Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-06 / 18. szám

1988. május В. 3 SZABAD FÖLDMŰVES Az átalakítás és demokratizálás szellemé!» 'A' Tőkerebesi (Trebiüovl jirás la­kossága eredményesen munkálkodik • Járás fejlesztésén, a politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturális fel­adatok teljesítésén, a CSK1* XVII. kongresszusa határozatainak végre­hajtásán — állapította meg a járási pártkonferencia. д pártszerveknek, a kommunistáknak fontos szerepe van a feladatok megértetésében, el­fogadtatásában és a lakosság mozgó­sításában. Az agitáctós munkának te­hát nagy jelentősége van a párt és a dolgozók közötti kapcsolat folya­matos fenntartásában ős állandó erő­sítésében. Az évzáró taggyűlések, üze­mi- és városi pártkonferenciák ma­gas fokú politikai- és munkaaktivi­tásról tettek tanóbfzonyságot. A konferencia pozitívan értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a legutóbbi Járást pártkonferencia óta értek el, ugyanakkor nyíltan rá­mutatott a hiányosságokra, s megje­lölte a tartalékok feltárásához veze­tő utat. Az ipar az elméit két évben a ter­vét 2,4 százalékkal túlteljesítette, ami 223,7 milltó koronát Jelent, örvende­tes, hogy évről évre növekszik az el­ső osztályba sorolt termékek aránya. A konferencia rámutatott arra, hogy e gazdasági mechanizmus átala­kítása egész sor problémát tár fel. A valóban szép eredmények e1 lenére az ipari üzemekben nem sikerült a járási pártkonferencia által meghatá­rozott innovációs programot telíte­ni. Lemaradás mutatkozik a gépgyár­tásban. A tőketerebesi vagong 'árnak az ötéves terv végére 32,5 százalék­kal kell növelni a termelését Lema­radás van a királyheimeci {Král. Chlmec) SEZ üzemben, a bodrogszer­­dahelyi (Streda nad Bodrogom) ZVS- ben, a vajáni (Vojeny) JAS és a ĽY­­KOTEX üzemben. Az első két évben az élelmiszeripar is lemaradt, tervét csak 95,6 százalékra teljesítette. A CSKP XVII. kongresszusa határo­zatainak valóra váltását, a 8. ötéves terv és a Nemzeti Front választási programja feladatainak eddigi tel­jesítését a (socialista verseny gngftet­­te elő. A beruházást építkezésekre az el­múlt két évben 2 milliárd 8/7 mil­lió koronát fordítottak, ami a tervek 98,5 százalékos teljesítését Jelenti. A legtontosab építkezéseknél nem sike­rült a tervet teljesíteni. Lemaradás mutatkozik a tőketerebesi húsfeldol­gozó üzem építésében és a cukorgyár rekonstrukciójában. Az utóbbi két évben a Járásban 1309 lakásegység épült fel. Az idén újabb 721 lakásegység építéséi kel! befejezni. A Járás párt- és állami szervei a lakásépítkezéseket ki­emelten kezelik. A bakások kivitele­zése a tervezett ütem- és költség­­szinten valósul meg. A mezőgazdasági termelés — álla­pította meg a konferencia — s ter­vezettet meghaladó mértékben nö­vekszik. A gabonatermesztési progra­mot a járás 13,8 százalékkal túltel­jesítette, ami azt jelenti, hogy 39 ezer 405 tonnával többet termeltek a tervezettnél. Ehhez jelentős mérték­ben hozzájárultak a kalászos ga >ona­­félék termesztésében élenjáró mező­­gazdasági üzemek: a Dargovl, a Kys­tal. a Sečovce!, a Bolyt (Bolt, az Abarat (Oborín) és a Nagvkaposi fVefké KepuSanyl Efsz-ek. valamint a Királyheimeci Állami Gazdaság. Ka­lászos gabonafélékből a harminc me­zőgazdasági üzem közül tizenhétben értek el öt tonnán felüli átlagos hek­tárhozamot. Viszont évek óta nem si­került figyelemre méltó eredményt el­érni a kukoricatermesztésben, A kon­ferencia kritikusan értékelte a cukor­répa termesztés sikertelenségét. Az elmúlt két évben a tervhez viszonyít­va több mint 55 ezer tonna volt a kiesés. A legnagyobb visszaesés a Cejkovl, Parchovanyl, Sečovcel, Voj- Clcel. Kystal, Zem. Hradi5te-i Egysé­ges Földműves-szövetkezetekben va­lamint a Vefatyi Állami Gazdaságban mutatkozott. Itt ex elkövetkező Idő­szakban a cukorgyárnak javítani kell a partneri kapcsolatot, mégpedig ógv hogv biztosítsa e minőségi ve­tőmagot és a szükséges növényvédő szereket. A hüvelyesek termesztése vegyes képet mutat. A 8. ötéves terv első két évében a borsó termesztését si­kerűit a járásnak 2,7 százalékkal túl­teljesíteni, de lemaradás volt a ló­bab termesztésében. Ennek a tervét csak 75,8 százalékra teljesítette. A legjobb eredményt a kysti, a par­­chovanyi. a nagygéresi (Veľký Ho­­reS) szövetkezet, valamint a Klrály­hebneei Állami Gazdaság érte el. E tekintetben lényeges javulást kell el­érni a bolyt, a cejkovi, a dargovi, а leleszi (Leles) és a pólyán! (Poľa­ny) szövetkezetben, valamint a Tőke­terebesi Állami Gazdaságban. Az olajnövények termelési tervét a járás sikeresen teljesítette. A szép hozamokért dicséretet kapott a kon­ferencián a sečovcei, a vajáni, a dar­govi. a nagykapost szövetkezet, vala­mint a Királyheimeci Állami Gazda­ság. Külön dicséretben részesült a szójatermesztésben elért kimagasló eredményekért a csicseri (Čičarovce) szövetkezet, a korai burgonyater­mesztés szakaszán elért eredménye­kért pedig a vajáni és kuzmicei szö­vetkezet. A takarmánynövények termesztése terén komoly hiányosságokat tárt fel a konferencia. Az elégtelen és rossz minőségű takarmány kihatással volt az állattenyésztés termelőképességé­re. Szarvasmarháknál a leukőzis fel­számolása miatt a tervezett létszá­mot a járás nem tudta teljesíteni.'E tekintetben lemaradás van a nagyka­­posl, a csicseri szövetkezetben, vala­mint a Királyheimeci és a Vefatyi Állami Gazdaságban. A járás az el­múlt évben tehenenként csak 3 ezer 142 literes fejési átlagot ért el. A legalacsonyabb tejhozamot a leleszi, a Z. Hradtšte-i, a pólyáni, a kystal és a nagygéresi szövetkezetben értek el. Az említett gazdaságokban kriti­kán aluli a tenyéezmunka színvonala. A marhahizlaldákban az utolsó két évben a tervezett napi tömeggyara­podást csak 90 százalékra teljesítet­ték. Legalacsonyabb volt a súlygya­rapodás a leleszi, a pleehotleeí és a kystai szövetkezetben. A pártkonferencia kritikusan érté­kelte a juhászától és a sertéstenyész­tést. Itt elsősorban ai alacsony szín­vonalé tenyészmnnkát marasztalta el. A fejlődés érdekében egész sor ha­tározatot hoztak. Ezek között szere­pel, hogy az ötéves tervidőszak vé­gére a bruttó mezőgazdasági terme­lést 16,4 százalékkal kell növelni. Kalászos gabonafélékből 182 ezer, szemes kukoricából több mint 47 ezer, hüvelyesekből közel 10 ezer, s tömegtakarmányból — szénaegység­re átszámolva — pedig 244 ezer ton­nás össztermést kall elérni. Az állat­­tenyésztés szakaszán 1990-re biztosí­tani kell a szarvasmarha — ezen be­lül a tehénállomány — tervezett lét­számát. Az ötéves tervidőszak végére 3 ezer 450 literes évi tehenenként! fejési átlagot kell elérni. Az idei évkezdet sikeresnek mond­ható. hiszen a mezőgazdasági üzemek az év első három hónapjában 712 tonna húst. 10 millió 311 ezer liter tejet és 5 millió 405 ezer tojást ér­tékesítettek. A tavalyi év hasonló idő­szakához viszonyítva húsból 809 ton­nával értékesítettek többet, tejből pedig 1 millió literrel termeltek töb­bet. A járásban végzett ideológiai és kulturális nevelőmnnkét a konferen­cia tervszerűnek, eredményesnek ér­tékelte. A pártsxervek és szervezetek nevelőinunkájának középpontjában a gazdaságpolitikai tevékenység előre­­lenditése áll. A CSKP KB S. ülésének határozata szerint elsőrendű kérdés­ként kell foglalkozni a pártmunká­val. a párt vezető szerepének érvé­nyesítésével, azon fontos változások végrehajtása eorán. amelyeket e gaz­dasági mechanizmus átalakítása, va­lamint a társadalom demokratizáló­dásának folyamatában ralésttanak meg. ’ ‘ A konferencián elhangzott, hogy új minőségi színvonalot elérni csak úgy lehet, ha a szocialista demokrá­cia elmélyítése a gazdaság alapvető reformjára fog támaszkodni, s egy­úttal a gazdasági is érezni fogja a demokratizálódás ösztönző hatását. Az átalakítást csak úgy lehet sikere­sen végrehajtani, ha az állami, a gaz­dasági és a társadalmi szervezetek következetesen, céltudatosan és haté­konyan fogják végezni munkájukat. Maga a. főbeszámoló, de a hozzászó­lások is megállapították: а XVII. pártkongresszus határozatainak vég­rehajtása jó ütemben halad. A párt-, állami és társadalmi szervek össze­hangolt tevékenysége, a kommunisták példamutató munkája, a párt tömeg­kapcsolatainak erősítése biztosítékul szolgál a célok eléréséhez. A csehszlovák ■ román együttműködés fojlődáseért Miloš Jakéi, a CSKP KB főtitkára 1988. április 27-én baráti munkalám­pa tás t tett a Román Szocialista Köz­társaságban Ntcolae Ceensescnnak. az RKP főtitkárának, az RSZK elnö­kének meghívására. A látogatás során Miloš Jakes át­adta Nicolae Ceausescunak a Fehér Oroszlán Érdemrend első fokozatát lánccal, melyet 70, születésnapja al­kalmából adományoztak neki hozzájá­rulásáért a CSKP és az RKP, a CSSZSZK és a RSZK közti együttmű­ködés megszilárdításához, a szocializ­mus, a béke és a nemzetközi együtt­működés szorgalmazásához. A szívélyesség, a kölcsönös tiszte­let és bizalom légkörében megvaló­sult tárgyalásokon a két fél vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés fő Időszerű kérdé­seiről, a CSKP XVH. kongresszusa, valamint az RSZK XIII. kongresszusa és az országos pártkonferencia hatá­rozatai teljesítéséről. Miloš Jakeš tájékoztatott a CSKP szerveinek és szervezeteinek eljárásá­ról a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsítása stratégiájának megva­lósítása során. Rendkívüli figyelmet szentelt a gazdasági reform megvaló­sításának, a társadalmi élet komplex átalakításának, a szocialista demokrá­cia elmélyítésének, a párt káderpoli­tikája és egész munkája minősége ja­vításának. Nicolae Ceausescu beszélt annak a pártprogramnak a következetes meg­valósításáról, melynek célja a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom építése és Románia átmenete a kom­munizmusba. Megvitatták a kétoldalú együttmű­ködés helyzetét és fejlesztésének táv­latait. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint más közösen elfogadott do­kumentumok és megállapodások el­veivel összhangban az egyenlőség, a függetlenség, az állami szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyösség alapián a két állam kapcsolatai egyre dinami­kusabban fejlődnek. Egyben kiemelték a CSKP és az RKP szoros együttműködésének döntő szerepét a CSSZSZK és az R3ZK, a két ország népe közti baráti kapcso­latok bővítésében és elmélyítésében. Kiemelték a legfelső szintű párbeszéd rendkívüli jelentőségét a minden te­rületre kiterjedő kétoldalú együttmű­ködés fejlesztése szempontjából. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu hangsúlyozta a CSKP és az RKP dön­tését, hogy tovább fejlesztik a párt­közi kapcsolatokat, bővítik a kontak­tusokat a parlamentek, kormányok, társadalmi szervezetek vonalán, a ke­rületek és a városok közti kapcsola­tokat, ugyanígy a kölcsönös turiszti­kai kapcsolatokat annak érdekében, hogy mélyüljön közöttük a barátság, fejlődjön a csehszlovák-román együtt­működés és intenzivebbé váljék a szo­cialista építés során szerzett tapasz­talatok cseréje. Mindkét vezető egyöntetűen meg­állapította, hogy az 1985 decemberé­ben legfelsőbb szinten aláirt, 2000-ig szóló csehszlovák—román gazdasági és tudományos-műszaki együttműkö­dés fejlesztésére irányuló hosszú tá­vú program széles teret nyit a köl­csönös gazdasági kapcsolatok, a koo­peráció és a szakosítás minőségileg új szinten való intenzív fejlesztése előtt. E program keretében már több kétoldalú megállapodás teljesítése fo­lyik a gépiparban, az elektronikai, elektrotechnikai és vegyiparban, va­lamint a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó más területeken. Hangsúlyozták, hogy a két ország állandóan növekvő gazdasági és tu­dományos-műszaki potenciálja, vala­mint a kölcsönös gazdasági együtt­működésben elért eredmények kedve­ző feltételeket teremtenek a kooperá­ció és a szakosítás fejlesztéséhez. Ezért úgy döntöttek, feladatul adják a két ország illetékes szerveinek, hogy a népgazdaság szükségletei tel­jesebb kielégítése érdekében tegyenek intézkedéseket a kooperált és szako­sított termékek részarányának növe­lésére a kölcsönös kereskedelemben. Mindkét vezető rámutatott, a népek közti bizalom és barátság légkörének kialakítása érdekében véget kell vet­ni az antikommunizmust, a naciona­lizmust, a sovinizmust és ö faji meg­különböztetést ösztönző politikának. Hangsúlyozták mindkét párt elhatá­rozását, hogy következetesen szorgal­mazzák a kommunista és munkáspár­tok együttműködésének és egységének megszilárdítását. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára látogatásra hívta meg Csehszlováklába Nicolae Ceausescut, az RKP főtitká­rát, az RSZK elnökét. A meghívásé köszönettel elfogadták. KULTURÁLIS NAPOK AZ NDK-BAN ! Csehszlovákia és a Némát Demokratikus Köztársaság között mind politikai, mind gazdasági téren sikeres az együttműködés. Ezt btzonyítja a két ország politikát képviselőinek magas szintű találkozója Is. A közös kul­turális rendezvények pedig hozzájárulnak a két nemzet életének, munkáiénak, szokásainak megismeréséhez, a kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez, valamint a ta­pasztalatcseréhez. Az Idén immár harmadszor kerül sor a közös kultu­rális napok megrendezésére. Most, az első alkalomtól eltérően — amikor mindkét országban ugyanazon idő­pontban volt e rendezvény —, két különböző időpont­ban kerül megvalósításra. A „Csehsslovák Napok as NDK-ban“ május 11-től 18-ig, míg nálunk szeptember 20-tól 27-ig tartanak as NDK-napok. E két rendezvény két jeles évfordulóhoz is kötődik: a februári győzelem 40. és az NDK megalakulásának 39. évfordulójához. Mindkét rendezvényen nagy teret kapnak a fiatal mű­vészek. Az NDK-ben Csehszlovákia valamennyi kerületét kép­viseli egy-egy küldöttség, melyek az NDK-beli baráti kerületekben lépnek fel. A Nyugat-szlovákiai kerületből például folklórcsoport, dzsesszzenekar szerepel, ezenkí­vül fénykép- és 'képklállítás is megrendezésre kerül a baráti Halle kerületében. A Közép-szlovákiai kerületet többek között néjwnflvészeti csoportok, fúvószenekar, a Kelet-szlovákiai kerületet pedig kamarazenekar, folk­­lőrcsoport képviseli. Mindkét rendezvény — az NDK-beli és a csehszlovákiai — eseményeiről tájékoztatást nyúj­tanak a tömegkommunikációs eszközök. Ami pedig a májusi programot illeti, ez első napon, az ünnepélyes megnyitó után „Találkozás“ címmel kép­­kiállítás nyílik meg a fiatal cseh és szlovák, valamint NDK-beli művészek alkotásaiból, melynek színhelye az Oj Berlini Képtár. Este a Szlovgk Nemzeti Színház mű­vészei tartanak operaelőadást. A kulturális napok fo­lyamán különböző, bemutató jellegű kiállításokat ren­deznek fiatal képzőművészek — 10 cseh, 10 szlovák és 15 NDK-beli művész — alkotásaiból. Plakátkiállítás nyílik Alfonz Mucha alkotásaiból is. Ezenkívül külön­böző fényképkiállftásokra, találkozókra, szemináriumok­ra, beszélgetésekre, előadásokra, koncertekre, könyv­kiállításokra, filmvetítésre és más érdekes rendezvé­nyekre is sor kerül. Dzsesszkoncertet ad többek között a Kongo együttes, valamint Peter Lipa. Berlinben, Lip­csében, Halléban fellép a Szlovák Filharmónia. Ott lesz­nek többek között olyan jeles művészek, mint Felix Slo­­váőek, JiH Helekal, Hana Hegerová, Gustav Brom és zenekara, valamint több kamarakörus és fúvószenekar is. A csehszlovák kulturális napokat nemcsak a nagy­városokban. hanem a vidéki városokban is megtekint­hetik az érdeklődők. Nagy érdeklődés előzi meg azt a szemináriumot, mely az ifjúság esztétikai nevelésének problémáival foglal­kozik. E téren ugyanis még nagyon sok tennivalója van mindkét félnek. A szeminárium elsősorban arra szolgál, hogy tapasztalatcsere útján közösen oldják meg az esz­tétikai nevelés fontosabb kérdéseit, amely napjainkban mind nagyobb figyelmet érdemel. Л közös kulturális napok lényegesen hozzájárulnak a' kél ország baráti kapcsolatainak további elmélyítéséhez. (péda) 170 m született Marx Karoly A tudományos kommunizmus, a dia­lektikus és történelmi materialista fi­lozófia a tudományos politikai gazda­ságtan megalkotója, a nemzetközi pro­letariátus vezetője 1818. május 5-én született Trierben (Poroszország Raj­na tartományában). Apja nagy mű­veltségű, liberális szellemű ügyvéd volt. Marx Károly a bonni, majd a berlini egyetemeken tanult, világné­zett fejlődésének kiindulópontja He­ge! filozófiája, illetve ennek radiká­lis értelmezése volt. 1842-ben lett a „Rheinische Zeitung" munkatársa, majd szerkesztője. Vezetése alatt az újság a forradalmi demokrácia orgá­numává vált. Marxra különösen nagy hatást tett az 1844-es' németországi sziléziai felkelés, valamint személyes részvétele a párizsi forradalmi meg­mozdulásokban, ahová 1843-ban, lapja betiltása után utazott. Világnézetének kialakulásához hozzájárult a politikai gazdaságtan, az utópikus szocializmus és a történelem tanulmányozása. Öj álláspontja a „Német—francia év­könyvekében fejeződött ki. Munkái­ban 6 tárta fel először a proletariá­tus történelmi szerepét, s jutott arra á következtetésre, hogy a forradalom elkerülhetetlen, a munkásmozgalmat egyesíteni kell a tudományos világ­nézettel. Ebben az Időben kötött ba­rátságot Engelsszel és vele együtt kezdett hozzá az új világnézet rend­szeres kidolgozásához. A tudományos kutatások eredményeinek általánosí­tása és az új elmélet alaptételeinek kidolgozása a „Gazdasági-filozófiai kéziratokéban, továbbá az Engelsszel közösen írott „A szent család“ és „A német ideológia" című művekben lá­tott napvilágot. A marxizmus mint teljes, egységes tanítás alakult ki, amelynek alkotórészei szerves egy­ségben vannak egymással. Englesszel közösen állították össze „A kommu­nista Párt Kiáltványáét, amelyben már befejeződött a marxizmus alap­elvetnek megformálása. E műben vi­lágosan kifejtették „az új világszem­léletet, a következetes, a társadalmi élet területét Is átfogó materializmust, a dialektikát, mint a legsokoldalúbb és legmélyebb fejlődéstant, az osz­tályharc eíméletét és a proletariátus­nak, az új, kommunista társadalom megalkotójának világtörténelmi, for­radalmi szerepéről szőlő elméletét“, ahogyan ezt Lenin munkásságukról megállapította. Marx az 1848—1849-es forradalmak Időszakában Németországban ott volt a politikai harc első vonalában. Meg­alapította és vezette a „Neue Rheini­sche Zettungéot, a lap hasábjain hatá­rozottan védelmezte a proletár állás­pontot a forradalomban. 1849-ben ki­utasították Németországból és végleg iondonban telepedett le. A Kommu­nisták Szövetsége feloszlása után mozgalmi tevékenysége az I. Interna­­clonálé létrehozásában és annak egész munkájában érte el tetőpontját. Figyelemmel kísérte a forradalmi mozgalom fejlődését minden ország­ban, egész életében mindvégig az idő­­szerű politikai küzdelmek áramában élt, innen merítette a szükséges anyagot elmélete fejlesztéséhez. Az európai polgári forradalmak ta­pasztalata adta számára az alapot a szocialista forradalom és az osztály­harc elméletének továbbfejlesztéséhez. A forradalom tapasztalatai alapján fejlesztette tovább a proletárdiktatú­rának, a polgárt forradalomban kö­vetendő proletártaktlkának, továbbá a munkásosztály és a parasztság szö­vetsége szükségszerűségének gondo­latét. Tudományos érdeklődése főként a politikai gazdaságtanra és fő műve, „A töke“ megalkotására Irányult. A tudományos politikai gazdaságtan ki­dolgozása a tudományos kommuniz­mus megalapozásának legfontosabb eszköze volt, ezért tekintette Marx legfőbb céljának „A tőke“ megírását. Ennek a műnek kimagasló filozófiai jelentősége van, a kutatás dialektikus módszerének ragyogó példája. Marx művét az új történelmi kö­rülmények között Lenin, valamint Le­nin tanítványai és követői fejlesztet­ték tovább. Elmélete a győztes szo­cialista forradalmak egész sorában valósult meg, és ma már ez képezi a proletárpártok, az egész nemzet­közi kommunista mozgalom tudomá­nyos alapját.

Next

/
Thumbnails
Contents