Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-08 / 14. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április в. Közös feladatunk egyéni értelmezése A Csemadok Központi Bizottsága az SZSZK Oktatási Minisztériumával, a kerületi pedagógiai intézetekkel ás a Szlovákiai Újságírók Szövetségének nemzetiségi osztályával közösen 1988. márcins 17-tőí 19-ig Kassán (Košice), a Hutník Szálló tanácstermében rendezte meg a XIX. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. A háromnapos rendezvénysorozat résztvevőit a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium Csengettyű Kórusa köszöntötte. A szervezők nevében Fibi Sándor, az SZSZK Oktatást Minisztériuma nemzetiségi Iskolák osztályának vezetője, a Csemadok KB nyelvi szakbizottságának elnöke üdvözölte a szép számban megjelent pedagógusokat, diákokat, szerkesztőket, valamint anyanyelvűnk tisztaságáért aggódó, különböző szakterületeken dolgozó résztvevőket. Ünnepi beszédében többek között elmondotta: „A nemzetiségi nyelvművelés feladata a magyar nyelven már társadalmivá vált elemek megismertetése és elterjesztése a nemzetiségi magyarok között, a magyar nyelv rendszerének, szellemének megfelelő szerkesztésmód erősítése tudatunkban... A nyelvművelés feladata kettős: magába foglalja a nyelv művelését, de a nyelvet beszélők művelését Is. Tagadhatatlan. hogy a nyelv művelése el-Morvay Gábor sősorban a nyelvtudomány szakembereire vár. Nevelőhatásuk kifejtésére azonban kevesebb lehetőségük van, mint az íróknak, újságíróknak, a beszéd hivatásos művészeinek s főként az anyanyelvet oktató pedagógusoknak. E megállapítások tükrében egyre fontosabbá válik az a tény, hogy a mal, da főként a jövő nemzedék nyelvi műveltségéért vívott harc az iskolákban dől el.“ Nem véletlenül Idéztem e gondolatokat az Idei Kazinczy-napok megnyitóbeszédéből. Legjelentősebb nyilvános nyelvművelő fórumunk fő témáját ugyanis n tankönyvfrás és -fordítás időszerű kérdései alkották Az ezzel kapcsolatos bevezető előadást Kecskeméthy Győző, a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó magyar szerkesz-Az idén is felcsendült a nagyfödémesi (Vefké Ülany) klubban a „Nagyfödémesi Aranykalász“ elnevezésű fesztivál szignálja, amely a Gatántat (Galanta) járás fiatal amatőr táncdalénekese! versenyének 15. évfolyamát jelentette. Másfél évtizeddel ezelőtt a klub akkori vezetője, Fáhn Péter ötlete volt lehetőséget adni a fiataloknak tehetségük összemérésére. Az ötlet megtetszett a község elöllárőtnak. a SZISZ-alapszervezet vezetőinek, sőt, a Sládkovičovól Magtermesztő Állami Gazdaság is felkarolta az ügyet Egy évvel később már a SZISZ jb védnöksége alatt JÍajlik a vers°”v, amely azóta ktvfvta a fiatalok és idősebbek tetszését egyaránt. Népszerűségét bizonyítja az a tény ts, hogy 1983-tól amikor tizedik alkalommal rendezték meg, a versenyt követő napon gálaműsor Is van, mert csak fgy tudják az érdeklődőket kielégíteni. Az elműlt 15 év alatt 180 ftatal énekes vett részt a versenyen, a jelentkezők száma azonban ennél jóval több volt. A győztesek közűi többen ma már hivatásos énekesként működnek, mint például Darina Kopáfiiková vagy Marcela Molnárová. Vendégként az elmúlt években egész sor hivatásos énekes is részt vett a fesztiválon: Karol Duchofi, aki állandó védnöke volt a versenynek, Dušan Grúň, a Bezák-nővérek, Bubo Belák, Juraj Velčovský, Jana Koctánová, Peter Hečko. Eva Biliáryová, Oľga Szabóvá, Marcela Laifernvá érdemes művész, Eva Sepešiová, Jana Nagyová, Václav Patejdl. Valamennyien elismetőségének vezetője tartotta, akt Ismertette a tankönyvírás, -fordítás és -kiadás bonyolult folyamatát. Részletesen kitért a szerzők, fordítók, lektorok, szerkesztők. Illusztrátorok és nyomdai dolgozók munkájára, majd vázolta az eredményesebb összmunkát akadályozó nehézségeket. A tankönyvek megírásától a megjelenésig általában két év telik el, ám előfordul, hogy egy-egy esetben csak 3—4 esztendő elteltével tudják a tankönyv magyar fordításét besorolni a kiadói tervbe. A pedagógusok és az oktatásügyben dolgozók azt Is Jól tudják, hogy néha a szaktantárgyak magyar nyelvű tankönyvei nem kerültek el Idejében a tanulókhoz, így azok a szlovák nyelvű könyvekből voltak kénytelenek elsajátítani a tananyagot. Ilyen eseteknek nem volna szabad megismétlődniük! Meg kell Jegyezni azonban azt Is, hogy több ízben a ^magyar tanítási nyelvű Iskolák Igazgatói nem rendelték meg az oktatást folyamatban nehezen nélkülözhető tankönyveket. A tankönyvírás és -kiadás bevezető előadását követően Nobel Iván, a budapesti Országos Padgógiai Intézet munkatársa szólt' a szlovákiai magyar tanítási alapiskolák hatodikos, hetedikes és nyolcadikos tanulói számára Irt magyar nyelvtankönyvek színvonaláról. Kedvező értékelésében a három évfolyam tanulói számára kiadott tankönyvek egységes szemléletét és azonos didaktikai módszerét emelte ki. Elismeréssel szólt a szerzők munkájáról, mert véleménye szerint mindhárom tankönyv lehetővé teszi az önálló tanulást, az ismeretanyagnak akár tanári segítség nélküli elsajátítását. A fő témával kapcsolatosan Morvay Gábor, az ÚJ Szó szerkesztője a felső tagozatos alapiskolás tanulók történelemkönyvelnek szakterminológla-használatáról tartott előadást. Felhívta a figyelmet a pontatlan fogalmazás és a nem megfelelő szakkifejezés negatív következményeire. Rámutatott arra, hogy a tankönyvekben jóval nagyobb súlyt kellene fektetni a szakterminolőgla pontos használatára. Számos példával bizonyította hallgatóságnak, hogy a helytelen és pongyola megfogalmazás milyen félreértésekre adhat okot. Galambos Ella, a Somorjai (Samorfn) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatóhelyettese szintén a szakterminolőgla használatát vizsgálta. mégpedig a felső tagozatos alapiskolások fizikatankönyveiben. Részletes és alapos elemzésében rámutatott a tankönyvfordítők hibáira, amelyek nem egy esetben megnehezítik a tananyag megfelelő szintű elsajátítását. A jelenlevő szakemberek véleménye szerint az előadó értékes és tanulságos észrevételei nemcsak az alapiskolák ' fizikatankönyveire, hanem a gimnáziumok és szakmunkásképző Intézetek számára készült szakkiadványokra Is vonatkoznak |A tankönyvek nyelvi színvonalával foglalkozó előadásokra és a vitában elhangzottakra a későbbiek során sgy külön cikkben térünk ki.) A korábbi évek hagyományainak megfelelően az Idén Is elhangzottak nyelvjáráskutatási előadások. Huffmann István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjuuktusa a nyelvjáráskutatás helynévgyűjtésí módszereit és szerepét összegezte. Az előadásban elhangzott példái bizonyították, hogy a helynévgyüjtés nemcsak a nyelvjárásgyűjtök érdekes kutatási területe, hanem a különböző társadalomtudományt vizsgálatokhoz Is hasznos ismeretanyaggal szolgálhat. Nobel Ivén Deme László nyugalmazott egyetemi tanárnak „A nyelvföldrajzi és szoclolingvtsztlkal szempontok érvényesülése a nyelvjáráskutatásban“ című előadását nemcsak a szakterülettel foglalkozók hallgatták nagy érdeklődéssel. A kiváló nyelvtudós és nagyszerű szónok előadása külön élményt jelentett a Kazinczy-napok résztvevőinek. Két sajtónyelv! előadás Is elhangzott a Hutník Szálló tanácstermében. Mayer Judit ismert hazai nyelvművelőnk az Q] Sző nyelvi arculatát vizsgálta. Elemzése és hibajegyzéke valamennyi hivatásos tollforgató számára tanulságos lehet. Bár előadásában kizárólag egyetlen napilapunk nyelvi vétségeivel és hibáival foglalkozott, észrevételeit mindegyik szlovákiai magyar szerkesztőség és kiadó munkatársai megszívlelhetnék. Aggasztó nyelvi jelenségekre, stílusbeli pontatlanságokra, pongyola megfogalmazásokra, egyre inkább térjedő közhelyeinkre mutatott rá. amelyekkel fertőzzük anyanyelvűnket. Békési Imre, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanára a sajtónyelvl szövegalkotás szempontjait foglalta össze. Jő és rossz példákkal egyaránt gazdagon Illusztrált előadá-, sában érzékeltette a szövegalkotás folyamatának legfontosabb mozzanatait, rámutatott a szerkesztést buktatókra. Mindennapi újságírói és szerkesztői munkánkban bizony van mit felhasználnunk az elhangzottakból ... Az előadásokat követő vitában elhangzottak hűen tükrözték hazai magyar nyelvhasználatunk jelenlegi állapotát. Már évek óta tapasztalható a Kazinczy Nyelvművelő Napok rendezvényein, hogy általában a bírálatot nem tudjuk elviselni. Amíg mások hibáit pellengérezlk ki, addig jót derülünk a nyelvi vétségek hallatán, de amint rólunk, munkánkról, írásunkról. fordításunkról vari szó a bírálatban, megsértődünk. Általánosítottam, mert. sajnos, nem egyedi esetről, hanem már huzamosabb ideje tapasztalható jelenségről van sző. Tudatosítanunk kellene már végre, hogy addig, amíg nem bírjuk elviselni a jogos kritikát, megszívlelni a bírálatban elhangzottakat, okulni sem tudunk elkövetett hibáinkból. Örvendetes, hogy nemcsak a magyar szakos tanárok, pedagógusok, szerkesztők, hanem a különböző szakterületek képviselőt is egyre nagyobb mértékben bekapcsolódnak az Időszerű nyelvművelést feladatok végzésébe. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a nyelművelés legfontosabb feladata a nyelvnek, a nyelvhasználatnak bizonyos ésszerű korlátok közé szorítása, a vadhajtások eltávolítása, a fejlődési folyamat irányítása. Aki pedig Irányítani akar, annak Ismernie kell a szabályokat s főleg a menetirányt. Ennek érdekében kellene valamennyiünknek nagyobb felelősségtudattal használnia anyanyelvűnket. BÄRDOS GYULA ÍGY TANCDAlfESZM JUBILEUMA rően nyilatkoztak a fesztiválról, amely jelenleg kerületi és szlovákiai viszonylatban is a jő nevű ifjúsági rendezvények közé tartozik. A Nagyfödémesi Helyt Nemzeti Bizottság hozzáállása azt bizonyítja, hogy a falu a rendezvényt a magáénak tekinti. A résztvevőket és a szervezőbizottság tagjait a verseny előtt a hnb dísztermében a falu vezetői és a püt képviselőt fogadják, és kis emléktárgyakkal kedveskednek nekik. Az Idei jubileumi fesztivált különös gonddal készítették elő a szervezők. Az énekesek már december óta készültek a járási népművelési központ Irányításával; szakmai tanácsokkal dr. Ján Diáíek zeneszerző látta el őket. Äz Idén Is, mint minden évben, telt ház fogadta a döntőbe bekerült 12 énekest. A versenyzők két számmal: egy eredeti szlovák illetve cseh, és egy további szocialista ország szerzőjének dalával szerepelhettek. Az énekeseket a Galántal Várost Kulturális Központ Polyfónia nevű zenekara kísérte, Gabriel Smida vezetésével. A műsort a nagy rutinnal rendelkező és a közönség által már jól Ismert dr. Kamenár Éva vezette. A bírálóbizottságnak nem volt könnyű dolgaj kiválasztani a legjobbakat, amit az !s bizonyít, hogy több díj is gazdára talált. Végül a következő döntés született: az Aranykalász ’88 első díját a vágsellyel (Sala) Ingrid Sormanová szerezte meg. A második díjat megosztva a jőkai (Jelka) Tankó Róbert és a síádkovičovői Bende Janett kaptak. Az utóbbi elnyerte a közönség, valamint a magyar dalok legjobb tolmácsolőjának díját ts. ö képviseli majd a Galántal járást a Csemadok KB Melódia táncfesztiváljának legközelebbi évfolyamán. A harmadik dtj szintén megosztva talált gazdára a galántal Dagmar Szemová és a deákii (Dtakovcej Szarka Adrianna személyében. A szovjet dal tolmácsolásáért járó különdfjat a galántal Szabó Klaudia nyerte. Az Idei rendezvényt több vendég fellépése tette színesebbé. Két amatőr énekes a Szovjetunióból, egy Magyarországról és kettő a baráti Jlhlevai járásból érkezett. Fellépett a fesztivál korábbi győztese. Virág Sándor ts. Élményt jelentet^ Marián Greksa, a Demikát együttes tagjának fellépése és a Polyfónia együttes koncertje Is. A szervezők — a SZISZ és a Csemadok járási bizottsága, a népművelési központ, a hnb, a községi klub, valamint a SZISZ helyi szervezete -y az Idén Is mindent megtettek annak érdekében, hogy a népszerű fesztivál továbbra Is teljesítse célját, amit még 1974-ben az első évfolyam előtt fogalmaztak meg: „A fiatalok ne csak élvezői, de aktív művelői is legyenek kultúránknak, szórakozva szórakoztassanak, s neveljék önmagukat és másokat. S tegyék ezt a hozzájuk legközelebb álló formában.“ Sz. Manczal Erzsébet A hnb elnöke, Kérdő Pál átadja az első díjat Ingrid Šormanovának (Bachratý Károly felvétele) Járási kiejtési és alkotóversenyekről Az Érsekújvári (Nové Zámky) Járást Pedagógiai Központ a járást pionírházzal közösen rendezte meg a magyar tanítási nyelvű alapiskolások kiejtési és alkotőversenyének járási fordulóját. A vetélkedőn 14 alapiskola 32 tanulója vett részt. A versenyzők nagy része sikeresen megbirkózott az igényes szöveggel, a legtöbb versenyző hangképzése is kifogástalan volt. a bírálóbizottság a kiejtés területén sem tapasztalt különösebb hiányosságokat. Csupán a tempó betartásánál észleltek kisebb szabálytalanságokat: ritmusvétséget, a kelleténél gyorsabb előadásmódot* A zsűri a vetélkedő első részét mint részteljesítményt Is értékelte, s a Szököl Diana köbölkút! (Gbelce), Juhász Anikó érsekújvári és Pintes Mónika besenyői (Beseftov) versenyzők által nyújtott felolvasást értékelte a legnfvősabbnak. A vetélkedők második részében a tanulóknak alkotniuk kellett. Az önálló alkotások Ismertetése Igazi élményt nyújtott. A választható témák közül mindenki talált egyéniségének megfelelőt, s Igyekezett arra a stílus követelményeinek megfelelő fogalmazást alkotni. E második rész színvonala az előzőnél Is magasabb volt; az elhangzott alkotásokban csupán elvétve fordult elő egy-egy stilisztikát hiba, nyelvi vétség. Viszont többen nem fordítottak kellő gondot alkotásaik előadására, ezáltal a kitűnő munkák értéke a monotónia, illetve a túlzott színészkedés miatt csökkent. A második rész értékelésekor a bírálóbizottság Juhász Anikó és Pósa Katalin érseki! jvári, valamint Tóth Krisztina muzstai (Mušia) versenyző alkotását találta a legegyénibb hangúnak. Az összesítés alapján Sztávik Éve és Kalmár Teodóra köbölkűti, valamint Proszonits Ildikó Stúrnvóí versenyzó került a dobogó első, második, illetve harmadik fokára. + Galántán (Galanta) a járási pionfrház üléstermében zajlott le a kiejtési és alkotőverseny járási fordulója, amelyen 17 alapiskola győztesei mérték össze enyanyelvi Ismereteiket. A versenyzők nagy részének a helyes magyar kiejtés nem okozott nehézséget, tájnyelvi kiejtés Is csupán minimálisan volt észlelhető. Csaknem valamehyl versenyző betartotta a hasonulásokat, az összeolvadásokat és a hangképzés követelményeinek ts szinte maradéktalanul eleget tettek. Klsebb-negyobb nehézséget csupán az írásjelek helyes tolmácsolása Jelentett; olykor problematikus volt a helyes mondathangsúly érzékeltetése, mégpedig a lényeg kiemelése, a kérdőmondat hanglejtése. Ä tanulók fogalmazása!, saját alkotásaik Igen színvonalasak voltak. Többen nagyon ügyesen, élményszerü leírással, jellemzéssel és különböző stflusélénkítő eszközökkel élve színvonalas teljesítményt nyújtottak. Az alkotott munkák előadása élvezetes volt, érződött, hogy a tanulók saját élményeiket mesélik. Az előadás hevében páran azonban megfeledkeztek a köznyelvi kiejtés szabályairól és néhány kiejtési, valamint központozási hibát vétettek. A vetélkedő magas színvonalú volt, a bírálóbizottság magasra értékelte a tanulók teljesítményét. Az első helyen a jókai (Jelka) Száraz Péter végzett, a második a galántai Blaskovics Éva lett, a harmadik helyet a vágai (Váhnvce) Tokár Adrién szerezte meg. A vetélkedő magas színvonalát bizonyítja az a tény Is, hogy a bírálóbizottság külön jutalmakat és dicsérő okleveleket Is adományozott. Különjutalomban részesült a tešedfkovói Pásztor Angelika a vetélkedő második részében nyújtott teljesítményéért, a végsellyei (Sala) Csiffári Zsanett pedig a kötelező szöveg színvonalas tolmácsolásáért kapott könyvjutalmat. A zsűri még dicséretben részesítette a deáki (Diakovce) Szarka Klaudiát, a nádszegi (Trstice) Bugár Árpádot, és a negyed! (Neriedi Drinóczi Csillát. * A vetélkedő küldetését, vagyis a tanulók helyes magyar kiejtésének ápolását és szóbeli kífejezőképességének fejlesztését teljesítette. —P— fMegj.: Lapunk következő számában a vetélkedő országos döntőjét értékeljük — a szerk.) Mayer Judit (A szerző felvételei)
