Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 4. szám
HAZÁNKBAN TENYÉSZTETT BAROMFIFAJTAK Tojóhibridek a tyúktenyésztésbe». ftz elmúlt években egyre jobban előtérbe került a nagyüzemi tojástermelés és vele egyldőben megnövekedett a gazdaságosság Igénye. Napjainkban az utóbbi követelmény a rendelkezésre álló tojóliibriJek kiválasztásánál döntő szerepet kap. Az értékmérők a tojók minőségét szigorúan figyelemmel kísérik. Közülük leginkább a takarmányértékesítés, a fejlett szárnyas testtömege, az ellenállóképesség, az egészségi állapot kerülnek előtérbe. A tenyésztési tapasztalatok bizonyítják, hogy a hústermelő-képességet a tojástermelőképességtől külön kell választani. Vizsgáljunk meg közelebbről néhány értékmérő követelményt! Az egyoldalú tojástermelő fajták már 4,5—5 hónapos korban Ivarérettek. A túl korai Ivarérésnek azonban megvannak a hátrányai. A felnevelést ezért úgy kell irányítani, hogy az igen korai Ivarérés késleltetve legyen. Ellenkező esetben megnövekszik az apró, kevésbé értékes Jérceto- Játok aránya. A tojástermelés az első évben a legmagasabb, a másodikban 20 %-kal, a harmadikban akár 30 %-kal is alacsonyabb lehet. Ezért ma már szinte kizárólagos az egyéves termelés. A termelés gazdaságosságát döntően a tojás minősége befolyásolja. A jő állománytól megkívánják, hogy a tojás átlagosan 58-—62 grammos legyen. A tojás tömegét az istálló hőmérséklete, a mesterséges megvilágítás időtartama és természetesen a takarmányozás is befolyásolja. Szintén szoros az összefüggés a héj szilárdsága és a hőmérséklet között. A tojóév vége felé a héj szilárdsága általában romlik, mivel a szervezet tartalékai kimerülnek, egyidejűleg pedig megnövekszik a tojás tömege. A tojáshéj színe csak ke• reskedelmi jelentőségű, beltartalmllag a fehér és a barna héjú tojások között nincs különbség. A takarmány-értékesítő képességet elsősorban az egy tojó által termelt tojások száma határozza meg. Az eredményt természetesen a tojók testtömege, kora, a tartási rendszer, a takarmányok minősége és az istálló hőmérséklete is befolyásolja. A kisebb testtömegű állatoknak kevesebb létfenntartásra fordítandó energiára van szükségük, ezért érthető, hogy ezek takarmány-értékesítő képessége jobb. A nagyüzemi tojástermelés csaknem kizárólagosan ketreces tartásban történik. Itt az állatok kevesebbet mozoghatnak, így takarmányfogyasztásuk 7—8 %-kal csökken, A könnyű testű tojók tömege nem haladja meg az 1,6— 2 kg-ot. A túlzottan kis testű típusok ugyan jó takarmányértékesítők, de nagy fehérjeértékfi, koncentrált, drágább tápot igényelnek. A kis takarmányfogyasztás, különösen nyáron, gondot okoz. A hőmérséklet emelkedésével ugyanis a takarmány felvétele arányosan csökken. A künnyűtestü hibrideknél tehát kisebb a tartalék, éi (gy kisebb a termelés biztonsága is. Mognövekednek a tartástechnológiai és a takarmányozási Igények. A középnehéz hibridek a termelési időszak végén kedvezőbb áron értékesíthetők ugyan, de — a tojástermelés rovására — hajlamosak az elhízásra. Tartós, magas színvonalú termelés csak egészséges állatoktól várható. A szervezetnek ezért a betegségekkel ős a különböző környezeti ártalmakkal szemben ellenállónak kell lennie. Károsodás nélkül kell elviselniük a nagyüzemi tartást fettételeket, a mozgási lehetőség hiányát — a zsúfoltságot — és a szélsőséges hőhatásokat. Az állatokat Ilyen körülmények között elsősorban a fertőző betegségek veszélyeztetik. Ezek közé tartozik a Marek-féle betegség, a légzószervi megbetegedések, a baromfihimlő, a baromfipestis és más egyéb járvány. Szakmai körökben jelentős erőfeszítések történtek olyan állomány kitenyésztésére, amely в különböző fertőzésekkel szemben ellenálló. Rövidesen azonban kiderült, hogy ezek a törekvések lassítják az egyéb értékmérő tu-' lajdonságok javításának lehetőségeit és drágítják a nemesítést. Több kórokozónál idővel újabb változatok jönnek létre, amelyek ellen a korábban kifejlesztett ellenóllóköpesség már hatástalan. Ma megfelelő szűrővizsgálatokkal, .védőoltással és ogyéb általános, megelőző intézkedésekkel eredményesebben védhetjük meg baromfiállományunkat is, tgy a termelőképesség további javításárólviem kell lemondani. A korszerű könnyütestű tojóhibridek a tojóházi tartást jól viselik és a havi elhullás nem haladhatja meg az elfogadhatónak mondható 0,5—1,1 százalékot. Miután néhány korszerű követelménnyel megismerkedtünk, nézzük meg közelebbről, mit tudnak a korszerű versenyképes tojőhlbrtdek. A fajtiszta állományok tenyésztése világszerte háttérbe szorult. A hibridek gazdaságosabb termelése még a háztáji körülmények között Is érvényesül. A tojóhibrideket kizárólag az étkezési tojás termelésére tartjuk, ezért elvárjuk, hogy 12 hónap alatt egy tojó legalább 240—250 tojást rakjon. Mikor a szárnyasok a 170—180 napos életkort elérik elvárható, hogy legalább az állomány fele naponta tormeljen, és az egy tojás előállítására Az NSZK-ban az állatvédelmi törvéy kimondja: 14 évesnél fiatalabb gyerekeknek a szülők (vagy nevelőszülők) engedélye nélkül nem szabad állatot eladni. A kiskorúval kötött áUatvásárlási szerződés érvénytelen tehát, ha a szülök legalább utólag nem adják beleegyezésüket vagy ismételten meg nem kötik a szerződést. A svájci törvények ezzel szemben elsősorban a kiskorút — mint szerződő felet — védik és nem az állatokat. A polgári törvénykönyv kimondja, hogy fiatalkorú csak törvényes képviselőjének hozzájárulásával köthet adásvételi szerződést A szülők, illetve a gyám, beleegyezése természetesen hallgatólagosan is történhet, ami elfogadható, ha például egy tízéves fiú 8 frankért vesz akváriumi halat. Másképp fest a dolog, ha a gyerek lovat vásárol. Ez nem megy a szülők hozzájárulása nélkül. Bár erre Svájcban nincs törvény, a hiányosságot pótolja mégis az állatkereskedők felelősségtudata, nagyobb állatot csak a szülök írásos engedélyére adnak el gyerekeknek. (Das Tier) Nálunk vajon nem lenne szükség hasonló rendelkezésekre? Ml lesz a sorsa a megvásárolt, de otthon be nem fogadott vagy nem szívesen látott állatnak? Vásárolhatnak-e a gyerekek állatot? (— ld. — illusztrációs felvétele) 9 Farkasdon (Vléany) hagyománya van a kertészkedésnek. A zsíros, f^'-ete földben minden megterem. A munkaszerető farkasdiak ezt ki Is használják. Szinte az összes kertben ott fénylik a kifeszltett fóliasátor, csillog az üvegházak teteje. Így aztán a Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége helyi szervezete vezetőinek már a múltban Is bőven akadt tennivalójuk. Gulás György, a kertészke'dők helyi szervezetének volt titkára 1986-ban, sokéves tevékenység után adta át a stafétabotot. Többek véleménye szerint sem előtte, sem utána nem volt Ilyen kitűnő szervezőkészséggel rendelkező vezetője a kertészkedöknek Minden energiáját a szervezet irányításának szentelte. Gyuri bácsi az Idén hetven éves, de még most is fürgén mozog. Amikor meglátogattuk, antennát szerelt. Szabadkozott, hogy már azt hitte, nem ts IL.ünk, azért fogott munkához, majd hellyel kínált a tisztaszobában. A szervezetben eltöltött hosszú évek munkájáról, a titkár gondjairól, örömeiről kérdeztük. Gyúrt bácsi szívesen emlékezett — ömlött belőle a sző. Régi irattartókat szedett elő, megsárgult okmányokat, feljegyzéseket mutatott. — 1961-ben léptem be a szervezetbe, amely 200 tagot számlált. Az akkori elnök kezéből kezdett kicsúszni a gyeplő, és ezért engem javasoltak mint titkárt a kertészkedök élére. Jó szervezőképességemre hivatkoztak. Rengeteg munka szakadt a nyakamba: növelni kellett a termelést, jő minőségű vetőmagra volt szükség, gondok voltak a felvásárlással..., s még hosszan sorolhatnám a különféle tennivalókat. Elkezdtem a kilincselést. Ennek eredményeként jő kapcsolatot sikerült kiépíteni az érsekújvári (Nové Zámky) kertészeti szolgáltatások igazgatóságával, ahonnan aztán nemcsak vetőmagot, hanem más kertészeti kellékeket is kaptunk. Akkoriban egyedüli vevőink a Zelenina vállalatnak a Galántal (Galanta) járásban működő felvásárló-üzemei voltak. A faluban akkor még csak egyetlenegy ' felvásárlóközpont volt. Ma már tíz van. Ahogy kezdett javulni a helyzet, úgy szaporodott a tagok száma Is. De később a felvásárlás terén újabb problémák jelentkeztek. Támadt egy ötletem: felajánlottuk a Zeleninának, hogy a megrongált ládákat — akkor még faládák voltak — kljavítjuk. Társadalmi munkát szerveztünk. Ml megjavítottuk a szállításhoz nélkülözhetetlen ládákat, ők pedig előnyben részesítettek bennünket. Ismét volt hová vinni az árut. Közben egyre többen kaptak kedvet a kertészkedéshez. (JJabb kapcsolatot kellett keresnünk, mert a járásban már nemigen akadt felvásárlónk Ezért kezdtünk el szállítani a Nyitrat (Nitra), a Topolčanyl és a Revúcal járásokba Is. Am mindez kevésnek bizonyult. Tagjaink nagymennyiségű é3 kiváló minőségű zöldséget termesztettek, s ha nem akartuk, hogy mindez kárba vesszen, újabb felvásárlókat kellett szereznünk. Természetesen a szervezeten belül is gondoskodni kellett arról hogy tervszerűen menjen minden, ezért szerződéseket kötöttünk a tagokkal Is. Megesett, hogy senki sem akarta megvenni terményeinket, hiába futkároztunk fühözfához, hiába telefonáltunk ideoda. Néha bizony teljesen kétségbe estünk, öe végül is minden megoldódott. A segítség Marcelházáról (Marcelovál érkezett. Később az érsekújvári A szervezet mindenese jednota Fogyasztási Szövetkezettel ts sikerült szerződést kötnünk. Az állandóan növekvő tagság Igényel érdekében küldöttséget menesztettünk Karlovy Varybo, Chebbe és Sokolovba, hogy újabb üzlettársakat találjunk. Gondoltuk, ott nem terem Ilyen szép húsos paprika, ilyen szép karfiol, uborka, patisszon — így biztosan lesz rá Igény. A szerződéseket sikerrel megkötöttük. A legnagyobb gondunk — az értékesítés — tehát csaknem teljesen megoldódott. Most Is csak azt mondhatom, egy Ilyen szervezetnél az a legfontosabb, hogy a vezetőség jó partneri kapcsolatokat alakítson ki a felvásárlókkal. Nem szabad visszariadni semmiféle akadálytól. Csakis így lehet elérni, hogy a kertészkedők és a partner között az együttműködés zökkenőmentes, eredményes legyen. Gyuri bácsi vezetésével szervezték a járási kertészeti szakkiállításokat Is. Lényegében mindent 6 csinált egyedül. Munkájáért több kitüntetést és elismerő oklevelet kapott. Ezek közül csak azokat mutatta meg. amelyekre a legbüszkébb. Többek között a nyltrai Agrokomplex ‘82 kiállításon megkapta az SZKP KB emékérmének ezüst, 1986-ban pedig az SZKSZ |B emlékérmének aranyfokozatát Is. Amikor megkértem Gyuri bácsit, mondjon magáról Is valamit, csak félszegen mosolygott: — Mit ts mondhatnék magamról? Gépszerelőnek tanultam, a kertészkedés mellett ma is ez érdekel a legjobban. A helyi földműves-szövetkezetben kezdtem el 1957-ben gépszerelőként dolgozni. Később a növénytermesztési részleg csoportvezetője lettem, majd a vetőmag- és gabonatisztitő részlegen raktárosként dolgoztam. Tíz éve mentem nyugdíjba. Gyuri bácsi büszkén mutatja az 1962-ben elfogadott újítási Javaslatainak dokumentumait, amelyek a régebbi típusú cséplőgépek átalakításával, az SZK-3 szovjet gyártmányú kombájn és a T—1000 Plecháč cséplőgép módosításával foglalkoznak. A korábban '30—35 százalékos veszteséggel dolgozó gépeknél újításai révén a kárt 3 százalékosra lehetett csökkenteni. Gyuri bácsinak egy fia és egy lánya, valamint négy unokája van. Mindegyikről lelkesedve, szeretettel beszél. Legtöbbet a fiáról mesél, aki nemzetközi kézilabdabíró és a világot járja. Kérdésemre, ml a kedvenc időtöltése, természetesen azt válaszolta, hogy a kertészkedés. Van egy kis fóliasátra, amelyben paprikát, uborkát, karalábét, kelkáposztát és mindenféle egyéb zöldséget termeszt. — Most már csak annyit ültetek, amennyit a család elfogyaszt. Ha látná, hogy örülnek az unokáim, hogy nálunk mindig van friss zöldség! Ük ugyanis városiak. Vágsellyén (Sala n/Vj laknak, ott bizony nem kapni ilyen friss, szép. nagy paprikát, mint amilyen nekem terem. Elárulja azt is, hogy nagyon szívesen szerelget. Ha valamilyen kismotor vagy háztartást gép meghibásodik, biztosan „megreperálja“. Szívesen utazgat, de külföldre nem kívánkozik — „Arról beszél a fiam eleget“ — mondja. Gulás Gyuri bácsi mesél a sok szép kastélyról, városokröl, amelyeket Csehországban látott, de gondolatai újra visszatérnek a szervezetben eltöltött évekhez — s ez nem csoda, hiszen neki ez jelentett és jelent még ma is mindent. PÚDA ERZSÉBET \ 1 / szükséges takarmány mennyisége na legyen 160—170 grammnál több. Nálunk a leghorn típusú tojőhlbridek a legelterjedtebbek, mivel a mészíehér héjú tojás jól értékesíthető a piacon. A Shaver Starcross 200-as tojóhibridet zárt tenyésztésben tartott leghornvonal keresztezésével a Kanadai Shaver cég állítja elő. jelenleg a világon ez a hibrid a legelterjedtebb. Testtömegük 22 hetes korban 1.4 kg, s a tojástermelés végén sem haladják meg az 1,8 kilogrammot, így a tojótyúkok átlagos napi takarmányszükséglete 110 —120 grammnál nem több. A' csúcsidőszakban nuponta akár a tojók 90—94 százaléka Is több héten keresztül termel. Az Ilyen teljesítméynél egy tojás előállításához évi átlagban nem kell több 145—155 gramm takarmánynál. A Tetra L tenyésztője a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. A kitermelt tojás átlagos tömege itt valamivel kisebb, de a takarmányfogyasztás és a tojóházi elhullás még alacsonyabb. A hazai tenyészetekben döntő szerepet játszó leghornhlbrideken kívül említést érdemel a Nick Chick Lohman, a fehér Hisex (Hollandia] és az USA-ből származó Babcock В 300. Mindegyikük igen jó tojpástermelő, könnyű testű, jó életképességü hibrid. A bábolnai Tetra SL barna héjú tojást termelő hibridek testtömege eléri a 2,3—2,7 kg-ot, ezért a létfenntartásra fordítandó takarmányszükségletük nagyobb, s így hajlamosak a luxusfogyasztásra. Előnyükre válik viszont az alacsonyabb tojóházi elhullás, nagyobb a vágóértékük és a fehér kakasok, a sárga színű jércéktól elkülöníthetők. Még nagyobb testtömeg»'» volt — a ma már nem forgalmazott — az USA-ből származó Sex-Sal- Link tojóhibrid. A bemutatott élvonalbeli hibridek mindegyike magas termelésre képes A teljesítményben eltérések leginkább a különböző tartási és technológiai sajátosságokból adódnak. MVDr. Kórós! Rudolf
