Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-05-06 / 18. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1Э88. május 8. Tehenészet - hullámvölgyben A mezőgazdaság szocialista átépítése utáni években az elismerés hangján emlegették a leleszi (Leles) Május 1. Egységes Földműves-szövetkezet szarvasmarha-tenyésztésében végzett munkát. Nem csoda, hogy távoli vidékről, még Nyugat-Szlovákiából is érkeztek kíváncsiskodók az ottani eredmények tapasztalására. Elég gyakran rendeztek Lelsszen szakmai értekezletet, bemutatót. Nem érdemtelenül kapta meg a szövetkezet a Munka Érdemrendet. Am a sok villogás után bosszú évekig stagnált a szövetkeze! ä'lattenyésztésc. Lelesz hallgatásba burkolódzott. A nagy csendben lassan feledésbe merültek a hajdani szép sikerek. Feledésbe merült a tehenészet is. Az utóbbi évtizedben a szövetkezet állattenyésztési ágazata veszteséges volt, tavaly pedig akkorát bukott, .hogy ehhez hasonlót nemhogy itt, de még a szövetkezeti mozgalomban sem jegyeztek íel. Az évekig tartó sikertelenség felszámolására a szövetkezet akkori vezetősége egész sor Intézkedést hozott. Pl. felépítettek egy korszerűnek mondott tehenészeti telepet. Noha a telep építését a szövetkezetben sokan nem Jó szemmel nézték, lassan betelepítették állatokkal. Az új isktállókban az eredmények tovább romlottak, aminek következtében újabb Intézkedéseket valósítottak meg. Az állattenyésztésben dolgozó vezetőket, de a gondozők-fejők közül Is sokat lecseréltek. 'Az elmúlt évben az állattenyésztés szakaszán 4,6 millió koronát tett ki. A veszteség okait néhány számadattal szeretném illusztrálni. A tejnek literjét 11,71 korona önköltséggel termelték és 3,57 koronáért értékesítették. Az eladott tejnek mindössze 52 százalékát • vásárolták fel első osztályban, 6,3 százaléka pedig nem felelt meg a szabványnak. Az új tehenészeti telepen egyedenkénti évi átlagban mindössze 1780 liter tejet fejtek. De a marhahizlaldákban is nagyon kicsi volt a napi súlygyarapodás. Az új tehenészeti teleppel kapcsolatban kikértem dr. Reso Rudolf körzeti állatorvos véleményét. A kérdésemre így válaszolt: — Az az Igazság, hogy az új tehenészeti telepen az istállókban nem biztosították az alapvető állategészség-ügyi követelményeket, ami nagy baj. Továbbá télen az épületet lehetetlen kifűteni, ami szintén hátrány, A legnagyobb problémát azonban az emberekben látom. Részben azért, mert nem biztosítottak elegendő mennyiségű és legalább közepes minőségű takarmányt az állatoknak. A rossz takarmány miatt az állatok kondíciója lerom’ott és gyakoriak a megbetegedések. Az ilyen állománytól jó termelékenység aligha várható. A takarmányvizsgálatokból kiderült. hogy ezek nem felelnek meg a követelményeknek. A szenázs például végképp alkalmatlan volt a tehenek takarmányozására. Továbbá folytatnám a sort a nagyon laza munkafegyelemmel, a nemtörődömséggel. A vezetők, gondozó-fejők nincsenek anyagilag ösztönözve a termelésben. Részemről ezeket a hiányosságokat tapasztaltam napról napra. Az átszervezés után Palágyi Ferenc lett az állattenyésztés szakaszán a főágazat-vezető. Kérdésemre így válaszolt: — Mint minden hasonló jellegű új te’epen, itt Is elsősorban a tehénállomány feljavítása, a megfelelő egyedek kiválasztása a döntő feltétele a tejtermelés növelésének, végső soron pedig a korszerű állattenyésztés alapjai megteremtésének. De az elért eredmények, sok-sok tényező függvényében, a szakszerű gondozásnak, a megfelelő takarmányozásnak, a mindennapi odaadó munkának a záloga. Az állattenyésztés fejlesztési programjának mielőbbi megvalósítása érdekében az új tehenészeti telepen is a tervek teljesítése eléggé sokrétű és bonyolult tennivalókat jelölt ki e jelentős gazdasági üzemág számára. Az alábbiakban az eredmények. a jelenlegi helyzetkép ismeretében vegyük közelebbről szemügyre, hogy az állattenyésztés miként halad az összpontosítás és a szakosítás, valamint a korszerű ipari módszerek meghonosításának útján. Az lntenzlfikálásl program szerint a’leleszi szövetkezetben a terv 600 darab tehénnel számol. a valóságban az első negyedév végéig azonban csak 513 darabot tartottak nyilván. — Tehénállományunk kiöregedett, sók köztük a meddő. Ezért hozzáláttunk a tehenek selejtezéséhez Már 1987-ben 305 darabot selejteztünk ki. Mivel teheneink leukőzisban szenvednek, az idei első negyedévben Is már 85 darabot kiselejteztünk. A selejtezést tovább folytatjuk Az állatorvosok, liléivé a szaporodásbiológiai technikusok aprólékos vizsgálatok alapján megállapították, bogy a 322 tehén közül mindössze1 88 darab volt vemhes, 87 fedeztetett, 67 tehén egyálta’án nem volt fedeztetve az ellés utáni 60 napig, de találtak 80 darab meddő tehenet is — mondotta Palágyi Ferenc. Ez év első negyedévében a tejtermelésben további romlás mutatkozott, mert tehenenkénti napi átlagban csupán 3,93 liter tejet adtak el a tejüzemnek. Az első negyedévi terv 222 ezer liter tef értékesítését irányozta elő, a valóságban csak 167 ezer litert adtak el, ami 75,4 százalékos tervteljesítésnek felelt meg, a lemaradás 54 ezer 631 liter volt. A tejnek literjét 3,47 koronáért értékesítették, ami annyit jelent, hogy elég gyenge volt a tej minősége. Az -első negyedévben mindössze 15 ezer 245 liter tejet értékesítettek az első osztályban, mintegy 18 ezer 833 liter nem felelt meg a standard követelményeknek. A nem standard tejnek literjéért csupán 9,09 koronát kaptak, így a szövetkezet 24 ezer 744 koronával károsu't. Az alacsony zsírtartalom és egyéb okok miatt további 21 ezer 431 koronát vont le a tejüzem. Mint ahogyan azt az első negyedév eredményei is igazolják. messze elmaradtak a követelményektől. Viszont arról is meggyőződtünk, hogy a vezetők és dolgozók mindent elkövetnek, a siralmas helyzet javítása érdekében. Persze, a feladat megoldása rendkívül sokrétű, sürgető intézkedéseket tesz szükségessé. Ma a gyenge hozamot egyfelől a meglévő alapállomány gyenge termelőképességével indokolják, de amikor távlati tervről beszélnek, számolnak a már megkezdett, s a jövőben folytatódó saját szaporulat termelésbe állításával. Valóban Igaz, hogy a gyenge termelékenységű állománytól nem várhattak kimagasló eredményeket. Tavaly például a dargovt szövetkezetnek 117 üszőt adtak át felnevelés céljár ból. Az idén már onnan kapták vissza a vemhes üszőket, Másrészt volna pénzük előhasi üszők vásárlására, de sajnos az országban sehol sem tudnak beszerezni. Az állomány kicserélésével sokat javulhat a helyzet. Ami a tenyésztés műszaki munkafolyamatát illeti, itt is több lényeges megoldásra van szükség. — Az új tehenészeti telepen csak az ellésig tartjuk a teheneket. Az ellés után a régi istállókba helyezzük át. A növendék állatokat pedig a hangárszerű istállókban tartjuk majd — mondotta a főágazatvezető. Noha a tehenészeti telepen takarmánykeverőt' is építettek, ez nem úgy működik, ahogyan annak : kellene. Az istállókban továbbra is nagy. gondot jelent az alapvető higiéniai előírások betartása a rossz építészeti megoldások miatt. Ami pedig a szabadtartásos istállók higiéniai állapotát illeti, el kell mondani, hogy ezzel kapcsolatban már nem a helytelen építkezés, hanem a hanyagság említhető. Befejezésül hadd idézzem Palágyi Ferenc főágazatvezetőt: — Rohamos javulást várunk azoktól az intézkedésektől, melyeket az utóbbi időben valósítottunk meg. A tejüzem szakembereinek segítségével az új tejminőségi szabvánnyal kapcsolatban továbbképző tanfolyamokat szerveztünk1 a tehenészetben dolgozók számára. Oj javadalmazást vezettünk be mind a gondozók, mind a fejők részére. Elvárjuk a szövetkezet vezetőségétől, hogy az ágazat részére biztosítsa az elegendő mennyiségű és kiváló minőségű takarmányt. mert enélkül nagyon nehéz lesz a hullámvölgyből kilábalni. ILLÉS BERTALAN Az új tehenészeti telep (Bogoty János felvétele) JÓ ÜTEMBEN ÉS MINŐSÉGBEN Tervszerűen, zökkenőmentesen, az agrotechnikai határidőben és jó minőségben végzik a tavaszi munkákat a Várkonyi (Vrakúň) Efsz-ben. Ez pedig nemcsak a kedvező időjárásnak, hanem a jobb irányításnak, a gépek megfelelő műszaki állapotának és maximális kihasználásának tulajdonítható. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban elsőként végezték el az árpa és a kora tavasziak vetését. Gáspár Sándor, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője elmondta, hogy valamennyi szántóföldi munkával jóval előbbre vannak, mint tavaly. A fejtrágyázás ütemével és a vegyszerezéssel sem volt eddig fennakadás. Munkájuk eredménye hamar megmutatkozott. Április első hetében 110 hektáron, egyenletesen kelt ki a tavaszi árpa. Olyan fajtákat választottak, amelyek szára szilárd s megdőlésre nem hajlamos. Levél- és talajvizsgálatok alapján végzik a növényvédelmet. Legalább 5.5 tonnás hektárhozammal számolnak a sörárpa minőségj követelményei betartása mellett. Száztíz hektáron ugyancsak elsők között végeztek a cukorrépa. vetésével. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a szakszerű talaj-előkészítésnek, a vetési technológia szigorú betartásának, hogy hektáronként legalább 100 ezer egyedszám biztosításával elérjék a 40 tonnás hektárhozamot. A minőség, a magasabb cukortartalom elérése érdekében a laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint végzik a cukorrépa tápanyagpótlását, a ügyelnek a foszfor és kálium helyes arányának betartására. Tavaly ennek a módszernek az alkalmazása a járásban a legjobb cukortartalom elérését eredményezte. A hozamnövelés érdekében az öntözhető területre az Inrnnát, még a nem öntözhető területre a szárazságtűrő Arimőnát vetették. sál több takarmányt nyerhetnek. A szövetkezet dolgozói gondosan készítették elő a szemes kukorica magágyát: Amint a talajhőmérséklet vetőmélységben elérte a 10—12 C-fokot, máris rajtoltak a vetőgépek. Háromszázhetven hektáron a BKR-rend szerben termelik a szemes kukoricát, amely a múlt években Igazolta létjogosultságát. A rendszer biztosította a megfelelő hibridvátasztékot. A szakszerűbb, zavarmentesebb vegyszerellátásnak köszönhetően kedvezően alakult a kukorica hektárhozama. Az idén is 6,9 tonnás átlag elérését tervezik. Közel 100 hektáron vetik el a silókukoricát, amelyből 44,5 tonnás hektárhozamot szeretnének elérni. Az ágazatvezető elégedetten beszélt az őszi vetések és az évelő takarmánynövények állapotáról. A búza 390 hektáron rendkívül jől telelt, sűrű, egészséges az állomány. Az eddigi fejlettségi fokból ítélve könynyen teljesíthetik a 6,3 tonnás hektárhozamot. Bíztató az évelő takarmánynövények, főleg a lucerna fejlődési állapota is. Sokkal kedvezőbb a tavalyinál. Lucernából előreláthatólag száraz anyagban számítva teljesíthetik a 10 tonnás hektárhozamot. Szorgalmas munka folyik a szövetkezet zöldségkertészetében ts. Az ütemtervet valamennyi munkával tartani tudják. Jól kihasználták a korai tavaszodést, biztosították a szükséges mennyiségű, és minőségű palántákat. Ígéretes a paprika- és a paradicsompalánta, de a 18 hektáros dinnyekertészetet is jé minőségű, edzett palántával láthatják majd el. Amint az időjárás engedi — május elején —, hozzálátnak a dinnye kiültetéséhez. Gáspár elvtárs azonban kevésbé elégedett a vegyszerellátással. A tervezettnél kevesebb gyomirtó és gombaölő szer áll rendelkezésükre. Az utóbbiakból a tavalyitól többre lenne szükségük, mivel az enyhe tél kedvezett a gombabetegségek és a gyomnövények elszaporodásának. Különösen az egyszikű gyomok irtásához hiányzik a Duál. Az agronómus azt is elmondta, hogy a szövetkezet vezetősége a tavaszi munkák folyamatossága érdekében valamennyi szakaszon megteremtette az ösztönző javadalmazás feltételeit, ami az agrotechnikai határidők betartása mellett kedvez a dolgozók bérezésének is. Lemaradás sehol sincs, mindenütt előbbre vannak a tavaszi munkák első szakaszával, mint tavaly, s ez kedvező feltételeket teremthet a tervezett termelési feladatok teljesítésé'-' hez, sőt túlteljesítéséhez. KRASCSENIC3 GÉZA’ A tervezett határidőre végeztek a tavaszi keverékek vetésével és zabbal keverve 50 hektáron jő talajba került a lucerna. Előnye, hogy a zab nem árnyékolja be úgy a lucernát, mint az árpa, így egy kaszálásAz idén jó ütemben haladtak a tavaszi munkák (Macsica Sándor felvételei) EREDMÉNYEK AZ ÚJ MUTATÓK TÜKRÉBEN SERTÉSTENYÉSZTÉS Az elfogadott intézkedéstervezetek végrehajtása jóvoltából a sertésállomány a múlt évben — a január elsejei adatokat figyelembe véve — 1S2 ezer 700, ezen belül a kocaállomány 5300 darabbal növekedett. A szocialista szektorban a múlt évben 5,2 százalékkal, azaz 147 ezer 700 darabbal több malacot sikerült felnevelni annak ellenére, hogy az egy kocára számított malacnevelás csökkent. A hízósertések átlagos napi tömeggyarapodása (0,54 kg) és vágótömege (115 kg) az előzó év szintjén maradt. Ugyanakkor az élve született malacok 6,4 százaléka hullott el. Szlovákiai átlagban egy kocára számítva 17,25 darab malacot neveltek fel, a legjobb eredményt a Középsz'ovákiai körűiét mezőgazdasági nagyüzemeiben (17,81 db) érték el, s ebben a kerületben volt a legkisebb malacelhullás is (5,5 százalék). Egy kocára számítva a Szlovák Szocialista Köztársaságban a múlt évben átlagosan — az előző év valóságához viszonyítva — 34 kilogrammal kevesebb (1521 kg), a CSSZK-hoz képest podig 187 kilóval kevesebb sertéshúst vásároltak fel, ami szintén nagy termelésfejlesztési lehetőségekre utal. Az egy kocára számított sertéshús-felvásárlás csak a Közép szlovákiai kerületben növekedett (5 kg), a Kelet-szlovákiai kerületben 63, a Nyugat-szlovákiai kerületben pedig 36 kilóval csökkent. E tekintetben a legtöbb húst a Dolný Kubín-1 (1865 kg), a Prievídzai (1789 kg) és a Banská Bystrica-i (1781 kg), a legkevesebbet pedig a Stará Lubovüa-i (1032 kg), a Bardejov! (1067 kg) és a Žilina! (1136 kg) járásban vásárolták fel. Sajnos, a múlt év végén is előfordult, hogy a hízósertéseket könnyebb vágólömegben értékesítették. Például december harmadik dekádjában a Vranovi járásban az átlagos vágétömeg 93, a Galántai (Galante) járásban 95, a Losonci (Lučenec) és a Svidníki járásban pedig 97—97 kilogramm volt. Vannak azonban ellenpéldák is: Trenčíni járás (122 kg), Dolný Kubín-í járás (124 kg). A tervezett sertéshús-felvásárlást a mű't évben csak 98,9 százalékra sikerült teljesíteni, a lemaradás 2871 tonna volt, de az előző év valóságához viszonyítva még így Is 7800 tonnával többet vásároltak fel. Az előhizlaldákban és a hizlaldákban egy kiló tömeggyarapodás eléréséhez 3,53 kiló abraktakarmányt használtak fel, ami az előző év valóságához viszonyítva 0,12 kllőval kevesebb, ugyanakkor a Cseh Szocialista Köztársasághoz képest 0,06 kilóval több. A nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében 38 ezer 500 sertésférőhelyet sikerült áladni, ami a tervfelndat 111 százalékos túlteljesítését jelenti. (blm) \