Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-06 / 18. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1Э88. május 8. Tehenészet - hullámvölgyben A mezőgazdaság szocialista átépítése utáni években az el­ismerés hangján emlegették a leleszi (Leles) Május 1. Egysé­ges Földműves-szövetkezet szarvasmarha-tenyésztésében végzett munkát. Nem csoda, hogy távoli vidékről, még Nyu­gat-Szlovákiából is érkeztek kí­váncsiskodók az ottani eredmé­nyek tapasztalására. Elég gyak­ran rendeztek Lelsszen szak­mai értekezletet, bemutatót. Nem érdemtelenül kapta meg a szövetkezet a Munka Érdem­rendet. Am a sok villogás után bosszú évekig stagnált a szö­vetkeze! ä'lattenyésztésc. Le­lesz hallgatásba burkolódzott. A nagy csendben lassan fele­désbe merültek a hajdani szép sikerek. Feledésbe merült a te­henészet is. Az utóbbi évtized­ben a szövetkezet állattenyész­tési ágazata veszteséges volt, tavaly pedig akkorát bukott, .hogy ehhez hasonlót nemhogy itt, de még a szövetkezeti moz­galomban sem jegyeztek íel. Az évekig tartó sikertelenség felszámolására a szövetkezet akkori vezetősége egész sor Intézkedést hozott. Pl. felépí­tettek egy korszerűnek mon­dott tehenészeti telepet. Noha a telep építését a szövetkezet­ben sokan nem Jó szemmel nézték, lassan betelepítették ál­latokkal. Az új isktállókban az eredmények tovább romlottak, aminek következtében újabb In­tézkedéseket valósítottak meg. Az állattenyésztésben dolgozó vezetőket, de a gondozők-fejők közül Is sokat lecseréltek. 'Az elmúlt évben az állatte­nyésztés szakaszán 4,6 millió koronát tett ki. A veszteség okait néhány számadattal sze­retném illusztrálni. A tejnek li­terjét 11,71 korona önköltség­gel termelték és 3,57 koronáért értékesítették. Az eladott tej­nek mindössze 52 százalékát • vásárolták fel első osztályban, 6,3 százaléka pedig nem felelt meg a szabványnak. Az új te­henészeti telepen egyedenkénti évi átlagban mindössze 1780 li­ter tejet fejtek. De a marha­hizlaldákban is nagyon kicsi volt a napi súlygyarapodás. Az új tehenészeti teleppel kapcsolatban kikértem dr. Reso Rudolf körzeti állatorvos véle­ményét. A kérdésemre így vá­laszolt: — Az az Igazság, hogy az új tehenészeti telepen az istál­lókban nem biztosították az alapvető állategészség-ügyi kö­vetelményeket, ami nagy baj. Továbbá télen az épületet le­hetetlen kifűteni, ami szintén hátrány, A legnagyobb problé­mát azonban az emberekben lá­tom. Részben azért, mert nem biztosítottak elegendő mennyi­ségű és legalább közepes mi­nőségű takarmányt az állatok­nak. A rossz takarmány miatt az állatok kondíciója lerom’ott és gyakoriak a megbetegedé­sek. Az ilyen állománytól jó termelékenység aligha várható. A takarmányvizsgálatokból ki­derült. hogy ezek nem felel­nek meg a követelményeknek. A szenázs például végképp al­kalmatlan volt a tehenek ta­karmányozására. Továbbá foly­tatnám a sort a nagyon laza munkafegyelemmel, a nemtörő­dömséggel. A vezetők, gondo­zó-fejők nincsenek anyagilag ösztönözve a termelésben. Ré­szemről ezeket a hiányosságo­kat tapasztaltam napról napra. Az átszervezés után Palágyi Ferenc lett az állattenyésztés szakaszán a főágazat-vezető. Kérdésemre így válaszolt: — Mint minden hasonló jel­legű új te’epen, itt Is elsősor­ban a tehénállomány feljavítá­sa, a megfelelő egyedek kivá­lasztása a döntő feltétele a tej­termelés növelésének, végső so­ron pedig a korszerű állatte­nyésztés alapjai megteremtésé­nek. De az elért eredmények, sok-sok tényező függvényében, a szakszerű gondozásnak, a megfelelő takarmányozásnak, a mindennapi odaadó munkának a záloga. Az állattenyésztés fejlesztési programjának mi­előbbi megvalósítása érdekében az új tehenészeti telepen is a tervek teljesítése eléggé sokré­tű és bonyolult tennivalókat jelölt ki e jelentős gazdasági üzemág számára. Az alábbiakban az eredmé­nyek. a jelenlegi helyzetkép is­meretében vegyük közelebbről szemügyre, hogy az állatte­nyésztés miként halad az össz­pontosítás és a szakosítás, va­lamint a korszerű ipari mód­szerek meghonosításának útján. Az lntenzlfikálásl program szerint a’leleszi szövetkezetben a terv 600 darab tehénnel szá­mol. a valóságban az első ne­gyedév végéig azonban csak 513 darabot tartottak nyilván. — Tehénállományunk kiöre­gedett, sók köztük a meddő. Ezért hozzáláttunk a tehenek selejtezéséhez Már 1987-ben 305 darabot selejteztünk ki. Mi­vel teheneink leukőzisban szen­vednek, az idei első negyedév­ben Is már 85 darabot kiselej­teztünk. A selejtezést tovább folytatjuk Az állatorvosok, li­léivé a szaporodásbiológiai technikusok aprólékos vizsgá­latok alapján megállapították, bogy a 322 tehén közül mind­össze1 88 darab volt vemhes, 87 fedeztetett, 67 tehén egyálta’án nem volt fedeztetve az ellés utáni 60 napig, de találtak 80 darab meddő tehenet is — mondotta Palágyi Ferenc. Ez év első negyedévében a tejtermelésben további romlás mutatkozott, mert tehenenkén­­ti napi átlagban csupán 3,93 li­ter tejet adtak el a tejüzem­nek. Az első negyedévi terv 222 ezer liter tef értékesítését irányozta elő, a valóságban csak 167 ezer litert adtak el, ami 75,4 százalékos tervtelje­sítésnek felelt meg, a lemara­dás 54 ezer 631 liter volt. A tejnek literjét 3,47 koronáért értékesítették, ami annyit je­lent, hogy elég gyenge volt a tej minősége. Az -első negyed­évben mindössze 15 ezer 245 liter tejet értékesítettek az első osztályban, mintegy 18 ezer 833 liter nem felelt meg a stan­dard követelményeknek. A nem standard tejnek literjéért csu­pán 9,09 koronát kaptak, így a szövetkezet 24 ezer 744 koro­nával károsu't. Az alacsony zsírtartalom és egyéb okok miatt további 21 ezer 431 koro­nát vont le a tejüzem. Mint ahogyan azt az első ne­gyedév eredményei is igazol­ják. messze elmaradtak a köve­telményektől. Viszont arról is meggyőződtünk, hogy a veze­tők és dolgozók mindent elkö­vetnek, a siralmas helyzet ja­vítása érdekében. Persze, a fel­adat megoldása rendkívül sok­rétű, sürgető intézkedéseket tesz szükségessé. Ma a gyenge hozamot egyfelől a meglévő alapállomány gyenge termelő­­képességével indokolják, de amikor távlati tervről beszél­nek, számolnak a már megkez­dett, s a jövőben folytatódó sa­ját szaporulat termelésbe állí­tásával. Valóban Igaz, hogy a gyen­ge termelékenységű állomány­tól nem várhattak kimagasló eredményeket. Tavaly például a dargovt szövetkezetnek 117 üszőt adtak át felnevelés céljár ból. Az idén már onnan kap­ták vissza a vemhes üszőket, Másrészt volna pénzük előhasi üszők vásárlására, de sajnos az országban sehol sem tudnak beszerezni. Az állomány kicse­rélésével sokat javulhat a hely­zet. Ami a tenyésztés műszaki munkafolyamatát illeti, itt is több lényeges megoldásra van szükség. — Az új tehenészeti telepen csak az ellésig tartjuk a tehe­neket. Az ellés után a régi is­tállókba helyezzük át. A nö­vendék állatokat pedig a han­gárszerű istállókban tartjuk majd — mondotta a főágazat­­vezető. Noha a tehenészeti telepen takarmánykeverőt' is építettek, ez nem úgy működik, ahogyan annak : kellene. Az istállókban továbbra is nagy. gondot jelent az alapvető higiéniai előírások betartása a rossz építészeti megoldások miatt. Ami pedig a szabadtartásos istállók higié­niai állapotát illeti, el kell mondani, hogy ezzel kapcsolat­ban már nem a helytelen épít­kezés, hanem a hanyagság em­líthető. Befejezésül hadd idézzem Pa­lágyi Ferenc főágazatvezetőt: — Rohamos javulást várunk azoktól az intézkedésektől, me­lyeket az utóbbi időben valósí­tottunk meg. A tejüzem szak­embereinek segítségével az új tejminőségi szabvánnyal kap­csolatban továbbképző tanfolya­mokat szerveztünk1 a tehené­szetben dolgozók számára. Oj javadalmazást vezettünk be mind a gondozók, mind a fe­jők részére. Elvárjuk a szö­vetkezet vezetőségétől, hogy az ágazat részére biztosítsa az elegendő mennyiségű és kiváló minőségű takarmányt. mert enélkül nagyon nehéz lesz a hullámvölgyből kilábalni. ILLÉS BERTALAN Az új tehenészeti telep (Bogoty János felvétele) JÓ ÜTEMBEN ÉS MINŐSÉGBEN Tervszerűen, zökkenőmente­sen, az agrotechnikai határidő­ben és jó minőségben végzik a tavaszi munkákat a Várkonyi (Vrakúň) Efsz-ben. Ez pedig nemcsak a kedvező időjárás­nak, hanem a jobb irányítás­nak, a gépek megfelelő műsza­ki állapotának és maximális ki­használásának tulajdonítható. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban elsőként vé­gezték el az árpa és a kora tavasziak vetését. Gáspár Sán­dor, a szövetkezet növényter­mesztési ágazatvezetője elmond­ta, hogy valamennyi szántó­földi munkával jóval előbbre vannak, mint tavaly. A fejtrá­gyázás ütemével és a vegysze­rezéssel sem volt eddig fenn­akadás. Munkájuk eredménye hamar megmutatkozott. Április első hetében 110 hektáron, egyenletesen kelt ki a tavaszi árpa. Olyan fajtákat választot­tak, amelyek szára szilárd s megdőlésre nem hajlamos. Le­vél- és talajvizsgálatok alapján végzik a növényvédelmet. Leg­alább 5.5 tonnás hektárhozam­mal számolnak a sörárpa mi­nőségj követelményei betartá­sa mellett. Száztíz hektáron ugyancsak elsők között végeztek a cukor­répa. vetésével. Megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek a szakszerű talaj-előkészítésnek, a vetési technológia szigorú betartásának, hogy hektáron­ként legalább 100 ezer egyed­­szám biztosításával elérjék a 40 tonnás hektárhozamot. A minőség, a magasabb cukortar­talom elérése érdekében a la­boratóriumi vizsgálatok ered­ményei szerint végzik a cukor­répa tápanyagpótlását, a ügyel­nek a foszfor és kálium helyes arányának betartására. Tavaly ennek a módszernek az alkal­mazása a járásban a legjobb cukortartalom elérését eredmé­nyezte. A hozamnövelés érde­kében az öntözhető területre az Inrnnát, még a nem öntözhető területre a szárazságtűrő Ari­­mőnát vetették. sál több takarmányt nyerhet­nek. A szövetkezet dolgozói gon­dosan készítették elő a szemes kukorica magágyát: Amint a talajhőmérséklet vetőmélység­ben elérte a 10—12 C-fokot, máris rajtoltak a vetőgépek. Háromszázhetven hektáron a BKR-rend szerben termelik a szemes kukoricát, amely a múlt években Igazolta létjogosultsá­gát. A rendszer biztosította a megfelelő hibridvátasztékot. A szakszerűbb, zavarmentesebb vegyszerellátásnak köszönhe­tően kedvezően alakult a ku­korica hektárhozama. Az idén is 6,9 tonnás átlag elérését ter­vezik. Közel 100 hektáron vetik el a silókukoricát, amelyből 44,5 tonnás hektárhozamot sze­retnének elérni. Az ágazatvezető elégedetten beszélt az őszi vetések és az évelő takarmánynövények álla­potáról. A búza 390 hektáron rendkívül jől telelt, sűrű, egész­séges az állomány. Az eddigi fejlettségi fokból ítélve köny­­nyen teljesíthetik a 6,3 tonnás hektárhozamot. Bíztató az éve­lő takarmánynövények, főleg a lucerna fejlődési állapota is. Sokkal kedvezőbb a tavalyinál. Lucernából előreláthatólag szá­raz anyagban számítva teljesít­hetik a 10 tonnás hektárhoza­mot. Szorgalmas munka folyik a szö­vetkezet zöldségkertészetében ts. Az ütemtervet valamennyi munkával tartani tudják. Jól kihasználták a korai tavaszo­­dést, biztosították a szükséges mennyiségű, és minőségű pa­lántákat. Ígéretes a paprika- és a paradicsompalánta, de a 18 hektáros dinnyekertészetet is jé minőségű, edzett palántával láthatják majd el. Amint az idő­járás engedi — május elején —, hozzálátnak a dinnye kiül­tetéséhez. Gáspár elvtárs azonban ke­vésbé elégedett a vegyszerellá­tással. A tervezettnél kevesebb gyomirtó és gombaölő szer áll rendelkezésükre. Az utóbbiak­ból a tavalyitól többre lenne szükségük, mivel az enyhe tél kedvezett a gombabetegségek és a gyomnövények elszaporo­dásának. Különösen az egyszi­kű gyomok irtásához hiányzik a Duál. Az agronómus azt is elmondta, hogy a szövetkezet vezetősége a tavaszi munkák folyamatossága érdekében vala­mennyi szakaszon megteremtet­te az ösztönző javadalmazás feltételeit, ami az agrotechni­kai határidők betartása mellett kedvez a dolgozók bérezésé­nek is. Lemaradás sehol sincs, mindenütt előbbre vannak a ta­vaszi munkák első szakaszával, mint tavaly, s ez kedvező fel­tételeket teremthet a tervezett termelési feladatok teljesítésé'-' hez, sőt túlteljesítéséhez. KRASCSENIC3 GÉZA’ A tervezett határidőre végez­tek a tavaszi keverékek vetésé­vel és zabbal keverve 50 hek­táron jő talajba került a lucer­na. Előnye, hogy a zab nem árnyékolja be úgy a lucernát, mint az árpa, így egy kaszálás­Az idén jó ütemben haladtak a tavaszi munkák (Macsica Sándor felvételei) EREDMÉNYEK AZ ÚJ MUTATÓK TÜKRÉBEN SERTÉSTENYÉSZTÉS Az elfogadott intézkedéster­vezetek végrehajtása jóvoltából a sertésállomány a múlt évben — a január elsejei adatokat fi­gyelembe véve — 1S2 ezer 700, ezen belül a kocaállomány 5300 darabbal növekedett. A szocialista szektorban a múlt évben 5,2 százalékkal, az­az 147 ezer 700 darabbal több malacot sikerült felnevelni an­nak ellenére, hogy az egy ko­cára számított malacnevelás csökkent. A hízósertések átla­gos napi tömeggyarapodása (0,54 kg) és vágótömege (115 kg) az előzó év szintjén ma­radt. Ugyanakkor az élve szü­letett malacok 6,4 százaléka hullott el. Szlovákiai átlagban egy kocára számítva 17,25 da­rab malacot neveltek fel, a legjobb eredményt a Közép­­sz'ovákiai körűiét mezőgazda­­sági nagyüzemeiben (17,81 db) érték el, s ebben a kerületben volt a legkisebb malacelhullás is (5,5 százalék). Egy kocára számítva a Szlo­vák Szocialista Köztársaságban a múlt évben átlagosan — az előző év valóságához viszonyít­va — 34 kilogrammal kevesebb (1521 kg), a CSSZK-hoz képest podig 187 kilóval kevesebb ser­téshúst vásároltak fel, ami szintén nagy termelésfejleszté­si lehetőségekre utal. Az egy kocára számított sertéshús-fel­vásárlás csak a Közép szlová­kiai kerületben növekedett (5 kg), a Kelet-szlovákiai kerület­ben 63, a Nyugat-szlovákiai ke­rületben pedig 36 kilóval csök­kent. E tekintetben a legtöbb húst a Dolný Kubín-1 (1865 kg), a Prievídzai (1789 kg) és a Banská Bystrica-i (1781 kg), a legkevesebbet pedig a Stará Lubovüa-i (1032 kg), a Barde­jov! (1067 kg) és a Žilina! (1136 kg) járásban vásárolták fel. Sajnos, a múlt év végén is előfordult, hogy a hízósertése­ket könnyebb vágólömegben értékesítették. Például decem­ber harmadik dekádjában a Vranovi járásban az átlagos vágétömeg 93, a Galántai (Ga­lante) járásban 95, a Losonci (Lučenec) és a Svidníki járás­ban pedig 97—97 kilogramm volt. Vannak azonban ellenpél­dák is: Trenčíni járás (122 kg), Dolný Kubín-í járás (124 kg). A tervezett sertéshús-felvá­sárlást a mű't évben csak 98,9 százalékra sikerült teljesíteni, a lemaradás 2871 tonna volt, de az előző év valóságához vi­szonyítva még így Is 7800 ton­nával többet vásároltak fel. Az előhizlaldákban és a hiz­laldákban egy kiló tömeggya­rapodás eléréséhez 3,53 kiló abraktakarmányt használtak fel, ami az előző év valóságá­hoz viszonyítva 0,12 kllőval kevesebb, ugyanakkor a Cseh Szocialista Köztársasághoz ké­pest 0,06 kilóval több. A nyolcadik ötéves tervidő­szak első két évében 38 ezer 500 sertésférőhelyet sikerült áladni, ami a tervfelndat 111 százalékos túlteljesítését jelen­ti. (blm) \

Next

/
Thumbnails
Contents