Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-06 / 18. szám

14-SZABAD FÖLDMŰVES 1988. május Й. VADÄSZAT • HORGÁSZÁT • VADÄSZAT • HORGÁSZÁT • VADÄSZAT • HORGÁSZÁT • VADÄSZAT • HORGÁSZAT • VADÁSZAT Az előkészület jegyében Ä Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járásban 139 ezer hektár vadászterü­leten, huszonnyolc vadásztársaságban Bsszesen 1005 vadász gondoskodik a vad neveléséről, illetve védelméről. Az utóbbi négy esztendőben — a trófeákat minősítő, egyre több és „fé­nyesebb“ érem is bizonyltja — ered­ményesebb lett a vadgazdálkodás. A Szlovákiát Vadászok Szövetségének Járási bizottsága e szervezeti élet ak­tivizálásával a felelősségteljesebb munkavégzésre való ösztönzéssel és új szervezési Intézkedések bevezeté­sével lényegesen Javította a vadász­­társaságok tagjai munkájának minő­ségét. Ugyanakkor csökkent az orv­vadászok és a szövetség alapszabály­zatát megsértők száma. Az elmúlt évben közit! 4U ezer kg vadhús szállításával huszonhat száza­lékkal túlteljesítették előirányzott tervüket. Az Uzapanyiti (Uzovská Pa­nica) Vadásztársaság 2 ezer 567 kg vadhússal — messze maga mögött hagyva a többieket — lett az első. Tavaly, a vadállomány selejtezése so­rán 11 szarvast, 401 őzet, 570 vad­disznót, 92 mezei nyulit. 267 fácánt és 2 muflont ejtettek el. A nyulak és fácánok kilövési tervét mindössze 53 százalékra teljesítették, de ennek kü­lön története van. A vadszámláló fel­mérés szerint a nagyvad (a szarvas húsz-, a vaddisznőállomány pedig negyvenszázalékos) túlszaporodása jelentősen, de Inkább ijesztően csök­kent az aprővad, s ezen belül a va­dászati szempontból is jelentős szár­nyas vad száma. A költöző förjek közül egyre ke­vesebben térnek vissza Az állandó védelem alatt állá fognlvállomány alig haladja meg a féíezret, miután eddig legmagasabb létszámának húsz százalékára fogyatkozott, elsősorban a monokultúrás, nagytáblás mezőgaz­dasági mővelés következményeként. Elszaporodásuk érdekében — a nytlt (hőjmezőkön védő- és etetőhelyek ki­alakításával — a vadászok tehetnek a legtöbbet. Ezen a tájegységen a legjobban elterjedt és a legjelentő­sebb szárnyas vad a fácán, amelynek állománya a természetes környezet változása (a mocsaras területek !e­­csapolása, valamint a patakszabálvo­­zások során a cserjés aljnövényzet­ben gazdag zöldövezetek megszűné­sei. a természetes szaporodás felté­teleinek beszűkülése, a megfelelő gondozás, óvás hiánya miatt — mint­egy 35 százalékkal csökkent. Csupán a söríi aljnövényzetű erdőkben és a nagyobb nádasokban maradt meg, ahol legjobban védve van az időjá­rás és a ragadozók ellen. A tervezett 6 ezer 500 darabbal szemben a jelen­legi törzsállomány még a kétezret sem éri el. Létük veszélybe került. Szinte az ntoisú órában született meg a terv agy fácánnevelde-telep kialakítására. A Bátkai (Batka) Va­dásztársaság területén lévő Zsfpi kat­lanban 1170 hektáron (ebből 252 ha erdős rész, 636 ha szántó és legelő, a többi vízfelület), takarénövényzet­­ben gazdag, cserjések és tűlevelű fák környezetében, ahol a vízforrások so­kasága télen sem fagy be, épültek fel a létesítmények. Itt évente átlag­ban kétezer fácáncsibe felnevelésé­ről gondoskodnak. A tartós állomány­­növeléshez azonban nem elegendő csupán a szaporításukrúl gondoskod­ni. Ez egymagában kétségkívül ke­vésnek bizonyulhat, amennyiben az érdekelt vadásztársaságokban (a me­zőgazdasági üzemekkel összehangol­tan) nem látnak hozzá sürgősen a szárnyasvad természetes környezete minőségének a javításához. Az óvó-, búvó- és etetőhelyek kialakítása ér­dekében, ahol csak tehet; fásítani, cserjésíteni kell. Továbbá kis terüle­teken a kukoricaszárat szórványok­ban lábon kellene hagyni tavaszig. A takarmánynövények begyűjtése ide­jén pedig ajánlatos volna kihajtani (elriasztani) a szántóföldek, rétek, kaszálók növényzetében fészkelő és megbúvó apróvadat. Számtalan föl­dönfészkelő madarat „kaszálnak le" évenként. Tavaly például a drienóanyi mező­ségben, egy hónappal a vadászidény előtt 540 fácánt engedtek szabadon a természetbe. Mire a kilövésre és az ezzel egybehangolt vadszámlálás­ra sor került, csupán 40 szárnyas va­dat találtak, a többi — megfelelő természetes védöhely és mesterséges védelem hiányában — elpusztult!... A mezőgazdasági üzemek minden évben tetemes vadkárról tesznek je­lentést. Még mindig a vaddisznók okozzák a legtöbb gondot. A vadász­­társaságok nem fizethetnek vadkár­­térítést. de tagjaik rendkívül sokré­tű tevékenységükkel (az erdőgazda­ság részére például 72 ezer facseme­tét ültettek ki) a munkacsúcs ide­jén nagymértékben enyhítik a gazda­ságok munkaerőgondjait. A vadnevelés szempontjából talán leglényegesebb a télt takarmánykész­let biztosítása. A járás vadásztársa­ságai teljes egészében önellátók ezen a téren, összességében 8d hektár ta­karmánykeverékkel bevetett „vadföl­dön“ termesztett takarmánynövénnyel és mintegy 150 hektárnyi rétterület (erdei tisztások) kaszálásával az el­­műit évben 163 tonna erőtakarmányt, 182 tonna tömegtakarmányt és 176 tonna erdei terméket (főleg makkot) gyűjtöttek össze, illetve használtak fel a vadak téli etetésére. A vadnevelés legfontosabb tavaszi­­nyári teendői közé tartozik az ete­tők, sózók javítása és feltöltése, a cserkészutak tisztítása és a téli ta­karmánykészlet biztosítása. A felada­tokat arányosan osztják el az egyes vadásziársaságok tagjai között, s azo­kon belül minden egyes vadász név­re szólóan megkapja a saját teendő­jét. Jelenleg я vadásztársaságok ber­keiben a járási konferenciára és az SZVSZ V. kongresszusára való érté­kelő előkészületek folynak. Ezek tisz­teletére a vadászok értékes kötele­zettségvállalásokat ajánlottak fel, amelyek teljesítésének kiértékelésére az esztendő végén még visszatérünk. KORCSMAROS LÄSZLÖ ■л Trófeák (Böjtös János illusztrációs felvétele) Május Vadtenyésztés, vadvédelem. A va­dásztársaságok tagjainak ez a hónap adja az esztendő legváltozatosabb munkáját. A vad tartózkodási helye ugyanaz, mint az előző hónapokban volt, a pár nélküliek és meddők azonban kóbor életet folytatnak. Valamenyi szárnyas és szőrmés vad e hónapban már fias. Az őzsuta bor­­jazásban van (1—2 ivadék), a zerge ellik (1—2) a vadkocának is mala­cai vannak. A mezei nyúl fiadzása is tart (3—5 nyúlfij. A hiúznak köly­­kei vannak (3). A vidra is kölykezik (3—7). A szárnyasok valamennyien a költéssel vannak elfoglalva. A már ritka és védet túzok szintén május­ban költ (2 tojást). Szervezetten tartózkodjunk- a va­dászterületen, mert folytatnunk kell a kártevő ragadozók, kóbor kutyák és macskák elleni védekezést. A fias ragadozók valóságos csapásai a vad­állománynak, mivel a beállt szaporu­lat miatt rá vannak utalva a nagyobb pusztításokra. A fácánosok körül fő­leg a héja és karvaly kártevéseitől kell tartanunk. Fajdállománnyal bíró területeken főként az ölyv veszélyes. A varjúte­lepek állandó látogatás tárgyát ké­pezzék a vadászterületeken. A szőr­més ragadozók és a düvadak búvó­helyei után szüntelen kutatni kell. Közvetlen kaszálás előtt vizslával jől kutassuk át a herét, hogy a süldőket és a nyugtalanltás ellenére ott fész­kelő fácánt, foglyot megmentsük a kaszától. A fészkeket jelöljük meg földbe dugott karóval, hogy ez a rész talpon maradjon. Májusban folytatjuk a vadgazdasá­gi berendezések javítását és újakat hozunk létre. Fertőtlenítjük az etető­ket és újra töltjük a sózókat. A vadászható vad. Májusban Szlo­vákia területén az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának a vadfajok vadászati idejéről, módjáról és feltételeiről szóló 1975/ 172-es számú hirdetménye értelmében a következő vadfajok vadászhatők: róka, nyestkutya, görény, hörcsög, ür­ge, varjú és a szarka. Május 15-én befejeződik a vadpulyka vadászata. Május 16-től lőhető az őzbak. A vadásztörvények és szabályok, valamint a vadászetika gyakori durva megsértése miatt figyelmeztessük vadásztársainkat, hogy az özbakra csak a vadászati engedélyben feltün­tetett adatoknak megfelelően szabad vadászni, őzre és valamennyi csülkös vadra tilos söréttel, szatymávai és vá­gott ólommal vadászni. Az önálló és elismert fácánosokban vadászható a borz, sün, menyét és a sirály. Héjakosarak alkalmazásával befogható a héja, egerészölyv és a gatyás ölyv. A tartósan és alaposan körülkerített szőlőkertekben a nyúl egész évben lőhető, ám a nyulakat csak a vadgazda és a vadőr lőhett ki. A vadászati jog gyakorlása. Azok a kötelezettségek, amelyek a vadá­szati jog gyakorlásából, a vadgazdál­kodás előírásaiból, valamint a vadá­szati etikából erednek, minden va­dász számára mérvadóak. A törvény felhatalmazza a mező­gazdasági és élelmezésügyi minisztert arra, hogy indokolt esetben megyál­­toztassa a védelem idejét, módját és feltételeit. Ezért szükséges, hogy min­den vadász figyelemmel kísérje a szaksajtóban bizonyos időszakonként megjelenő hirdetmény tartalmát. Bakkor. A2 őzbak készíti: agancsdörzsőlésével és jelzőmirigyének vála­dékával sorban megjelöli tanyája körül a bokrokat meg a fiatal fákat, így mintegy láthatatlan kerítést képez élőhelye körül, s ezzel tudomására hozza más, arra kószáló bakoknak, hogy azt a tanyát és környékét ő uralja. Bakkötés. Az elejtett őzbak négy lábának összekötése olyan formában, hogy agancsos feje a két elülső lába közé kerüljön, mert szállításkor értékes agancsa így kevésbé ütődhet. Nagykoponyás trófea. Az agancsos vad trófeájához tartozó koponyarészt ízlés szerint nagy- vagy kiskoponyás formában szokás levágni. Nagykopo­nyás trófea az, amelyiken az orrcsont Is rajta van. Ez azonban nem egyen­lő az egészkoponyás trófeával, amikor a lefőzött és kikészített koponyából semmit sem fűrészelnek le. (A. ).) EGY KÖZSÉG - KÉT ТАГ .r IC i Я ' :; A* SZVSZ Nyárasdi (TopoTníky) Vadásztársaságának évzáró taggyűlésén nemcsak az eddigi eredménveket és fel'elt hiá­nyosságokat értékelték, illetve ismertették, hanem kitűzték az idei konkrét feladatokat, hogy megteremtsék a sikeres vad­­gazdálkodás és környezetvédelem nélkülözhetetlen feltételeit. Varga Gynla, a társaság elnöke beszámolójában hangsúlyoz­ta. hogy a kezdeti sikerek, biztató eredmények után terüle­tükön az időjárás és a Kis-Duna magas vízállása nem nagyon kedvezett a vadgazdálkodásnak. ÄZ említett okok miatt csökkent a foglyok, a fácánok és őzek száma, mert az állatoknak nem voltak meg a megfelelő szaporodási feltételeik. A vegyszerezés és a nagy arányú gé­pesítés ts egyre nagyobb mértékben veszélyezteti az apró­­vedat. A problémák ellenére tavaly jelentősen nőtt a nyúl­­állomány száma, ami a vadászatok sikerében és az élőállat­befogásban Is megmutatkozott. A negyventagú vadásztársaság a vadnevelés és vadvédelem mellett a közhasznú létesítmé­nyek fejlesztéséhez is aktívan ‘hozzájárult. Természetesen azonban a vadgazdálkodással kapcsolatos tennivalóikat vé­gezték el mindenekelőtt: felújították az etetőket, társadalmi munkában növelték a szélvédő erdősávok területét. Vadneve lés céljából Modrankáből fácánokat vásároltak. 4 Tóth Nándor vadgazda elégedetten állapította meg. hogy a társaság aktívan kivette részét a vadvédelemből. Igaz, hogy az Idei enyhébb tél nem tette annyira próbára a vadászokat, mint a korábbi, ám ennek ellenére a tagság becsületesen ellátta a takarmányozással kapcsolatos teendőit. 'A vadásztársaság tagjai több kártevő szarkát, öl у vöt és egyéb ragadozót ejtettek el. Összesen hat vadászatot szervez­tek, melynek során 169 fácánt és 358 nyulat lőttek a társa­ság tagjai. Az őz, Illetve a szarvas kilövését nem nagyon szorgalmazták, mivel az előzetes számlálás a tervezettnél ki­sebb állományszámot mutatott. Három rókát Is eleitettek. Területükön vaddisznó is található, azonban egyet sem sike­rült puskavégre kapni. A vadhúseladási tervüket ugyan nem teljesítették maradék­talanul, de rendkívül sikeres volt az élónyúlbefogás: a terve­zeti 100 darabbal szemben 187 darabot értékesítettek, s Így elsők lettek ezen a téren a Járásban. A vadászatból származó tervüket teljesítették. Kedvezően értékelhető, hogy az utóbbi időszakban semmi­lyen baleset, rendellenesség vagy komolyabb szabálysértés nem történt, ami e tagság fegyelmezettségét s megfelelő szak­értelmét igazolja. A tanácskozás vitájában több Javaslat, értékes szakvéle­mény hangzott el. Az elfogadott munkaterv, illetve határo­zati Javaslat egyértelműen a vadállomány csökkenésének megakadályozását, főleg a fácánok, foglyok, özek és nyulak számának a növelését szorgalmazza. Vérfrissítéa céljából Modránkából legalább száz darab fejlett fácánt vásárolnak. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kártékony raga­dozók kilövésére, az apróvad védelmére és etetésére. Társa­dalmi munkában az őzek és szarvasok részére újabb három etetőt létesítenek. Területüket igyekeznek megóvni az orv­­vadászoktól. A vadásztársaság tagjai az Idén tovább szeretnék növelni közhasznú tevékenységüket: újabb területekkel bőví­tik az erdősávokat. Illetve a cserjéseket; facsemetéket ültet­nek ki, s a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalókról sem feledkeznek meg. Közős munkával megszervezik a va­dászlak padlózatának a felújítását, s az idén sem marad el e hagyományos vadászbál. Természetesen azonban a vadgaz­dálkodással kapcsolatos feladatok elvégzése marad továbbra is az előtérben. A Szlovákiai Horgászok Szövetségének Nyárasdi Alapszer­vezete tagjainak Igyekezete arra irányul, hogy a lehetősé­gekhez mérten kedvező feltételeket teremtsenek az állomány­nak, s fgy elősegítsék a munka utáni megérdemelt aktív pi­­nehésnek, a horgászatnak a fejlesztését. Ennek során a szer­vezeti munka folyamatosságára, a határozatok következetes megvalósítására, a vezetőség és a tagság aktivizálására töre­kedtek az elmúlt időszakban. Igyekezetük nem minden eset­ben járt sikerrel — derült ki Vermes Béla szervezeti elnök­nek az értékelő beszámolójából. Az elért eredményeknél még nagyobb sikereket könyvel­hettek volna el, ha a tagság és a vezetőség kezdeményezőb­ben áll hozzá a feladatok teljesítéséhez. Pozitív eredménynek minősíthető, hogy az ellenőrzések megszigorításával csökkent az engedély nélkül horgászók száma. A halállományról való gondoskodás terén szép sikereket értek el. Tavaly e 45 hek­­tárt kitevő vizeikbe több mint két tonna ivadékot: pontyot és egyéb halfajt telepítettek, mellyel kedvező feltételeket teremtettek a sikeres zsákmányszerzéshez. Nagy Tivadar példés tevékenységével további 3—4 ezer pontyivadékot mentettek meg a szennyezett kanálisból a halas* tóba. Horgászvlzelk természetes és mesterséges halbősége számottevő. A rendszeres halcsííásból és a szaporulatból vi­szonylag tekintélyes halmennyiség található a horgászvizek­­ben. A halgazdálkodás eredményeivel azonhan Így sem elé­gedettek, mivel a vendéghorgászok saját alapszervezetiikben tüntetik fel a kifogott hal mennyiségét. A jövőben a horgász­társakat pontosabb nyilvántartás vezetésére igyekeznek rá­bírni. Az elmúlt évben tagonként átlagosan 21 kg zsákmányt könyvelhettek el. A vezetőség a kezdeti problémák ellenére sikeresen megszervezte a horgászversenyt, amely Iránt nagy volt az érdeklődés. A elnöki beszámoló tárgyilagos nyíltsággal mutatott rá az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokra. Az elnök meg­állapította, hogy a sporthorgászoknál több szabálysértést ész­leltek. Számos esetben a megengedett 1—2 horgászbot he­lyett 4—5 bottal, horoggal ült a vízparton egy-egy horgász. A hiányosságok kiküszöbölése céljából változtatnak az ellen­őrzések módszerén, s újjászervezik a fegyelmi bizottságot A 136 tagú szervezet szintén bekapcsolódik a faluszépftésl és környezetvédelmi tennivalók végzésébe. A szocialista ver­seny is eredményesnek bizonyult, bár a felsőbb szervek kép­viselőitől nem minden esetben kapták meg a kívánt támoga­tást. Tóth Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette a kővetkező időszak legfontosabb feladatait. Orbán Ferenc arról számolt be, hogy a tervezett bevételi tervüket nem tel­jesítették, ami a létszámcsökkenéssel magyarázható. Az SZVSZ V. országos kongresszusa tiszteletére tovább nö­velik a szervezeti aktivitást. Fő feladatuknak a hamisításhoz szükséges ivadékmennyiség biztosítását tekintik Előirányzott feladataik becsületes teljesítésével akarják köszöntéül az or­szágos kongresszust. KRASCSENICS GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents