Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-18 / 11. szám

1988. március 18. SZABAD FÖLDMŰVES 13 „Van tenni elszántság te erő" Az emelvényre készített pazar aján­dékkosarak, az asztalokra terített fe­hér abroszok, a vázákba rendezett szegfűk ünnepivé emelték, s egyben otthonossá szelídítették a zárszám­adó közgyűlés idejére a Váhostav impozáns nagytermét. Az elnök ér­kezett elsőnek, alighogy az asszo­nyok teríteni kezdtek. Lehet, hogy nincs jelentősége, mégis: jő volt lát­ni a házigazda gondosságát, közvet­lenségét, azt a belülről sugárzó te klntélyt, amelynek nincs szüksége felesleges protokollra. És maga a zárszámadás tovább erősítette ezt a véleményt. Bugár Árpád, a Feibári Efsz elnöke nyitotta meg a zárszámadő közgyű­lést. Odvözö:te a község tisztségvise­lőit, a vendégeket és a szövetkezet tagságát, dolgozóit. És átadta a szót, adjanak számot munkájukról az egyes részlegek vezetői. Valasek Gusztáv, az állattenyészté­si részleg vezetője kezdte a sort. El­mondta, hogy a naturális mutatókat a tejtermelésen kívül teljesítették. A marhahús felvásárlási tervét 8,75 szá­zalékkal túlteljesítették, 2G3 tonna helyett 286 tonnát adtak el. A sertés­hús felvásárlási tervét ezzel szemben csak 95,37 százalékra teljesítették, 410 tonna helyett 311 tonnát adtak el. Az összesített tervteljesítés a hús­­eladásban 100,59 százalék volt. A bor­jú- és malacelválasztás a terv szerint haladt. Azonban a szarvasmarha-ál­lományt leukózis támadta meg, ami a múlt évben nagy gondot okozott. Az 1 millió 600 ezer liter tejjel szem­ben csak 1 millió 468 ezer litert ad­hattak el, a lemaradás 132 ezer liter volt. Az eladott tej 91 százaléka első osztályú volt, csupán 9 százalékot vettek át második osztályúként. Ami a termelésnek ezt a szakaszát illeti, nem lehetnek elégedettek, s nagyon meg kell kapaszkodniuk, hogy az idei terveket teljesítsék. Brezovszky Oszkár, a növényter­mesztési részleg vezetője jóval ered­ményesebb esztendőről számolhatott b« — A múlt év egészében véve ked­vezően ■ alakult a növénytermesztés számára. Annak ellenére is, hogy je­lentős kiesés volt a gyümölcsterme­lésben és nem sikerült elérni a ter­vezett hektárhozamot napraforgóból sem. A jól elvégzett munka és az idő­járás pozitívan befolyásolta az egyes növényfajták terméseredményeit. Ga­bonaféléket összesen 605 hektáron termelt a szövetkezet, ebből búzát 280 hektáron (8,15 tonnás hektárho­zammal), árpát 125 hektáron, (6,2 tonnás hozammal) és kukoricát 200 hektáron. Ezen utóbbiból rekordhoza­mot sikerült elérni, 9.22 tonna ter­mett hektáronként. Mindhárom gabonafélénél csak az intenzív, nagyhozamú és rajonizált fajtákat termesztettük Elsődleges cé­lunk a termesztési technológia szi­gorú és pontos betartása volt, hiszen ennek a kivitelezésében rejlik a ter­melés eredményessége. Ogy gondo­lom, ennek érdekében mindent meg­tettünk. Agrotechnikát határidőben, jól elkészített magágyba vetettük az őszt búzát, amt azt eredményezte, hogy tavasszal mindenütt jól fejlett növényállomány alakult ki. Az árpa vetése ugyan a megkésett tavasz miatt eltolódott, de ezt részben a megnövelt hektáronként^ vetőmag­mennyiség és a kedvező időjárás el­lensúlyozta. A csapadékos és hűvö­sebb május, valamint június olyany­­nylra kedvezően befolyásolta a kalá­szos gabonafélék fejlődését, hogy az aratás előtt már láttuk, nagyon jő termés lesz. Kitűnően fe:készített gé­pekkel és odaadó emberi munkával sikerült a termést minimális veszte­séggel betakarítani A kukorica vetését április 21-én kezdtük és a hónap végéig földbe is került mind a kétszáz hektáron a mag. A hideg, csapadékos tavasz és nyár eleje késleltette a kukorica fej­lődését. Június végén alig érte el az 1 m magasságot, júliusban hirtelen felmelegedett az idő, és így a jő víz­tartalékkal rendelkező talajokon a kukorica gyors fejlődésnek Indalt. Augusztusban csaknem 85 mm csapa­dék hullott, ami meghatározó volt a 9,22 tonnás termés elérésében. Aggód­tunk. hogy a megkésve fejlődó nö­vényzet nem fog beérni, de a száraz, meleg és hosszú ősz szépen érlelte a kukoricát. A BKR szakembereivel végzett termésbecsléskor már láttuk, hogy rekordtermést várhatunk! A be­takarítást október 10-én kezdtük és november 13-án fejeztük be. A tervezett termelést gabonafélék­ből 970 tonnával teljesítettük túl, egy hektárról átlagosan 8,1 tonna szemest takarítottunk be. Cukorré­pánk 85 hektár volt, az utóbbi évek egyik legjobb termését takarítottuk be, 41,9 tonnát hektáronként, 15,2 százalékos cukortartalommal. Ami a takarmányokat illeti, azt hi­szem, elmondhatjuk, hogy mennyiség­ben és minőségben is kitűnő évet zár­tunk. ötezer tonna első osztályú szi­­iázst és 400 tonna első osztályú lu­­cernaszenázst készítettünk. Érdekes­ségként: a bodaki Gyeptörési táblá­ról hektáronként 62 tonna silókuko­ricát takarítottunk be. Dohányt 25 hektáron ültettünk. A nagyon magas tervet ugyan nem sikerült teljesíteni, pénzben azonban a jó minőség ezt el­lensúlyozta, s így a lemaradás mini­mális volt. A legnagyobb csalódást a gyümöl­csös okozta, a rendkívül hideg tél következtében a kajszibarack teljesen elfagyott, a túl csapadékos és hűvös május pedig szinte kivédhetetlenné tette a varasodás fertőzési nyomását, így azután a tervezett 350 tonna he­lyett csupán 134,4 tonnát takarítot­tunk be. Húsz hektáron termesztettünk maglucernát, amelynek értékesítésé­vel problémáink vannak, mivel jelen­leg az országban nem kell senkinek. Az 1988-as évben nagyjából a nö­vénystruktúra megmarad, 5 hektárral lesz kevesebb a dohány, helyette ve­tett paradicsomot termelünk. Fokoza­tosan itt is előtérbe kerülnek a mennyiségi mutatók helyett a minő­ségiek. ami új igényeket támaszt a növénytermesztéssel szemben. Olcsób ban kell jó- minőségű terményeket e'óállítani, nem mindenáron a nagy hozamokra törekedni. Sajnos, a fel­vásárlóüzemek általi minősítést nehe­zen tudjuk ellenőrizni, pedig nem minden esetben tudjuk elfogadni. Soés László, a gépesítési részleg ve­zetője beszámolójában a következő­ket mondotta: — A gépesítési ágazat feladata biz­tosítani a gépek jó műszaki állapotát a zavartalan munkavégzés érdekében mind a növénytermesztés, mind az ál­lattenyésztés, valamint a fuvarozás számáré. Évről évre igényesebb mun­kát kell. végeznünk, hiszen tervmuta­tóink is egyre magasabbak. Csak úgy lehet elérni ezeket, ha a javításokat időben és -maradéktalanul elvégez­zük. Komoly részt vállaltunk a betakarí­tást munkáitokból. Ritkán van rá példa, hogy mint tavaly, a kombáj­nok szinte meghibásodás nélkül le­arassanak. Ez annak a bizonyítéka, hogy a gépek Javítását felelősségtel­jesen, végezték el a szerelők, s hogy a kombájnosok jő szaktudással, be­csületesen dolgoztak. A cukorrépa betakarításánál a száraz ősz tette próbára embereinket és főként gé­peinket. Sajnos, a gépsor, amivel rendelkezünk, nagyon érzékeny a szá­razságra, a kemény talajban törik­­szakad. Miután jó esőt kapott a ha­tár, szinte veszteség nélkül dolgo­zott. öröm volt nézni a munkáját. A fuvarozók az 1987-es évben 2,7 mť'.ió koronát hoztak a szövetkezet­nek. Viszont nem lehetünk elégedet­tek a gépek téli elhelyezésével. Igaz, nem rende'kezünk kellő nagyságú fedett raktárhelyiséggel, de ez még­sem lehet ok a felelőtlenségre. Min­denki tudja, hogy van egy leaszfal­tozott rész a gépek részére, amelyet nem használunk ki kellőképpen. Ha valaki elvisz onnan egy munkagépet, ritkaság, ha munka végeztével rend­be téve arra a helyre állítja vissza. Igaz, általánosítani nem lehet, de az ehhez a munkához való hozzáálláson még van mit javítanunk. Jó példa­ként említeném a szerelőcsoportunk által kezelt gépeket. Bárki megnéz­heti, hogy ők milyen munkát végez­nek. Pedig ez rendkívül fontos, min­den tekintetben, hogy az amúgy is méregdrága gépek életkorát meghosz­­szabbítsuk. Gépparkunk Jónak mondható. Az 1988-as évben gépek vásárlására 621 ezer koronát fordítunk. Ez kevesebb, mint az előző években, de bizonyos gépekhez már tavaly hozzájutottunk. Sajnos, a gépipar nagyon drágán biztosítja számunkra a technikát és sokszor nem is megfelelő minőség­ben. Ezért felkérek minden gépkeze­lőt, hogy a karbantartást -még na­gyobb gonddal végezze, mint eddig. Mindig akadnak nemtörődömségből eredő hibák, amelyeket a jövőben kf kell küszöbölni. Pénzügyi tervünk teljesítéséhez az 1988-as évben még hozzátartozik egy újfajta vállalkozás. Ez az ún. mellék­üzemági termelés, amelynek kereté­ben esztergályos munkát végzünk a BEZ Bratislaya nemzeti vállalatnak. Nagy öröm számunkra, hogy már a nyáron birtokunkba vehetjük az új műhelyt, amely 4,2 millió korona be­ruházással épült. A gépek javítását ezentúl korszerűbb körülmények kö­zött végezhetjük, Az, hogy elismerés­sel szóltam az elmúlt esztendőben végzett munkáról, nem jogosít fel senkit az idén lazításra, főleg a munkaidő betartása terén. A munka­idő kihasználása bizony még néhány embernek nem erős oldala. A fiata­loknak pedig meg kell tanulniuk kel­lő tiszteletet tanúsítani az idősebbek iránt. Nem fogjuk megtűrni magunk között az olyanokat, akik Idősebb munkatársaikkal rossz tréfát űznek. Inkább vegyenek példát a tapasztalt, idős munkatársak becsületes, lelkiis­meretes munkájáról, minthogy mások rovására szórakozzanak. Minden energiánkra szükség lesz, hogy az 1988-as feladatokat maradéktalanul teljesíthessük. De jó a kollektívánk, s megvan bennük az igyekezet, hogy így legyen. Jozef Korpie mérnök, a szövetke­zet ökonőmusa kért ezután szót. A külső és belső tényezők pénzügyi ve­­tületét elemezte, s kifejtette, hogy globálisan teljesítették a tervet, vi­szont ágazatokon belül nagyok voltak az eltérése. „Jól termelünk ugyan, de nagyon dágán“ — mutatott rá. Sorra vette a beruházások összegét, s ki­tért arra is, hogy a szövetkezetben egy dolgozó átlagkeresete 1987-ben 2 ezer 974 korona volt. A pénzügyi tervet 0,89, a kiadásokét 0,90, a nye­reségét pedig 0.84 százalékkal túl­teljesítették. Ami az idei terveket Il­leti, az állattenyésztésben mérséke­lik a sertéshús eladását, 410 tonna helyett 380 tonnára. A marhahúsból az eddigi 260 tonna helyett 270 ton­nát adnak el, tejből viszont az 1 mil­lió 800 ezer liter helyett 1 millió 500 ezer litert, mivel a tavaly kicserélt tehénállomány helyett üszőket állí­tottak be. Az idén átadásra került az új sze­relőcsarnok, valamint az új műtrá­­gyaraktár. Megkezdik egy 7 ezer köb­méteres szénatároló építését, valamint befejezik a feibári telep bekerítését és parkosítását, folytatják a szabad­­tartásos marhaistálló építését a bo­­dakt te epen, s ugyanitt felépítenek egy raktárhelyiséget a mezőgazdasá­gi gépek, szerszámok és az abrakta­karmány elhelyezésére. Szakáll János, a szövetkezet alel­­nöke, egyben a szociális bizottság el­nöke arról számolt be hogyan merí­tették ki az elmúlt évben a szociális alapot. Sok volt a betegség miatt ki­esett munkanapok száma, főként jú­liusban. Rámutatott a szövetkezett demokrácia kiszélesítésének és elmé­lyítésének feltételeire, a hatékonyság fokozásának lehetőségeire és felhívta a figyelmet a szövetkezeti vagyon védelmére. A vitában felszólalt Nagy Tibor, a hnb elnöke, s megköszönte a szövet­kezet sokrétű segítségét, amelyet a falu fejlesztéséhez nyújt. Soós Tibor telepvezető a malacok elhullásának okaként azt a körülményt jelölte meg, hogy nincs ügyeletes az anya­kocák mellett. Nagy János műhely­­mester azt kifogásolta, hogy az új műhelyben nem lesz emelőberende­zés. Varjú László a dohánytermesz­tés körülményeiről, gondjairól be­szélt. A gazdag, ötletekben, észrevé­telekben bővelkedő vitát egyetértés­sel hallgatták tagok és vezetők egy­aránt. Ezután ajándékkosarakkal, emlék­lapokkal, virággal és tapssal kö­szöntötték a jubilánsokat. Végül Bogár Arpád elnök mondott zárszót. Összegezte az elhangzotta­kat, s egyben válaszolt a vitában tett javaslatokra. Megköszönte a dolgo­zók múlt évi munkáját, s felvázolta azokat a társadalmi elvárásokat, ame­lyek az elkövetkező évben egész sor szokatlan, új intézkedéssel járnak majd. „Sok új vár ránk, amivel meg kell barátkoznunk“ — szögezte le. Az idei év a felkészítés éve lesz az 1989-es évre, amikor a mezőgazdasá­gi szövetkezetekről szóló törvény döntő hatással lesz a szövetkezetek életére. Higgadt, magabiztos, tényfeltáró elemzését hallgatva arra gondoltam, hogy úgy van, ahogyan e szövetke­zet pártszervezetének beszámolójában leírták: van bennük elszántság és eró, hogy az eddig Ismeretlen, új kö­rülmények között is vállalják az egy­re nehezebb feladatokat. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET (Rácz László Illusztrációs felvétele) Merre billen a mérleg A Rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) járás mezőgazdasági területe szlovákiai viszonylatban a legkitar­­jedtebb. Ez döntő mértékben megha­tározza a járás szerepét a Közáp­­szlovákiai kerület mezőgazdasági ter­melésében, amelyben 20—23 százalé­kos arányban részesedik, A járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskö­rében 20 egységes földműves-szövet­kezet, három állami gazdaság és há­rom közös mezőgazdasági vállalat gazdálkodik. A 8. ötéves tervidőszakra előirány­zott bruttó mezőgazdasági termelés értéke elérte az 5 milliárd 748 mil­lió 543 ezer koronát. A tervidőszak első két évére cé’ul tűzött termelési értéket azonban a járás mezőgazda­­sági üzemeinek nem sikerült teljesí­teniük. Tavaly a mezőgazdasági brut­tó termelést mindössze 90,8 százalék­ra teljesítették. A vártnál gyengébb eredmény elsősorban a növényter­mesztés rovására írható, mivel a bruttó termelést csupán 83,7 száza­lékra teljesítették. Ez 76 millió 539 ezer koronával kevesebb a tervhez viszonyítva. A meglehetősen jelentős termeléskiesés többnyire objektív okokra vezethető vissza, hiszen a szárazság és az egyéb időjárási té­nyezők sályós károkat okoztak a nö­vénytermesztésben. Igaz, szubjektív tényezők is akadtak bőven. Igazolták ezt a hasonló feltételek között gaz­dálkodó mezőgazdasági üzemek e'tá­­rő eredményei. A mólt évben a növénytermesztés szakaszán egyetlen növénykultúra te­kintetében sem sikerült eleget tenni az elvárásoknak. A tervfeladatot ga­bonafélékből 99. olajnövényekből 77, hüvelyesekből 74, cukorrépából 52, burgonyából 48, zöldségfélékből 79, takarmánynövényekből pedig 77 szá­zalékra sikerült teljesíteni. Nem ártana, ha az irányitő szer­vek, de fő’eg a mezőgazdasági üze­mek vezetői elgondolkodnának a fel­sorolt eredményeken. Figyelembe vé­ve mindenekelőtt azt a tényt, hogy miközben a bruttó termelés értéke elmaradt a tervtől, a termelési költ­ségek ezzel szemben 21,45 százalék­kal meghaladták ezt. Ennek követ­keztében 100 korona termelési érté­ket 52,77 korona költségráfordítással állítottak elő. A járás mezőgazdasá­gi üzemei közül a bruttó mezőgazda­­sági termelést csupán a rimaszomba­ti Haladás Efsz-ben teljesftették túl, 1,58 százalékkal. A növénytermesz­tésben az össztermelést mindössze a Gesztetei (Hostice) és a Rimaszom­bati Efsz-ben lépték fúl 1,58, illetve 2.13 szzáalékkal, a jesenskéi AG-ban pedig a 97,89 százalékos teijesitéssei megközelítették. A járás növényter­mesztésében elkönyvelt kiesést a Szlovákiai Állami Biztosító 85,5 mil­lió koronával térítette. Említést érde­mei, hogy bár gabonafélékből keve­sebb termett a vártnál, az állami ala­pokba irányuló gebonaértékesitési tervüket a járás gazdaságai maradék­talanul teljesítették. Az állattenyésztés szakaszán a bruttó termelési tervüknek 95,9 szá­zalékra tettek eleget. A lemaradást a gyengébb termelékenység és a ter­vezettnél kisebb állatállomány idéz­te elő. így például a szarvasmarha­­állomány 95,3, a juhállomány pedig 99,5 százalékát tette ki a tervezett­nek. A sertésállomány 9 4 százalék­kal nagyobb volt az előirányzottnál. Az egyedenkénti évi tejtermelés a tervezett 3 ezer 407 literrel szem­ben csupán 3 ezer 385 literes volt, ami 99,4 százalékos tervtelfesítésnek felelt meg. Száz tehén átlagában 91,3 darab borjút választottak el, 8,4 da­rabbal kevesebbet a tervezettnél. A malacszaporulat is kedvezőtlenebbül alakult, hiszen egy kocától 18 darab malac elválasztásával számoltak, a valóságban pedig 18,8 darabot vá­lasztottak el. De sem a marha-, sem a sertésbiz’alásban nem érték el az előirányzott napi súlygyarapodási át­lagot. Ennek ellenére a húsértékesí­tési tervüknek maradéktalanul eleget tettek. Sőt, marhahúsból 7,8 száza­lékkal többet értékesítettek a terve­zettnél. Tojásból is 2.2 száza'ékkal többet adtak el a közös asztalra. Né­hány százalékos lemaradás tapasztal­ható azonban a tej, valamint bárány­os a baromfihús eladásában. Az ál­lattenyésztés brultő termelési tervét 7 mezőgazdasági üzem teljesítette, Ezek a következők: az Almágyi (Ge­merský Jablonec), a Királyi (Krát), a Kraskovói, a Jánosi (Rimavská Je­növéé), a Rimaszombati, a Bakostö­­réki (Veiké Teriakovce) és a Rlma­­szécsi (Rimavská Seč) Efsz, valamint a Bátkai Állami Gazdaság. A kedvezőtlenebbül alakult bruttó termelés következtében a járás gaz­daságainak ugyancsak nem sikerült eleget tenni az áruértékesítési terv­nek, sem az előirányzott össztelje­sítményeknek. Az előző esetben a ter­vet 92,14, az utóbbiban pedig 98,78 százalékra teljesítették. A teljesítmé­nyek vonatkozásában lényegesen kedvezőbben alakult a helyzet a szö­vetkezetek és a közös mezőgazdasági vállalatok esetében. Az állami gaz­daságok ebben a vonatkozásban je­lentősen lemaradtak. A szövetkezetek teljesítményének kedvezőbb alakulá­sa azonban a melléküzemági terme­lésnek köszönhető. Szükséges meg­említeni, hogy bár a melléküzemági termelésből számottevő a bevétel, mégis ez ideig mindössze 13,8 szá­zalékos arányban részesedik ez az ágazat a mezőgazdasági összteljesít­mények értékéből. Elenyésző főleg az állami gazdaságok esetében, ahol mindössze 4—-6 százalékos a rész­arány. Annak következtében, hogy a járás gazdaságainak túlnyomó többsége a költségeket túllépte, járási viszony­latban a tervezett 61 millió 503 ezer korona nyereség helyett 549 ezer ko­rona veszteséggel zárták a múlt esz­tendőt Említést érdemel, hogy a járásban 7 szövetkezetét és két állami gazda­ságot tartanak nyilván a huzamosan lemaradozó mezőgazdasági üzemek csoportjában. S ezek a hátrányos i helyzetben lévő üzemek nagymérték- I ben hozzájárultak a járás termelési és gazdasági eredmnéyeinek kedve­zőtlen alakulásához. Veszteségesen i gazdálkodtak főleg az állami gazda­ságok, ahol a tervezett 10 millió 755 ■ ezer korona nyereség helyett 18 mii­- Hó 891 ezer korona veszteséget köny­• veitek el. A szövetkezetek globálisan l nyereséggel zárták az évet, bár az ■ elért 7 millió korona nyereség jőval szerényebb eredmény az előirányzott i 42 millió 419 ezer koronával szem­■ ben. Összesen 6 szövetkezet volt vesz- 1 teséges. A múlt évi sikertelenség után ez ■ idén már nagyobb figye'met kell for­• dftani elsősorban a gabonafélék és a ! takarmánynövények termesztésére,- hiszen ez határozza meg döntő mér­■ tékben az állattenyésztés eredmé­­. nyességét is. A- jövedelmezőség szem- I pontjából a jövőben hatékonyabban kell támogatni a melléküzemági ter­­. melés fejlesztését is. t I BARI JENŰ mérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents