Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 3. szám
Ribiszke, áfonya, bodza, fekete berkenye Bér a kutyát non» sorolják a gazdasági haszonállatok közé, mégis szinte nélkülözhetetlen a ház körül: vigyáz a gazdaságra, jószágra, távol tartja a rossz szándékú embereket, sok esetben Irtja a rágcsálókat, elűzi a háztól □ klsragadozókat, például a menyétet, rókát. De hogy csak hasznot hajtson, és kárt ne okozzon, az rajtunk, embereken múlik. Vegyük tehát sorra a tenni- és tudnivalókat! Sok helyen a kutyát láncra kötve tartják. Ez szenvedés az állatnak, és nem JA az embernek sem. Megkötve ugyanis nem tudja ellátni feladatát. A rossz szándékú Idegen hamar rájön, hogy nem Tartható-e a jószággal együtt ? tud neki ártani. Ugat ugyan, da erre vajmi kevesen figyelnek nda, hiszen a megkötött kutyák dönta többsége okkal, ok nélkül egész nap ugat, így vezeti le felgyülemlő energiáját és feszültségét. Általában azért tartják megkötve a kutyát, mert szabadon engedve kárt tesz a Jószágban vagy elkóborol. A legtöbb kölyökkutya kergeti a szeme elé kerülő mozgó élőlényt, legyen az klscstbe, cica avagy pillangó. Ez , nem más, mint játék, az állat ragadozó mivoltából eredé vadászösztön első megnyilvánulása. De figyeljük csak meg: ha e kölyök elkap, netán megöl egy tyúkot, azután már nam tud vele mit kezdeni. Nem látja benne a táplálékot. Ha es előfordul, szidjuk meg, (de ne verjük!) esetleg az orrát nyura- Juk bele e dögbe, s erélyesen szóljunk rá: „Pfuj, rossz!“ Közben a nyakbőrénél fogva kissé emeljük fel és J61 rázzak meg. Ez a megrázás élénken él minden kölyök ben, sót felnőtt kutyában Is, mivel az anyja is így fegyelmezte meg, ha valami rosszat tett. Néhány Uyen szidás után a kölyöknek eszébe sem fog Jutni, hogy megkergesee az udvarban *alálható állatokat. Makacsabb kölyök esetében az is célravezető lehet, ha három-négy szidás után néhány hónapig elzárjuk a többi állattól, de úgy, hogy azokat mindig közelről lássa — legjobb, ha csak drótháló választja el tőlük —, de hozzájuk ne férjen. Egy Idő múlva, amikor már úgy látják, hogy kutyánk nemigen érdeklődik az állatok Iránt mintegy véletlenszerűen engedjük közéjük. Vigyázzunk, hogy az állatok ne meneküljenek el pánikszerűen, ezért például baromfiak közé legjobb, ha alkonyaikor engedjük Ml ezalatt viselkedjünk úgy, mintha oda sem figyelnénk Ez azért fontos, mert ha rámeredünk a kutyára, esetleg felszólítva érzi magát, hogy megfogja a Jószágot. Szinte biztos, hogy kutyánk nem kísérli ezt meg. Ha farkát kissé csóválva akarja megközelíteni az állatokat, akkor nem megfogni, hanem csak megszagolni akarja őket. Csak akkor engedjük, ha biztosak vagyunk, hogy a Jószág nem fog elfutni vagy támadni. Kéthárom alkalommal ismételjük ezt meg, s csak ha ügy látjuk, hogy a kutya szinte közömbös az állatok Iránt, akkor engedhetjük végleg közéjük. Mást is kell tennünk a többi jószág védelmében. Soha na adjunk a kutyánknak elhullott tyúkot nynlat atb. szrtrösen bőrösenl Tisztítsuk vagy nyúzzuk meg, a (gy etessük! Mindig ügyellünk, hogy a kutya ne lásson összefüggést az élő állat és a táplálék között. Elég egyszer hibáznunk, és az elért eredményeink márts bizonytalanná válnak. Hasonló a helyzet a tojással is. A tojást mindig héj nélkül adjak, lehetőleg a tojássárgáját védő vékony hártyát felszakitva, tegyük a kutya táljába Még Jobb, ha belekeverjük az ételébe. Ha már rászokott a tojásevésre, megkísérelhetjük úgy leszoktatni, hogy észrevétlenül forró, igen keményre fűti tojást helyezünk oda, ahonnan a tojást el szokta venni. Hamarosan elsétál arra, s megörülve a tojásnak hirtelen felkapja. Igen ám, de a tojás forró, a keményre főit héját nehezen tudja leszedni, s míg vesződik ezzel, a hé] alaposan össze Is szurkálja. A tojásevésről való leszoktatást meg lehet próbálni úgy Is, hogy lnjekclóstűvel к tszíva tjük a fehérjét vagy a tojás egész tartalmát, s a helyére vízzel kevert őrölt borsot Juttatunk be az injekciőstüvel. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az elrontott kutyát csak bosszú, türelmes és következetes munkával tudjuk leszoktatni mind az állatok Ázáséról, mind a tojáslopásről, ha egyáltalán sikerül. Sokkal könynyebb a kölyköt kezdettől a rendrenevelni. Ha áj kölyökkutya kerül a> udvarba, a szemünk mindig rajta legyen, hogy már az- első adandó alkalommal közbe tad|unk lépni! (Kistenyésctők Lapja 1987/9) A dr. Porpáczy Aladár szerkesztésében a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál megjelent könyv nagyobbik részében a piros és a fekete ribiszke termesztésével foglalkozik. Gondolom már az Is elég, ha feltüntetjük az egyes fejezetek elmeit: A rtbtszketenmesztés Jelene, a fejlesztés Irányai; biológiai alapok; termőhelyi Igény, termőkörzet; a fajtakutatás célja és feladatat; ribiszke fajták; ribiszke a házikertben; a ribiszke szaporítása; a ribiszke telepítése; az ültetvény ápolása; a ribiszke vegyszeres gyomirtása; a ribiszke betakarítása; a ribiszketermesztés gépel, géprendszerei; a ribiszke feldolgozása; a ribiszke táplálkozás-élettani jelentősége. A szaporítási módok közül az olvasó megismerkedhet a fás dugványozással, ap egyszerű vagy sima, a szakított vagy talpas, a kalapácsos, a zöld- ée félfás dugványozással, a közönséges vessző-, a kínai vagy sugaras és a feltültéses bujtassál, az oltással, a veszszős szemzéssel, a zöldöt tássa.1, a ribiszkefélék oitkroszaporltásával és a magvetéssel. „A ribiszke telepítése* című fejezetben bőséges Ismeretanyag található a bokor- és sövényművelésről, a törzses fócskákról és a rlblszkekordonról. „A ribiszke feldolgozása* clmíl fejezet foglalkozik a levek, a ribiszkekocsonya, a ribiszkedzsem, a frissen fogyasztható és a steril ribiszkekompót, a ribiszkebokor és a feketertblszke-llkőr készítésével. „A ribiszke táplálkozás-élettani Jelentősége“ című fejezetben az olvasó többek között megtudhatja, hogy a ribiszke mint gyógyszer felhasználható az emésztőszervi megbetegedésekre, az epe-, máj-, уеэе-, szívós véredónybetegségekre, az elhízás ellen, a vérszegénységre, a migrénre, a kimerültségre és a farkasvakságra. A könyv kisebb befelező részében a különleges bogyósgyümölcsúek, Így a feketegyttmölcsfl berkenye (Arpnfa malenocarpa), a festőbodza, a magasbokrú és a piros áfonya, a homoktövis (Hlppophaé rharanotdes), a rózsa, a húsos 9om (Cornus más) és a kivi vagy kínai köszméte (Actinldla) leírásával^ gyümölcs bel(—ld.— Illusztrációs felvétele) tartalmával, a termesztés környezeti feltételeivel, a fajtákkal, a szaporítással, a terület kiválasztásával, a telepítéssel, a tápanyag-utánpótlásai, az öntözéssel, a talajmflveléssel. a metszéssel, a növényvédelemmel és a termés betakarításával foglalkozik. A Jobb megértést harmincegy táblázat és 114 ábra, zömében fekete-fehér felvétel segíti elő. A Magyarországon 67.— forintért és a hazai könyvesbőltokban 47.— koronáért megvásárolható könyvet Jól hasznosíthatják a nagyüzemek szakemberei és a házikertek tulajdonosai egyaránt. (bare) KÉT RÖVID HlR A SZŐLÉSZET VILÁGÁBÓL A Szovjetunióban a téli szőlőoltványok kötözésére olyan zöld színű félia alkalmazását Javasolták, amely a fény hatására elbomlik. Ezt a kötözőanyagot előzőleg 200—250 C fokra fölhevítik, majd ionizációs sugárzásnak teszik ki. A félia szlnaayagtartalma 0,1 százalék, vastagsága 35—50 mikron, szakítószilárdsága 14S kg cm1, élettartama pedig SS вар. A hagyományos kötözőanyagokkal szembea ennek az új típusnak a használata 20 százalékkal Jobb eredményt ad. Egy szovjet szőlészeti kutatócsoport megállapította, bogy a domboldalakon telepített szőlőkben a nitrogénnel és foszforral folytatott trágyázás — főleg, ha káliummal kombinálják — pozitívan hat a levélfelület növekedésére. A terméshozam és a kijuttatott műtrágyák mennyisége, valamint kombinációja kötött közvetlen összefüggés van. Nagyobb meuynyiségfi műtrágya kiszórása nagyobb termést és láthatóan Jobb minőséget eredményes. (V) A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége helyi szervezetének tagjait Pozsonyeperjesen (Jahodná) a kívülállók átalában csak „tyúkoeok“-ként emlegetik. Lehet, hogy a faluban ez többek szájából kissé gúnyosan hangzik, de a szorgos pozsonyeper|esl tenyésztők mégis büszkék lehetnek rá. Ezt a meggyőződésemet a SZÁSZ helyi szervezetének elnökével. Katona Flóriánnal folytatott beszélgető sem csak megerősítette. A pozsony eperjesi szervezet 1969-ben alakult. Katona Flórián az elnöki teendőket — a mindenes szerepkörét — 1977- től látja el. Mikor hivatalba lépett a tagság létszáma 40—50 között volt. Jelenleg 80-an vannak. A legtöbben tyúkokkal, ny utakkal foglalkoznak, négyenöten bárányokat, kecskéket tenyésztenek. Akad néhány galambász, egy-egy díszmadártenyésztő és akvarista is. Az elnök galambokkal és ezüst rókák kai foglalkozik. Tenyésztői magatartását nem a mellékjövedelmet biztosító tevékenység, hanem Inkább a kísérletező kedv jellemzi. Sikeresen próbálkozott ezüstróka nőstény ás vörösróka kan pároztatásával. Örömét elsősorban az állatok nevelésében, és nem az abból származó haszonban leli, persze azért jó, hogyha a kiadások megtérülnek. — Több éves lemaradást sikerült az utóbbi években behoznunk — kezdte a szervezet tevékenységének Ismertetését az elnök. Végre elértük, hogy minden „tyúkos* udvarán fajtiszta baromfiak kapirgá Ijanak. Leginkább a fehér pllmut terjedt el, sokan tenyésztenek sávozott plímutot és nyuhemsírt. Van szöszeksz és orpington ts. Ezzel azonban még nem lehetünk Igazán elégedettek. A járásban tevékenykedő háromszáz A-kategórlájú tenyésztő között szervezetünkből sajnos csak öten vannak. Az emberek szeretik ugyan és Jő szívvel vannak a baromfi iránt, de egy-egy kiállításon vagy törzstenyészetben vásárolható, magas pontszámot kapott kakasért sajnálják a 150— 200 koronát. Ez annál Is elkeserítőbb, mert lépten-nyomon hangoztatjuk, hogy a gazdaságos, színvonalas tenyészet kialakításához ez mennyire fontos! Népszerűsítésük és beszerzésük megkönnyítése érdekében a falunkban két évvel ezelőtt vásárlással egybekötött kakaskiállítást rendeztünk. Ud vamokon (Dvorníky na О. I kívül a Járásban csak nálunk működik keltető. Sokakat még a közelmúltban is csak nehezen tudtunk meggyőzni erről, hogy a közismert szólásmondás elenére nem minden tojás egyforma. Nem mindegy milyet hoznak keltetni. Nekik is, a szervezetnek is kellemetlen és hitelt rontó, ha például a Galántal (Galanta) járásba eladott naposcsibékből fajtiszta fehér pllmut helyett értéktelen korcsok fejlődnek. Persze előfordul, hogy a meggyőzés, a jó szó sem segít — sóhajt fel Katona Flórián —. ezért gyakrabban fogjuk a tenyésztőknek ellenőrizni, hogy milyen állományt tartanak, s a helyszíni állatorvosi szemlék Is szigorúbbak lesznek. A tojásokat pedig osztályozni fogjuk. Ha valaki a Jövőben nem fajtiszta tojótól, kakastól származó tojást csempész be a keltetőbe, akkor azt a törzstenyésztők köréből ki rekesztjük* Sok tennivalónk van még a nyúltenyésztósben Is A tapsifülesek törzskönyvezése eddig még nem sikerült. Egyik ismerősöm előttem vett meg egy fajtiszta, minősített bakot, de a tőle származó utódokat már nem törzskönyveztette. A tápokkal kapcsolatban feltett kérdésemre az elnök elmondotta, hogy egy-egy tag 60 csirke felnevelésére elegendő tápot kap. Nem Is annyira a mennyiséggel, mint inkább a szállítmányok Időzítésével vannak problémák. Nem mindegy, hogy a keveréktakarmányt áp rilisbnn vagy júniusban kapja-e ■meg a tenyésztő. Az idősebb korosztály bizonyára nem érti félre és megbocsájtja nekem, ha azt mondom — sajnos tagságunk közel 75' százaléka nyugdíjas korú néni. Ennek felemlítésével nem munkájuk színvonalát akarom minősíteni, hiszen amit eddig elértünk, nekik köszönhetjük. Bennük meg tehet bízni. Hiányolom viszont az Ifjúság — az Iskolás korú gyerekek — érdeklődését. Három fiam van, szeretik az állatokat, mégis egyikük sem akar Igazi tenyésztő lenni. Mikor ón gyerek voltam, örültem, ha egyik-másik idősebb galambász megengedte, hogy biciklin elmenjek vele Perbetére (Pribetaj, Farkasdra (Vléany) vagy Nagyfiidémesre (Veiké OfanyJ galambnézőbe. Ma már területi vagy akár országos kiállításokra még autóval Is nehezen lehet a fiatalokat elcsatol. S, ha valamelyikük netán még kamaszkoréban Is hű marad gyerekkori szenvedélyéhez, az hazatérve a katonaságtól — tán társai gúnyolódásától tartva — biztosan abbahagyja az állattartást. Sajnos sokan vannak olyanok, akik nem tudják értékelni és tiszteletben tartani mások munkáját, nemes szenvedélyét. Galambjaim. közül múltkor kettőt csak úgy szórakozásból le lőttek Egyik csótfai (Cotfaj tenyésztőnk törzskönyvezett kecskéjét, Aidájával együtt ellopták. Falunkban a Kis-Duna Ideális körülmónyeket teremt a kacsák, lúdak tenyésztésére. Az emberek azonban attól tartanak — „TYUK0S0K“ és joggal, mert már volt Uyen eset —, hogy a folyóhoz látogató „üdülők“ zsákmánynak tekintik a szárnyasokat. Ez a veszély és magatartás nemcsak egyéni érdekeket fenyegeti Köztudott, hogy főleg a ludak tartása erősen visszaesett. Kis libát, kis kacsát beszerezni nagyon nehéz. Nincs a járásban és a környéken egyetlen vízibaromfi-keltető sem. Távlati tervünk az, hogy Pozsonyeperjesen megpróbálunk erre szakosodni, de hiába lesz meg a keltető, részünkről a Jő szándék és a szorgalom, ha nem lesz aki kacsát, ludat tartson. Elég egy J61 Irányzott, erősen elhajított kő, egy botütés, és oda az értékes, színestollú gácséT, s vele pusztul a tenyésztőkedv. Természetesen van olyan lehetőség Is, hogy csinálunk egy bekerített, őrzött farmot, de ez nem megoldás, mert a farm nem háztáji tenyészet. Én ugyanis többekkel együtt vallom, hogy a gazda szeme neveli a Jószágot. Az elmondottak ellenére mégis azt tervezzük, hogy pekingi kacsákkal, tuluzi ludakkal megpróbáljuk. Évente általában hat vezetőségi, 4—5 tagsági gyűlést tartunk. A tápkeverékek szétosztásakor, a kirándulások szervezése érdekében még külön Is összejövünk. Aki még nem tapasztalta, az bizonyára meglepődne, hogy kirándulásainkon a nyugdíjas nénik mennyire felszabadultan tudnak szórakozni, még akkor ts, ha fáradságos nap áll mögöttük. Emlékszem egy alkalommal Kladnóban Jártunk. Hogy történt, hogyan nem... Ott, ahol terveztük mégsem kaptunk szállást. Végül olyan szállóba kerültünk, ahol 18 embernek kellett egy szobában aludnia, és még vacsora sem volt. Ez azonban nem rontotta el a ml asszonyaink kedvét, a szakácsot pedig megtanították magyar gulyást főzni! Persze a szórakozáson kivül dolgozni Is tudunk közösen. Ez kötelezet tség-vállalásainkb in nyilvánul meg. Tagonként 8 óra társadalmi munkát vállaltunk az óvoda építésénél és a Szlovákiai Nőszövetséggel közösen segítünk rendben tartani, gondozni a közterületeken található virágágyásokat. —ld~ (A szerző fölvétel«!
