Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 3. szám

i 1988. január 22. SZABAD FÖLDMŰVES A régi szerint nem megy A múlt év végén Nyitván (NitraJ, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság illetékes osztálya megren­dezte a helyi gazdálkodási üzemek és szolgáltatóvállalatok dolgozói számá­ra az út technika napjait. Az érdek lődők megismerkedhettek az ú] gé pekkei és eszközökkel, valamint be rendezésekkel — többek között a szá mitógépes irányítórendszerekkel —. melyek nagy segítséget Jelentenek a korábban sokat birált termelőegysé­gek képviselőinek. Közvetlenül a ki­állítás megnyitása előtt a Nyugat­­szlovákiai KNB — a helyi gazdálko­dási üzemek és szolgáltatóvállalatok dolgozóinak munkáját irányító szak­osztálya értekezletet hívott össze, amelyen az említett üzemegységek vezetői, szakemberei értékelték a CSKP KB 1982. évi 8. ülése utáni idő­szakban elért eredményeket, feltár­ták a hiányosságokat, továbbá ismer­tették azokat a kidolgozott terveket, amelyek az ezredfordulóig felölelik a legfontosabb tennivalókat. 9 Az eredmények mellett gondok Dr. Ián Haladfk, a Nyngat-szlová­­kiai KNB helyi gazdálkodási üzemek és szolgáltatóvállalatok tevékenységét irányító szakosztályának vezetője Is­mertette. hogy a lakossági szolgálta­tások tervét a mólt év első ttz hó­napjában 3.4 százalékkal túlteljesí­tették. Ebben az időszakban hazai szükségletre l.S milliárd korona ár­téka árat adtak el. tlletve szolgálta­tást nyújtottak, ami 2,7 százalékkal több a tervezettnél. Bár a CSKP KB említett ülése éta történtek kedvező változások, az eléri eredménvek még­sem adnak okot a megelégedésre. Bíráló hangnemben kell szólni a ter­vüket nem teljesítő tizenkilenc válla­latról. Vannak olyan szolgáltatóüze­mek Is, melyek már hosszú évek óta veszteségesek. Az ebbe a kategóriába sorolható tizenkét üzem anyagi vesz­tesége összesen 15 millió koronát tesz ki. Az értekezleten felszólaló szak­emberek hiányosságként rótták fel azt, hogy a nemzeti bizottságok és a helyi gazdálkodási üzemek, vala­mint szolgáltatóvállalatok nem hasz­nálják ki azt a jogkörüket, amely az árképzéssel, az ármódosítással kap­csolatos. A dolgozók jutalmazása nem kellőképpen differenciált, fgy в legtöbb esetben csak a többletterme lés az elsőrendű, a minél nagyobb darabszám, ám a termékek minősé­gével, s a szolgáltatások színvonalá­val baj van. Az 6J gazdasági mechanizmus tör­vényszerűen megköveteli azt. hogy teljes mértékben feltárják a hiányos­ságokat, hiszen csak így lehet telje­síteni a CSKP XVII. kongresszusának és a CSKP KB említett ülésének azon határozatait, amelyek szorgalmazzák az említett termelőegységek gördülé­kenyebb feladatvégzését. A hosszas, elemző felmérések rámutattak arra. hogy a helyi gazdálkodási üzemek műszak) felszereltsége az esetek több­ségében nagyon alacsony szintű. így a gazdálkodás! üzemek arra tö­rekszenek, hogy jói felszerelt, sza­kosított műhelyeket hozzanak létre, melyekben megfelelő minőségű ter­mékeket állíthatnak elő. A szolgálta­tóvállalatoknál bővíteni kívánják a szolgáltatások skáláját. A tudomá­nyos-műszaki fejlődéssel lépést tartva például vldeószervlz-szolgáltatások létesítésével Is számolnak. Természe­tesen nemcsak a videókazetta kölcsön­ző hálózat bővítésével felvételkészí­téssel Is számolnak. Szintén bővíteni kívánják a szolgáltatóhálózatot a szá­mítástechnika, a meteorológia és a diagnosztika hasznosításával. Az el­képzelések szerint a műszakilag Igénytelenebb szolgáltatásokat a he­lyi nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemegységeknek kell maid a Jövőben biztosítaniuk. Ezt az éssze­rűsítést kell majd a jövőben biztosíta­niuk. Ez az ésszerűsítés a továbbfej­lesztést szolgálja Ezek közé a szol­gáltatások közé tartozik — a már Is­mertek mellett — például a mezőgaz­dasági kisgépek, berendezések javítá­sa. Mivel főleg a községekben a ház­építés számos családot érint, az ezzel kapcsolatos szolgáltatások — kőmű­ves-, asztalos-, lakatos-, bádogosmun­kák — Is fontos szerepet kapnak. Annak érdekében, hogy a szolgál­tatások hálózatát bővíthessék — a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva — a hnb magánszemélyeknek is ad, illet­ve adhat engedélyt ilyen Jellegű te­vékenység végzéséhez. De ugyanez a szerv bérbe is adhatja valamelyik szol­gáltatórészlegét. Az ilyen típusú szol­gáltatások engedélyezése, Irányftása a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik. Így az illetékes hnb — pél­dául visszaélések esetén — be Is von­hatja a kisiparos engedélyét. Az említett értekezleten a szakem­berek több alkalommal Is hangsúlyoz­ták: a szolgáltatások efféle formája nálunk még igencsak gyermekcipő­ben Jár. Az egyik ok: sok hnb-elnök, Illetve titkár nem fejt ki megfelelő propagandát annak érdekében, hogv a községnek, falunak legyen szabója, cipésze vagy például borbélya, holott helyben vannak olyanok, akik képe­sek lennének ellátni az említett fel­adatköröket. A legnagyobb problémát főleg a várostól, nagyközségtől távol eső aprófalvakban az jelenti, amikor a választási programba tíz évig nem fér be még egv szerényebb szolgálta­tások háza sem Gyakran a falu köz­véleménye nem járul hozzá ahhoz, hogy a településnek cloésze, borbé­lya legyen. A régi szemlélet szerint sok helyütt harácsolőknak nevezik KOMMENTÁR Az utóbbi időszakban egyre töb­bet hallhatónk, olvashatunk ar­ról. hogy a gazdasági mecha­nizmus átalakítási folyamatában mi­lyen kulcsszerepet Játszik a minőség favitása és az ezzel kapcsolatos mű­szaki-anyagi továbbfejlesztés. A bel­kereskedelmi áruellátás mólt évi eredményeinek értékelése során ezért az összegezést végző szakembe­rek megkülönböztetett figyelmet szen­teltek e minőségi mntatők alakulásá­nak. A tavalyi év folyamán számos olyan intézkedést foganatosítottak, amelyekkel a belkereskedelmi áruel­látásból részt vállalő ágazatéit terme­lési minőségének a mielőbbi Javítását szorgalmazták. Az ígéretek ellenére azonban nem sikerült a minőségjavítással kapcso­latos előzetes elképzeléseket maradék­talanul megvalósítani. A tavaly vég­zett ellenőrzésekből és elemzésekből arra lehet következtetni hogv bár egyes szakágazatokban némi előrelé­pést ngvan slkerött elérni, hazai ter­melésünk minőségi színvonala azon­ban mégsem megfelelő A mfllt évben szerzett tapasztalaink Ismét azt b'zo­­nyltják. hogv a hozamosabb ideig megtűrt technológiai fegyelemsértés, a nem megfelelő mnszaVi-anvaei bá­zis kedvezőtlen következményeit le­hetetlen az pgvlk napról a másikra teljes mértékben felszámolni. Nagyon összetett feladatról lévén szó. esek az ól gazdasági szemlélet széles körit és következetes hasznosí­tásával. a hibák folyamatos kiküszö­bölésével. és nem utolsósorban a gyár­tási, technológia! fegyelem megszilár­dításával lehetséges a minőségjavítást akadályozó nehézségeket áthidalni. Elsősorban az érintett termelési­­gazdasági egységeknek kell megte­remteniük az előrehaladás műszaki és anyagi teltételeit. A korábban már említett technológiai fegyelem eddigi­nél Jóval következetesebb érvényesíté­sével szintén Jelentős mértékben hoz­zá lehetne Járulni a megfelelőbb mi­nősége termékek folyamatos gyártá­sához. Mivel a rossz. Illetve nem megfe­A bővített hatáskörű népi ellenőrzés tavalyi eredményeit ismertette a kö­zelmúltban Bratislavában jUDr. Tibor Braciník. az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának alelnöke. Hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések megszigorítása és az ói intézkedések bevezetése sok helyütt elősegítette a termékek mi­nőségének Javítását. Ez természetesen korántsem Jelenti azt, hogy valamennyi ágazatban sike­rült megoldani a legnagyobb problé­mákat. Amint azt az alelnök is kifej­tette. a népi ellenőrük nem a vállala­RÁKTÁRÁK HELYETT A PIACRA lelő minőségű termékek nagyon Jelen­tős erkölcsi és anyagi veszteségeket okoznak nemcsak a belkereskedelem­ben. hanem a külgazdasági kapcsola­tok fejlesztését is megnehezítik, a a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány még 1986 végén olyan intéz­kedéseket hozott, amelyek elsősorban a minőség favftását és az ellenőrzés megszigorítását szorgalmazzák. Lapnnk hasábfaln is már több íz­ben foglalkoztunk az intézkedés gya­korlati bevezetésének problémáival. A szövetségi kormány határozaté ér­telmében a népi ellenőrzés hatásköre az ól intézkedések következtében Je­lentősen bővült. A népi ellenőrök szakemberek bevonásával már nem­esek azt állapíthatták meg. hogv ml okozza a minőségromlást, hanem kü­lönböző Intézkedésekkel — bünteté­sek kiszabásával, kádercserék Javas­­lásával. a termékek gyártásának be­szüntetésével — hozzájárulhatnak a hibák eltávolításához. tok, illetve üzemek minőségvizsgáló dolgozóinak a vetélytársai, mint azt sokan helytelenül képzelik. Főleg azért tekintik a népi ellen­őröket az üzemek és vállalatok kép­viselői ellenségüknek, mert olyan hi­bákra és visszaélésekre is rámutat­nak. amelyeket korábban a nagyobb anyagi haszon és bevétel megszerzé­se érdekében leplezni igyekeztek. Nyílt titok hogy az ágazatok több­ségében — néhány kivételtől eltekint­ve — a belüzemj ellenőrök a külön­böző tervmutatők teljesítése érdeké­ben szemet hűnvnak az észlelt minő­ségi hiányosságok fölött. Sajnos, sok helyütt a vállalati vezetés szüklátő­­körűsége okozza a legtöbb nehézsé­get. Olyan esetek ts előfordultak, ami­kor a munkáját becsületesen és lelki­­ismeretesen végző belüzemi minőség­­ellenőrt megrővásban részesítették, mert a megszokottnál több terméket sorolt az alacsonyabb minőségi kate­góriába. 11 azokat a becsületes, adófizető állam­polgárokat, akik vállalkozó szelle­műek, s olyan szakma mesterei, me­lyek „hiánycikknek“ számítanak. A jövőben a jnb-k illetékes osztályai erélyesebb Intézkedésekkel segíthetik majd elő a helyi szolgáltatások háló­zatának kialakítását ott, ahol a falu­vezetés tehetetlensége miatt erre nincs lehetőség. A szakemberek véleményéből kitűnt az Is, hogy a szolgáltatóvállalatoknak több olyan mulatót ls kötelességsze­­rűen teljesíteniük kell, amelyeknek nincs túl sok közük a helyi lakosság Igényeinek kielégítéséhez. Hogy mi­ről is van szó? Ezen vállalatok nagy­részt a termelésre — blzonyós áru­cikkek gyártására — fordítják ener­giájuk nagy részét. A szó szoros ér­telmében vett szolgáltatásokra — mé­retre szabott bútordarabok, vasbél készült tárgyak stb. legyártáséra — már nem marad energiájuk. 9 Hogyan tovább? Az exredfordulólg kidolgozott ter­vekben benne foglaltatik az a ren­delkezés Is. mely szerint a helyi gaz­dálkodási üzemekre és szolgáltató­vállalatokra — az állami vállalatok­hoz hasonlóan — vonatkozik majd az önállóság, az önelsxámolás és az ön­finanszírozás elve. Tehát ez annyit felent, hogy saját forrásaikból kell fedezniük termelési költségeiket. Ter­mészetesen a nyereségképzést ágy kell majd irányítaniuk, hogy az álta­luk nyújtott szolgáltatások «zínvona­­lasak legyenek, emellett az állandó fejlesztés elvét is kövessek. Megszűn­nek majd a területi kötöttségek a szolgáltatások terén; ami annyit Je­­lent, hogy az ország bármelyik szol­gáltatóvállalata társulhat egy másik­kal, s anyagi eszközeik összevoná­sával komolyabb technológiai és mű­szaki fejlesztést ls végrehajthatnak. Így a jobb minőségű, kelendőbb ter­mékeket gyártó és forgalmazó válla­latok további anyagi előnyökhöz jut­nak, tehát fejleszthetnek, s egészsé­gesebb verseny alakulhat ki az egy­ségek között. A hnb-k hatáskörébe tartozó hely! gazdálkodási üzemeket is fejleszteni kell. Mfg például a kerületben jelen­­leg a hnb-k 47 százalékának van kis­üzeme, addig 1990-re a tervek szerint el kellene érni az 55, 200Q-re pedig már a 80 százalékot. A felmérések folyamán, sajnos, sok olyan probléma is felmerült, melyek megoldását Illetően sehonnan sem érkezett válasz. A kisüzemek dolgo­zóiról való gondoskodás tisztázatlan kérdéseit kell megoldani. Á kisüze­meknek ugyanis belátható Időn belül nem lesz elegendő anyagi eszközük az említettek finanszírozására. Ha­sonló a helyzet a műszaki fejlesztés­sel kapcsolatban ls. Nem lehet előbb­re lépni megfelelő műszaki bázis nél­kül. Erie jó példa a jelenlegi állapot. Szlovákiai viszonylatban a helyi gaz­dálkodási üzemek és szolgáltatóvál­lalatok fejlesztési, kutatási alapja nyolcvanszor! 1) kisebb, mint az Ipart vállalatoké. Tehát a fenti bíráló hang valóban jogos, az új határozatok va­lóra váltása pedig kötelező. A nyitrai új technika napjainak bemntatóján egy valamire valóban fény derült: a számos újítás, berende­zés arról tanúskodott, hogy sok ma­gas szinten képzett szakembere van Szlovákia szolgáltatóvállalatainak. Am a Jelenlegi helyzet csak arra ad ne­kik lehetőséget, hogy elfogadott ötle­teik néhány százaléka valósuljon meg. Az új gazdasági mechanizmus nehéz feladatok elé állítja a helyt gazdál­kodási üzemek és szolgáltatóvállala­tok vezetőit, dolgozóit. Am a fogyasz­tók, tehát mindannyinnk érdekében érdemes cselekedni. Kalita Gábor (Fotó: Macsicza Sándor) Ideje yolne már végre rendet te­remteni a vállalati és belüzemi minő­ség-ellenőrzés háza táján. Bár ezzel kapcsolatosan sem szűkölködtek ígé­retekben a termelési-gazdasági egy­ségek vezetői, mégsem sikerült Javt­­tani a kedvezőtlen helyzeten. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága a máit évben is számos olyan esetre matatott rá. amelyeket a vállalatveze­tésnek és a belső ellenőröknek sokáig sikerült eltitkolniuk. A vizsgálatok folyamán a népi ellenőrök a belüzemi társaik által feltárt hiányosságok többszörösét mutatták kt. Ezzel magyarázható, hogy több vál­lalatnál, amíg nem Jelentek meg a né­pi ellenőrök, (papíron) teljesítették a minőségi mutatókat, ellenben a rak­tárakban eladhatatlan termékek sora­koznak. amelyeket sem a hazai, sem pedig a külföldi piacokon nem tudnak a kereskedők értékesíteni. Ezért a gazdaság) átalakítás egyik legfonto­sabb feladata, hogy a vállalatok és üzemek ne a saját igényeikhez, ha­nem a változó piaci elvárásokhoz iga­zítsák termékskálájukat A Jelenlegi gazdasági helyzetben semmiképpen sem engedhető meg az a fényűzés, hogy a piac helyett a raktárakba ke­rüljenek a különböző termékek. A bővített Jogkörű ellenőrzés az ér­vényben lévő kormányrendelet értel­mében elsősorban az olyan üzemek­ben és vállalatoknál végzett a múlt évben minőség-ellenőrzést, ahol hu­zamosabb ideje problémát okozott a megfelelő termékminőség. A korábbi gyakorlattól eltérően az ellenőrök nem csupán a tények feltárásáig tar­tózkodtak az üzemekben, vagy a ter­melőegységeknél, hanem mindaddig, amíg az észlelt hiányosságokat nem számolták föl maradéktalanul. Ez az újítás egyrészt megnehezítette a népi ellenőrök munkáját, másrészt viszont elősegítette a látszatmegoldások he­lyett a reális elemzéseken alapuló intézkedések meghozatalát. Így a népi ellenőrök ugyan kevesebb helyre ju­tottak el, mint korábban, de tevé­kenységük hatékonysága jelentős mér­tékben fokozódott Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizott­ságának képviselői sok esetben hoz­zájárultak ahhoz, hogy fény derült a gazdasági visszaélésekre, a nem meg­felelő minőségi besorolásokra és mát Jellegű hiányosságokra. A uépj ellen­őrzés Jogkörének bővítése meghozta az első részeredményeket. Az ellen­őrzés megszigorítása remélhetőleg az elkövetkező időszakban ts hozzájárni az észlelt hiányosságok gyorsabb üte­mű felszámolásához. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a népi e'lenőrzés nem helyettesítheti a hatékony belüzemi minőségvizsgálatot. Ezért a népi el­lenőrzés iogkörének a bővítése ntán a belüzemi minőségvizsgálatokat vég­ző szakemberek tekintélyét fs növelni keltene. Ha a minőségfeltesztés terén az eddiginél gyorsabb ütemű előre­haladást akarnnk elérni, elodázhatat­lan feladatot felent az ezzel kapcso­latos tisztázatlan kérdések mielőbbi megválaszolása. A népi ellenőrzés megszigorítása mellett tehát elsősor­ban a vállalati és üzemi minőségvizs­gálat hatékonyságának növelését kel! szorgalmazni. Közös társadalmi érdek, hogy javuljon a termékek minősége, s a raktárak helyett a piacra kerül­jenek ez üzemek és vállalatok készít­ményei. BARDOS GYULA Kontár Gyula illusztrációs ; felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents