Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-08 / 14. szám

SZERVEZETI Ä közelmúltban emlékezett meg fennállásának 30. évfor­dulójáról az SZKSZ Sládkovi­čovo! Helyi Szervezete. A szer­vezetbe való tömörülés első kísérlete már 1948-ban megtör­tént, de tervük — kellő irá­nyítás hiányában — hamar ku­darcot vallott. Kilenc év eltel­tével, 1957 augusztusában, új­ból összejött közel 4P helyi kertbarát, hogy életre hívják a helyi szervezetet. Alapító gyű­lésükön a szervezet elnökének Scherz Sándort, alelnöknek Lelkes Istvánt, titkárnak pedig a nagyon agilis, lelkes Smog­­rovics Adolfot választották. Az alapító tagok közül említést ér­demelnek Kiélik Mária, Hor­váth Teréz, Német Ferenc, Preizinger Mihály, Katona Vil­mos Is. A faluban sokan kételkedtek abban, hogy az újonnan meg­alakult szervezet eredményes működést fejthet ki, mondván, náluk a gyümölcstermesztésnek nincsenek hagyományai. A ta­gok szorgalma azonban ezt megcáfolta, ugyanis már az alakulást követő harmadik év­ben sikerült gyümölcs- és zöld­ségkiállítást szervezniük. Ezt követően a taglétszám 300-ra emelkedett, később azonban — miután kitűnt, hogy a puszta lelkesedés nem lég, de tenni Is kell valamit — 120 főben álla­podott meg. Az akkori lelkes vezetők kö­zül elsősorban Smogrovics Adolf tűnt ki. A szervezet si­keres működése érdekében nem csak odahaza tett meg mindent, de a környező falvak­ban Is agitált és segített meg­szervezni — például Nagymá­­ceédon (V. Mača) és Kosűton Ä Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége keretében fl kör­zetben tevékenykednek Léva (Levice) és e járás postaga­­lamb-tenyésztőL összesen 147-en vannak. Sádovsky László elnök. Baranyai Rudolf titkár és Pavel Hajko kiképző veze­tésével már óvek óta kiváló eredményeket érnek el kerületi és országos versenyeken is. Tavaly az országos rendezvények első helyezettjei külföldön Is többször kivívták az elsőbbsé­get. Az Elsenachban rendezett 654 km és 600 méteres ver­senyben Libárdi Ferenc farnadl (Farná), a schwerini 814 km 800 méteres légiúton pedig Peter Štanco szántói (Santovkn) tenyésztő galambja került az első helyre. Szczecinben (680 km-es légiúton) Halasy Štefan zselízl (Želiezovce) galambász madara lett az első. A kerületi verseny első hárem helyén — az összpontszá-mot tekintve — Poprac Vojtech (4099 pont­tal), Taliga Alexander (3845 ponttal) és idősebb Kacián Sán­dor (3484 ponttal) végzett. A legszebb és a legjobb eredményeket elért galambokból 1987. december 18—IS-én Léván kiállítást rendeztek, ahol 127 madár közül kiválasztották a kerületi verseny résztve­vőit. A „szépségversenyben“ első helyen idősebb Kacián Sán­dor 3 hímgalambja végzett. A tojók kategóriájában ifj. Szu­­bai János 3 galambja lett első. A járás egyik legsikeresebb galambtenyésztője minden bi­zonnyal idősebb Kacián Sándor, akinek tavaly az országos versenyben galambjq 560 ponttal lett első. Ifjú Kacián Sándor Is szép eredményekkel dicsekedhet, hiszen galambja tavaly a több mint 21 ezer 178 km-nyt repülőúttal olyan sportteljesít­ményt hajtott végre, amellyel az élre került, így 1988-ban méltán vesz részt az Olomoucban sorra kerüld országos kiál­lításon. ч Császár Ernő A sládkoviöovói kertészkedők felvásárlóhelyéi! (A szerző felvétele) Az SZKSZ Kétyi (Kvetná) Helyi Szervezete Igen sokrétű munkát végez. Bekapcsolódik a Nemzeti Front választási programjának teljesítésébe, így a 148 tag az elmúlt évben több mint 1800 órát dolgozott le társadalmi munkában. Ápri­lisban részt vesznek a községekben meghirdetett tavaszt nagytakarításban. Dísz- és gyümölcsfákat, valamint cserjéket ültetnek ki. Az ültető anyagot a szervezet és a hnb közösen biztosítják. A zöldség és egyéb gyümölcstermesztés mellett a szőlővel Is foglalkoznak. Hogy ki, milyen minőségű .nedűt“ készített az elmúlt év terméséből, arról a március 13-án megrendezett borversenyen győződhetett meg. A kiskertészek helyi szervezete ugyanis ezen a napon rendezte meg nngyo­­mányos borversenyét, amelyre 38 ( 27-én fehér, és 11-en vö­rösborral) termelő nevezett be. A fehérborok közül dominált a Müller Thurgau, a Veltellni, a Rizling és a Leányka, a vö­rösborok közül pedig a Szentlőrinci, a Kékfrankos, az Opor­­té és a Kadarka. A versenybe benevezett borok minőségét Vasas Ferenc nyugdíjas tanár, Csákvári Géza mérnök, Tóth Sándor, a Karvai (Kravany nad Dunajom) Mezőgazdasági Szaktanlntézet pedagógusa, valamint Bohák Csaba és Bara­­nyovics József, az alapszervezet szakértői bírálták el. A díj­nyertes borokat elismerő olveléllel jutalmazták. A verseny szervezéséért dicséret illeti Vorák Ferenc elnö­köt, Molnár Lajos és Molnár Géza vezetőségi tagokat. Kassai Arpád AGalántai (Galauta) Járás állattenyésztőinek, a Szlo­vákiai Állattenyésztők Szövetsége járást bizottságának munkáját a nagyközönség első­sorban a néhány éve rendsze­resen megrendezett területi és kerületi kutyakiállítás kapcsán Ismeri. Ámde emellett a látvá­nyosnak mondható, sok érdek­lődőt vonzó rendezvény mellett más érdemleges tevékenységet is felmutathatnak. A SZÁSZ Galántai Járási Bi­zottságát március végén keres­tem fel, hogy mun­kájukat — sikerei­ket és gondjaikat — lapunk olvasói­nak bemutassam. Sajnos Jozef Kraj­­čovič elvtárssal, a járási bizottság el­nökével. sem Ivan Mrvávai, aki a tit­kári teendőket lát­ja el, — egyéb el­foglaltságuk lévén — nem tudtam ta­lálkozni. jgy Bože­na Dovalovskával (felvételünkön) — aki szervezési munkakört tölt be — beszélgettem el. ■ Első kérdé­sem a helyi szer­vezetek, a tagság számával, az utób­bi alakulását befo­lyásoló tényezők­kel volt kapcsola­tos. — A helyi szer­vezetek száma 47; kívülük já­rásunkban még 6 postagalamb­­tenyésztö klub Is működik. A legjobb helyi szervezetek közé a seredi l es számú, a vágaí (Váhovce) és a šoporňal tar­toznak. Mindháromban több If­jú tenyésztő Is dolgozik. Tag­ságunk száma az utóbbi évek­ben eléggé ingadozó. Többen kiléptek, igaz, újabbak Is áll­tak helyükbe. Sajnos azonban az 1985-ös létszámot (akkor 2261 tagunk volt) azóta sem tudjuk elérni. Az Idén eddig csak 2000 felnőtt tenyésztőt je­gyeztünk be. Az ifjúság száma az előző évekhez viszonyítva növekedett, jelenleg 197 ifjú ta­gunk van. A vezetőség véle­ménye szerint — s ezt a SZÄSZ КВ-val is közöltük — a lét­számcsökkenés a szervezési munka és az egyes szakbizott­ságok munkájában megmutat­kozó hiányosságok melleit a takarmányellátással, a tápok egyre csökkenő mennyiségével is összefügg. ■ Ha már erre a kürülméiiy­re is felhívta a figyelmemet, hadd kérdezzem meg mindjárt az elején, például hogyan ala­kult 1987 folyamán a tápokkal történő ellátás? IA szerző felvétele) — Tavaly szövetségünk tag­jainak szükségletei alapján a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatnál 1136 tonna tápot Igényeltünk, összesen azonban csak 114,2 tonnát kap­tunk. Az idén 3875 tonnát kér­tünk s ebből eddig 106,8 ton­nát kaptunk meg. ■ Azt hiszem, az elmondot­takhoz nem kell kiiliin kom­mentárt fűzni. Mégis úgy tu­dom, hogy a járás nyúl- és ba­romfitenyésztői a rosszabbá váló takarmánybeszerzési lehe­tőségek dacára szlovákiai vi­szonylatban is szép eredménye­ket tudnak felmutatni. — Tagságunk többsége a kü­lönféle problémák ellenére sem hagyott fel a nyúltenyésztéssel. Igaz, hogy 1987-ben a Branko által Igényelt 71 ezer pecse­nyenyúl .helyett csak 54 ezer darabot adtunk el, de tenyész­tőink lehetőségeikhez mérten ez 100 százalékos teljesítmény volt! Az Idén a Galántai járás­ban a Branko 70 ezer nyulat ve az újonnan fellépő házinyúl­­állományunkat veszélyeztető betegségről), így a tagság ne­vében csak 50 ezret vállaltunk Megjegyezném még, hogy a nyúltenyésztést irányító szak­­bizottságunk egyike a legjob­baknak. Több más járáshoz ha­sonlóan azonban még nálunk Is kevés a törzskönyveztt állat (1987-ben alig érte el a 600 darabot), a szakbizottságnak ezért bőven akad tennivalója. Ä nyúl tartáshoz hasonlóan elterjedt a baromfitenyésztés is. Tenyésztőink munkáját hét keltető Is megkönnyíti. Járási viszonylatban 188 A- és 10 B- tenyészetet tartunk nyilván. A legtöbb А-tenyészetünk Vág­­sellyén (Šaľa, 19), Tešedíkovô­­ban (18), Pusztafödémessn (Pusté Olany, 17) és Felsősze­­liben (Horné Sallby, 14) van. Tagságunk elsősorban plimuto­­kat tart, de többen (pl. Vág­­sellyén, Sládkoviíovőn stb.) foglalkoznak az egyetlen hazai nemesítésű fajta, az Oravka tenyésztésével Is. Tavaly alakult meg a pré mesállat-tenyésztő szakbizott­ság. s az Idén már nagyon tevékeny munkába kezdett — mondja Božena Dovalovská, és elém teszi Idei tervüket, amely­ben több szakelőadás, tenyész­tőknél lefolytatandó állatorvo­si ellenőrzés, szelekció stb. szerepel. ■ Kétségtelen, hogy a szer­vezet tevékenységét etsüsurban a gazdaságilag legfontnsabb és legelterjedtebb állatfajták te­nyésztését irányító szakbizott­ságok szabják meg, de szól­junk néhány szót a továbbiak munkájáról is. — Sikeresen dolgozott az eszmei-nevelő munkát végző testület, amely a tervnek meg­felelően a NF választási prog­ramja megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségek teljesí­tését Irányította. Elismeréssel beszélhetünk az állategészség­ügyi munkáról Is. Ezen a té­ren sikeres megelőző tevékeny­séget fejtetlek Ы a veszettség ellen. A galamboknál korábban terjedőben levő paramyxovlrő­­zis százalékarányát Is sikerült csökkenteni. Sajnos, előrelát­hatólag a jövőben egy új, or­szágunkban eddig még nem ta­pasztalt, vírusos eredetű veszé­lyes nyúlbetegséggel kell meg­küzdeni. Sajnálattal kell közölnünk, hogy az akvaristák munkáját segítő szakbizottságunk meg­szűnt, s hogy visszaesés követ­kezett be a galambászok, az egzotikus madarak tenyésztésé­nek, valamint az ifjúság mun­kájának központi Irányításában is. Az utóbbival kapcsolatban el kell mondanunk, hogy a he­lyi szervezeteknél (elsősorban Seredben, Vágón, Šoporňán) az ifjú tenyésztők körei mégis jól működnek. ■ Tudomásom szerint a já­rásban a közkedvelt, ezreket vonzó kiityakiállitás mellett, amelyre az idén április 23-án kerül sor, több más állatbemu­tatót is szerveznek ... — Az Idei tervünkben az em­lítetten kívül még 10 kiállítás szerepel. A járásira az Idén Vá­gón, a helyiekre pedig Nagy­­gurabon (Veľký Grob). Vág­­sellyén, Egyházfán (Kostolná pri Dunaji), Jókán stb. kerül sor. Járást rendezvényünkön, október 7—9-én, különös hang­súlyt kap az Ifjú tenyésztők eredményeinek bemutatása, előadások szervezésével pedig szakmai továbbképzésüket szán­dékozunk elősegíteni. Befejezésül hadd jegyezzem még meg, hogy a nyulakat fe­nyegető betegség kapcsán, az idei kiállítások szegényebbek tesznek, hiszen a tapsífülesek bemutatását az Idén központi állategászség-ügyl rendelkezés tiltja. —Id -/ (Košúty) Is — a kertészkedök szervezetét. A vezetőség kezdetben ha­vonta szervezett szakelőadáso­kat, mivel a tagság minél töb­bet szeretett volna megtudni a zöldség- és gyümölcster­mesztésről. Az előadók közül elsősorban Lósi Tibor, Szarnák István mérnök, Németh Ferenc és Kramp Štefan tűntek kl. Szakmai kirándulásokon bejár­ták szinte az egész Szlovákiát és Csehország egy részét Is. Kapcsolatot teremtettek több helyi szervezettel. Baráti kap­csolatot alakítottak ki többek között a sluSovlcel klskerté­­szekkel — ez a mai napig is tart —, és sokan családostul látogatják egymást. A szerve­zet tagjai tudatosították, hogy a közös munka feloldja az em­berek manapság terjedőben lé­vő elzárkőzottságát, jő baráti és szakmai kapcsolatokat ala­kit ki. A sládkovičovól kertészkedök manapság már nemcsak család­juk Igényelt elégítik ki, de rendszeresen termelnek eladás­ra Is. Jelenleg már saját épü­letük Is van, ahol a gyümölcs­ös zöldségfelvásárlást végzik. Megalakulásukkor elsősorban gyümölcs- ős szőlőtermeléssel foglalkoztak. Az almafajták kö­zül főleg a jonuthánt, a deli­­cious-féléket, az ontarlót és a starkingot kedvelték. Elterjed­tek voltak a körtefák, a kajszi, az őszibarack, az egres és a ribiszke is. Sajnos a szőlőál­lomány 90 százalékát kezdet­ben dtrekttermő fajták alkot­ták, de később teljesen áttér­tek a nemes szőlők termesztő-Az SZKSZ Sládkovičovól He­lyi Szervezetének jelenleg 192 tagja van. Manapság már más elvek alapján kertészkednek. A háztáji kertekben egyre ke­vesebb a gyümölcsfa, s egyre többen térnek át a nagyobb anyagi hasznot hozó fóliázásra. Sajnos a jelenlegi vezetőség nem fordít kellő figyelmet a tagság szakmai képzésére. Ä gyűlések nagy részén csak a kitermelt zöldség értékesítésé­nek problémáiról* esik sző. Ami viszont dicséretre méltó, a szervezet 1983-től mintegy 5 ha-nak megfelelő földterületet bocsátott az érdeklődők rendel­kezésére. A vezetőség tervei között egy mustkészftő és gvü­­mölcseszalő létesítése Is szere­pel, s ez bizony nagy haszná­ra válna a tagságnak) A jövő­ben több gondot Igyekeznek fordítani az Ifjúság szaktnni képzésére; továbbá különféle kertészeti cikkek, műtrágyák, növényvédő szerek, vetőmagok beszerzésével akarják segíteni a tagságot . Kívánjuk, hogy terveik si­kerüljenek, s a következő 30 év is legalább olyan sikeres legyen, mint az előző volt. Nagy Mihály Smogrovics Adolf, volt szervezeti titkár és felesége az első kiállításon (Archívumi felvételi szeretne felvásárolni, ml azon­ban egyértelműen közöltük ve­lük, hogy a tervezett mennyi­ség biztosításának, nincsenek meg a feltételei (nem beszél-A szakbizottságokban akad még tennivaló...

Next

/
Thumbnails
Contents