Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-01 / 26. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

(Folytatás nz 1. oldalról)

10. cikkely

A szövetkezetek konferenciái és kongresszusai

(1) A szövetkezetek gazdasági, szociális és társadalmi tevékenységének megtárgyalása céljából összehívják a szövetkezetek országos kongresszusait és konferenciáit.

(2) A szövtekezetek országos kongresszusát a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának Javaslata alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya hívja össze, rendszerint ötévenként egyszer.

(3) A szövetkezetek konferenciáit az illetékes állami szerv és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének illetékes szerve hívja össze.

MÄSODIK rész

A SZÖVETKEZET KELETKEZÉSE. GAZDÄLKODÄSA ÉS MEGSZŰNÉSE

11. cikkely

A szövetkezet keletkezése

(1) A szövetkezet létrejöttéhez az illetékes gazdasági irányító szerv előzetes Jóváhagyására, valamint:

a) az alakuló közgyűlés alapításra vonatkozó határozatára,

b) a szövetkezet alapszabályzatának elfogadására,

c) a szövetkezeti szervek megválasztására van szükség.

(2) A szövetkezet akkor válik logi személlyé és attól a naptól vállalhat kötelezettségeket, amikor bejegyzik a vállalatok nyilvántartási Jegyzékébe.

(3) A szövetkezetek a vállalatok jegyzékébe történő beírására a szövetkezet tesz javaslatot; a javaslathoz csatolni kell a szövetkezet alapszabályzatát, az illetékes gazdasági szerv előzetes Jóváhagyását és az alakuló gyűlés alapításáról szóló határozatát.

12. cikkely

A szövetkezet alapszabályzata

A szövtekezeten belüli alapvető előírás a szövetkezet alapszabályzata (tovább csak ..alapszabályzat“), amelyet a szövetkezet ezzel a törvénnyel és a további általános érvényű Jogi előírásokkal összhangban dolgoz ki. Az alapszabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a szövetkezet elnevezését, melyben kifejezetten fel kell tüntetni, hogy egységes földműves-szövetkezetről van szó, és a szövetkezet székhelyét,

b) a szövetkezet gazdasági és társadalmi tevékenységének tárgyát,

c) a tagok Jogait és kötelességeit,

d) a nyugdíjas szövetkezeti tagokról való gondoskodás módját vala mint azt, hogy milyen feltételeket biztosítanak a csökkent munkaképességű tagok társadalmi és munkahelyi érvényesüléséhez,

e) a belső szervezeti felépítést, a vezetés és igazgatás módját,

fj a fegyelmi eljárás szerveinek és jogkörének meghatározását.

13. cikkely

A szövetkezet

gazdasági tevékenységének tárgya

(1) A szövetkezet mindenekelőtt mezőgazdasági termelést köteles folytatni. s annak továbbfejlesztése érdekében ésszerűen és effektiven gazdálkodni a mezőgazdasági földterületen, az erdősített területeken, a vízfelületeken és az általa használt halastavakon.

(2) A szövetkezet tevékenysége kiterjedhet;

a) a mezőgazdasági és erdei alapanyagok feldolgozására és a belőlük készült élelmiszerek gyártására,

b) különféle tevékenységek végzésére és a mezőgazdaság, Illetve az élelmiszer-ipari termelés szükségleteit szolgáló termékek gyártására; amennyiben a különleges előírások szerint ehhez a tevékenységhez hozzájárulás szükséges, akkor csak ennek alapián,

c) a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokra és különféle munkálatokra,

d) a szövetkezetben előállított áru értékesítésére.

(3) A szövetkezet gazdasági tevékenységének tárgyát — az Illetékes gazdasági szerv előzetes jóváhagyása alapján — egyéb tevékenységek ts képezhetik, ha azok végzése nem a mezőgazdasági földalap ésszerű kihasználásának és a szövetkezet mezőgazdasági termelésének rovására történik.

14 cikkely

Külkereskedelmi tevékenység

(1) A szövetkezet a gazdasági tevékenységében kihasználja a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt, mindenekelőtt a szocialista nem; zetközl integráció keretén belül.

(2) A szövetkezet a törvény által megszabott feltételek mellett külkereskedelmi tevékenységet folytathat, mégpedig rendszerint önálló devizagazdálkodás alapján. A törvény által meghatározott feltételek mellett jogában áll közvetlen kapcsolatokat létesíteni és fenntartani a szocialista gazdasági integrációba bekapcsolódó országok szervezeteivel.

15. cikkely

A devizaalap

(1) A szövetkezetnek jogában áll devizaalapot létesíteni. Ehhez a szövetkezet a devlza-normatívumok szerint tesz szert pénzeszközökre a külföldön értékesített áruért befolyt öszszegből, a kooperációs szállítások szaldójából és a szabadalmak eladásából, valamint a juttatott devizaeszközök megtakarításából, esetleg devizában kapott hozzájárulásokból és kölcsönökből.

(2) A devizaalap a szövetkezet gazdasági tevékenységének fejlesztését, a behozatali igények fedezését, a devizakötelezettségek kiegyenlítését, valamint a bank által nyújtott hitelek törlesztését szolgálja, amennyiben a devizaalap bevételeiről van sző.

(3) A szövetkezettől nem lehet elvonni a devizaalapon felhalmozott eszközöket, ezek felhasználásáról a szövetkezet dönt az általános érvényű jogi előírások szerint. A devizaalap maradványértékét korlátozás nélkül át lehet vinni a következő naptári évekre.

16. cikkely

A Következet gazdálkodása

(1) Я szövetkezet saját gazdasági terve szerint gazdálkodik; ennek biztosítania kell az állami tervből eredő kötelező feladatok teljesítését, amelynek megkötött gazdasági szerződésekből kell kiindulnia, és amely kötelező a szövetkezetre nézve.

(2) A szövetkezet termelési eredményeit és bevételeit elsősorban az állammal szembeni kötelezettségeinek teljesítésére, saját bővített újratermelésének megalapozására, valamint tagjai, esetleg alkalmazottat személyt szükségleteinek kielégítésére használja fel.

(3) jövedelméből a szövetkezet főleg az állammal szembeni kötelezettségeit teljesíti, (befizetések és adók).

A befizetések és adók átutalása után fennmaradó nyereséget a szövetkezet belátása szerint használja fel, nem lehet tőle elvonni, elsősorban a bő vített újratermelést és a tudományostechnikai haladást kell finanszíroznia. Köteles továbbá létrehozni a fejlesztési alapot, valamint a szociális és kulturális alapot, szükség szerint további alapokat Is létrehozhat.

(4) Az alapeszközök leírásából származó érték teljes egészében a szövetkezetnél marad és felhasználásáról a szövetkezet dönt.

17. cikkely

A szövetkezeti gazdálkodás különleges rendszere

(1) Azt a szövetkezetei, amely nem képes önállóan gazdálkodni, az Illetékes gazdasági irányító szerv pénzügyi támogatásban részesítheti, de ennek felhasználását a gazdálkodás különleges rendszerének bevezetéséhez kötheti.

(2) A különleges rendszer szerinti gazdálkodás főleg a meghatározott Időre kidolgozott konszolidációs program érvényesítésében és teljesítésének ellenőrzésében nyilvánul meg.

(3) A konszolidációs program különböző gazdasági, technikai, szervezési, pénzügyi és káderlntézkedések, továbbá a javadalmazásában érvényesített és egyéb olyan Intézkedések összessége, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a szövetkezet Ismét képes legyen önállóan teljesíteni gazdasági funkcióját.

18. cikkely

A szövetkezet megszűnése

(1) A közgyűlés határozatot hozhat a szövetkezet megszűnéséről amenynylben:

a) a szövetkezet tartósan elveszíti földalapját,

b) nem képes önálló gazdálkodásra. A szövetkezet a vállalatok jegyzékéből való törlés alapján szűnik meg.

(2) A szövetkezet megszűnhet egyesüléssel és felosztással Is.

(3) Az a szövetkezet, amely átveszi a megszűnt szövetkezet vagyonát és kötelességeit, köteles értesíteni valamennyi olyan logi személyt a szövetkezet megszűnéséről és vagyonának, Illetve kötelességeinek átszállásáról,

akiket ez érint; felszámolás esetén ez annak a kötelessége, aki e szövetkezetei felszámolja.

19. cikkely

A szövetkezet felszámolása

(1) A szövetkezetnek a 18. cikkely

1. bekezdése értelmében történő megszűnése esetén felszámolják a szövetkezetei.

(2) A felszámolást végző szervező tét a közgyűlés hagyja jóvá.

(3) A szövetkezet javaslatot terjeszt elő a vállalatok jegyzékébe való bejegyzésre arról, hogy a szövetkezet felszámolás alatt van, s kit bíztak meg a felszámolásával.

(4) A 3. bekezdés szerinti bejegyzés napján a közgyűlés kivételével valamennyi szövetkezeti szerv funk dója megszűnik.

‘ 20. cikkely

(1) A likvidátornak Jogában áll, hogy a felszámolással kapcsolatos ügyekben a szövetkezet nevében Járjon el.

(2) A likvidátor a szövetkezet felszámolásának kezdetétől haladéktalanul értesíti valamennyi érintett szervezetet, szervet és egyéb személyt.

(31 A szövetkezet a felszámolás kezdetéül megjelölt nappal könyvelési mérleget készít és átadja azt a likvidátornak.

21. cikkely

(1) A likvidátor kinevezésétől számított egy hónapon belül kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a felszámolással kapcsolatos elképzeléseket, mellékelve a felszámolás tervét és költségvetését, valamint a gazdasági eszközökről a felszámolás kezdetének napjával készült rendkívüli tnventárt.

(2) A likvidátor a felszámolás folyamán főleg:

a) egy folyószámlán és egy pénzintézménynél helyezi el a pénzeszközöket,

b) lezárja a szövetkezet folyamatban lévő ügyleteit,

c) a lehető legelőnyösebben értékesíti a szövetkezet vagyonát, vagy egyébként Jár el azzal, összhangban az általánosan kötelező Jogi előírásokkal.

d) a földalappal és egyéb mezőgazdasági vagyonnal kapcsolatban javaslatot tesz az Illetékes gazdasági szerveknél a termelés biztosítására,

e) a felszámolás hozadékából kiegyenlíti az államnak a befizetésekkel és adókkal kapcsolatos követeléseit, e szövetkezeti tagok és alkalmazottak követeléseit, Illetve a további követeléseket,

f) negyedéves és év végi mérleggel alátámasztott negyedévi és évvégi jelentést terjeszt a közgyűlés elé a felszámolás folyamatáról.

22. cikkely

(1) 'Ä likvidátor a felszámolás beefjezésének napjával könyvelési zárlatot készít és terjeszti jóváhagyás céljából a közgyűlés elé, a felszámolás folyamatáról szóló végleges jelentéssel együtt.

(2) A zárszámadásnak a közgyűlés által történt jóváhagyását kővetően a likvidátor:

a) a szövetkezet valamennyi tartozásának kiegyenlítése és a tagsági részesedések megtérítése után, a felszámolás esetleges maradványértékét átutalja a falai termékenységének növelésére létrehozott, Illetékes központi alapba,

b) gondoskodik as írásos dokumentumok és könyvelést bizonylatok biztonságos elhelyezéséről,

c) Javaslatot tesz a szövetkezetnek a vállalatok Jegyzékéből való törlésére.

23. cikkely Egyesülés

(1) Az új szövetkezetben egyesülő szövetkezetek a vállalatok Jegyzéké: bői történt törlésük napján szűnnek meg. Hasonlóképpen szűnnek meg azok a szövetkezetek, amelyek már a létező szövetkezethez csatlakoznak.

(2) Az új szövetkezet, Illetve ez a már létező szövetkezet, amelyhez más szövetkezetek csatlakoznak, átveszik a megszűnt szövetkezetek vagyonát és kötelességeit; a megszűnt szövetkezetek tagjai pedig az egyesült szövetkezet tagjaivá válnak.

24. cikkely A felosztás

(11 A felosztásra kerülő szövetkezet közgyűlése meghatározza, hogy

miként kerülnek felosztásra a vagyontárgyai és kötelességei, és ez egyes tagok jogos érdekelt figyelembe véve arra is javaslatot tesz, hogy az egyes tagok melyik szövetkezetekbe lépnek át. %

(2) A felosztott szövetkezet azon a napon szűnik meg. s vagyona és kötelességei akkor szállnak át az új szövetkezetre, amikor azt bejegyzik a vállalatok jegyzékébe, mégpedig a felosztott szövetkezet közgyűlése által meghatározott terjedelemben. Ezen a napon a felosztott szövetkezet tagjai az új szövetkezetek tagjaivá válnak.

HARMADIK RÉSZ

A SZÖVETKEZET IRÄNYlTÄSA ÉS SZERVEZÉSE

25. cikkely

A taggyűlés

(1) A szövetkezet legfelsőbb szerve a közgyűlés, amelyen a tagok érvényesítik a szövetkezet ügyeinek irányításával és igazgatásával, valamint tevékenységének ellenőrzésével összefüggő jogaikat.

(2) A közgyűlés szükség szerint ülésezik, de legalább félévenként egyszer, Illetve — ha a szövetkezetben megválasztották a képviselők testületét — évente egyszer.

(3) A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a szövetkezet tagságának legalább egyharmada, vagy az ellenőrző és revíziós bizottság, illetve a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szerve — amennyiben a szövetkezet tagja enhek a szervezetnek — kéri.

(4) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a szövetkezet szerveinek és azok egyes tagjainak megválasztása, esetleg visszahívása, kivéve a küldöttek testületét,

b) a szövetkezet alapszabályzatának, módosításának és kiegészítésének Jóváhagyása,

c) azoknak a jelentéseknek a megtárgyalása és jóváhagyása, melyeket az elöljáróság, Illetve az ellenőrző és revíziós bizottság terjeszt elő saját munkájának és a szövetkezet tevékenységének eredményeiről,

d) a szövetkezet munkarendjének, szervezési, választási és ügyintézési rendtartásának elfogadása, módosítása és kiegészítése,

e) a szövetkezet különleges gazdálkodási rendszerre való áttérésének elfogadása,

f) a szövetkezet további fejlődésével kapcsolatos ötéves és éves gazdasági tervek és koncepciók jóváhagyása,

g) az alapok képzéséről és felhasználásuk módjáról való döntés,

h) a zárszámadás jóváhagyása,

I) a szövetkezet földalapjáról való alapvető döntések meghozatala,

J) a szövetkezet megszűnéséről való döntés,

k) a szövetkezet és annak tevékenységét érintő további fontos kérdésekben való döntés, amennyiben ezt a törvény, a szövetkezet alapszahályzata megszabja, vagy ha a közgyűlés bizonyos kérdésekben fenntartja magának a döntés jogát.

5) Az alapszabályzat kimondhatja, hogy a közgyűlések helyett részlegenként! közgyűléseket fognak tartani.

28. cikkely

A szövetkezet választott szervei

(1) A szövetkezet választott szervei: у

a) küldöttek testületé, bj a vezetőség,

c) az elnök,

d) az ellenőrző és revíziós bizottság,

e) a döntőbizottság,

f) e szociális bizottság,

g) a munka- és egészségvédelmi bizottság.

(2) A szövetkezet választott szervei megválasztásának módjáról a közgyűlés dönt. Rendszerint titkos szavazással történik a választás.

(3) A szövetkezet választott szerveit öt évre választják.

27. cikkely

A szövetkezet választott szerveinek összetétele és határozatképessége

(1) A küldöttek testületébe legalább ötször annyi tagot kell megválasztani, mint a vezetőség tagjainak a száma. A vezetőségnek 7—29, a bizottságoknak 3—11 tagja van.

(2j A szövetkezet egyes választott szervei tagjainak konkrét számát az alapszabályzat határozza meg.

(3) A közgyűlés és a választott szervek akkor határozatképesek, ha a

1988. július 1.

tagjaiknak' több mint a fele jelen van; a határozat érvényességéhez a jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

(4) A közgyűlés egyórai várakozás után érvényes határozatot hozhat, ha a tagoknak legalább egyharmada jelen van; a határozatképességre és a szövetkezet megszűnéséről szóló határozat érvényességére a 3. bekezdés rendelkezései vonatkoznak.

28. cikkely

A küldöttek testületé

(1) Az alapszabályzat határozza meg. lesz e a szövetkezetben küldöttek testületé, amely a közgyűlés jogaival rendelkezik; kivételt képez:

a) a szövetkezeti szervek megválasztása, esetleg visszahívása,

b) az alapszabályzat, a szövetkezet munkarendjének, választási és ügyintézési rendtartásának jóváhagyása.

c) az éves zárszámadások jóváhagyása,

d) a szövetkezet megszűnéséről történő döntés,

e) a szövetkezet fejlődésével kapcsolatos ötéves gazdasági tervek és koncepciók jóváhagyása,

f) az alapok képzéséről és felhasználásuk módjáról való döntés,

g) a szövetkezet különleges gazdálkodási rendszerének elfogadása,

(2) A küldöttek testületé szükség szerint ülésezik, de legalább háromhavonként egyszer, kivéve azt a negyedévet, amikor a közgyűlés tanácskozik.

29. cikkely A vezetőség

fl) Ä vezetőség biztosítja és ellenőrzi a közgyűlés (küldöttek testületé) határozatainak teljesítését, és rendszeresen tájékoztatja a közgyűlést (küldöttek testületé) saját munkájáról és a szövetkezet tevékenységéről.

(2) A vezetőség dönt a szövetkezetét érintő valamennyi kérdésben, ha ezt a jogát nem bízták a közgyűlésre vagy a szövetkezet más választott szerveire.

(3) A vezetőség készíti elő és hívja

össze a közgyűlést és a küldöttek testületét.

(4) A vezetőség szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. Az ellenőrző és revíziós bizottság javaslatára feltétlenül össze kell hívni abban az esetben, ha a bizottság felhívása nem vezetett az észlelt hiányosságok kiküszöböléséhez.

30. cikkely Az elnök

(1) A szövetkezet elnöke:

a) vezeti a közgyűlést (a küldöttgyűlést) és a vezetőség tanácskozásait, s gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

b) szervezi és Irányítja a szövetkezet tevékenységét,

c) a szövetkezetét érintő valamenynyl kérdésben a szövetkezet nevében járhat el, (a Gazdasági Törvénykönyv

2. cikkelye),

d) tevékenységéről a közgyűlésnek (küldöttek testületének) és a vezetőségnek tartozik számadással.

(2) Távollétében az elnököt a közgyűlés (a küldöttek testületé] által megválasztott alelnök helyettesíti.

31. cikkely

Az ellenőrző és revíziós bizottság

(1) Az ellenőrző ős revíziós bizottság ellenőrzi a szövetkezet valamennyi gazdasági, szociális és társadalmi tevékenységét, s megtárgyalja a tagok és a dolgozók panaszait. Tevékenységét az állam és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének ellenőrzési szerveivel szoros együttműködésben fejti ki; független a szövetkezet szerveitől, kizárólag a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(2) Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles elvégezni a szövetkezet gazdasági, társadalmi és szociális tevékenységének, valamint gazdasági mérlegének éves revízióját; az eredményekről a közgyűlésnek számol be.

(3) A szövetkezet illetékes vezetőinek vagy szerveinek figyelmét felhívja az észlelt fogyatékosságokra, és szorgalmazza azok kiküszöbölését.

(4) Az ellenőrző és revíziós bizottság elnökét a közgyűlés (a küldöttek tesülete) választfa meg, s tisztsége gyakorlására felmenthetik a szövetkezetben végzett egyéb munka alól; jogában áll résztvennl az elöljáróság tanácskozásain.

(5) A szövetkezet valamennyi tagja és dolgozója a szövetkezetei és annak tagjait érintő valamennyi ügyben az ellenőrző és revíziós bizottsághoz forduhat. Az ellenőrzó és revíziós bizottság köteles az ügyet kivizsgálni, ha szükséges, szorgalmazni az

(Folytatás a 3. oldalon)