Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-29 / 17. szám
Szőlővédelem - környezetkímélő módszerek и. TÖBBFÉLE LEHETÖSÉ6 A szölőkárosítók ellen lehetőleg környezetkímélő készítményekkel védekezünk. Ezek elsősorban a méregjelzés nélküli vagy gyenge mérgek, méhekre, halakra nem vagy mérsékelten veszélyesek. Néhány példa: a Kombi szőlőben levő Thiovit méregjelzés nélküli, méhekre és halakra nem veszélyes vegyszer. Részben hasonló tulajdonságú a Dithane M 45, amely csupán a halakra veszélyes — mérsékelten. A Szulfur 900 FW', a Kolosul", a Microthiol Special* és más kénkészltmények méregjelzés nélküli és nem veszélyes szerek. A Miltox Special*, a Curzate Super CZ*, az Orthocid 50 WP, a Zineb BO WP*, az Ortho Phaltan 50 WP", a Dithane M 45, a Chinoin-Fundazol 50 WP*, a Polyram Combi, a Ronilan 50 WP, valamint a Rospin 25 ЕС* ugyancsak méregjelzés nélküli; közülük a Polyram Combi a méhekre mérsékelten, az Ortho Fhaltan és a Ronilan a halakra nem, többségük a halakra mérsékelten, a Curzate Super CZ* a halakra közepesen veszélyes. A Sinoratox 50 ЕС*, a Bi 58 ЕС, a Ditrofon* és a F ibol E" mérgek, az első kettő n méhekre mérgező, a halakra mérsékelten, az utóbbi kettő pedig a méhekre ’ mérsékelten, a halakra közepesen veszélyes. A hatékony védekezés szempontjából nagyon fontos a védekezés Idejének helyes megválasztása. A kártevők nem minden stádiumban érzékenyek a vegyszerekre. Például szőlőmolyok ellen a hernyók tömeges kelésekor leghatékonyabb a védekezés. Más fejlődési állapot ellen kijuttatott vegyszerrel fölöslegesen szennyezzük a környezetet és nem pusztítjuk el a kártevőt. A szexferomon csapdás megfigyelésekkel nemzedékenként meghatározható a lepkék rajzáscsúcsa. A tojásból kikelő apró hernyók tömeges kelése a rajzáscsúcsot követő 7—10 napon belül várható, ekkor kell védekezni. Ezt a módszert bármelyik kistermelő Is alkalmazhatja a kereskedelemben kapható szexcsapdák segítségével. A szőlőlevélatkák telelő helyről való tömeges előjűvetele, a nemzedékek tömeges lárvakelése egyszerű vizsgálati módszerekkel (rügybonco'ással, ragasztócsfkkal, levélkoronggal, lemosással] meghatározható. Ezeket az Időpontokat az Illetékes növényvédelmi és agrokémia! állomások előrejelzéseikben teszik közzé. Ä szőlőmoly ellen választhatunk olyan vegyszert, amely a levélatkák ellen Is hatásos (Bl- 58, Sinoratox 50 ЕС). A hasznos ragadozó atkák kímélése lehetővé teszi felszaporodásukat, így természetes úton szabályozható a kártevő atkák létszáma. A kímélésnek két lehetőségét javasoljuk. Ha az ültetvény jól gondozott és a té’i rügyvizsgálatok szerint sok a hasznos ragadozó, hagyjuk el a téli lemosó kezelést. (A Balaton-parti nagyüzemekben 1980-ban a terület 50 százalékán voltak ragadozó atkák.) A téli lemosó kezelés Is lehet kímélő. A Tolna megyei tapasztalatok szerint erre az Ágról* és csökkentett lémennyiségben kijuttatva a kéntartalmú szerek alkalmasak. A speciális atkaölű vegyszerek között pedig találhatók olyanok, amelyek kevésbé pusztítják a ragadozókat, ugyanakkor hatásosak a kártevő atkák ellen (Neoron Atkatox'j. SZAKSZERŰ MUNKA A védekezések hatékonyságát javíthatjuk, ha a per-metlevet a kártevőre irányítjuk. A szerrotációnak, vagyis a szerek váltakozó használatának az az értelme, hogy ezáltal megelőzhető vagy csökkenthető a vegyszerekké’ szemben kialakuló rezisztencia. A károsítókra a gyakran használt vegyszerek hatástalanná válnak, mert megszokják ezeket. Emellett a sokszor ismétlődő rovarölőszeres kezelések pusztítják a hasznos szervezeteket fa katicabogarakat, a fátyolkákat, a fürkészdarazsakat, a ragadozó poloskákat és a ragadozó atkákat), így megszűnik természetes szabályozó szerepük. Amíg a betegség tünetei“ nem jelennek meg, a gnmbanlő szereknek a címkén feltüntetett kisebb, még hatásos fmegelőző) adagját haszná'jnk. Vegyszert és költséget takarítunk meg. A tünetek megjelenése előtti úgynevezett megelőző kezelésekre elegendőek a kontakt hatású (felületen védői készítmények fpéldául a lisztharmat ellen a kéntartalmúakkal való permetezés). A felszívódó, vagyis a szisztematikus hatású, drágább vegyszereket fő'eg a tünetek megjelenése után illetve járványveszélyes időben használjuk. * Szüret előtt a rövid élelmezés-egészségügyi várakozási Idejű készítményeket használiuk. A botrítisz ellen például a Rovral ajánlott (a várakozási idő 7 nap), hogy a felhasználásig, fe'dolgozásig a fürtben lebomolion a vegyszer, ne zavarják borkészítéskor az erjedést. A vegyszeres növényvédelem hatékonyságát növeli a jól végzett zöld munka. A hajtásválogatással lehetővé tesszük, hogy laza, szellős, a permetlé által jól átjárható tőkeforma alakuljon ki. A csonkázással pedig eltávolítjuk a szőlőlevélatkák jelentős részét, ugyanis augusztusban azok zömmel a hajtások felső harmadában tartózkodnak. Rendkívül fontos ezen kívül, hogy metszés után azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg a venyigét. A vesszőkön. a tőkerészeken telelő károsítókat, például a kordonkae hálást okozó gombákat, pusztíthattuk ezzel az egyszerű, mechanikai eljárással. Irtsuk a gyomokat, amelyek a takácsatkák terjesztői lehetnek. A szőlő harmonikus tápanyagellátásához a talajtani laboratóriumok tápanyag-ellátottsági vizsgálatai adnak pontos és megbízható tanácsot. A túlzott nitrogéntrágyázás többek között a virágok elrúgását. a rossz termékenvüiést, a betegségekre való fogékonyságot idézheti elő. A környezetkímélő eljárásokkal megvalósulhat a károsílókhoz. az ökológiai feltételekhez igazodó, takarékos, az embert és a környezetet is védő növényvédelem. (Kertészet és Szőlészet 1887/16) (A felsorolt, *-al ielölt növényvédő szerek Magyarországon kaphatók. A hazánkban engedélyezett szerek jegyzékében nem szerepelnek — a szerk. megjegyzése.) TENYÉSZPÁROK KIALAKÍTÁSA Egyes egzotikus madárfajok a fogságban nagyon könnyen, mások nehezebben szánják rá magukat a fészkelésre. Az utóbbinak többféle oka lehet. Nem elegendő pusztán csak az, hogy a fészkelésbez megteremtjük a feltételeket; kellő gondot kell fordítanunk a párok kialakítására Is. Az egyedekről, amelyeket teyésztésre szántunk, minél többet kell megtudnunk. Ismernünk kell származásukat, egészségi állapotukat korukat, ügyellníink kell színezésükre, hangjukra ffőleg a kanárik esetében), termékenységükre, etetési készségükre és más örökletes tulajdonságaikra, továbbá arra, hogy a tenyőszpárókát ne rokon egyedekből állítsuk össze. A nagyon fiatal, ivarilag még éretlen madarak nem alkalmasak a párosodásra, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele, mikor válnak ivaréretté az egyes fajok. A sikeres fészkelés és fiókanevelés feltétele a jé egészségi állapot Ezt elsősorban mozgékonyságukon, tollazatuk rendezettségén. étvágyukon mérhetjük le. Az egészséges példányok' szeme tiszta, ürülékük normális, sem külső sem belsó élősködőik nincsenek. Az elhízott vagy túl sovány egyedekből se alakítsunk ki tenyészpárokat. A fenti követelményeknek eleget téve általában sikerre számíthatunk. Bizonyos esetekben azonban a madarak egyedi tulajdonságait Is figyelembe káli vennünk. Tekintettel kell lennünk a madarak egymás Iránti vonzalmára Is. A nagyobb volliérekben, ahol egy-egy faj mindkét nemének több példányát tartjuk, a párválasztást legjobb a madarakra bfznl. A kalitkában tenyésztett példányoknál azonban gyakran többször kell próbálkoznunk, s kudarc esetén egyiket vagy a másikat ki kell cserélnünk. Ügyeljünk, hogy az agresszív egyedek, emelyek fajtársaikat vagy a többi madarat megtámadják, ne kerüljenek be a tenyészpárok közé. Az Ilyen példányokat tenyészetünkből selejtezzük ki. RNDr. főzet üúba 2 A császárkorona (A szerző felvételei) Nagyanyáink virágoskertjéből a georgiák és bazsarózsák mellett — amelyeket általában pünkösdi rózsáknak neveztek — sohasem hiányzott egy érdekes, impozáns növény: a császárborona (Fritillaria imperialis). Március elején még csak alig néhány zöld levele döfi át a fagyos földet, de a következő hónapban ujjnyi vastag, közel méteres száron már ott díszelegnek a lecsüngő, 5—6 cm-es bimbók. A császárkorona valamikor a parasztkertek jellegzetes, közkedvelt virága volt. Ázsiából (Nyugat-Himalája) származik. Európába — Bécsbe — a törökök közvetítésével került. Németországban már 1575-ben ültették. Sajnos manapság már egvre ritkábban telepítik ezt a szén ámde kellemetlen szagú („büdösliiiom“) növényt. , Igen nagy 10 om átmérőjű, sárgásfehér hagymája van, amely a legkisebb sérülés esetén fokozottan erős, kellemetlen szagot áraszt. (A Fritillaria lmperialis var. inodora hegymájának és virágának nincs ez a kellemtelen illata.) Ez az imperialin nevű erős szívméregtől származik. Régebben e növényt gyógyászati célokra is felhasználták, sőt — a,szakirodalom szerint — hagymáját főzve fogyasztották Is. A császárkorona egy méter magasra is megnő. Hegyes, fénylő levelei vannak. A virá: got hordozó szár üstökös levélkoronában végződik. Virágai téglapirosak, de lehetnek narancsszínöek Is; először bókolók, majd ahogy szirmaikat kibontják, kissé felemelkednek. Kis kelyhekre, poharakra [fritillus = latinul pohár) emlékeztetnek. A kelyhekben amelyeken a hosszú fehéres bibe túlnő, a lepellevelek tövén nagy, könnycseppre emlékeztető, csillogó nektárfolt van. Ä mély, mérsékelten nedves talajt kedveli. Szereti a napos helyeket, de a félárnyékban Is szépen fejlődik, sőt az ilyen helyen sokkal tovább virágzik, annak ellenére, hogy szirmait később bontja ki. Osztással és magról szaporítható. Az átültetés után 1—2 évig nem virít. Hagymáit — 20 —30 cm mélyre — minél korábbban {legjobb augusztusban) kell elültetni. Ha késünk az ültetéssel, akkor abban az évben már nem tud elegendő gyökeret fejleszteni, s így tavasszal virágozni nem fog. Magról is szaporítható. Amennyiben Ilyen módon szeretnénk több kis növényre szert tenni, akkor virágait ajánlatos mesterségesen beporozni. Magvait a beérés után rögtön vessük el; ezek azonban csak tavasszal csíráznak ki. A magból nyert növény kék hagymáit június második felében ki kell szedni és augusztusban — legkésőbb szeptember közepén — újból el kell ültetni. A generatív úton nyert példányok csak 4—6 év után kezdenek virágozni. A császárkorona öregebb példányait 4—5 évenként kell átültetnünk. Hagymái ez alatt az Idő alatt többször szétosztódnak. Műtrágyázás nélkül Is szépen fejlődik, de tápanyagokban gazdag talajban egy-egy száron több virág van. NPK műtrágyából négyzetméterenként — két részben — 60 grammot adagolhatunk. Az egyes blogén elemek aránya 6:18:28 legyen. Hazai rovarfaunánkból csak a Lilioceris 11111 nevő, a Levélbogarak családjába tartozó bogár károsítja. Az átültetésnél és a hagymák kezelésénél azonban ügyeljünk arra, hogy gombás eredetű betegségekkel ne fertőződjenek. (pomichal)' Az állattartásban 00 0 Ш 1 tennivalók Májusban már a zöld növényi anyagok a takarmány alapvető részét képezik. A tyúkoknál és a gyöngytyúkoknál azonban csak kiegészítő táplálékként jönnek számításba. Takarmányként történő alkalmazásuknál gondosan ügyeljünk arra, hogy ne tnrta'mazzon mérgező növényi részeket (maszlag, bogíárkaTélék, mocsári gólyahír stb. leveleit, szárát), és ne származzon olyan helyről, ahol előzőleg növényvédő szereket vagy más vegyi anyagokat juttattak ki. Ä lekaszált növényeket {hogy 3 a dohosodást, rothadást megelőzzük) vékony rétegben leregessük szét. 'A kiskacsák, kislibák etetésére a lehető legnagyobb mértékben használjunk csalánt, amelyből mindenütt elegendő nő. Fiatal hajtásai tápérték tekintetében bármely egyéb értékes takarmánnyal felveszik a versenyt. Nagy mennyiségű karotint, növekedést serkentő és ásványi anyagokat tartalmaz, jé állfftegészség-ügyi, az antibiotikumokkal egyenértékű hatása Is van. Törzsállományból származó, további tenvésztés céljából nevelt csibéket 12—14 hetes korukban lássuk el gyűrűvel. A tojókat és a kakasokat lehetőségeinkhez mérten különítsük el. Biztosítsunk számukra — elsősorban a hímeknek — nagyobb kifutót, hogy ne kerüljön köztük sor verekedésre. A repülni tanuló, fiatal galambokat válasszuk el a felnőt tektől, s figyeljük meg tollasodásukat, színeződésüket. Fürdővizüket legalább naponta kétszer cseréljük ki. A röpdében tartott galambok eledelének minden egészséges fejlődésükhöz, tollasodásukhoz, színeződésükhöz szükséges anyagot tartalmaznia kell. Amennyiben galambjainkat nem engedjük rendszeresen ki a szabadba akkor ezt nekünk kell biztosítanunk. El'enkező esetben természetesen ilyen gondunk nincs. Azokat a fiatal nyulakat. melyeket nem áll szándékunkban a tenyésztésbe bevonni, hizlalni kezdjük. A nutriák fialéládáit és medencéjét takarítsuk ki. A medencék vizét — állategészségügyi okokból — naponta cseréljük ki. A fiatal állatoknak harmonikus testi fejlődésük érdekében biztosítsunk elegendő mozgásteret. Növekedésüket és tömeggvarapodásukat méréssel ellenőrizzük. Az adatokat Jő, ha feljegyezzük. Allatainkaf zöldtakarmánnyal (lucerna, fű, topinambur, zöldséghulladék —1 kivétel a petrezselvem. amely emésztési zavarokat okoz —■« borsé- és abraktakarmánnyal (árpa, kukorica, zab stb.) etessük. A gabonadarát és korpát keverjük el főtt burgonyával. Arra Is ügyeljünk, hogy mindig legyen elegendő tiszta Ivóvizük. V. MALIK mérnök
