Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-08 / 14. szám
00 i § ЕЙ0 (tennivalók I az Állattenyésztésben Közép-Európa időjárása április folyamán nagyon változatos. Nem ritkák ebben a hónapban a zivatarok és az erős szél sem. Az Időjárás jellege nagyon gyorsan, percről-percre, megváltozhat. Erről az állatoknak — elsősorban az apró baromfinak — a szabadba való kihelyezésekor sosem feledkezzünk meg. Ha a csibék kotlós kíséretében kapirgálnak, akkor az időjárás változása — rosszabbra fordulása — komolyabb veszéllyel nem jár, mert az teste melegével megvédi csibéit. Abban az esetben azonban, ha a csibéket kotlós nélkül neveljük, s otthonuktól gyakran távol tartózkodunk, akkor a tyúkólat, vagy más gazdasági helyiséget, tartsuk nyitva, Így ott szükség esetén védelmet találnak. A naposcsibék ketrecébe helyezzünk el egy kisebb ólat vagy deszkázzuk, fedjük le a ketrec egy részét. Az időjárás kedvezőtlen alakulására elsősorban a 9 hetes kort el nem ért pulykapipék érzékenyek. Ezek védelmére tehát fokozott mértékben ügyeljünk! Erre a célra nagyon jól beváltak az ún. szoláriumok, amelyeket minden tenyésztő olcsón és könnyen elkészíthet.' Tíz, 4—9 hetes korban lévő pulykapipe elhelyezésére általában 2X2 m-es terület szükséges. A talajra fektessünk hullámpapírt, s 20—25 cm vastagon szórjunk rá gyaluforgácsból, fűrészporból és rövidre vágott, szecskázott szalmából álló keveréket. Az így előkészített almot nyomtassuk le, s talapzaton helyezzük rá az etető és itató edényeket. A területet 100—130 cm magasan kerítsük körül, s a kerítésre úgy 90 cm magasságban erősítsünk fóliát, amely szeles időben szárnyasainknak védelmet nyújt. Ugyancsak fóliából készítsük el a szolárium lejtősén felszerelt tetejét. A tetőt úgy erősítsük fel, (illetve a két egymással szembe néző oldalfalat olyan magasságúra csináljuk), hogy az egyik széle 30—40 cm-rel alacsonyabban legyen. így az eső könnyen és gyorsan lefolyik. Az ■ oldalfalak felett így kialakult háromszögletű nyíláson át pedig biztosított a kellő szellőzés. A keretre feszített fóliából készült könnyű tető napos időben leemelhető. Az ilyen szoláriumban 4—6 hetes gyöngytyúk és fácáncsibék is jól tarthatók. Amikor azonban már röpdösni kezdenek, az oldalsó nyílásokat zsákszövettel vagy dróthálóval zárjuk le. A pulykapipéket, s más apró szárnyas jószágot éjszakára meleg, illetve fűtött helyiségben helyezzük el, mivel áprilisban a hőmérséklet éjjel gyakran erősen lehűl. A kiskacsákat és a kislibákat csak akkor engedjük a vízre, ha már megfelelő tollazatuk alakult ki, amelyet zsírozni tudnak. A korai vízrebocsátás meghűlést, görcsüket és elhullást okozhat. Április folyamán a baromfiak egyre több zöldtáplálékhoz jutnak, amely elsősorban A-vltamln tartalmáért jelentős. A fűvön kívül kora tavasszal elsősorban a gyermekláncfűnek, a tyúkhúrnak és a fejes salátának van jelentősége. A nyulaknak, elsősorban a szoptatós anyáknak, olyan táplálékot adjunk, amely elősegíti a tejképződést. Ilyenek főleg a zab, a reszelt répa, a jó széna és a zöldtakarmány. Alkalmas táplálék számukra a fü és a gyermekláncfű is. A tyúkhúr, a fejes saláta esetleg a spenót hasmenést válthat ki. A nyulaknál előfordulhat, hogy a zöldtakarmánynak étrendjükbe való bevezetése hozzájárul a kokcidiózis fellépéséhez, amely gyakran a fiák pusztulásához vezet. Ellene Sulfadimidin vagy Sulfakombinal ivóvízbe történő adagolásával védekezhetünk. Alkalmazásuknál tartsuk be a használati utasítást, s a kezelés folyamán állatainknak ne adjunk sem reszelt répát sem zöldtakarmányt, hogy folyadékszükségletüket teljes egészében az orvossággal kevert vízből merítsék. Fordítsunk gondot a táplálék és az Ivóvíz tisztaságára, egészséges voltára is. Ha a koketdiózis megelőzéséről, leküzdéséről már gondoskodtunk, s a nyúlakat a zöldtakarmányhoz fokozatosan hozzászoktattuk, akkor eleségükben annak részarányát növelhetjük. Szénát, mint fontos ásványt és rostanyag forrást, nagyobb menynyiségben Is adhatunk. A hónap folyamán világra jött nutriakölykök jól nőnek és könnyen nevelhetők. A hozzáférhető zöldtakarmánynak köszönhetően. amely élelmezésük alapját képezi, olcsón nevelhetők. A friss növényi eredetű takarmánnyal történő etetésre azonban náluk Is csak fokozatosan álljunk át. Szép időben a kecskegidákat kiengedhetjük a szabadba, de közben ügyeljünk arra, hogy ne károsítsák meg a gyümölcsfákat. Itt van az ideje a szaporulat törzskönyvezésének is A galambtenyészetekben ilyenkor kell a madarak tollazatának fejlődését, színeződését ellenőrizni. A haszongalnmbok fiókái fogyasztásra közvetlenül a kirepülés előtt a legalkalmasabbak. Gondosan vizsgáljuk át a fészkeket, s a galambok röpdéit Is, s amennyiben ott élősködőket találunk, akkor azokat még a felmelegedés előtt pusztítsuk. el. később ugyanis erősen elszaporodhatnak. Madarainknak mindig legyen kellő mennyiségű tiszta fürdővizük Is, amelyben kedvükre tisztálkodhatnak. V. Malik mérnök AZ EGZOTIKUS MADARAK TENYÉSZTÉSÉBEN Áprilisban az egzotikus madarak kedvelői már felkészültek a tenyészidőszak kezdetére. A tenyésztő berendezéseknek már fertőtlenítve kell várniuk tollas lakóikat. Nem hiányozhatnak a fészekodűk sem, s ha idejében vetettük ki a magot, akkor a volierekben már kizöldült az idei friss fű. A hónap folyamán, ha ezt az időjárás megengedi, kihehe'yezhetjük ide az ellenállóbb fáinkat, a hullámos, az énekes az ékes, a remete és Bonrk papagájokat. valamint a rozella- és a nimfapapagájokat is. Azokat a madarakat azonban, amelyeket szobahőmérsékleten teleltettünk, Csak később visszük ki a szabadba, ugyanis az éjszakai fagyok, a nedves, hűvös áprilisi Időjárás még veszélyeztetné egészségüket, hiszen szervezetük kedvezőbb hőmérsékleti viszonyokhoz szokott. Ha madárállományunkat az egész év folyamán zárt helyiségekben tartjuk, akkor áprilisban elérkezik számukra a szaporodás Időszaka. Természetesen ennek körülményeit meg kell teremteni, ezért kalitkáikba fészekodút helyezünk; eloségükbe pedig emeljük a fehér2 jetartalmú anyagok és a vitaminok (elsősorban az E-vitamin mennyiséget, amely főleg a csírázó magvakban található), valamint az ásványi anyagok részarányát. Ezek az anyagok ugyanis serkentőleg hatnak a nemi mirigyek működésére. Mielőtt azonban kedvenceinket a tenyészketrecekbe telepítjük, ne feledkezzünk meg egészségi állapotuk ellenőrzéséről! Figyeljük meg ürüléküket, vágjuk vissza karmaikat stb. mellékelt ábrán látható módon egészen a madár begyéig leszúrjuk. A fiókák etetését a nap folyamán (az éjszakai érák kivételével) 2—3 árás időközökben végezzük. A fiókák táplálására szánt pépet a kővetkező módon készítjük el: főtt zabpehely, hántolt köles és hántolt (ledarált) zab keverékéhez szitán áttört almát, vitaminokat és ásványi anyagokat adunk. A pépet jől szétkeverjük, majd testhőmérsékletre melegítve a fecskendőbe töltjük és hozzáSajnos eléggé gyakran előfordul, hogy a már fészkelő, tojáson ülő szülők valamelyike vagy mindkettő, elpusztul, ilyenkor a tenyésztők a tojásokat más párral vagy mesterségesen keltetik ki. Természetesen Ilyen esetben a fiókák mesterséges táplálásra szorulnak. A meleg környezetben tartott fiókákat kis kanállal vagy injekciós fecskendőre húzott vékony gumi-, illetve puha műanyag cső segítségével etetjük. A csövet a látunk az etetéshez. Az Ismertetett módon az összes galnmb- és papagájfaj felnevelhető. Természetesen ez nagyon Igényes és időt raboló munka, de később a felnevelt madarak ragaszkodásukkal fáradságunkat meghálálják. A kanáritenyésztők ne feledkezzenek meg arról, hogyha a tojók már megkezdték a kottást, akkor a hímek eltávolfthatók. Dr. Jozef Dóha (A szerző rajza) Ez az elegáns díszpintyfaj Ausztrália szubtrópusi vidékein honos. A nemeket elsősorban a hímek éneke alapján lehet megkülönböztetni, bár ezek torokfoltja néha szögletesebb és naevnbbnak tűnik, mint a tojóké. Tartásához szobavolier vagy egy nagyobb kalitka (min. 60x40x30 cm) egyaránt alkalmas: az utóbbi elhelyezésénél azonban vegyük figyelembe, hogy a madár hőigényes. Naponta friss fürdővízről gondoskodjunk Alaptápiéléka vegyes köles keverék, melyet lágyeleséggei (reszelt keményt»jós és sárgarépa, apróra vágott saláta) egészítünk ki. A kereskedelemben Is kapható megfelelő ásványi anyag és vitamin ugyancsak nélkülözhetetlen. Zöldeleségként tyúkhúrt, gyermekláncfüvet és különböző perjék magjait adhatjuk. Aki szaporítani is szeretne, gondoskodjon egy 15x15x15 cm nagyságú faodáról és szórjon szét a kalitka alján friss fűszálakat. A hfm hamarosan hozzálát az építéshez, és a fészekben néhány nap múlva megjelenik az első tojás, amelyet egynapos időközökben a többi Is követ. A teljes fészekalj 4—6 tojásbál áll, a kotlási idő 13—14 nap. Mindkét szülő ül. A fiókók kikelése után különösen fontos, hogy a lágyeleség korlátlan mennyiségben álljon rendelkezésre. A fiatalok a 21. napon repülnek ki, de szüleik egy Ideig még etetik őket. önállósodásuk után hamarosan színesedni kezdőnek és el Is választhatók. Színeződésük 3—4 hőnap múlva fejeződik be. Tenyészérettségüket 8 hőnapos korukban érik el. (A.) A sertés kannibalizmusáról Az állatok más környezetbe kerülve — általában szervezetük belső egyensúlyának fenntartása érdekében — nemcsak az ingerekre adott élettani válaszukat, hanem viselkedésüket is megváltoztatják. Az új helyre kerülő példányok között rögtön megindul в versengés az élettérért és a takarmányért. Az, hogy a küzdelem milyen mértéket ölt, elsősorban elhelyezésük körülményeitől függ. A zsúfoltság, a nem kielégítő környezet, a megfelelő etető- és ítatóedények hiánya, valamint egyéb fogyatékosságok miatt ez a jelenség komoly problémákat okozhat. Az egy állományban fellépő gazdasági károk attól Is függnek, hogy hány állat él együtt és milyen a köztük lévő függőségi viszony. Minél több egyed van egy csoportban, és minél kevesebb az egy példányra jutó férőhely, annál gyakoribb közöttük a viszálykodás. A sertések kannibalizmusának nagyon sok oka lehet, és természetesen könnyebb megelőzni, mint a már kialakult állapotot kezelni. A kannibalizmus főleg farok- és fülrágásban, marásban megnyilvánuló, hiánybetegséges tünetcsoport. Leggyakoribb választáskori, Illetve hízőállományokban előforduló tünet. Több sertés együtttartásával, természetellenes elhelyezésével (állandó zárt istállözás — kevés mozgáslehetőség) vált egyre jelentősebb állategészség-ügyi problémává. Nagyüzemekben (de a háztájiban is) a takarékos almozás, az egyoldalú és intenzív takarmányozás takarmánytápok használata) növeli a kannibalizmus előfordulásának veszélyét A kanniba'izmus jelentkezését a túlzsúfolt elhelyezés, főleg és az aránytalanul nagy páratartalom, de elsősorban a takarmány nem megfelelő fehérje-, valamint alacsony nyersrosttartalma segítik elő. jelentkezését a nyár folyamán a vízhiány, az elégtelen szellőztetés, télen pedig az alacsony hőmérséklet Is kiválthatja. Abban az esetben, ha a tünet egymás nyalogatásával is együtt jár, vagy az állatok a falat rágják, s az almot eszik, akkor a kiváltó ok az ásványi sók hiánya. A tünet kibontakozásában fontos tényezőként szerepel az állatok zaklatása, nyugta'anítása, az átcsoportosítás, sőt a gyakori frontátvonulások hatása is. Az állatok ilyenkor ingerlékenyek. felbőszülve futkosnak, sőt egymást megtámadták, harapdálják és megrágják. Ez nagyon veszélyes Jelenség, ■mert a megsérült, főleg a ítérző állatra társaik tömegesen támadnak. és végklmerüléslg űzik őket. Ha közben további egyedek is megsérülnek, akkor a folyamat természetesen súlyosbodik. A kannibalizmus veszélyessé^ ge és káros hatása nagyon bonyolult és összetett probléma. Következményeit az állomány* ban a kimart egyedek megbetegedésén, rosszabb esetben kényszervágásán, illetve az elhulláson lehet lemérni. Sajnoe sokkal közvetettebb a hatása a rosszabb vagy nagyon rossz takarmányértékesités, s így á gyenge súlygyarapodás lerén. Ilyen esetekben szakmailag sokszor csak az róható fel, hogy az állatok átcsoportosítása — egy-egy állomány kialakítása — nem elég körültekintően történt. A jő átcsoportosítás viszont az állattenyésztők számára sokszor — főleg a hizlaldákban — nem Is olyan könynyö, ugyanis a biológiailag többé-kevésbé egyensúlyban lévő egyedek kiválasztása — az egyensúly felismerése — nem egyszerű feladat. A túlzott biológiai egyenlőtlenség pedig már magában hordja a marakodás, a kannibalizmus kialakulásának csíráit. A sertéskannibalizmus a már említett sokféle tünet, Illetve tünetcsoport kialakulás! feltételeinek elkerülésével megelőzhető. Az átcsoportosítások alkalmával átmeneti megoldás (!) Iahet az állatok testfelületének egynemű, tehát egyszagú anyaggal való befecskendezése. Bizonyos esetekben tehát Igénybe vehető, de nem feledkezhetünk meg róla, hogy a probléma többnyire mélyebb gyökerű. Célszerű ezért meghatározni a táplálékban lévő főbb ásványi anyagok és a nyomelemek arányát, a fontosabb vitaminokkal (A. D. E) való ellátottságot. Fontos továbbá a stresszet kiváltó tényezők mérséklése. A* állatokat élettanilag például függesztett lánc használatával befolyásolhatjuk, amely bizonyos értelemben, a feltételesreflex alapján, elvonja figyelmüket a fiil- és tarokrágástúl. A farokrágás az egy-két napos szopősmalacok farokcsonkolásával Is megelőzhető. Befejezésül Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az Ismertetett tünetek kialakulását csak alapos, körültekintő tenyésztői munkával és az állatok tartás-blolőgial Igényeinek maradéktalan kielégítésével kerülhetjük ttl* MVDr. HURKA BÉLA (V. Malik ét P. К. Illusztrációs (elvétel*) Az ékíarkű amandináról
