Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
1988. március 25. “ SZABAD FÖLDMŰVES 5 Qj értékrend a munkában és a gondolkodásban Bíráe igényesség, az eredmények és a fogyatékosságok következetes elemzése jellemezte a hroboftovoi Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes Földműves-szövetkezet zárszámadó közgyűlését. Kun István agrármérnök szövetkezeti elnök beszámolójából egyértelműen kitűnt, hogy a jelenlegi időszakban a legfontosabb a bátor kezdeményezés, a korszerűsítés, az új értékrend alkalmazása a munkában és a gondolkodásban egyaránt. Btrálóan szólt a tudományosműszaki fejlesztés lassú és vontatott Kun István agrármérnök, a szövetkezet elnöke (Fotó: Tóth József) érvényesítéséről a gyakorlatban. Az átalakítás időszakában a szövetkezet első embere a vezetés és a szövetkezett dolgozók szoros egységét emelte ki, mert anélkül aligha lehetne érvényre juttatni a mezőgazdasági termelés fejlesztésének új koncepcióját. Ebben a szövetkezetben nagy gondot fordítanak a dolgozók munkahelyi körülményeinek javítására. Bizonyltja ezt az a tény, hogy a szövetkezet dolgozói a munkahelyi környezet szebbé tétele érdekében 3 ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában és a járásban ezen a téren a második helyen végeztek. Külön elismerést érdemel a szövetkezet aktiv részvétele a Nemzeti Front választási programjának megvalósításában a községben. A szélsőséges időjárás ellenére operatív intézkedések megtételével vették elejét a nagyobb termelési kieséseknek. Kalászos gabonafélékből 6,16 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Nem teljesítették viszont tervüket napraforgóból és borsóból — s az idei évben ezek helyett őszi repcét termesztenek A cukorrépa-termesztésben ts elmaradtak célkitűzéseiktől, amiben a vetőmag rossz minősége Is közrejátszott. Az elnök hangsúlyozta a kormány által foganatosított intézkedések következetes érvénybe léptetését, mert a jelenlegi viszonyok közepette ennek a növénynek a termesztése nem gazdaságos. Az öntözés ésszerű kihasználása nagyban befolyásolta a kukorica- és a tömegtakarmány-termesztés hatékonyságát. Az elért eredmények ellenére tudatosítják, hogy ezen a téren niég több kihasználatlan tartalékkal rendelkeznek. Az állattenyésztésben a tej- és hústermelésben egyaránt teljesítették a mutatókat, míg a gyapjútermelésben egy juhra számítva kilenc kilogramm gvapjút áhítottak elő. A termelékenységi mutatóknál a szarvasmarha, a hízómarha és a sertés esetében túlszárnyalták tervfeladatalkat. Rosszabb a helyzet a reprodukciós mutatóknál, ahol a borjú- és malac elválasztásában elmaradtak a kitűzött céloktól. A legjobb évet a műszaki szolgáltatások ágazata zárta. 1987-ben közel kétmillió koronát költöttek új gépek vásárlására. A melléküzemág évi tervét kétmillió koronával növelték. A jövőben nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az energiaigényesség csökkentésére a szárítóberendezéseknél és az erőgépeknél egyaránt. Az építkezési ágazat köze! kétmillió koronával túlteljesítette évi tervét. Az év folyamán több jelentős építkezést végeztek el. Befejezték a gépszínraktár építését, átalakították a sertéststállót, befejezés előtt áll az új Sertéshizlalda építése stb. A községben 1,5 millió korona értékű munkát végeztek el az egészségügyi központban, közel egymillió kqrona értékben végeztek betonozási munkálatokat. A közös gaz daság a teljesítményeket 7 százalékkal túlteljesítette, tiszta nyeresége meghaladja a tízmillió koronát. Az egy dolgozóra eső évi munkatermelékenység 192 ezer korona, a havi átlagkereset pedig 3 ezer 296 koronát tesz ki. Az idei év feladatai között kiemelkedik a növénytermesztés teljesítőképességének növelése. Gabonából és kukoricából egyaránt termelésnövekedéssel számolnak, s szeretnék megoldani a cukorrépa-termesztés problémáját is. Ahhoz, hogy ezeket a feladataikat maradéktalanul teljesítsék, előtérbe helyezik az agrotechnikai műveletek minőségi elvégzését, az öntözőberendezések gazdaságos és ésszerű kihasználását, a talaj tápanyagellátásának optimális biztosítását és a szakszerű növényápolást. Az állattenyésztésben a gazdaságosságot helyezik első helyre. A termelékenységi és reprodukciós mutatók alakulásában a takarmányfogyasztás ésszerűsítése és a minőség áll az első helyen. A zárszámadó közgyűlésen sok szó esett az adott lehetőségek maximális kihasználásáról az új gazdasági szabályozók érvényesítésének körülményei között. — Ahhoz, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításában megtaláljuk a helyünket, növelnünk kell a termelés hatékonyságát, jobban és gyorsabban kell alkalmazni a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. Mindez fegyelmet, kitartó munkát, odaadást és növekvő munkakezdeményezést követel meg a szövetkezet vezetőségétől és valamennyi dolgozójától — mondotta a szövetkezet elnöke. Ennek megfelelően az e'következő időszakban az eddiginél nagyobb mértékben veszik figyelembe a dolgozók javaslatait, észrevételeit és vonják be őket a szövetkezet irányításába. SVINGER ISTVÄN Egységes földműves-szövetkezeteinkben a közelmúltban fejeződtek be a zárszámadó közgyűlések. Felvételünk a Csicsói (CiCovj Efsz tagságának tanácskozásán készült (Klamarcsik Mária illusztrációs felvétele) Eddigi tollforgatól pályafutásom alatt módomban állt számos, sok esetben indokolatlanul hosszúra nyúló beszámolót végighallgatni egységes földműves-szövetkezeteink zárszámadó közgyűlésein. Csak az Idén találkoztam először kívánatosán rövid, lényegre törő, az eredményeket szó szerint aprólékosan — és kritikus Igényességgel — elemző beszámolóval. A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás egyik közepes nagyságú, alig több mint 500 állandó dolgozót foglalkoztató gazdaságában, a zsélyi (Želovce) Aranykalász Efsz-bea Kariin Gábor elnök terjesztette elő a zárszámadó közgyűlésen. SZILÁRDABB ALAPON Beszámolójában mellőzve az. ilyenkor szokásos bevezetési formulákat, mindjárt azzal kezdte, hogy egy évvel ezelőtt merész tervet tűztek ki maguk elé — a 8. ötéves tervidőszak második esztendejében kilábalni a régóta lemaradozó szövetkezetek csoportjából. Meg is tettek mindent ennek érdekében, s csak egy hajszálon múlott célkitűzésük elérése. Mégpedig azért, mert mindenekelőtt az alaptevékenységre, vagyis a mezőgazdasági termelésre összpontosítottak, miközben — nem is teljesen saját hibájukból — bizonyos problémák merültek fel a melléküzemági termelés körül. Erről konkrétan néhány bekezdéssel ldébb lesz sző. Ami a gabonatermelést Illeti, beleértve a szemes kukoricát is, a tervfeladatokat túlteljesítették, és a 6,1 tonnás hektárhozam a legnagyobbnak számít a zsélyi szövetkezet történetében. Mindenképpen jő irányító- és szervezőmunkára vall, hogy 6 tonnán felüli hozamot értek el, és ezzel az első helyen végeztek a járásban. Egyúttal az 1288 tonna gabonatöbblettel jó a- 1-apot teremtettek a 8. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. A hüvelyesek közül vetőborsót termesztettek 200 hektáron, saját rendszerükben. Annak ellenére, hogy a növényzet kielégítően sűrű és egészséges volt, a tervfeladatot nem sikerült teljesíteni, habár a 2,54 tonnás átlagos hektárhozam meghaladja a járási átlagot. A cukorrépa-termesztésben elért 28 tonnás átlagos' hektárhozam bizony átlagon aluli, s ezt a gazdaság elnöke joggal nevezte beszámolójában kudarcnak, ami szubjektív okokra is visszavezethető. De közrejátszott ebben az is, hogy nem a legjobb elővetemények helyén termesztették a cukorrépát, «ю meg a késel vegyszerezés és a kedvezőtlen betakarítási feltételek is megtették a magukét. S ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a betakarítógépek kezelőszemélyzete sem állt mindig feladata magaslatán, valamint az agrokémiai és mechanizátorl szolgálat részéről elmaradt a következetes ellenőrzés, érthető, hogy a gazdasági és a biológiai termés diametrálisan eltért egymástól. Az ilyen fogyatékosságoknak nem szabad megismétlődniük a jövőben. Külön figyelmet érdemelnek a Zsélyi Egységes Földműves-szövetkezetben a vetőmagtermelés eredményei. Ezen a szakaszon sikerült megismételni az 1986. évi jő eredményeket, amikor termelési tervüket 253 tonnával túlteljesítették. Kívánt minőségben és szükséges felszerelés nélkül több mint 6 mil- H6 korona értékben előállítani vetőmagokat. feltétlenül figyelemre mél tő eredmény. Ami viszont évek őta gondot okoz a szövetkezetnek, az a speclálisnövény-termesztés. Ezen a területen mindössze 58,8 százalékra sikerült teljesíteni a tervet, annak ellenére, hogy fordulat állt be a szőlőtermelésben. A zöldségtermesztésben történt szerkezetváltás — áttértek a zöldborsó nagyüzemi termelésére — reális lehetőséget mutat a szakaszon Is a feladatokkal való sikeres megbirkózásra. Hasonlőképpien Javulás állt be a gyümölcstermesztésben. A beszámoló részletesen foglalkozott az állattenyésztés eredményeivel Is. Ebből kitűnt, hogy ebben az ágazatban bizony jelentöe tartalékok vannak, amelyeket a jövőben mindenképpen szükséges kihasználni. A gazdasági állatok tervezett állományát egyedül csak a hízómarhák kategóriájában teljesítették. Tervszándékaik megvalósítása kedvezően alakult a tejtermelésben. a borjúelválasztásban, a szarvasmarha- és sertéshizlalás átlagos napi súlygyarapodásának teljesítésében. Az egy fejőstehénre jutó évi tejelékenység elérte a 3 ezer 876 litert, ami járási viszonylatban jónak mondható. Viszont visszaestek a minőségi mutatók teljesítésében. A Zsélyi Efsz zárszámadő közgyűlésén a műszaki fejlesztés és szolgáltatások részlegének dolgozói kényelmetlenül érezhették magukat, amikor a beszámoló őket érintő részében a gazdaság elnöke „fejükre olvasta", hogy a múlt évben ts Indokolatlan különbségek fordultak elő a munkagépeknél az anyagköltségek merítésének nagyságában és drágultak az egy óra munkára fordított költségek. Ezen a téren a jövőre nézve felelősebb hozzáállást kell tanúsítaniuk a gépek kezelőinek. Dicséretet kaptak viszont a gépszerelők, akik jó eredményeket érnek el a gépek javításában. Bodzsár Gyula így születnek a milliók Köztudomású, hogy a pőlyáni (PoTany) Aranykalász Egységes Földműves-szövetkezet az 1465 hektáros mezőgazdasági területével a Tőketerebesi (Trebišov) Járás legkisebb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Az élvonalban maradt a tavalyi nehézségek ellenére is, s újabb sikerekkel tetézte az eddigieket. A pőlyániak méltán lehetnek büszkék az eredményeikre. Mindenképpen elismerést érdemel, hogy 16 százalékos rentabilitást értek el a termelésben. A zárszámadó közgyűlésen Takács Miklós elnök beszámolójában elsősorban a hiányosságokat taglalta: — Pontosan száznyolcvan aktív tag dolgozik az Aranykalászban. Nagyon rossz minőségű, mésztelen erdőtalajon termesztjük a gabonaféléket és a kapásnövényeket. Árkokkal szabdalt, kis táblákról van sző. A legelőink is bokrokkal vannak tele. A kaszálóinkról nem Is beszélek. Aztán mulasztások voltak a munkaszervezésben, hiányosságok az agrotechnikában, amelyek néhány fontos kultúránál a lehetőségektől elmaradó hozamokhoz „vezettek“... fgy például a szántóföldi zöldségtermesztésnél a tervet nem sikerült teljesíteni. Ezért nem lehet csupán az időjárást okolni, — hangoztatta az elnök. Az alacsony terméshozam több szubjektív okra vezethető vissza. Cukorrépából 36 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. mégftedig 15,6 százalékos cukortartalommal. A tervezett hozamot ugyan túlteljesítették, de eléggé eltérőek az eredmények az egyes táblák hozamai között. Ebből mindenki tanulhat, mindenki beláthatná végre, mennyire fontos az előírt növénysűrűség betartása, — nyomatékosította Takács Miklós. Mind a szemes, mind pedig a silókukoricát Illetően teljesítették a tervfeladatokat. A beszámolóban az elnök mégis *»t hangsúlyozta, hogy nem lehetnek elégedettek az elért eredményekkel. Ilyen vonatkozásban is nagy eltérések voltak az egyes táblák eredményei között. Szóval bal volt az agrotechnikával, megkésett a vetés és elhúzódott a betakarítás Is. A .múlt év eredményei alapján arra lehet következtetni, hogy Pólyánban Is megterem a 6 tonna egy hektár átlagában szemes kukoricából, illetve 40 tonna silókukoricából. A leggyengébb eredmények a takarmánynövények termesztésénél mutatkoztak, főleg az aszályos Időjárás (és az öntözéshiány) következményeként. A takarmány hiányt a másodvetésű takarmánynövények sem pótolhatták. Újból bebizonyosodott (hányadszor?), hogy az Itteni időjárási viszonyok mellett a másodvetés csak akkor sikerül, ha nagyon korán lekerülő főnövény után, legkésőbb június végéig elvetik. A gyenge takarmánytenmés miatt az állattenyésztésben gyengébb eredmények születtek, bár a tervezett állatlétszámot mind a szarvasmarhánál, mind a sertésnél teljesítették. Mivel az elnök beszámolójában nagyon kevés számadatot terjesztett elő. kénytelen voltam néhány kérdést feltenni neki. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, hogy a szövetkezet történetében gazdasági szempontból milyen volt az 1987-as esztendő? — Ami a pénzügyi eredményeinket illeti, a majdani krónikás bizonyára aranybetűkkel írja le a tavalyi produktumokat. A növénytermesztés szakaszán a hozamok, a terméseredmények kedvezőek voltak, hiszen a tervezett 1,5 millió korona tiszta nyereséggel szemben 2,5 millió korona tiszta nyereséget értünk el. — Milyen növényeket termesztettek tavaly, ■ milyen eredménnyel? — Elsősorban búzát, sőt árpát, kukoricát, borsót, cukorrépát és napraforgót. — Az állattenyésztési ágazattal kapcsolatban ml volt a helyzet? — Az állattenyésztés problematikus volt. hiszen nem volt elegendő mennyiségű és kellő minőségű takarmány. Szóval az állattenyésztés ráfizetéses tevékenység: korszerűtlen, elavult istállók, ólak vannak telepeinken. Pontosan egymillió koronát fizettünk rá az állattenyésztésre. így a mezőgazdasági össztermelést „csak“ 1,5 millió koronával tudtuk túlteljesíteni. — Mi okozta a ráfizetést? — A tehenészet, jobban mondva a tejtermelés, sajnos, a tejet nagyon drágán termeljük, mégpedig literiét 7 koronáért, és csak 3,70-ért értékesítjük. Persze, a tej minőségével ts haj volt,mert csak a 70 százaléka nyert besorolást első osztályba. — Dicsérte a melléküzem! termelést... — Három éve folytatunk melléküzemági termelést. A múlt év sikeres vo-lt, mert 3 millió korona tiszta hasznot hozott a közös gazdaságnak. Tavaly 2,5 millió korona értékű építkezést valósítottunk meg. Teljesítettük a tehénistálló építési tervét Is. A silógödör is jó ütemben épül, sőt. a, nyolcezer köbméteres szénatárolónk Is. Ami pedig a pénzügyi gazdálkodásunk mérlegét illeti, a múlt évben 1,5 millió korona tiszta nyereség elérését terveztük és a valóságban 3 millió 648 ezer koronát értünk el. Sikeres volt tehát a múlt év. A közgyűlés résztvevői leszűrték a tanulságokat, s egyöntetűen elhatározták, hogv az Idén igényesebben, nagyobb felelősségtudattal dolgoznak, hogy maradéktalanul valóra váltsák pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseit, mint ahogyan azt a CSKP XVII kongresszusának határozata előirányozza. A zárszámadó közgyűlésen részt vevő taczko István, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a növénytermesztésben és a melléküzemági termelésben elért kitűnő eredmények a vezetők és dolgozók közös erőfeszítésének gyümölcse. Külön méltatta a közgyűlés igényes kritikai szellemét, hiszen éppen ez mutatja, hogy a tagsag szívügyének tekinti a gazdaság sorsát. Illés Bertalan \
