Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-06 / 18. szám

1988. májas 8. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Az emberi igyekezet gyümölcse Ottjártunkkor éppen a cukorrépát vetették sabb mutatóit Borbély Béla mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője a szövetkezeti lapban a következő­képpen foglalta össze: „Szántóterüle­tünk 55 százalékán gabonaféléket termesztünk. Átlagosan 5,54 tonna termés betakarítását tervezzük egy hektárról, míg hüvelyesekből 3,29 tonnás átlagos hektárhozam elérése szerepel a tervünkben. Cukorrépából a háromszáz hektárról 10 ezer 200 tonna termést szeretnénk betakarí­tani. szőlőből 252 tonnát, zöldségfé­lékből pedig 2 ezer 11 tonnát. A ta­valyihoz viszonyítva az idén 54 hek­tárral nagyobb területen termesztünk gabonaféléket, ebből negyven hektár a plusz szemes kukoricából.“ Az idei első negyedév tervének tel­jesítésével kapcsolatosan a szövetke­zet alelnöke elmondotta, hogy a tej­termelés tervét 3,9, a hústermeléséi pedig 1,8 százalékkal túlteljesítették. Arról is meggyőződtünk, hogy a nagycétényi Alsó-Myitra Efsz-ben nagy jelentőséget tulajdonítanak a kutatómunkának. A már több éve mű­ködő agrolaboratóriumot tovább kor­szerűsítik, állandóan igazodva a kor igényes követelményeihez. £s nem csupán a dolgozók szak­mai továbbképzését tartják létfontos­ságúnak. Tudatában vannak annak, hogy a szövetkezeti tagok politikai felkészültsége is alapvető meghatá­rozó tényezője az eredményes gazdál­kodásnak. Az üzemi pártbizottság el­nöke ján Sabucha mérnök. A szövet­kezetben a százöt párttag nyolc párt­csoportba tömörül. Tudjuk, hogy a Nagycétényi Efsz gazdálkodási viszonyai nem éppen a legkedvezőbbek. Nem a legterméke­nyebb talajok, vfzgondok (az öntözés szempontjából) stb. De az emberek hozzáállása, odaadó munkája ez ideig a legtöbb esetben sok mindent hely­rehozott. Kívánjuk, hogy ez a jövőben is így legyenl susla béla eredményes évet zártak, de a követ­kezőkben jobban oda kell figyelni a munkaidó ésszerű kihasználására, fo­kozott figyelmet szükséges fordítani az ésszerűbb munkaszervezésnek, va­lamint kihasználni a szövetkezetben rejlő tartalékokat. A közös gazdálko­dás második évében azonban csalód­tak, mivel például a növénytermesz­tés mindössze hetvenhét százalékra teljesítette tervét. S a kifogások kö­zött nem csupán a természeti. Illetve ezerhatszáz hektáron termesztettek — hektáronkénti átlagban 5,58 tonna ter­mést takarítottak be. ArpábOl pedig 5,4 tonnát. Szemes kukoricából a mu­tató 6,5 tpnna, cukorrépáb61 pedig 36 tonna. A tavalyi eredmények kapcsán az egységes földműves-szövetkezet alel­nöke kiemelte, hogy viszonylag jó esztendejük volt a kalászos gabona­félék vonatkozásában. Az előző gyen­gébb évet követően 1987-ben átlago­san 6.86 tonna termést takarítottak be, míg szemes kukoricából 8.71 ton­nát. A napraforgó tavaly 3,37. a borsó pedig 4,66 tonnával szolgált átlagosan egy hektárról. Gabriel Kročka mérnök, alelnök A nagycétényi (Veľký Cetin) Alsó- Nyitra Egységes Földműves-szövetke­ze öt település, illetve fáin — Nagy­­cétény, Golianovn, Nyitracsehi (Nitra­­ny), Pann (Pafia) és Vinodol — hatá­rát egyesíti. Ezerkilencszáz hetvenöt január elseje az egyesítés, a társulás dátuma. A szövetkezet 4 ezer 916 hek­tárnyi mezőgazdasági terüle-en gaz­dálkodik, melyből 4747 hektár a szán­tó. A Nyttrai (Nitra) járás 19 egysé­ges földműves-szövetkezete között az élvonalban foglal­nak helyet a nagy­­céténytek, már ami a gazdálkodást, Il­letve a gazdasági eredményeket ille­ti. Nemrégiben az efsz alelnőkével, Gabriel К г о e к а mérnökkel alkal­munk volt bőveb­ben elbeszélgetni a szóban forgó me­zőgazdasági üzem múltjáról, a társu­lás néhány fontos összetevőjéről, a jelen mozzanatai­ról. De hogy rög­vest az elején rá­mutassunk. vajon miért éppen a na­pokban látogattunk el a Nagycétényi Efsz-be: az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma a májusi ünnepek alkal­mából többek között a nagycétényi Alső-Nyitra Efsz-nek adományozta a Vörös Vándorzászlót. Az efsz alelnökétől elöljáróban töb­bek között megtudtuk, hogy pem ez az első komolyabb elismerés a szö­vetkezett dolgozók odaadó, á'dozat­­kész munkájáért. Hiszen például a 8. ötéves tervidőszakban elért sike­rekért 1981-ben átvehették a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elismerő oklevelét. Ezer­­kilencszáznyolcvanötben és -nyolcvan­­hatban megkapták a CSSZSZK kormá­nyának. valamint a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Központi Bizott­ságának Vörös Vándorzászlafát. és ugyancsak tavalyelőtt kapták meg „A* építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést. A járási mezőgaz­dasági Igazgatóság és az SZFS7, Nyit­­ral Járási Bizottsága egymást köve­tően öt alkalommal (19ЯЗ —108”) Ítél­te oda a nagycétényleknek azt a ván­dorserleget, amelyet a szocialista ver­seny győztese érdemel ki. éghajlati tényezők kerültek szóba... És már akkor tudatosították a Nagy­cétényi Efsz-ben, hogy mindenképpen szükséges a megfelelő káderfejlesz­tés. Az állattenyésztésben 1976-ban öt zootechnikust vettek fel, akik közül három főiskolai végzettséggel rendel­kezett. Itt azonnal megjegyzendő, hogy jelenleg a szövetkezetben 47, fő­iskolai végzettséggel rendelkező szak­ember dolgozik. A 6. ötéves tervidőszak második, illetve a közös gazdálkodás harmadik évében — 1977-ben — a növényter­mesztés még mindig nem ügy alakult, ahogyan azt a vezetők és a dolgozók elképzelték. Gabonafélékből a terve­zett 5 tonnás átlagos hektárhozammal szemben mindössze 4,8 tonnát értek el Cukorrépából ugyancsak gyenge évet zártak: egy hektárról átlagosan csupán 22,5 tonna termést takarítot­tak be. A növénytermesztés tervét csak 88.3 százalékra sikerült te'jesf­­teniük. A következő év — 1978 — A szövetkezet vezetősége — ján Homola mérnök elnökkel az élen — úgy határozott, hogy az Idén a cukor­répát rendszer keretén belül termesz­ti. Кгобка mérnök szerint a légi (Leh­­nice) Csehsz!ovák-NDK Barátság Egy­séges Földműves-szövetkezet valóban jó rendszergazdának bizonyul. Remé­lik, hogy a rendszer keretén belül — háromszáz hektáron — termesztett cukorrépa az idén sokkal jobb ter­méssel szolgál, mint az elmúlt évek­ben. Hiszen éppen ebben a növény­fajtában csalatkoztak a legtöbb eset­ben az Alsó-Nyitra Efsz-ben. Ugyan­csak kiváló partnerként tartják szá­mon az IKR vágsellyel (Šaľa) alköz­pontját, amelynek keretében a sze­mes kukoricát termesztik. S felettébb örülnek annak, hogy Magyarországról megkapták a Cyclo 800-as vetögépet. Amin e vidéken a legjobban bosz­­szankodnakrf az a vízhiány. S ez a probléma aggasztja a legjobban a nagycétényieket is. Az alelnök szerint sokkal hatékonyabb termelést tudná­nak folytatni, ba szántóterületeik na­gyobb részét láthatnák el mestersé gesen vízzel. Hiszen most mindössze hat százalékára juttathatnak mesteri­­ségesen csapadékot — ami Igazán szerény mulató. A növénytermesztés idei legionto-Ezek után a szövetkezet alelnöke részletesebb múltidézésre vállalko­zott. Kezdve a sort a társítás évével, ezerkliencszázhetvenöttel. A közös gazdálkodás első évében például ka­lászos gabonafélékből egy hektár át­lagában 4.83 tonna termést takarítot­tak be A járási átlag akkor 4.47 ton­na volt. Szemes kukoricából ugyan­csak száp hozamokat értek el 5,02 tonna termést egy hektárról. A lárásl átlagtól — 5,07 tonna — Itt sem na­gyon maradtak el. Az állattenyésztés ugyancsak sikeres volt. A húsfelvá­sárlás tervét összességében több mint 100 százalékra teljesítették, ezen be­lül a baromfihús felvásárlásának a tervét 14.9 százalékkal túlteljesítet­ték. A közös gazdálkodás első eszten­dejét értékelve hangsúlyozták, hogy azonban jóval sikeresebbnek bizo­nyult. Búzából például 5,26 tonna ter­mett átlagosan hektáronként (a ter­vezett 4.8 tonnával szemben), s az árpa szintén több (5,16 tonna hektá­ronkénti átlagban) lelt a tervezett­nél (4,6 tonna) Ami a nagycétényie­ket a közös gazdálkodás első négy esztendejében a legjobban bosszantot­ta. az a cukorrépa volt. Ebből a fon­tos ipari növényből ugyanis sosem si­került teljesíteniük a tervet. Most pedig — egy nagyot lépve előre — a közös szorgoskodés tize­dik évének — 1984 — néhány muta­tóját figyeljük meg. Búzából — amit Ribi János és M. Krnpa traktoros szerint a gazdag termést a vetéssel kell megalapozni (Tóth József felvételei)' Egy-egy gazdaság termelési eredményeit óhatatlanul be­folyásolja annak fekvése és természeti adottságai. Távol a főútvonalaktól, túlnyomórészt dombos vidéken gazdál­kodik a négy kistelepülés határát egyesítő Övári (Olováry) Egységes Földműves-szövetkezet. Szántóföldjeinek, rétjeinek java része meredek lejtőkön terül el. Kedvezőtlen természeti feltételei ellenére a szövetkezet növénytermesztési ágazatának eredményét alig maradnak el a több feltételek között gaz­­dá'kodó mezőgazdasági üzemek eredményeitől. Mindez azon­ban nem mondható el az állattenyésztési ágazatról. Az Cvári Efsz a Nagykürtöst (Veľký Krtlš) járás azon gazdaságai közé tartozik, amelyekben még van mit javítani, fóleg a tejterme­lésben — beleértve a mennyiséget és a minőséget egyarárft. Nemrégiben Eubnmlr Ragaccsal, az állattenyésztési fóágazat vezetőjével beszélgettünk, aki kendőzetlen nyíltsággal szólt az ágazat problémáiról és nehézségeiről. Elöljáróban elmondta, hogy a gazdaság hét állattelepén 450 tehén. 600 hfzómarha. 26 elóhasú Üsző, 70 borjú, továbbá 650 sertés 500 darab juh és mintegy 27 ezer tojótyúk található. — Higgyék el, a tárásnak ebben a sarkában, de a szom­szédos gazdaságokban Is munkaerőgondokkal küszködünk. Ke­vés eredménnyel iár a dolgozók toborzása. Részben azért, mert nincs elegendő lakásunk, részben mert nem megfelelő ide az autóbusz köz'ekedés; továbbá, hogy nincs a szövetkezet körzetében egyetlenegy alapiskola sem Mindebből nem nehéz megítélni, hogy nagyon nehéz olyan dolgozókat és szakembe­reket állandósítanunk, amilyenekre igazán szükségünk volna Szövetkezetünk állattenyésztésében dolgozó emberek egy ré­sze felelőtlenül viszonyul köte'ességeinek teljesítéséhez, ha­nyagul végzi a munkáját. Tavaly például ebből kifolyólag kénytelenek voltunk zombori részlegünkön felszámolni az egyik tehénistállót és a teheneket a többi telepünkön kellett elhelyezni. Felelősségérzet nélkül nem megy Más Jellegű problémákat Is megemlíthetek. A csalári (Ce­­láry) farm kivételével komoly gondot jelentenek számunkra a szegényes vlzforrások. A kutakban alig található víz. A kí­sérleti fúrások sem jártak eredménnyel. További gond, ami nagyban befolyásolja a tej minőségét, hogy egyedül csak a csalári tehéntelepen áll rendelkezésünkre vezetékes gépi fe­­jés, a többi farmon kannákba történik a fejés. Vásároltunk már ugyan két vezetékes fejőberendezést, de ehhez új tejhá­zakat kell felépítenünk, ami már folyamatban van, s talán a jövő évben el is készülnek — mondotta Ľubomír RagaC. S Ezek szerint nehéz dolguk lesz megbirkózni a tej minő­ségére vonatkozó új normákkal? — Tény, hogy a jelenlegi feltételek között kevés remé­nyünk van a jő helytállásra, de mindent megteszünk azért, hogy lavítsuk ezen az áldatlan állapoton. ■ Mik az elképzeléseik? — Még tavaly kértük a járási mezőgazdasági igazgatóságot hogy dolgozzon ki egy koncepciót a mi szövetkezetünkre, már ami az állattenyésztést illeti. Ennek értelmében az Idén száz darabbal csökkentjük a tehenek, s 60-ről 180-ra emeljük az anyasertések számát Ez utóbbi érdekében Galábocson (Gla­­bušovce) éppen most fejeztük be az Istálló felújítását. Vízgond­jainkra, sajnos, rövid Időn belül nem tudunk megoldást talál­ni, lakásgondjainkon viszont segít a Csalárban épülő tőmbház. A kérdés csak az, hogy sikerül-e a jövőben becsületes, dolgos embereket toborozni az állattenyésztési ágazatba. Ogy gondo­lom, nem szükséges különösebben hangsúlyozni, hogy a jő eredmények elsősorban az emberi tényezőkön múlnak, örül­nénk, ha állattenyésztésünkben sok olyan dolgozónk lenne, mint Babka Erzsébet, Chudý Margit, Urábán Irén, Sinke Má­ria, Kiss Piroska, Tóth Irén, Vízi Éva vagy az Adam házaspár. И Milyen eredményekkel zárta az elmúlt évet az Övári Efsz állattenyésztési ágazata? — Számadatok nélkül röviden Így foglalnám össze tavalyi eredményeinket. Annak ellenére, hogy emelkedett az egy te­hénre Jutó tejtermelékenység, a tejeladásban maradt némi tartozásunk. A húseladást egészében teljesítettük, de a napi súlygyarapodás nem a terv szerint alakult. S Itt fűzném hoz­zá, hogy ebben újfent emberi tényezők •— hanyagság, nemtö­rődömség — játszottak közre. A tojástermelésben történő ki­esésnek elfogadható okai vannak. Ugyanis tyúkfarmunkon ta­valy került sor a gazdasági épület rekonstrukciójára és ez akadályozta a folyamatos termelést. Ismét szeretném hangsúlyozni hogy a hiányos tervteljesf­­tést csak részben lehet a nem kielégítő anyagi-műszaki fel­tételek rovására Írni, mert mindenekelőtt emberi tényezőkön múltak a dolgok. Állattenyésztési dolgozóink többségéből, saj­nos, hiányzik a felelősségérzet, a munkához való Igényesebb hozzáállás. Pedig anélkül képtelenség jó eredményeket elér­ni. Ezt mindenkinek tudatosítania kellene, hiszen közös ügyről van sző. Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, ám ha a munka­erő-állományunkban nem áll be minőségi javulás, és ha víz­­gondjatnkra sem tudunk majd megoldást találni, félő, hogy néhány év múlva szövetkezetünkben fel kell számolni az ál­lattenyésztési ágazatot. Persze, nem szeretném, ha főslatom valóra válna. BODZSAR Gi'ULA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents