Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 4. szám
1988. január 29. SZABAD FÖLDMŰVES Az 1849-es peredi csata emlékműve (A szerző felv.) Természetesen Ilyen nagy település nem lehet meg fejlet* üzlethálózat nélkül sem. A galántai Jednota Fo-Az új szociális gondozóotthon „Jé, hegy ezt is megértük...“ Falvalnk mai életét bemutató írásainkban múltat Idéző jelzőként gyakran mondjuk: „Elmaradott agrárfalu volt'“. Mai szemmel nézve ez kétségtelenül Igaz. De elmaradottnak tartották-e vajon ■ falujukat a kor mércéje szerint a jobbágysorból alig szabadult szépapák? Volt-e bennük kisebbségi érzés azért, mert korábban felséguruk az esztergomi érsek, a jezsuita rend vagy valamelyik gróf volt? Az elmaradottság tudatával terhelve vajon átvészelték volna-e hét évszázad csapásait — tatárt, törököt, kolerát, háborúkat, tűzvészt és árvizet? önkéntelenül merülnek fel bennem ezek a, némelyek számára tán furcsa kételyek, mikor a közelmúltban hét és fél évszázados fennállását ünneplő nagyközséggel, a szocialista Csehszlovákia Tesedíkovújával ismerkedtem Természetesen sok volt régen a nyomorgó, elnéptelendő falu, a halódó közösség, de ez a település, vályogházai dacára, bizonyára már a múlt század közepén sem volt gyasztási Szövetkezetnek — manapság még többnyire volt családi házakban — a faluban nyolc üzlete működik. A vásárlóknak cipőért, ruháért sem kell a szomszédos Vág- Sellyére (Sala) vagy a járási székhelyre utazniuk. A hnb elöljáróinak a lakosság támogatásával 1972-ben sikerült megfelelő sporttelepet kialakítaniuk; 1975- ben pedig befejezték a művelődési ház építését. Itt kapott helyet a 320 néző befogadására alkalmas Tatra mozi .amely egyben színházterem is, itt van a 16 ezer kötetes könyvtár és itt működik a helyi nemzeti bizottság. ■ Az idén immár három éve, hogy Teíedfkovét bővített hatáskörrel ruházták fel. Hogyan változott meg a község arculata azóta, hogyan élnek lakosai, milyen problémákat sikerült megoldani, mi az ,aml még várat magára? — ezekkel a kérdésekkel forilyen........Tágas határa, gazdag termékenységű rétje, legelője bőven; marhatartása nevezetes;...“ írja a korabeli Peredről a XVIII. század derekán Fényes Elek. Lakosainak з száma már ebben az időben megközelítette a kéezret, s ez nem egész egy évszázad alatt — hála kedvező fekvésének és a szomszédaiénál jobb gazdasági lehetőségeinek — megkétszereződött. A két világháború közti népszámlálsi adatok szerint 1930-ban a községben 4090 ember élt. A februári győzelemmel ugyan még nádtetős, sok megpróbáltatást átélt, de építeni akaró közösségbe köszöntött be a népi demokrácia. Tešedíkovo számára megnyílt az út, hogy egy új típusú, szocialista fejlődésre kész faluvá legyen. Vezetői — elsősorban a hnb közelmúltban elhunyt elnöke, Alaksza Tibor — éltek a kínálkozó alkalommal, a lakosság aktivitásával és sokat tettek, valamivel még tán többet is, mint másutt. 0) iskola, bölcsőde ,óvoda és üzlet alapjait rakták le, aszfaltburkolatot kaptak a poros utcák. Egyremásra tűntek el a régi, elavult parasztporták, épültek a korszerű lakóházak így nem csoda, ha a Galántai (Galanta) járási Nemzeti Bizottság határozata értelmében Tešedtkovo 1985. lanuár 1-jével bővített hatáskörű központi faluvá lett. Ennek a feladatnak a betöltéséhez, az újabb lehetőségek kiaknázásához megvannak a feltételeik, jelenleg a lakosságnak a fele aktívan munkaképes. Az 1980-ös népszámlálást adatok szerint a 3996 lakosból a helyi efsz-ben 639. a környékbeli városokban, falvakban 818 ember dolgozott, s csak 323-an voltak olyanok ,ak!k a láráson, kerületen kívül kerestek maguknak munkát. Az úthálózat fellett. A falu közúti kapcsolata és a tömegközlekedés a közeli városokba jónak mondható. Van bölcsődéié, amely egy régebbi, de korszerűsített épületben kapott helyet. Az óvoda épületét Z-akctóban egy újabb helyiséggel bővítették. Ezek együttesen több mint kétszáz gyerek befogadására alkalmasak. A helyi alapiskolának — amely 1959- bnn épült — 18 osztálya van. Általában ötszáz kisdiák látogatja, s közü • lük több mint a fele magyar nyelven tanul. A dolgoző anyák gondjait az óvoda mellett az ötosztálvos napközi, valamint a 350 gyerek ellátását biztosító étkezde is megkönnyíti, ftt ebédelnek a szomszédos Zslgárdről (Zlharec) és Deákiről (Diakovce) betérő, a helyi Iskolában tanuló gyerekek Is. Csányó Tamásné, a művelődési ház vezetője dúltam Csongár Vincéhez, a helyi nemzeti bizottság újonnan kinevezett elnökéhez. Személyében nemcsak fiatal, tettre kész, de egyúttal tapasztalt tisztségviselő került a falu élére, hiszen korábban több mint nyolc éven át Alaksza Tibor jobbkezeként mint titkár vállalat részt a fejlesztésben. — A 7 ötéves tervidőszak utolsó, valamint az azt kővető két évben több jelentős létesítménnyel gazdagodott a falu. Z-akclőban felépült a bevásárlóközpont, egy-két kisebb üzletet Is átadtunk, s befejeztük az óvoda bővítését. A művelődési házzal szemben — az utca túloldalán — a közelmúltban készült el az üj gyógyszertár... ■ Néhány évvel ezelőtt egy. Bécsben megtartott, az öregedés problémáival foglalkozó nemzetközi szimpózion hangsúlyozta, hogy az idős, magányos emberek nem érzik jól magukat a városokban létesített nagyobb szociális otthonokban. Főleg a falusi embereknek hiányzik az a kisebb kiizösség. amelyben életük javát leélték. Tudomásom van róla. hogy ez az elgondolás a járás párt- és állami szerveinél is magértésre talált. Többek között önöknél is működik egy ilyen szociális otthon ... — Természetesen éltünk az adott lehetőséggel, hiszen ismerjük az egyedülálló vagy magukra hagyott öregek problémáit, s helyzetüket átérzi a falu is. A Nemzeti Front választási programja feladatainak teljesítése során 1986-ban Z-akclóban befejeztük a jövő lakótelepen álló közel 2 miillő korona értékű szociális gondozóotthon építését, melynek során községünk polgárai társadalmi munkában 60 ezer órát dolgoztak le. Az új létesítményt Peter Colotka elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke adta át. Huszonkét Idős ember lelt Itt otthonra. ■ Gondolom, a faluban élő nyugdíiasiikról. maeányos öregekről sem feledkeznek meg. — Az szinte lehetetlen, hiszen nálunk több mint nyolcszáz nvugdíias él. Közülük a rászorulóknak — 91 embernek — a hnb hozzájáruláséval étkeztetést biztosítunk. Tavaly 34 esetben egyszeri szociális segé'vt. halálozás esetén a legszükségesebb kiadások fedezésére pedig 1000—1009 koronát utaltunk ki. Azok a nyugdíiasok. akik még dolgozni szeretnének. munkát vállalhatnak a nemzeti bizottság melléküzemében, és fgv kiegészíthetik nvuedfiükaf. Ami oedig közösség! és kulturális igényeiket illeti .azokat is igyekszünk kie’égfteni. Minden évben megrendezzük a nagyon népszerűvé vált nvugdfjasnapot. A hetvenévesek ünnepére a 330 meghívott közül 280-an jöttek el Persze a meghívókat nem postán küldtük el, a polgári flgvek testületének taglal személyesen vitték el mindenkihez! ■ Mielőtt az elnököt felkerestem volna, beiártam a falut. Modern egvé« kétszintes házak, mindenütt rend. Megálltam az lR4S-es júniusi ueredi csata elesett honvédjeinek emlékművénél — talapzatán gvertvacsnnkok. a tábla fölött a kegve'et koszorúi. Az emlékmű körüli tenyérnyi narkban, annak ellenére, hogy december volt, két asszony kapálgatott. Nyáron itt is — és mindenütt a falu köztelein — virágok nyílnak ... — Nagy gondot fordítunk életkőrnyezetünk gondozására, a környezetvédelemre és a természetvédelemre is — előzi meg közbeszólsával éppen csak formálódó kérdésemet Csongár Vince. — S e téren akad munka bőven. A falu belterülete meghaladja a 230 hektárt. A házak elé, ahol csak lehetett, fákat ültettünk, parkosítottunk. A hnb mellett működő öt bizottság egyikének a szolgáltatások és az építkezések mellett az életkörnyezettel кзрcso'atos problémákra, szabálytalanságokra is ügyelnie kell. Ha valakinek például nagvon gyomos, elhanyagolt a kertie, először csak figyelmeztetik — ez általában segít —< de ha a jé szónak nincsen foganatja, akkor már büntetést szabna»! ki. Az egyik utcában a villanyvezeték oszlopán gólyák fészkelnek, ez több esetben áramkiesést okozott, s ezért az ott lakók bizony bosszankodtak A gólyákat azonban a törvény, és hozzá tehetem, a többség szeretete is, védi Űgv döntöttünk tehát, hogy a gólyák új lakhelyet kapnak. Fészkűket áthelyezzük. s íev nem lesz több áramszünet, és reméltük, hogy a madarak továbbra is nálunk maradnak. Persze bárcsak ez lenne a legnagyobb gondunk — fegyzi mee moso’vogv.q —, de vannak ennél komolyabb problémáink is! Sajnos a háztartási hulladék kihordására nincs salát mechanizmusunk Az efsz segítségére vagyunk utalva, amelv ezt kötelezettségvállalás formájában bfzosftla Nincs szemétlerakafunk sem. melynek kialakítására a rendelkezésünkre álló 15П ezer korona sem elég. Az ivóvízzel szintén gondjaink vannak. Az 1433 háztartásból csak 785- ben van vízvezeték, s ez bizony kevés Végső megoldást maid csak a Jőka flelkaj —Galánta—frsekűivár (Nové 7ámkvl távolsági vízvezeték megépítése és községünknek, valamint Zslgárdnak erre történő rákapcsolása lelent. Biztató, hogv a munka ránk háruló részét, amelyre ötmillió koronát kaptunk, már az idén márciusban megkezdtük. A kanaHzácló kiépítésére pedig majd csak 2000 után gondolhatunk. Hiányzik a faluból a Csongár Vince, a hnb elnöke a fala múltjáról beszélget gáz is, pedig nagyon kellene — követelik az emberek ,.. ■ A párt- és az állami szervek erkölcsi és anyagi támogatásán, az itt élő szorgos emberek kétkezi munkáján kívül kire számíthatnak még? — Elsősorban az a segítség, ami rögtön van, s ezen a téren biztos hátterünk a helyi egységes földművesszövetkezet — feleli gondolkodás nélkül — és elnöke Nagy Béla mérnök, aki nemcsak akkor segít, ha erre felkérjük, de maga is sok jó ötlet kezdeményezője. Még sokáig és szívesen beszélgetnék az elnökkel, de ma nem én vagyok az egyetlen látogató. Délután a hazánkban állomásozó baráti szovjet csapatok egyik egységének tisztjeit várjp. De hogy dolgavégezetlenül ne távozzak, telefonon beszólítja a hnb osztályvezetőjét, Tornyai Ferencet és FEBRUÁR a melléküzem vezetőjét, Lukovics Ignácot, akitől további érdekes dolgokat tudok meg. Tornyai Ferenc elmondja, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán magánerőből 83 új házat építettek. Akadt tehát dolguk az ügyintézés terén bőven — már csak azért is, mivel a szomszédos Zsigárd építkezési ügyeit is ők intézik. Felhívja a figyelmemet a Jövő lakótelep modern házaira, arra, hogy 1986-ban újabb 4 milliós beruházásba kezdtek. Z-akclőban épül a modern hentesüzlet és az élelmiszerbolt. Márciusban megkezdik egy új utca közművesítését, s ősszel már megindulhat az építkezés... Lukovics elvtárs Ismerteti a 35 embert foglalkoztató melléküzem tevékenységét. Bádogos-, kőműves-, festő- és mázolómunkákat vállalnak, van*lakatosműhelyük stb. is. Széles választékú szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak. A falu szocialista életmódjának kialakításában jelentős szerepet játszik a polgári ügyek testületé. Működéséről Hegedűs Katalin anyakönyvvezető ad felvilágosítást. — Tavaly kb 120 rendezvényünk volt. Ott vagyunk a névadóknál, a házasságkötéseknél és a temetéseknél is. Immár hagyományosan minden évben megrendezzük az 50., 60. és 70 évesek találkozóját. Népszerűek a közösen tartott házassági évfordulók. Megemlékezünk az egyéni Jubileumokról is, azokról, akik hosszú éveket töltöttek el aktiv munkával a CSKP-ban, a tömegszervezetekben. Munkájukra nemcsak a jubilánsok, a falu társadalma figyelt fel, de egyes rendezvényeiket meglátogatták a jnb kulturális szakosztályának dolgozói is. Eredményes munkájuknak, színvonalas rendezvényeiknek köszönhetően bekerültek a polgári ügyek testületéi járási versenyének döntőjébe ts, ahol összeállításukat elismerő oklevéllel jutalmazták. A gazdasági és társadalmi fejlődéssel a kultúra is igyekszik lépést tartani. A tömegszervezetek hagyományos kulturális tevékenysége mellett a művelődési ház újabb lehetőségeket kínál. Csányó Tamásné, a művelődési ház vezetője elmondotta, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a történelmi, egészségügyi, politikai és világnézeti vagy éppen a kertészeti tárgyú előadások lránt. Rendeznek zongoratanfolyamot Is, amelyen hat év alatt elsajátíthatők a zenei alapok, így a tehetséges gyerekeknek nem kell Galántára vagy Vágsellyére utazniuk. A szülők bizonyára azt Is értékelni tudják, hogy hároméves német nyelvtanfolyam Indult. A lövőben angol nyelv oktatásával és társastánccal szeretnének próbálkozni... Végül magától adódik a kérdés: Mit tudnak a tešedíkovôiak munkájáról az állami szervek és a pártvezetés, hogyan értékelik azt? ürömmel mondhatjuk, elismerésben már eddig sem volt hiány. Megkapták a CSKP Központi Bizottságának, valamint a CSSZSZK Nemzett Frontja Központi Bizottságának emlékérmét. Tavaly — 1987. november 27-én, a község fennállásának 750. évfordulóján — pedig átnyújtották nekik „A Nyugatszlovákiai kerület fejlesztéséért“ kitüntetést. Nem kis örömet okoz a hnb vezetőinek az sem, ha a falu idősebb lakói azt mondják: „Jó, hogy ezt is megértük“. Az elismerések azonban köteleznek isi Ezt szem előtt tartva vállalnak a tešedíkovôiak újabb feladatokat — most például közel 28 ezer órát dolgoztak le társadalm lmunkéban a bevásárlóközpont építésénél, a parkok karbantartásánál — a februári győzelem 40. évfordulójának méltó megünneplésére. P. R.
