Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 3. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1988. január 2Ž. A iucernamag-termelés időszerű kérdései rabb. Illetve nagyobb százalékban csíráznak. Szinte minden kultúrnövénynél a magtermelés szaporító vetésből történik. Ezen a téren egyedülálló kivétel a lucerna. A magtermelés gyakorlata ugyanis az, hogy a takarmánytermesztésre vetett növényzetből a hasznosítás második, illetve harmadik évében kiválasztunk egy arankamentes területet s azt hagyjuk meg az első kaszálás után magtermesztésre. A mai Ismereteink alapján a lucerna sikeres megtermelésének alapkövetelményeit a következő pontokban foglalhatjuk össze: — a növényzetet abban az időszakban hagyjuk meg magra, amikor a leghosszabb és legintenzívebb a napsütés. Ezért az első kaszálást május 10-ig el kell végezni; — ügyelni kell arra, hogy a növényzet ne legyen túl sűrű és túlságosan erőteljes növekedésű; — a kártevők ellen talajfertőtlenltéssel és vegyszerezéssel védekezzünk; — fontos követelmény, hogy a talajban a tápanyagok közül a foszfor, a mész és a mangán legyen túlsúlyban a nitrogénnel szemben. Gondoskodni kell a szükséges mikroelemekkel való ellátásról, főleg a bőrről és a moiibdenről; — egy-egy növény 1—2 hónapig, egy-egy fürt pedig 14 napig virágzik; — gondoskodni kell méhekről Is a lucerna megporzásához. Átlagban hat méhcsaláddal kell számolnunk egy hektárnyi lucerna megporzásához. A Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járásban a hatvanas évek elején egy neves magyarországi szakember, dr. Hegyi vezette be a korszerű lucernamag termelési módszerét, amely a következő alapelvekre támaszkodott: A növényzetet korán kaszálták. Ennek következtében a gyökérzetbe még kevés asszimiláta rakódott le. A növényzet további növekedése csak lassan Indult be. Tale {fertőtlenítésre hektáronként 20—40 kilogramm — /akkoriban még engedélyezett — Melipax-ot alkalmaztak. A Melipax leállította a rizobiális baktériumok nitrogénmegkötő tevékenységét. A növényzet a csökkentett nitrogénellátás, valamint az intenzív napsütés és fotoszintézis hatására korlátozta vegetatív fejlődését, s átállt a generatív fejlődésre. A lucerna foszforigónyességének a kielégítésére mintegy 50—100 kilogramm hatóanyagú szuperfoszfát kiszórását Javasolta. Ma a Melipax hektáronként 10 kilogramm Dyfonate 10 G-vel vagy 10 kilogramm Furadan 50-el helyettesíthető. Kísérleti állomásunkon Jó eredményt értünk el a Metathlon kétszeri alkalmazásával ts. Az első permetezés korán, a növényzet 10 om-es magasságánál, a másodikat a virágzás előtt a gubacslégy ellen végeztük. A módszer alkalmazásával nagymértékben Javult a lucernamag-termelés helyzete. Ma a Nyugat-szlovákiai kerület Járásaiban 7 ezer hektáron termelünk lucernamagot. A három legnagyobb termelő a Galántal (Galanta), az Érsekújvárt (Nové Zámky) és a Dunaszerdahelyl járás. Ezekben a lucernamagot 1280, 1180 Illetve 960 hektáron termelik. Az utóbbi években elegendő lucernamag áll a termelők rendelkezésére. Jelentős mennyiséget Csehországba is szállítunk. Az átlaghozamok 0,2 tonna körül mozognak. A Dunaszerdahelyl Járásban a legeredményesebb vetőmagtermelők közé tartozik a Gellet (Holle«), a Felsőpatonyl (Horná Potôň), a Somorjal (Samorín) és a Vásárútt (Trhové Mýto) Efsz, ahol a hektárhozamok évjáratonként 0,2—0,3 tonna között ingadoznak. Kísérleti állomásunkon szinte minden évben végzünk lucernamag-termelésl kísérleteket. Az utóbbi két esztendőben 7, illetve 10 fajtát és fajtajelöltet vizsgáltunk. A jelenlegi hazai fajtaválasztékban mindmáig a legjobb eredményeket a Pálava, a Nitnanka és a Bobrava fajta adja. Nagy hozamaikat az új fajtajelöltek is csak elvétve szárnyalják túl. Az utóbbi években egy újszerű magtermelési módszerrel próbálkozunk. A lucernát az első hasznosításig, vagyis a vetés évében nem használjuk, hanem meghagyjuk magra, A még gyengén fejlett gyökérzetű növényzetnél a generatív fejlődés indul be. A nö-A szénaforgatás során ügyelni kell arra, hogy a levélpergés minimális legyen Fotó: Št. KraJőovlC vényeken gazdagon képződnek hüvelyek és magvak. Fontos követelmény a ritka növényzet, amelybe jől behatol a napfény. Mivel a gyökérzet nincs teljes mértékben kifejlődve, a rizobiális talajlakó baktériumok csak kis mennyiségű nitrogént kötnek meg, s így nem serkentik a növényzetet vegetatív fejlődésre. Tavaly egy új telepítésű növényzet nagyobb hozamot nyújtott, mint a második hasznosítási évben, az első kaszálás után magra hagyott lucerna. Ezt a kísérletet 1986- ban állítottuk be több fajtával, és a lucernát már az első évben magra hagytuk. A következő évben, azzal 1987-ben már összehasonlítottuk az első és a második hasznosítási évben magra hagyott lucerna hozamait: 1986 1987 Fajta 1. év Hektárhozam 2. óv tonnában 1. év 2. év Pálava 0,36 X 0,21 0.15 Nltranka 0,54 X 0,27 0,17 Pferovská 0,66 X 0,36 0,24 Bobrava 0.77 X 0,36 0,19 Átlag 0,65 X 0,29 0,19 De már a korábbi kísérletekben is meggyőződhettünk arról, hogy jó hozamot az egyéves, vagy a már több mit hároméves növénykultúra biztosította, ami viszont már a megritkult növényzet kedvező hatása volt. A korábbi években különböző — 2,5, 25 és 50 cm-es — sorközű lucernanövényzettel végeztünk kísérletet. A növényzetet Fostlnnal és komplex permetlével — amely Verborltot (bór), Mollchelt, (mollbdént) és Fostint (foszfor) tartalmazott — kezeltük. Az egyes beavatkozások bizonyos mértékben befolyásolták a maghozamot, ám dominánsnak az évjárat hatása bizonyult. Az első évben (1983-ban) meleg nyár volt, a hőmérséklet 18,3 Celslus-fok körüli, s kevés, mindössze 166,8 milliméter csapadékkal. Az átlaghozam elérte a 718 kilogrammot. Az ezt követő 1984-es év hideg volt, s a csapadék meghaladta a több éves átlagot. A lucerna ebben az évjáratban fizetett a legkisebb, mindössze 448 kilogrammos átlaghozammal. A harmadik kísérleti évben a hőmérséklet megfelelt az átlagnak, a csapadékmennyiség valamivel meghaladta ezt. A lucerna közepes hozamot, hektáronként 514 kilogrammos átlagtermést adott. BELUCZ JÄNOS agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a KMENI nagymegyeri kísérleti állomásának igazgatója EREDMÉNYES BURGONYATERMELÉS Napjainkban a lucerna egyik lejelentősebb növénykultúránk A növénytermesztés, az állattenyésztés és a takarmányipar szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen. A lucerna szerves része a vetésforgónak, kiváló elővetemény Nagymértékben javítja a talaj szerkezetét, a feltörés után számottevő mennyiségű szerves anyag marad a talajban. Lesák és Pavlišek 1975-ben közölt adatai alapján egy hároméves lucerna növényzetének a beszántása után 0—30 centiméteres talajrétegben hektáronként 38, a 30—80 centiméteres rétegben pedig 10,8 tonna gyökértömeg marad vissza. A gyökerek száraz anyaga 13 százalék nitrogéntartalmú anyagokat, 45,1 százalék rostot és 5,4 százalék hamut tartalmaz. Az adatokból kitűnik, hogy a gyökérmaradványok felérnek egy kiadós istállótrágyázással. A gazdasági állatok ésszerű takarmányozása megköveteli a szükséges mennyiségű tőmegtakarmányok előállítását. Persze nem csupán a takarmányok mennyisége a fontos. Szükséges, hogy a takarmányadag megfelelő takarmányértéke mellett az egyes tápanyagok mennyisége szempontjából is kiegyensúlyozott legyen. Lényegesen fontos, hogy a takarmányok szükséges mennyiségben aminosavakat, vitaminokat és ásványi sókat tartalmazzanak, de emellett Ízletesek is legyenek. Ezeknek a feltételeknek a lucerna minden tekintetben megfelel. Ezért Is szükséges, hogy minden mezőgazdasági üzemben a lucernát megfelelő területen termel.-ék s fokozott mértékben ügyeljenek a betakarítás és a tartósítás minőségére. Országos statisztikai adatok szerint a hereféléket, illetve a herefüves keverékeket a szántóterület 13,2 százalékán termesztjük. Ebből a területből a lucerna 5, a vöröshere 4,2, az egyszeri kaszálású vöröshere 0,6, a herefüves keverékek pedig 3,4 százalékos arányban részesednek. A jelenlegi termesztől gyakorlatban a hefefólék maximális lehetséges termőképességét csupán 83 százalékra használják ki. A kihasználtság foka a lucerna és a vöröshere tekintetében még alacsonyabb, mintegy 55,7, Illetve 41,6 százalék körüli. A lucernatermesztésben gyakran előforduló hiba a betakarítás optimális időpontjának elmulasztása. A termelők sokszor figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a különböző fejlődési szakaszban betakarított lucerna beltartalmi értéke nagyon eltérő. Világosan jelzi ezt az alábbi táblázat (%-ban): A betakarítás Szárazanyag-KeményítőEmészthető időpontja-tartalom érték fehérjetartalom Bimbózáskor 20 10,5 4,5 Virágzás előtt 22 9,6 3.3 Virágzáskor 24 10,3 2,0 A lucernatermesztés hatékonyságát Jelentős mértékben rontják a nagy betakarítási veszteségek is. Ezek különösen akkor számottevőek, amikor a lucernát zölden takarítják be járvaszecskázó gépek segítségével. A betakarítás során ugyanis nagy mennyiségű szecska marad vissza a tarlón, s órásl mennyiségű levél pereg le a talajra. A szénára szárított lucerna esetében a rend felszedés során keletkeznek a legnagyobb veszteségek. Szmirnova szerint a vllágoszöld levelek száraz anyaga 21,2, a sötétzöldeké pedig 29,4 százalék fehérjét tartalmaz. Vagyis lényegesen többet, mint a korpa. A lucernaszár fehérjetartalma mindössze 8—10 százalék. Közismert tény, hogy a lucerna vízigényes növény, de mivel mélyen gyökeredzik, nem vethető magas altalajvlzű területekre. Néhány héttel a kezelés után a gyökereken gyökérgumók jelennek meg. A gumók Rhlzobium meliloti nitrogénkötő baktériumokat tartalmaznak. Ezek a baktériumok évente hektáronként 200—250 kilogramm nitrogént Шпек meg a levegőből. A növényzet ennek következtében csupán a fejlődés kezdeti szakaszában van ráutalva a nitrogén műtrágyázásra. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet (KMENI) nagymegyeri (Calovo) kísérleti állomásán a vetés előtt a következő mennyiségű műtrágyát — tápanyagban számítva — Juttatjuk a talajba: nitrogénből 30, foszforból 140, káliumbél pedig 270 kilogrammot. Említést érdemel, hogy a lucerna több éves termesztése során hosszú gyökérzete révén a talaj mélyebb rétegeiből foszfort, káliumot, kalciumot és magnéziumot tár fel. Az űj hajtások növekedése szempontjából fontos szerepet tölt be a gyökértörzs. Ezen helyezkednek el a hajtó- és alvórügyek (az aktív és az Inaktív rügyek aránya 50—50 szá* zalékj. A lucerna fagyok elleni védekezése folytán a földbe húzódik. A tavaszi, valamint a kaszálások utáni fogasolással egyrészt kitárjuk a gyökértörzset, másrészt pedig megsértve az alvórűgyeket, nagyobb aktivitásra serkentjük azokat. Ügy Is lehetne mondani, hogy fogasolással, nitrogéntrágyázzuk“ a lucernát. A lucerna hosszúnapos növény. Hoszszabb nappalokon és több fénynél gyorsabban fejlődik. Jől példázza ezt az a tény, hogy az első kaszálatig (virágzás idején) 78, az elsőtől a második kaszálásig 57, a harmadikig pedig 45 nap szükséges a fejlődéshez. A magra termesztett lucernánál még fontosabb szerepe van a fénynek. A lucerna a globális fotoszintézisre alkalmas napsugárzásból 0,81—1,80 százalékot használ fel. Mértek már azonban 2,56 százalékos maximumot is. A levélzet és a szár termőképességét Illetően is történtek mérések. Egy négyzetméternyi felületű lucerna az első kaszálás Idején 74,37, a második kaszáláskor pedig 205,52 kilojoule energiát termel naponta. Az első kaszálás Idején kitermelt zöldtömeg egy-egy kilogrammjában 5038— —8909 kilojoule értékű energiát tartalmaz. A lucerna szaporítása aránylag összetett biológiai folyamat. A lucernát magról szaporítjuk A növény Idegen megporzó, olyannyira, hogy az önmegporzás, amely gyakran elkerülhetetlen, negatív hatással van a mag biológiai értékére, valamint a zöldanyaghozamra. Megfigyelték, hogy száz önmegporzott virágból legfeljebb 30—40 százalékban fejlődik hüvely. Az Idegen megporzásnál ez az arány eléri a 70—90 százalékot. A minőségromlást még fokozza a kíméletlen cséplés. Ennek során ugyanis a megsérült kemény magvak hama-A magyarországi Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinát fejlesztője ás egyben rendszergazdája a Somogyi Burgonyatermelési Rendszernek, amelyet Szlovákiában 1500 hektáron alkalmaznak. A burgonyatermelési rendszer 1971-ben — a holland cégekkel és a Desiree burgonyafajtára alapozva — alakult. A termesztési technológia lényege az, hogy nem a tenyészidőben végzik a töltögetést, hanem kevéssel az ültetés után. Kardántangely-meghajtású vibrációs — holland márkájú, 5—7 soros — töltögetőgéppel kétszer végigjárják a területet, bakhátas dombágyásokat létrehozva. Utána vegyszereznek, s a betakarításig nem lépnek a talajra. Hazánkban 1979-ben kezdték a burgonyatermelési rendszert alkalmazni. Az eltelt kilenc év folyamán a Nyugat-szlovákiai kerületben közel ezer, a Közép-szlovákiai kerületben pedig hét mezőgazdasági üzemben 560 hektáron vezették be. A termelési rendszer szaktanácsadói a tag- és partnargazdaságok számára táblára adaptált termesztési technológiát dolgoznak ki. Kiválasztják a burgonyatermesztésre legmegfelelőbb táblákat, s a talajvizsgálatok eredményei alapján javasolják a tápanyagpótlást. A magyarországi fajtaválasztékból eddig csak a hosszabb tenyészidejű, vírusos és a gombabetegségekkel szemben ellenálló Desireere tartottak igényt a szlovákiai partnerek, bár korai, primőr holland fajtákat is ajánlanak, mint például a Cleopátra és a Románo. Előrehaladásnak mondható, hogy a két ország fajtanemesítő állomásai megegyeztek több burgonyafajta cseréjében. A szaktanácsadáson kívül a tag- és partnergazdaságok szakemberei számára magas színvonalú továbbképző tanfolyamokat is szerveznek. A továbbképzés során a tudományos-műszaki haladás legújabb ismereteivel, s ezek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeivel ismertetik partnereiket. A Somogyi Burgonyatermelési Rendszer bevezetése óta az mutatók folyamatos javulása az átlaghozamok és a termelési mutatók folyamatos javulása a technológiai eredményességét bizonyltja. A szlovákiai partnergazdaságokban a kezdetben elért 12 tonnás átlagtermésről a hektárhozamok 18—20 tonnára növekedtek. De olyan évjáratok is voltak, amikor Szlovákiában nagyobb hozamokat értek el, mint Magyarországon. Szlovákiában a magyarországi burgonyatermelési rendszer iránt nagy érdeklődést tanúsítanak. A termelési rendszer gyorsabb ütemű bevezetésének azonban legfőbb akadálya a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló Desiree burgnnyafajta ültetőanyaga. Amenynyiben a burgonyatermesztő gazdaságaink elzárkóznak a szélesebb körű fajtaválasztéktól, a jövőben is csak lassúbb ütemű bővítéssel számolhatunk. A javasolt burgonyatermelési technológia sikerét mérsékli, hogy a gazdaságaink nem rendelkeznek elegendő és korszerű permetezőgépekkel. Az agrokémiai vállalatok pedig as esetek többségében nem képesek a technológiai követelményeknek megfelelő időben, kellő gyorsasággal és minőségben elvégezni a burgonya vegyszeres védelmét. Ugyanakkor a burgonyatermelő gazdaságok, nehogy az agrokémiai vállalat vetélytársaivá váljanak, nem kapnak engedélyt a nagy teljesítményű permetezőgépek vásárlására. Remélhetőleg az új szövetkezeti törvény a burgonyatermesztéssel kapcsolatban az ilyen és ehhez hasonló korlátozó intézkedések felszámolását is lehetővé teszi majd. jkorcsmáros)
