Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-06 / 18. szám

1988. május В. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A szövetkezet nem határolható el a falutól 13B7-ben több alkalommal is jártam Fnrinda Rudolf­nál — Tőrén (Turá) — abból a célból, hogy adatokat gyűjtsék a Szlovákia első szövetkezetét megalapító kom­munista életéről, tevékenységéről. Készültek itt már dokumentum értékű fényképek is, s az akkor 66 éves volt szövetkezeti elnök nemcsak életét mondta el. ha­nem hangot adott nézeteinek is, szólt falvaink, szövet­kezeteink életéről, gondjairól. A múltkor jegyzeteimben lapozva Furinda Rudolf következő gondolatára figyeltem fel: „A szövetkezet sohasem határolhatja el magát a falutól. Ha a falu nem fejlődik, az itt élő emberek nem találják helyüket, az illetékes szövetkezet sem less eredményesen gazdálkodó termelőegység ..Lehet, so­kak számára furcsán hangzik, ám a tényeket nem lehet letagadni: bosszú idó telt el azóta, amíg ezt a tételt mindenütt, minden szövetkezet vezetősége elsajátította. Ugyanis még a közelmúltban is voltak ezzel kapcsolat­ban olyan negatív példák, melyekről személyesen Is meggyőződhettem. Amikor az elmúlt hetek eg\tk szer­da délelőttién a Topofčanyi jár sl Nemzett Rizottságon |ártam. jurái Kö­rien mérnök, az Információs osztály vezetője megemlítette: Pravotice köz­ség vezetősége és az Itt tevékenykedő efsz olyan szorosan együttműködik a körzetébe tartozó falvakkal, hogy já­rásukban erre nem igen volt példa. Hallgattam Koclen mérnökre, s ellá­togattam Pravoticére. Itt afféle nem hivatalos kerekasztal-beszélgetésre ül­tem le a szövetkezet a falu vezetői­vel, ahol sző esett azokról az ered­ményekről, melyek mind a szövetke­zettel, mind az ebben a körzetben élő emberekkel, az Itteni falvakkal kap­csolatosak. A beszélgetésben riszt vett fűHus Zafko mérnök, a szövetkezet alelnöke, Milan Gbelský. a Pravotieet Hnb elnöke, a személyzeti osztály ve­zetője, Anton Dzúrik mérnök, a sző vetkezet közgazdásza, Gábriel fipanko, a hnh titkára, a falusi pártszervezet elnöke és Jozef Kasala képviselő a szövetkezet állattenyésztési ágazatve­zetője. SZEMLÉLETVÁLTÁS — MINDENKI HASZNÁRA A gazdaság elnöki Irodájában, a be­szélgetés „indulásakor" az alelnök igy szólt az efsz-ről:-- Az utőbbl évek eredménye! ar­ról tanúskodnak, hogy gazdaságunk a legjobb mezőgazdasági üzemek kö­zé tartozik. A korábbi években ez nem volt így. s azt ts elárulom, miért nem. A vezetésben voltak olyan em­berek, akik — megmondom őszintén — féltek a fejlesztéstől, valahogy job­ban érezték magukat olyan munka­­környezetben, ahol „nem fújt a szél". Aztán személyi változásokra kertllt sor, sokakat nyugdljaztattunk. vagy más munkakörbe helyeztük őket. A változás, vagy mondhatnám Így Is. az átépítés — szerencsét hozott: olyan emberek kerültek az egyes posztok­ra, akik szinte égnek az újért, az okos. átgondolt vállalkozásért. Ma már megszoktuk, hogy majdnem min­denki új ötletekkel jön elő. Csak egy aprócska példa, amikor csoj>ortos szakmai kirándulás keretén belül el­látogattunk a Nyltral f Nitra) Agro­komplex országos mezőgazdasági ki­állításra, azt vettem észre, hogy több gépkezelőnk, gépjavítónk zsebéből előkerült a papír és a ceruza. Olyan ötletekre figyeltek fel. «melyek ma már koronában kifejezhető hasznot hoznak szövetkezetünknek. Annak Idején ezeket az embereket egy Ilyen kiállításon csak az érdekelte, hogy hol árulnak sört meg lacipecsrnyét. Persze, ma már bátrabbak vagyunk a magasabb szintű tudományos-techni kai fejlődés területén Is- például épí­tettünk egy agroiaboratőriumot, s a lehető legkorszerűbb technológiai be­rendezésekkel látjuk el műszaki szol­gáltató központunkat, valamint állat­­lartő telepeinket. A SIKEREK Jfl MUNKÁRA SERKENTENEK Autón Dzúrik, a szövetkezet köz­gazdásza néhány adat segítségével a termelés nagyságrendjét, az elmúlt év eredményeit így jellemezte: — Gazdaságunk a pravoticel, a ne­­dašovcel. a vysofanyi és a ostradlcel szövetkezet egyesítése révén jött létre 1975-ben. összesen 1006 hektár szán­tóterülettel, emellett nagy kiterjedé­sű legelőkkel rendelkezünk. — Állan­dó dolgozóink létszáma 610. Gazdasá­gunk 1987-ben tíz százalékkal túltel­jesítette pénzügyi tervét. A felosztás­ra kerülő tiszta jövedelem terve 6 millió 915 ezer korona volt, a való­ságban viszont 7 millió 202 ezer ко rónát értünk el. Az egy állandó dol­gozóra számított évi munkatermelé­kenység 177 ezer 63 korona volt, 2991 koronás átlagkereset mellett. Ml is sikerrel alkalmazzuk a ZEÜMS jutal­mazási rendszert. A növénytermesztés szakaszán az elmúlt évben aránylag szép eredményeket értünk el. A ga­­bonaeledásl tervünket 20, a szemes kukoricáét 13, a magra termesztett lenét 51,2, a takarmánynövény-terme­lési tervet pedig 37 százalékkal túl­teljesítettük. Tavaly gyengébb ered­mények születtek a burgonyatermesz­tésben, ahol a terv teljesítésétől 8 százalékkal lemaradtunk. Amint ezt a gazdaság szakemberei elmondták, a jövőben kiemelt figyel­met szentelnek a takarmánytermesz­fésnek. Nem véletlenül, hiszen ez a gazdaság nagy állatállománnyal ren­delkezik. De erről hadd szóljon a legilletékesebb, Jozef Kasala: — Ha körülnéz ezen a dombos vi­déken, akkor sok-sok állattartó tele­pet láthat. Itt régi hagyománya van az állattenyésztésnek, aminek ml is hasznát látjuk, eddig még nem Igen voltak problémáink az állatgondozók létszámával, munkához való hozzáál­lásával ... A beszélgetés közben a hnb titká­ra tesz egy javaslatot, hogy a beszél­getést folytathatnánk kinn a telepen, és megnézhetnénk a gazdaság új lé­tesítményeit, meg magát a falut, ame­lyik az utóbbi öt évben nagyon sokat fejlődött. A javaslatot mindannyian szívesen fogadtuk, hiszen — amint ezt a beszélgető partnerek elmond­ták — gyűlésekből, munkértekezle tekből Itt Is akad bőven. ŰJ GAZDASÁGI ÉPÜLETEK, Oj TECHNOLÓGIÁK . .. Amikor kiléptünk a gazdaság Iro­daépületének ajtaján, az új építkezé­sek sora már ennek a „tőszomszéd­ságában“ kezdődött: — Ezt az Irodaépületet kibővltjük, mivel már nagyon hiányoljuk az üze­mi konyhát és egy 80 férőhelyes ta­nácsteremre is szükségünk volna — szélt az alelnök, majd a gazdasági udvar felé vettük utunkat — Egy ilyen automatizált légkondi­cionáló berendezéssel ellátott széna­­tárolóval nem sok helyen dicseked­hetnek — jegyezte meg az állatte­nyésztési ágazatvezető. A hárommil­lió korona beruházással épült létesít­ményt olyan mozgődaruval szerelték fel, amely nemcsak rakodásra, ha­nem a széna forgatására Is alkalmas. A mintegy nyolcvan méter hosszú és húsz méter széles hangárszerü építmény mellett egy olyan létesít mény helyezkedik el, amellyel szin­tén csak kevés szövetkezet dicseked­het: három és fél millió koronás rá­fordítással felépült egy burgonyatá­roló, ahol ültetőanyagot tárolnak kiváló minőségben. Ez a tároló tel­jesen gépesített: konténerekkel, szál­­lftólapokkal. emelőgépekkel van fel­szerelve. A gazdaság évente átlagban 50 hektáron termeszt burgonyát, melynek java részét — szép jövedel­met hozó — ültetőanyagként értéke­síti. Amikor a tehenészeti telepen jár­tunk, meglepett az a rendezett kör­nyezet, tisztaság, ami itt fogadott minket. Éppen ezért érdekelt az, va­jon az új minőségi szabvány érteimé ben mennyi tejet értékesítenek első osztályban. A zootechnikus válasza meglepő volt; a 4 ezer .101 literes évi fejésl átlagot elérő tehenészetből a tejnek 80 százaléka első osztályba került. A zootechnikus azt Is elmond­ta, hogy a telep minden egyes állat­gondozója anyagilag érdekelt abban, hogy a tej tisztasága a lehető leg­jobb legyen. A fejőgépek tisztításával foglalkozó „szolgálatos“, Július Podo­ba állatgondozó Is Igazolta Kasala elvtárs szavait, majd hozzáfűzte — Ha Jól dolgozunk, ha több első osztályú tejet termelünk, a hőnap vé­gén a boríték Is vastagabb. Miközben elhaladtunk egy „kétha­­jős“ korszerű silótelep mellett, az ágazatvezető — további adatokat so­rolt: — Tavaly Jő eredmények születtek a szarvasmarha-tenyésztésben. A mar­­hahlzlalásban az átlagos napi súly­­gyarapodás elérte a 0,885 kilót. A marraahús eladási tervét mintegy 8 százalékkal túteljesítettük, így a ter­vezett 755,3 tonna helvett 818 tonnát értékesíthettünk. A malacelválasztás eredménye sem volt rossz, egy kocá­tól átlagban 19,5 malacot választot­tunk el. ' GÉPESÍTÉS, MELLÉKÜZEMÁGI TERMELÉS A pravoticel gépesítő központ már első benyomásra azt sugallta, hogy gazdái — törődnek vele. Betonozott utak, gépszínek, fedett gépcsarnokok, A melléküzemági termelésnek szociális jellege is van (A szerző felvételei) Jozef Kasala (balról), Gabriel Španko és Milan Gbelsky Július Zafko mérnök alelnök (jobbról) és Anion Dzúrik mérnök, az efsz közgazdásza a legjobbaknak kijáró vörös vándorzászaló mellett diagnosztikai állomás, jól felszerelt műhelyek. Az elnökheivettes megje­gyezte, hogy 1983-tól napjainkig 12 millió 900 ezer koronát költöttek gé­pek vásárlására. A részleg dolgozói jól tudják, hogy a megkímélt, szak­értelemmel kezelt gép hasznosabb a gazdaság számára, mint az elhanya­golt gépberendezés: így szocialista vállalás keretén belül minden dolgo­zó személyesen felelős a gondjaira bízott gépekért. Az újítőmozgalomban is szép ered­mények születtek. A gazdaság dolgo­zói átlagban 10 újítási javaslatot fo­gadnak el, s ugyanannyit valósítanak meg. Amikor a gépjavító műhelyben Pave! Kováö gépjavítótól azt kérdez­tem, hogy mi is ösztönzi őt az évi két-három — rendszerint értékes — újítás kiötlésére, nem resteilte beval­lani; — a szakmaszeretet, a jó ügyért velő tettrekészség mellett az anyagi elismerés Is serkenti őt. A gazdaság vezetősége — ha ugyanis hasznosnak véli a kipróbált újítást, az Illetékes dolgozó fizetését megtoldja 300 koro­nával. Emellett persze a dolgozó megkapja a „rendes“ juttatást is, amely — Pave1 Kováč szavai szerint — mindig késik, s így elveszti buz­dító hatását. Aztán Ismét „sétáltunk“ vagy más­fél kilométert, s megérkeztünk egy olyan földszintes épülethez, melyben — egy szövetkezet viszonylatéban — kissé „fura“ tevékenység folyik: Bent a hatalmas helyiségben var­rógépek zaja, a gépek mellett asszo­nyok. akik különböző felső cipőré­szeket varrnak össze masinájukon. A személyzeti osztály vezetőjének, egy­ben a hnb elnökének mind a két funkcióját érintette az, amit mon­dott: — Amikor kilenc évvel ezelőtt kap­csolatba léptünk a partizánskei Au­gusztus 29. Cipőgyárral, akkor még nem ts sejtettük, milyen jót csele­kedtünk: ugyanis sok-sok falusi asz­­szonynák nyújtottunk ezzel munkale­hetőséget, ami számunkra is több szempontból fontos. De erről hitele­sebben beszélhetnének az itteni asz­­szonyok. Anna Gurcfkova: Férjem a szövet­kezetben dolgozik mint traktoros. An­nak Idején nehezen tudtunk megé’nt a fizetésből, s már-már Partizánske­­ba költöztünk. Lánykoromban ugyan­is cipőgyárban dolgoztam, de mikor férjhez mentem, a párom nem akar­ta, hogy minden nap utazzak. Ami­óta „Idehelyezték“ a cipőgyár rész­legét, azóta már nem vágyakozunk sehová. A kereseti lehetőség megfe­lelő, hiszen házat is tudtunk építe­ni... Ružena Seföíková: Férjem zootech­nikus, s nemrég kaptunk lakást a szövetkezettől. A gazdaság ugyanis tavaly karácsony előtt adott át egy 10 lakásegységből állő háztömböt — dolgozói számára. Mi megtaláltuk ttt a számításunkat; nekem se kell más­hová utazni munka után. A gazdaság valóban gondoskodik rólunk. Férjem például nemrég gyógykezelésre ka­pott beutalót a szövetkezet közbenjá­rásával. De külföldi kiránduláson Is részt vettünk — teljesen Ingyenesen. Színházba is eljutunk, s szinte ha­vonta van egy „autóbuszos" belföldi kirándulás: két gyerekemmel például néhány hete a Magas Tátrában vol­tunk ... Az említetteken kívül a gazdaság más jellegű melléküzemági termelés­sel is foglalkozik: a TATRA nemzeti vállalat Bánovce nad Pebravou-1 üze­mével áll gazdasági kapcsolatban. A szövetkezet lakatosműhelyébcn alkat­részeket készítenek a Tatra teher­gépkocsik számára. Ezen kívül 30 ta­gú építőcsoporttal is rendelkezik a szövetkezet, amelyik máshol Is vállal munkát. FALUFEJLESZTÉS -A SZÖVETKEZET SEGÍTSÉGÉVEL Amikor a rendezett, szemre Is tet­szetős nagyközség főutcáján „mene­telt“ kis csapatunk, a szót az vette át, aki eddig nem sokat beszélt; a hnb titkára: — Hadd dicsekedjek el azzal, hogy falunkban az elmúlt év őszén ismét gyarapodott az elégedett emberek száma: egymillió koronás befektetés­sel községünkben gázvezetéket épí­tettünk. A község minden lakója be­vezethette házába a gázt. Mivel a szövetkezetnek is szüksége volt erre a környezetkimé’ő energiaforrásra, maximálisan segített a munkákban, mind nehéz gépekkel, mind anyagiak­kal. \ A korszerűen felszerelt óvodában szinte tábujjhegyen jártunk, hiszen délutáni álmukat aludták a gyerekek. A hnb titkára csöndesen megjegyez­te: — A szövetkezet építette, ő is üze­melteti, persze a nem szövetkezeti l^jok gyerekeit is itt helyezzük el... A szépen kiépített lefolyóval, vi­rágágyásokkal szegélyezett járdán sietünk a művelődési ház felé. Az ál­lattenyésztési ágazatvezető, aki egy­ben képviselő, megjegyzi. — A faluban egy 13 tagú képvise­lő bizottság tevékenykedik, szigorúan meghatározott munkarend szerint. A képviselőknek pontos „határidőhöz“ kötött feladataik vannak: például a járdaépítéshez a társadalmi munka megszervezése teljesen a ml dolgunk volt, ahol mindannyian helytálltunk. Persze ez csak egy példa, mivel min­denütt ott vagyunk, ahol szükség van munkánkra ... A művelődési ház korábban épült, ám akkora, hogy színházterme 500 ember befogadására alkalmas. Ezt a létesítményt szírién a szövetkezet üzemeltett. Hogy miért, erre az el­nökhelyettes felelt: — Ebben az épületben tartjuk mi Is az összejöveteleinket, tehát a ml szükségleteinket Is kielégíti. !gy fenn­tartásáról — szinte kötelességszerűen — mi gondoskodunk. Innen a labdarúgó pályára men­tünk, ahol már teljes pompájában állt az a Z-akclóban felépített öltöző, me­lyet a szövetkezet építőcsoportja „húzott“ fel, s adta át rendeltetésé­nek három hőnap leforgása alatt. Az efsz elnökhelyettese azt Is meg­említette, hogy — természetesen — nemcsak Pravotice községet támo­gatja gazdaságuk, hanem az összes többi, körzetükbe tartozó falut Ami­kor aztán beszélgető partnereimtől azt kérdeztem, hogy megérl-e „jóban lenni a hnb-nek és a szövetkezetnek, szinte kórusban felelték: megéri... Äm a legteljesebb, kissé fura, de mégis a lényegre tapintó választ a hnb titkára adta meg: A ml jő viszonyunkat leginkább a szövetkezet Jő eredményei Igazolják. Ugyanis p jő eredmények kovácsa ki más legyen, ha nem az itt élő em­ber ... A fentiekben nem egyedi csodáról volt szó, hanem tényekről. Ott uevan- Is, ahol a szó szoros értelmében ké­pesek megérteni az összetartozás je­lentőségét és szükségszerűségét, ahol komplex módon fogják fel pártunk és kormányunk helyes szociális-gazdasá­gi programját, ott csakis olyan ered­mények születhetnek, mint Pravoti­­cén. KALITA GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents