Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-15 / 15. szám

Az akácpajzs­­tetűről 'A szakirodalomban közönsé­ges teknőspajzstetü (Partheno­­lecanium corni) néven is emle­getett akácpajzstetű (Euleca­­niuni corni) az egyenlőszárnyú rovarok rendjébe tartozik. Az akácon kívül főleg az ősziba­rack és szilvafákat, továbbá az egrest, a ribiszkét és a szőlőt veszélyezteti, a megtámadott növények fokozatos pusztulását, kiszáradását okozva. Az elha­nyagolt kertekben kisebb szám­ban más gyümölcsfákon is ká­rosít. Az akácpajzstetű lárva alak­ban a fa törzsén, az ágakon, a kéregrepedésekben vagy a ké­reg alatt esetleg a fák közvet­len közeiében a talajban meg­húzódva telel át. Tavasszal szétszélednek az ágakon és gyors fejlődésükhöz szívogatás­­sal minél több tápanyagot igye­keznek gyűjteni. Az egyéves hajtásokat kedvelik. A pajzs vé­delme alatt a hímek és a nős­tények már május 20-dikára ki­fejlődnek, és ívaréretté válnak. Párosodásukra a szélcsendes, meleg napokon kerül sor. Utá­na a nőstények (ezek pajzsa barnás színű) a pajzs alatt le­rakják tojásaikat. A lárvák június végén kelnek ki. elhagyják a pajzsokat és szétszélednek a fákon, bokro­kon. A fiatal lárvák nem a haj­tásokat, hanem a leveleket szí­­vogatják. Később, de még a lombhullás előtt, alkalmas he­lyet keresnek a teleléshez. Néha erősen elszaporodnak, majd számukban visszaesés kö­vetkezik be. Mivel az akácpajzs­­tetűt több természetes ellenség is tizedeli, tömeges elszaporo­dástól csak az elhanyagolt ker­tekben kell tartani. A kártevőt a téli lemosó permetezésre használt készítmények jó ha­tásfokkal pusztítják, a fiatal lárvákat és nőstényeket pedig a forgalomban levő foszforsav­­észterekkel lehet irtani. Sz. L. M. Kardoš felvétele A bab a kedvelt kerti hüve­lyes növények közé tarto­zik. Rendkívül értékes táp­lálékot biztosít. Zöldségként a fiatal, törékeny hüvelyű nem teljesen kifejlődött magvú ter­mést használják fel. Jelenleg nálunk a zöldbab évi összter­mése 4 ezer 5UÜ t. Az orvosok által ajánlott, egy lakosra eső évi fogyasztás 3 kg-nyi. Ez a mennyiség tízszer több a kiter­­meltnél. A babhüvely 2—6 százalék fehérjét és 0,6—2 százalék cuk­rot tartalmaz. A száraz babban 18—32 százalék fehérje és 50— 55 százalék szacharid található. Mindkét érettségi szinten ma­gas az A-provitamin tartalom. Jelentős benne a kálium meny­­nyisége Is, mely kedvezően be­folyásolja a vérkei ingést és a szívműködést. A szintén jelen­lévő glukokinin hatása az inzu­linéhoz hasonló, csökkenti a vér cukorszintjét. A nyers bab nem kívánt anyagokat Is tartalmaz, amelyek főzés hatására felbom­lanak. Ezért a babot fogyasztás előtt mindig hőkezeljük. A zöldbabot leggyakrabban sterilizálással sós vagy édes­savanyú lében konzerválják. Az üzletekben előfőzött, fagyasz­tott formában is kapható. Friss állapotban a hüvelyek nehezen viselik a raktározást; hűtőbox­­ban kb. 1 hétig tárolhatók. A zöldbabot levesek, főzelékek és más ételek készítésére használ­juk fel. tehet sütni, párolni, kirántani. Különböző húsos­­zöldséges ételeket is előállít­hatunk belőle. A bab meleget kedvelő nö­vény, amely Mexikóból szárma­zik. Innen terjedt el a 16. szá­zad folyamán egész Európában. Először dísznövényként ter­mesztették, később pedig a szá­raz magokért. Az éretlen hüve­lyeket csak később kezdték el fogyasztani. Ismert a futészárú tűzbab, melynek szép nagy. tűzpiros vagy fehér virágai vannak, — ezért gyakran dísznövényként Is termeszük. Magja nagy és különbözően színezett, termés­ként a zöldbabot vagy a száraz, Ha elszaporodik, tarrágást okozhat Az utóbbi években lombhul­lás után a fák törzsén és a vastagabb ágak védett részein egyre gyakrabban láthatunk szőrpamacsos tojáscsomókat. Egy-egy ilyen csomóban 150— 600 pete van. bzek a gyapjas­­pille (Lymantria dispar) tojás­csomói, melyeket a nőstény a potrohszőreivel lemezszerűén betakargat. A kártevő érdekes­sége, hogy az apró hernyók nem hagyják el a védelmet nyújtó petét, hanem abban te­lelnek át. A tojáscsomók nagy­sága megközelítőleg azonos, hosszúságuk rendszerint 6, szé­lességük 3,5—4 cm. A gyapjaspille hímjének bar­­násszürke szárnyait kereszt­irányú feketés színű, hullámos sávok díszítik. Szárnyainak fesztávolsága 30—45 mm A nőstény lepke nagyobb, a szár­nyak fesztávolsága 70—80 mm. érett magtermést gyűjtik be. A közönséges habnak két for­mája ismert, mégpedig a ma­gas és az alacsony. A magas, úgynevezett karősbab termesz­tése — a tűzbabéhoz hasonlóan — kisebb területen történik, mivel karókat igényel. Gazda­gon termő növény, amelynek hüvelyeit folyamatosn az érés szerint gyűjtik be. Az alacsony, bokros bab, zöld vagy sárga hü­velyű. jellemző rá, hogy karó nélkül termeszük és a hüve-A bab (M. S. illusztrációs felvétele) lyek egyszerre érnek be. Ezért nem csak kiskerti, hanem nagy­üzemi termesztésre Is alkalmas. Legmegfelelőbb számukra a közepesen nehéz, elegendő víz­tartalommal rendelkező talaj. Érzékenyek a talaj káliummal, nitrogénnel és kalciummal való ellátottságára. A foszforigényük már kisebb. Az átlagos táp­­anyagmennyiséget tartalmazó földet két héttel a vetés előtt megtrágyázzuk. Erre a célra 10 m2-ként 0,2 kg ammóniumszul­­fátot, ugyanannyi szuperfoszfá-A sárgás színű nőstények szár­nyán lévő keresztirányú, hullá­mos sávok kissé elmosódottak. A kártévő rajzása júniustól októberig tart. A hímek rend­szerint csak éjszaka repülnek. A nappalokat a fák törzsén pi­henve töltik. A nemek megkü­lönböztetésében segíthet még, hogy a nőstény csápja csak egyszerűen, a hímeké viszont kétsorosán fésűs. Az átte'elt hernyók rügyfa­­kadás idején jelennek meg, de csak éjszaka táplálkoznak. Kez­detben csoportosan, később szétszéledve károsítanak. A gyümölcsfák között nem válo­gatnak, s olykor még a tölgye­ket is megtámadják. Tömeges elszaporodás esetén torrágást okozhatnak, s veszélyt jelent­hetnek a tűlevelű fákra is. A kifejlett hernyók néha tömege­sen bábozédnak be a fák kérge tot és 0,3 kg kálisót haszná­lunk. A kikelés után 0,1 kg ká­liumnitrátot juttatunk ki. Az alacsony bab magját fo­kozatosan egészen május vé­géig vethetjük. Az optimális sortávolság 40, a növények köz­ti távolság a sorokban pedig 50—60 cm. Megfelelő a fészek­vetés is, melynél 0,25—0,3 m távolságra minden üregbe 3—4 magot szórunk. A bab 8—14 nap múlva kel ki. Kikelés után megkapáljuk. Nedves években szükséges, hogy a gombabeteg­ségek ellen réztartalmú készít­ményekkel permetezzük. A futóbabot ugyanakkor vet­jük, amikor az alacsony babot. Legmegfelelőbb az 5—6 magos 0,6—0,8 m távolságú, négyzetes fészekvetés. A kikelés után a növények körbefutják a karó­kat. Gondozása a továbbiakban megegyezik a bokros babéval. A bab magra való termesz­tése a zöldbab termesztésélői nem különbözik. Csak a be­gyűjtés ideje halasztódik ké­sőbbre. Csak akkor történik, amikor a hüvelyek elszáradnak, a magok már kemények, k’szí­­neződüttek és érettek. A magok csírázóképcsségüket 3—4 évig őrzik meg. A hazai minősített bokros fajták a következők: a Blanka, a Dita, a Hera, a Katka és a Sárka. Ezek mnid zöldhüve’vű­­ek. Sárgahüvelyű fajták a Jan­tár, a Luna és az Erna. Ezen­kívül a zöldhüvelyű fajták kö­zül importáljuk például a tu­siét, a Valját, a sárgahüve­­lyűek közül pedig a Max dert. Az összes említett fajta ter­meszthető kiskerti és nagyüze­mi körülmények közt is. Gép­pel Is begyűjthetők. A karós fajták közül nálunk csak egy terjedt el, a Uetenie­­ká. A terméshozama nagy, vi­rága fehér, érett magjai na­gyok, laposak és fehérek. MAGDALÉNA VALŠÍKOVÄ agrármérnök, kandidátus alatt. A bábokból 15—20 nap elteltével repülnek ki a lep­kék. A megtermékenyített nős­tények már júliusban megkez­dik a tojásrakást. A kártevő elleni harcban fon­tos szerepe van a mechanikai növényvédelemnek. A jól lát­ható tojáscsomókat le kell ka­parni, vagy vágni a fákról, majd a téli lemosó permetezés során alkalmazott készítmé­nyekkel (Nitrosan, Arboro!) alaposan meg kell áztatni a fá­kat. Ha tenyészidő kezdetén így Járunk el, nem kell attól tartanunk, hogy megjelennek és szétszélednek a lombozatot károsító hernyók. Amennyiben a mechanikai védekezést elmu­lasztottuk; most már csak a te­nyészidő alatt alkalmazott vegyszerek segítségében bízha­tunk A fejlődés kezdeti sza­kaszában lévő gyapjaspille her­nyók a rágó kártevők ellen ál­talában javasolt készítmények­kel jó hatásfokkal pusztítha­­tófc. Szalai László ÚJABB TÁJÉKOZTATÓ A szervezés igényes feladatai mellett a Flóra Bratislava ’88 rendezősége nagy gondot fordít a nagyközönség tájékoztatására is. Viliam Vorel, a Kertészeti és Rekultivációs Szolgáltatások, valamint a Flóra igazgatója ezért 1988. március 28-án újabb sajtótájékoztatót tartott, ame­lyen további részleteket közöl­tek a kiállítással kapcsolatban. Elmondotta, hogy a jelentke­zések alapján biztosra vehető, hogy ezen a ma már európai hírű rendezvényen Szlovákiából 17, Csehországból 19, a szocia­lista országokból (a Szovjet­unióból, Magyarországról, Ro­mániából, az NDK-ból, Vietnam­ból, Kubából és Jugoszláviából) legalább 27 kiállító vesz részt. A kapitalista államokból — Hol­landiából Belgiumból, Olaszor­szágból, Svájcból, az NSZK-ból, valamint Ausztráliából és ÜJ­­Zélandről — összesen 18 kiállí­tót várnak. A testvérvárosok közül eddig Kijev, Perugia. Ljub­ljana, Krakkó és Но SÍ Mlnh­­város jelentkeztek. Remélhető, hogy a többiek Is elküldik vi­­ráekoUekciéikat, hiszen az idei kiállítás eszmei mondanivalója éppen e baráti kapcsolatok al­kalomhoz méltó jelképes kifeje­zése. Ezzel összefüggésben meg­említették, hogy egy héttel a kiállítás megnyitása előtt fővá­rosunkban megrendezik az olasz testvérváros, Perugia hetét. 'Az újságírók tájékoztatást kaptak a különféle kertészti cikkek, dísznövények, virágma­gok beszerzési lehetőségeiről is. Az 1 pavilonban a bratlslavai Kertészeti és Rekultivációs Szol­gáltatások facsemete-vásárt ren­deznek, ahol mindenki szaba­don válogathat. Az R pavilon­ban a Sempra Praha árusít kü­lönféle virágmagokat hagymás és gumós növényeket, kertésze­ti kellékeket. A Művelődési és Pihenőpark kiállítási területén továbbá 9 sátrat állítanak fel, ahol vágott és cserepes virágo­kat, mocsári növényeket, virág­­magot, különféle kerámiát (vá­zákat, virágcserepet) árusíta­nak. A citromfélék iránt érdek­lődőknek a kiállítás alkalmával közel 20 ezer darab citrom- és narancsfát stb. kínálnak. Kap­hatók lesznek kiwlpalánták is. Ezekből 8 ezer darab áll a vá­sárlók rendelkezésére. (Külön felhívjuk azon olvasóink figyel­mét, akik kiwlt szertenének vá­sárolni, hogy ez a Kínából szár­mazó növény kétlaki, fgy bibés és porzós virágú növényeket is be kell szerezniük; 6—7 bibés növényre 1 porzós kell (a szer­kesztő megyjegyzése). A kiállítás programanyagából kiemelkedik a művelődési park kistermében április 29-én sorra kerülő nyilvános virágkötészeti verseny, a bonszainevelés alap-CSTK-felvétel jalról szóló előadás és az azt bemutató kínai film, amelyekre 13 és 16 órakor kerül sor. Ér­dekesnek ígérkezik a japán Ike­­bana művészettel kapcsolatos, diavetítéssel és videoműsorral illusztrált előadás Is, amelyen április 30-án 11. illetve 15 óra­kor vehetnek részt a látogatók. Ismeretterjesztő előadásokat tartanak továbbá a vízinövé­nyek (május 5-én 11 és 15-kor), a klwi (május 7-én 11 és 15- kor), valamint a lakásban elhe­lyezhető trópusi és szubtrópusi növények fmájus 6-án 11 és 15- kor) neveléséről. Május 4-én délelőtt 11-kor és délután 15- kor pedig bemutatják a leg­újabb kertészeti kisgépeket. Április 29-től május 9-ig te­hát sok szép és érdekes látni­valóban lehet részük azoknak, akik a Művelődési és Pihenő­parkban meglátogatják az Im­már tizenegyedik alkalommal sorra kerülő Flóra Bratislava •88 kiállítást. (1. d.) A hazai köztudatban a vörös­hagymáról az a kép él, hogy buroklevele vöröses vagy sárgásbarna. Jellegzetes nemzeti ételeink készítéséhez tény’eg ezeket a fajtákat hasz­náljuk. Nyersen, csemegehagy­­maként azonban sokan kedvelik nálunk a vöröshagyma antocián festékanyagot tartalmazó, Illa vagy bíborszínű fajtáit, a „lila­hagymákat“ is. Suk étkezési hagymafajta hé­jából és húsából viszont hiány­zik a növényi festék. Ezeket a fehér színű fajtákat aznnban kevesen termesztik és fogyaszt­ják nálunk. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban sok­kal elterjedtebbek és megbe­csültebbek, termesztésükkel n;igyüzemi méretekben Is fog­lalkoznak. A fehér (más szóval ezüst) hagymákat három csoportra oszthatjuk Az első csoportba azok a fajták tartoznak, ame­lyeket fehér csemegehagymá­nak nevezhetünk. Ezek általá­ban nagyméretű, gömb alakú vagy kissé lapított bagymafejet nevelnek, ízük kissé csípős, vagy kifejezetten édes. Első­sorban nyers fogyasztásra, sa­láták készítésére használhatók. Ide sorolhatók a White Granox Fi, a Southport White Globe, a Crystal Wax, vagy a magyaror szágl Fertődi eziistfeliér. Ezek a fajták ujjnyi vastag fejlettsé­gi állapotban szedve zöldhagy­maként is fogyaszthatók de erre a célra Inkább a Lissza­boni fehér (White Lisbon) al­kalmas. Fehér hagymafajták A másik csoportba tartoznak azok a hagymák, amelyek erő­sen csípősek, nagy száraz­­anyagtartalmúak, ezért viszony­lag jól tárolhatók és főleg fel­dolgozásra, konzervek ízesíté­sére alkalmasak. Ilyen fajta például a Snow White hibrid, a White Creole és a magyar Makói fehér. A harmadik, talán még ke­vésbé ismert csoportba a gyöngyhagymának termesztett fajtákat sorolhatjuk. Ezek dél­ről származnak, rövidnappalo­sak, hazánkban hamar beérnek és alacsony a hozamuk. Alak­juk lapos, sűrű vetésben kis (1—4 cm-es) gömbökké fejlőd­nek, ezért tisztítva, ecetes gyöngyhagymakonzerv készíté­sére kiválóan alkalmasak. Faj­tái a White Queen, a White Pearl, valamint a Bariette és Pompei. Ä fehér hagymákat magról szaporítjuk, bár a Makói fehér dughagymáról is ültethető. A vetésterület kiválasztásakor ve­gyük figyelembe, hogy a hagy­ma a jó víz-, tápanyag- és le­vegőgazdálkodású középkötött talajokat kedveli Inkább. Ta­vasszal, március közepétől áp­rilis közepéig vethetünk, eset­leg „tél alá“, közvetlenül a téli fagyok beállta előtt, úgy, hogy a magvak már csak tavasszal keljenek ki. A színes fajtákat 2—3 cm mélyre szokták vélni. A fehéreket célszerű ennél me­lyebbre, 4—5 cm-re, mert a földből kiálló hagymafej húsa a napfény hatására megzöldül. Ez rontja a hagymák esztétikai értékét, savanyításkor pedig a klorofil megfestheti a felöntő- Ievet. Ä nagyméretű fajták termesz­tésekor 0,5—0,7 gramm, gyöngy­hagymánál 3 gramm magot ves­sünk négyzetméterenként. Sű­rűbb vetés esetén a sortávolság 20—30 cm helyett 10—15 cm legyen. Az eddigi tapasztalatok szerint a gömbölyű fajták sűrű vetésben hosszúkásak, a lapo­sak gömbölyűek lesznek. Ezen elv betartásával a hagy­mák alakját is befolyásolhatjuk. A hagyma ápolásakor döntő a rendszeres gyomtalanítás. Pa­lántakorban a növények igen érzékenyek minden külső be­avatkozásra, ezért vegyszeres gyomirtást közvetlenül kelés előtt végezzünk. A kézi vagy gépi gyomtalanítás kezdésével várjuk meg az első lomblevelek teljes kifejlődését. Gyöngyhagy­ma-termesztés esetén különösen vigyázzunk, hogy a sűrűn ve­tett sorok ne gyomosodjanak el. A hagymalégy és a peronosz­­póra elleni védekezés a legfon­tosabb. A hagymalégy kártétele házikertben a rajzás megfigye­lése alapján alkalmazott Dltrl­­fon 5 porozószerrel vagy a lár­vák ellen a szisztemikus hatású Bi 58 EC-vel előzhető meg. Kis­mértékű kártétel esetén elegen­dő, ha eltávolítjuk a fertőzött hagymákat. A hagymaperonoszpóra terje­désének a párás időjárás, a 10—13 C-fokos hőmérséklet kedvez. Ilyenkor az előrejelzé­seket figyelve kezdjük a per­metezést cineh, maneb vagy réz­­oxiklorid hatóanyagú szerekkel. A permetlébe tapadást elősegí­tő anyagot is keverjünk. A magról vetett hagymát fel­tétlenül öntözzük. A talajban tárolt téli csapadék általában elegendő a keléshez, a késő ta­vaszi és nyári hónapokban azon­ban az időjárási viszonyuktól függően többször öntözzünk. A hagymák fajtától függően különböző tenyészidejűek. Az érés — amelyet a megdőlt lom­bozat jelez — a kisméretű hagymáknál július végétől au­gusztus közepéig várható. Szá­raz időben a kiszedett hagymá­kat renden érlelhetjük egy hé­tig, de biztonságosabb, ha rög­tön fedett helyre visszük és ott szárítjuk. A kis szárazanyag-tartalmú fajták felszedés, tisztítás után csak rövid ideig tárolhatók, a vékony burokleveiű hagymák pedig érzékenyek a tárolóban kifejlődő betegségekre (bolrí­­tisz, fuzárium). A termés mi­előbbi feldolgozásához nagy se­gítségünkre lehet Erdélyi La­­josné: Rakjuk el télire!, vagy Pákozdi Judit: 150 hagymare­cept című könyve. (K. Sz. 1988/10)

Next

/
Thumbnails
Contents