Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-08 / 14. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április в. Közös feladatunk egyéni értelmezése A Csemadok Központi Bizottsága az SZSZK Oktatási Minisztériumával, a kerületi pedagógiai intézetekkel ás a Szlovákiai Újságírók Szövetségének nemzetiségi osztályával közösen 1988. márcins 17-tőí 19-ig Kassán (Košice), a Hutník Szálló tanácster­mében rendezte meg a XIX. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. A háromna­pos rendezvénysorozat résztvevőit a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskola és Gimnázium Csengettyű Kó­rusa köszöntötte. A szervezők nevében Fibi Sándor, az SZSZK Oktatást Minisztériuma nemzetiségi Iskolák osztályának ve­zetője, a Csemadok KB nyelvi szak­­bizottságának elnöke üdvözölte a szép számban megjelent pedagóguso­kat, diákokat, szerkesztőket, vala­mint anyanyelvűnk tisztaságáért ag­gódó, különböző szakterületeken dol­gozó résztvevőket. Ünnepi beszédé­ben többek között elmondotta: „A nemzetiségi nyelvművelés feladata a magyar nyelven már társadalmivá vált elemek megismertetése és elter­jesztése a nemzetiségi magyarok kö­zött, a magyar nyelv rendszerének, szellemének megfelelő szerkesztés­­mód erősítése tudatunkban... A nyelvművelés feladata kettős: magá­ba foglalja a nyelv művelését, de a nyelvet beszélők művelését Is. Tagad­hatatlan. hogy a nyelv művelése el-Morvay Gábor sősorban a nyelvtudomány szakem­bereire vár. Nevelőhatásuk kifejtésé­re azonban kevesebb lehetőségük van, mint az íróknak, újságíróknak, a beszéd hivatásos művészeinek s fő­ként az anyanyelvet oktató pedagó­gusoknak. E megállapítások tükrében egyre fontosabbá válik az a tény, hogy a mal, da főként a jövő nem­zedék nyelvi műveltségéért vívott harc az iskolákban dől el.“ Nem véletlenül Idéztem e gondo­latokat az Idei Kazinczy-napok meg­nyitóbeszédéből. Legjelentősebb nyil­vános nyelvművelő fórumunk fő té­máját ugyanis n tankönyvfrás és -for­dítás időszerű kérdései alkották Az ezzel kapcsolatos bevezető előadást Kecskeméthy Győző, a Szlovák Peda­gógiai Könyvkiadó magyar szerkesz-Az idén is felcsendült a nagyfö­­démesi (Vefké Ülany) klubban a „Nagyfödémesi Aranykalász“ elnevezésű fesztivál szignálja, amely a Gatántat (Galanta) járás fiatal amatőr táncdalénekese! versenyének 15. évfolyamát jelentette. Másfél évtizeddel ezelőtt a klub akkori vezetője, Fáhn Péter ötlete volt lehetőséget adni a fiataloknak tehetségük összemérésére. Az ötlet megtetszett a község elöllárőtnak. a SZISZ-alapszervezet vezetőinek, sőt, a Sládkovičovól Magtermesztő Álla­mi Gazdaság is felkarolta az ügyet Egy évvel később már a SZISZ jb védnöksége alatt JÍajlik a vers°”v, amely azóta ktvfvta a fiatalok és idő­sebbek tetszését egyaránt. Népszerű­­ségét bizonyítja az a tény ts, hogy 1983-tól amikor tizedik alkalommal rendezték meg, a versenyt követő napon gálaműsor Is van, mert csak fgy tudják az érdeklődőket kielégí­teni. Az elműlt 15 év alatt 180 ftatal énekes vett részt a versenyen, a je­lentkezők száma azonban ennél jó­val több volt. A győztesek közűi töb­ben ma már hivatásos énekesként működnek, mint például Darina Ko­­páfiiková vagy Marcela Molnárová. Vendégként az elmúlt években egész sor hivatásos énekes is részt vett a fesztiválon: Karol Duchofi, aki állan­dó védnöke volt a versenynek, Dušan Grúň, a Bezák-nővérek, Bubo Belák, Juraj Velčovský, Jana Koctánová, Pe­ter Hečko. Eva Biliáryová, Oľga Sza­bóvá, Marcela Laifernvá érdemes mű­vész, Eva Sepešiová, Jana Nagyová, Václav Patejdl. Valamennyien elisme­tőségének vezetője tartotta, akt Is­mertette a tankönyvírás, -fordítás és -kiadás bonyolult folyamatát. Részletesen kitért a szerzők, fordí­tók, lektorok, szerkesztők. Illusztrá­torok és nyomdai dolgozók munká­jára, majd vázolta az eredményesebb összmunkát akadályozó nehézsége­ket. A tankönyvek megírásától a megjelenésig általában két év telik el, ám előfordul, hogy egy-egy eset­ben csak 3—4 esztendő elteltével tudják a tankönyv magyar fordításét besorolni a kiadói tervbe. A pedagó­gusok és az oktatásügyben dolgozók azt Is Jól tudják, hogy néha a szak­­tantárgyak magyar nyelvű tanköny­vei nem kerültek el Idejében a tanu­lókhoz, így azok a szlovák nyelvű könyvekből voltak kénytelenek elsa­játítani a tananyagot. Ilyen esetek­nek nem volna szabad megismétlőd­niük! Meg kell Jegyezni azonban azt Is, hogy több ízben a ^magyar taní­tási nyelvű Iskolák Igazgatói nem rendelték meg az oktatást folyamat­ban nehezen nélkülözhető tankönyve­ket. A tankönyvírás és -kiadás beve­zető előadását követően Nobel Iván, a budapesti Országos Padgógiai In­tézet munkatársa szólt' a szlovákiai magyar tanítási alapiskolák hatodi­kos, hetedikes és nyolcadikos tanulói számára Irt magyar nyelvtankönyvek színvonaláról. Kedvező értékelésében a három évfolyam tanulói számára kiadott tankönyvek egységes szem­léletét és azonos didaktikai módsze­rét emelte ki. Elismeréssel szólt a szerzők munkájáról, mert véleménye szerint mindhárom tankönyv lehető­vé teszi az önálló tanulást, az isme­retanyagnak akár tanári segítség nél­küli elsajátítását. A fő témával kapcsolatosan Mor­­vay Gábor, az ÚJ Szó szerkesztője a felső tagozatos alapiskolás tanulók történelemkönyvelnek szakterminoló­­gla-használatáról tartott előadást. Felhívta a figyelmet a pontatlan fo­galmazás és a nem megfelelő szakki­fejezés negatív következményeire. Rámutatott arra, hogy a tankönyvek­ben jóval nagyobb súlyt kellene fek­tetni a szakterminolőgla pontos hasz­nálatára. Számos példával bizonyítot­ta hallgatóságnak, hogy a helytelen és pongyola megfogalmazás milyen félreértésekre adhat okot. Galambos Ella, a Somorjai (Samo­­rfn) Magyar Tanítási Nyelvű Gimná­zium igazgatóhelyettese szintén a szakterminolőgla használatát vizsgál­ta. mégpedig a felső tagozatos alap­iskolások fizikatankönyveiben. Rész­letes és alapos elemzésében rámuta­tott a tankönyvfordítők hibáira, ame­lyek nem egy esetben megnehezítik a tananyag megfelelő szintű elsajá­títását. A jelenlevő szakemberek vé­leménye szerint az előadó értékes és tanulságos észrevételei nemcsak az alapiskolák ' fizikatankönyveire, ha­nem a gimnáziumok és szakmunkás­­képző Intézetek számára készült szakkiadványokra Is vonatkoznak |A tankönyvek nyelvi színvonalával fog­lalkozó előadásokra és a vitában el­hangzottakra a későbbiek során sgy külön cikkben térünk ki.) A korábbi évek hagyományainak megfelelően az Idén Is elhangzottak nyelvjáráskutatási előadások. Huff­­mann István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjuuktusa a nyelvjáráskutatás helynévgyűjtésí módszereit és szerepét összegezte. Az előadásban elhangzott példái bi­zonyították, hogy a helynévgyüjtés nemcsak a nyelvjárásgyűjtök érdekes kutatási területe, hanem a különböző társadalomtudományt vizsgálatokhoz Is hasznos ismeretanyaggal szolgál­hat. Nobel Ivén Deme László nyugalmazott egyete­mi tanárnak „A nyelvföldrajzi és szo­­clolingvtsztlkal szempontok érvénye­sülése a nyelvjáráskutatásban“ című előadását nemcsak a szakterülettel foglalkozók hallgatták nagy érdeklő­déssel. A kiváló nyelvtudós és nagy­szerű szónok előadása külön élményt jelentett a Kazinczy-napok résztve­vőinek. Két sajtónyelv! előadás Is elhang­zott a Hutník Szálló tanácstermében. Mayer Judit ismert hazai nyelvmű­velőnk az Q] Sző nyelvi arculatát vizs­gálta. Elemzése és hibajegyzéke va­lamennyi hivatásos tollforgató számá­ra tanulságos lehet. Bár előadásában kizárólag egyetlen napilapunk nyel­vi vétségeivel és hibáival foglalko­zott, észrevételeit mindegyik szlová­kiai magyar szerkesztőség és kiadó munkatársai megszívlelhetnék. Ag­gasztó nyelvi jelenségekre, stílusbeli pontatlanságokra, pongyola megfo­galmazásokra, egyre inkább térjedő közhelyeinkre mutatott rá. amelyek­kel fertőzzük anyanyelvűnket. Békési Imre, a szegedi József Atti­la Tudományegyetem tanára a sajtó­­nyelvl szövegalkotás szempontjait foglalta össze. Jő és rossz példákkal egyaránt gazdagon Illusztrált előadá-, sában érzékeltette a szövegalkotás folyamatának legfontosabb mozzana­tait, rámutatott a szerkesztést bukta­tókra. Mindennapi újságírói és szer­kesztői munkánkban bizony van mit felhasználnunk az elhangzottakból ... Az előadásokat követő vitában el­hangzottak hűen tükrözték hazai ma­gyar nyelvhasználatunk jelenlegi ál­lapotát. Már évek óta tapasztalható a Kazinczy Nyelvművelő Napok ren­dezvényein, hogy általában a bírála­tot nem tudjuk elviselni. Amíg mások hibáit pellengérezlk ki, addig jót de­rülünk a nyelvi vétségek hallatán, de amint rólunk, munkánkról, írá­sunkról. fordításunkról vari szó a bí­rálatban, megsértődünk. Általánosítottam, mert. sajnos, nem egyedi esetről, hanem már huzamo­sabb ideje tapasztalható jelenségről van sző. Tudatosítanunk kellene már végre, hogy addig, amíg nem bírjuk elviselni a jogos kritikát, megszívlel­ni a bírálatban elhangzottakat, okul­ni sem tudunk elkövetett hibáinkból. Örvendetes, hogy nemcsak a ma­gyar szakos tanárok, pedagógusok, szerkesztők, hanem a különböző szakterületek képviselőt is egyre na­gyobb mértékben bekapcsolódnak az Időszerű nyelvművelést feladatok végzésébe. Nem szabad azonban elfe­ledkezni arról, hogy a nyelművelés legfontosabb feladata a nyelvnek, a nyelvhasználatnak bizonyos ésszerű korlátok közé szorítása, a vadhajtá­sok eltávolítása, a fejlődési folyamat irányítása. Aki pedig Irányítani akar, annak Ismernie kell a szabályokat s főleg a menetirányt. Ennek érdeké­ben kellene valamennyiünknek na­gyobb felelősségtudattal használnia anyanyelvűnket. BÄRDOS GYULA ÍGY TANCDAlfESZM JUBILEUMA rően nyilatkoztak a fesztiválról, amely jelenleg kerületi és szlovákiai viszonylatban is a jő nevű ifjúsági rendezvények közé tartozik. A Nagyfödémesi Helyt Nemzeti Bi­zottság hozzáállása azt bizonyítja, hogy a falu a rendezvényt a magáé­nak tekinti. A résztvevőket és a szer­vezőbizottság tagjait a verseny előtt a hnb dísztermében a falu vezetői és a püt képviselőt fogadják, és kis emléktárgyakkal kedveskednek ne­kik. Az Idei jubileumi fesztivált kü­lönös gonddal készítették elő a szer­vezők. Az énekesek már december óta készültek a járási népművelési központ Irányításával; szakmai taná­csokkal dr. Ján Diáíek zeneszerző látta el őket. Äz Idén Is, mint minden évben, telt ház fogadta a döntőbe bekerült 12 énekest. A versenyzők két szám­mal: egy eredeti szlovák illetve cseh, és egy további szocialista ország szerzőjének dalával szerepelhettek. Az énekeseket a Galántal Várost Kulturális Központ Polyfónia nevű zenekara kísérte, Gabriel Smida ve­zetésével. A műsort a nagy rutinnal rendelkező és a közönség által már jól Ismert dr. Kamenár Éva vezette. A bírálóbizottságnak nem volt könnyű dolgaj kiválasztani a legjob­bakat, amit az !s bizonyít, hogy több díj is gazdára talált. Végül a követ­kező döntés született: az Aranykalász ’88 első díját a vágsellyel (Sala) Ingrid Sormanová szerezte meg. A második díjat megosztva a jőkai (Jel­­ka) Tankó Róbert és a síádkovičo­­vői Bende Janett kaptak. Az utóbbi el­nyerte a közönség, valamint a ma­gyar dalok legjobb tolmácsolőjának díját ts. ö képviseli majd a Galántal járást a Csemadok KB Melódia tánc­fesztiváljának legközelebbi évfolya­mán. A harmadik dtj szintén meg­osztva talált gazdára a galántal Dag­mar Szemová és a deákii (Dtakovcej Szarka Adrianna személyében. A szov­jet dal tolmácsolásáért járó külön­­dfjat a galántal Szabó Klaudia nyer­te. Az Idei rendezvényt több vendég fellépése tette színesebbé. Két ama­tőr énekes a Szovjetunióból, egy Ma­gyarországról és kettő a baráti Jlh­­levai járásból érkezett. Fellépett a fesztivál korábbi győztese. Virág Sándor ts. Élményt jelentet^ Marián Greksa, a Demikát együttes tagjá­nak fellépése és a Polyfónia együt­tes koncertje Is. A szervezők — a SZISZ és a Cse­madok járási bizottsága, a népműve­lési központ, a hnb, a községi klub, valamint a SZISZ helyi szervezete -y az Idén Is mindent megtettek annak érdekében, hogy a népszerű feszti­vál továbbra Is teljesítse célját, amit még 1974-ben az első évfolyam előtt fogalmaztak meg: „A fiatalok ne csak élvezői, de aktív művelői is le­gyenek kultúránknak, szórakozva szórakoztassanak, s neveljék önma­gukat és másokat. S tegyék ezt a hozzájuk legközelebb álló formában.“ Sz. Manczal Erzsébet A hnb elnöke, Kérdő Pál átadja az első díjat Ing­rid Šormanovának (Bachratý Károly felvétele) Járási kiejtési és alkotóversenyekről Az Érsekújvári (Nové Zámky) Já­rást Pedagógiai Központ a járást pio­­nírházzal közösen rendezte meg a magyar tanítási nyelvű alapiskolások kiejtési és alkotőversenyének járási fordulóját. A vetélkedőn 14 alapiskola 32 ta­nulója vett részt. A versenyzők nagy része sikeresen megbirkózott az igé­nyes szöveggel, a legtöbb versenyző hangképzése is kifogástalan volt. a bírálóbizottság a kiejtés területén sem tapasztalt különösebb hiányossá­gokat. Csupán a tempó betartásánál észleltek kisebb szabálytalanságokat: ritmusvétséget, a kelleténél gyorsabb előadásmódot* A zsűri a vetélkedő első részét mint részteljesítményt Is értékelte, s a Szököl Diana köbölkút! (Gbelce), Juhász Anikó érsekújvári és Pintes Mónika besenyői (Beseftov) verseny­zők által nyújtott felolvasást érté­kelte a legnfvősabbnak. A vetélkedők második részében a tanulóknak alkotniuk kellett. Az ön­álló alkotások Ismertetése Igazi él­ményt nyújtott. A választható témák közül mindenki talált egyéniségének megfelelőt, s Igyekezett arra a stí­lus követelményeinek megfelelő fo­galmazást alkotni. E második rész színvonala az előzőnél Is magasabb volt; az elhangzott alkotásokban csupán elvétve fordult elő egy-egy stilisztikát hiba, nyelvi vétség. Vi­szont többen nem fordítottak kellő gondot alkotásaik előadására, ezál­tal a kitűnő munkák értéke a mono­tónia, illetve a túlzott színészkedés miatt csökkent. A második rész értékelésekor a bí­rálóbizottság Juhász Anikó és Pósa Katalin érseki! jvári, valamint Tóth Krisztina muzstai (Mušia) versenyző alkotását találta a legegyénibb han­gúnak. Az összesítés alapján Sztávik Éve és Kalmár Teodóra köbölkűti, vala­mint Proszonits Ildikó Stúrnvóí ver­senyzó került a dobogó első, máso­dik, illetve harmadik fokára. + Galántán (Galanta) a járási pionfr­­ház üléstermében zajlott le a kiej­tési és alkotőverseny járási forduló­ja, amelyen 17 alapiskola győztesei mérték össze enyanyelvi Ismeretei­ket. A versenyzők nagy részének a helyes magyar kiejtés nem okozott nehézséget, tájnyelvi kiejtés Is csu­pán minimálisan volt észlelhető. Csaknem valamehyl versenyző betar­totta a hasonulásokat, az összeolva­dásokat és a hangképzés követel­ményeinek ts szinte maradéktalanul eleget tettek. Klsebb-negyobb nehéz­séget csupán az írásjelek helyes tol­mácsolása Jelentett; olykor proble­matikus volt a helyes mondathang­súly érzékeltetése, mégpedig a lé­nyeg kiemelése, a kérdőmondat hang­lejtése. Ä tanulók fogalmazása!, saját al­kotásaik Igen színvonalasak voltak. Többen nagyon ügyesen, élményszerü leírással, jellemzéssel és különböző stflusélénkítő eszközökkel élve szín­vonalas teljesítményt nyújtottak. Az alkotott munkák előadása élvezetes volt, érződött, hogy a tanulók saját élményeiket mesélik. Az előadás he­vében páran azonban megfeledkeztek a köznyelvi kiejtés szabályairól és néhány kiejtési, valamint központo­zási hibát vétettek. A vetélkedő magas színvonalú volt, a bírálóbizottság magasra értékelte a tanulók teljesítményét. Az első he­lyen a jókai (Jelka) Száraz Péter végzett, a második a galántai Blas­­kovics Éva lett, a harmadik helyet a vágai (Váhnvce) Tokár Adrién szerezte meg. A vetélkedő magas színvonalát bizonyítja az a tény Is, hogy a bírálóbizottság külön jutal­makat és dicsérő okleveleket Is ado­mányozott. Különjutalomban részesült a tešedfkovói Pásztor Angelika a ve­télkedő második részében nyújtott teljesítményéért, a végsellyei (Sala) Csiffári Zsanett pedig a kötelező szöveg színvonalas tolmácsolásáért kapott könyvjutalmat. A zsűri még dicséretben részesítette a deáki (Dia­­kovce) Szarka Klaudiát, a nádszegi (Trstice) Bugár Árpádot, és a ne­gyed! (Neriedi Drinóczi Csillát. * A vetélkedő küldetését, vagyis a tanulók helyes magyar kiejtésének ápolását és szóbeli kífejezőképessé­­gének fejlesztését teljesítette. —P— fMegj.: Lapunk következő számában a vetélkedő országos döntőjét érté­keljük — a szerk.) Mayer Judit (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents