Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-25 / 12. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1988. március 23,

Ökonomikus közgondolkodás, nyíltság, demokrácia

Ä CSKP Központ! Bizottsága 7. Olásának határozata egyértelműen kimondja, hogy az előttünk álló időszak egyik legfontosabb feladatának ■ mezőgazdaság belső tartalékainak feltárását és ésszerűbb kihasználását tekinti. A tartalékok felismeréséhez, felhasználásuk feltételeinek megteremtéséhez és a gazdasági fejlődés biztosításához azonban megfen lelő vezetési-szervezési Ismeretekre és Jől bevált módszerek általánosítására, illetve átvételére van szükség.

A fenti követelményrendszer min-1 den mezőgazdasági üzemben — az előrehaladás igazi kulcsaként — a nyereségcentrlkusságot. a nyíltságot és a szövetkezeti demokráciát helyezi előtérbe. A gazdasági mechanizmus átépítésének időszakában ugyan-JUDr. Nagy Ferenc

is a termelés hatékonyságát — szinte törvényszerűen — a ráfordítás-hozam arányával, az élő- és holtmunka termelékenységének alakulásával, illetve a ráfordítás-hozam viszonyával mérjük. Ezt a mércét állítottuk alapkritériumként azon a beszélgetésen, melyet JUDr. Nagy Ferenccel, a Perbetei (Prlbeta) Egységes Földműves-szövetkezet elnökével, Benyó György agrármérnökkel, növénytermesztési (öágazat-vezetővel és Makay Ferencet, az ellenőrző bizottság elnökével folytattunk a tavalyi gazdasági eredmények elemzése kapcsán, ooo

'A Perbetel Efsz 2995 hektáros mezőgazdasági területen gazdálkodik — ebből 2663 hektár a szántó — az öntözés adta lehetőségek nélkül. Gazdasági alaptevékenységüket szerkezetileg a növénytermesztési, az állattenyésztési és a kiegészítő melléküzemági főágazat tevékenysége határozza meg. A tavalyi évet a tervezett 12 millió korona tiszta nyereséggel szemben 17 korona tiszta nyereséggel zárták. Ha a naturális mutatók oldaláról közelijük meg a gazdaság hatékonyságát, akkor örömmel állapíthatjuk meg hogy az egyes főágazatokban — a biológiai, műszaki, növényvédelmi és ökonómiai, valamint a tervszerű termeléstervezés eredményeként — Jelentősen növekedett az élőmunka, sőt a munkatermelékenység ts. A kalászos gabonafélék, a vetőmagra termesztett kukorica, a zöldségfélék, a cukorrépa, az évelő takarmánynövények, valamint az állattenyésztés esetében a hozamnövekedés. Illetve a termelőképesség megelőzte a ráfordítások növekedését, mivel a fajlagos költségek Is kedvezően alakultak.

Az Ácsi Cukorrépa-termelési Rendszerrel való együttműködésnek köszönve országos viszonylatban Is kiváló eredményeket értek el a cukortartalmat illetően. Ezerklnlecszáznyolcvannégyben, az együttműködés kezdett évében, 14,5, tavaly viszont már 16,11 százalékos cukortartalmat könyvelhettek el. Ez gyakorlatilag azt Jelenti, hogy a cukorrépa tonnájáért 1984-ben 354, tavaly viszont

már 434 koronát kaptak. Az elmondottakon kívül — a gyakran Jelentkező anyaghiány ellenére — sikeres évet zárt a melléküzemági termelésük is, amely a gazdaság össztermelésének 28,25 százalékát képezi.

Az elnök szaval szerint a belátható Jövőben a cél a rendelkezésükre állő termelőeszközök alkalmazásának olyan színvonalé szervezése, amely működésük legkedvezőbb hatékonyságát segíti elő. Ez az Igény a gazdaság viszonylatában eddig ts létezett, ma már azonban nem egyszerűen Igény, hanem követelmény. Ennek megfelelően a nyíltság légkörében, s a szövetkezeti demokrácia elmélyítésével nemcsak a főágazatokat és az egyes ágazatokat értékelték, hanem ezen belül névreszőlőan az egyes munkako4ektfvák dolgozóit ts. Mindezen túlmenően az Idén minden dolgozó személyi naplót fog vezetni, amelybe nem a vezető, hanem saját kezűleg maga a dolgozó Írja be önkritikusan az általa elkövetett mulasztásokat, hiányosságokat.

Ennek gyakorlati kivitelezését a következő alapkövetelmények megvalósításának köszönhetik: a szervezési és vállalati rend megszilárdítása, a személyi érdekeltség bevezetése és következetes alkalmazása, ■ belső ellenőrzés megszigorítása, valamint az Üzemi pártbizottság eszmei-nevelő munkája hatékonyságának növelése.

Az üzem- és munkaszervezésben olyan termelési és vállalati rendet honosítottak meg, amely lehetővé teszi:

— a kitűzött vállalati célok tervszerű fejlesztését, a természeti és közgazdasági feltételek kihasználását;

— a vállalati folyamatok szervezését, a biológiai-műszaki bázis és a munkaidő kedvezőbb kihasználását;

— azt a szervezeti keretet, amelynek működésében a termelési folyamatok a leghatékonyabban végrehajthatók;

— az üzemvezetési és döntési feladatok áttenklnthetőségét és megalapozottságát.

A folyamatos,, tervszerű szervezőmunka természetesen olyan szakmai vezetést feltételez, melynek egész szemlélete, élet- és munkastílusa biztosítja a reá háruló feladatok sikeres megoldásét, amelynek belső szükséglete, hogy ne csak a felettes szervek „elvárásainak“ feleljen meg, hanem saját belső igényel Is sarkallják a fejlődésre. Végül, amely sikerre törekszik, de akinek a számára nem a kitüntetés a siker, hanem az eredmény, a gazdaság fejlődése.

Tapasztalataik szerint a személyi érdekeltség felkeltése, helyes és célirányos működtetése az a tartalék, amely nem kíván külön erőforrásokat, mert az emberi leleményre, a szorgalomra és a paraszti múltban mélyen gyökerező gazdálkodási alapra épül. Ebből az alaptételből Indultak ki, amikor hozzáláttak vezetőik és dolgozóik személyi érdekeltségének rendszerbe foglalásához. Azóta meggyőződtek róla, hogy nem elég, ha csak év végén súg a zseb arról, hogy gazdája egész éven át milyen eredménnyel dolgozott. Ezért év közben negyedévenként értékelnek, s a feltételek között mindig meghatározó és elsődleges a gazdaságosság és a nyereség.

Ebben a gazdaságban az ellenőrző bizottság munkáját sem az efsz elnöke, sem más gazdasági vezető nem tekinti másodrendű vagy elhanyagolható feladatnak. Az ellenőrző bizottság ennek köszönve olyan apparátus. amely az operatív vezetés, a szövetkezeti tagság egésze, s a küldöttek gyűlésének határozatai, valamint a különféle Jogszabályok és a szövetkezeti alapszabályzat szerint dolgozik. E szemléletnek köszönve ebben az egységes földműves-szövetkezetben szinte kézenfekvőnek tekintik azokat a megoldásokat, módszereket. amelyek a tapasztalatok szerint lényegesen javítják a belüzemi ellenőrzést.

A szövetkezet üzemi pártbizottságának munkájában kettős feladatként fogalmazódik meg a végrehajtás tervszerűségének fokozása. Az egyik az, hogy az üzemi pártbizottság nagyobb következetességgel kért számon a CSKP Központi Bizottsága határozatainak végrehajtását, s több gyakorlati tanácsot ad az ebbő] adódó feladatok megoldásához. A másik, hogy az üzemi pártbizottság kerüli a szakmai vezetésre tartozó óvatoskodó „megfogalmazást“, s ehelyett a XVII. pártkongresszus határozatainak következetes végrehajtásával a

megnövekedett feladatokhoz alkalmazkodva új módszereket keresve javítja a pártmunka stílusát.

— A munka- és Ozemszervezésről hozott párt- és kormányhatározatok az üzemi stratégia kialakításának, az ehhez kapcsolódó szervezőmunkának nagy figyelmet szentelnek. A gazdasági mechanizmus átépítésének követelményrendszere pedig ú| szemléletmódot, naprakész ismereteket kíván ahhoz, hogy gazdaságunk az új szabályozórendszer és közgazdasági környezet változó feltételei között az élvonalban kivívott helyét továbbra is megtartsa. A nehezebbé és bonyolultabbá váló közgazdasági feltételek közül elegendő egyetlen illusztris példát kiragadni. Egy hektár szőlővel való betelepítése a közelmúlt-Benyó György agrármérnök

ban 160 ezer, napjainkban viszont már 260 ezer koronát vesz igénybe. Az új szabályozók szorításából csak úgy lehet szabadulni, ha a szüntelenül növekvő követelményekhez való igazodás érdekében a szakemberek és a dolgozók munkájában egyaránt nagyobb szerepet kap a kapacitáskihasználás, az anyaghasznosu’ás, a termelékenység, a ráfordítás-hozam elemzése. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a szervezésre, tehat a végrehajtásjellegű, a gazdasági működésre közvetlenül ható, eredményeit tekintve kevésbé látványos és ezért kevésbé népszerű munkára — mondotta összegezésként az efsz elnöke.

0 0 0

ökonomikus közgondolkodás, nyíltság, demokrácia. E hármas kritériumnak köszönve a Perbetel Efsz az élenjárók sorába küzdötte fel magát, s ennek alapján teremtődhettek meg a nagyobb teljesítmények, az eredményes munka, ennek kapcsán Jó a munkahelyi légkör, a közérzet, az alkotó kezdeményezés, a közös és egyéni felelősség alapvető emberi tényezői, nélkülözhetetlen feltételei. E feltételek megteremtésének hátterében pedig több mint huszonöt éve emberekre orientált, célravezető, bátor, elvhű, erkölcsös vezetői munkára és szakértelemre született elnök áll JUDr. Nagy Ferenc személyében.

CSIBA LÄSZLÖ

Ketten a nyugdtjbavonuiók közül (Kontár Gyula ielvételei)

Vegyes érzésekkel távoztunk a lolessi (Leles J Május 1. Egységes Földműves-szövetkezet zárszámadó közgyűléséről. Mind Litrán László mérnök, az efsz elnöke, mind pedig a vitában felszólalók alaposan elemezték a gazdaság három alapvető üzemágazatában — a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a melléküzemi termelésben — tavaly kifejtett tevékenységet. Kiderült, hogy egy év alatt a növénytermesztés 14, az állattenyésztés pedig 18 százalékos fejlődést ért el.

A szántóföldi növénytermesztésben a legfontosabb kultúráknál oly kimagasló hozamokat értek el, mint eddig még soha. A melléküzemágakban is kitettek magukért, mert tervelőirányzatukra úgyszólván rádupláztak. Ám a sikerek

Az idén az állanenvasztesen a sor

láttán érzett örömbe üröm is csöppent, mert az állattenyésztés messze elmaradt a másik két üzemág mögött, és komoly veszteséggel zárta az évet. Létrán László mérnök beszámolójában mindjárt a bevezetőben rávilágított arra hogy e gazdaság az utóbbi esztendőben nagyot hanyatlott szervezési szinten, aminek következtében Joggal váltanak ki a teljesítmények elégedetlenséget a vezetőség körében.

A növénytermesztésben a búzánál és az árpánál túlteljesítették a tervezett hozamokat, ám kukoricából hektáronkénti átlagban csak 4 tonna termést takarítottak be. Az ok nyilvánvaló: nem fordítottak a kukoricára kellő gondot, mert amint megállapították, jobb munkával, az előirányzott termesztési technológia pontosabb betaramely messze elmaradt az elvárásoktól. Okok: a nem kielégítő munkaszervezés és a laza munkafegyelem. Márpedig rend és szilárd fegyelem nélkül nincs előrelépés — és enélkül nem Is várhatnak a Jövőben sem haladást. A tejnek mindössze 52 százalékát értékesítették első osztályban. Jelentős részben az alacsony tejelékenység vezetett ahhoz, hogy az állattenyésztési részleg veszteséggel zárta a múlt évet. Egy liter tejet 11,71 korona önköltséggel termeltek ki és 3,57 koronáért értékesítettek, tehát a tejre literenként 8,14 koronát fizettek rá I

De vessünk egy pillantást a gazdaság pénzügyi mérlegére, amiből kiderül, hogy melyik üzemág milyen nyereséget ért el. A növénytermesztés 3,4 millió korona tiszta nyereséget ér* el. Járási viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. A melléküzemág pedig 4,3 millió korona tiszta nyereséggel zárta az évet. Az állattenyésztés! ágazat viszont 7,8 millió korona veszteséget mutatott ki.

A növénytermesztési ágazat összhangban van az állattenyésztési ágazattal, tehát nincsenek eltérések, csak az. hogy az állattenyésztésben Jóval többet költöttek, mint amennyit termeltek. Ez azért Is elgondolkoztató, mert ezen a vidéken a szarvasmarha-tenyésztésnek régi hagyománya van. Az is baj, hogy az állattenyésztési ágazatban a dolgozók bérezése még mindig nem az elvégzett munka alapján történik. Az idei gazdasági évben ezen a kedvezőtlen helyzeten változtatni kell. Arra kell törekedni, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben Jól képzett, munkájukat szerető, feladataikat JÓK Ismerő és lelkiismeretesen végrehajtó emberek dolgozzanak. Ugyanakkor csak akkor lehet sikereket felmutatni, ha egyaránt biztosított az egészséges szálláshely és a bőséges takarmányozás.

Ha a növénytermesztésben sikerült, miért ne sikerülhetne az állásával, kiegyensúlyozottabb növényvédelemmel a hozam tovább növelhető. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy voltak olyan táblák, melyeken az átlagnál Jóval nagyobb hozamokat sikerült elérni. Tehát ez adottságok, a lehetőségek megvannak, csak ki kell aknázni azokat. Repcéből három tonnán felüli átlagos hektárhozaraot értek el, ami rekordnak számit. A borsó Is jövedelmező volt. A kétszáz hektáron termesztett napraforgó pedig szlovákiai méretben Is a legnagyobb terméshozamot adta. A köles elég gyengén sikerült, viszont nagyon Jól bevált a dohány. Sajnos, az étkezési bab tavaly Is ráfizetéses volt. nyereséget hozott viszont a paprika.

A melléküzemágban dolgozók a tervezett tiszta nyereségnek a dupláiét valósították meg. Ezáltal nagymértékben hozzájárultak ahhoz. hogy a gazdaság végsó soron pozitív mérleggel zárja az évet.

Sajnos, nem mondható el ugyanez az állattenyésztési ágazatról,

lattenyésztésben Is, tették fel Jogosan a kérdést a szövetkezet dolgozói. Ami a legfontosabb: takarmány van bőven, szarvasmarhaállományuk szüksógleteit maradéktalanul kielégíthetik. Az idei év fő feladatát éppen ezért az állattenyésztés talpraállftásában Jelölték meg. Az ágazat vezetésében e kádercserék megtörténtek, sőt, már 5 millió korona értékben végeztek selejtezést, amit az idén tovább folytatnak, hiszen ‘nagyon sok olyan kiöregedett tehenük van, amely nem tejel.

Senki sem kifogásolja a melléküzemági tevékenység fejlesztését. Örvendetes, hogy egy mezőgazdasági üzem tagjai Ipari termékeket állítanak elő, ezáltal több milliós Jövedelmet biztosítanak a gazdaságnak. Mindez Jó és hasznos. Csak arról nem szabad egyetlen pillanatra sem megfeledkezni, hogy a szövetkezetnek elsődleges feladata a mezőgazdasági termékek előállítása.

ílb)

I