Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-29 / 17. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április 29. Kisbútor -% kis gond? 'Amikor Bratlslavában, a Duna utcai, kisbútorokat forgalmazó üzletben kedvemre való kör alakú kisasztal után érdeklődtem, egy beszélgetés fültanúja lettem. Egy fiatal házaspár azon tanakodott, vajon hogyan és mivel Is rendezzék be új otthonukat. Válogatták, keresték megálmodott bútoraikat, ám igyekezetük meddőnek bizonyult. Ilyen silány kínálattal — gondoltam magamban — valóban nem lehet mit kezdeni. Egy ldós néni is hiába kereste a tolóajtós gardróbszekrényt. már elfogyott, mondta a kékköpenyes elárusító. Valaki fehérre festett Thonet hintaszéket kívánt venni. Az elárusitónő majdnem elnevette magát. — Fehérre festettet? Jó, ha barnát kapunk, azt is csak egy hónap múlva. Hároméves hiábavaló keresgélés után én is kérdezni bátorkodtam: — A Gabi nevű, üveglapos, kör alakú kisasztalon kívül más, hasonló nem is lesz kapható? A kékköpenyes válasza szinte égi zeneként csengett a fülemben: — jöjjön el hétfőn reggel, kapunk külföldi kisasztalokat. Ha Jól tudom, lesz közöttük kerek is ... Csodák csodájára a szállítmányban tényleg volt kerek... Sajnos csak néhány darabot kaptak belőle, így hát, kevesen örülhettünk az égből, vagyis — Olaszországból pottyant csodának. A borsos áron adott asztalka nem a világ közepe, de szép és praktikus, mert egy profi formatervező álmodta papírra. Tehát — bármelyik hazai cég elkészíthetne ilyet féláron, de hát — nem készíti el... Szokásaink szerint a kereskedelmet szoktuk szidni — nem is akármilyen jelzőket használva, pedig a bal okát nem itt — vagyis nemcsak itt — kell keresni Egy bútorkiállítás előtti sajtóértekezleten említette egyik eminens bútorgyáriunk termelési igazgatója: „A nagy bútorgyárak anyagi érdekeltségével nem fér össze a kisbútorok tömeggyártása ..Vagyis a bútorgyárak számára a drága bútoregyüttesek tömeggyártása a kifizetődő, nem az olcsóbb kisbútoroké. És mit mondanak a kisüzemek Illetékesei, amelyek vállalják (vagy vállalnák! a kisbútorok készítését? — Rossz minőségű nyersanyagot kapunk... A tartozékelemek fdíszgombok, pántok, stb.) minősége csapnivaló hiányoznak egyes géptípusok stb., a raktárhiány már-már katasztrofális méreteket ölt... S hogy bal van a formatervezéssel is, ezt már én a vevő mondom: ki nem látta a felületesen kidolgozott konyhai sarokpadokat, az évtizedek óta változatlan, fantáziátlan kivitelben készített konyhaszekrényeket, előszobafalakat, a műanyag bevonatú, otromba cipőtartókat, amelyeknek nem volna semmi keresnivalójuk üzleteinkben, hát még otthonainkban! A kiállításon résztvevő kereskedelmi szakemberek tudnák a leginkább igazolni, hogy milyen nagy az érdeklődés a variálható, különféleképpen elhelyezhető, praktikus kisbútor iránt. S hogy gyáraink, kisüzemeink képesek szép s hozzáférhető áron forgalmazott kisbútorokat is tervezni, gyártani, többnyire csak ezeken a kiállítfásokon derül ki Hadd. Igazol lám ezt az íráshoz mellékelt fényképfelvételekkel is, amelyek — sajnos — nem bútorüzletben, hanem egy kiállításon készültek. Ugye, nagyon sok fiatal házaspár, akár tizenéves lány vagy fiú szívesen látná szobájában azt a disco-falat felső felvételi, amelyen elfér a tévé, esetleg a hifi-torony, de lemezek, néhány emléktárgy, könyvek, kisplasztika is helyet kaphat. A másik felvételen látható praktikus bütoregyüttesnek főleg a kislakással rendelkező családok örülnének: az . emeleten" elhelyezett ágy alatt gardrób-szekrény, íróasztal, alatta ágynemfltartó, ezek felett ajtóval zárható iratszekrényke, mellette a nyújtóiéinak is használható létra, s mindez egyetlen fekvőhely területét foglalja el egy szoba sarkában. A mit sem sejtő, kiállításon elámított vevő jóhiszeműen bemegy a szaküzletbe, majd — csalódottan kijön onnan. Csalódott, hiszen többször is hallotta, olvasta a nagy ígéreteket. Tud a nyolc évvel ezelőtt meghirdetett „fenyőfaprogramról", amely az olcsó bútorok gyártását célozta meg. de hallott az „ártámogatott“ ifjúsági variabútorokról is, amelyeket azóta is hiába keres. , A kedves olvasó bizonyára felteszi a kérdést: Vajon kinek jó ez? A gyártónak? A keresekdelemnek? Hogy a vásárlónak nem, az biztos. A félmegoldásokról számot adó feleleteket nem tarthatjuk válasznak, s magyarázkodással nem érheti be senki sem asztal, sem szekrény helyett. КАНТА GÁBOR (A szerző felvételei] KÉRÉSZÉLET A Földünkön élő rovarfajok száma meghaladja az egy milliói. Gazdasági jelentőségük — hasznuk és káruk — vitathatatlan. Nélkülük sok gazdasági növény nem hozna termést, a szerves anyagok nagy része nem bomlana le, számos állatfaj táplálék híján éhen pusztulna. (Persze azért, ha nem lennének vérszívó szúnyogok, legyek, tetvek, ha erdőinket nem pusztítanák az apácalepke hernyót stb. kevesebb gondunk volna.] Mindezek ellenére alig figyelünk fel rájuk. A kolorádó- és a cserebogarat ugyan mindenki ismert, a szúnyogot szintén Iazt viszont már csak kevesen tudják, hogy a fajok többsége nem szív emberi vért], a termeszek nevét hallva is sokaknak rémlik valami, de ki ismeri manapság például a kérészeket!? Pedig a kérész, a tiszavirág elnevezés szólásmondásainkba is bekerült! A kérész-, illetve tiszavirág-életű jelzőt gyakran használjuk, mikor valamely jelenség vagy tárgy ideig-óráig tartó létére, használhatóságára utalunk. De ki tudja közületek, hogy a rovarvilág egyik érdekes csoportja életmódjának régi népi ismerete bővítette a szép jelzővel nyelvünket? A kérészek a rovarok osztályának egyik fajokban ugyan szegényes, ámde érdekes rendje, amely a vizek háztartásában fontos szerepet játszik. „Kétéltű" vagy vízi rovaroknak tekinthetjük őket, hiszen életük nagy részét a folyó és állóvizek tszapfában vagy a köveken töltik. Lárváik hengeres vagy lapos testű állatkák. Vannak köztük ragadozó és békés fajok is. A vizekben élő többi apró élőlénytől könnyen elkülöníthetők, mivel testük végén három hosszú, fonálszerű képződmény van (néhány fajnál számuk csak kettő, de ez csak erősíti a szabályt). Potrohúkon pedig légcsövekkel ellátott, levélszerű képződmények, ún. tracheakopoltyúk találhatók. Általában az oxigénben gazdag, áramló hegyi patakok vizét kedvelik, így a hegyek kérészfaunája fajokban gazdagabb mint a síkságoké. Ennek ellenére mégis a slkvidékek nagy folyótnak kérészei váltak nevezetessé. Áz agyagos medrű, lassan hömpölygő, zavaros vizű folyók — pld. a Tisza — medrében valamikor hatalmas tömegben élt a tiszavirág, — a Dunában pedig a dunavirág — lárvája. Kardszerű, kttines száfszerveivel U alakú táratokat vájt az aljazatba, s 3 évig tartó lárvakori fejlődését itt töltötte. Kora nyári, meleg, szélcsendes időben egyszerre csak megelevenedett, forrni kezdett a víz. Sok ezernyi kérészlárva emelkedett a felszínre, hogy levesse „bőrét“, s kecses, sárgásfehér imágóvá (szárnyas ivarérett rovarj váljon. (Egyes kutatók szerint az akkor következik be, ha a levegő és a víz hőmérsékletének emelkedése egybe esik a holdtöltével.] Erre a tömeges rajzásra mondták a halászok, hogy .,kivirágzóit a Tisza." Örültek is, hiszen a rajzó rovarokat követték a felszínre a halak is. Elfeledkeztek аж óvatosságról, a ráfuk leselkedő sirályokról, emberről, s habzsolták a rovarcsemegét — sietniük kellett, hiszen a tiszavirág csak 1—2 óráig él. Manapság azonban már a vizek szennyezése, a meder- és partszabályozások folytán a folyók „virágzása“ elmarad. Kevesebb a márna, a ponty, a kecsege is, amelynek fő táplálékát a tiszavirág lárvái képezték. Tisztavizű patakjaink, csatornáink partján, ha szerencsénk van más ké* részfafok kisebb rajzását, táncát még ma ts megfigyelhetjük. Május végén, június elején az iszapos ágyú folyócskák, patakok partján százával leftik csapongó táncukat a sötét, fémesen csillogó vagy sárgásbarna fajok. Potrohúk végén lévő, hosszú sertéiket összezárva, nagy első és kisebb hátsó szárnyaikkal szaporán csapdosva két-három méter magasra emelkednek, majd függelékeiket széttárva — növelve a levegő ellenállását — alásüllyednek. A partmenti sáson, bokrokon pihenő; petéktől duzzadó potrohú nőstények időnként közéjük vegyülnek, összefogódznak a hímekkel, s a párzás befejeztével a vízbe hullatják petéiket. Mindez a fajtót függően néhány óráig, esetleg 1—2 napig tart. A megtépázott, kimerült rovarok végül a vízbe hullanak és elpusztulnak. Ennyiből áll a kérészélet. Még ha akarnának sem élhetnének tovább, hiszen száfszervetk erősen csökevényesek, így nem táplálkozhatnak. Dr. POMICHAL RICHÄRD A kérészek csápjai nagyon rövidek (csak néhány Izból állnak], ezért helyettük az érzékelés szerepét az előre tartott, felemelt első lábpár veszi át. (A szerző felvételei Oaváth Erzsébet:t Ké jusnyitc című тег. idézünk; Harckocsi Íz idézet <iter- T Társadéiul ezerr svájci léprajzkérddezo- T Folyó Belgiumban J.ecra finnugor nyelvet beszéld lén Fiúunoka szlovákul fettle f beta . T~ Ausztriai t OlYO Az idézet L. ée 2. >ora M —1 Indlei királylernéazetaaen Indium, lulfur 1 Rossz hírt, hírhedt Júlia Biliikon Azonos betűk ?énzíűtíméng szovjetunió «utójele Пятен tátik Rádiusz 7 л Fiatalos is idézet Utóra идо Etel lallium KettBa Kosiban тап » \ Grams tréséről tsxtáciua И " IBzlekedé ti eszkBz la tározói Igené» cépzBje Lantén Zár IKókua áelléknévi cépz* Rőaai >gy уVasúti P vendéglB 1 Azonos betűk Ilyen lerea la van kártékony 30gár Uf KettBs betű Szkandium káliun Joule Koreai dinasztia lén, Lttrlum Fegyver r kártyalap ... mail légipsat Tárgyra* János П Cseh II drámaíró L_ A MEGFEJTÉS - NYERTESEK A lapunk 14. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése „Ml vagyunk az Élet fiai, a küzdelemre fülként daliák“. Nyertesek: Bettes Szilárd. Lénártfala jLenartovce), Halász István, Rad, Sipos János, Bés (Bega). Kérjük kedves Olvasóinkat, hogy megfejtéseiket postai levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címérel
