Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-29 / 17. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES-1988. április 29. NOVENYTERMESZTESI HELYZETKÉP Hazánk gazdaság] és szociális fejlesztésének középtávú — 1986—1990 —. valamint kétezerig szóló hosszú távú programja fő irányvonalát a CSKP XVII. kongresszusa hagyta jóvá. Ez a program a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára a lakosság ésszerű táplálkozását és az önellátottság fokozását tűzte ki célul. A 8. ötéves tervidőszakban, az előzőhöz viszonyítva, a mezőgazdasági bruttó termelést 6—7 százalékkal, az élelmiszeriparban pedig az árutermelést 9—10 százalékkal kell növelni. Az alapvető feladat tehát a termelés hatékonyságának növelése, elsősorban a tudományos-műszaki ismeretek komplex érvényesítése a termelőeszközök minőségének javítása és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum belső tartalékainak teljesebb kihasználása révén. Az előirányzott célok népgazdaságunk reális lehetőségeiből indulnak ki, és megvalósításuk a mezőgazdaság fő szakágazatai, főleg a növénytermesztés eddigi eredményeire támaszkodik. Ä 8. ötéves tervidőszak második évének lezárásával célszerűnek mutatkozik részletesebben értékelni, hogyan Is sikerült az SZSZK mezőgazdasági üzemelnek a tervfeladatokkal megbirkózniuk. Az elmúlt év kezdete nem volt éppen a legkedvezőbb. A különösen kemény tél és a kitavaszodás késedelme miatt a tenyészldő két, sőt három héttel Is eltolódott. Komoly károk keletkeztek a szőlőültetvényekben. A kedvezőtlen Időjárást a melegkedvelő gyümölcs- és zöldségfélék Is megsínylették. Az aratás kezdetén trópusi hőség uralkodott, amelyet hűvös, csapadékos időjárás váltott fel. A hosszan tartó aszályos ősz veszélyeztette az őszi vetemények fejlődését. Kedvezőtlen hatását azonban helyrehozta a csapadékos és aránylag „meleg“ téli Időszak. Az elmúlt év időjárásának alakulását nem azért említjük, hogy ezáltal indokoljuk a növénytermesztés gyengébb eredményeit. mivel a bruttó termelést csupán 95,7 százalékra teljesítettük. Inkább az ellenkezőről van szó. Hiszen kalászos gagonáből több mint 300 ezer tonnával termeltünk terven felül. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult az a tény Is, hogy tavaly több gombaölő szer állt rendelkezésünkre, s ennek köszönhetően sikerült megmenteni a gabonafélék növényzetét a hűvös és csapadékos tavaszi Időszakban terjedő gombafertőzésekkel szemben. Tavaly gabonafélékből (beleértve a szemes kukoricát is) a tervezett 3 millió 900 ezer tonnával szemben 4 millió 230 ezer tonnát termeltünk, s ezáltal a tervet 8.7 százalékkal túlteljesítettük. A többlettermés 338 ezer 900 tonnának felelt meg. bzlovákta viszonylatában 5,12 tonnás hektárhozamot értünk el. A 8. ötéves tervidőszak első két évében a gabonafélék termelését 107 ezer tonnával túlteljesítettük. A gabonafélék minősége azonban már változó eredményekről tanúskodott. Míg az élelmiszer-ipari búza termelése teljes mértékben fedezte a malom- és sütőipari szükségletét, addig komoly gondok merültek fel e sörárpa termelésében. A tavaszi árpa össztermelésének mindössze egyharmada alkalmas söripari feldolgozásra. Pedig a sörárpa termeléséhez adottak a kedvező feltételek, a hazai nemesítésö fajták minősége klválő, s malátagyártássunk is Jő hírnévnek örvend világviszonylatban. Ez ideig azonban a gyakorlat a mennyiségi feladatok teljesítésére irányult. Ezen túlmenően az árszabályozók sem serkentették az üzemeket a minőségi sörárpa termelésére. Vitathatatlan tény, hogy a sörárpatermelés egész komplexumában — a termesztéstől kezdve egészen az elkülönített tárolásig — hiányosságok tapasztalhatók. Hátrányosan hatnak elsősorban a betakarítási technikában és a betakarítás utáni kezelésben tapasztalt hiányosságok. A nem megfelelő technika a magok jelentős mértékű károsodását eredményezi. Ennek következtében a termésnek mintegy 40 százaléka nem felel meg a sörárpa minőségi szabványának. Növénytermesztésünk legprogresszívebben fejlődő ágazata a gabonatermelés. A hozamok növekedésével azonban nem bővültek arányos mértékben a tárolókapacitások. Napjainkban ez az első számú probléma. A leien Időszakban kezdetét vette a kisebb tárolók építése, elsősorban a tészta- és sütőipari hasznosítású gabona, valamint a sörárpe tárolására. A búza és az árpa termelése mellett nem feledkezhetünk meg a rozs, a zab és a keményltőiparl kukorica termeléséről sem. A tárolókapacitás hiánya — amely Szlovákiában 500 ezer tonnára tehető ki — komoly gondokat jelent. Ez azzal indokolható hogy a beruházó szervezetek nem tesznek eleget kötelezettségüknek. A szemes kukorica termelésében előirányzott feladatokat ez ideig sikeresen valósítottuk meg. A termelés legnagyobb fékezője és egyben a veszteségek legnagyobb forrása a szárítókapacitás hiányában tapasztalható. A jelenlegi forrólevegős szárítási technológia — a szárítás 120 C-fok mellett történik — nagymértékben csökkenti a tápanyagok hasznosítását. Szlovákiában a szemes kukoricának egyharmadát alkalmatlan szárítókban szárítjuk, gyakran lucernaszárítókban. Folyamatban van egy hosszú távú — kétezerig előirányzott — kukoricatermelési program kidolgozása, amely a felsorolt hiányosságok kiküszöbölésére hivatott. Elégedettek lehetünk az olajnövények termelési eredményeivel is. Tavaly a terv 13Q ezer 300 tonna felvásárlását irányozta elő, ezzel szpmben 134 ezer tonnát értékesítettünk. Ez 2,8 százalékos tervtúlteljesftésnek felelt meg. Igaz, az őszi repce felvásárlási tervét mindössze 97,1 százalékra teljesítettük, ezzel szemben napraforgóból a tervezett 51 ezer tonna helyett 57 ezer 500 tonnát értékesítettünk. A szlovákiai átlagban elkönyvelt 2,28 tonnás hektárhozam eredményezte azt, hogy 12,7 százalékkal túlléptük az olajnövények felvásárlást tervét. Tehát ez Ideig sikerült megvalósítani az Igényesnek mondható célt, miszerint a 7. ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva 40 százalékkal növeljük az olajnövények termelését. A 8. ötéves tervidőszak első két évében az olajnövények felvásárlási tervét 1,7 ezer tonnával túlteljesítettük. Az elmúlt évben például 43 százalékkal több olajnövényt vásároltunk fel, mint 1985-ben. Szóvá kell tenni azonban hogy a PALMA szakágazati vállalat feldolgozókapacitása már elmarad Szlovákia termelési volumenétől, s a tárolókapacitások hiánya is nagymértékben akadályozza a zavarmentes felvásárlást. Eredményesen teljesítettük a hüvelyesek termelési tervét is. Tavaly a 82 ezer tonna termelési tervvel szemben 90 ezer 900 tonna hüvelyest termeltünk, s ez 10.8 százalékkal több a tervezettnél. A lencse termelési tervét 61 százalékkal túlteljesítettük, s ezáltal teljes mértékben biztosítottuk a piaci ellátást. Hasonló a helyzet a borsó termelésében is. A babtermelésnek azonban csak 95 százalékban tettünk eleget. Mindent összevetve: az elmúlt két év folyamán hüvelyesekből 20 ezer 900 tonnával többet termeltünk, mint amennyit a terv előirányzott, ez pedig 6,8 százalékos túlteljesítésnek felelt meg. Merően más helyzettel állunk szemben a burgonya és a cukorrépa termelésében. A két ágazat ugyanis hosszabb ideje elmaradt a terv által támasztott követelményektől mennyiség és minőség tekintetében egyaránt. Egyetlen kedvező változásnak az könyvelhető el, hogy bővült a rövldebb tenyészidejű fajták választéka. Tavaly a vetésterület 40 százalékán már korai vagy igen korai fajtákat ültettek a burgonyatermelő gazdaságok. Mindez kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy a tél! ellátásra szánt burgonya fiziológiailag beérjen. Mivel javult a növényvédő szerekkel valő ellátás — és főleg több gombaölő szer állt rendelkezésre —, sikerült a növényzetet megfelelő egészségi állapotban tartani. Sajnos, a felsorolt intézkedések dacára sem értük el a tervezett termelési szintet, habár a gumók képződése kedvezőbben indult be, mint a korábbi években. A szárazság következtében növekedett az apróbb gumók részaránya amelyek már nem feleltek meg a Csehszlovák Állami Szabványnak. így az előirányzott 1 millió 100 ezer tonnával szemben mindössze 800 ezer tonnát termeltünk. Étkezési burgonyából csupán 230 ezer tonnát vásároltunk fel, ami mindössze 80 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. Az Idén elsősorban stabilizálni szerelnénk a burgonya termőterületét úgy. hogy rekordtermés elérése nélkül is, mezőgazdaságunk eleeat tegyen az össztársadalmi követelményeknek. Továbbá javul a termelés anvagl-mfiszaki alapja is. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérinma a termelői kedv növelése érdekében külön intézkedéseket hozott. Konkrétan: 50 százalékos kedvezményt nyújt a burgonyaültető gépek és betakarító gépsorok vásárlásához. Továbbá 600 korona prémiumot fizet ki a termelőknek minden tonnáért, amely meghaladja az utóbbi három év burgonyaértékesítési átlagát. Komoly gondok merültek fel a burgonya tárolásával kapcsolatban is. A jóváhagyott fejlesztési terv értelmében a 8. ötéves tervidőszakban 90 ezer tonna burgonya befogadására alkalmas légkondicionált tárolót kell építeni összesen 500 millió korona értékben. Ebból az étkezési burgonya tárolására 60 ezer tonna, az ültető burgonya esetében pedig 30 ezer tonna tárolókapacitással számolunk. A távlati tervben 15 burgonyahámozó gépsor üzembehelyezésével Is számolunk. Ez összesen 13 ezer tonna burgonya feldolgozására lesz alkalmas. jelenleg három burgonvnhámozé gépsorral rendelkezünk, de az ötéves tervidőszak végéig további három gépsor építésének megkezdését tervezzük. Tavaly a cukorrépa termesztésében a 2 millió 50 ezer tonna termelési tervvel szemben mindössze 1 millió 609 ezer tonna répát termeltünk. Ez n helyzet már több évtizede tart. A kedvezőtlen helyzet kialakulását több problóma idézte elő. Közülük a legégetőbb a nem megfelelő betakarítási technika, aminek következtében a veszteségek elérik a 25 százalékot. Persze nem nézzük ölbe tett kézzel, hogy a felmerülő nehézségek valamiképpen megoldódjanak. A cukorrépa-termelés fellendítése érdekében is több intézkedést fogadtunk el. Minden bizonnyal ezek ts hozzájárulnak a hozamok és a termelés hatékonyságának növeléséhez. A répatermelő mezőgazdasági üzemek- már az Idén nagyobb mennyiségű genetikailag egycsírájú és kiváló cslrázóképességű vatőmaghoz -jutottak. A géppark új, megfelelő vetőgépekkel is bővült. A Légi (Lehnice) Efsz a cukorrépa-termelés rendszergazdájának lett kinevezve. A felsorolt intézkedések révén feltehetően bővül majd a kézi munka nélküli cukorrépa-termelés területe. A szénában számított tömegtakarmány-termelési tervet ugyancsak túteljesitetlük. A tervezett 5 millió tonna helyett ugyanis 5 millió 300 ezer tonnát termeltünk. Aránylag jó a szilázs és a szenázs minősége Is, hiszen az első és a második osztályba a termésnek mintegy 80 százaléka nyert beosorolást. Valamivel rosszabb a széna minősége: az I. és a II. osztályba a termésnek mintegy 74 százaléka került. Az utóbbi években jelentősen javult a gépellátás a tömegtakarmányok begyűjtésére. Több szénaforgató és soroló gép került nemcsak a síkvidéki gazdaságokba, hanem a hegyvidéki körzetekbe is. A tömegtakarmányok minőségét is nagymértékben a tárolókapacitások határozták meg. A 7. ötéves tervidőszakban több mint 2 millió köbméter befogadóképességű szénatároló és 3 millió 388 ezer köbméter befagadóképességű sllótároló épült, összesen 2,446 milliárd korona értékben. Ezáltal a szénatárolás 48, a szenázsé 46, a szilázsé pedig 41 százalékban megoldódott. A 8. ötéves tervidőszakban további 2,8 millió köbméter befogadóképességű szénatároló és 1,8 millió köbméter befogadóképességű szllázstároló építésével számolunk. Az elmúlt év nem kedvezett a melegkedvelő zöldség- és gyümölcsféléknek, de a szőlőnek sem. A nyári szárazság mellett a szőlőültetvényekben a legnagyobb kárt főleg az erős téli fagyok okozták. Többszöri permetezés ellenére sem sikerült megvédeni az almaültetvényeket a varasodással szemben. A károk következtében a termelési tervnek gyümölcsből csupán 60 százalékát, szőlőből pedig a 41 százalékát értük el. A zöldségfélék termelési tervét 5 százalékkal túlteljesítettük, főleg a gyökérzöldség és a káposztafélék jó hozamának köszönhetően. Az elmúlt évnek megvoltak az előnyei és hátrányai. Arai jó volt, azt az idén tovább szeretnénk tökéletesíteni. A növénytermesztésben felmerülő nehézségeket az idén sokkal radikálisabban és rugalmasabban keli megoldani, mint korábban. Jozef Mudroch agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának növénytermesztési osztályvezetője ANYAGNffiAUI BETEGSÉGEK ES МЮЕШ A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál a közelmúltban Jelent meg dr. Brydl Endre szerkesztésében »A szarvasmarha anyagforgalmi betegségei és mérgezései« című könyv, amely elsősorban a gyakorlatban dolgozó állatorvosok és állattenyésztők számára ajánlható. A szerzők az előszóban többek között rámutatnak arra, hogy az utóbbi években a termelőképesség növekedésével arányosan nőtt a szarvasmarhaállomány biológiai igénye a termelés környezeti feltételeivel, főleg a takarmányozással szemben. Kiemelik azt is, hogy gazdaságosan termelni csak a genetikai képességeinek megfelelően termelő, egészséges állománnyal lehet. Ugyanis a termelésarányos takarmányozástól való eltérés (ami hazai feltételeink között bizony elég gyakran előfordul) esetén termeléscsökkenéssel és anyagforgalmi zavarokkal kell számolni. Az ilyen esetben leromlanak a tejtermelési és a szaporodási eredmények, s növekszik a borjúelhullás. Súlyosabb esetben számolni kell az anyagforgalmi betegségek száma és az elhullás növekedésével. A szerzők a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára hasznos ismereteket három fejezetben foglalták össze. Az első fejezet első része az anyagforgalmi betegségek kórfejlődésével, az energiaforgalommal a szénhidrát-, a zsír- és a nitrogén-anyagcserével foglalkozik. A fejezet második része a gyakorlati szempontból fontos ismereteket foglalja öszsze, főleg a tejelő tehén, a vemhesség, az újszülött és a szopós boriű. valamint a hizlalás anyagforgalmát. A második fejezet főleg az anyagforgalmi betegségeket taglalja, így a bendőemésztés, a kérődzők sav-bázis anyagcseréjének, az energia-egyensúly, a víz- és az ásványianyag-tartalom zavarait, a vitaminhiányt és a -túladagolást, az ellés körüli idő anyagforgalmi zavarainak a nemi működésre gyakorolt hatását, a nagy tejtermelésű tehenek takarmányozásának és a vízellátás szempontjait. A vér sav-bázis anyagcseréjének zavaraival (amelyek a mi viszonyainkra vetítve is nagyon időszerűek) kapcsolatban a szerzők egész sor ismeretet írnak le, ezért itt érdemes néhány gondolat erejéig megállni. A zavarok acidfizis (olyan klinikai állapotot fejez ki, amelyre a savak felszaporodása vagy a bázisveszteség a jellemző) vagy alkalózis (a szervezet bázist halmoz fel vagy savat veszít) formájában jelentkeznek. Ezen kívül előfordulhat respirációs (ha a vér szénsavtartalmának a változása az elsődleges ok) vagy metabolikus (ha más sav vagy bázis okozta a zavart) acidózis vagy alkalózis. heveny vagy idült kórfolyamat. Ennek megfelelően a szerzők részletesen foglalkoznak a heveny metabolikus acidózis. az idült, latens metabolikus acidózis, a metabn’ikus alkalózis és a légzési (respirációs) eredetű zavarok kóroktanával és -fejlődésével, tüneteivel és gyógykezelésével. Az energia-egyensúly zavarai című rész részletesen foglalkozik a tejelő tehenek zsirmobilizáciős betegségével, amely a nagy tejhozamú tehenek egyik leggyakoribb anyagforgalmi betegsége. Ugrásszerű elterjedését főleg az idézte elő, hogy a tehénállományok tejtermelő képességének növekedésével a legtöbb üzemben nem tartott lépést a nagy tejhozam eléréséhez szükséges tartási és takarmányozási feltételek megteremtése. A betegség főleg az energia-, és a zsírforgalom zavarára vezethető vissza. A klinikai megnyilvánulásban azonban eltérések is megfigyelhetők. A zsírmájhetegség (fatty liver syndrome) az elles után jelentkezik, gyors lefolyású, legtöbbször elhullással járó megbetegedés. Legszembetűnőbb kórbonctani jele a máj jelentős mértékű elzsírosodása. A megbetegedés enyhébb esetben nem vezet gyors elhulláshoz, a májműködés némiképpen rendeződik de az állat esoványodik, a tejtermelés lényegesen csökken, az állatok többsége tenyészértékét elveszítve selejtezésre kerül. Az ellés előtt jelentkező kóros elhízás kövértehén-tünelegyüttes ffat cow syndrome) néven Ismert, ami hajlamossá teheti az állatot az eliést követő súlyosabb megbetegedésre. Az energiahiány és a máj kóros elzsírosodása erős ketogenézist indíthat meg, ami a ketonanyagok felhalmozódásával vagy a klinikai kórformával (ketózis) is együtt járhat. Az enyhébb, de már kóros mértékű májzsugorodás tejcsökkenést és korai elapadást okozhat. Ezt az esetenként állományszlntű és más okok hatására is kialakuló állapotot alacsony tejzsír-szindrómának (low milk fat syndrome) nevezik. A májműködés zavara a vér Ionizált Ca- és Mg-tartalmának csökkenésével Jár. Ilyen módon, a zsírmobllizációs betegség az eliést bénulás kialakulásában szintén szerepet játszhat. A harmadik fejezet a mérgezéseket, így a fémes és nem fémes elemek, a növényvédő szerek és a gombatoxinok okozta, valamint a növényi és egyéb mérgezéseket tarta mázzá. A 304 oldalas könyv — melyben negyvenhárom ábra és tizenöt fekete-fehér felvétel segíti a jobb megértést — irodalomjegyzékkel és tárgymutatóval fejeződik be. (blm) Mezőgazdasági üzemeinkben nagy gondot kell fordítani a tűzmegelőzésre, különösen a széna- és terménytárub.kban Ezt a célt szolgálják a szellőztető- (első felvételünk) és a riaszté(második felvételünk) berendezések is (Kallta Gábor felvételei)
