Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-22 / 16. szám
tennivalók A ZÖLDSÉGESKERTBEN Májusban kerülnek asztalunkra a korai zöldségfélék. A szedésük után a melegkedvelő zöldségek kiiiltetéséhez kell előkészítenünk a talajt. Még vethető a zöldborsó, retek, sárgarépa, petrezselyem és a nyári fejes saláta. E hónap elején vetjük a babot, melynek két változata van. Az egyik a bokor, a másik a karósbab A bab hőigényes növény; 22 C-foknál fejlődik jól, de ennél nagyobb meleget is kibír. A hidegre érzékeny, 0 C-fok körül e'pusztul. Ugyanoda kétszer egymás után babot ne vessünk, mert a betegségekre fokozottan hajlamossá válik. A, babnak jól megmunkált vetöágyat készítsünk. A gyökerein élő nitrogéngyüjtő baktériumok szaporodását négyzetméterenként 2—3 gramm pétisó kiszórásával kedvezően befolyásolhatjuk. A műtrágyát a vetés előtt 2—3 héttel juttatjuk ki. Foszforból és káliumból az őszi talajműveléskor (akkor előnyösebb) ennek kétszeresét, tavasszal pedig szintén 2—3 g-of adagolunk. A magot fészekbe vagy sorokba vetjük. A bokros bab fészkes vetésénél *25x25 vagy 30x30 cmre, 3—5 cm mélyen, 4—5 magot soros vettésnél egymástól 40 cm-re húzott, 4—5 cm mélységű barázdákba, 3—4 cm-es távolságba egy-egy magot vetünk, ezután betakarjuk. A karósbabból fészkenként 2—3 szemet 40x40 vagy 50x50 cm-re, karók mellé vetünk, jól futtatható kerítésre vagy zsinórokra is. A házikertben jól érvényesül a csemege- vagy pattogatott kukorica termesztése. A csemegekukorica rövid tenyészideje lehetővé teszi, hogy elő- vagy utóterményként, illetve köztesként is termeljük. Hőigénye a babéhoz hasonló. Igényes a fényre, vízre és a tápanyagokra is. Sok zöldségfélével eileutétben ugyanazon a helyen egymás után több éven át is jól termeszthető; bármely zöldségnövény után is következhet Istá1 lótrágyából négyzetméterenként 2—3 kg-ot adjunk alá, majd a tápanyag-utánpótlást a tenyészidő során 10—20 g fejtrágyával egészítsük ki. A csemegekukoricát — általában közvetlenül a trágyázott növények közé — kapával vágott fészekbe vetjük. Elegendő a 60— 80 cm-es sortávolság, a vetés mélysége pedig a talajtól függően 3—5 cm legyen. Május eleién megkezdjük a fűtött fóliasátrakban, üvegházakban nevélt szabadföldi paradicsom. paprika. tojásgyiimölcs (padlizsán), uborka, dinynye vagy tök palántáinak edzését. Ezt fokozatos, bőséges szellőztetéssel érjük el. A palánták csak a májusi fagyveszély elmúlta után, kb. a hónap felében kerüljenek kiültetésre. Kapóval 10—15 cm-es mély lyukakat vágunk, ezekbe 0,5—1 1 vizet öntünk, s mikor ez fölszívódott, akkor ültethetjük el a palántákat. A paprikát és a tojásgyümölcsöt 60x20—30 cm-es sor- és tőtávolságra ültetjük. A paradicsom termőterületének nagysága a fajtától függ. A determinált alacsony fajtákat 60x40 cm-es távolságra kell ültetni. A növényeket 90 + 40x40 om-es ikersorokban Is telepíthetjük. A nagyra növő vagy a karós fajták 80—100x40 cm-es sor- és tőtávolságot igényelnek; az ikersorok méretei 100—120 + 40x40 cm legyen. Aktuális a kabakosok állandó helyre történő vetése és a kinevelt palánták ültetése. Valamenyi zöldség között a zellerpalánták nevelése a leghosszabb. A lassú kelés miatt a vetés és a kizöldelés, illetve a tüzdelés között 12—14 hét telik el. Az ületésre alkalmas palántának 3—4 lomb'evele von. A klültetés ideje a májusi fagyok után jön el Arra kell törekednünk, hogy a palántákat minél nagyobb földlrfbdával ültessük el A zellert 35x35 vagy 40x40 cm-es termőterületre lehet ültetni. Májusban a nyári vagy az őszi káposztaféléket is végleges helyre ültethetjük. A növények jól előkészített, trágyázott talajba kerüljenek. A rövid tenyészidejű káposztafajtákat kis területen kézi művelés esetén 40x30, a közepes tenyészidejű fajtákat 40x50, a késői fajtákat pedig 50x50 vagy 50x60 cm-re telepítsük. A folyamatos ellátás érdekében még kelkáposztát is ültethetünk. A korai kelkáposzta palántáját 30x30, a hosszabb tenyészidejű fajtákat 40x50 vagy 50x50 cm-re ültetjük. Friss fogyasztásra kertünkben korai vagy közepes tenyészidejű karalábét termesztünk. Nyári szedéshez, májusban 30x30 cm-es sor- és tőtávolságra palántázunk. A március végétől vetett bimbóskel május második felétől lesz kiültetésre alkalmas. A palántát 70x70 — a rövid tenyészidejű fajnál 60X60 cm-re ültetjük. A kora tavasszal vetett gyökérzöldséget, a retket, a hagymát a sorokban ritkítani kell. Száraz időben az öntözésről se feledkezzünk meg. A fóliasátrakban lévő hajtatott paprikát, paradicsomot, salátauborkát rendszeresen öntözzük, figyeljük az egészségi állapotát, lazítjuk és gyomta’anítjuk a talajt. Nem szabad megfeledkezni u szellőztetésről sem. A hajtatott paradicsomnál egy főhajtást nevelünk. A többit mindjárt a megjelenése után eltávolítjuk. A hajtatott salátauborkánál az e’ső oldalhajtást kell eltávolítani. Magdaléna Valšikuvá agrármérnök, kandidátus A GYÜMÖLCSÖSBEN Május folyamán a gyümölcsösben a tennivalók száma megszaporodik. Talajmunkákat végzünk, öntözünk permetezünk. megigazítjuk a kötéseket, sőt már szüretelünk is. Megnövekszik a hőmérséklet, több a csapadék, s fgy a levett. d. illusztrációs felvétele) gő páratartalma magas. Ez kedvez a lombozat, az aljnövényzet fejlődésének, de a kártevőknek és a kórokozóknak is. Elsősorban a koronaalakítás idején, de a frissen kiültetett fáknál is, már most szahá'yozzuk a vesszők fejlődését. A felesleges hajtásukat tőből kicsípjük. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyümölcsész mindig ollóval jár a kertben! A lisztharmat primáris fertőzésének következményei — a levélzeten kialakult lisztes bevonat formájában — is ilyenkor jelennek meg. A megtámadott növényi részeket azonnal csípjük le. Bár így tenne a szomszéd is! Bizonyára hatékonvnyá válna tgv a bio növényvédelem. Ez idő tájt kell fieve!met fordítanunk a gyümölcssövényekre. Helyükre kötjük a vesszőket, kimorzsoljuk a felesleges hajtásokat. Ha gyümölcsösünk talaját füvesítettük. akkor májusban már hozzáfoghatunk a kaszálásához, hiszen ilyenkor már nagyon erősen nő a fű. Amennyiben a szénát ál’ataink takarmányozására is fel akarjuk használni. akkor a kaszálást még a permetezés előtt végezzük e’. Természetesen a lekaszált fij másképp is hasznosítható. Félszárazon mulcsolásre, esetleg komposztkészítésre is használhatjuk. Ugarolt gyümölcsös esetében a hónap folyamán már másodszor kell gyomot irtani. Kisebb területen kapálunk, nagyobb kertben kézi sarabolöi, rotációs kapát használunk A' tökéletesebb gyomirtás és a hajszálcsövesség megszüntetése érdekében ajánlatos alaposabban. mélyebben kapálni. Gyümölcsfáink esetében ügyeljünk arra, hogy a talaj fe’ső rétegében gyökérzetük ne alakii'ion ki. Ezek ugyanis az őszi ásásnál, szántásnál megsérülhetnének. továbbá pedig fáink így függővé válnának a csapadéktól, s a talaj mélyebb rétegeiben rejlő nedvességet nem használnák ki. Május elején még a folyamatosan nem termő fákkal is foglalkozhatunk. Pozitív változást törzsük puha dróttal történő átkötésétől várhatunk Az idős foknál az oldalágakat kell külön külön átkötni. A kötéseket a differenciálódás végén, szeptemberben oldjuk fel. Ha a hónap folyamán a csapadék mennyisége az átlagosnál nem kisebb, akkor az idősebb termő fák nem szom inznak hiszen kora tavasszal és télen elegendő vizet kaptak. Esedékes azonban a korai őszt- és kajszibarack, esetleg a szamóca öntözése A hajtásnövekedés és az új lombozat fellődése felgyorsult, ezért számolnunk kell a lisztharmat terjedésével. Rendszeres vegyszeres kezelésre van tehát szükség amelyet felváltva. két-három hetes időközönként — tapadószer hozzáadásával — Fundazollal, Afugannal, Rublgannal, Benláttal. Saprollal végzünk. Varasodás Inkább csak tartósan csapadékos időjáráskor lép fel. és elsősorban a Starklngféléket, s a Goledn Deltcoiust károsítja. A kártevők közül ilyenkor lépnek fel a le-2 »VÉDELEM - KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MÓDSZEREK véltetvek, araszolok, s gyakran \ már a takácsatkák és a lombosfa-fehérmoly is. Ritkaságnak számít viszont, ha az almamoly már májusban károsít. A nevezett kártevők ellen Anthioval. Metationnal, Bi—58-as, Decisszel Ultraciddel stb. védekezhetünk. Alkalmazásuknál már ügyelnünk kell a hőmérsékletre. hiszen némely szer, mint pld. a Metation 20 C-foknsnál magasabb hőmérsékleten már perzsel. A faiskolákban már szépek á hajások. Itt vadalást végzünk. a fatörzsröl e1 távolltjuk az oldalhaitásokat. Ha a suháng erőtlen vagy görbén fejlődik. lássuk el támasszal. A faiskola talaját állandó kapálással tartsuk gyommentesen Száraz. homokos talaj esetében már öntözni is kell. 'Almatárolónkat, amint kiürült. takarítsuk ki. A polcok borítására szolgáló göngyöleget vigyük ki a napra. A következő évadig néhányszor szellőztessünk és égessünk kénszalagot is. hogy a különféle penészgombák ne szaporodjanak el. A szamóca Inkább júniusban érő gyümölcs, de kedvező Időjárás esetén lehetséges, hogy a 'egkorábbi fajta már a hónap végén beérik. A szamócát szürkeoenész ellen Ronilannal kezelőik, esetleg forgáccsal, szalmával vagy fóliával mulcsozzuk Ne feledkezzünk meg öntözéséről sem! Belucz János agrármérnök, kandidátus A kisüzemi,, a házikerti szőlőtermesztésben ma még nem képzelhető el a vegyszer né’küli növényvédelem. A szerek azonban ügy is használhatók, hogy ne károsítsák az embert és környezetét. A kisüzemek, a házikertek művelőinek sok információra, széles körű szaktanácsadásra van szükségük ahhoz. hogy növényvédelmük hatékony, veszélytelen legyen, és a növényvédő szereket csak a szükséges .mértékben használják. A vegyszeres védekezésekkel összhangban olyan eljárásokat Is alkalmazhatnak, amelyek helyettesítik, vagy kiegészítik a vegyszerek hatását, — ugyanakkor védik az embert, a hasznos élő szervezeteket fa méheket, kártevők parazitáit, a ragadozókat) és a vizeket. ALAP- ÉS KIEGÉSZÍTŐ KEZELÉSEK A szőlő növényvédelmi technológiáját 1 a legveszélyesebb kártevői, károkozói elleni védekezés határozza meg. Ezek a következők: a szőlőlevélatka fEpitrimerus vitis), a takácsatkák (Panonychus utanl, Tetranyehus sp.), a szőlőmolyok (Lobesia botrana, Eupoecilia ambiguella), a peronoszpóra (Plasmopara viticola), a lisztharmat (Uncinula necator) és a szürkerothadás (Botritis cinerea). A helyenként és időnként fellépő károsításokat — mint az ékköves araszoló, kormospille, szivarsodró eszelények, a szőlőilonca. a szölőorbánc, a kordonkare’halás — leküzdhetjük a fő károsítok elleni védekezéssel együtt, vagy a növényvédő állomások által kidolgozott speciális eljárásokkal. A táblázatban (átlagos időjárási és művelési körülményeket fe’tételezve) technológiai javaslatot adunk a házikerti szőlő növényvédelmére, amelyben hat alapkezeléssel, általában környezetkímélő készítményekkel lehetséges a növényvédelem. A szőlőmolyok ellen két, az atkák ellen egy-két, a betegségek ellen három-három kezelést ajánlottunk. Ez a javaslat megfelel annak a Balaton-parton kialakult gyakorlatnak, amely az utóbbi két évben átlagosan 6—6,2 kezeléssel védi meg a szőlőket. Járványveszélyes és gradációs években szükség van kiegészítő kezelésekre is (gradáció = a kártevők tömegszaporodása). Ha hűvös, csapadékos időben elhúzódik a szőlőmolyok rajzása. szükség lehet az egyes nemzedékek elleni kezelés ismétlésére. A csapadékos, mérsékelten meleg időjárás rendkfvül kedvez a peronoszpórának és a botritiszes rothadásnak. A járvány mege'nzése érdekében ilvenkor 2—3 kiegészitó kezelés szükséges. 4 meleg mértékében csapadékos esztendők, enyhe téllel igen kedvező feltété1»^» teremtenek a lisztharmat számára. Ha az első tünetek megjelenése után я bptegség gyorsan terjed, rendszeres védelem szükséges a fertőzési veszély idején. Száraz, me’eg április-májusi időjárás esetén erős a szőlőlevélatka fertőzés, ezért május második felében szükségessé válhat egy újabb atkaölő kezelés. Nyár végi elszaporodásakor is van lehetőség a védelemre. A legújabb kísérleti eredmények igazolták a szüret utáni kezelések jelentőségét, csökkent a telelőre vonuló népesség száma. Ha a kordonkaelhalás megelőzése, a fás részek pajzstetfl fertőzöttsége. erős levélatka fertőzés vagy a fakadó rügyek kártevőinek jelenléte indokolja, olyan készítménnyel végezzünk téli lemosó kezelést, amely mindegyik ellen hatásos. Járványveszélyes vagy gradációs években is megoldható a szőlő növényvédelme 8. legföljebb 9 kombinált kezeléssel. (Folytatjuk) (Kertészet és Szőlészet 1987/16) A KISTERMELŐI SZÓLOK KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJA A védekezés sorszáma A permetezés Időpontja A növény fenológiai állapota Milyen kártevő ellen? Ajánlott növényvédő szer és töménysége, %-ban 1. IV. 25—V. 5. rügyfakadástól kisleveles állapotig szőlőlevélatka takácsatka Mitac 20 ЕС; 0,2—0 3 Rospin 25 ЕС*; 0,2—0,4 2 V. 20—VI. 5. 20—30 cm-es hajtás idején terkaszőlőmoly I. nemzedék peronoszpóra Ditrlfon 50 WP*; 0,2 Slnoratox 50 ЕС*; 0,1 Bi 58 ЕС; 0,1 Zineb 80 WP*; 0,2—0,3 Orthocid 50 WP: 0,2—0,3 Dithane M-45; 0,2 3. VI. 15—20. virágzás végén lisztharmat szürkerothadás Thiovit S; 0.2—0,4 Kolosul*; 0.2—0,4 Ortho-Phaltan 50 WP*; 0,2—0,3 Topsin M 70 WP; 0.07—0,1 Ch. Fundazol 50 WF*; 0,1—0,16 4. VII. 5—10. bogyőfejlődés kezdetén peronoszpóra lisztharmat Polyram Combi; 0,2 Dithane M-45: 0,2 Karathane FN:57; 0,1 Rubigan 12 ЕС; 0,01—0,015 5. VII. 20—25. fürtzáródás előtt tarkasgőlőmoly II. nemzedék szürkerothadás Fiiból E*; 0.2 4norntox 50 ЕС*; 0,1 Ronilan 50 WP; 0,10—0,15 Ch. Fundazol*; 0,1—0,16 6. Vili. 10—20. zsendtilés lisztharmat peronoszpóra szürkerothadás Sulfur 900 Fu*: 0,2—0,3 Microthioi Sp *; 0,2—0.3 Millox Special*; 0,3 Curzate Super C7*; 0,25—0,3 Rovral: 0,15 Megjegyzés: Az *-el megjelölt vegyszerek Magyarországon kanhatők A hazánkban engedélyezett növényvédő szerek jegyzékében nem szerepelnek.
