Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 4. szám

HAZÁNKBAN TENYÉSZTETT BAROMFIFAJTAK Tojóhibridek a tyúktenyésztésbe». ftz elmúlt években egyre job­ban előtérbe került a nagyüze­mi tojástermelés és vele egy­­ldőben megnövekedett a gaz­daságosság Igénye. Napjaink­ban az utóbbi követelmény a rendelkezésre álló tojóliibriJek kiválasztásánál döntő szerepet kap. Az értékmérők a tojók mi­nőségét szigorúan figyelemmel kísérik. Közülük leginkább a takarmányértékesítés, a fejlett szárnyas testtömege, az ellen­állóképesség, az egészségi ál­lapot kerülnek előtérbe. A tenyésztési tapasztalatok bizonyítják, hogy a hústerme­lő-képességet a tojástermelő­­képességtől külön kell válasz­tani. Vizsgáljunk meg közelebb­ről néhány értékmérő követel­ményt! Az egyoldalú tojáster­melő fajták már 4,5—5 hóna­pos korban Ivarérettek. A túl korai Ivarérésnek azonban megvannak a hátrányai. A fel­nevelést ezért úgy kell irányí­tani, hogy az igen korai Ivar­­érés késleltetve legyen. Ellen­kező esetben megnövekszik az apró, kevésbé értékes Jérceto- Játok aránya. A tojástermelés az első évben a legmagasabb, a másodikban 20 %-kal, a har­madikban akár 30 %-kal is ala­csonyabb lehet. Ezért ma már szinte kizárólagos az egyéves termelés. A termelés gazdaságosságát döntően a tojás minősége be­folyásolja. A jő állománytól megkívánják, hogy a tojás át­lagosan 58-—62 grammos le­gyen. A tojás tömegét az is­tálló hőmérséklete, a mester­séges megvilágítás időtartama és természetesen a takarmá­nyozás is befolyásolja. Szintén szoros az összefüggés a héj szilárdsága és a hőmérséklet között. A tojóév vége felé a héj szilárdsága általában rom­lik, mivel a szervezet tartalé­kai kimerülnek, egyidejűleg pe­dig megnövekszik a tojás tö­mege. A tojáshéj színe csak ke­• reskedelmi jelentőségű, beltar­­talmllag a fehér és a barna héjú tojások között nincs kü­lönbség. A takarmány-értékesítő képes­séget elsősorban az egy tojó ál­tal termelt tojások száma ha­tározza meg. Az eredményt ter­mészetesen a tojók testtömege, kora, a tartási rendszer, a ta­karmányok minősége és az is­tálló hőmérséklete is befolyá­solja. A kisebb testtömegű ál­latoknak kevesebb létfenntar­tásra fordítandó energiára van szükségük, ezért érthető, hogy ezek takarmány-értékesítő ké­pessége jobb. A nagyüzemi to­jástermelés csaknem kizáróla­gosan ketreces tartásban tör­ténik. Itt az állatok keveseb­bet mozoghatnak, így takar­mányfogyasztásuk 7—8 %-kal csökken, A könnyű testű tojók töme­ge nem haladja meg az 1,6— 2 kg-ot. A túlzottan kis testű típusok ugyan jó takarmány­­értékesítők, de nagy fehérjeér­­tékfi, koncentrált, drágább tá­pot igényelnek. A kis takar­mányfogyasztás, különösen nyá­ron, gondot okoz. A hőmérsék­let emelkedésével ugyanis a ta­karmány felvétele arányosan csökken. A künnyűtestü hibri­deknél tehát kisebb a tarta­lék, éi (gy kisebb a termelés biztonsága is. Mognövekednek a tartástechnológiai és a takar­mányozási Igények. A közép­nehéz hibridek a termelési idő­szak végén kedvezőbb áron ér­tékesíthetők ugyan, de — a tojástermelés rovására — haj­lamosak az elhízásra. Tartós, magas színvonalú ter­melés csak egészséges állatok­tól várható. A szervezetnek ezért a betegségekkel ős a kü­lönböző környezeti ártalmakkal szemben ellenállónak kell len­nie. Károsodás nélkül kell el­viselniük a nagyüzemi tartást fettételeket, a mozgási lehető­ség hiányát — a zsúfoltságot — és a szélsőséges hőhatáso­kat. Az állatokat Ilyen körül­mények között elsősorban a fertőző betegségek veszélyezte­tik. Ezek közé tartozik a Ma­­rek-féle betegség, a légzószer­vi megbetegedések, a baromfi­himlő, a baromfipestis és más egyéb járvány. Szakmai körök­ben jelentős erőfeszítések tör­téntek olyan állomány kite­nyésztésére, amely в különböző fertőzésekkel szemben ellenál­ló. Rövidesen azonban kiderült, hogy ezek a törekvések las­sítják az egyéb értékmérő tu-' lajdonságok javításának lehe­tőségeit és drágítják a neme­sítést. Több kórokozónál idő­vel újabb változatok jönnek létre, amelyek ellen a koráb­ban kifejlesztett ellenóllókö­­pesség már hatástalan. Ma megfelelő szűrővizsgálatokkal, .védőoltással és ogyéb általá­nos, megelőző intézkedésekkel eredményesebben védhetjük meg baromfiállományunkat is, tgy a termelőképesség továb­bi javításárólviem kell lemon­dani. A korszerű könnyütestű tojóhibridek a tojóházi tartást jól viselik és a havi elhullás nem haladhatja meg az elfo­gadhatónak mondható 0,5—1,1 százalékot. Miután néhány korszerű kö­vetelménnyel megismerkedtünk, nézzük meg közelebbről, mit tudnak a korszerű versenyké­pes tojőhlbrtdek. A fajtiszta állományok te­nyésztése világszerte háttérbe szorult. A hibridek gazdaságo­sabb termelése még a háztáji körülmények között Is érvénye­sül. A tojóhibrideket kizáró­lag az étkezési tojás termelé­sére tartjuk, ezért elvárjuk, hogy 12 hónap alatt egy tojó legalább 240—250 tojást rak­jon. Mikor a szárnyasok a 170—180 napos életkort elérik elvárható, hogy legalább az ál­lomány fele naponta tormeljen, és az egy tojás előállítására Az NSZK-ban az állatvédelmi törvéy kimondja: 14 évesnél fiatalabb gyerekeknek a szülők (vagy nevelő­szülők) engedélye nélkül nem szabad állatot eladni. A kiskorúval kötött áUatvásárlási szerződés érvény­telen tehát, ha a szülök legalább utólag nem adják beleegyezésüket vagy ismételten meg nem kötik a szerződést. A svájci törvények ezzel szemben elsősorban a kis­korút — mint szerződő felet — védik és nem az állatokat. A polgári törvénykönyv kimondja, hogy fia­talkorú csak törvényes képviselőjének hozzájárulásá­val köthet adásvételi szerződést A szülők, illetve a gyám, beleegyezése természetesen hallgatólagosan is történhet, ami elfogadható, ha például egy tízéves fiú 8 frankért vesz akváriumi halat. Másképp fest a dolog, ha a gyerek lovat vásárol. Ez nem megy a szülők hozzájárulása nélkül. Bár erre Svájcban nincs törvény, a hiányosságot pótolja mégis az állatkeres­­kedők felelősségtudata, nagyobb állatot csak a szü­lök írásos engedélyére adnak el gyerekeknek. (Das Tier) Nálunk vajon nem lenne szükség hasonló rendel­kezésekre? Ml lesz a sorsa a megvásárolt, de otthon be nem fogadott vagy nem szívesen látott állatnak? Vásárolhatnak-e a gyerekek állatot? (— ld. — illusztrációs felvétele) 9 Farkasdon (Vléany) hagyo­mánya van a kertészke­désnek. A zsíros, f^'-ete földben minden megterem. A munkaszerető farkasdiak ezt ki Is használják. Szinte az összes kertben ott fénylik a kifeszl­­tett fóliasátor, csillog az üveg­házak teteje. Így aztán a Szlo­vákiai Kertészkedök Szövetsége helyi szervezete vezetőinek már a múltban Is bőven akadt ten­nivalójuk. Gulás György, a kertészke­­'dők helyi szervezetének volt titkára 1986-ban, sokéves tevé­kenység után adta át a stafé­tabotot. Többek véleménye sze­rint sem előtte, sem utána nem volt Ilyen kitűnő szervezőkész­séggel rendelkező vezetője a kertészkedöknek Minden ener­giáját a szervezet irányításá­nak szentelte. Gyuri bácsi az Idén hetven éves, de még most is fürgén mozog. Amikor meg­látogattuk, antennát szerelt. Szabadkozott, hogy már azt hit­te, nem ts IL.ünk, azért fogott munkához, majd hellyel kínált a tisztaszobában. A szervezet­ben eltöltött hosszú évek mun­kájáról, a titkár gondjairól, örömeiről kérdeztük. Gyúrt bá­csi szívesen emlékezett — öm­lött belőle a sző. Régi irattar­tókat szedett elő, megsárgult okmányokat, feljegyzéseket mu­tatott. — 1961-ben léptem be a szer­vezetbe, amely 200 tagot szám­lált. Az akkori elnök kezéből kezdett kicsúszni a gyeplő, és ezért engem javasoltak mint titkárt a kertészkedök élére. Jó szervezőképességemre hivatkoz­tak. Rengeteg munka szakadt a nyakamba: növelni kellett a termelést, jő minőségű vető­magra volt szükség, gondok voltak a felvásárlással..., s még hosszan sorolhatnám a kü­lönféle tennivalókat. Elkezdtem a kilincselést. Ennek eredmé­nyeként jő kapcsolatot sikerült kiépíteni az érsekújvári (Nové Zámky) kertészeti szolgáltatá­sok igazgatóságával, ahonnan aztán nemcsak vetőmagot, ha­nem más kertészeti kellékeket is kaptunk. Akkoriban egyedüli vevőink a Zelenina vállalatnak a Galántal (Galanta) járásban működő felvásárló-üzemei vol­tak. A faluban akkor még csak egyetlenegy ' felvásárlóközpont volt. Ma már tíz van. Ahogy kezdett javulni a helyzet, úgy szaporodott a tagok száma Is. De később a felvásárlás terén újabb problémák jelentkeztek. Támadt egy ötletem: felajánlot­tuk a Zeleninának, hogy a megrongált ládákat — akkor még faládák voltak — kljavít­­juk. Társadalmi munkát szer­veztünk. Ml megjavítottuk a szállításhoz nélkülözhetetlen ládákat, ők pedig előnyben ré­szesítettek bennünket. Ismét volt hová vinni az árut. Közben egyre többen kaptak kedvet a kertészkedéshez. (JJabb kapcsolatot kellett ke­resnünk, mert a járásban már nemigen akadt felvásárlónk Ezért kezdtünk el szállítani a Nyitrat (Nitra), a Topolčanyl és a Revúcal járásokba Is. Am mindez kevésnek bizonyult. Tagjaink nagymennyiségű é3 kiváló minőségű zöldséget ter­mesztettek, s ha nem akartuk, hogy mindez kárba vesszen, újabb felvásárlókat kellett sze­reznünk. Természetesen a szer­vezeten belül is gondoskodni kellett arról hogy tervszerűen menjen minden, ezért szerződé­seket kötöttünk a tagokkal Is. Megesett, hogy senki sem akarta megvenni terményein­ket, hiába futkároztunk fühöz­­fához, hiába telefonáltunk ide­­oda. Néha bizony teljesen két­ségbe estünk, öe végül is min­den megoldódott. A segítség Marcelházáról (Marcelovál ér­kezett. Később az érsekújvári A szervezet mindenese jednota Fogyasztási Szövetke­zettel ts sikerült szerződést kötnünk. Az állandóan növekvő tagság Igényel érdekében kül­döttséget menesztettünk Karlo­vy Varybo, Chebbe és Sokolov­­ba, hogy újabb üzlettársakat találjunk. Gondoltuk, ott nem terem Ilyen szép húsos papri­ka, ilyen szép karfiol, uborka, patisszon — így biztosan lesz rá Igény. A szerződéseket si­kerrel megkötöttük. A legna­gyobb gondunk — az értékesí­tés — tehát csaknem teljesen megoldódott. Most Is csak azt mondhatom, egy Ilyen szerve­zetnél az a legfontosabb, hogy a vezetőség jó partneri kapcso­latokat alakítson ki a felvásár­lókkal. Nem szabad visszariad­ni semmiféle akadálytól. Csak­is így lehet elérni, hogy a ker­­tészkedők és a partner között az együttműködés zökkenőmen­tes, eredményes legyen. Gyuri bácsi vezetésével szer­vezték a járási kertészeti szak­­kiállításokat Is. Lényegében mindent 6 csinált egyedül. Munkájáért több kitüntetést és elismerő oklevelet kapott. Ezek közül csak azokat mutatta meg. amelyekre a legbüszkébb. Töb­bek között a nyltrai Agrokomp­lex ‘82 kiállításon megkapta az SZKP KB emékérmének ezüst, 1986-ban pedig az SZKSZ |B emlékérmének aranyfokozatát Is. Amikor megkértem Gyuri bá­csit, mondjon magáról Is vala­mit, csak félszegen mosolygott: — Mit ts mondhatnék magam­ról? Gépszerelőnek tanultam, a kertészkedés mellett ma is ez érdekel a legjobban. A helyi földműves-szövetkezetben kezd­tem el 1957-ben gépszerelőként dolgozni. Később a növényter­mesztési részleg csoportvezető­je lettem, majd a vetőmag- és gabonatisztitő részlegen raktá­rosként dolgoztam. Tíz éve mentem nyugdíjba. Gyuri bácsi büszkén mutatja az 1962-ben elfogadott újítási Javaslatainak dokumentumait, amelyek a régebbi típusú csép­lőgépek átalakításával, az SZK-3 szovjet gyártmányú kombájn és a T—1000 Plecháč cséplőgép módosításával fog­lalkoznak. A korábban '30—35 százalékos veszteséggel dolgo­zó gépeknél újításai révén a kárt 3 százalékosra lehetett csökkenteni. Gyuri bácsinak egy fia és egy lánya, valamint négy unokája van. Mindegyikről lelkesedve, szeretettel beszél. Legtöbbet a fiáról mesél, aki nemzetközi kézilabdabíró és a világot jár­ja. Kérdésemre, ml a kedvenc időtöltése, természetesen azt válaszolta, hogy a kertészkedés. Van egy kis fóliasátra, amely­ben paprikát, uborkát, karalá­bét, kelkáposztát és mindenféle egyéb zöldséget termeszt. — Most már csak annyit ül­tetek, amennyit a család elfo­gyaszt. Ha látná, hogy örülnek az unokáim, hogy nálunk min­dig van friss zöldség! Ük ugyanis városiak. Vágsellyén (Sala n/Vj laknak, ott bizony nem kapni ilyen friss, szép. nagy paprikát, mint amilyen nekem terem. Elárulja azt is, hogy nagyon szívesen szerel­­get. Ha valamilyen kismotor vagy háztartást gép meghibáso­dik, biztosan „megreperálja“. Szívesen utazgat, de külföldre nem kívánkozik — „Arról be­szél a fiam eleget“ — mondja. Gulás Gyuri bácsi mesél a sok szép kastélyról, városokröl, amelyeket Csehországban lá­tott, de gondolatai újra vissza­térnek a szervezetben eltöltött évekhez — s ez nem csoda, hi­szen neki ez jelentett és jelent még ma is mindent. PÚDA ERZSÉBET \ 1 / szükséges takarmány mennyisé­ge na legyen 160—170 gramm­nál több. Nálunk a leghorn tí­pusú tojőhlbridek a legelter­jedtebbek, mivel a mészíehér héjú tojás jól értékesíthető a piacon. A Shaver Starcross 200-as to­jóhibridet zárt tenyésztésben tartott leghornvonal keresztezé­sével a Kanadai Shaver cég ál­lítja elő. jelenleg a világon ez a hibrid a legelterjedtebb. Test­tömegük 22 hetes korban 1.4 kg, s a tojástermelés végén sem haladják meg az 1,8 kilogram­mot, így a tojótyúkok átlagos napi takarmányszükséglete 110 —120 grammnál nem több. A' csúcsidőszakban nuponta akár a tojók 90—94 százaléka Is több héten keresztül termel. Az Ilyen teljesítméynél egy tojás előállításához évi átlagban nem kell több 145—155 gramm takarmánynál. A Tetra L tenyésztője a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nát. A kitermelt tojás átlagos tömege itt valamivel kisebb, de a takarmányfogyasztás és a tojóházi elhullás még ala­csonyabb. A hazai tenyészetekben dön­tő szerepet játszó leghorn­­hlbrideken kívül említést ér­demel a Nick Chick Lohman, a fehér Hisex (Hollandia] és az USA-ből származó Bab­cock В 300. Mindegyikük igen jó tojpástermelő, könnyű tes­tű, jó életképességü hibrid. A bábolnai Tetra SL barna héjú tojást termelő hibridek testtömege eléri a 2,3—2,7 kg-ot, ezért a létfenntartásra fordítandó takarmányszükség­letük nagyobb, s így hajlamo­sak a luxusfogyasztásra. Elő­nyükre válik viszont az ala­csonyabb tojóházi elhullás, nagyobb a vágóértékük és a fehér kakasok, a sárga színű jércéktól elkülöníthetők. Még nagyobb testtömeg»'» volt — a ma már nem forgalmazott — az USA-ből származó Sex-Sal- Link tojóhibrid. A bemutatott élvonalbeli hibridek mindegyike magas termelésre képes A teljesít­ményben eltérések leginkább a különböző tartási és technoló­giai sajátosságokból adódnak. MVDr. Kórós! Rudolf

Next

/
Thumbnails
Contents