Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-18 / 11. szám
magtermesztésben alkalmazott új technológiai eljárások elsődleges célja a biológiai minőség javítása, ami egyben aapvető belterjesítési tényezőnek is számít. A hüvelyesek termesztése terén elért eredmények közül mindenekelőtt az étkezési borsó, a bab és a lencse nagyüzemi termelése hozott jelentős gazdasági sikereket. A szójavetőmag nemesítése során sikerült megfelelő minőségű a'apanyagot biztosítani, s az űj termesztési módszerek gyakorlati bevezetése megteremi ette a nagyobb fokú hnsznosíiás lehetőségeit. A cukorrépa-termesztés beiterjesítési törekvései közöl megemlítjük azt, hogy elterjedt az öt, egycsírájú ,fajta alkalmazása és sikerűit csökkenteni a kézi munka arányát. A burgonyatermelésben elért részeredmények közűi kiemelhetjük az űj technológia alkalmazását, amelynek széles körű elterjesztésével sikerült növelni az átlagos hektárhozamot, s csökkenteni a kézi munka arányát. Az olajnövények nemesítése során elért eredmények is bizonyítják az újra, jobbra való törekvést, hiszen sikerült kinemesíteni az első hazai repcefajtákat, amelyek kedvezőbb összetételük miatt jobban megfelelnek a széles körű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hasznosítás követelményeinek. A gyümölcstermesztés! eredmények közül meg keil említenünk az új fajták nemesítése során elért sikereket. Ezen a téren mindenekelőtt az almanemesítés és -termelés mutatóinak jelentős javulásáról számolhatunk be. A mezőgazdasági dolgozók a gyakorlatban alkalmazzák az alma-, a barack-, a cseresznye- és a meggytermelés legújabb technológiai módszerét. A nagyüzemi gyümölcsösökben és faiskolákban tökéletesítették a csemetenevelés korábban alkalmazott módszereit. A zöldségtérmesztés lntenzifikációs folyamatában jelentős eredményként könyvelhető el, hogy a mezőgazdaságban alkalmazni kezdték a nagyüzemi vöröshagyma-, fokhagyma-, sárgarépa-, zeller-, káposzta és retektermesztési módszereket és eljárásokat. Fontos belterjesztésl tényező, hogy sikerült a zöldségfélék betakarítását követő utómunkálatok végzését korszerűsíteni. Hasonlóan a takarmányfélék termesztése során is sikerült megfelelőbb összetételű, nagyüzemi szempontból alkalmasabb fajták elterjesztésével javítani az állatállomány etetését. A különböző intézkedéseknek köszönhetően sikerült jelentősen növelni — 1,3 tonnával hektáronként — a takarmányok szárazanyag-fajdalmát. Sikeresnek mondható a napenergia gabona- és szénaszárítási módszerének gyakorlati alkalmazása, amelynek köszönhetően jelentős mennyiségű fűtőanyag megtakarítása vált lehetségessé. Ennek a módszernek az elterjesztését követően hazánk előkelő helyet foglal el a napenergia Ilyen jellegd hasznosítása során. Az állattenyésztésben a figyelem mindenekelőtt a jövedelmezőség növelésére irányult. A szarvasmarha-tenyésztésben elsősorban két alapvető fajtára való átorientálódás vo’t megfigyelhető. A szerzett tapasztalatok azt bizpnyítják, hogy a tenyésztésszakosítás folyamata során sem szabad elkülöníteni, elszigetelni a tenyésztést, illetve a takarmányéi :átást. A korszerű tenyésztés követelményeinek megfelelő takarmányellátás kérdései ezért nem véletlenül kerültek a szakemberek figyelmének eléterébe. A hazai szarvasmarha-állomány nemesítésének fejlesztése általában importált, főleg nagyobb tejhozamú fajták behozatalának segítségével történt. Az állatállomány korszerűbb takarmányozási formáit kutató intézet szakembereinek figyelme mindenekelőtt a takarmányok tárolási feltételeinek a javítására, az összetétel megfelelőbbé tételére, s a veszteségek csökkentésére irányult. A különböző törzstenyésztési programok teljesítését elősegítették az egyes fajták tenyésztésére szakosodott központok hálózatának a bővítései. A sertéstenyésztés hibridizációs programja a hazai források megfelelőbb felhasználásával számolt, s így jelentős devizameglakarítást eredményezett, s emellett javult a húsipari termékek minősége. A juhtenyésztés terén tapasztalt előrelépés következtében, valamint a megfelelő árképzés révén jelentősen nőtt, illetve fokozódott a tenyésztési kedv egyrészt a szocialista szektorban, másrészt pedig a kistermelőknél. Az állategészség-ügyl gondoskodás színvonalának emelésével jelentős mértékben sikerült javítani az állattenyésztési feltételeket, s az állománynak jobb körülményeket tudtak biztosítani. A számítástechnika nagyobb mértékű alkalmazásával lehetőség nyílt a korszerű módszerek széles körű felhasználására. A fehérjeprogram megvalósítása során a korábbinál jóval nagyobb figyelmet szükséges fordítani az állattenyésztésben alkalmazott különböző eljárások tökéletesítésére. Az állattenyésztés gépesítése során is már számos helyen szép eredményeket könyvelhettek el az ágazat képviselői. Ennek Illusztrálására példa a takarmánykeverő központok gépi technológiájának felújítása, amely lehetővé tette a takarmánykészítés jelentős mértékű korszerűsítését. Az ój módszer alkalmazásának köszönhetően 12—15 százalékkal kevesebb keverék takarmány szükséges, s a villanyenergia -megtakarítás mellett jelentős anyagi eszközök Is megtakaríthatók. A mezőgazdasági és gépészeti kutatás közös együttműködési eredményeként tartható számon az áthelyezhető fejőberendezés, amelyet az Agrozet pelhfimovl üzeme gyárt. A 7. ötéves tervidőszak legjelentősebb ágazati eredménye annak a berendezésnek a továbbfejlesztése, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági üzemekben a tej hűtésére szolgáló víz másodlagos felhaszná'ását. A hűtővíz fűtésre való felhasználása népgazdasági szinten nagy ✓mennyiségű energia megtakarítását eredményezi. Évente átlagosan 2 ezer ilyen berendezést szállítottak a mezőgazdasági üzemekbe, s így átlagosan 100 ezer Mj energiát sikerült megtakarítani. A mezőgazdasági szállítás korszerűsítésében nagy szerepet kapott a konténeres módszer széles körű gyakorlati alkalmazása, ame'y lehetővé tette a közúti és a szántóföldi szállítás elkülönítését. Ezzel egyrészt üzemanyagot takarítanak meg, másrészt pedig a nehéz szállítójárművek nem gyúrják le, s nem károsítják a talajt. A különböző mérések és vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy egyetlen konténerrendszer alkalmazása évente hozzávetőlegesen 200 ezer koronás anyagi megtakarítást eredményez. Az élelmiszeriparban a tudományos-műszaki kutatás és fejlesztés elsősorban a legégetőbb technológiai problémák mielőbbi orvoslására irányult. Ezen a téren a következő eredményeket sikerült az elmúlt időszakban elérni: — az űj asszanációs módszerek felhasználásával a gabonafélék malomipari és sütőipari, valamint a Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat raktáraiban való tárolása során 1,0 mii'lő tonnával több termést tudnak tárolni, mint például az 1985-ös esztendőben, s így évente átlagosan 22,5 millió koronás költséget sikerül megtakarítani; — a tároló- és csomagolóközpontokban a feromonszalagok alkalmazásával sikerült megakadályozni a rovarok kártéte’ét; — 1982-ben és 1984-ben 2—2 cukorgyárban a bepárlóállomás automatizálásával hozzávetőlegesen 300 ezer koronás anyagi megtakarítást értek el; — a tejiparban a pepszinszűrők alkalmazásával 30 százalékkal sikerült csökkenteni a behozatalt; — űj kötőanyag felhasználásával több mint 1 millió koronát sikerült megtakarítani. A tejiparban sikeresen megoldódott a tápszerek gyártásának problémája. Az innovációs törekvéseknek köszönhetően a termékkíná’at is bővült. A szavatossági idő meghosszabbításával több termék gyártása jövedelmezőbb lett, a lakosság folyamatos áruellátása is zökkeriőmentesebbé vált. A baromfifeldolgozó Iparban ez új technológiai módszerek felhasználásával szintén sikerült korszerűsíteni a termelési folyamatot. A tartósítő- és hűtőipariján a hűtőberendezések nagyobb mértékű, illetve másodlagos felhasználásával, a zöldségtartúsitásban pedig az új knnzerválási eljárások bevezetésével folyamatosabbá telték a termelést, s javították az élelmiszeripari minőséget. Külföldi szabadalom megvásárlásával, s a pektingyártás bevezetésével már hasznosítani tudjuk a korábban csak takarmányozási célokra alka’mazott 'almazúzalékot. A malom- és sütőiparban új technológiai módszerek bevezetésével korszerű gépsorok megvásárlásával. Illetve a meglévő kapacitások felújításával igyekeztek megteremteni a. termékszerkezet váltási program megvalósításához nélkülözhet tetlen feltételeket. A cukorgyárakban ugyan több gyártóvonalat korszerűsítettek, ám ennek ellenére számos tennivaló akad. A zsírfeldolgozó iparban a szójafehérje-gyártási program bevezetése számít újdonságnak. Valamennyi élelmiszeripari ágazatban a korábbi Időszakhoz viszonyítva jóval nagyobb figyelmet fordítanak az alapanyagok jobb felhasználására, a minőség javítására, s nem utolsósorban a különböző veszteségek csökkentésére. Az agrokémia területén sikeresen a’kalmaztak néhány áj, teljesen korszerűnek számító módszert. A növényvédelemben a szerek hatékonyabbá tétele és szélesebb skálájú felhasználása jelentette a fő szempontot. Mindenekelőtt a gabonafélék növényvédelmében könyvelhettek el a szakemberek jelentős sikereket. Emellett a burgonya-, a hüvelyesek, és az ipari növények termesztése terén is több új növényvédő szert fej-f lesztettek ki és hasznosítottak a mezőgazdasági gyakorlatban. Korábban nem tapasztalt figyelem összpontosult a biológiai növényvédelem átfogó feiiesztésére. A biokémiai módszerek nagyobb mértékű hasznosításával az ágazat szinte valamennyi területén a jövőben is számolnak az agráripari szakemberek. A mezőgazdasági gépesítés szakaszán a tudományos-műszaki fejlesztés legjelentősebb sikerei közé sorolhatjuk a termés utókezelésére, illetve tárolásának előkészítésére szolgáló gépi berendezéseket, a különböző trágyaszórőkat, az automatikus öntözőberendezéseket, az új takarmánybetakarító gépsorokat. A Zetor 7045—Horal típusjelű traktorok hegyvidékeken alkalmazható változatának a gyártásával, valamint a domboldalakon és a lejtőkön sikeresen felhasználható más gépi berendezések készítésével lehetővé vált a nehezen hozzáférhető területeken a mezőgazdasági munkálatok korszerűsítése, a kézi munka jelentős mértékű csökkentése. Az előcsíráztatott burgonya ültetésére alkalmas gépsor, valamint az új osztályozóvonal elkészítésével lényegesen javultak a burgonyatermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek dolgozóinak munkahelyi körülményei, könnyebbé vált a korábban sok problémát okozó ültetés, betakarítás. Illetve utókezelés, elvégzése. A cukorrépa-betakaríté gépsor megvásárlásával, Illetve saját viszonyainkra való alkalmazásával részben megteremtődtek a korszerűsítés feltételei. Az állattenyésztés gépi berendezéseinek felújítása jelentős mértékben hozzájárult a nagyobb sikerek eléréséhez, a gazdasági eredmények javításához. A korszerű állatttartási módszerek alkalmazásával, a technológiai folyamatok automatizálásával különösen a szarvasmarha-, illetve a sertéstenyésztésben sikerült javítani az eredményeket. A korábban már említett hűtővizes megoldás mellett számos további ötlet segítette elő a korszerűsítés folyamatának meggyorsítását. A takarékos energiahasznosítás különböző formáinak széles körű elterjesztése jelentős értékű fűtőanyag-megtakarítást eredményezett különösen az üvegházi termesztés feltételei között. Már a 7. ötéves tervidőszakban számos mezőgazdasági, illetve élelmiszer-ipari üzem jelentős mértékben hozzájárult az ágazat tudományos-műszaki fejlesztésének meggyorsításához. Az elért eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a megfelelően irányított kezdeményezés jól jövedelmező szellemi befektetés, amely rövid idő alatt kamatostul megtérült. A TimOMÄNYOS-MÜSZAKI FEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN A gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatában valamennyi ágazatban, így természetesen az agráriparban is meghatározó fontosságú, hogy mekkora mértékben és milyen gyorsasággal sikerült a gyakorlatban alkalmazni a legújabb tudományos, illetve műszaki ismereteket. Már a CSKP KB 19ЯЗ. évi 8. ülése hangsúlyozta ennek fontosságát. Ezt követően, illetve ennek alapján a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium külön programot dolgozott ki a tudományos-műszaki fejlesztés ütemének meggyorsítására, valamint az új ismeretek nagyobb mértékű gyakorlati hasznosítására. Az ágazat tudományos-műszaki fejlesztésének meggyorsítását szorgalmazó átfogó terv valamennyi területen pontosította a legfontosabb feladatokat. Ennek következtében elmélyült a mezőgazdasági üzemek és a CSSZK, illatve az SZSZK Tudományos-Műszaki és Beruházásfejlesztési Bizottságának az együttműködése. A CSSZK illetve az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma külön intézkedéstervezetet dolgozott ki a tudományos-tnűsznki aktivitás fokozása érdekében. A legfontosabb feladatot a kutatástól a gyakorlati megva’ósításig vezető út lerövidítése jelentette. A kidolgozott fejlesztési tervek közötti összhang megfelelő volt, csak az újdonságok bevezetését gyakran fékezte a szükségletnek nem megfelelő műszaki-anyagi bázis. Ezért a következő Időszak leglényegesebb és elodázhatatlan feladatává ennek a hátráltató tényezőnek az eltávolítása lépett elő. Igényes feladatról lévén szó, az Irányítás és tervezés valamennyi szakaszán fokozott követelményeket támasztott és támaszt jelenleg is a legmegfelelőbb feltételek kialakítása, a műszaki bázis korszerűsítése és bővítése, mert enélkül nem lehetséges megvalósítani a gyorsítással kapcsolatos elképzeléseket. A közelmúltban is és napjainkban is jelentős szerepet játszottak. illetve játszanak a fejlett mezőgazdasági üzemek, amelyek úttörő kezdeményezésükkel a gyakorlatban próbálják ki az új termesztési rendszereket és technológiai eljárásokat. A CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kijelölte azon mezőgazdasági üzemeket, amelyek a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását elsőként végzik. Ä különböző szintű kutatási ismeretek felhasználását hozzávetőlegesen 90 mezőgazdasági üzem szakemberei és dolgozói végzik. Az állattenyésztési programok gyakorlatban történő felmérésére további üzemeket bíztak meg a tárca képviselői. Szlovákiában az új termesztési rendszerek és technológiai eljárások módszereinek gyakorlati alkalmazására 60 mezőgazdasági üzemet választottak ki. Az eddigiek során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak kezdeményezése nemcsak üzemi, vállalati szinten, hanem a termelési-gazdasági egységek vonalán is jó eredményeket biztosít. Kedvező felnek minősíthető, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés előnyeit elsősorban a legnagyobb, s egyben legégetőbb ágazati problémák megoldására Igyekeznek hasznosítani. A kutatási feladatok alka’-mazása az üzemi és vállalati problémák megoldása mellett az ágazat hosszú távú fejlesztési programja szempontjából Is meghatározó fontosságú. A jelenlegi időszak legfontosabb fejlesztési területei között mindeneke'őtt a biotechnológia és az elektronika hasznosítása dominál, s ennek távlati szempontból is számottevő jelentősége van. Az igényes feladatok teljesítése a szakemberképzésre Is nagy terheket rő, mert kellő számú, megfelelően felkészített vezetőkre és dolgozókra van szükség az új kutatási eredmények mielőbbi sikeres gyakorlati megvalósításához. Az egyes kutatási, fejlesztési és gyakorlati munkahelyek, illetve a különböző Intézmények közötti szoros együttműködés nélkül csak nehezen valósítható meg az ágazat folyamatos továbbfejlesztése és megújítása. A kutatómérnököknek és a tudományos-műszaki fejlesztést irányító szakembereknek állandó és szoros kapcsolatban kell állniuk a mezőgazdasági üzemek képviselőivel, hogy a gyakorlati észrevételeket, a nélkülözhetetlen visszajelzéseket Idejében hasznosítani tudják az új módszerek kidolgozása során. Az együttműködés azért is nélkülözhetetlen, mert ezáltal az elmélet nem szakadhat el a gyakorlattól, s lehetővé válhat az időszerű és távlati nehézségek áthidalása. Az egységes tudományos-műszaki fejlesztés programterve szerint a feladatok teljesítésében számos mezőgazdasági üzem dolgozóinak kell bekapcsolódniuk. Az elmúlt időszakban sikeresen együttműködő üzemek közül megemlítjük a kimagasló gazdasági eredményeket elérteket, amelyek elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztésnek, a dolgozók kezdeményezésének és a vállalkozékedvnek köszönhetik előrelépésüket. A legtöbb Ilyen mezőgazdasági üzemben külön tudományos-műszaki szakcsoport működik, amelynek tagjai között vezetők és dolgozók egyaránt megtalálhatók. Az új ismeretek gyors — helyi viszonyokra való, megfelelő — alkalmazásával sok helyütt szilárd alapokat biztosítottak e műszaki továbbfejlesztésnek. A tudományos fejlesztés figyelemre méltó eredményei az említett üzemek esetében gazdasági sikereket hoztak. Számos példa bizonyítja, hogy ott, ahol nem féltek az új megoldások alkalmazásától, s bátran — de persze ésszerűen — kezdeményeztek az eredmények sem várattak sokáig magukra. E tekitetben már több éve az élenjáró járások közé tartozik a Gottwaldovi, ahol a tudományos-műszaki fejlesztésnek, a kutatási eredmények gyors ütemű gyakorlati alkalmazásának már szép hagyományai vannak. A mezőgazdasági üzemek tudományos-műszaki tevékenységét a járási mezőgazdasági igazgatóság szakemberei irányítják. A járás élenjáró mezőgazdasági üzemeinek jó példáját a többiek is igyekeztek követni, így ezzel magyarázható, hogy szinte valamennyi szövetkezetben jelentős mértékű javulást könyvelhetek el a műszaki fejlesztés terén. Az említett járás szakemberei szerint nagy segítséget jelentett, hogy sikerült a korábbinál jobban bekapcsolni a többi nem mezőgazdasági üzemet a tudományos-műszaki fejlesztés programjának teljesítésébe. Az utóbbi években számos fejlesztési feladatot sikerült a járásban megvalósítani. A szemes kukorica termesztésének új. rendszere nagyszerű gazdasági eredményeket hozott, s ez szintén az elmélyült együttműködésnek köszönhető. Az 1986-os évben például a Délmorvaországi kerületben a kukorica termesztésére szánt területnek a felén alkalmazták sikeresen az új technológiai rendszert. A Gottwaldovi járás körzetében, amely nem éppen ideális terület a kukoricatermesztésre, 6,55 tonnás átlagos hektárhozamot könyvelhettek el. A kukoricatermesztésnél maradva meg kell említenünk, hogy sikerült megakadályozni a vízerózió nagyobb kártételét az Olšava-Sehradicei Egységes Földműves-szövetkezetben. A brezuvkyl Béke Efsz szakemberei kidolgozták a talajvizsgálat és -ellenőrzés új módszerét. A járás mezőgazdasági üzemei nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is együttműködnek az agrolaboretőriuml hálózat szakembereivel, akik aktívan bekapcsolódnak a növénytermesztés, illetve az állattenyésztés feladatainak a végzésébe, tanácsaikkal, vizsgálati eredményeikkel, valamint észrevételeikkel elősegítik a nagyobb gazdasági sikerek elérését. A mezőgazdaság gépesítése terén is szép sikereket tudhatnak maguk mögött a járás képviselői. A Gottwaidov-TeCovicei Efsz a Repyt Mezőgazdasági Gépészeti Kutatóintézettel közösen kifejlesztette, majd pedig alkalmazni kezdte a konténerek agráripari hasznosításának módszerét. A gyakorlatban jói bevált knnténerrendszer széles körű felhasználásával jelentős anyagi megtakarítást értek el a mezőgazdasági üzemek. A Slušovicel Egységes Földműves-szövetkezet neve nemcsak hazánkban ismert. A hiánycikkeknek számító gépek gyártásával, a számítógépek fejlesztésével, az elektronikus berendezésekkel, s nem utolsósorban kiváló gazdasági eredményeivel lett országos viszonylatiján élenjáró üzem a slušovicel Az említett széles skálájú tevékenység végzésébe természetesen több mezőgazdasági és ágazaton kívüli üzem képviselői Is bekapcsolódnak. Az új vállalkozó szemlélet elsajátításának köszönhetően már az egész járásban rugalmasan Igyekeznek reagálni a piaci változásokra, s az ország szinte valamennyi részén gazdálkodó üzemeknek nyújtanak segítséget, illetve teljesítenek szolgálatot. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati hasznosítása terén azonban nemcsak az említett járásban hanem másutt is értek el figyelemre méltó eredményeket.^ A Veiké Bílovce-i Egységes Földműves-szövetkezetben már 1981 óta alkalmazzák a számítástechnikai módszereket e gazdaságirányításban és a munkaszervezésben. A szerzett tapasztalatok alapján a szövetkezet szakemberei további számítástechnikai fejlesztési terv megvalósítását vállalták, amelynek során az automatizációs irányítás széles körű gyakorlat' alkalmazásával Igyekeznek korszerűsíteni az ágazat dolgozóinak munkáját. . . , , Az említett szövetkezet a biotechnológiai fejlesztés terén is az ország élenjáró mezőgazdasági üzemel közé sorolnatö, hiszen például az embrlőátültetésben elért eredményeikre másutt is felfigyeltek. A Veiké Bílovce-I Efsz Irányításával több mitn 20 mezőgazdaság! üzem képviselői alkotják azt a
