Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-22 / 16. szám

rnldműves 1988. április 22. ★ 16. szám ★ XXXIX. évfolyam * Ara 1,— Kés Az átalakítás anatómiája A gazdaságpolitikának és a gazdasági fejlődésnek nagyon is összhangban kell lennie a valóságos gazdasági viszonyokkal s társadalmunk érdekviszonyaival. A szocialista társadé nm kö­rülményei között olyan gazdasági mechanizmust kell kiépíléni, amely az érdekrendszereket egyfelől a cselekvési rendszerek­kel. másfelől a közérdekekkel köti össze. Л gazdasági mecha­nizmus áta akítása és a gyorsítás stratégiája olyan kiegyen­­sálynzntt cselekvési rendszerek kialakítása, amelyek eredmé­nyeként a társadalom, és az egyes mezőgazdasági vállalatok egyaránt fejlődnek. A társadalmi-gazdasági viszonyok és az új mechanizmusok a szocialista társadalomban is aiá vannak vetve a változás és a fejlődés követe’ményeinek. Az új ösz­­szeföggéxek. feladatok és jelentős technikai átalakulások esetén időről időre reformokra van szükség. A reformok megvalósftása konfliktusokkal jár hiszen azok egyfelől ke­resztezik a kialakult struktúrákat és érdekviszonyokat, más­felől helyességüket csak a jövő igazolhatja. Hazánk mezőgazdaságának az utóbbi évtizedekben elért dinamikus fejlődése lehetővé tette hogy több vonatkozásban megközelítsük a legfejlettebb országokat. E nagy jelentőségű eredmények mellett utalnunk kell azonban olyan nehézségek­re is, amelyek csak további nagy erőfeszítésekkel tompitha­­tók. illetve küzdhetók le. Ilyen a magas költségszínvonal, a háttériparok gyengesége, az élelmiszeripar néhány ágazatá­nak lassú fejlődése és a korszerű értelemben vett marketing­­tevékenység viszonylagos elmaradottsága. A mezőgazdaság jövendő helyzetével kapcsolatban elsősorban azt kell hang­súlyozni. hogy a természeti erőforrások felértékelődésének időszakában hatványozottan kerültek előtérbe a belterjesül! tényezők, melyek ésszerű hasznosítása a gazdaságosság és a jövedelmezőség ugrópontjává válhat. A kellő időben, meg­felelő technológiával kijuttatott öntözővíz, a jó minőségű szerves trágya, a harmonikus összetételű okszerű műtrágyá­zás. az ésszerű növényvédelmi szakirányítás, a rendelkezésre állő biopotenciál, az átgondolt talajvédelem stb. összhangja lényegében eldöntheti a ráfordítás—hozam és az elérhető jövede'em arányát. A mezőgazdaságban a ráfordítás—hozam aránya elsősorban a természeti, a binlógiai sajátosságok miatt bonyolult és termőhelyenként termékenként, technológián­ként és fajtánként eltérően alakul. A nagyüzemi gazdálkodás ugyanis nem szűntette meg a természeti teltételeket, csak a természeti feltételekhez való a'kalmazkodást könnyttelte meg. A talaj- és domborzati adottságok, az éghajlati és csapadék­viszonyok adottak, ezeket megváltoztatni nem lehet. A bel­­terjesfto tényezők maximális kihasználásával viszont kedve­zőbbé tehetjük adottságainkat. A beiterjesítö tényezők opti­mális hasznosításának, szerkezetének, időbeni felhasználásá­nak. minőségének fokozottabb vizsgálata, figyelemmel kísé­rése. azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert köz­vetlenül hat a gazdasági növekedésre, döntően befolyásolja és meghatározza a termékek mennyiségét és minőségét. A beiterjesítö tényezők különben is a mezőgazdasági válla­latok lényegéhez tartoznak, hiszen a vállalat nem inás, mint a ráfordítások hozammá transzformáló szervezete A termé­keknek a kedvező termőhelyekre való koncentrálásában, a mezőgazdasági vállalatok és a területek közötti munkameg­osztás elmélyítésében egyaránt érdekelt a népgazdaság s ezen be'ül a mezőgazdaság. A termőhelyi adottságokhoz jobban iga­zodó termelés, a jövedelmező gazdálkodás a társadalmilag is fontos ésszerű földhasználat igényeit elégíti ki. Az átlagos vagy az annál rosszabb termőhelyeken előállított termékek egységére jutó ráfordftás a beiterjesítö tényezők következetes kihasználásával viszont sokkal kisebb. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a belterjesitű tényezők hatékony kihasználásával a mezőgazdasági vállalatok pótlólagos jövedelmet érhetnek el. A beiterjesítö tényezők szerepe sajnos a múltban háttérbe szorult, (jgvanis több évtizeden keresztül ember—gép rend­szerben gondolkodtunk s a technika mítosza közben elfeled­tette velünk, hogy a technikától, a gépektől nemcsak jót. ha­nem adott esetben kedvezőtlen eredményt is kaphatunk. A gazdasági mechanizmus átalakításának időszakában, az új gazdasági szabályozók szorításában csupán a mennyiségi fej­­iődésbői, a gépesítésből, illetve az ebből származó eredmé­nyekből viszont nem állítják, s mi sem állíthatjuk ki önma­gánk számára az elismerő „oklevelet". Ma már nemcsak az a kérdés. Iingy az élő munkát felválthatja-e a gépi munka, s lesz-e erőnk hozzá. Elsődleges kérdéssé vált az hogy mi­lyen áron termelünk. A mú'than sajnos attól függetlenül osz­togattunk. hogy mit ér a „megajándékozottak“ munkája az eredményekben megvan-e azoknál a fedezet. Valijuk be, Hogy az elmúlt évtizedben a mezőgazdaságban is erős volt a ki­­egyenlítésre való törekvés. Sokszor nem is elvtelenül, sokszor valóban emberséges, érthető okokból. Csakhogy a dolgok gyakran összekeverednek. A kedvezőtlen adottságok mögé lapulva sok gazdaság alig tett valamitt azért, hogy termelését a beiterjesítö tényezők átgondolt alkalmazásával a körülmé­nyekhez igazítsa. Aztán évről évre tartotta a markát, miköz­ben társai bizonvították: az adottságokhoz igazodó termék­szerkezet megvá'asztásával. a hatékonyságot növelő belter je­­süő tényezők alkalmazásával a kedvezőtlen körülmények kö­zött is lehel eredményesen gazdálkodni. A gazdasági mechanizmus követelményrendszere viszont egyérle'mííen megfogalmazza: „A pártszervek segítsék elő, hogy azok a gazdasági szervezetek fejlődjenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően termelnek.“ Erősödiön tehát a munka, az eredmény szerinti differenciáltság, érté­keljük a maga helyén a kiemelkedő teljesítményt és marasz­taljuk el a tartós tehetetlenséget. A szabályozórendszer már a követelményekhez idomul, s lehetőségei teremt a jövedel­mek differenciálásához A gazdaságok és a munkát végzők között is. Aro annak következetes alkalmazása az embereken múlik Azokon, akiknek mórijukban áll a tettek szerint érté­kelni. CSIBA LÁSZbÖ A nagyfödémesi (Veiké Ül'any) Béke Efsz-ben gondosan felkészültek az öntözési idényre (CSTK-fslvétel) Az elnök naptára (5.)- : i . , . Szubjektív jegyzetek tankönyveinkről " r . •• 'v 1 < ль (8.) A cukorrépa-termesztés hagyománya és jelene és cukorgyártás ai.) Van-e mód kitalálni az útvesztőből (12.)

Next

/
Thumbnails
Contents