Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 3. szám
1988. Január 22. .SZABAD FÖLDMŰVES, I Miloš lakeš, a CSKP KB főtitkára az SZKP KB meghívására kétnapos mankalátogatáson {árt a Szovjetunióban. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a moszkvai Kremlben találkozott Miloš {akeS elvtárssal. A két vezető áttekintette a két párt és állam belpolitikájával és a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdések széles körét és a nemzetközi helyzetet A látogatás első napján Mlloí jakeš elvtárs a szovjet főváros Frunze kerületében találkozott a városkerületi pártbizottság vezetőivel és az itt élő dolgozókkal. Ez a városkerület már csaknem húsz éve baráti kapcsolatokat tart fenn Prága 3. városkerületével. További előrelépést jelent a baráti kapcsolatok fejlesztésében az, hogy a közeljövőben sor kerül a termelő szervezetek és tudományos Intézmények közötti közvetlen kapcsolatfelvételre. Hagyományosan jő például az együttműködés a moszkvai Lenin Mozdonydepó és a Prága-Vršovlce Depő, valamint a prágai Közgazdasági Főiskola és a Moszkvai Autóközlekedési Főiskola között. A CSKP KB főtitkára tájékoztatta a Frunze városkerület politikai aktíváját a CSKP KB 7. üléséről, amely megvitatta a XVII. pártkongresszus irányvonalának — ez a gazdasági A nyíltság és a kölcsönös bizalom légkörében és szociális fejlődés meggyorsítását célozza — teljesítését. Ennek az Irányvonalnak az alapja a gazdasági mechanizmus átalakítása a szocialista demoktácia elmélyítésével párhuzamosan. A társadalom életének minden területét felölelő átalakításhoz annak a tudatosításával közelítünk, hogy felelősek vagyunk azoknak a feladatoknak a teljesítéséért, amelyek a szocialista országok előtt állnak. Emellett tiszteletben tartjuk a CSKP által felhalmozott történelmi tapasztalatokat, saját feltételeinket és szükségleteinket. A mély változások kifejezik a forradalmi folytonosságot a CSKP politikájában, a változások célja a szocialista társadalom minőségileg magasabb szintre történő emelése, s ezáltal hazánknak a szocialista közösségben betöltött szerepének erősítését Is célozzák — hangsúlyozta Miloš lakeš. A továbbiakban rámutatott, hogy fejlesztési terveinkben a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés mélyítésére támaszkodunk. Elsőrendű feladatnak nevezte a csehszlovák-szov‘jet kapcsolatok dinamikájának megtartását, mindenekelőtt az ágazaton belüli szakosítás és kooperáció fejlesztése, a közvetlen kapcsolatok bővítése alapján. Befejezésül kijelentette, hogy október 70. évfordulójának ünnepségei mély benyomást tettek népünkre. Miloš Jakeš elvtárs Lev Zajknvnak, valamint Ivan Szllajevnek a kíséretében megtekintette a szovjet népgazdaság sikereit bemutató kiállítást Is. Megismerkedett a szovjet számítástechnika és mtkroproceszoros technika eredményeivel, vagyis az Ipar automatizálásának alapjaival. A szovjet elektrotechnikai ipar 1990-lg 2800 új prototípust vezet be a termelésbe. A CSKP KB főtitkára méltatta a kiállított termékek színvonalát, s hangsúlyozta a csehszlovák és szovjet gépipari vállalatok együttműködésének fontosságát. Az SZKP KB a Kremlben díszvacsorát adott a csehszlovák vendég tisz-A megbékélés második szakasza Január elején fölerősödött az afganisztáni válsággal kapcsolatos diplomáciai tevékenység. Ednard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Kabulba látogatott, Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes pedig a pakisztáni politikusokkal és az afgán ellenforradalmi csoportok vezetőivel tárgyalt. A nemzeti megbékélés politikájának második szakaszát kell megvalósítani az elkövetkező időkben Afganisztánban. Ezt mondta Nadzsibnllah elnök és erről nyilatkozott Edoard Sevardnadze is a Bahtár hírügynökségnek adott interjújában. A szovjet külügyminiszter, aki tavaly Is januárban ntazott Kabulba, most kifejtette, hogyan értelmezi ő és az afgán politikusok azt a második szakaszt. jó esély van arra, hogy az 1979 óta Afganisztánban állomásozó körülbelül százezer szovjet katona az idén végleg és teljesen távozhasson. A kivonulást egy év alatt végre lehet hajtani, sőt azokból a tartományokból, ahol a tűzszünet megvaiósnl, már hamarabb is. A szovjet vezetés több nyilatkozatban kijelentette, hogy nem akar valamiféle csatlós kormányt Afganisztánban, viszont az Egyesült Államoknak Is kötelezettséget kell vállalnia, hogy nem készül Amerika-barát rendszert létesíteni Kabnlban. A második szakaszban — hangsúlyozta Sevardnadze — a vérontás megállítása az alapvető össznemzeti cél, s aki ezt szűkén értelmezett ideológiai alapon e!utasft|a. az nem lehet részese a megegyezésnek. Az í$| szovjet külpolitikai gondolkodás afganisztáni alkalmazására adott példát, kifejtve, a rendezés feltétele a politikai párbeszéd, s ebben senki sem formálhat Jogot a hatalom monopóliumára. Szorgalmazta a lehető legszélesebb alapokon mőködő, ój kormány megalakítását Kabulban. Az úi alkotmány államvallássá nyilvánította az iszlámot és rögzítette a gazdaság lőhbszekioróságát. az ország neve most Afganisztáni Köztársaság. élén az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, Nadzsibnlláh áll. A párt legutóbbi konferenciáján ismételten leszögezték, hogy a szervezet nem kommunista párt és nincs sző az országban a szocializmus építéséről. Ismételten kinyilvánították a párbeszédre való készséget a különböző ellenséges csoportokkal. Nadzsibnllah levelet trt ' a ..peshavari hetek“ elnevezésű csoport vezetőjének. Junisz Halisznak, tárgyalásra szólítva fel a hét. pakisztáni bázisú afgán ellenforradalmár szervezetből állő tömörülés vezetőjét. Ez azonban kijelentette, hogy a vezetése alatt álló szervezetek nem hajlandók belépni olyan kormányba, amelyben a kommunisták is ott vannak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a teljes hatalmat, illetve a fegyveres harc folytatását akarják. Közben folynak a harcok, s ezek a központilag deklarált tfizszünet ellenére nem veszítenek kegyetlenségükből. Hószt ostrnmgyürüjének szétverése fontos esemény, mivel ezt a pakisztáni határhoz közeli várost szemelték Ki az afganisztáni ellenkormánv székhelyéül az ellenforradalmárok. Arra számítottak, hogy a hídfőállás birtokában növekedhet híveik tábora és a külföldi segélyek összege. Most évente 650 millió dollárt kapnak csupán az Egyesült Államoktól. s ennek az összegnek a folyósítását 1988-ra is megígérte Reagan elnök a junisz Halisznak küldött levelében. A szovjet külügyminiszterrel szinte egy időben tárgyalt Iszlámábádban Michael Armacost, amerikai külügyminiszter-helyettes. Az 6 nyilatkozatai szerint az Egyesült Államok a rendezést egyoldalúan a szovjet csapatok kivonásában látja, s az ellenforradalmi csoportok támogatásáról egyelőre nem kíván lemondani. Nyilvánvaló, hogy enélkül pedig nem lehet a külföldi beavatkozások megszűnéséről beszélni. Csak a politikai rendezés hozhat tartós, tastvérháborúkat megszüntető eredményt. Ez az érdeke minden térségbeli államnak, a Szovjetuniónak. Pakisztánnak, de legfőképp az afgán népnek, amelynek tetemes része, közel ötmillió ember még mindig Pakisztánban és Iránban él Febrnárban újabb tárgyalás kezdődik Pakisztán és Afganisztán képviselői között Genfben, Diego Cordóvez ' ENSZ-főtitkárhelyettes közvetítésével, aki előzőleg ellátogat a két fővárosba, hogy meggyőzze a feleket négy fontos dokumentum kidolgozásáról. Az okmányok a szovjet csapatok kivonásának menetrendjéről, az afganisztáni belügyekbe való be nem avatkozást rögzítő megállapodásról, az amerikai és szovjet garanciákról Afganisztán semlegességére, a megállapodásról a menekültek hazatérésére már kilencvenöt százalékra készek. A ‘nemzetközi készség és szándék adott, azonban az afganisztáni ellenzék — megosztottsága miatt — még hosszú ideig hátráltathatla a megbékélés kibontkozását, az állapotok konszolidálását. Zahir sah, az egykori afgán király, kész volna hozzájárulni az elhúzódó véres konfliktus felszámolásóhoz. azonban még az 6 személyével kapcsolatban is ellentétesek a vélemények. E tradíciókhoz, törzsi és vallás; hagyományaikhoz ragaszkodó, de úiat, haladót is akarő, ősit és korszerűt összeegyeztetni kfváné afganisztániak előtt még nehéz és küzdelmes időszak áll. A legfontosabb az, hogy úgy rendezhessék dolgaikat, úgy alakíthassanak ki egy számokra megfelelő rendet, hogy közben ne legyen polgárháború, ne csapion át testvérgyilkos harcba a vita. Politikai rendezésre van szükség, aiánllák a szovjet, az amerikai, az ENSZ-tanácsadők. De e civilizáltabb, türelmet és toleranciát is jelentő fogalom mit ielent maid e vadabb. s erőszakosabb megoldásokhoz szokott törzsi vezetőknek, vallási elölfárúknak? Ez a kérdés fennáll, s ezért latolgatták esetleg nemzetközi megfigyelők. békefenntartók segítségét Afganisztán belső ellentéteinek rendezésében. Az országban végbemenő változásokról. Afganisztán helyzetéről szólva dr. Abdn] Bagi Szamandari, az Afganisztáni Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete újságíróknak többek között kilelentette. hogy a nemzeti megbékélés legfontosabb dokumentárna az űt alkotmány. Ez széles teret nyújt az afganisztáni népnek az állam irányításában valő részvételére. Hogy mikor és hngyan állnak e dokumentum mellé az ország különféle nemzeti ás hazafias erői, az egészen más fogalomkört képviselő csoportok, valószínűleg nemcsak Idő. hanem taktika. s végsó soron annak a kérdése is. mit értenek majd „vezetés“ és „hatalom“ alatt. (hma) összefüggések Szemléletünk kenyetmességére jellemző, hogy a világban zajló történéseket általában néhány, látókörűnk középpontlába kerülő kérdésen keresztül nézzük. Alapvető jelentőségű természetesen, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között milyen egyezmények születnek, hogy a Közös Piac hogyan viszonyul a KGST- hoz vagy a NATO a Varsói Szerződés tagországaihoz. Néha azonban távolabbra, másfajta összefüggésekre is érdemes odafigyelnünk, például, hogy Pakisztán vagy Izrael rendelkezik e atomfegyverekkel, hogy Japán fejlett technikájának van-e köze a hadiiparhoz. A Pentagon stratégiai tervező különbizottságának erről szólő jelentésével foglalkozott az elmúlt hetekben az amerikai saltő. A főbb megállapítások közé tartozik, hogy japánnak nincs jelentősebb hadiipara, de önvédelmi erőt önellátásra rendezkedtek be: a fegyverzet 99, a hadihajók 89, a repülőgépek 87 és a muníció 83 százaléka hazai gyártmányú. Ezerötszáz japán vállalat kap közvetlen megrendelést a nemzetvédelmi hivataltól Ivagyis a hadügyminisztériumtól ). A szakértők szerint — mivel egyetlen ország hadiipara sem lehet meg export nélkül — amennyiben fel szabadítanák Japán fegyverexportját /amelyet az ország békealkotmánya gátol), a tőkés világ termelésének tíz százalékát előállító ország vállalatai ellenőrzésük alá tudnák vonni a világ hadihajógyártásának 40 és űriparának 25—30 százalékát. Utalnak ezzel kapcsolatban a japán gazdaság, Ipar és tudomány hihetetlen telejsttőképességére, valamint arra, hogy a katonai célú termelésben érintett mamutvállalatok körében egyre erősödik az a törekvés, amely — élvezve a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetsége úgynevezett védelmi termelési bizottságának támogatását ts — a továbbfejlődés lehetőségét főként a hadi célú megrendelésekben látja. Ezért az amerikai katonapolitlkusok és katonapolitikai tanácsadók arra a következtetésre jutottak, hogy „A következő évtizedekben valOszínüleg gyökeres változásokra számíthatunk: Kína, talán lapán és más országok is nagyobb katonai hatalommá -válnak... Hosszabb távon Japán relatív stratégiai jontossága nőni jog, ezért az Egyesült Államoknak egészséges szövetséget kell fenntartania vele." Mindezeket ismerve, érthetőbbé válik az a washingtoni terv, amely szerint a következő húsz évben az atomfegyverekről át akarnak térni a precíziós hagyományos fegyverzetekre. Tehát egyik oldalon készséget nyilvánítanak az atomfegyverek leszerelésére, ám a másik oldalon ezeket prevíztós hagyományos fegyverekkel és űrfegyverekkel pótolnák. Es ebben hosszú távon együtt kívánnak működni Japánnal. Amerikai vélemény szerint /apán olyan gazdasági szuperhatalmmá vált, hogy katonát kiadásainak a nemzeti jövedelem alakulásával összhangban való fejlődése révén csak idő kérdése, hogy katonai nagyhatalommá váljék. Takesita Noboru japán miniszterelnök washingtoni látogatása — a hírmagyarázók szerint — ezekkel a hosszú távú amerkai tervekkel és elképzelésekkel hozható összefüggésbe. Fehérházi tisztviselők arra számítottak, Reagan elnök közli látogatójával, a kongresszust ellenkezést figyelmen kívül hagyva, előre kíván lépni a nukleáris együttműködésben, jA novemberben kötött megállapodás szerint Japán kinyerheti a plutóniumot az amerikai atomreaktorok használt fűtőanyagából. A szenátus azonban elvetette a megállapodást, attól tartva, hogy így ellenőrizhetetlenné válik a plutónium világforgalmazása. A látogatás céljáról — általánosságoktól eltekintve — még nem adtak ki érdemi tájékoztatást. Tény, hogy a japán miniszterelnök néhány ,fildozatl ajándékot" vitt Washingtonba: például 1990- re megduplázza azt a 150 millió dolláros összeget, amelyet a Japán területén lévő amerikai támaszpontokra fordít... Az érdeklődés, az együttműködés szándéka tehát kölcsönös. Es erre nem árt odafigyelni, hiszen megint és ismét — fegyverkezésről van szót H. Mészáros Erzsébet teletére, amelyen Mihail Gorbacsov és Miloš jakeš mondott beszédet. Az SZKP KB főtitkára kijelentette: „A kérdések széles körét vitattuk ■meg. Az SZKP és a CSKP azonos nézeteket vall a szocialista építés és a nemzetközi helyzet alapvető problémáiról, a bel- és külpolitika fő, kiemelt Irányairól. Egyetértünk abban, hogy az átalakítás és a demokratizálás a Szovjetunióban és Csehszlovákiában hozzá fog járulni a szovjetcsehszlovák együttműködés további intenzifikálásához és fejlődéséből többek között egyre erősebb ösztönzésekre tesz szeit. Gazdasági együttműködésünk gyümölcsöző és hatékony. Az élet azonban nem áll egyhelyben. Keresni kell és be kell vezetni a kooperáció és gyártásszakosítás perspektív, racionálisabb formált. Az átalakítás tapasztalatai felvérteztek bennünket annak megértésére, hogy a szocialista rendszer előnyei — és ez vonatkozik a gazdasági együttműködésre is — nem valósulnak meg önmaguktól. Csak lehetőséget jelentenek, amelyet szorgalmas munkával, újszerű politikával kell valósággá alakítani. A lehetséges és a reális közti ilyen összefüggést a régi orosz közmondás nagyon egyszerűen fejezi ki: segíts magadon, isten is megsegít. A Szovjetuniónak és Csehszlovákiának az elkövetkező 15—20 évre a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés tudományosan megalapozott hosszú távú koncepciójára van szüksége. Ez nagyon fontos feladat, megoldásához teljes komolysággal kell hozzálátni. Amellett vagyunk, hogy el kell távolítani minden olyan hordalékot és gátat, amely az integrációt megakadályozza. A tudományos-műszaki haladás problémáinak közös megoldása érdekében hozzá kell látni a szerzett tapasztalatok és újszerű gondolatok kihasználásához, fel kell szabadítani a tömegek alkotó energiám.“ Miloš Jakeš elvtárs beszédében mindenekelőtt köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságának e meghívásért, valamint a szívélyes fogadtatásért és Mihail Gorbacsov méltató szavaiért, majd kijelentette: „Tárgyalásaink mélyrehatóak és tartalmasak voltak. A nyíltság és a kölcsönös bizalom légköre jellemezte őket, a teljes nézetazonosság pártjaink és országaink alapvető bel- és külpolitikai kérdéseivel kapcsolatban. Ez a sokéves, a történelem által kipróbált mély baráti kötelékből, a csehszlovák és a szovjet kommunisták, népeink szilárd szövetségéből és széles körű együttműködéséből, közös eszméinkből, érdekeinkből és céljainkból fakad. Hangsúlyozni szeretném, hogy egységűnk a jelenlegi, áttörésnek számító korszak, s az ebből adódó követelmények értékelésének azonosságából Is ered. A kérdések széles körét tekintettük át, nagyra értékeltük a testvérpártjaink közötti valóban internacionalista kapcsolatok színvonalát, a sokoldalú csehszlovákszovjet együttműködést, a széles körű kapcsolatokat a társadalmi szervezetek, országaink, népeink között. Arra a következtetésre jutottunk, hogy politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és «egyéb területeken megvalósuló együttműködésünk bővítéséhez, gazdagításához, hatékonyságának növeléséhez nagy lehetőségek vannak. Egyetértettünk abban, hogy határozottan előre kell lépni a gazdasági együttműködés új formálnak alkalmazásában, elérni a gazdaságpolitika koordinálását, a hosszú távra szőlő munkamegosztást, felszámolni azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják az együttműködés és a szakosítás bővítését. a közvetlen kapcsolatok kialakítását és a közös vállalatok létrehozását. Korunk nagysága és a testvérpártjaink kongresszusain kitűzött feladatok forradalmisága megköveteli, hogy ezeket a lehetőségeket a legteljesebb mértékben kihasználjuk.“ A hazánkban folyó átalakításról szólva kijelentette, hogy e program ösztönzője és megvalósításának vezető ereje a CSKP. Politikája arra irányul, hogy társadalmunkat minőségileg új, magasabb szintre emeljük, hogy jobban működjön a népgazdaság, egészségesebben fejlődjenek a társadalmi viszonyok, s hogy az emberek egyre jobban éljenek. Rámutatott: „Az előttünk állé feladatok minden túlzás nélkül hatalmasak, bonyolultak és valóban forradalmiak. Tudatosítják, bogy megoldások során nem kevés akadályt és nehézséget kell leküzdeni. Rövidesen megemlékezünk népünk 1948-as februári győzelmének 40. évfordulójáról. Ez a győzelem nyitotta meg hazánk előtt a szocialista építés útját. Az évfordulót arra akarjak kihasználni, hogy napjaink forradalmi feladatainak teljesítésével fejlesszük tovább febrnár dicső hagyatékát.“ Miloš jakeš elvtársat látogatása befejezésével a vnukovól repülőtéren Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja a KB titkára és több más szovjet vezető búcsúztatta. A CSKP KB főtitkára a repülőgép fedélzetéről táviratban mondott köszönetét Mihail Gorbacsovnak a szívélyes fogadtatásért és elvtársi megértésért, amiben részesítették. Kifejezte meggyőződését, hogy tovább mélyítjük testvéri kapcsolatainkat és sokoldalú együttműködésünket.
