét a CSSZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, a CSSZK, illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával,

1a központi szervekkel és a népgazdaság más lrányítószerveivel közösen dolgozza ki, általában tízéves Időszakra. A kát

köztársaságra. Illetve az ötéves tervidőszakra vonatkozó koncepclótervezetet az Állami Tervhivatalnak, a CSSZK, Illetve az SZSZK Tudományos-Műszaki ős BeruházásfeJlesztősI Bízott- Ságénak terjesztik elő. A MIK koncepciószervezete a népgazdaság hosszútávú fejlesztési programjának agy részét alkotja.

A központi szervek a MIK fejlesztési koncepciótervezete kidolgozásakor a szövetségi kormány azon intézkedéseiből Indulnak ki, amelyek a népgazdaság hosszútávú továbbfejlesztési programjának megvalósítását szorgalmazzák. Természetesen a kidolgozáskor továbbá figyelembe veszik a MIK prognózisát, az élelmezés fejlesztésének elemzési eredményeit, valamint az ötéves tervidőszakból a MIK képviselőire háruló feladatokat. A konkrét elképzelések, feladatok, az anyagi kérdések tisztázásával kapcsolatosan kidolgozzák a gazdasági mechanizmus irányelveit, amelyek ösztönözni hivatottak a szervezeteket a koncepcióban foglaltak megvalósítására. Ä központi szerveknek az ötéves állami tervidőszak fő Irányelvei kidolgozásában való aktív részvétele érdekében minden esetben ki kell dolgozni a legközelebbi ötéves tervidőszak koncepcióját — pontosítva a feladatokat az értékviszonyokat és anyagi kérdéseket a tervidőszak egy-egy évére.

A MIK koncepciója mindenekelőtt az alábbi elemzéseket és programterveket tartalmazza:

a) az elemzések közül

— az élelmiszergyártás dinamikájának analízisét, a folyamat gazdasági jövedelmezőségének vizsgálatát, a mezőgazdasági termelés szerkezeti irányításának tökéletesítését, s az élelmiszerek minőségi mutatóinak javítását;

— a tudományos-műszaki báz>s színvonalának és a MIK gyártási technológiáinak elemzését, az új Ismeretek hasznosítási módjait, összehasonlítva azt a gazdaságilag fejlett országokkal;

— a termelőeszközök, Illetve a végtermékek huzamosabb Ideje tapasztalt hiánya, Illetve a gyengébb minőség okainak elemzését, az új termelőeszközöknek az élelmiszerek gyártási folyamatában való alkalmazásának hatásait a termelési költségek alakulására;

— a KGST-tagországok gazdasági munkamegosztásában elért gazdasági eredmények, valamint a nem szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok alakulásának elemzését;

— a gazdasági mechanizmus hatásfoka vizsgálatának elemzését, az anyagi és értékegyensúly alakulására, s az élelmiszerek gyártásának, illetve fogyasztásának arányvizsgálatát.

b) a programtervezetek közül

— az ésszerű táplálkozáson alapuló népélelmezésl programtervezetet, a döntő fontosságú mezőgazdasági termények és élelmiszer-ipari termékek termelésének, illetve gyártásának, valamint hasznosításának feladatait;

— a MIK és a MÉK legfőbb technológiai és termelési Irányprogramjait. s a műszaki-, illetve a beruházáspolitikai elképzeléseket;

— a munkaerő-űjratermelés Irányelveit, a munkatermelékenység növelésével és a szociális ellátás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;

— az állami fejlesztési programok tervezeteit, név szerint az ötéves tervidőszakba foglalt tudományos műszaki kutatótevékenység beruházási akcióit és elképzeléseit;

a MÉK meghatározó fontosságú termelőeszközeinek minőségi paramétereit, s a termelés biztosításának módszereit (például a gyártókapacitás fokozásával, behozatallal);

— a külső gazdasági kapcsolatok Irányelveit és a tudományos-műszaki együttműködés formált;

— a környezetvédelmi programokat, s az ezzel kapcsolatos Igényes gazdasági beruházások megvalósítását;

— a felvásárlási és nagykereskedelmi árak alakulását, valamint a mezőgazdaságnak az állami költségvetéshez fűződő kapcsolatát;

— a MÉK gazdasági mechanizmusának tökéletesítését és gazdasági fejlesztésének tervezetét, valamint a MIK jövedelmezőségi fejlesztésének népgazdasági vonatkozásait.

A hosszútávú programterveknek a szövetségi kormányban, valamint a CSSZK, illetve az SZSZK kormányában való megvitatását követően a népgazdasági ágazatok, valamint az egyes komplexumok központi szervei — így a lakosság élelmezését biztosító ágazatokban Is — kidolgozzák saját területük konkrét fejlesztési koncepcióját.

2. 2. A MÉK fejlesztési koncepciója

A CSSZK, illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a köztársasági tervező szervekkel együttműködve kidolgozza a MIK koncepciójának a MÉK tervezetébe! foglalt, saját tevékenységére vonatkozó feladatait. A két köztársaságban, esetleg az egyes körzetekben pontosítják a MIK