Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-15 / 15. szám
Az akácpajzstetűről 'A szakirodalomban közönséges teknőspajzstetü (Parthenolecanium corni) néven is emlegetett akácpajzstetű (Eulecaniuni corni) az egyenlőszárnyú rovarok rendjébe tartozik. Az akácon kívül főleg az őszibarack és szilvafákat, továbbá az egrest, a ribiszkét és a szőlőt veszélyezteti, a megtámadott növények fokozatos pusztulását, kiszáradását okozva. Az elhanyagolt kertekben kisebb számban más gyümölcsfákon is károsít. Az akácpajzstetű lárva alakban a fa törzsén, az ágakon, a kéregrepedésekben vagy a kéreg alatt esetleg a fák közvetlen közeiében a talajban meghúzódva telel át. Tavasszal szétszélednek az ágakon és gyors fejlődésükhöz szívogatással minél több tápanyagot igyekeznek gyűjteni. Az egyéves hajtásokat kedvelik. A pajzs védelme alatt a hímek és a nőstények már május 20-dikára kifejlődnek, és ívaréretté válnak. Párosodásukra a szélcsendes, meleg napokon kerül sor. Utána a nőstények (ezek pajzsa barnás színű) a pajzs alatt lerakják tojásaikat. A lárvák június végén kelnek ki. elhagyják a pajzsokat és szétszélednek a fákon, bokrokon. A fiatal lárvák nem a hajtásokat, hanem a leveleket szívogatják. Később, de még a lombhullás előtt, alkalmas helyet keresnek a teleléshez. Néha erősen elszaporodnak, majd számukban visszaesés következik be. Mivel az akácpajzstetűt több természetes ellenség is tizedeli, tömeges elszaporodástól csak az elhanyagolt kertekben kell tartani. A kártevőt a téli lemosó permetezésre használt készítmények jó hatásfokkal pusztítják, a fiatal lárvákat és nőstényeket pedig a forgalomban levő foszforsavészterekkel lehet irtani. Sz. L. M. Kardoš felvétele A bab a kedvelt kerti hüvelyes növények közé tartozik. Rendkívül értékes táplálékot biztosít. Zöldségként a fiatal, törékeny hüvelyű nem teljesen kifejlődött magvú termést használják fel. Jelenleg nálunk a zöldbab évi össztermése 4 ezer 5UÜ t. Az orvosok által ajánlott, egy lakosra eső évi fogyasztás 3 kg-nyi. Ez a mennyiség tízszer több a kitermeltnél. A babhüvely 2—6 százalék fehérjét és 0,6—2 százalék cukrot tartalmaz. A száraz babban 18—32 százalék fehérje és 50— 55 százalék szacharid található. Mindkét érettségi szinten magas az A-provitamin tartalom. Jelentős benne a kálium menynyisége Is, mely kedvezően befolyásolja a vérkei ingést és a szívműködést. A szintén jelenlévő glukokinin hatása az inzulinéhoz hasonló, csökkenti a vér cukorszintjét. A nyers bab nem kívánt anyagokat Is tartalmaz, amelyek főzés hatására felbomlanak. Ezért a babot fogyasztás előtt mindig hőkezeljük. A zöldbabot leggyakrabban sterilizálással sós vagy édessavanyú lében konzerválják. Az üzletekben előfőzött, fagyasztott formában is kapható. Friss állapotban a hüvelyek nehezen viselik a raktározást; hűtőboxban kb. 1 hétig tárolhatók. A zöldbabot levesek, főzelékek és más ételek készítésére használjuk fel. tehet sütni, párolni, kirántani. Különböző húsoszöldséges ételeket is előállíthatunk belőle. A bab meleget kedvelő növény, amely Mexikóból származik. Innen terjedt el a 16. század folyamán egész Európában. Először dísznövényként termesztették, később pedig a száraz magokért. Az éretlen hüvelyeket csak később kezdték el fogyasztani. Ismert a futészárú tűzbab, melynek szép nagy. tűzpiros vagy fehér virágai vannak, — ezért gyakran dísznövényként Is termeszük. Magja nagy és különbözően színezett, termésként a zöldbabot vagy a száraz, Ha elszaporodik, tarrágást okozhat Az utóbbi években lombhullás után a fák törzsén és a vastagabb ágak védett részein egyre gyakrabban láthatunk szőrpamacsos tojáscsomókat. Egy-egy ilyen csomóban 150— 600 pete van. bzek a gyapjaspille (Lymantria dispar) tojáscsomói, melyeket a nőstény a potrohszőreivel lemezszerűén betakargat. A kártevő érdekessége, hogy az apró hernyók nem hagyják el a védelmet nyújtó petét, hanem abban telelnek át. A tojáscsomók nagysága megközelítőleg azonos, hosszúságuk rendszerint 6, szélességük 3,5—4 cm. A gyapjaspille hímjének barnásszürke szárnyait keresztirányú feketés színű, hullámos sávok díszítik. Szárnyainak fesztávolsága 30—45 mm A nőstény lepke nagyobb, a szárnyak fesztávolsága 70—80 mm. érett magtermést gyűjtik be. A közönséges habnak két formája ismert, mégpedig a magas és az alacsony. A magas, úgynevezett karősbab termesztése — a tűzbabéhoz hasonlóan — kisebb területen történik, mivel karókat igényel. Gazdagon termő növény, amelynek hüvelyeit folyamatosn az érés szerint gyűjtik be. Az alacsony, bokros bab, zöld vagy sárga hüvelyű. jellemző rá, hogy karó nélkül termeszük és a hüve-A bab (M. S. illusztrációs felvétele) lyek egyszerre érnek be. Ezért nem csak kiskerti, hanem nagyüzemi termesztésre Is alkalmas. Legmegfelelőbb számukra a közepesen nehéz, elegendő víztartalommal rendelkező talaj. Érzékenyek a talaj káliummal, nitrogénnel és kalciummal való ellátottságára. A foszforigényük már kisebb. Az átlagos tápanyagmennyiséget tartalmazó földet két héttel a vetés előtt megtrágyázzuk. Erre a célra 10 m2-ként 0,2 kg ammóniumszulfátot, ugyanannyi szuperfoszfá-A sárgás színű nőstények szárnyán lévő keresztirányú, hullámos sávok kissé elmosódottak. A kártévő rajzása júniustól októberig tart. A hímek rendszerint csak éjszaka repülnek. A nappalokat a fák törzsén pihenve töltik. A nemek megkülönböztetésében segíthet még, hogy a nőstény csápja csak egyszerűen, a hímeké viszont kétsorosán fésűs. Az átte'elt hernyók rügyfakadás idején jelennek meg, de csak éjszaka táplálkoznak. Kezdetben csoportosan, később szétszéledve károsítanak. A gyümölcsfák között nem válogatnak, s olykor még a tölgyeket is megtámadják. Tömeges elszaporodás esetén torrágást okozhatnak, s veszélyt jelenthetnek a tűlevelű fákra is. A kifejlett hernyók néha tömegesen bábozédnak be a fák kérge tot és 0,3 kg kálisót használunk. A kikelés után 0,1 kg káliumnitrátot juttatunk ki. Az alacsony bab magját fokozatosan egészen május végéig vethetjük. Az optimális sortávolság 40, a növények közti távolság a sorokban pedig 50—60 cm. Megfelelő a fészekvetés is, melynél 0,25—0,3 m távolságra minden üregbe 3—4 magot szórunk. A bab 8—14 nap múlva kel ki. Kikelés után megkapáljuk. Nedves években szükséges, hogy a gombabetegségek ellen réztartalmú készítményekkel permetezzük. A futóbabot ugyanakkor vetjük, amikor az alacsony babot. Legmegfelelőbb az 5—6 magos 0,6—0,8 m távolságú, négyzetes fészekvetés. A kikelés után a növények körbefutják a karókat. Gondozása a továbbiakban megegyezik a bokros babéval. A bab magra való termesztése a zöldbab termesztésélői nem különbözik. Csak a begyűjtés ideje halasztódik későbbre. Csak akkor történik, amikor a hüvelyek elszáradnak, a magok már kemények, k’színeződüttek és érettek. A magok csírázóképcsségüket 3—4 évig őrzik meg. A hazai minősített bokros fajták a következők: a Blanka, a Dita, a Hera, a Katka és a Sárka. Ezek mnid zöldhüve’vűek. Sárgahüvelyű fajták a Jantár, a Luna és az Erna. Ezenkívül a zöldhüvelyű fajták közül importáljuk például a tusiét, a Valját, a sárgahüvelyűek közül pedig a Max dert. Az összes említett fajta termeszthető kiskerti és nagyüzemi körülmények közt is. Géppel Is begyűjthetők. A karós fajták közül nálunk csak egy terjedt el, a Uetenieká. A terméshozama nagy, virága fehér, érett magjai nagyok, laposak és fehérek. MAGDALÉNA VALŠÍKOVÄ agrármérnök, kandidátus alatt. A bábokból 15—20 nap elteltével repülnek ki a lepkék. A megtermékenyített nőstények már júliusban megkezdik a tojásrakást. A kártevő elleni harcban fontos szerepe van a mechanikai növényvédelemnek. A jól látható tojáscsomókat le kell kaparni, vagy vágni a fákról, majd a téli lemosó permetezés során alkalmazott készítményekkel (Nitrosan, Arboro!) alaposan meg kell áztatni a fákat. Ha tenyészidő kezdetén így Járunk el, nem kell attól tartanunk, hogy megjelennek és szétszélednek a lombozatot károsító hernyók. Amennyiben a mechanikai védekezést elmulasztottuk; most már csak a tenyészidő alatt alkalmazott vegyszerek segítségében bízhatunk A fejlődés kezdeti szakaszában lévő gyapjaspille hernyók a rágó kártevők ellen általában javasolt készítményekkel jó hatásfokkal pusztíthatófc. Szalai László ÚJABB TÁJÉKOZTATÓ A szervezés igényes feladatai mellett a Flóra Bratislava ’88 rendezősége nagy gondot fordít a nagyközönség tájékoztatására is. Viliam Vorel, a Kertészeti és Rekultivációs Szolgáltatások, valamint a Flóra igazgatója ezért 1988. március 28-án újabb sajtótájékoztatót tartott, amelyen további részleteket közöltek a kiállítással kapcsolatban. Elmondotta, hogy a jelentkezések alapján biztosra vehető, hogy ezen a ma már európai hírű rendezvényen Szlovákiából 17, Csehországból 19, a szocialista országokból (a Szovjetunióból, Magyarországról, Romániából, az NDK-ból, Vietnamból, Kubából és Jugoszláviából) legalább 27 kiállító vesz részt. A kapitalista államokból — Hollandiából Belgiumból, Olaszországból, Svájcból, az NSZK-ból, valamint Ausztráliából és ÜJZélandről — összesen 18 kiállítót várnak. A testvérvárosok közül eddig Kijev, Perugia. Ljubljana, Krakkó és Но SÍ Mlnhváros jelentkeztek. Remélhető, hogy a többiek Is elküldik viráekoUekciéikat, hiszen az idei kiállítás eszmei mondanivalója éppen e baráti kapcsolatok alkalomhoz méltó jelképes kifejezése. Ezzel összefüggésben megemlítették, hogy egy héttel a kiállítás megnyitása előtt fővárosunkban megrendezik az olasz testvérváros, Perugia hetét. 'Az újságírók tájékoztatást kaptak a különféle kertészti cikkek, dísznövények, virágmagok beszerzési lehetőségeiről is. Az 1 pavilonban a bratlslavai Kertészeti és Rekultivációs Szolgáltatások facsemete-vásárt rendeznek, ahol mindenki szabadon válogathat. Az R pavilonban a Sempra Praha árusít különféle virágmagokat hagymás és gumós növényeket, kertészeti kellékeket. A Művelődési és Pihenőpark kiállítási területén továbbá 9 sátrat állítanak fel, ahol vágott és cserepes virágokat, mocsári növényeket, virágmagot, különféle kerámiát (vázákat, virágcserepet) árusítanak. A citromfélék iránt érdeklődőknek a kiállítás alkalmával közel 20 ezer darab citrom- és narancsfát stb. kínálnak. Kaphatók lesznek kiwlpalánták is. Ezekből 8 ezer darab áll a vásárlók rendelkezésére. (Külön felhívjuk azon olvasóink figyelmét, akik kiwlt szertenének vásárolni, hogy ez a Kínából származó növény kétlaki, fgy bibés és porzós virágú növényeket is be kell szerezniük; 6—7 bibés növényre 1 porzós kell (a szerkesztő megyjegyzése). A kiállítás programanyagából kiemelkedik a művelődési park kistermében április 29-én sorra kerülő nyilvános virágkötészeti verseny, a bonszainevelés alap-CSTK-felvétel jalról szóló előadás és az azt bemutató kínai film, amelyekre 13 és 16 órakor kerül sor. Érdekesnek ígérkezik a japán Ikebana művészettel kapcsolatos, diavetítéssel és videoműsorral illusztrált előadás Is, amelyen április 30-án 11. illetve 15 órakor vehetnek részt a látogatók. Ismeretterjesztő előadásokat tartanak továbbá a vízinövények (május 5-én 11 és 15-kor), a klwi (május 7-én 11 és 15- kor), valamint a lakásban elhelyezhető trópusi és szubtrópusi növények fmájus 6-án 11 és 15- kor) neveléséről. Május 4-én délelőtt 11-kor és délután 15- kor pedig bemutatják a legújabb kertészeti kisgépeket. Április 29-től május 9-ig tehát sok szép és érdekes látnivalóban lehet részük azoknak, akik a Művelődési és Pihenőparkban meglátogatják az Immár tizenegyedik alkalommal sorra kerülő Flóra Bratislava •88 kiállítást. (1. d.) A hazai köztudatban a vöröshagymáról az a kép él, hogy buroklevele vöröses vagy sárgásbarna. Jellegzetes nemzeti ételeink készítéséhez tény’eg ezeket a fajtákat használjuk. Nyersen, csemegehagymaként azonban sokan kedvelik nálunk a vöröshagyma antocián festékanyagot tartalmazó, Illa vagy bíborszínű fajtáit, a „lilahagymákat“ is. Suk étkezési hagymafajta héjából és húsából viszont hiányzik a növényi festék. Ezeket a fehér színű fajtákat aznnban kevesen termesztik és fogyasztják nálunk. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban sokkal elterjedtebbek és megbecsültebbek, termesztésükkel n;igyüzemi méretekben Is foglalkoznak. A fehér (más szóval ezüst) hagymákat három csoportra oszthatjuk Az első csoportba azok a fajták tartoznak, amelyeket fehér csemegehagymának nevezhetünk. Ezek általában nagyméretű, gömb alakú vagy kissé lapított bagymafejet nevelnek, ízük kissé csípős, vagy kifejezetten édes. Elsősorban nyers fogyasztásra, saláták készítésére használhatók. Ide sorolhatók a White Granox Fi, a Southport White Globe, a Crystal Wax, vagy a magyaror szágl Fertődi eziistfeliér. Ezek a fajták ujjnyi vastag fejlettségi állapotban szedve zöldhagymaként is fogyaszthatók de erre a célra Inkább a Lisszaboni fehér (White Lisbon) alkalmas. Fehér hagymafajták A másik csoportba tartoznak azok a hagymák, amelyek erősen csípősek, nagy szárazanyagtartalmúak, ezért viszonylag jól tárolhatók és főleg feldolgozásra, konzervek ízesítésére alkalmasak. Ilyen fajta például a Snow White hibrid, a White Creole és a magyar Makói fehér. A harmadik, talán még kevésbé ismert csoportba a gyöngyhagymának termesztett fajtákat sorolhatjuk. Ezek délről származnak, rövidnappalosak, hazánkban hamar beérnek és alacsony a hozamuk. Alakjuk lapos, sűrű vetésben kis (1—4 cm-es) gömbökké fejlődnek, ezért tisztítva, ecetes gyöngyhagymakonzerv készítésére kiválóan alkalmasak. Fajtái a White Queen, a White Pearl, valamint a Bariette és Pompei. Ä fehér hagymákat magról szaporítjuk, bár a Makói fehér dughagymáról is ültethető. A vetésterület kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy a hagyma a jó víz-, tápanyag- és levegőgazdálkodású középkötött talajokat kedveli Inkább. Tavasszal, március közepétől április közepéig vethetünk, esetleg „tél alá“, közvetlenül a téli fagyok beállta előtt, úgy, hogy a magvak már csak tavasszal keljenek ki. A színes fajtákat 2—3 cm mélyre szokták vélni. A fehéreket célszerű ennél melyebbre, 4—5 cm-re, mert a földből kiálló hagymafej húsa a napfény hatására megzöldül. Ez rontja a hagymák esztétikai értékét, savanyításkor pedig a klorofil megfestheti a felöntő- Ievet. Ä nagyméretű fajták termesztésekor 0,5—0,7 gramm, gyöngyhagymánál 3 gramm magot vessünk négyzetméterenként. Sűrűbb vetés esetén a sortávolság 20—30 cm helyett 10—15 cm legyen. Az eddigi tapasztalatok szerint a gömbölyű fajták sűrű vetésben hosszúkásak, a laposak gömbölyűek lesznek. Ezen elv betartásával a hagymák alakját is befolyásolhatjuk. A hagyma ápolásakor döntő a rendszeres gyomtalanítás. Palántakorban a növények igen érzékenyek minden külső beavatkozásra, ezért vegyszeres gyomirtást közvetlenül kelés előtt végezzünk. A kézi vagy gépi gyomtalanítás kezdésével várjuk meg az első lomblevelek teljes kifejlődését. Gyöngyhagyma-termesztés esetén különösen vigyázzunk, hogy a sűrűn vetett sorok ne gyomosodjanak el. A hagymalégy és a peronoszpóra elleni védekezés a legfontosabb. A hagymalégy kártétele házikertben a rajzás megfigyelése alapján alkalmazott Dltrlfon 5 porozószerrel vagy a lárvák ellen a szisztemikus hatású Bi 58 EC-vel előzhető meg. Kismértékű kártétel esetén elegendő, ha eltávolítjuk a fertőzött hagymákat. A hagymaperonoszpóra terjedésének a párás időjárás, a 10—13 C-fokos hőmérséklet kedvez. Ilyenkor az előrejelzéseket figyelve kezdjük a permetezést cineh, maneb vagy rézoxiklorid hatóanyagú szerekkel. A permetlébe tapadást elősegítő anyagot is keverjünk. A magról vetett hagymát feltétlenül öntözzük. A talajban tárolt téli csapadék általában elegendő a keléshez, a késő tavaszi és nyári hónapokban azonban az időjárási viszonyuktól függően többször öntözzünk. A hagymák fajtától függően különböző tenyészidejűek. Az érés — amelyet a megdőlt lombozat jelez — a kisméretű hagymáknál július végétől augusztus közepéig várható. Száraz időben a kiszedett hagymákat renden érlelhetjük egy hétig, de biztonságosabb, ha rögtön fedett helyre visszük és ott szárítjuk. A kis szárazanyag-tartalmú fajták felszedés, tisztítás után csak rövid ideig tárolhatók, a vékony burokleveiű hagymák pedig érzékenyek a tárolóban kifejlődő betegségekre (bolrítisz, fuzárium). A termés mielőbbi feldolgozásához nagy segítségünkre lehet Erdélyi Lajosné: Rakjuk el télire!, vagy Pákozdi Judit: 150 hagymarecept című könyve. (K. Sz. 1988/10)
