Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-05-06 / 18. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. május 8. CjSZERÜ HOZZÁÁLLÁSSAL (Ián Tokár lelvétele) Rimaszombatban (Rimavská Sobota) 323 küldött részvételé­vel tartották meg a járási uártkonferenciát. A CSKP Köz­ponti Bizottságának küldöttsé­gét Viliam Kožík, a CSKP KB tagja, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára vezet­te. A főbeszámolót Ián Gibala, a járási pártbizottság vezető tit­kára terjesztette elő. Mindenek­előtt az utóbbi öt évben vég­zett mnnka eredményeit és si­kereit vette számba, de rámu­tatott a fogyatékosságokra és az ütemesebb haladás kerék­kötőiéként jelentkező gondok­ra is, hangsúlyozva a problé­mák mielőbbi megoldásának halaszthatatlanságát. Átfogó igényességgel elemezte a XVII. pártkongresszus óta a járásban végbement politikai, gazdasági és társadalmi változásokat. A beszámolóból kitűnt, hogy a Rimaszombati járás a 8. öt­éves tervidőszak első két esz­tendejében is komoly sikereket könyvelhet el mind politikai, mind gazdasági és szociális vo­natkozásban, tehát az anyagi és szellemi élet minden terüle­tén. Az utóbbi két évben tovább erősödött az emberek létbiz­tonsága Fejlődtek a szolgálta­tások. előbbrelépés volt tapasz­talható az egészségügy és a kultúra fejlesztésében. A Nem­zeti Front választási program­jának megvalósítása során — a lakosság társadalmi munká­jával — több mint 40 millió korona értéket hoztak létre. Az elkövetkezendő időszakban fo­kozott igyekezettel szorgalmaz­zák a járás egyik legfontosabb beruházásának, a rimaszomba­ti poliklinika építésének meg­kezdését. A munkalehetőségek bővítésével, a szolgáltatások fejlesztésével, a kulturális élet pezsgőbbé tételével növelni kell az aprőfalvak népességtar­­tő erejét. Mint a főbeszámolóból meg­tudtuk, helyi viszonylatban az ipar fejlődött a legdinamiku­sabban. Két év alatt egyötödé­vel növelte az árutermelést, bár igaz, hogy az üzemek és vállalatok egyharmada nem teljesítette vállalt kötelezettsé­geit. Az értékelt időszakban to­vább nőtt a gépipar meghatá­rozó szerepe, miután 24 száza­lékkal — az élelmiszeripar ugyanakkor 38,5 százalékkal — részesedett az ipari termelés­ből. A szocialista államokba irányuló árukivitel tervét mint­egy 20 millió 400 ezer koroná­val túllépték, ugyanakkor a tő­kés országokkal szemben vál­lalt exportkötelezettségük rea­lizálásában 11 millió korona ér­tékű termékkel maradtak adó­sak. A tudományos-műszaki fej­lesztésben — főleg a számítás- és elektrotechnika, valamint a vegyipar területén — csak részleges sikereket könyvelhet­tek el. A vezető titkár rámutatott, hogy 1985-höz képest a bruttó mezőgazdasági termelés csupán 1.8 százalékkal növekedett, s az 1987-es évben mindössze 87.8 százalékos teljesítményt értek el . A kalászos gabona felvásárlásában a Királyi (Krát), Rimaszécsi (Rimavská SeC), Jánosi (Rimavská Janov­­ce) és Slmonyi (Šimonovce) Efsz jár az élen. Szemes kukoricából 28 szá­zalékkal több termést takarítot­tak be, mint amennyit a terv előírt. Am a vártnál 8,4 száza­lékkal kevesebb olajost, 52 szá­zalékkal kevesebb korai burgo­nyát, 49,3 százalékkal (19,7 ton­nás hektárhozam) kevesebb cu­korrépát és mintegy 15 száza­lékkal kevesebb tömegtakar­mányt meg zöldséget termel­tek. A talajvédelmi törvények kö­vetkezetes betartásával sikerült mérsékelni a termőföld terüle­tének csökkenését. Az öntöző­­berendezések hálózatát 9 ezer 792 hektárra bővítették. Több mint 1 ezer 800 hektár, mocsa­ras területen végezték el a le­­csapolást, s közel 4 ezer hek­tárnyi területen szabályozták a patakok, folyók medrét. A hústermelés kiegyensúlyo­zott volt. Az utóbbi két év alatt 5,6 százalékkal teljesítették túl felvásárlási kötelezettségüket. A tej termelésében azonban 623 ezer liter a lemaradásuk. Az új minőségi szabvány szerint fel­vásárolt tejnek mindössze 30 százaléka volt első osztályú. Ennek legfőbb oka a jő minősé­gű ivóvíz hiányában, a higié­niai előírások be nem tartásá­ban, az elavult fejőberendezé­­sekben és a nagy űrtartalmú hűtőtartályok lassú beszerelé­sében keresendő. A gazdasági állatok termelőképességét ille­tően a hizómarhák napi súly­­gyarapodása nem érte el a het­ven dekát, a sertéseknél vi­szont meghaladta a tervezett értéket. A 8. ötéves tervidőszak to­vábbi három esztendejében ka­lászos gabonából járási méret­ben állandósítani kell az öt tonnás termelési átlagot. Ki­emelt programként kezelendő az intenzív gyepgazdálkodás bevezetése és állandósítása. Évente mltegy 2 ezer 500 hek­tár legelő felújításával, 3 ezer 500 hektár mocsaras termőte­rület lecsapolásával, és az ön­tözőkapacitás további 2 ezer hektáron történő bővítésével számolnak. A tej minőségét szi­gorú intézkedésekkel kívánják javítani. A (nagy teljesítmé­nyű) gépek maximális kihasz­nálása érdekéhen bővítik a gaz­daságok közötti kooperációs együttműködést. „Vérátömlesz­tésre“ vár az újítőmozgalom. A mezőgazdaság elegendő és )61 képzett szakemberrel törté­nő ellátása érdekében új ala­pokra kell helyezni a káderpo­litikát. A mezőgazdasági üze­meknek az évtized végéig el kell érniük a 91 millió koróna tiszta nyereséget. Ennek érde­kében többek között frontáttö­résre van szükség a számítás­­technika alkalmazásában. A ve­zetői és irányítási munkastílus­ban is gyökeres változást sür­getnek. Elodázhatatlan a bri­gádszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás bevezetése, vala­mint az önelszámolásos gazdál­kodási rendszer, továbbá a ZEÜMS bérezési forma általá­nos bevezetése. Az életkörnye­zet védelme pedig életbevágó fontosságú üggyé vált. Miként a főbeszámolóból, a vitában elmondott felszólalá­sokból is kicsengett az elért si­kerek feletti Jogos öröm, illet­ve a még többre és jobbra vá­gyódás. A felszólalók szavaiból nem pusztán az egészséges tü­relmetlenséget, a gyorsabb fej­lődést segítő feltételek hiánya fölötti bosszankodást éreztük ki, de az igényesebb, a na­gyobb egyéni áldozatot követe­lő feladatok melletti bátor és őszinte kiállást is. Az SZLKP Rimaszombati Járási Bizottságának vezető titkárává — nyilvános szavazással — Ja­roslav Vredík elvtársat válasz­tották meg. Korcsmáros László Megfelelni a követelményeknek A Kassa-vidéki (Košice-vi­diek) járás az elmúlt két év alatt a CSKP XVII. kongresz- Szásának a járás feltételeire lebontott határozatai szellemé­ben, valamint az SZLKP kerü­leti és járási konferenciájának határozata alapfán fejlődött. Az eredmények mellett azon­ban néhány területen feszült­ségek is keletkeztek — álla­pította meg többek között a konferencia beszámolója. Néhány a számvetés alapjául szolgáló tényekből: az ipar a termelés tervét az utóbbi két év folyamán összességében is csak 98,7 százalékra teljesítet­te, s a módosított termelési ér­ték tervét pedig csupán 98,9 százalékra. Elszomorító, hogy évről évre csökkenő tendenciát mutat az első minőségi - kate­góriájú termékek aránya, ta­valy például a járás ipari ter­mékeinek csak a 43 százalékát tudták ebbe a csoportba sorol­ni. A mezőgazdaságot a szép si­kerek ellenére számos bírálat érte. Noha az elmúlt két évben a mezőgazdasági termelés ősz­­szességében 11,7 százalékkal fejlődött, a tervei csak 98 szá­zalékra teljesítették. A sikerte­lenséget a növénytermesztés eléggé alacsony hatékonysága tovább fokozta, amihez számos objektív tényező is hozzájá­rult, mint például az aszály. A gabonatermesztési program si­keres teliesitéséért dicséret il­leti a Myšlai, a Rozhanovcei, a Kecerovcei, a Bidovcei, a Ruskovi és a Novafianyi Efsz-t, valamint a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdasá­got, ám el kell marasztalni a sikertelenségért a Buzital (Bu­­zica), a Bodolói (Budulov) és a Csécsi (Čečejovce) Efsz-t, valamint a Kassal Állami Gaz­daságot. Nem hallgatható el, hogy a járás mezőgazdasági üzemel az elmúlt két évben adósak ma­radtak 38 ezer 908 tonna cu­korrépával és 3 ezer tonna bur­gonyával. Az Üjbődvai (Nová Bodva) Efsz kivételével egyet­len mezőgazdasági üzem sem teljesítette zöldségtermesztési feladatát. Lemaradások vannak a hüvelyesek és az olajnövé­nyek termesztésében is. A növénytermesztési ágazat­nak a legfájóbb pontja a fehér­jedús, illetve a tömegtakarmá­­nyok termelésének alacsony in­tenzitása. E tekinteiben sürgő­sen változásokra van szükség a Bodolói és a Csécsi Efsz­­ben, valamint a Kassai Állami Gazdaságban és a Kassa-Šacai Vetőmagtermelő Állami Gazda­ságban. A hiányosságok felszá­molása érdekében el kell érni, hogy a mezőgazdasági üzemek legalább a szántóföld 18 szá­zalékán termeljenek évelő ta­karmánynövényeket, és minimá­lisan 9 tonne termést takarít­sanak be, silókukoricából pedig legalább 11 tonnát száraz anyagban átszámolva. A rétek­ről és a legelőkről hektáron­ként el kell érni 5 tonna szé­natermést. Vagyis egy számos állatra számítva biztosítani kell 6 tonna takarmányt, ebből az áttelelésre 3,3 tonnát. Az állattenyésztés szakaszán a járás mezőgazdasági üzemei szép sikereket mondhatnak magukénak. Az elért eredmé­nyek reálisan indokolják a ter­melés színvonalának további gyorsított ütemű fejlesztését. Az állattenyésztési ágazat a tervét 102 százalékra teljesítet­te, ami az elmúlt két évben 6,5 százalékos fejlődésnek felel meg. Noha a tejtermelés szakaszán a járás 3 ezer 560 literes évi átlaggal dicsekedhet, mégis számos kritika érte a tejter­melő gazdaságokat, mint pél­dául a Kráfovcei, a Kecerovcei és a Bidovcei Efsz-t, valamint a Kassa-Šacai Vetőmagtermelő Állami Gazdaságot. Az említett mezőgazdasági üzemek messze elmaradnak az élenjáró gazda­ságoktól, mint amilyen a Ca­­fiai, a Myšia!, az Ojbódvai és a Perényi (Perín) Efsz. Az irá­nyító szervek, az üzemek ve­zetőinek egyik legfontosabb feladata minél szélesebb kör­ben megismertetni a szakem­berekkel, az állattenyésztési és általában az összes dolgozóval a kiemelkedő eredményeket felmutató egységek, csoportok, brigádok termelés! módszereit, az ott alkalmazott technoló­giákat. Az idén a növénytermesztés­nek 11 százalékkal, az ötéves tervidőszak végén 14,9 száza­lékkal kell növekednie. Gabo­nafélékből el kell érni a 4,5 tonnás termésátlagot, kukoricá­ból pedig hektáronként 6 ton­nás hozam elérését tűzte ki célul a pártkonferepcia. To­vábbá az ötéves tervidőszak végére hüvelyesekből hektáron­ként a 3 tonna, olajnövények­ből 2,8—3 tonna, korai burgo­nyából 10 tonna termelését és cukorrépából hektáronként 5 tonna polarizált cukor előállí­tását kell elérni. A járási pártkonferencia ko­moly feladatokat rő az állatte­nyésztés fejlesztésére is. Az öt­éves terv végére 3,8 százalé­kos fejlődés szerepel a fejlesz­tési tervben. El kell érniük a 4 ezer literes évi fejésl átlagot. Üszőknél cél a napi 63, a bor­jaknál a 72 és a hízómarhák­nál a 80 dekás súlygyarapodás elérése. Száz hektár mezőgaz­dasági földterületre számítva 70 darab szarvasmarhát f ebből 28 tehenet) kell tartaniuk. A bírálő elemzés mellett el kell mondani, hogy a Kassa­­vidéki Járás mezőgazdasági üzemel az elmúlt két évben a nyeréség tervét 115 százalékra teljesítették, és a termelésben 4,99 százalékos rentabilitást ér­tek el. Egy hektár mezőgazda­­sági területre számítva az utóbbi két évben a hatékony­ság 1650 koronával növeke­dett, és tavaly elérte a 14 ezer 963 koronát. 1990-lg a bruttó mezőgazdasági termelésnek 8,2 százalékkal kell növekednie. A feladatok között szerepel a hét lemaradozó mezőgazdasági üzem megerősítése Is. Az igényes feladatok teljesí­tése érdekében fokozott politi­kai-szervező munkát kell kifej­teni, el kell mélyíteni a poli­tikai és ideológiai öntudat ki­alakítását. A pártkonferencia megválasz­totta az új járási pártbizottsá­got. A vezető titkár František Nemec elvtárs lett. ILLÉS BERTALAN Magas fokú igényességgel Л kétnapos tanácskozás át­fogóan magas fokú igényesség­gel ítélte meg a CSKP XVII. pártkongresszusa határozatai­nak teljesítését hazánk,e leg­délibb járásában, Komáromban (Komárno). Az értékelő elem­zés alapjául elsősorban a CSKP KB 7. és 9. ülése szolgált. A tanácskozáson a CSKP KB kül­döttségét Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezette. Az elmúlt időszakban elért eredmények azt igazolják, hogy a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása irány­vonalának megvalósítása érde­kében a járási pártbizottság nagy erőfeszítéseket tett. Fi­gyelme e'sősorban a pártalap­­szervezetek munkája hatékony­ságénak növelésére Irányult. A beszámoló és a vitázók nagy része behatóan foglalko­zott a mezőgazdasági termelés problémáival is. A bruttó me­zőgazdasági termelés fejlődésé­nek üteme a 7. ötéves terv át­lagához viszonyítva 0,9 száza­lékkal növekedett a tervezett 3,2 százalékkal szemben. A 8. ötéves terv második évében jó eredményeket értek el a gabonafélék, a tömegta­karmány, a lencse és a szója termelésében. A tervnek meg­felelően teljesítették és túltel­jesítették a gabonafélék, a marhahús, a baromfi és a tojás felvásárlási feladatait. Tovább­léptek a mezőgazdasági üze­mek az anyagi-műszaki alap erősítésében, a gépi és techno­lógiai felszereltség minőségi javításában. Az elmúlt két évben a figye­lem e'sősorban a növényter­mesztés növekedésére, valamint a földalap komplex védelmére és kihasználására összpontosul. Javult a talajok termőképessé­gének növekedéséről való gon­doskodás, főleg a szerves anya­gok részarányának növelése ré­vén és további, beruházást nem Igénylő beavatkozások ál­tál. Meliorációs meszezést 256 ha-on, altalajlazítást 346 ha­­on. talajjavítást pedig 330 hek­táron végeztek. Az elmúlt két évben 2 ezer 897 hektárral növelték az ön­tözött területeket, s ezáltal a járás öntözött mezőgazdasági földterülete 28 ezer 729 hek­tárra növekedett, ez a szántó­föld 39 százaléka. Két év alatt 12 üzemben 53 km hosszúság­ban szélfogó sávokat ültettek ki 10 millió korona értékben. A növénytermesztés elsődle­ges fejlesztése mellett tovább­ra is fontos feladat a gabona­félék intenzivebb termelése, a fehérje- és takarmányprogram következetes megvalósítása. Ez az alapfeltétele az állattenyész­tés további fejlésztésének. A gabonatermelés programját az ötéves tervidőszak első két évében nem sikerült a tervnek megfelelően teljesíteni. 1986- ban a gabonatermelésben 36 ezer 392 tonna volt a lemara­dásuk. - A mezőgazdasági üze­mek többsége 1987-ben a gabo­natermelés feladataival sikere­sen megbirkózott. A járás tör­ténetében a második legna­gyobb terméshozamot érték el (241 ezer 517 tonnát), de így sem sikerült teljes mértékben behozni az 1986-os kiesést. Az elmúlt évben 10 mezőgazdasági üzemben értek el 7 tonna fe­letti, kukoricából pedig 7 üzem­ben 6 tonna feletti termésho­zamot. Különösen jól dolgoztak a Csicsói (Čičov), az Izsai (íža), a Marcelházi (Marce'o­­vá) és a Nemesócsai (Zemian­ska Olőa) Efsz-ben, ahol a terv magas intenzitása mellett a gabonaprogram feladatait az ötéves terv kezdetétől 100 szá­zalék felett teljesítik. A járási konferencia birálőan ítélte meg, hogy továbbra is in­dokolatlanul nagyok a különb­ségek az elért eredményeket tekintve az egyes mezőgazda­­sági üzemek között, s ezekre fokozott figyelmet kell fordíta­ni. Ez megköveteli, hogy gyor­sabban mozgósítsák a tartalé­kokat és érvényesítsék a tudo­mányos-műszaki ismeretek és az intenzív termelési rendsze­rek bevezetését a gyakorlatba. Nagy súlyt kell helyezni a technológiai folyamatok Irányí­tásának megerősítésére. A sze­mes takarmányok alapjának megteremtése feltételezi az ál­lattenyésztés intenzív fejleszté­sét, ezért hatékony intézkedé­seket kell foganatosítani a me­zőgazdasági üzemek többségé­ben, főleg a Gútai (Kolárove), a Naszvadi (Nesvady), a Hur­­banovói és a Keszegfalvi (Ka­­meniőná) Efsz-ben, valamint a Bafcsi (Bajő) és a Gyn'amajo­­rl (Onlov Dvor) AG-ban. A termelési rendszerek alkal­mazásával sikeres a fehérje­program megvalósítása. A len­cse termelésével a Nemesócsai Efsz öregbíti a járás Jő hírne­vét, de a Keszegfalvl Efsz — amely a szójatermelés gesztora — Is tervszerűen fejleszti ter­melési rendszerét. A cukorrépa termelésében a járás az utolsó két évben a tervezett feladatok teljesítésé­ben 65 ezer 172 tonnával ma­radt adós. Az állattenyésztés bruttó ter­melése a 7. ötéves tervvel ösz­­szehasonlítva 3 százalékkal, az­az mintegy 27 millió koronával növekedett. A járásban ez átlagos év! tejhozam egy tehénre számítva elérte a 3 ezer 946 litert, 10 me­zőgazdasági üzemben volt több 4 ezer liternél. A múlt évben csökkentek az állományok, és romlottak a termelékenységi és reprodukciós mutatók. A kon­ferencia nagyra értéke'te a Bú­­cs) (Búé), Srobárovái és Ke­szegfalvi Efsz dolgozóinak munkáját, ahol megtartották a tervezett intenzitást, és a napi súlygyarapodás a szarvasmar­háknál ebben az évben átlépte az. 1 kilogrammot, 100 tehéntől elválasztottak 10B borjút és je­lentősen túllépik a fejőste­henek tervezett termelőké­pességét. Ezt a szintet 1987- ben az Alsópéteri (Dolný Pe­ter), az tmelyi (Imeí), az Izsai a Naszvadi és a Perbetel (Pri­­beta) Efsz-ben, valamint a Ko­máromi AG-ban érték el. A sertéstenyésztés a termelés dinamikájának fokozott megú­julása után sem teljesítette az állami terv kötelező mutatóit a húsfelvásárlásban. A tartalé­kok továbbra is a sertésállo­mány alacsony reprodukcióján ban (újratermelésében) van­nak. Nagyra értékelte a kon­ferencia a Martosi (Martovce), a Lakszakállasi (Sokolec) Efsz, a Komáromi Tangazdaság állatgondozóinak munkáját, ahol az elválasztott malacok száma kocánként meghaladja a 19-et. Nem elégedett a Csi­csói fCiíov) Efsz-szel, ahol ez a szám csak 15,7, a Gyulama­jori AG-ban 15.5, az Imelyi Efsz-ben pedig 15,6 darab. Még mindig nagyok a különbségek a sertések súlydarapodásőban, olyan helyeken is, ahol egyen­­lőek az adottságok és feltéte­lek. s ez az állattenyésztési és a munkaszervezési színvonal különbségére vall. Jő eredmé­nyeket érnek el a Búcsi, a Du­­lovcei, a Keszegfalvi, a Vágfü­­zesi (Vŕbová nad Váhora) és a Naszvadi Efsz-ben. Viszont nem kielégítőek az eredmények a Nemesócsai, a Madarl (Modra­ny) és a Gűtal Efsz-ben, vala­mint a Gyulamajort ÄG-ban. A tartósan rossz helyzet meg­követelt, hogy a gazdasági ve­zetés hatékony Intézkedésekkel számolja fel a hiányosságokat. A konferencia az elkövetke­zendő időszak nagyon Igényes feladatainak sikeres teljesítése érdekében komoly szerepet szán a mezőgazdaság! do'gozók gondolkodásmódja megváltozta­tásának. A konferencia — nyilvános szavazással — Aton Hlaváčot választotta meg a járási párt­­bizottság vezető titkárává. KOLOZS1 ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents