Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-05 / 5. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. február 3. Kedvező politikai légkörben Pártéletünk gyakorlatává válik, hogy a két kongresszus között a pártvezetés áttekinti a kongresszus határozatainak megvalósítását, munkatapasztalatait. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága január 19-1 ülésén tűzte napirendre e fontos témát, értékelte a XVII. párt­­kongresszus és a legutóbbi kerületi pártkonferencia határozatainak megvalósítását, a nyolca­dik ötéves tervidőszak első két esztendejének eredményeit. Ugyanakkor megtárgyalta a ke­rület gazdasági és szociális fejlesztésének idei legfontosabb feladatait ,továbbá a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakításával és a szocialista dem okrácia elmélyítésével kapcsolatos teendőket. Az elnökség részletes beszámo­lóját Ián Piri, a kerületi pártbi­zottság vezető titkára teijesztette elő. Az elnökség összességében kedvező helyzetről adott számot. Időarányosan teljesítették, több fontos területen pedig túl Is tel­jesítették a XVII. pártkongresszus és a kerületi pártkonferencia ha­tározatait. A beszámoló és az elemző vita alapján a kerületi pártbizottság ■megállapította: a párttagság és a lakosság azonosult a XVII. párt­­kongresszus és a kerületi párt­konferencia döntéseivel, s cselek­vőén támogatja azok megvalósítá­sát. A párt politikájának, a lakos­ság szorgalmas munkájának, a párttagság példamutatásának tu­lajdonítható, hogy kedvező politi­kai légkörben töretlenül folytató­dott a kerület gyors ütemű fejlő­dése. A párt "kapcsolata a töme­gekkel erősödött, a politikai han­gulat jő, a társadalmi aktivitás fo­kozódik. A kerületi pártbizottság ötéves politikai terve átfogja a megoldásra váró legfontosabb tár­sadalmi. politikai, gazdasági és kulturális kérdéseket. A tervben foglalt feladatok teljesítését ered­ményesen szervezik. A kerület gazdasági élete, társa­dalmi szerkezete a párthatároza­tokban megjelölt irányban fejlő­dött tovább. A kerület pártszervei nagy figyelmet fordítanak az élet- és munkakörülmények javítására, az üzemek, vállalatok lehetőségei­nek jobb kihasználására. A kerületi pártkonferencia a 8. ötéves terv Időszakára elfogadott gazdaságpolitikai Irányelvekben a termelés dinamikus növelését, az intenzív fejlesztés erőteljesebb ki­bontakoztatását, az export növelé­sét, a termelés szerkezetének és szervezésének korszerűsítését, a foglalkoztatási színvonal emelését, a hatékonyabb munkaerő-gazdál­kodást, újabb Ipari üzemek létesí­tését, az Infrastruktúra, az élet­színvonal és a munkafeltételek fej­lesztését jelölte meg. A XVII. pártkongresszus és a legutóbbi kerületi pártkonferencia határozatai szerint az Ipari terme­lésnek a 8. ötéves tervdőszakban 14—16 százalékos növekedést kell elérnie. Az értékelt időszakban — a vegyi-, a gép- és az elektrotech­nikai iparnak köszönhetően — 6,2 százalékkal fejlődött. Javulás ta­pasztalható az építőiparban Is. A termelés hatékonyságának növelé­se érdekében korszerűsíteni kell a termelés'szerkezetét, a műszaki és technológiai színvonalat, iavítanl kell a kapacitások kihasználtságát, az üzem- és munkaszervezést. So­kat rontott a gazdasági mérlegen az utóbbi két évben 870 millió ko­ronával megnőtt raktárkészlet Is. Az Ipari termelés volumenének növeléséhez főleg a Kelet-szlová­kiai Vasmű, a humennél Chemlon, a svíti Chemosvit, a stropkovi Tes­la, a Kassai (Košice) Kerámiai Művek, a Kassai Mélyépítő Válla­lat és a Prešovl Magasépítő Válla­lat árult hozzá a legnagyobb mér­tékben. Lemaradás volt a vranovl Bukóza, a Slavošovcel Papírgyár, a Gömörhorkaí (Gemerská Hôrka) Cellulózgvár, a Michalovce! Ma­gasépítő Vállalat és még jónéhány üzemben. Csak a termelékenység ’^vitásával érhető el a 60,5 mil­liárd korona értékű ipart termelés, valamint a 12,8 milliárd korona értékű exportfeladatok teljesítése. A kerületi párt- és állami szer­vek a legfontosabb beruházásokat kiemelten kezelik. Ezek kivitelezé­se a tervezett ütem- és költség­­szinten valósul meg. Komoly — 12,4 milliárd korona értékű — munka vár az építőipari vállala­tokra is. Nyolcezer új lakás épí­tését kell elkezdeni, és 7950-et be­fejezni. Az elnökség beszámolójá­ban Ján Piri kiemelte, hogy a lö­vőben összehangoltabb munkára van szükség. A mezőgazdaságú termelés a ter­vezettet meghaladó mértékben nö­vekszik. A kerületi pártbizottság cselekvési programja alapján a mezőgazdasági üzemek az 1988-as évet jól készftették elő. A bruttó mezőgazdasági termelésnek 3,1, ezen belül a növénytermesztésnek 6,1, az állattenyésztésnek pedig 1 százalékkal kell növekednie. A fő figyelmet a növénytermesztés di­namikus növelésére kell összponto­sítani, ezen belül is a gabonafé­lék, a kukorica, a hüvelyesek, a cukorrépa, a burgonya és a takar­mánynövények termelése kerül elő­térbe. Az állattenyésztés szakaszán emelni kell a szarvasmarhatenyész­tés színvonalát, ezen belül Is a tehántartás növelése a cél, hason­lóképpen kell a sertéstenyésztés színvonalát Is emelni. Arról van sző. hogy a kerületnek rövid időn belül önellátónak kell lennie tej­ből és sertéshúsból, hogy ne szo­ruljon rá más kerületekből való behozatalra. A kerület mezőgazda­sági üzemeinek gabonából 4,3 ton­nás, kukoricából 35—40 tonnás hektárhozamot kell elérniük. Tej­eladási tervük 407 millió liter tej értékesítését irányozza elő. A mezőgazdasági üzemek több­sége szép eredményeket ért el, en­nek köszönhetően a kerület az el­múlt két évben 190 ezer tonnával túlteljesítette gabonaermelési ter­vét. Itt dicséretet érdemelnek a Tőketerebesi (Trebišov), a Micha­­lovcei, a Kassai, a Vranovi és a Spišská Nová. Ves-i járás mező­­gazdasági üzemei, ameivek a ga­bonaprogramot sikeresen valósít­ják meg. A kerület gabonából 4,2 tonnás átlagos hektárhozamot ért el, tehát minden idők legna<»vobb hozamát. A mezőgoazdaoságl üze­mek a tejhozamot 440 literrel nö­velték. de növekedett a sertések és a hízómarhák napi súlygyara­podása Is. Megszilárdult a munka- és a technológiai fegyelem, s en­nek köszönhetően növekedett az üzemek nyeresége, mégpedig több mint 1 milliárd kői ónéval. Az élelmiszer-ipari vállalatok lé­nyegében sikeresen teljesítették célkitűzéseiket, ellátták a kerüle­tet élelemmel. Maradéktalanul megvalósította terveit a Frucona konzervgyár, a Keletszlovákiai Tej­üzem, valamint a baromfi- és hús­­feldolgozó üzem. Nem teljesítette viszont feladatait a Kelet-szlová­­klat Sörgyár, a Tőketerebesi Élel­miszer-ipari Kombinát, a Kelet­­szlovákiai Malomipar. Az elkövetkező időszakban az élelmiszeripar feladata, hogy a ke­reskedelmet ellássa az élelmisze­rek gazdag választékával. Még na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az élelmi­szeriparban a termelés növekedé­sének üteme továbbra s megma­radjon és a gazdaságosság, a haté­konyság, a minőség mindenütt kö- . vetelménnyé váljon. A vitában felszólalt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségé­­nektagja, a Központi Bizottság tit­kára. Rámutatott, hogy a kerületi pártértekezlet alapvető kérdésé­nek tartotta a párt vezető szere­pének erősítését, a pártmunka színvonalának emelését, stílusának és módszerének fejlesztését. Szük­ség Is van erre, mert az átalakítás rendkívül fontos időszakába lép­tünk, amelyben társadalmunk előtt eddig még járatlan utak is állnak, s az újnak bonyolult politikai, ideológiai és gazdasági harcot kell vívnia a régivel. Az 1988. évi gaz­daságpolitikai feladatokat a köz­ponti célokkal összhangban, körül­tekintően és reátisan kell kialakí tani. Nagyra értékelte, hogy a ke­rületi pártbizottság elnökségének Jelentése fokozott fgyelmet fordí­tott az átalakítás során kitűzött feladatok megvalósítására, a kerü­letben végzett Ideológiai és kultu­rális nevelőmunkára, jó, bogy a pártszervek és -szervezetek neve­lőmunkájának középpontjában a gazdaságpolitikai tevékenység áll, hogy nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és más területek gyenge pontjainak felszámolására, össze­gezésképpen megállapította: a XVII. kongresszus és a kerületi pártkonferencia hatéi ozatalnqk végrehajtása jő ütemben halad. A párt-, állami és társadalmi szer­vek összehangolt tevékenysége, a kommunisták példamutató munká­ja, a párt tömegkapcsolatainak erő" sftése, a szocialista demokrácia el­mélyítése biztosítékul szolgál cél­jaink megvalósításához. ILLÉS BERTALAN FEBRUfiF [0 Eseménynaptár Az 1947-es év második felében hazánkban tgyre jobban kiéleződött az osztályharc. A munkásosztály volt az egyetlen olyan társa­dalmi erő, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével képes volt a nemzeti de­mokratikus forradalom programjának kidolgo­zására, megvalósítására és békés, de forradal­mi úton való elmélyítésére. Ezt a történelmi szerepet egyetlen más társadalmi erő sem volt képes betölteni. A munkásosztály és a parasztság zömének, valamint az értelmiség és a többi dolgozó leg­jobbjainak megnyerése a haladás oldalára, a cseh és a szlovák burzsoáziával való döntő összecsapásban is megteremtette a CSKP stra­tégiai és taktikai e'járásénak, valamint a mun­kásosztály és a néu 1948 februárjában aratott győjelnfének feltételeit. Eseménynaptár cím alatt szeretnénk egy so­rozat keretében tömören tájékoztatni olvasóin­kat a négy étizeddel ezelőtt történtekről. 1948. 2. 6.: A Szakszervezetek Központi Taná­csának Elnöksége megbízta az SZKT szervezési és propagandaosztályát, hogy készítse elő az üzemi tanácsok és az SZKT tisztségviselői or­szágos kongresszusának összehívását arra az időszakra, amikor a kormány már nem képes teljesíteni programiéval szembeni kötelezett­ségeit, és amikor nem veszi figyelembe a szak­­szervezetek álláspontját. 1948. 2. 9.: A CSKP vezetése jóváhagyta a nagv- és a külkereskedelem államosítása szö­vegének javaslatát, s megvitatta az ötvennél több alkalmazottat foglalkoztató összes ipart vállalat állomosításának javaslatát. 1948. 2. 10.: A kormány — kommunista tagjai­nak tiltakozása ellenére — elfogadta V. Majer élelmezésügyi miniszter azon demagóg Javas­latát. hogy a közalkalmazottaknak adjanak havi nyolcszáz korona pótlékot. Antonín Zá­­potocký, az SZKT elnöke elvetette, tévesnek és Inflációt előidézőnek minősítette ezt a ha­tározatot, s bejelentette, hogy az SZKT az egész kérdést az üzemi tanácsok országos kongresszusa elé terjeszti. 1948. 2. 12.: Az SZKT bejelentette, hogy feb­ruár 22-ére összehívja az üzemi tanácsok és a szakszervezetek országos kongresszusát. Kle­ment Gottwald a kormány rendkívüli ülésén előterjesztette a társadalombiztosításra vonat­kozó törvények javaslatát, amelyek megvitatá­sára a kormány február 13-1 ülésén került volna sor. 1948. 2. 13.: A kormány ülésének eredeti napi­rendi pontjai háttérbe szorultak. A kommunis­ták határozott fellépése ellenére (V. Nősek kommunista belügyminiszter betegség miatt nem volt jelen) P. Drtina Igazságügy-minisz­ternek és társainak sikerült elfogadtatniuk egy határozatot arról, hogy hatálytalanítsák a parancsnokok leváltását, és Ideiglenesen be­szüntessék a káderváltozásokat a közbiztonsági szervek parancsnoki testületében. BELPOLITIKAI KOMMENTAR Nem a véletlen mfive, hogy az utóbbi időszakban a tömegtá­jékoztató eszközök egyre gyak­rabban foglalkoznak a különböző szintű minőség-ellenőrzés eredmé­nyeivel és tapasztalataival. Különösen megnőtt az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságénak szakemberei által vég­zett felmérések és vizsgálatok ered­ményei iránti társadalmi érdeklődés. A rádió, televízió és a sajtó a koráb­bi évek gyakorlatától eltérően már nem csupán a kirívó esetekről szá­mol be, hanem folyamatosan figye­lemmel kiséri a népgazdaság külön­böző ágazataiban végzett ellenőrzése­ket. A gazdasági mechanizmus átalakí­tásának összetett folyamatában meg­határozóan fontos szerepe van a ter­melés minőségi színvonala emelésé­nek. A minőségi mutatók javításának szükségszerűségét lépten-nyomon hangoztatjuk, ám az elmélettől a gya­korlatig vezető hosszú úton eléggé a háttérbe szorulnak az ezzel kapcso­latos konkrét tennivalók. Népgazda­sági viszonylatban szinte felmérhetet­len károkat okoz a nem megfelelő minőségű termékek gyártása. A ked­­vezöt'en helyzet orvoslását szorgal­mazva a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a múlt évben a minőség-ellenőrzés megszigorítása ér­dekében új intézkedéseket foganato­sított. Ezek közé sorolható a népi el­lenőrzési bizottságok hatáskörének jelentős mértékű bővítése. Az ti I intézkedések érvénybelépése óta e'telt Időszak eredményeit össze­gezte a közelmúltban az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága. Bohumír Ka­­dera mérnök. osz»álvvezető értékelte a sajtó kénvise'őinek jelenlétében a módosításokat követő első év ered­­ménvei* és tanasztalatait. Beszámoló­jában kifejtette, hogy a népi ellen­őrzés tekintélyét és hatáskörét jelen­tősen növelő kormányrendeletnek kü­szönhetően a korábbi évek eredmé­nyeihez viszonyítva tavaly számotte­vő sikereket könyvelhettek el. A né­pi ellenőrzésben dolgozók számának jelentős növelése lehetővé tette a szakemberek szélesebb körű bevoná­sát. Mivel annak idején részletesen fog­lalkoztunk az országos és köztársa­sági szintű népi ellenőrzés hatáskö­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának tíz gazdasági egységét. Amint arról az SZSZK Népi Ellen­őrzési Bizottságának képviselői tájé­koztatták a közvéleményt, az új kon­cepció szerinti módszer alkalmazásá­nak első évében három fő területre összpontosították figyelmüket: az élel­miszeripar, a lakásépítés, valamint a textil- és cipőgyártás tfz vállalatára és üzemére. Bővebb magyarázat nem szükséges a döntés megindoklására, mert egyértelmű, hogy a legszélesebb tömegeket érintő, problémákat oko­zó területekről van szó. Az élelmiszeriparban tapasztalt hiá­üzem vezetősége a nyári időszakban engedélyt adott a Vita kenyér süté­sére. pedig tudta, hogy nem volt meg­felelő minőségű liszt a folyamatos gyártás biztosításához. Ennek követ­keztében az üzem jelentős mennyisé­gű, több mint 16 ezer korona érté­kű, kiváló minőségű alapanyagot „ta­karított meg“. A felelősségre vonás, illetve a bün­tetés természetesen nem maradt el. A pékség élére új igazgató került, és a belső ellenőrzés megszigorítása ér­dekében szigorú intézkedéseket hoz­tak, beleértve a kádercserét is. Fel­vetődött a kérdés, hogy meddig ment Túl a kezdeti nehézségeken rét bővítő újdonságokkal, csak vázol­juk a leglényegesebb módosításokat. Amíg a korábbi gyakorlat során a népi ellenőrzési bizottságok dolgozói­nak elsődleges feladata a hibákra és hiányosságokra való rámutatás volt, addig az új Intézkedések érvénybe­lépésétől már nem a puszta tényfel­tárás, hanem a kiváltó okok feltá­rása és megszüntetése a legfontosabb tennivaló. A felelősségre vonás és a büntetés különböző formáit alkal­mazhatják az ellenőrök, s ez szintén jelentős változásnak minősíthető. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizott­ságának szakemberei mérlegelve az új feladatok teljesítésének lehetősé­geit, nagyon részletes és alapos táv­lati tervet dolgoztak ki. A kormány­­rendelet értelmében elsősorban az olyan termelési-gazdasági egységek, vá’lalatok és üzemek ellenőrzésére irányították figyelmüket, amelyekben már huzamosabb ideje problémát okoz a minőségi követelményeknek való megfelelés. Mivel szlovákiai viszonylatban — népgazdasági ágazatoktól függetlenül — számos Ilyen vállalat, illetve üzem található, további szelektálásra volt szükség. Csak ezt kővetően válasz­tották ki a népi ellenőrök az SZSZK Ipari, Építésügyi, valamint Mezőgaz­nyosságokról és a minőség javítását akadályozó nehézségekről rendszere­sen tájékoztatjuk olvasóinkat. A problémakört ismerve nem csodálkoz­hatunk azon, hogy a népi ellenőrök a malom- és sütőipar, valamint a húsipar képviselőit választották az* élelmiszeripari ágazatok közül. E két területen tapasztalhatók ugyanis leg­inkább az egész ágazatra jellemző hiányosságok. Az SZSZK Népi Ellen­őrzési Bizottságának szakemberei a Bratislava! Malom- és Sütőipari Vál­lalatnál, valamint a Közép-szlovákiai Húsipari Vállalat ruőomberr.ki üzemé­ben vizsgálták a leghosszabb ideig és a legintenzívebben a gyenge mi­nőséggel kapcsolatos okokat. A Bratislava! Malom- és Sütőipari Vállalatnál főleg a 02-es számú üzem (malom) ellenőrzésére összpontosí­tottak. Ennek során fény derült ar­ra, hogy hosszabb ideig drágább és jobb minőségű lisztet mutattak ki az üzemben, mint amilyet a 03-as rész­legre (pékség) szállítottak. Néhány hónap alatt a malom fgy 287 ezer koronás nem megérdemelt anyagi ha­szonra tett szert. A pékség belső minőségi ellenőre engedélyezte a gyengébb minőségű liszt felhasználását, s még csak nem is reklamálta a szállítmányt. Az volna minden „simán“ a régi kerék­vágásban, ha nem jönnek a népi el­lenőrök? Válaszadással nem próbál­kozom. A formális és felszínes adásvételi kapcsolatok és a munkaköri köteles­ségek mellőzése, valamint a techno­lógiai fegyelem megsértése azonban nem csupán az említett vállalat üze­meire jellemző. Sajnos másutt is fő­leg ezen hiányosságokra vezethető vissza a nem megfelelő minőségű termékek gyártása. A Közép-szlovákiai Húsipari Válla­lat ruzomberoki üzemében is olyan hiányosságokra mutattak rá a népi ellenőrök, hogy külön intézkedéster­vezetet kellett kidolgozni a fogyaté­kosságok fokozatos felszámolása ér­dekében. Erre azért volt szükség, mert rövid időn belül nem volt lehet­séges a múltba visszanyúló hibák és bajok orvoslása. A népi ellenőrök üt hőnap alatt hozzávetőlegesen 818 ezer kilogramm hús és húsipari ter­mék minőségét vizsgálták, s ebből a mennyiségből több mint Í08 ezer kg nem felelt meg a minőségi követel­ményeknek. Az alapanyagok vizsgálatakor 21 ezer 784 kilogramm hús felhasználá­sát nem engedélyezték a népi ellen­őrök. A különböző minőségi vizsgá­latok kedvezőtlen eredményei követ­keztében hozott intézkedések több mint egymillió 284 ezer korona anya­gi kárt okoztak a húsüzemnek. Természetesen itt Is Jelentős válto­zásokra volt szükség. A húsüzemben szinte az egész vezetőséget leváltot­ták, s a belső ellenőrzéssel kapcso­latos tennivalókat új szakemberek be­vonásával igyekeznek megvalúsítani. Az ilyen jellegű problémák megoldá­sa nagyon bonyolult és ezért hosszabb időszakot követel. A népi ellenőrök feltárták a hibák okait, s jelentős mértékben hozzájárultak a kedvezőt­len helyzetből való kijutás feltételei­nek megteremtéséhez. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizott­ságának szakemberei a lakásépítést akadályozó nehézségek áthidalása te­rén is figyelemre méltő eredménye­ket értek el. Hasonlóan a textil- és cipőipar területén végzett minőség­­ellenőrzések is rámutattak a bajok orvoslásának módszereire. Néhány helyen sikerült eltávolítani a minő­ségi gondok megoldásának akadá­lyait, több üzemben és vállalatnál azonban további folyamatos ellenőr­zésre, illetve intézkedésekre van szükség. A népi ellenőrzés hatáskörének bő­vítése meghozta az első várt ered­ményeket. A szakemberek egyöntetű véleménye alapján a továbbiakban is a megkezdett úton kell haladni, s nem szabad szemet hunyni az észlelt hiányosságok fölött. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának képviselői nagyon jól tudják, hogy az új mód­szer alkalmazásának kezdeti nehéz­ségeit csak akkor sikerül áthidalni, ha a termelőegységekben nem aka­dályozzák, hanem támogatják minő­ségjavító tevékenységüket. Az első év eredményeinek tükré­ben világosan megmutatkoznak a gaz dasági életünk megújítását gátoló legnagyobb problémáik. A feltárt hiá­nyosságok kiküszöbölése azonban csak széles körű társadalmi összefo­gással lehetséges. BARDOS GYULA 4

Next

/
Thumbnails
Contents