Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-29 / 17. szám

No étkezési paprika fajtaválasztéka 'Az étkezési paprika (Capsi­cum anniium L.) növénytanllag a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Általánosan ismert növény, amelyet nálunk főleg a legmelegebb vidékeken termesztenek. Közép Amerikából származik. Évente kb. 30 ezer t étkezési paprikát termelünk. Ez a mennyiség azonban még nem elegendő, mert az egy sze­mélyre eső ajánlott minimális fogyasz­tás a 6 kg-ot sem éri el Bulgáriában az egy személyre eső fogyasztás meg­haladja a 20 kg-ot. Étkezési szempont­ból elsősorban C- vitamin tartalmáért fontos; 100 gramm friss zöldpapriká­ban átlagosan 150 mg található. Ez az érés folyamán, mikor pirosra szf­­nezödik, 300—400 mg-ot is eléri. Az érett paprika 3—8- szor több C-vi­­tamint tartalmaz, mint a citrom és a narancs. A paprika Jó minőségit, me­leg talajt igényel, amelyet osz­­szel 100 m?/400 kg istáliótrá­­gyával megtrágyázunk. Tavasz­­szal közepes tápanyagtartalékot alapul véve, műtrágya formájá­ban. mésznitrogénnel 1,2 kg nit­rogént, továbbá 0,45 kg foszfort és 1,3 kg káliumot — futtatunk a talajba. A termőterületet úgy kell megválasztani, hogy öntöz­hető legyen. A palántákat előneveljük, majd 0,60 m sortávolságra és 0,15—0.25 m tőtávolságra kiül­tetjük. A növények ápolása a növekedés folyamán öntözésből, kapálásból, gyomirtásból, pőt­­trágyázásból és p kártevők el­leni védekezésből áll. A termés szedését zöld álla­potban a technológiai érettség idején kezdjük meg, akkor, ami­kor eléri a fajtára jellemző nagyságot. Az Idő előtt lesze­dett termés keserű, hamar meg­fonnyad. Rendszerint kézzel szedjük, úgy, hogy a bogyó szá­ra a termésen maradjon. A sze­dést folyamatosan az őszi fa­gyok megérkezéséig folytatjuk. Jellegzetes paprikatermesztő vl dékoken elérhető a hektáron­kénti 20—30 tonna. jelenleg hazánkban 14 féle étkezési paprika termesztése engedélyezett. Andrea; 1987-ben nemesítet­ték ki. Fóliasátras és üvegházi hajtatásra alkalmas, de a sza­badföldben is jól terem. A leg­korábbi fajták közé tartozik, nagyobb termése van, mint a PCR-nek. A bogyó lefelé csüngő széles kúp alakú, vastagfalú. édes. Színe zöldessárga, éretten vllágosplros. Nyers fegyasztás­(M. S. illusztrációs felvétele) ra, konyhai és konzervipari fel­dolgozásra használható. Citrina (1977); szabadföldi, 48 cm magas, egyenes növésű, széles tojásdad, sötétzöld leve­lű fajta. A bogyó színe sárgás­zöld vagy zöldessérga, nagy alakú, kúpos, kivételesen kvad­ratikus és bordás. Ize édes. A csüngő bogyók átlagos hosszú­sága 9—14 cm. A középkésői érésű fajtákhoz tartozik. Gon­dos termesztéssel legmelegebb déli területeinken jő minőségű, nagy termést takaríthatunk be. Konzervipari feldolgozásra és nyers fogyasztásra zöldre érett állapotban alkalmas. A Dora Fi (1985) az első ha­zai hibrid fajta, amelyet Olo­­moucban nemesítettek ki. A szár szilárd, a levelek sötétzöl­dek. A termése világoszöld fé­nyes, kápla alakú, édes. A bo­gyók a tövön csüngve helyez­kednek el. Korai fajta, alkal­mas fólia alatti és üvegházi haj­­tatásra. Friss fogyasztásra ter­mesztik. A Frukta (1977) közepes ter­metű (35—40 cm), sűrű levél­állású fajta. A bogyó színe kö­zépzöld, alma alakú és enyhén bordás. Termése csüngő, éret­ten sötétpiros; 4—8 cm-es, tet­szetős. Húsának vastagsága át­lagosan 5,5 mm, fze kitűnő édes. Közepes tenyészidejű. Szabad­földi termesztésre, nyers fo­gyasztásra is alkalmas. A kon­zervipar főleg éretten használ­ja fel. A Granova (1987) a késel, át­lagos terméshozamú fajták kö­zé tartozik. A bogyó lefelé csün­gő, vastagtalú íze édes. Szfne sárgászöld, zöld erezettel, éret­ten világospiros. A konzervipar számára értékes nyersanyag, de nyers fogyasztásra Is termesz­tik. A jara (1987) bogyója lefelé csüngő, széles küp alakú, kel­lemes édes ízű. Színe zöldes­sárga, éretten piros. A közepe­sen korai fajták közé sorolha­tó. Ellenálló az uborka ős a dohánymozaik vírusával szem­ben. Hajtatásra nemesített, vas­tagfalú fajta. A terméshozama magasabb, mint a PCR vagy a Vesna fajtáké. Nyers fogyasz­tásra alkalmas. Különfélekép­pen feldolgozva is hasznosítha­tó. A Jubila (1987) a legkorábbi szabadföldi paprika. Az előbbi­hez hasonlóan ellenálló az uborka és a dohánymozaik ví­rusával szemben. Bogyója lefelé csüngő, kúp alakú, édes ízű. Színe zöldessárga, éretten pi­ros. Alacsony növésű kettesével 50X40 vagy 60X30 cm-es távol­ságra ültetjük. Nyers fogyasz­tásra és konzervipari feldolgo­zásra alkalmas. A Klenot (1983) 45 cm ma­gas, közepes szélességű új cseh­szlovák szabadföldi fajta. Bo­gyója keskeny, tompán kúpos csüngő. Hossza 11 cm, vállszé­­lessége 4—6 cm, átlagos hús­vastagsága 3,7 mm. Színe sár­gászöld, fze édes. Ellenálló az uborka mozaikvfrusával szem­ben. Az ország melegebb részén jő termést ad. Rövid tenyész­idejű piaci értékesítésre és ipa­ri feldolgozásra — pirosra éret ten Is — egyaránt alkalmas. A Konika (1983) új fajta, nö­vekedése közepes. Csüngő bo­gyóinak szfne sárgászöld éret­ten sötétpiros. Széles, tompán kúpos alakú terméssel rendel­kezik. Átlagos hossza 11, szé­lessége 5—8 cm, húsvastagsága 4,3 mm. Nem csípős. Korai, sza­badföldön is termeszthető. Kon­zervipari feldolgozásra és nyers fogyasztásra Inkább a pirosra érett bogyók alkalmasuk. A Morava (1980) szabadföldi közepes termetű fajta. A bogyó állása csüngő, válla 5 cm szé­les, hossza 10—13 cm, alakja kúpos. Színe piacra éretten sár­gászöld, éretten középpiros Kö­zépkorai bőtermő típus, édes, aromatikus ízű. Meleg területe­ken termesztjük. Étkezősre és konzervipari célokra Inkább pi­rosra érett formában használ­juk. A PCR (1961) friss fogyasz­tásra és piaci értékesítésre al­kalmas hajtatott, nagyra növő, bőtermő fajta. Levélzete ritka és világos zöld. Bogyója csün­gő, csípős, enyhén bordás, vi­lágos zöld szinti. Hosszúsága 11, vállszélessége 4,5 cm, húsvas­tagsága 3,5 mm. A Perla (1980) alacsony nö­vésű szabadföldi, középkorai faj­ta. Termése 10 cm hosszú, öt cm széles fehér színű, kúpos alakú. A bogyó csüngő, húsvas­tagsága közepes, érett állapot­ban halvány piros. Jze édes, csfpösségmentes. Friss foevasz­­tásra, esetleg konzervipari fel­dolgozásra alkalmas. A Rubin (1970) a középkorai szabadföldi fajtákhoz tartozik. Bokra 40—45 cm magas, kissé szétterülő. A Ievélzet középsű­rű és sötétzöld. Bogyója csün­gő. Az ipari feldolgozás szem­pontjából sötétzölden érett, ké­sőbb sötétpiros. Alakja "kúpos, elhegyesedő, ize nem csfpős. A' húsvastagsága és a súlya na­gyobb mint a többi faltáé. Csak pirosra érett állapotban hasz­­nálhatö fel. Ä Vesna (1982) új hajtatha­tó, csfpösségmentes korai tatja. Magasabb növekedésű, sűrű le­­vélzetű típus. A bogyó keskeny kúp alakú, csüngő. A szfne zöl­dessárga, hossza 14 cm válla 5 cm széles, termésfela 3,4 mm. A fajta előnye az egyenletes alakú bogyó. Friss fogyasztásra és piaci értékesítésre alkalmas. MAGDALÉNA VALŠÍKOVA agrármérnö.k, kandidátus HIRDETÉS- A ZÄVADAI HALADÄS EFSZ (Nagykürtösi — Veľký Krtí5 — járás) nagy- és kistermelők részére termesztési útmutatóval együtt LASKAGOMBA-OLTÖ ANYAGOT kínál a következő tenyésztörzsekből: 14-es számú (egész évi) 21-es számú (nyári) 170-es számú (téli) 003-as számú (téli, alkalmas a faanyag beoltására) Az oltóanyag literenkénti ára a csomagolással és a csomagolóanyaggal együtt kistermelők részére 20,— Kés nagytermelők részére 10,— Kés Utánvételre legkevesebb négy litert küldünk Megrendeléseiket a következő címre küldjék: )RD „Pokrok“ so sídlom v Závade 99121 Závada SzF 48 4 A Szlovákiai Kcrtészkeduk Szövetsége Oroszvár! IRu­­sovce) Helyi Szervezeté­nek tagjai a közelmúltban tar­tották meg évzáró taggyűlésü­ket. Az eredmények értékelése után felkerestem Nagy Feren­cet, a szervezet elnökét és dr. František Marguš alelnököt, akik nemcsak lelkes-szervezők és irányítók, hanem szakava­tott, aktív kertészek. Beszélge­tésünk során kitűnt, hogy az elért eredmények elsősorban a vezetők jő szervező tevékeny­ségét dicsérik. A céltudatos, jő szervezet vezetőségének az az Igyekezete, hogy a tagok ter­melőt kedvét sikerélmények is fokozzák. Termékeik különböző kiállításokra Is eljutottak. Ott több érmet, elismerő oklevelet kaptak. A legsikeresebbek közé )ozef Lihner, Város józsef. 5. Lukáš, j. janéek és a hetven­hat esztendős Nagy Ferenc, a szervezet elnöke tartozik. Nagy Ferenc lelkes irányító, szervező és példás kertész. Kertjében kora tavasztői késő őszig — fólia alatt és szabad földön — terem a zöldség és a A M mintás meghozta gyümölcsét irányítás meghozta gyümölcsét, hiszen ma már a Bratlslava-vi­­dékt (Bratlslava-vidiek) járás­ban szervezetüket a legnagyob­bak és a legjobbak között em­legetik. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy az 1987-ben ala­kult, akkor nyolcvanha*4 fős szervezetnek ma már 484 tag­ja van. A lelkes alapító tagok kez­detben főképpen a családjuk gyümölcs- és zöldségellátásá­nak biztosítására törekedtek. Később ahogy fokozódott a ter­melés, a szervezeten belül tisz­tázódott az Is, hogy a kertba­rátok nem vetélytársak, hiszen terményeikre a népgazdaság egyre nagyobb Igényt tart. Te­vékenységükkel, szorgalmukkal egyre jobban kiegészítik a nagyüzemi termelést, és hozzá­járulnak a zöldség- és gyü­mölcs fajtaválasztékának javí­tásához. Ezt figyelembe véve, a kertészkedők évről évre több gyümölcsöt és zöldséget igye­keztek termelni. Áruikat hely­ben és a főváros piacain érté­kesítették. A gyümölcsfélék közül Igen elterjedt a barack és az alma, de többen foglalkoznak szőlő­vel, bogyősgyümölccsel Is. A szükséges facsemetéket, mago­kat és egyéb kellékeket a szer­vezet vezetősége a kertészeti szolgáltatóüzem segítségével biztosítja. A kertészkedők több­féle zöldséggel foglalkoznak. A háztájiban egyre jobban ter­jed a fóliás vagy üvegházt zöldségtermesztés. Pozitívan értékelhető az alap­gyümölcs. Ottjártamkor is az Üvegházban szorgoskodott. Ké­szítette a magágyat, vetett, hogy legyen elegendő palánta, s így a szomszédainak is jus­son belőle. Az előszobában lé­vő aprócska paprika-palántái­val Is eldicsekedett. Nem cso­da, hogy a kertészkedők szin­te naponta felkeresik. Tanácsot kérnek tőle, s ő igyekszik min­denkinek segíteni. Dr. František Murgaš, a szer­vezet alelnöke rámutatott arra, hogy a növényvédelem az el­múlt Időszakban Jelentősen ja­vult. A kertbarátok tudatosítot­ták, hogy ma már szakszerű védekezési módszerek felhasz­nálása nélkül kifogástalan mi­nőségű árut nem lehet termesz­teni. A különböző foglalkozású és szakmai képzettségű kiskert­tulajdonosok tábora rendelke­zik azokkal a speciális ismere­tekkel amelyek a kertészke­déshez nélkülözhetetlenek. A szakmai tudnivalókat egyrészt előadásokon, másrészt szak­könyvek, folyóiratok stb. olva­sása révén sajátítják el. A ve­zetőség gyakran tart taggyűlé­seket, ahol egy-egy előadás is elhangzik, amelyet a tagok nagyra értékelnek Örömmel vesznek rajtuk részt, s gyak­ran kerül sor szakmai vitákra Is. Az alapszervezet vezetősége szerződéses alapon, az Igények­nek megfelelően «helyi forrá­sokból igyekszik biztosítani a tagság palántaigényét, s a ter­mesztéshez szükséges kelléke­ket. Többen kifogásolták, hogy (—1. d.— illusztrációs felvétele) eddig nem volt szerződéses fel­vásárlás, felvásárlóközpont, ahol a tagság fölös áruját ér­tékesíthette volna. A helyzet most úgy néz ki, hogy a kö­zeljövőben ez a probléma is megoldódik. A sikerek és eredmények el­lenére a helyi szervezet veze­tősége nagy gonddal küzd. A taglétszám évről évre nő, a ki­osztásra kerülő földterület egy­re kevesebb, s ez bizony határt szab a termelési kedvnek az érdeklődésnek. A közeli lakó­telepeken élők szabadidejük­ben kikapcsolódni, kertészkedő ni szeretnének. Oroszvár köze­rében, a Duna párján, felépült egy új lakótelep, ahol ma már több mint harmincezren lak­nak. Nem véletlen tehát, hogy a szervezetbe a helyi lakoso­kon kívül elsősorban azok je­lentkeznek, akik állami vagy szövetkezeti lakásban laknak. A 384 igénylő közül eddig csak 186-nak sikerült két és fél ár­­nyi földet biztosítani; 199-en arra várnak, mikor jutnak egy darabka földhöz, amelyen leg­alább a családjuk számára szükséges zöldséget és gyümöl­csöt megtermelhetik. A vezető­ség igyekszik enyhíteni a gon­dokon, de ez nehezen megy, mert kevés az egy-egy kiskert­­telep létesítéséhez szükséges szétosztható, eddig kihasználat­lan terület A vezetőség számára öröm, hogy egyre nagyobb a kertész­kedés Iránti érdeklődés, hogy az alapszervezet népes táborrá válik. Más lapra tartozik, hogy egy-egy kerttelep létesítése, a szerzett földterület felosztása gondot okoz. A Szlovákiát Kertészkedők Szövetsége helyi alapszervezetének vezetősége — szorosan együttműködve a helyi nemzeti bizottsággal, az efsz-szel, a járás illetékes szer­veivel — a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kertészkedni - szerető emberek. Igényeit mielőbb ki­elégíthessék, s a megszerzett földterületet használatba ad­ják. Nagy Teréz

Next

/
Thumbnails
Contents