Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 3. szám

1988. Január 22. ■SZABAD FÖLDMŰVES 13 Követésre méltó együttműködés 4-f Ai elmondottakból megállapítható, hogy a Nádudvari Kukorica- és Ipa­rinövény Termelési Együttműködés keretében a műit évben a fogyatékos­ságok és a problémák ellenére kivá­ló eredményeket sikerült elérni. Ezt a legjobban az 1982—1986-os évek át­lagához viszonyított 13 ezer 846 ton­nás terméstöbblet fémjelzi, ami 2150 koronás tonnánkénti árat alapul véve több mint 29 millié 770 ezer koroná­nak felel meg. Bízunk abban is. hogy sikeresen megoldódnak a termelési együttműködés bővítésével kapcsola­tos problémák. A Kedvezd kiindulási eredmények A múlt évben a KITE keretében az Érsekújvár! Járás tlzenégy mezőgaz­dasági nagyüzemében — első ízben — 7 ezer 700 hektár területen ter­mesztették a szemes kukoricát. Az Időjárási viszontagságok következté­ben a termelési együttműködés kere­tében csak 7 ezer 310 hektárról taka­rították be a termést. A területcsök­kenésre a tardoskeddi (Tvrdošovce) Jövő és a sztmői (Zemné) Haladás Efsz-ben került sor. Az említett 7 ezer 310 hektár területről a gazdaságok 6,63 tonnás hektáronkénti terméshn­­zamot értek el, ami az 1982—1986-os évek átlagához viszooyftva 1,91 ton­nás hektáronkénti, összességében pe­dig 13 ezer 846 tonnás terméstöbble­tet Jelentett. A termelési együttműködés kereté­ben a Szűgyéni Efsz-ben 1300. a Tar­doskeddi Efsz-ben 839, a Szlmői Efsz­­ben 771, a csúzi (Dubník) Vöräs Csil­lag Efsz-ben 700, a fűri (Ruhán) Vö­rös Csillag Efsz-ben, valamint a Mi­kuláši és a Stúrovói Állami Gazdaság­ban 600—600, a bényi (Bíűa) Arany­kalász. a köbölkút! (Gbelce) Győzel­mes Február és a muzslai (Mužla) Béke Efsz-ben 500—500, a kéméndi (Kamenín) Garamvölgye Efsz ben pe­dig 400 hektáron termesztették a sze­mes kukoricát. A legnagyobb terméshozamot a Sző­­gyéni (8,05 t/ha), a Csúzi (7,58 t/ha), a Tardoskeddi (6,57 t/ha) és a Köböí­­kútt (6,54 t/ha), a legkisebbet pedig a Szfmői (5,10 t/ha), a Kéméndi (6,00 t/ha) és a Muzsla! (6,01 t/ha) Efsz­­ben érték el. A múlt évben az 1982— 1988-os évek átlagához képest a leg­nagyobb növekedés a Szőgyénl Efsz­­ben (2,51 t/ha), a Stúrovói .AG-ban (2,50 t/ha) és a Csúzi Efsz-ben (2,43 t/ha) volt tapasztalható A fajtaválaszték tekintetében az első helyen a Pioneer 3732-es hibrid (7,87 t/ha), a második helyen a Pio­neer 3906-os (Ornella) hibrid (6,82 t/ha|, a harmadik helyen pedig a Pio­neer 0047-es (Isella) hibrid (6,46 ti ha) végzett. A mezőgazdasági nagy­üzemek viszonylatában a legnagyobb hozamot a Pioneer 3732-es hibrid ad­ta: a Csúzi Efsz-ben egy 72 hektáros tábláról hektáronként 10,21 tonna tei­­mést takarítottak be. A Szőgyénl Efsz­­ben a Pioneer 3901-es hibrid termés­hozama egy 19 hektáros táblán 9.35 tonna volt. A Szőgyénl Efsz-ben vég­zett fajtakísérletekben a legjobb ered­ményt a Pioneer 3747-es (Fulvia) hib­rid (9,686 t/ha), az Ornella (9,682 t/ ha) és a Pioneer 3732-es hibrid (9,610 t/ha) adta. A Anyagi-műszaki ellátás Most pedig nézzük meg közelebb­ről a termesztési technológia néhány láncszemét. A múlt évben a vafőmag­­vak hatvan százalékét a rendszergaz­da (Pioneer hibridek), negyven szá­zalékát pedig a Sinvosivo Termelési- Gazdasági Egység (Pioneer hibridek és a ToMV 460-as hibrid) biztosítot­ta. A legtöbb vetőmag az Iselláből. a Pioneer 3839-es hibridből (Dea) és a Pioneer 3732-es hibridből állt rendel­kezésre. A növényvédő szerek közül a rendszergazda az Anaida Plus 80 ЕС készítményt a terület 40, az Ace­­nit MG 02 készítményt pedig a terü­let 60 százalékára biztosította. Ezen kívül — hazai termelésből — rendel­kezésre állt a Zeazin készítmény. A gépeliátás tekintetében nem sikerült megoldani az IH Cyclo 800-as vető­gépek tervezett behozatalát, de az MNK-ból a termelési együttműködés keretében húsz darab KSMK-6-os sor­­közművelő kultlvátort biztosítottak. A tanácsadói tevékenység többek kö­zött a növénytermesztők és a gépe­­sltők oktatására, a magágy-előkészí­tési és a vetési technológia táblák szerinti kidolgozására, a magágy-elő­készítés és a vetés gyakorlati bemu­tatására, a vetés kiértékelésére, a ta­laj-előkészítési bemutató és a ma­gyarországi tanulmányi kirándulás megszel vezésére irányult. ++ A szőgyénl tanácskozáson számos észrevétel, értékelés és Javaslat is el­hangzott. Ezekből adunk most egy kis ízelítőt. A Kovács Sándor agrármérnök, a KITE nádudvari alközpontjának vezetője — Szakmai gyakorlatom alatt nem tudtam elfogadni, hogy a kalászos gabonafélék intenzívebb és többet termő növények, mint a kukorica. Az 1987-es évben ezt a meggyőződésemet sikerült a gyakorlatban is bebizonyí­tani. Ugyanis ott, ahol a kukorica növényzete lényegesen nem károso­dott, 1—1,5 tonnával adott nagyobb hektáronkénti terméshozamot, mint a kalászos gabonafélék. A kukorica en­nél sokkal többre képes, csak ki kell használni a benne levő fő tulajdon­ságokat. Ezek viszont csak igen ki­tartó, nagyon sok fáradságot és időt, precíz és lelkiismeretes munkát igé­nyelnek minden egyes embertől, le­gyen az vezető vagy traktoros egy­aránt. Ogy érzem, a feienlevők előtt Is bebizonyosodott, hogy amelyik te­rületen tudásuk és munkájuk legja­vát adták, ott a gazdasági átlagot lé­nyegesen meghaladó táblánkéntl ter­méshozamot értek el. A kukorica köztudottan eszköz- és pénzigényes intenzív növény, ezért az ígénveit emberi oldalról illik ma­ximálisan kielégíteni, mert akkor a természeti tényezők csökkentő hatá­sait Is sikerül mérsékelni. Mit értek az igények kielégítésén? A terület­­kiválasztást, a talajművelést, a táp­anyag-utánpótlást, a' vegyszeres gyom­irtást stb. az általunk leírtak és el­mondottak, valamint bemutatottak alapján elvégezni. Sajnos, még min­dig vannak olyanok, akik ezt csak i észben fogadják el, de ez a termés­eredményeikben is megmutatkozik. Ezen határozott kijelentésemet arra alapozom, hogy a KITE addig nem foglal állást semmiféle technológiai elem bevezetésében, amfg azt több évben, több helyen ki nem próbálta és ezek a próbák nem voltak ered­ményesek. Az 1987. évi 7700 hektárra történő bővítés rendkívül elhúzódott, ezért csak március 6-án lett a szer­ződés aláírva, utána kellett gyors ütemben vetőmagvakról, növényvédő szerekről, oktatásról stb. gondoskod­ni, holott ezeket télen kényelmesen elvégezhettük volna. Mit kell tenni és változtatni a biz­tonságos és nagyobb termés érdeké­ben? A mezőgazdásági üzemekben mindenekelőtt legyen kukoricaterme lési ágazatvezetö, aki elvi irányító és gyakorlati végrehajtó is lenne egy­­személyben. Változtatni kell a talaj­­művelési rendszeren is. Ezt a célt szolgálta a talafművelési bemutató, de erre, sajnos, három mezőgazdasági üzem — a Füri és a Kéméndi Efsz, valamint a Stúrovói ÄG — képviselői nem Jöttek el. Az eszközrendszert a víz- és energiatakai ékosság szellemé­ben kell megváltoztatni. A tarlóhán­tás és a másodvetés kérdését már néhány éve figyelem, de általában nincs belőle semmi. Azt tanácsolnám, hogy ne napraforgót és kölest vesse­nek, hanem inkább a silókukoricát részesítsék előnyben. A nedves táro­lástól sem szabad Idegenkedni. Sző­­gyén kivételével szinte mindenki azon munkálkodott, hogy ne végezze azt. Végül 8830 tonna kukoricát sikerült nedvesen tárolni, majd utána foko­zatosan megszárítani. A minőség te­kintetében ugyanis nem volt lényeges változás. Fontos kérdésnek tartom a műszaki színvonal emelését Is. Nemcsak a traktorok, hanem a mun­kagépek idény előtti javítása is rend­kívül fontos feladat, Ezért március első hetében minden gazdaságban a műszaki kollégák gépszemlét fognak tartani. A magasabb szintű vezetés részéröl elvi segítséget kell nyújtani a gépek, a vetőmagvak, a növényvédő szerek, a pótalkatrészek stb. vásár­lásához, biztosításához. Az egyik leg­fontosabb tényező a tisztánlátás, mert Jobb eredményt csakis ezáltal lehet elérni. Végül még egy megjegyzést az emberi tényezővel kapcsolatban: a legfontosabb munkákra a legjobb embereket keli beosztani, de ügyelni kell arra Is,, hogy megoldjuk a bére­zésben tapasztalt fogyatékosságokat. A tél folyamén a gépüzemeltetők és a traktorosok számára két helyen leg­alább egynapos oktatást szeretnénk tartani... A Molnár Bála agrármérnök, a KITE szőgyénl alközpontjának vezető technológusa: — Tekintettel arra, hogy a szerző­dés aláfrására elég későn került sor, a tavaszi talaj-előkészítést nem tud­ták mindenütt a rendszergazda köve­telményei alapján elvégezni. Ehhez még az Is hozzájárult, hogy nem min­denütt rendelkeztek egyforma gép­parkkal, s a munkaszervezésben is voltak kisebb-nagyobb problémák. A magágy előkészítés és a gyomirtó szerek talajba dolgozása során szá­mos fogyatékosságot tártunk fel, tőb-Hoksza István és Klamarcsik Mária (2) illusztrációs felvételei bek között a Szímői. a Bényi, a Ké­méndi és a Muzslai Efsz-ben, valamint a Mikuláši és a Stúrovói AG-ban. Né­hány gazdaságban nem rendelkeztek megfelelő berendezéssel az Anelda Plus 80 ЕС gyomirtó szer talajba dol­gozására, ezért a készítmény haté­konysága nem érte el a kívánt szin­tet, ami végül is az elgyomosodásban jutott kifejezésre. Néhány táblún csí­kokban megmaradtak a gyomnövé­nyek, ami szintén a helytelen gyom­irtás következménye volt. Néhány gazdaságban problémát okozott az Is, hogy az IFA típusú tehergépkocsik keréknyom-szélessége nem felelt meg a kukorica sortávolságának. A vetést a gazdaságokban április 22-én kezdték meg. Néhány gazda­ságban a napraforgó vetésének elhú­zódása problémát okozott a kukorica vetésében. Sok helyütt a vetógépek Is hibásak voltak. Problémát Jelentett az Is, hogy a vetésre a gazdaságok­ban különféle vetőgépeket — Becker Aeromat, Pneumasen, Monalr, SPC- 8-os — használtak, amelyekkel nem érhető el olyan minőség, mint az IH Cyclo, 800-as típusúval. A vetés előtt bemutatót tartottunk, amelyen a Mi­kuláši ÄG-bôl nem vett részt senki, meg ts látszott a vetés minőségén. A Slovoslvo által biztosított vetőmag­­mennyiség egy részét a gazdaságok közvetlenül a vetés előtt kapták meg, ezért a fajtaválaszték összetételét ts módosítani kellett. Meg kell (egyezni azt is, hogy a Slovoslvo által bizto­sított vetőmag minősége Jóval elma­radt a rendszergazda által biztosított vetőmagétól. Május végén és Június elején vé­geztük el a növényzet ellenőrzését. Megállapítást nyert, hogy a növényzet csak 3884 hektáron volt komplett, 2124 hektáron közepesen, 1320 hek­táron pedig gyengén komplett, hogy 1786 hektáron közepesen gyomos, 284 hektáron pedig erősen gyomos volt. A rendszergazda háromszáz hektáron­ként biztosított egy KSMK-6-os sor­közművelő kultlvátort. Azt Is meg­állapítottuk, hogy ezeket nem min­denütt használták ki, s nem sikerült mindenütt betartani a minőségi kö­vetelményeket. A szemes kukorica betakarítása las­sú ütemű volt, mert a szárltókapacl­­tást a napraforgó foglalta el. Mivel a szárltókapacités a továbbiakban is hiányos volt, a taggazdaságok a rend­szergazda többszöri figyelmeztetése után hozzáfogtak a nedves tárolás­hoz. A Kovács Ferenc agrármérnök, a Szőgyéni Efsz elnöke — Az 1987. évi tapasztalatok alap­ján az 1988-as évben 11 ezer hektárra szeretnénk bővíteni a KITE termelési együttműködés területét, ami már a Komáromi (Komárno) járást Is érin­tené. Egyelőre azonban ez még csak elképzelés, mert Csehszlovákia és Magyarország 1988. évi külkereske­delmi tevékenységének lebonyolításá­ban még nagyon sok a nyitott kérdés és nem tudjuk pontosan, mikor és mekkora területre vonatkoztatva si­kerül aláírni a szükséges szerződést. ++ Az ezt követő vita keretében szá­mos mezőgazdasági üzem és a jmí képviselője szólalt fel, majd Kovács Sándor agrármérnök válaszolt a fel­tett kérdésekre. Ezután a résztvevők megtekintették a múlt évi talaiműve­­lésl bemutatóról' és a Nádudvaron tett tanulmányt kirándulásról készült színes filmet, majd a helyszínen meg­ismerkedtek a fólia alatt nedvesen tárolt kukorica szárítási technológiá­jával. Megtudtam azt Is, hogy a ter­melési együttműködés taggazdasága a szolgáltatásokért 125 koronás térí­tést fizet hektáronként a szőgyénl al­központnak. ++ A tanácskozás szünetében alkalmam nyílt egy nagyon rövid beszélgetésre is Kovács Sándor agrármérnökkel, a KITE nádudvari alközpontjának ve­zetőjével. Többek között megtudtam, hogy igyekeznek újszerű gondolko­dásra bírni az itteni gazdaságok ve­zetőit és dolgozóit egyaránt. Hiszen a KITE nevében is benne van az együttműködés szó. A lényeg az, hogy ennek az együttműködésnek oda— vissza alapon, mindkét fél Javára kell érvényesülnie. A rendszergazda azt a célt tűzte ki, hogy az SZSZK-ban olyan magas szintű termelést érjenek el, amely biztosítaná a termelési költ­ségek hektáronkénti 150 korona alá való csökkentését... + + A termelési együttműködés Jobb érvényesítése érdekében a hallottak és tapasztaltak álapján a jövóben biz­tosítani kell a szükséges gépek, fő­leg a vetőgépek behozatalát, mert ez jelentős mértékben hozzájárulhat az elért eredmények állandósításához és további növeléséhez. A termelési együttműködés taggazdaságainál lé­péseket kell tenni a géppark egysé­gesítése érdekében is. Főleg azokról a gépekről van pó, amelyeket az együttműködés keretében nem hoznak be, de hazánkban gyártanak, például a nehéz tárcsák, az ekék, a traktorok stb. Behozatalból vagy hazai terme­lésből kell biztosítani legalább a ve­tésterület felére a Zeazin helyett al­kalmazható gyomirtó szert, például az Igran 80 WP-t, vagy a Bladex 50 WP-t. Addig, amíg nem sikerül új szárítőkapacltásokat létesíteni, élni kell a fólia alatti nedves tárolás ad­ta lehetőségekkel, természetesen a kidolgozott módszertan szigorú be­tartása mellett. Az utóbbi Időben lapunk hasábjain számos ter­melési rendszer eredményeiről számoltunk be. A legnagyobb figyelmet a kukorícatermelési rend­szereknek szenteltük. Most a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE múlt évi eredményeiről adunk számot. Bevezető­ként annyit, bogy a rendszergazda szerepét a nád­udvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet, a KITE csehszlovákiai alközpontjának szerepét pedig a szőgyéni’ (Svodín) Csehszlovák- Szír Barátság Egységes Földműves-szövetkezet töl­ti be. December második felében a KITE hazai part­nergazdaságainak képviselői a szőgyéni művelő­dést házban tartották évzáró tanácskozásukat, ame­lyen részletesen megvitatták az 1987-ben elért eredményeket és az idei célkitűzéseket. A tanács­kozáson többek között Jelen volt Kovács Sándor agrármérnök, a KITE nádudvardi alközpontjának vezetője, és Imrich Alaksa agrármérnök, az Érsek­újvár! (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igaz­gatóság termelési igazgatóhelyettese. Вата László t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents