Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
Javában folynak a FLÓRA BRATISLAVA ’88 előkészületei A január 20 án Brattslaválkui megtartott sajtótájékoztatón egybegyűlt újságírók előtt Magda Lurennnvá pnlgármesterlie- Iyettes ôs Viliam Vorel. a Kertészeti és Rekultivációs Szolgáltatások valamint az idei rendezvény igazgatója beszámoltak arról, ml várható a ti zenegyedik alkalommal meg rendezésre kerülő Flóra kiállításon. Az Idei Flóra a bratislavai Művelődési és Pihenőparkban április 29-én kezdődik 6» május 9-ig tart. Egyik kellemes színfoltja lesz a málusl ünnepségeknek; s a Békeverseny fővárosunkból Induló rajtjával zárul. A népszerű kiállításra 20 állam jelentkezését várják. A részvétel Iránt nagy az érdeklődés, így természetes, hogy a külföldi kiállítók száma ettől jóval több lesz. hiszen egy-egy országot több vállalat és Cég Is képvisel. A neves holland [Suls &Groot), NDK-bell (Iga Erfurt) stb. kiállítók mellett Bratislava testvérvárosai — Kljev, Russze, Ljubljana, Perugia, Szalonlkl és mások — Is elhozzák virágkollekciójukat. A hazai részvevők közül a Sempra Praha, a brnól Mír Efsz, a Bonszál klub növényritkaságaiban. virágaiban Is gyönyörködhetünk. Valószínű, hogy a rendelkezésre álló 8500 négyzetméternyi e célra hasznosítható, fedett helyiségek zsúfoltak lesznek. A Flóra anyagát négy fő részre tagolták: 8 fedett csarnokban helyezik el a vágott- ás cserepes virágokat, valamint az orchideákat. A szabadban lesz a díszfák és a díszcserjék, a hagymás és gumós növények, valamint a kerti kisgépek bemutatója. Bizonyára minden virágot szerető ember nagy örömét lelt majd a Szlovák nemzeti felkelés hldjától a Művelődési és Pihenőparkig húzódó virágágyásokba kiültetett, Hollandiából származó, több ezer gyöngyikében, jácintban és nárciszban, a félezer kockásllllomban (Fritlllarla). A tulipánkedvelők pedig 68 ezer hollandiai és 50 ezer magyarországi tulipán 20 fajtájában gyönyörködhetnek. A kiállítás látogatóit gazdag kultúrműsor, szakszemináriumok, szaktanácsadás stb. várja. Az érdeklődők különféle facsemetéket, dísznövényeket, kerti tavacskába, akváriumba ültethető mocsári növényeket vásárolhatnak. Ugyancsak iahetsé(dl. Illusztrációs felvétele) ges lesz a különféle virágma gok (a Sempra Praha és a Se mez Bratislava elárusító helyein), valamint néhány grammos csomagolású műtrágyák beszerzése is. A növények trágyázásával kapcsolatban a Chemika n. v. kirendeltségében tanácsadás Is lesz. Május 3. és 5. között a szakemberek részét e a Művelődési és Plhenőpark nagytermében kertészeti ős parkosítási szlmpozionra kerül sor. Ennek részeként tanulmányi kirándulásokat, kert- és parkművelő mechanizmusok bemutatását is tervezik. A Flóra Bratislava ’88-га а felnőttek 21, a diákok és katonák 11 koronás áron válthatnak belépőjegyet. Kedvezményes (6 koronás jeggyel) látógathatják a kiállítást az Iskolák szervezett csoportjai és tíz igazolvánnyal rendelkező rokkantak. Látogatások szervezését bármely hazai utazási Irodánk vállalja. (Idj A hazai szakember vagy érdeklődő laikus a lengyel mezőgazdasági és egyéb természettudományos irodalommal csak ritkán találkozhat. Erre többnyire csak akkor nyílik alkalma, ha a Bratlslavában működő Lengyel Információs és Kulturális Központ könyvkiállítást rendez, ámde az Ut bemutatott munkák beszerzése nagyon körülményes és gyakran szinte lehetetlen A hazai könyvterjesztők és kiadók sokban adósak maradnak ezen a téren. Fel kellene mérniük az Igényeket és meg kellene találni a beszerzés lehetőségeit, mivel bizonyára több olyan kiadvány akad. amely — a nyelvi korlátok ellenére — méltán váltana ki érdeklődést. Egy ilyen munkát fedeztek fel . Jó szemmel a Príroda könyv- és lapkiadó n. v. illetékesei és gondoskodtak arról, hogy lefordítsák Stiidzinskl—Kagan— Sosna »Atlas chorôb i szkodników rósliu warzywnych« — 1981-ben kiadott művét, amely szlovákul tavaly, az év végén, jelent meg. »Atlas chorôb a škodcov zeleniny» (A zöldség' félék betegségeinek és kártevőinek atlasza) elmen. Azt, hogy mennyire hiányzott egy ilyen képes határozó a hazai könyvpiacról, ml sem bizolflisWLc nyitja jobben, mint a levelek tucatjai, amelyek szerkesztőségünkbe érkeznek tanácsot kérve azzal kapcsolatban, milyen rovar, milyen kórokozó károsítja terményeiket, s hogyan védekezzenek ellene. A kártevők, kórokozók, növénybetegségek meghatározása leírásuk alapján a laikusok számára nem könnyű feludaot, ámde, ha ezt megfelelő színes képtáblák könnyítik többnyire sikerrel megtehető. Annál is Inkább, mivel az említett könyvben nemcsak a kártevők étethü, színes ábráját találjuk meg. de kártételének jellegzetes képét — a leveleken, gyökereken látható rágásnyomokat, daganat formájában jelentkező szövetburjánzásokat és gombák okozta elváltozásokat. Azoknak, akiknek tavaly uborka termését rothadás támadta meg, vagy cukorborsójuk hüvelyében fehéres, apró kukacok károsítottak, bizonyára könnyebben látnak majd a betegség felszámolásához, a kártevő Irtásához, ha felismerik, hogy szürkepenészről (Botryotmta fuckelíana), illetve borsógubacslégyröl (Contarinia pisi) van sző. A színes ábrák segítségével megismerhetnek a gamma-bagolylepke (Autographa gamma), a t Ipoly ok vagy lószúnyogok (Tipulldeaj, a bársonylegyek (Blbiontdue). a hagymalégy (Delta (Hylemyía) antique), a szárféreg (Dttylenlchus dipsaci), az Ikerszelvé nyesek (Diplopoda) stb., valamint a különféle penészgom bák kártételével Is. A másfélszáz rovar, féreg és penész által okozott elváltozó sok meghatározását leírásuk Is megkönnyíti. A szerzők röviden kitértek a kártevők életmódjának, fejlődésének Ismertetésére, valamint az ellenük való védekezés egyes módozataira. Nemcsak az irtásukra használatos vegyszereket említik meg, de azokat az agrotechnikai módszereket Is, amelyekkel előfordulásukat megelőzhetjük, illetve a fertőzés lehetőségét minimálisra csökkenthetjük. Annak ellenére, hogy ez esetben nem hazai szerzők tollából származó mflvet ismertetünk — tehát semmi esélye annak, hogy egy esetleges második kiadás kiegészítését befolyásoljuk — mégis szükségesnek tart luk megemlíteni, kár, hogy a könyvben bemutatott rovarkártevők stb. természetes ellenségeivel a szerzők nem foglalkoztak, Legalább egy-két színes táblán bemutathatták volna azokat a bogarakat - (homoklfutrlnkákat, bábrablókat stb.) élősködő hártyásszárnyúakat, rablólegyeket és rablópoloskákat, melyek egyegy kártevő elszaporodásakor mindenütt megjelennek. Sajnos a kertészek többsége ezeket szintén károsnak tartja és eltapossa, bepermetezl. Végül még egy apró „természetvédő“ megjegyzés: a kömény kártevői között a lengyel szerzők a fecskefarkú pillangó (Papillo machaon) hernyóját s megemlítik. Kár, hogy a fordító vagy a szerkesztő nem hfv-a fel határozottan az olvasó figyelmét arra, nálunk ez a kipusztulóban lévő. gyönyörű lepkefaj és fejlődési alakjai (lárvája, bábja) szigorúan védettek I így aztán nem sok foganatja lesz annak a szerzők által javasolt intézkedésnek, hogy a köményen való nagyobb előfordulása esetén hernyó helyezzük át a vadon termi répafélékre. Dt. Pomichal в ✓ , sendő. A helyi szervezet tagjai ugyanis több alkalommal jogosan kifogásolták a felvásárlók tevékenységét, mert az első minőségi osztályt! nyíltakat ok és magyarázat nélkül a második osztályba sorolták. Az alapszervezet titkárának véleménye szerint sokakat nem a kisebb anyagi haszon, hanem inkább a felvásárlás során tapasztalt furcsaságok riasztották vissza az együttműködéstől, s a szervezett nyúltenyésztéstől. Bár az utóbbi időszakban jobbára sikerült megoldani a tet1 tesen — negyven naponként — érkeznek a Branko képviselőt. A legkitartóbb és egyben legeredményesebb nyúltenyésztők közül meg kell említeni Iván Lajost, Kellner Vilmost, Kalina Mihályt, Sxőcs Imrét és Biró Pált, akiknek munkája jelentős mértékben hozzájárult a sikerek eléréséhez. A nyúlfajták közül az újzélan.ll és a kaliforniai alkotja a szervezet tagjai állományának megközelítően a nyolcvan százalékát. A község állattenyésztői körében sokáig csak a nyúltartás ÖSSZEGEZÉS A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének Sókszelöcel (Sellce) Alapszervezete tizenhárom éve alakult. A több mint egy évtizedes múlt sikereiről és gondjairól, valamint az elkövetkező időszakkal kapcsolatos tervekről, illetve elképzelésekről Biró Pál. a SZÄS3 helyi szervezetének titkára tájékoztatott. Tőle tudtam meg, hogy a néhai Zsák.jánosnuk — aki kilenc évig állt elnökként a szervezet élén — volt a legnagyobb érdeme abban, hogy a . Galántai (Galanta) járásban, a Vág folyó közelében fekvő községben sikerült gyökeret vernie a szervezett állattenyésztés' nek Ű vállalta a szervezet létrehozásával járó ügyes-bajos dolgok elintézését, s nagy lelkesedéssel látott hozzá a tevékenység irányításához. Az alapításkor tizenöt tagot számlált a szervezet, s már az Indulás évében a nyúltenyésztésre szakosodott. A nyltral {Nitra J Branko képviselőivel kötött szeizödés értelmében a sókszelöcei állattenyésztők az első esztendőben közel ezer darab nyűlat értékesítettek. A kezdeti sikeréken felbuzdulva a tagság egyre Inkább kedvet kapott a tenyésztéshez. A jó szervezésnek, szakszerű gondozásnak és nem utolsósorban a megfelelő tápellátásnak köszönhetően négy évvel később már több mint ötezer nyulat szállítottak a községből a Branko dolgozói. Ekkor volt tapasztalható a legnagyobb érdeklődés a nvú! tenyésztés iránt. Sajnos a nyolcvanas évektől kezdődően fokozatosan csökkent a nyúláüomány száma, s a tagság érdeklődése is emytk megfelelően lanyhult. A bajok forrása leginkább a Brankóval való viszony megromlásában, az indokolatlan árkülönbségekben s a mixomatózisban kere-ÉS KITEKINTÉS vásárlás során tapasztalt nehézségeket, s a minőségi besoiolás Is objektlvebbé vált, a nyúl tenyésztésben tapasztalt korábbi lelkesedést ez Ideig még nem tudták felújítani. A múlt évben például a sókszelőceiek csak 2 ezer 140 nyulat értékesítettek a Brankónál. Problémát okozott ugyanis, hogy a vágsellyeí (Sala) takarmánykeverő javítása miatt három hónapig nem tudták biztosítani az eredményes tenyésztéshez szükséges nyúltápot. Ezt az Időszakot leszámítva azonban nagyobb tápellátási gondok nem hátráltatták, illetve nehezítették a tagság ; tenyésztőmunkáját. A felvásárlás Is folyamatos, hiszen rendszedomlnált. A nyolcvanas évek elejétől azonban már a galambtenyésztésnek is szép hagyománya van. Bíró Pálnak a szervezőmunkáját és főleg szakértelmét dicséri, hogy a sókszelőclek ezen a téren a járás leg. jobbjai közé küzdötték fel magukat. A galambászok elsődleges feladatuknak a fajtiszta állomány számának növelését tartották. A galambtepyésztés fő szervezője mellett az elisme rés hangján kell szólni Hajdú Péter, Rnknvánazky József, Varga Lajos, Császár György, Mi' roslav Krajüfk és Kun Béla mun kájáról. A helyi galambászoknak napjainkban már közel kétszáz darab fajtatiszta galambjuk van. A* egyes fajták képviselői között megtalálható a szlovák, cseh, illetve pumrányl hegyes, az indus, king, texán, sárga strasszer, valamint a dán szarka. Az elmúlt években a galambtenyésztők eredményesen képviselték a szervezetet a tešedfkovói és a nádszegi [Trstlce) kiállításon. Szép sikerként könyvelhető el, hogy 1986-ban Rnkovánszky józsef még a Brnól Országos Kiállításra is eljutott galambajival. Tavaly, a Nyittán (Nitra) megrendezett országos bemutatóra már hárman készültek, de a szervezők hibájából nem kaptak meghívót, s Így nem lehettek ott a kiállításon. A S7.ÄSZ helyi alapszervezetének tagjai rendszeresen ellátogatnak a Brnól Országos Kiállításra. A nyltral bemutatóra különösebb szervezés nélkül Is eljutnak a tagok, hiszen csak jelentéktelen távolságról van szó, s a közlekedés Is megfelelő. jelenleg a szervezetnek negyven tagja van. A tagság a tenyésztőmunka elvégzése mellett a Nemzeti Front választási programjának teljesítésébe is bekapcsolódik. Ezenkívül minden évben segítenek a helyi egységes földműves-szövetkezetnek a betakarítási munkál® végzésében, főleg a kazlazásban. A Latlcs jános elnök. Biró Pál tikár és a többi vezetőség! tag Irányításával tevékenykedő sókszelőcel állattenyésztők a jövőben mindenekelőtt a fajtiszta állatok állományszámának a növelését, s a minőség javítását fogják szorgalmazni Terveik között szerepel továbbá egy helyi kiállítás megszervezése. Remélhetőleg a legközelebbi látogatásunkkor már az elképzelések megvalósításáról Is beszámolhatunk. BÁRDOS GYULA (Vasc Gy, én P. R. illusztrációs (elvételei)
