Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-15 / 15. szám

1388. április 15. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A KOZELLATÄS JAVÍTÁSÁÉRT Az utóbbi időben az átlagosnál Jó­val többet beszélünk a közellátásról, mint a lakosság életszínvonalának, korszerű életmódjának egyik elenged­hetetlenül fontos tényezőjéről. Hogy miért? Mert akadnak olyan községek, ahol az üzlethálózat bővítése nem fe­lel meg a korszerű követelmények­nek. holott a fejlettség, a jólét egyik fokmérője éppon az, hogy a lakosság az alapvető közszükségleti cikkeket helyben megvásárolhatja-e. A közelmúltban a Tőketerebesi (Tre­­bišty?) járás legtávolabb eső községé­ben néztem utána, hogy milyen a ia- Kosság áruellátása. Járom a falut. Végtől végig. Nem nagy út, egy rövi­­debb sétához is éppen csak elég. Be­szélgetek. Kerítésre könyökölve, vagy az út szélére szorulva, hogy. az autók híg sárban meg ne fürösszenek Szirénfalva (Ptruksa). Mondják, hogy nyáron gyönyörű ez a falu. Mintha várfal lenne, úgy keríti körbe a Latorca gátja. A kocsma előtt két árva kerékpár. Bent Jő meleg. Nincs értelme előven­ni a jegyzetfüzetet. Talán nem is lenne jó, mert nyíltak az emberek, de lett. Ma meg már az emberek azt sem tudják, hogy mit vásároljanak. * A tej- és kenyérbolt előtt egy idős asszony panaszolja: — Már másodszor vagyok Itt, és a kenyeret még mindig nem hozták Fél tíz van, nem állhatok itt délig, mert főzni kell. Az üzletben viszonylag jó a válasz­ték, még baromfitermékek is vannak, j a k a b Sándnrné üzletvezetőnek szó­lok a hallottakról, amire ö így vála­szol: — A tejet és tejtermékeket álta­lában hat órára, de legkésőbb fél hét­re minden nap megkapom, de a ke­nyeret csak fél tízre, esetleg tíz órá­ra. Kértük többször is, hogy hozzák korábban a kenyeret, amire azt vála­szolták az illetékesek, hogy év köz­ben a szállítási programot nem lehet megváltoztatni... ■ Milyen a forgalom ebben a kis üzletben? — Tavaly 870 ezer korona volt a bevétel. Lehetne több is. ha az árut a megrendelés szerint kapnám, de JMacslcza Sándor Illusztrációs felvétele) azért szemérmesek Is, akiket talán sértene a klváncsiskodás. Nem az ide­genre haragszanak, de gyanús ennek a falunak minden, hivatal. Sorolják, hogy mit veszítettek az utóbbi időben: az alapiskolát, és a földmíives-szövet­­kezetet is egy kicsit. Korábban vi­szonylag sok ház épült itt. A környék legrégibb települése. A kocsmárosné. Jakab Erzsébet mondja: — A. korábbi években Jó forgalom volt, de az utóbbi időszakban nagyon kevesen Járnak s kocsmába. Tavaly csak 600 ezer korona volt a bevétel. Most, hogy a kocsmárosok fizetését is a forgalom után rendezték, azt hi­szem. a kocsmát be fogjuk zárni, mert havonta még az ezer korona fi­zetést sem kapom meg. Márpedig ilyen alacsony fizetésért aligha vál­lalja valaki ezt a munkát. A takarí­tást a fűtést nem fizetik. Az áruellá­tásról inkább nem Is beszélek. A nyá­ri hőnapokban az üdítőitalokkal való ellátás nagyon rossz. Nem szállítanak időben, előfordul, hogy a betervezett szállítmány hat hetet ts késik. Gyak­ran a helyi nemzeti bizottság elnöké­nek kell az áru szállítását sürgetnie, mert az én szavamat nem nagyon ve­szik az illetékesek figyelembe. Tud­nék még másról is panaszkodni, de minek, úgy sem tud segíteni. A kerítéshez támaszkodva figyel a 93 éves Üveges János bácsi. Erőt­len a kézsznritása. Panaszolja is rög­vest: — Nehezen akar kitavaszodni ál­landóan esik az eső de ami a leg­jobban bosszant, az. hogv nagyon hideg van. Márpedig ilyen Időben nem lehel halászni Halászat nélkül pedig mit ér az élet . Körülnéz maid ígv folytatja: — Egyedül élek. igaz. a Margit lá­nyom e'lár hozzám kimos rám. meg aztán megrsiná! mindent Különben még tő erőben vagyok Meg aztán el vagyok foglalva. Sokat levelezek a népraizosokkal. akik gyakran felke­resnek és napokat beszélgetünk, na­­gvnknt halászgatunk Aztán a közel'átásra terelődik a szó. — Keveset Járok a boltba mert egy kenyér nekem egy hétre Is elég. Amit én akarok, azt lehet kapni. Amikor én kisgyerek voltam egv kis üzlet ellátta a falu Igényét, ma meg bá rom bolt is van nálunk Igaz, akkor nem kellett mosópor televízió rádió meg mosógép. Hűtőszekrény sem kel­például a baromfiárut nem a kivént mennyiségben kapom. зк A vegyesáruboltban Matyi Margit boltvezető tájékoztatott: — Nemrég kerültem az üzletbe, de elmondhatom hogy jó a választék. Az árut a lakosság igényei szerint ren­delem. Cukorkából és nápolyikból ugyan volt némi hiány de most már sokat javult a helyzet. Tavaly egy­millió koronán felüli bevételűnk volt. Hogy ez sok-e vagy kpvés, azt nehéz eldönteni. Az utóbbi hónapokban to­vább nőtt a bolt bevétele. Sajnos, gondot okoz a szűk raktárhelyiség. ■ Ma már még a legeldugottabb faluban sem lehet eredményesen ke­reskedni elavult módszerekkel. — Ez így Igaz Éppen ízért ü| szol­gáltatásokat vezettünk be ■ Milyen szolgáltatásokról van szó? — Az Idén bevezettük a munkába leint. A felügyelő-bizottság Takács György elnökkel az élen mindent el­követ, hogy községünk lakossága elé­gedett legyen a közellátással. Kijelen­tem, hogy ami az áruválasztékot ille­ti, nem lehet nagyobb ok panaszra. Havonta egyszer tartunk ellenőrzése­ket az üzletekben. Az észlelt hiányos­ságokról írásban értesítjük a járási szerveket, de itt helyben is azonnal intézkedünk a hibák kiküszöbölése érdekében. ■ Elsősorban miiven hiányosságo­kat igyekeznek orvosolni? — A vegyesüzletünkhöz raktárhelyi­séget szükséges építeni, de magát az épületet is tatarozni kellene, mert külső javításra szorul. A tej- és ke­­nyérüzlet környékét is rendbe kelle­ne tenni, mert esőzések idején nagy a sár. Szociális helyiségekre is nagy szükség volna. Szóval sok a tenniva­lónk, de remélem, hogy rövidesen mindenre sor kerül, hiszen a jednota járási szervei biztosító! tak bennünket az anyagi támogatásról Községünk 644 lelket számlál, s a lakosság egy­­harmada a Jednota Fogyasztási Szö­vetkezet helyi szervezetének tagja. Bízom abban, hogy összefogással a reánk váró feladatokat fokozatosan teljesítjük. Ami pedig az áruellátást illeti, ismételten csak annyit mondha­tok. hogy az alapvető áruféleségeket helyben mindenki megvásárolhatja. Az viszont valóban igaz, hogy a nyárt hónapokban az áruszállítás késik, s ez ellen mi sajnos tehetetlenek va­gyunk. Remélem, hogy az átszervezés után a jövőben ilyesmi nem fog elő­törd u'ni Pásztor István hét éve tölti be a helyi nemzeti bizottság elnöki tiszt­ségét. Az agilis fiatalembert jókedvé­ben találtam. — Hogyne örülnék, amikor éppen most jöttem a járási nemzeti bizott­ságról ahol engedélyezték közsé­günkbe a gáz bevezetését. El kell ké­szítenünk a kiviteli tervet és akkor elkezdődhet a munka. Az építkezés megkezdésére egymillió koronát kap­tunk. Lehet, hogy sokan a községben el sem hiszik már ezt, hiszen olyan ré­gen ígérik a falunak a gáz bevezeté­sét. Mintegy 185 lakás gázellátásáról van sző. A helyi nemzeti bizottság elnökétől megtudtam, hogy a község útjai új burkolatot kapnak, mégpedig 400 ezer korona beruházással. Fzt a munkát még az idén elkezdik A község fő­utcáján nagy a forgalom, ezért a falu mellett új elterelő utat építenek. — Ha ez a három dolog elkészül — márpedig meglesz —. akkor sike­rül előrelépni — mondja a község vezetője. Az idén tovább folytatjuk a villanyhálózat felújítását A főutca már kész, a munkálatokat a mellék­utcákban folytatjuk. A Mező utcában víze'folyó árkot csinálunk Természe­tesen számolunk a lakosság segítsé­gével. Tavaly községünk lakossága 267 ezer korona értékű társadalmi mun­kával járult hozzá a község fejleszté­séhez. Remélem, hogy így lesz ez az idén is. Ami pedig a közel 'áfást Ille­ti, panaszra nem nagyon lehet okunk. A kenyér szállításával és minőségével szembeni panaszokat igyekszünk or-TIZENKILENCEDSZER (Fotó: -rd-) Járóknak az ún. táskás bevásárlást. A megrendelés szerint készítjük el az árut a táskákba. Az igények szerint ipari árut is rendelünk, például hű­tőt. szekrényt, mosógépet. * Üveges Margitot. a jednota Fo­gyasztási Szövetkezet helyi felügyelő­­bizottságának tagját is meglátogat­tam. aki egyben a községi pártaiap­­szervezet elnöki tisztségét is betölti. Mintán előadtam a vásárlók és az iizletnsek panaszait, igv nyilatkozott: — A vegyesáruflzletben visszaélé sek voltak Az üzletvezetőt leváltot­tuk, és tettéért a bíróságon fog te­vosolni. de ez nemcsak tőlünk függ. Több alkalommal kértük az illetékes szerveket, hogy a kenyeret Nagyka­­posról JVefké Kapušany) kapjuk. Er­re ígéretet ts kaptunk. Hasonlóan ígérték a vegyesüzlet felújítását Is. Azt megértjük, hogy egyik- napról a másikra nem lehet mindent megvaló­sítani. km összefogással szerintünk a legnagyobb problémák Is megoldha­tók. Nem könnyű összhangba hozni a célt, a szándékot és a tettet dn le­hetséges. Erről győződtem meg Szi­­rénfalván. ILLÉS BERTALAN A brnói vásárváros A brnói vásárvárosban április 16-án nyitja kapuit a fogyasztási és köz­szükségleti cikkek tizenkilencedik nemzetközi vására. A jelentős gazda­sági és külkereskedelmi rendezvény­ről dr. Bretislav Fábián mérnök, a kiállítás igazgatója tájékoztatta a saj­tó képviselőit. A 43 ezer négyzetmé­teres nagyságú területen negyvenkét ország közel kilencszáz kiállítója mu­tatja be termékeit és közszükséglett cikkeit. A szervezők munkáját dicséri, hogy a tavalyi részvételhez viszonyítva az idén nyolcvannal több külföldi keres­kedelmi és gyártóvállalat képviselteti magát fogyasztási cikkeivel és újdon­ságaival Dél-Morvaország központjá­ban. A hazai külkereskedelmi válla­latok több mint 30 ezer négyzetméte­ren állítják ki a bírálóbizottság által különböző szempontok szerint kivá­lasztott termékeiket. Ä brnói tavaszi vásárt az exportra szánt közszükségleti cikkek reprezen­tatív bemutatójának Is szokták nevez­ni — nem is ok nélkül. A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium véd­nökségével évről évre megrendezésre kerülő vásár elsődleges feladata ugyanis, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon külgazdasági mérle­günk javításához, elősegítse az elő­nyös üzleti szerződések megkötését, s új piacot szerezzen a hazai gyártó­­vállalatok közszükségleti cikkeinek. A tavalyi statisztikai kimutatások szerint hazánk exporttermékeinek több mint 16 százalékát alkották a fogyasz­tási, illetve közszükségleti cikkek. Anyagi értékben kifejezve ez hozzá­vetőlegesen 19 milliárd koronát jelen­tett az elmúlt évben. A gazdasági me­chanizmus átalakítási folyamatában a külkereskedelmi kapcsolatok élénkíté­se és fejlesztése, az export növelése fontos feladatot jelent. A külkereskedelmi gazdálkodás ér­tékelését végző szakemberek vélemé­nye szerint a közszükségleti cikkek kivitelét tekintve az elért részered­mények ellenére nem lehetünk elége­dettek. A külgazdasági kapcsolatok jelenlegi szintje ugyanis nem teszí lehetővé az exporttevékenység továb­bi fokozását. Az okok feltárása azon­ban más hiányosságokra is kiterjed. Mindenekelőtt az elavult piackutatási módszerek s a gyártástechnológiai nehézségek fékezik a gyorsabb ütemű termékfejlesztést, valamint a keres­letnek megfelelő rugalmasabb szerke­zetváltást. Éppen ezért a tavaszi vásár védnö­ke a korábbi évekhez viszonyítva jó­val átgondoltabban szervezi meg és irányítja a hazai szakemberek és piac­kutatók kereskedelmi tevékenységét. Ezzel magyarázható, hogy az idén a megszokottnál jóval több hazai válla­lat, kutatóintézet illetve kereskedel­mi egység képviselője vesz részt meg­figyelőként a közszükségleti cikkek nemzetközi bemutatóján. Ha nem min­den hazai gyártóvállalat szakemberei­nek sikerül is előnyös üzletet kötni, a külföldi kiállítók termékeinek ala­pos szemügyrevételével, a nemzetközi kínálat összehasonlításával, a korsze­rű szerkezetváltási programok átta­nulmányozásával lehetőség nyílik a szakmai továbbfejlődésre. A brnói tavaszi vásár külföldi részt­vevői közül hagyományosan a Szovjet­unió állítja ki legnagyobb területen fogyasztási cikkeit. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén is egy szövetségi köztársaság — a Turk­men SZSZK — vonultatja fel termék­­újdonságait s mutatkozik be a nem­zetközi közszükségleti piacon. A KGST-tagországok mellett számos külföldi kiállító vesz részt a brnói vá­sáron, így a nemzetközi összehason­lításra nagyszerű alkelmul fog szol­gálni az idei bemutató. Első ízben mutatkoznak be a tavaszi fogyasztási ctkkek kiállításán Indonézia és Thai­föld gyártóvállalatai. Mexikó másfél évtizedes kihagyás után jelentkezik ismét a vásárvárosban. A hagyomá­nyos kiállítók (Ausztria, Jugoszlávia, NSZK, Nagy-Britannia, Dánia, Finnor­szág, Japán, Olaszország stb.) termé­szetesen idén sem fognak hiányozni. Hazánkat 469 vállalat, Illetve kiál­lító fogja képviselni a nemzetközi vá­sáron. Mivel idén a textilipari termé­kek bemutatójára helye­zik a fő hangsúlyt a vá­sár szervezői a Centro­­tex fogja felvonultatni a legtöbb újdonságot. Üsz­­szesen 73 hazai — textil­­gyártással foglalkozó vál­lalat és üzem — állítja ki termékeit a vásárváro­st pavilonokban. Termé­szetesen a többi köz­szükségleti cikk iránt ér­deklődők számára is gaz­dag kínálatot Igyekeznek biztosítani a bemutató szervezői. A külkereskedelmi szak­emberek mellett a hazai gyártóvállalatok képvise­lői is jelentős gazdasági sikereket, előnyös szerző­déskötéseket várnak a fo­gyasztási és közszükség­leti cikkek nemzetközi vásárától. Arról, hogy milyen mértékben sikerül megvalósítani elképzelé­seiket, — természetesen csak az óprilis huszon­egyediké utáni kapuzá­rást követően számolha­tunk be. (bárdos) Textilipari termékbemutató (Archívumi felvételek) TT I

Next

/
Thumbnails
Contents