Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-22 / 16. szám

1988. április 22.

SZABAD FÖLDMŰVES

11

ft cübrrépa-tormesítés és cukorgvártés hapcminp is jelene

I. RÉSZ

Legfontosabb ipari növényünk a cukorrépa, amelyet hazánkban a szántóterületnek megközelítően négy százalékán termesztenek a mezőgazdasági üzemek dolgozói. A hazai cukorrépa-termesztés. illetve cukorgyártás gyökerei egészen a mólt század második felébe nyfilnnk vissza. Fontos ipari növényünk termesztése és feldolgozása során elért nagyszerű eredményeinknek köszönhetően nem is. olyan régen európai rangelsök voltunk, s világviszonylatban is az élenjárók közé tartoztunk.

Tudósaink, agronómusalnk, műszaki szakembereink Jelentős mértékben hozzájárultak a hazai cukorrépa-termesztés és -feldolgozás dinamikus fejlesztéséhez. A hazai gépipar akkori képviselőinek nagy szerepük volt abban, hogy sikerült a cukorgyártás műszaki feltételeit biztosítani. Az említett időszakban hazat gépipari üzemeink dolgozói voltak a cukorgyárakban végzett műszaki munkálatok legfőbb kivitelezői. Nemcsak hazánkban. hanem külföldön is számos cukorgyár gépi berendezéseit, gyártóvonalait készítették el gépipari szakembereink. Abban az időszakban a csehszlovák cukorgyári gépek jelentették az abszolút világszínvonalat.

Ä cukorrépa-termesztés jelentős mértékű területi bővítése nagymértékben hozzájárult a mezőgazdasági ágazat korszerűsítéséhez. A századfordulón az édesipar volt a legfontosabb szlovákiai Ipari ágazat. A terŕ

tőlegesen 2—2,5 ezer koronát jövedelmezett a termesztőknek A jelentős anyagi haszon mellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a cukorrépa-termesztésnek takarmányozási szempontból is meghatározó szerepe volt A helyzet tisztánlátása érdekében azt Is tudni szükséges, hogv a monopóliumok képviselői állandóan magas szinten tartották a cukor hazai árát — 6- 7 Kčs kg s ennek alapján 1 métermázsa répát 1,7—2 kg cukorból kifizettek

A je’enlegi helyzet azt mutatja, hogy 1 métermázsa cukorrépa termesztési költségeinek kiegyenlítése csak fi—8 kg cukor árával lehetséges. Közgazdasági szempontból csak bonyolítja a helyzetet, hogy a répa cukortartalma a világháborút megelőző időszakhoz viszonyítva 3—4 százalékkal csökkent, miközben egy százalékkal kisebb cukortartalom 2 millió tonnás átlagos felvásárlás esetén, évente hozzávetőlegesen 2(1 ezer tonnával kevesebb végterméket, vagyis cukrot jelent.

A kapitalizmus világválsága idején f 1929 —1933) megrekedt a dinamikus fejlődés, mert a nemzetközi cukorgyártő- és értékesítő monopóliumok képviselői meghatározták az egyes országok számára a cukorrépa termesztést területét, s az éves cukorexport-mennyiségei. Ebben az idő szakban született az ún. nemzetközi cukoregyezmény, amely blz'osította és ellenőrizte a cukorgyártási és értékesítési folyamatot.

A hazai cukorrépa-termesztés és cukorgyártás fellendülése ezt küveformában és mennyiségben — valamennyi . élelmiszeripari ágazatban felhasználják.

Már a második világháborút megelőzően, de főleg a februári győzelmet követően gyors ütemben fejlesztették a hazai élelmiszer ipari ágazátokat. A felújítás és korszerűsítés, va amint a termékbűvítés következtében egyre több cukorra, illetve cukorgyártási melléktermékre volt szüksége a hazai feldolgozóiparnak. Számos üzem például a meiasz feldolgozásával kapcsolódott be az ipari termelésbe.

— a dohányipari feldolgozás során a fermentációs folyamatában;

— kisebb mennyiségben a zsírfeldolgozó iparban és a kozmetikai szerek gyártása során;

— a gyógyszeriparban.

Egyre fontosabb szerepet kap a melasz széles körű ipari felhasználása. A biotechnológiai fejlesztéssel párhuzamosan egyre nagyobb menynyiségű melaszra van szüksége a feldolgozóiparnak. A melaszt a következő ágazatokban és feldolgozási folyamainkban hasznosítják:

— az élelmiszer-ipari és egészségügyi hasznosítású alkohol gyártásában;

— a sütőipari termékek számára nélktiiözhetet'en élesztőgyártásban;

— a takarmányozási célokat szolgáló élesztőkészítésben;

— a eítromsav gyártási folyamatában;

— a. takarmánykészítés különböző folyamataiban és módszereiben;

— a gyógyszeriparban a lizínkészítés során.

A fent leíríakíti' ritseosuo hogy az utóbbi időszakban a cnkorilietve a melaszgyártás jelentős mértékben meghatározza számos iparág termelési eredményeit. Főleg az élelmiszerparhan korlátozza a felhasználható cukor- és melaszmennyiség a termékszerkezet-váltási elképzelések következetes megvalósítását. A biotechnológiai ágazat eddiginél jóval gyorsabb ütemű továbbfejlesztése szintén jelentős mértékben függ a melaszgyártástól.

Ha a cukorrépa-termesztés mezőgazdasági és élelmiszer-ipari fontosságáról szólunk, nem lehet figyelmen kívül hagyni az állatállomány takarmányozásával kapcsolatos kérdéseket sem. Ebben a vonatkozásban főleg a melasznak, a répaszeletnek és a leveles répafejnek az állattenyésztési hasznosítása fontos és jelentős. A különböző takarmánytápok készítésénél is egvre nagyobb szerepe van a cukorrépa-adalékanyagoknak.

(Folytatás a következő számban)' Dr. HUTVÁGNER SÁNDOR

mesztett répa cukortartalma hosszú Ideig növekvő tendenciát mutatott, s századunk harmincas, illetve ötvenes éveiben volt a legnagyobb, amikor meghaladta a 17—18 százalékot. A cukorrépa termesztése és feldolgozó sa több tízezer földművesnek és cukorgyári dolgozóinak nyújtott meg élhetést Meg kell legyezni azonban azt is. hogy a termesztést és gyártási folyamat során sok helyütt ktzsákmányolták a földműveseket és a dolgozókat.

Hazai cukorrépa-termesztésünk és -feldolgozásunk a húszas évek végén és a harmincas évek eleién érte el legfigvelemre méltóhh sikereit és eredményeit. Akkor az éves átlagos cukorgyártás — szlovákiai viszonylatban — meghaladta a 230 ezer tonnát idényenként A cukorgyártás és a cukorexport különösen a két világháború közötti időszakban nagvnn fontos szerepet töltött be a hazai gazdaságban és a kü:kereskedelpmben. A második világégést követően is sikerült megtartani a külföldi piacok nngv részét Ebben az időszakban ne vezték el a cukrot fehér aranynak Az említett években a cultorpxport átlagosan meghaladta a 150 ezer tonnát A bevétel jelentős mértékben javította .az ország devizagazdálkodást feltételeit.

A termesztőknek, a mezőgazdasági üzemeknek a cukorrépa termesztés nagyszerű jövedelmező vállalkozást jelenteti Már a második világháborút megelőzően a cukorrépa ökonómia! szempontból nagvon attraktív, jövedelmező Ipari növénynek számi totf Abban az időszakban egv métermázsa cukorrépának 12—14 koronás ára volt Harminctonnás átlagos hektártíozam esetén a bpvétel meghaladta a 3—4 ezer koronát

összehasonlításképpen a búza akkori átlagos hektárhozama hozzávetően az ötveues évek végére, illetve a hatvanas évek elejére tehető. Ez után a termesztés és a feldolgozás egy ideig stagnált, ám ezzel párhuzamosan csökkent az átlagos cukortartalom A stagnálás utáni hanyatlás egészen a mai napig tart, mert tulajdonképpen még nem sikerült urvosolni a legfőbb bajokat.

A termesztés és feldolgozás visszaesése ellenére a- cukorfogyasztás egyre nagyobb méretet kezdett ölteni. A fokozott élelmiszer ipart cukorfelhasználás is egyre nagyobb mennyiségű alapanyag biztosítását tette szükségessé Túlzás nélkül állíthat juk, hogy a cukrot — különböző

A cukor és a különböző melléktermékek népgazdasági fontosságához nem férhet kétség, ám ennek ellenére a hazai bonyolult helyzet tisztánlátása érdekében közgazdasági szem pontból kell megvilágítani a cukorrépa-termesztés és -feldolgozás egyes lényeges pontjait Hangsúlyozni szükséges, hogy a cukor és a különböző melléktermékek egész sor élelmiszeripari ágazatban nyernek hasznosítást. A különböző statisztika) adatok bizo nyitják, hogy mennyire nélkülözhetetlen a cukor az élelmiszer-ipari feldolgozásban

A következő ágazatukban hasznosítják a cukrot és a cukorgyártási folyamat termékeit:

— a tejiparban a különböző termékek, félkészáruk és a tejpor gyártásában;

— a baromfi-feldolgozó iparban a tojás alapanyagú félkész termékek készítésében, amelyeket a sütőiparban a péksütemények, a hűtöiparban a jégkrémek, és más élelmiszer-ipari ágazatokban különböző termékek készítésére használnak;

— az édesipart cukorkakészitésben alapanyagként hasznosítják ezenkívül a csokoládégyártásban és különböző termékek készítése során;

— a tartósítóiparban a befőttek, gyümölcsízek, lekvárok, dzsemek, üdítőitalok és különböző termékek gyártásában;

— a sütőiparban a száraz péksütemények, kiflik és különböző sütőipari termékek készítése során;

— a borászatban (főleg alacsony cukorfok esetén) borok és pezsgők gyártási folyamatában;

— kisebb mennyiségben a húsiparban, ahol hússzínező anyagként hasznosítják;

(Bárdos Gyula illusztrációs felvételei)

HIRDETÉS ________

A budkovcei Aranykalász Efsz

olyan konténereket és traktoros konténer hordozókat gyárt és szállít, amelyek felhasználása a következő népgazdasági ágazatokra terjed ki:

— mezőgazdaság fa mezőgazdasági termények, az istállótrágya, a szilárd és a porhanyós hulladék stb. szállítására. a szarvasmarha etetésére és itatásárai:

— építőipar fa hulladék, a betonkeverékek stb. szállítására;

— ipar (a szilárd hulladék szállításárai;

— műszaki szolgáltatások, helyi nemzeti bizottságok fa

háztartási hulladék szállításárai.

A NYITOTT ÉS ZÄRT FEDELŰ KONTÉNEREK TÍPUSAI:

<— konténer ömlesztett anyagok szállítására (7 köbméter befogadóképességű és 7 tonna teherbírású);

*— nagy térfogatú konténer (13 köbméter befogadóképességű és 7 tonna teherbírású);

>— konténer gazdasági haszonállatok szállítására;

— itató konténer;

—> etető konténer;

— konténer háztartási hulladékra;

— konténer üvegre.

A TRAKTOROS KONTÉNERHORDOZÖK TÍPUSAI:

— MV 7—035-Ss billenthető;

— TRN 8—040-es karos rakodó.

SZÖVETKEZETÜNK EZENKÍVÜL GYÁRTJA ÉS SZÁLLÍTJA:

— az SÓZ 05-ös típusú, a gépjavító műhelyekben használatos forgókaros darut {500 kilogramm teherbírású J;

1— kohóipari termékeknél használatos állványokat;

— kohóipari termékeknél használatos rakodólapokat.

A SZÄLLITO CÍME:

jRD „ZLATÝ KLAS“ 072 15 BUDKOVCE okr. Michalovce Bővebb felvilágosítást a következő telefnnszámokoo adónk: 732-01, 732-08, 732,05 Telex 7766B7

SzF—39