Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-22 / 16. szám
rnldműves 1988. április 22. ★ 16. szám ★ XXXIX. évfolyam * Ara 1,— Kés Az átalakítás anatómiája A gazdaságpolitikának és a gazdasági fejlődésnek nagyon is összhangban kell lennie a valóságos gazdasági viszonyokkal s társadalmunk érdekviszonyaival. A szocialista társadé nm körülményei között olyan gazdasági mechanizmust kell kiépíléni, amely az érdekrendszereket egyfelől a cselekvési rendszerekkel. másfelől a közérdekekkel köti össze. Л gazdasági mechanizmus áta akítása és a gyorsítás stratégiája olyan kiegyensálynzntt cselekvési rendszerek kialakítása, amelyek eredményeként a társadalom, és az egyes mezőgazdasági vállalatok egyaránt fejlődnek. A társadalmi-gazdasági viszonyok és az új mechanizmusok a szocialista társadalomban is aiá vannak vetve a változás és a fejlődés követe’ményeinek. Az új öszszeföggéxek. feladatok és jelentős technikai átalakulások esetén időről időre reformokra van szükség. A reformok megvalósftása konfliktusokkal jár hiszen azok egyfelől keresztezik a kialakult struktúrákat és érdekviszonyokat, másfelől helyességüket csak a jövő igazolhatja. Hazánk mezőgazdaságának az utóbbi évtizedekben elért dinamikus fejlődése lehetővé tette hogy több vonatkozásban megközelítsük a legfejlettebb országokat. E nagy jelentőségű eredmények mellett utalnunk kell azonban olyan nehézségekre is, amelyek csak további nagy erőfeszítésekkel tompithatók. illetve küzdhetók le. Ilyen a magas költségszínvonal, a háttériparok gyengesége, az élelmiszeripar néhány ágazatának lassú fejlődése és a korszerű értelemben vett marketingtevékenység viszonylagos elmaradottsága. A mezőgazdaság jövendő helyzetével kapcsolatban elsősorban azt kell hangsúlyozni. hogy a természeti erőforrások felértékelődésének időszakában hatványozottan kerültek előtérbe a belterjesül! tényezők, melyek ésszerű hasznosítása a gazdaságosság és a jövedelmezőség ugrópontjává válhat. A kellő időben, megfelelő technológiával kijuttatott öntözővíz, a jó minőségű szerves trágya, a harmonikus összetételű okszerű műtrágyázás. az ésszerű növényvédelmi szakirányítás, a rendelkezésre állő biopotenciál, az átgondolt talajvédelem stb. összhangja lényegében eldöntheti a ráfordítás—hozam és az elérhető jövede'em arányát. A mezőgazdaságban a ráfordítás—hozam aránya elsősorban a természeti, a binlógiai sajátosságok miatt bonyolult és termőhelyenként termékenként, technológiánként és fajtánként eltérően alakul. A nagyüzemi gazdálkodás ugyanis nem szűntette meg a természeti teltételeket, csak a természeti feltételekhez való a'kalmazkodást könnyttelte meg. A talaj- és domborzati adottságok, az éghajlati és csapadékviszonyok adottak, ezeket megváltoztatni nem lehet. A belterjesfto tényezők maximális kihasználásával viszont kedvezőbbé tehetjük adottságainkat. A beiterjesítö tényezők optimális hasznosításának, szerkezetének, időbeni felhasználásának. minőségének fokozottabb vizsgálata, figyelemmel kísérése. azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert közvetlenül hat a gazdasági növekedésre, döntően befolyásolja és meghatározza a termékek mennyiségét és minőségét. A beiterjesítö tényezők különben is a mezőgazdasági vállalatok lényegéhez tartoznak, hiszen a vállalat nem inás, mint a ráfordítások hozammá transzformáló szervezete A termékeknek a kedvező termőhelyekre való koncentrálásában, a mezőgazdasági vállalatok és a területek közötti munkamegosztás elmélyítésében egyaránt érdekelt a népgazdaság s ezen be'ül a mezőgazdaság. A termőhelyi adottságokhoz jobban igazodó termelés, a jövedelmező gazdálkodás a társadalmilag is fontos ésszerű földhasználat igényeit elégíti ki. Az átlagos vagy az annál rosszabb termőhelyeken előállított termékek egységére jutó ráfordftás a beiterjesítö tényezők következetes kihasználásával viszont sokkal kisebb. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a belterjesitű tényezők hatékony kihasználásával a mezőgazdasági vállalatok pótlólagos jövedelmet érhetnek el. A beiterjesítö tényezők szerepe sajnos a múltban háttérbe szorult, (jgvanis több évtizeden keresztül ember—gép rendszerben gondolkodtunk s a technika mítosza közben elfeledtette velünk, hogy a technikától, a gépektől nemcsak jót. hanem adott esetben kedvezőtlen eredményt is kaphatunk. A gazdasági mechanizmus átalakításának időszakában, az új gazdasági szabályozók szorításában csupán a mennyiségi fejiődésbői, a gépesítésből, illetve az ebből származó eredményekből viszont nem állítják, s mi sem állíthatjuk ki önmagánk számára az elismerő „oklevelet". Ma már nemcsak az a kérdés. Iingy az élő munkát felválthatja-e a gépi munka, s lesz-e erőnk hozzá. Elsődleges kérdéssé vált az hogy milyen áron termelünk. A mú'than sajnos attól függetlenül osztogattunk. hogy mit ér a „megajándékozottak“ munkája az eredményekben megvan-e azoknál a fedezet. Valijuk be, Hogy az elmúlt évtizedben a mezőgazdaságban is erős volt a kiegyenlítésre való törekvés. Sokszor nem is elvtelenül, sokszor valóban emberséges, érthető okokból. Csakhogy a dolgok gyakran összekeverednek. A kedvezőtlen adottságok mögé lapulva sok gazdaság alig tett valamitt azért, hogy termelését a beiterjesítö tényezők átgondolt alkalmazásával a körülményekhez igazítsa. Aztán évről évre tartotta a markát, miközben társai bizonvították: az adottságokhoz igazodó termékszerkezet megvá'asztásával. a hatékonyságot növelő belter jesüő tényezők alkalmazásával a kedvezőtlen körülmények között is lehel eredményesen gazdálkodni. A gazdasági mechanizmus követelményrendszere viszont egyérle'mííen megfogalmazza: „A pártszervek segítsék elő, hogy azok a gazdasági szervezetek fejlődjenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően termelnek.“ Erősödiön tehát a munka, az eredmény szerinti differenciáltság, értékeljük a maga helyén a kiemelkedő teljesítményt és marasztaljuk el a tartós tehetetlenséget. A szabályozórendszer már a követelményekhez idomul, s lehetőségei teremt a jövedelmek differenciálásához A gazdaságok és a munkát végzők között is. Aro annak következetes alkalmazása az embereken múlik Azokon, akiknek mórijukban áll a tettek szerint értékelni. CSIBA LÁSZbÖ A nagyfödémesi (Veiké Ül'any) Béke Efsz-ben gondosan felkészültek az öntözési idényre (CSTK-fslvétel) Az elnök naptára (5.)- : i . , . Szubjektív jegyzetek tankönyveinkről " r . •• 'v 1 < ль (8.) A cukorrépa-termesztés hagyománya és jelene és cukorgyártás ai.) Van-e mód kitalálni az útvesztőből (12.)
