Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-12 / 32. szám
fFolytatás az 1. oldalról) A víz mint hozammeghatározó tényező tojóidat töménysége magas (nagyok a mfitrágyaadagok), akkor a folyadékáramlás fordított. Ä növény a gyökéren keresztül vizet ad le és ennek következtében fonnyad. Ezért vigyázni kell a talajok tápanvagellátására. A gyökéren belüli vizmozgás л gyökérnyomás eredménye. A természetben a letört hajtások helyén távozó folyadék a gyökérnyomás eredménye. A kifolyó folyadék cukrokat, aminosavakat és enzimeket tartalmaz. Ez a gyökérnyomás reggel alacsony, a délelőtti órákban viszont kulminál. A talaj hőmérsékletével és víztartalmával növekszik Abban az esetben, ha a talaj hőmérséklete a minimum alá csökken, a növények vfzfelvétele leáll. Tehát, gyakori az az eset. hogy a talaj nedves, a növények viszont nedvességhiányban szenvednek (például az uborka kora tavaszi fialtatásánál). A gyökerek 16 vlzfelvételéhez bizonyos energiára van szükség, melyet a növények a gyökérzóna légzésével — az asszlmiláták bontása — nyernek. Ä légzéshez oxigén szükséges, ezt viszont csak megfelelő talajműveléssel juttathatjuk a gyökérzónéba. A paprika esetében ez azt jelenti, hogy minden öntözést talajiazftás kell hogy kövesse. A talajt képező szemcsék nagysága Is fontos vízfelvételt befolyásoló tényező. Ä kötött talajok apró kolloid szemcséi erősen kötik a vizet. Ez a kötés sokszor annyira erős, hogy a növények annak ellenére, hogy a talajban elegendő víz van, vízhiányban szenvednek Mivel a víz felvétele (gyökér) és leadása (levél) között bizonyos távolság van, ezért a növény testében szállftédik. A víz magas felületi feszültségéből származó kapiláritás a vízszállítás fontos öszszetevője. Ez' a szállítás speciális szállítószövetekben történik. A szállítás gyorsasága növények szerint változik, a szállítószövetek keresztmetszetétől Is függ. A szállítási hajtóerő a vízleadási sztvőerő és a gyökérnyomás összege. A növények által felvett víznek csak a 0,5 százaléka használódik fel. 99.5 százalékát a növény leadja pára (transplrácló) vagy folyadék (gutácló) formájában. Gutáclós vízleadás akkor van, amikor a növények talaja nedves, a meleg levegő viszont páradús. Ezek a körülmények ugyanis növelik a vlzfelvételt. de csökkentik a párologtatást. Ä gutáclós folyadék anorganikus sókat (NaCl, MgCl2, KCl, K3PO4) és organikus anyagokat is tartalmaz. Gyakori eset (uborka), hogy a gutáclós víz fokozatos párolgásával ezen anyagok töménysége a levélszegélyen növekszik, mely gyakran ezek megégését okozza. A vtzleadás gyakoribb tormája a transpiráció (a víznek pára formájában való leadása). A levél felületén lévő páratartalom és a környező levegő páratartalma közti különbség eredménye. A folyamat a ruhaszárításhoz hasonlítható. A vízleadás intenzitása a növényfajtától. sok belső és külső tényezőtől Is függ. Uborkánál pl. az egy napi vtzleadás 0,5—4 l/tő, egy 30 éves nyírtánál oedig eléri a 15 l/6ra mennyiséget. A vtzleadással összefügg a víz fontos hűtószerepe Párologtatás esetén 1 kg víz 15 C- fokon való elpárolgása annyi hőt képes elvonni, amely elegendő 588 kg víz 1 C-fokkal való felmelegítéséhez. Az egyt nap alatt 3 kg vizet elpárologtató uborka például annyi hőt von el, amely elegendő volna 1784 kg víz 1 C-fokkal való fel-* melegítéséhez. Ez a napsugárzásból a növény által felvett hó, amely azonnnall vízpárologtatást Idéz elő. így a nővényi test nem melegszik a kritikus értékek fölé. Abban az esetben, ha a növény párologtatása a fénylntenzív Időszak-* ban nincs biztosítva (kis levél-* felület, magas páratartalom, alacsony talajnedvességl ez a növény pusztulásához vezethet. A növény védekező mechanizmusai közé tartozik a levéltelület nagysága. Ugyanis a párologtatás mértéke nagyban függ ettől a tényezőtől Is Az alacsony páratartalmon nevelt növények — főleg az uborka — levelet aprók, míg a magas páratartalom nagy levelek fejlődését, és Iev az asszimiláció növelését Idéz! elő. Nagyon fontos a viz turgorszabályozó szerepe. Ezzel összefüggésben áll a légzőnyllások nyitása. 11-* letve zárása, s Így a párologtatás folyamata Is. Ahhoz, hogy növényeink termesztése eredményes legyen, állandóan szem előtt kell tartanunk g víz szerepét. A technológiát és a technika! feltételeket ü.ev kell megválasztani, hogv azok a kiegyensúlyozott vízellátást szolgálják Gogolt! Edit agrármérnök, a Hurbanovól Zöldségtermesztés! Kutató- és Nemesítőintézet munkatársa Az lmelyl (Imef) Bartofi család 1978-ban kezdett •I Intenziven kertészkedni. Nemcsak saját maguknak, de a piacra is termelnek, tehát náluk a kertészkedésnek jövedelemkiegészítő szerepe is van. Bartoü László a helyi egységes földműves-szövetkezetben kotrógépkezelőként dolgozik. Korábban felesége, Katalin szintén a szövetkezetben tevékenykedett, de a bárom gyerek nevelése, a háztartás otthon marasztotta. Az Idei első terményünk a fejes saláta volt — mondták Bartofték. Már a műit év októberében munkához láttunk. Vetettük a magot, pikfroztunk, kiültettük a palántákat. Segítettek a rokonok, a szomszédok tó. Ml pedig viszonoztuk, akkor mikor nekik kellett a segítség. Katalin asszony elmondotta azt Is, hogy 1982 és 1987 utált az Idén próbálkoztak fejes salátával harmadszor. Elsősorban a holland fajtákban bíznak. Sz Idén a Panvft nevű fajtát termelték, mert az nagyobb fejet nevel. Ä tavalyi 5100 salátából 4300-at lehetett értékesíteni. Az idén a sor- és tótávolságot Ž0X20 cm-ról 22X22 cm-re növelték. Ennek köszönhetően fóliasátrukban már nem akadt rothadó tej. Tavaly, s az Idén Harm ad szór próbálkoztak a palántázás előtt nem trágyáztak. A tápanyag-utánpótlásra csak a šaláte felszedése után került sor. Ennek, s az ehhez hasonló termelési módnak köszönhetően sikerült a nitrátok mennyiségét a norma által megszabott maximális szint alett tartani. Bartofiéktól megtudtam azt is, hogy az SZKSZ alapszervezetének vezetősége az utóbbi években sokat tett a felvásárlás Javításának érdekében így az általában jobban ment mint a mültban. de azért tavaly Is volt fennakadás, például a primőr saláta felvásárlása terén. Az Idén a fólia beszerzése telentett gondot A saláta felett’ feszülő fóliasátor anyaga Is már kétéves volt. Bár a községben jobbára paradicsommal és paprikával fog* lalkoznek, ók a saláta után mégis Inkább uborkát tettek. Persze a kertészkedés elméleti tudást és gyakorlati tudnlva-* lókat is igényel Ezért ekivel csak lehet, tapasztalatot cserélnek. olvassák a Szabad Földművest. s ha Ideiük megengedi. ellátogatnak a szakkláHPásokra ts. Azt pedig, hogv mind* ezt Jöl hasznosítják, magam is tanúsíthatom. (Kép és szöveg Pavel J. Plavec) A BAROMFI PARAZITÁK OKOZTA BETEGSÉGEI A ludak gyomorférgessége Növekvő gazdasági veszélye miatt foglalkoznunk kell ezzel a ludak tartását, sikeres felnevelését nagymértékben veszélyeztető élősködők okozta betegséggel. Jelenleg nincs tudomásunk arról, hogy a háztáji baromfi közül a ludakon kívül mást is megfertőzhet. Nagyon ritka jelenségként csak a kacsáknál fordulhat elő. A betegség okozója az Amidosiomum anseris nevű fonálféreg. Szürkésvörös színű 10— 24 mm hosszú, s a ludak zúzógyomrában élósködlk. A bélsárral külvilágra ürült peték nagyon gyorsan fejlődnek. A kifutás után 24 órával a peteburkon belül már kialakul a lárva, majd kétszeri vedlés után fertőzőképesen hagyja el a peteburkot. A fertőző lárvák a nedves, harmatos fűszálak csúcsa felé igyekszik, ahonnaa a táplálékot felvevő ludak szervezetébe könnyen bejutnak. A szárnyasok ivóvízzel tó fertőződhetnek. A zúzógyomorba jutve a lárvák 3 napon belül újra vedlenek, s a zúzógyomor szarurétege alá furakodva 14—21 napon belül Ivarérettekké válnak. A szaruréteg alatt vérzéseket Idéznek elő. Az Így keletkezett vérömlények szolgálnak számukra táplálékul. Tevékenységükkel nehezítik, gátolják a gyomorműködést. Idősebb Indáknál „csak* súlyveszteséget, rossz takarmányhasznosltást okoznak. ■ fiatal 4—8 hetes libák azonban nagyon megsfnylik. Étvágytalanság. nehézkes járás, sántaság jelentkezik náluk. Gyakran öklendezésre utaló tünetek lépnek fel. Az állatok soványak, néhány nap alatt jelentős hányaduk elhullhat. A sántaság, billegő, bizonytalan járás a féreg termelte Idegméregnek tulajdonítható, mely a betegség veszélyességét csak növeli. A fertőzés tünetet gyakran nem kifejezőek, bizonyosságot csak az elhullott állatok boncolásával szerezhetünk. A betegség okozóját a zűzógyomorban, s ennek szarukárge alatt, valamint a mirigyes gyomorban keressük; a vérzések Is erre utalnak. Jó segítséget nyájt a bélsár mikroszkópos vizsgálata. A gyógykezelés csak akkor hatásos, ba a tartási kórülményeket is figyelembe vesszük. A beteg állatokat állatorvosi vény ellenében kapható Nilverm tablettával gyógyítjifk. Fontos az egyedi ka* zelés! A Helmirazin tablettát nem tanácsolom, mert a Indák gyomorférgessége ellen nem eléggé hatékony A kezelés után a fertőzött lúdlegelökön való legeltetéstől tartózkodjunk. Itt ugyanis a már lnváziőképes lárvákkal a kezelt állatok Is nagyon könnyen újrafertöződhetnek. Télen a legelőkön a lárvák biztosan kifagynak, elpusztulnak. Tavasszal ezonban a már fertőzött öregebb ludak újabb veszélyt Jelentenek Bélsarukkal ugyanis jelentős mennyiségű petét luttatnak a szabadba, űjrafertőzve a legelőt. Ezért az őszi-téli szállásoló* idején a továbbtartásra szánt Indák kezelése, féregtelenftése rendkívül fontost Olyan vidéken. ahol a nedves, tocsogó* legelőkön a fertőződés veszélye nagy, tanácsos a zárt legelőterület kialakítása, ahol csapán Amtdostomus-tól mentes ludakat legeltetünk. (5. KrajčoviC felvétele) Az orsóférgesség 3 A házlszárnyasok. különösen a tyúkfélék, vékony- és vakbelében nagyon gyakran fordulnak elő orsóférgek. Ennek nemritkán súlyos következményei vannak. A leggyakrabban előforduló, vékonybélben élősködő orsóféreg az Ascaridia galli néven Ismert Meglehetősen nagy. 5—10 centiméter hosszúságú és I mm vastag, szfne sárgásfehér. Az orséférgességre a fiatalabb baromfi nagyon érzékeny. A fertőzött állomány 20 százaléka is elhullhat. Az Idősebb tyűkok, kakasok ellenállóbbak, de nagy veszélyt lelentenek a fiatalabb faltársaikra. Az utóbbiaknál vérszegénység, étvágytalanság, senvvesség figyelhető meg. A takarmányt nagyon rosszul hasznosítok gyakori náluk a hasmenés Nemritkán idegi tünetek Is jelentkezhetnek A tyúkoknál erősebb invázió esetén csökkenhet, sőt teljesen le is állhat a tofástermelés. Ez a parazitás megbetegedés leggyakrabban a klfutós, legeltető tartásnál fordul elő ősszel súlyos méreteket ölthet, tavaszig viszont csökkenhet a fertőzöttség. A meglehetősen nagy méretű férgek a szárnyasok ürülékében könnyen felfedezhetők. Ilyenkor legtöbb, ha állatorvoshoz fordulunk és kikérlük tanácsait. Az állatorvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint a kezelés ideiére az állományt el kell zárni. Az ürüléket sűrű időközönként, rendszeresen távolítsuk és égessük el. fgv az újrafertőzés lehetőségét csökkentjük A kezelés 2 3 napot is igénybe vehet de ne türelmetlenkedtünk, mert ez az eredményesség rovására mehet. Ha Idősebb állományhoz kénytelenek vagyunk fiatal állatokat tenni akkor azokat feltétlenül féregtelenítsük Ezzel sok bosszúságtól és kártól mentesülünk Állatorvosi vény ellenében Helmirazin tablettát vagy Helmirazin pulv. 1 százalékos oldatát továbbá Fenhinn. esetleg Nilverm tablettát is használhatunk Az egyedi kezelést előnyben részesítve lobb és biztosabb eredményt érhetünk el, mint az anthelmlntlkumok takarmányban vagv Ivóvízben való keverésével. Munkaigényesebb ugyan, de megér! Állományunk magasabb totáshozammal. lobb takarmánvhasznosTtással feltétlenül meghálálía MVDr Sztruhár Győző
