Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-18 / 11. szám

társulást, amely a mezőgazdaság automatizálási folyamatának a meggyorsítását hivatott szorgalmazni. A Biachnicai Egységes f öldműves szövetkezetben kiváló eredményeket érnek el a számítógépes üzemszervezési rend­szer alkaimuzásával. Ezenkívül állandó jelleggel vizsgálják a mezőgazdasági üzemek és a (eldolgozóipar együttműködé­sének fejlesztési lehetőségeit a tejtermelés és az értékesítés szakaszán. A chelőlcel Béke Efszben már évek óta sikeresen alkalmazzák a htdrometeorológial információkat a növényvé­delmi munkák végzése során. Emellett a vegyi anyagok ultra­hanggal történő keverésével és az alacsony hőmérsékletű takarmányszáliítás módszerével is eredményesen kísérletez­nek. A szövetkezet a gyümölcslé feldolgozása céljából külön gyártóvonalat üzemeltet. A práőei Béke Efsz a termésbetakarltás új módszerének álkelmazásával, valamint a zöldség-. Illetve gyümölcstermesz­tés gépesítésével foglalkozik. A budéckól Győzelmes Február Efsz az új növényvédelmi technológiák gyakorlati hasznosí­tásával tesz szert értékes tapasztalatokra, s emellett díszfák konténerben való szállításával segíti elő a piaci keresletnek megfelelőbb ellátást. A sedmihorkyi szövetkezet a gyümölcstermesztés új tech­nológiai rendszerére és az ezzel kapcsolatos gépesítésre irá­nyítja szakembereinek figyelmét. A Bánovi Efsz a gabona-, a repce- és a fokhagymatermesztésre szakosodott, s ezzel kapcsolatosan fejt ki eredményes tudományos-műszaki tevé­kenységet. Az állattenyésztésben az 1 emberióátültetés terén értek el figyelemre méltó eredményeket a bánoviak. A szö­vetkezet bioagro-laboratóriumának szolgáltatásait a környező mezőgazdasági üzemek képviselői Is hasznosítják. Élve a kí­nálkozó lehetőséggel a közeli mezőgazdasági üzemek az új elméleti ismereteket a laboratóriumi eredményekkel közösen hasznosítani tudják a mindennapi gyakorlatban. A Tufanyi Egységes Földműves-szövetkezet a kertészeti ter­mesztés legújabb módszereinek alkalmazásával vált az or­szágban ismertté. Az üvegházi termesztés során a növények­nek megfelelő hőmérséklet biztosításával jelentős mennyiségű energiamegtakaritűst érnek el. Az optimális üvegházi hőmér­séklet elősegíti a vegetációs Időszak lerövidítését (például a frézlák esetében 150 napról 90 napra). Az utókezelést és csomagolási munkálatok korszerűsítésével sikerült jelentős mértékben növelni a virágtermesztés jövedelmezőségét, s ez­zel jobb gazdasági eredményeket elérni. Az operanyi Május 9. Egységes Földműves-szövetkezet a szarvasmarha-tenyésztésben könyvelhet el kiváló gazdasági eredményeket. A szövetkezet szakemberei már huzamosabb ideje együttműködnek a kutatóintézetek és a biológiai szol­gáltatások képviselőivel, s a kooperációnak köszönhetően si­került meghonosítani az új tenyésztési eljárásokat. A szövet­kezet eredményeit tekintve betekintést nyerhetünk az egyes mutatók alakulásába. Az 1986-os évben például a tehenen­ként! íejésl átlag meghaladta a 4 ezer 500 litert, a napi súlygyarapodás az 1 kilogrammot, a borjúszületés pedig a 112 darabot. Az utóbbi időszakban az embriőátültetés mód­szerét is sikeresen alkalmazzák. A számítógépek nagyobb mértékű hasznosításával tovább szeretnék javítani a minőség­ellenőrzés adatait. SZLOVÁKIA] TAPASZTALATOK Az SZSZK-ban Is több olyan mezőgazdasági üzemet találha­tunk, amelynek szakemberei és dolgozói jelentős mértékben hozzájárultak a tudományos-műszaki fejlesztés ütemének meg­gyorsításához, a jobb gazdasági eredmények eléréséhez. A el­féri Béke Efsz-ben például az öntözés nélküli kukoricater­­mesztésben érnek el kiváló eredményeket. Az állattenyésztés­ben főleg a tejtermelésre, valamint a hústermelésre össz­pontosítanak. A tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásá­val sikerült megoldani a takarmányozással járó korábbi prob­lémákat. Hasonlóan a kukoricabetakarítás során Is figyelem­re méltó eredményeket értek el a gabonakombájnok erre a célra történő alkalmazásával. A környező mezőgazdasági üze­mek képviselői Is komoly érdeklődést tanúsítanak e kísérlet eredményei iránt. Az említett szövetkezet dolgozói tudatosítják, hogy az 5 ezer liternél nagyobb átlagos tejelékenységet csak a takar­mányozás korszerű módszereinek alkalmazásával tudják tar­tani, esetleg növelni. Ezzel magyarázható, hogy nagy figyel­met szentelnek a takarmánynövények termesztésének, beta­karításának, megfelelő minőségű tárolásának és optimális adagolásának. A beruházási alap jelentős részét éppen ezért új tárolók, Illetve raktárak építésére fordították. A korszerű­sítés eredményeképpen jelentős mértékben csökkentek a ta­karmánytárolási veszteségek — 15 százalékkal, — ami négy­zetméterenként 31,50 koronás anyagi megtakarítással jár. 4 Az ostrovi Haladás Egységes Földműves-szövetkezet már huzamosabb ideje jelentős részt vállal a tudományos-műszaki fejlesztés szlovákiai programjának teljesítéséből. Az 5 ezer tonna befogadóképességű vetőmagszárítók gyakorlati haszno­sításával értékes tapasztalatokra tettek szert, melyeket a kö­zeljövőben másutt Is alkalmazni fognak. A Nyltral (Nitra) Me­zőgazdasági Főiskola szakembereivel közösen kidolgozták az Integrált növényvédelem fő Irányelveit, s azokat a gyakorlat­ban be is vezették. További kutatóintézetekkel kooperálnak, 1982-től a tömegtakarmányok ésszerűbb hasznosításának programját, 1984-től pedig a fehérjeprogram részfeladatát vállalták. A korszerű öntözögazdálkodásl módszerek széles körű hasznosításával jelentős mértékben növelni tudták az átlagos heklárhozamokat. Az állattenyésztésben a kettős hasznosságú szarvasmarha-tenyésztésre szakosodtak. A gépe­­* sltés szakaszán főleg az olyan eszközök gyártását szorgal­mazták, amelyek 'hiánycikknek számítanak a kereskedelmi piacon. A He tényt (Chotín) Egységes Földműves-szövetkezet a lé­zernek, mint biosztimulátoruak a hasznosításával ér el figye­lemre méltó eredményeket a zöldségtermesztésben. Az eddigi kísérletek eredményei alapján 13 hektáros nagyságú területen az 6] módszer alkalmazásának köszönhetően 35 százalékkal nőtt az átlagos hektárhozam. A szövetkezet szakemberei a napenergia mezőgazdasági hasznosítása terén is kiváló ered­ményeket könyvelhettek el. A vágscllyei (Sala) Barátság Efsz főleg a kukorica- és napraforgó-termesztés terén elért eredményeivel vált orszá­gosan ismertté. A vágsellyeick irányftásával 57 mezőgazdasági üzemben termesztik a rendszer előnyeit hasznosítva a kuko­ricát, illetve a napraforgót. Az 1,3 tonnás átlagos hozamnö­vekedés bizonyltja, hogy a módszer gazdaságilag jövede me­ző. A szövetkezet szakemberei magyarországi partnereikkel közösen már több éve sikeres- együttműködést folytatnak. En­nek következtében nemcsak a termelési rendszerek alkalma­zásában, hanem általában a tudományos-műszaki fejlesztés terén is jó eredményeket érnek el. A Pezlnokl Egységes Földműves-szövetkezet tagsága főleg a szőlőtermesztés új módszereinek az alka’-mazásáról Ismert. Ezenkívül a talaj-előkészítés, valamint a növényvédelem sza­kaszán Is figyelemre méltó eredményeket könyvelhettek el a Kls-Kárpátok lejtőin gazdálkodó mezőgazdasági üzem dolgo­zói. 1986-től a lézer hasznosításával Is foglalkoznak a tudo­mányos-műszaki fejlesztést irányitő szövetkezeti szakemberek. A légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz szintén az élenjáró mezőgazdasági üzemek közé sorolható. A szövet­kezet több termelési rendszer gazdája, s az utóbbi időszakban főleg a kettős termesztésben elért eredményeire figyelt fel a szakmai közvélemény. A Sigma- nemzeti vállalattal folyta­tott kooperáció eredményeként készítik az öntözőgazdálkodás automatizációs módszerének a kidolgozását. A korábban em­lített mezőgazdasági Üzemekhez hasonlóan szintén az agro­­laboratórium szakembergárdájának kutatási munkájára ala­pozva dolgozzák ki tudományos-műszaki programtervüket, A smižanyi Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz Szlovákiá­jában a burgonyatermesztés rendszergazdája. Ennek követ­keztében a szövetkezet szakemberei Igyekeznek mielőbb meg­oldani a burgonyatermesztés legidőszerűbb problémáit. Sajnos, ezen a téren a szakemberek nem panaszkodhatnak arra, hogy kevés a tennivalójuk. A Liptovská Osada-t Augusztus 29-e Efsz mindenekelőtt a juhtenyésztéssel kapcsolatos kérdések tisztázására vállalko­zott. Szlovákiában a szövetkezet szakembereinek irányításá­val Igyekeznek fejleszteni a juhtenyésztést. A felsorolt, Illetve említett mezőgazdasági üzemek listájtf nem lehet teljes, mert másutt is érnek el figyelemre méltó részeredményeket a tudományos-műszaki fejlesztés ütemének meggyorsítása terén. Remélhetőleg azonban a felsorolt pél­dák bizonyítják, hogy a tudományos fejlesztés kifizetődő szel­lemi és anyagi befektetés, amely a jobb gazdasági eredmé­nyekben megtérül. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS TÁVLATAI Az előzőekből világosan kitűnik, hogy a gazdasági fejlesz­tés ágazati vonatkozásában jelentős szerep hárul a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóira és szakembereire. A belterjesítésf folyamat meggyorsítása során meghatározó fontosságú az új Ismeretek és kutatási eredmények mielőbbi széles körű gya­korlati alkalmazása. Az ágazat vezetősége ezért a továb­biakban Is számol a szövetkezeti tagok támogatásával, s az új hasznosítható ötletek közreadásával. A dolgozók kezdemé­nyezésének megfelelő Irányításával a továbbiakban is arra kell törekedni, hogy mielőbb meggyorsuljon az intenzifikációs folyamat. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében hozott intézkedések csak akkor lesznek hatékonyak, ha min­den szinten tudatosítják a legfontosabb feladatok teljesíté­sének nélkülözhetetlen szerepét. (A haladó tapasztalatok iskolájának 8. tananyagát в Csehszlovák Televízió egyes műsora 1988. március 28-Sn 17.30- kor sugározza. Az e’ső ismétlésre március 30 án 11.30- kor, a másodikra pedig április 11-én 17.00-kor ke­rül sor.) i HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XVII. évfolyam 8. tananyag A tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek hasznosítása a mezőgazdaságban Korunkat a tudományos-műszaki gondolkodás gyors ütemű fejlesztése jellemzi. Társadalmi és uépgazdasági szempontból meghatározó szerepe van az új kutatási ismeretek széles körű gyakorlati alkalmazásának. A tömegtájékoztatási eszközük ré­vén viszonylag rövid idő elteltével megismerkedhetünk a for­radalmi jellegű tudományos felfedezésekkel, a műszaki hala­dás legújabb elméleli és gyakorlati eredményeivel. Népgazda­ságunkban a beltcrjesítási folyamat egyik kulcsfontosságú feladata a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkal­mazásának a meggyorsítása. A tudomány néhány évtizede már termelőerővé vált, Így az új kutatási eredmények felhaszná­lása létfontosságú gazdasági feladat. Az élet valamenyi területén érezhető a műszaki fejlesztés egyre inkább gyorsuló üteme Az újítások, ésszerűsítést javas­latok révén már nemcsak a tudósok, hanem a gyakorlati szakemberek Is bekapcsolódhatnak a műszaki fejlesztés' üte­mének meggyorsításl folyamatába. A szakemberek véleménye szerint egy-egy ország gazdasági helyzete nagyrészt függvé­nye a tudományos-műszaki vívmányok érvényesítési fokának. ■Hazánkban Is ennek tudatában az utóbbi időszakban egyre inkább nagyobb figyelmet Igyekszünk szentelni a tudományos­műszaki haladás eredményeinek, s a legújabb kutatási isme­retek gyakorlati hasznosításának. Szocialista mezőgazdaságunk figyelemre méltó eredményei bizonyítják a CSKP agrárpolitikájának helyességét. Hazánk­ban is ennek tudatában a mezőgazdaság, illetve az élelmi­szeripar fejlesztése szoros kapcsolatban áll e népgazdaság távlati programjával. Ennek a kontinuitásnak, szoros kapcso­latnak, megvannak a társadalmi és gazdasági okai. Ismeretes, hogy ezen ágazatok egyrészt függnek a népgazdaság többi ágazataitól, másrészt pedig a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termelés eredményeit jelentős mértékben befolyásolják a ter­mészeti adottságok, éghajlati és Időjárási viszonyok, s nem utolsósorban a társadalmi szükséglet és a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása. Az éghajlati viszonyok lényeges meg­változása, a mezőgazdasági földalap területi csökkentése, il­letve minőségi romlása külön Intézkedések foganatosítását tette szükségessé. Nemcsak a szakemberek, hanem a laikusok is tudják, hogy a gazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló té­nyezők káros hatásainak az enyhítése jelentős anyagi kiadá­sokat Igényel. A . mezőgazdasági termelés továbbfejlesztését nehéz körülmények között: kevesebb dolgozóval, szigorú ener­giakorlátozási Intézkedések mellett, a korábbi éveknél kisebb területen gazdálkodva kell biztosítani. A nehézségek ellenére elért gazdasági eredmények igazolják, hogy a tudományos­­műszaki ismeretek széles körű gyakorlati felhasználásával jelentős mértékben meggyorsüáható a belterjesítési folyamat. A CSKP következetes agrárpolitikájának köszönhetően figye­lemre méltó eredményeket értek el a mezőgazdasági—élelmi­szer-ipari komplexum dolgozói. A CSKP KB 1981. évi 4.. majd pedig az 1984. októberi 11. ülése részletesen foglalkuzott a tudományos-műszaki fejlesztés ágazattal kapcsolatos időszerű kérdéseivel. A CSKP XVII. kongresszusa megszabta az ágazat továbbfejlesztésének fő irányelveit, s a legutóbb a CSKP KB tavalyi 5. ülése foglalkozott a tudományos-műszaki fejlesz­tés kérdéseivel. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS A NYOLCADIK ÜTEVES TERVIDŐSZAKBAN A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés az elmúlt évtizedekben bizonyította, hogy jelentős mértékben elősegíti a népgazdaság továbbfejlesztését, s hozzájárul a lakosság életszínvonala emeléséhez. Az utóbbi Időszakban a negatív külső tényezők, valamint az élelmiszer-ipari világpiaci árvál­tozások következtében módosítani kellett a termelés hazai koncepcióján. A CSKP XVI. kongresszusának határozata alap­ján az önellátás mértékének növelése, s a hazai élelmiszer­termelés biztosítása, s a behozatal csökkentése jelentette a legfőbb ágazati feladatot. Az önellátás növeléséhez vezető út, illetve módszer Irányelveit a CSKP KB 1981. évi 4. ülése szabta meg. Ennek álapján jelentős szerep hárult a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb ütemű gyakor­lati hasznosítására. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban mindenekelőtt a lakosság élelmiszer-ellátásában részt vállaló ágazatok fej­lesztése került az előtérbe. Ezenkívül nagyobb figyelmet kel­lett fordítani a feldolgozókapacitások bővítésére, az üzem­anyag-fogyasztás és az energiafelhasználás mértékének jelen­tős csökkentésére. A hetedik ötéves tervidőszak eredményei Igazolták az önellátásra való törekvés helyességét és megha­tározó voltát. Az 1981-es év után, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából nagyon kedvezőtlennek bizonyult, vi­szonylag rövid idő elteltével sikerült jelentősen Javítani a gazdasági eredményeket. Ezt a legjobban az a tény igazolja, hogy 1984-ben az ágazatban olyan nagyszerű eredményeket könyvelhettek el, mint korábban soha. A növénytermesztésben az állami műszaki fejlesztési terv keretében kidolgozták a szerves trágya hasznosításának kor­szerű módszerét, amelynek elsődleges célja a műtrágya-fel­használás mértékének csökkentése volt. Ezzel egyidejűleg hasonló terv készült a vízgazdálkodás és az öntözőgazdálko­dás legújabb módszereit figyelembe véve. A növénynemesf­­tésben és a genetikában elért kiváló eredmények, s azoknak főleg gabonatermesztési hasznosítása jelentős mértékben hoz­zájárult a hazai termelés színvonalának emeléséhez. A kísér­leti parcellákon előirányzott 7,5—8 tonnás átlagos hektárho­­zamot ennek köszönhetően sikerült elérni. Az új kukoricafaj­­ták, amelyeket a gabonafélék mellett szintén ebben az idő­szakban nemesítették ki, jobban megfeleltek a termesztés, illetve a feldolgozás korszerű követelményeinek. Jellemzőjük, hogy nemcsak a kukoricaszemekben, hanem a növény más részeiben is jóval nagyobb a fehérjetartalom, mint a koráb­ban alkalmazott fajták esetében volt tapasztalható. A vető­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents