Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-11 / 10. szám

5 _ SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március 11. da Kiadóvállalat mellett meg­kezdte működéséi az úgyneve zett Magyar Könyvtár. Ez kö zel négy évig gondoskodott a csehszlovákiai magyar szépiro­dalom terjesztéséről, s mint em­lítettük, itt jelentek meg az el­ső hazai magyar irodalmi al­kotások. A Magyar Könyvtártól lapunk kéthetes átfutási Ide­je következtében sajnos csak múlt Időben számolhatunk be arról a kiállításról, amelyet a Madách Könyv- és Lapkiadó rendezett a Dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Mű­velődési Központban Az ese­ményre a dolgozó nép februári győzelmének 40. évfordulója, valamim a kőnyvhónap jegyé­ben került sor, A kiállítás „A magyar könyv — a nemzetisé­gi kultúra része“ elmet visel­te, és február 24', valamint már clus 4. között várta látogatóit. Az ünnepélyes megnyitóra tekintélyes létszámú fömeg gyűlt össze, ugyanis a város magyar tannyelvű alap és kö­zépiskoláinak néhány osztályát is „kivezényelték“. Sajnos, egy­két szervezési félreértés követ­keztében kissé korán, ponto­sabban egy előzetesként terve­zett író-olvasó találkozóra; ez azonban nem valósult meg, így A kis ünnepség könyvárusftással zárult: a felvételen Dobos László dedikál. a gyerekek túlnyomó többsége a tulajdonképpeni megnyitó idő­pontjáig már hazaszállingózott. Érdeklődők azonban még min­dig bőségesen akadtak, sőt be sem fértek az aprócska terem­be, amikor rövid kultúrműsor után Kiimits Lajos, a Madách Kiadó Й1 igazgatója megnyitot­ta a kiállítást: je’en volt még Duba Gyula író, a kiadó fő­szerkesztője, Dol’os Láizló. Kul­csár Ferenc. Barak László. Ké­széi! Ferenc, valamint Varga László, a Csemadok Dunaszer­­dahelyi járási „ Bizottságának titkára A rendfezvénv védnöke a Lúrsi fNo na Ostrove) Egy­séges Földműves-szövetkezet volt ennek képviseletében Fe­kete Zoltán elnök vett részt az ünnepségen, A megnyitó után az embarek érdeklődéssel ;árták körül a helyiséget, melynek falain öt­letes kis állványokon mintegy kétszázötven könyv kínálta ma­gát. A válogatás tulajdonkép­pen a kezdetektől keresztmet szetet. adott a csehszlovákiai magyar könyvkiadásból, hiszen láthattuk Itt a hazánkban ma­gyar nyelven elsőként megje­lent szépirodalmi alkotásokat az ötvenes évek legelejéről; Egri Viktor, üénos György, Gá­­ly Olga. Rácr Olivér ős Szabó Béla köteteit Ehhez tudni kell azt, hogy Csehszlovákiában a magyar könyvkiadás 1940-ben vált lehetővé, amikor a Prav­a Csemadok mellett megalakult Csehszlovákiai Magyar Könyv­kiadó — Ismert rövidítéssel a CSMK — vette át a stafétabo­tot 1953-ban; ez 1957-lg léte­zett. Utána a Szlovákiai Szép­­irodalmi Könyvkiadó kebelében alakult magyar szerkesztőség; a hazai magyar könyvek ettől kezdve egészen 1966-ig e ki­adó embiómáiával és nevének rövidítésével (SVKI.) jelentek meg. A kiadó később — a fent jelzett évben — Tatran-ra vál­toztatta a nevét, miközben to­vábbra is létezett mellette a magyar szerkesztőség. „A Tat­ran magyar üzeme“ néven. Ezt már a mai Madách Könyv és Lapkiadó n. v követte, amely 1969 januárjában alakult meg. Itt kell még megemlítenünk -zt is, hogy a Magyar Népköztár­sasággal még a legelső évek ben. nevezetesen 1953-ban meg­kötöttük a közös könyvkiadást egyezményt; érdekességként mond]uk el azt is, hogy az el­ső közös kiadványunk egy Pa­­tófl-összes volt A kiállításon képet kaphat­tunk a kiadó tegúlabb eredmé­nyeiről is Megtudhattuk pél­dául, hogy gondozásában ta­valy 47 olyan kötet jelent meg, amely hazai szerzőtől szárma­zik; ennek mintegy я fele ere­deti alkotás, a másik fele cseh vagy szlovák művek fordítása. A negyvenhét kiadvány össz-Klimits Lajos (bal­ról az első) meg­nyitja a kiállítást Mellette: Duba Gyula. Dobos Lász­­lój Keszeli Ferenc, Kulcsár Ferenc. Ba­rak László írók és költők va’amint Varga László, a Csemadok jb tit­kára példányszáma elérte a 615 ez­ret. értékük pedig a 12 mil­lió koronát. Ami a behozatalt illeti, a Madách tavaly 135 ki­adványt vett át a közös könyv­kiadást egyezmény keretében különböző magyarországi könyvkiadóktól, 300 ezres Össz­­példányszámban és 5 millió 670 ezer korona értékben. Ha va­lamennyit — mármint a tava­lyi év teljes termését — nem Is állíthatták ki, azért a vá­laszték a legújabb kiadványok­ból is bőséges volt. Láthattuk például, hogy örvendetesen bő­vül a Csehszlovákiai Magyar írók sorozat, és tolyamatosan jelennek meg új kiadványok a kiadó másik két gerincsoroza­tában. amely A Cseh, illetve A Szlovák Irodalom Könyvtára címet viseli. Több új kötettel gazdagodott a Főnix Füzetek sorozata is, ameiy a Próbaút című antológia 1986-os megje­lentetése után teljes mérték­ben a pályakezdő, fiatalok, az egykori ún.' „iródiások“ felé fordult. És végül — ám távol­ról sem utolsósorban — még egy tényt nyugtázhattunk jól­eső érzéssel a kiállítás megte­kintése után. Nevezetesen azt, hogy a szépirodalmi kiadvá­nyok mellett egyre több e’mé­lát! munka -- esszék, tanulmá­nyok, irodalomtörténeti mun­kák — is napvilágot lát a Ma­dách Kiadó gondozásában. Ezen a téren sokáig adósságaink voltak, s úgy látszik, ezzel a kiadó Illetékese! is tisztában vannak, hiszen a szépirodalmi és az irodalomelméleti mun­kák közötti arány évről évre javul. Lássunk csak néhányat az utóbbi kategóriába tartozó legújabb termésből- Rákos ré­­ter: Az irodalom igaza. Tur­czel Lajos: Tanulmányok és em­lékezések, Fónod Zoltán: Meg­mozdult világban (Fábry-mono­­gráfiaj, Dnba Gyula: Európai magány, de méltán ide sorol­hatjuk Kövesdi Károly: Vallo­mások és párhuzamok című in­terjúkötetét is, hiszen olyanok vallanak benne napjaink idő­szerű társadalmi kérdéseiről, az irodalom és az élet kölcsö­nös kapcsolatáról, ezen belül nemzetiségi Irodalmunk helyze,­­térő! és lehetőségeiről, mint Bohumil Hrabal, Ladislav Bal­lek, Ján SoIoviC. Milan Navrá­til, Jozef Puškáš, a magyaror­szágiak közül Dobozy Imre és Csűrös Miklós, továbbá Rácz Olivér és Ozsvald Árpád. Ismertetőnkben természetesen nem törekedhettünk a teljes­ségre, hiszen kétszáznál több könyveim felsorolása önmagá­ban is oldalakat tenne kt. Re­mélhetőleg sikerült azonban legalább vázlatos áttekintést nyújtani a Madách Kiadó — egyébként immár hagyomá­nyosnak nevezhető — duna­­szerdaheiyi kiállításáról, egy­ben megismertetni önöket a kiadó múltjával és jelenével. Annyival azonban még adósak vagyunk, hogy elmondjuk: a ki­állítás megnyitása után, ha a tervezett tró-olvasó találkozó­ra nem is, de legalább dedi­kálással egybekötött könyváru­sításra azért mégiscsak sor ke­rült, méghozzá élénk érdeklő­dés mellett. Du laszerdahelyen tehát ezzel a szép rendezvény­nyel vette kezdetét * az idei kőnyvhónap: remédietőieg még sok hasonló fogja követni már­ciusban, nemcsak itt. hanem más városokban és falvakban isi VASS GYULA A megnyitó után közkézen forogtak a kiállított könyvek (A szerző felvételei) ipüÉfmi az iilirásró! Azok az emberek, akik ősidők óta földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, érthetően nagy érdek lődéssel figyelték az Időjárás alaku­lását A megélhetésük függött tőle. Mivel pedig ki voltak szolgáltatva az időjárás szeszeseinek, igyekeztek azokat kiismerni Ez -az oka annak, hogy az idők sa­rán nálunk — akárcsak más orszá­gokban — rengeteg hiedelem, szőlás, időfóstási .szabály" alakult ki a nép körében Ezeknek az volt a célúik, hogy bizonyos előjelekből — pl ter­mészeti jelenségek, az állatok visel­kedése stb — következtethessenek egyrészt a közplt Időjárásváltozások ra másrészt az évszakok várható idő­járására A megfigyeléseken alapuló, s jó­részt helytálló szabályok mellett azonban nagyon sok olyan Időjárási hiedelem is. elterjedt, amelyek misz­fikus elemeket is tartalmaznak és nem helytállóak. A legmegbízhatób­bak azok a tapasztalati szabályok, a­­melyek a különböző természeti jelen­ségek alapján igazítanak el az egy­két napon belü1 várható időjárás-vál­tozásokról. Ezek egy részére fizikai magyarázat is adható. íme néhány kö­zülük: „Lecsap a füst, esó lesz,“ Ennek esélye a vizsgálatok szerint 75 száza­lékos Magyarázata: a csendes eső­ket hozó melegfrontok előtt — fő­ként tavasszal és ősszel — a maga­sabb légrétegekben előrenyomuló me leg levegő miatt a hőmérséklet füg­gőleges irányú eloszlása úgv alakul, hogy a talaj fölött néhány száz mé­terrel melegebb van, mint lent. Ez a rélegszőriés elállja a kéményekből fe'emelkedő és lehűlő füst űtját, s így az lecsapódik és szétterül a föl­dön. „Ha messze hallatszik a harang­szó, eső lesz.“ Valószínűsége kb. 60— 70 százalékos. Magyarázata: a csapa­dékos időjárást megelőző levegő jól vezeti a hangot. „Javul az idő, ha napnyugtakor szivárványt látni.“ .,Ha csillagok pislognak, eső lesz.“ És így lehetne tovább sorolni a többé­­kevésbé helytálló megfogalmazásokat az időjárás változásairól. A néphit szerint az évnek vannak olyan nap­jai is, amelyeknek az Időjárása meg­határozza az év más időszakának idő­járását, és vannak olyanok, amelyek gyökeres fordulatot hoznak az ed­digi Időjárásban. Ezek az úgyneve­zett jeles napok. Jogos kérdés, hogy bizonyos nap Időjárása hoz-e vala­milyen előzetes hosszabb távra ér­vényes Információt? A néphiedelmek szerint igen: lásd Medárd napját, vagy a medve gyertyaszentelői elő­­bújására alapozott jóslatokat. A tu­domány ezekkel kapcsolatban egye­lőre nem foglal el egyértelmű állás­pontot. Karika Anikó KÖNYVTÁRI BESZEIGETES Mikor Nagyölveden (Veľké Ludince) a falu könyvtárosára, Androvics Piroskára nyitottam az ajtót, éppen a könyvek ren­­szerezésével volt elfoglalva. — Szeretem a rendet maqam körül, meg aztán délutánra vá­rom az alapiskola napköziseit — magyarázza. Miközben otthonos, rutinsze­rű mozdulatait figyelem, eszem­be ötlik, hogy nem lehet vélet­len ez a buzgóság. — 1970 óta vagyok a könyv­tár vezetője. és gondolom, mon­danom sem kell, hogy azóta ezeket a könyveket saját fáim­ként kezelem. Pontosan 9197 darab van belőlük. — Kedvére válogathat a köny­vek közt bárki, a kisiskolástól a nyugdíjasig? — Á polcokon található ifjú­sági és mesekönyvek, különbö­ző regények, életrajzok, útle­írások, versek, politikai iroda­lom, mezőgazdasági, műszaki könyvek — még folytathatnám — mindenkihez szólnak, csak keresni kell a kornak, egyéni­ségnek megfelelőt. Örömmel se­gítek a tanácstalanoknak, a ré­gi olvasóknak ajánlom az új­donságokat, megpróbálok min­denki táskájába olyan könyvet varázsolni, hogy amikor visz­­szahozzák, elégedettséget lás­sak az arcukon. Így aztán si­került a többség bizalmába fér­kőznöm. Tudom, ki milyen stí­lus, tudományág felé orientáló­dik, aszerint ajánlom a köny­veket, folyóiratokat elolvasás­ra. Itt kell megemlítenem, hogy 33 újság áll a rendszeres vagy az alkalmi látogatók részére.. — Hallhatnánk valamit az olvasókról? — Az olvasók zömét a fiata­lok és a nyugdíjasok képezik. A ,.közbülső’ korosztályok kép­viselői elenyésző számban for­dulnak meg itt. — Hogyan próbál minél több látogatót szerezni? — Munkámat úgy végzem, hogy nem csupán a könyvtár irányítását tartom szívügyem­nek, hanem különböző rendez­vényeket is szervezek, hogy ál­taluk minél több egyént for­máljak könyvet rendszeresen forgatóvá. Kezdem a legkiseb­beknél. „Nyár az óvodásokkal" címen foglalkozásokon vettek részt az nvtsok, ahol megismer­tettem őket a könyvtárral. Ál­lat meséket hallgattak, qyer­­mekjátékokat játszottunk. Na­gyon fontosnak tartom, hogy már az egészen pici gyerek is vonzódjék a könyvek képes vi­lágához. Mire megtanul olvas­ni, minden bizonnyal érdekel­ni fogja, hogy egyik-másik, a képek által emlékezetében élő mesehős milyen kalandokon ment keresztül« Ezek a gyere­kek, miután iskolakötelesek let­tek, még első osztályosként kö­zösen ellátogatnak a könyvek birodalmába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „kötelezően önkéntes" módon válnak a könyvtár olvasóivá. Ö<-öm néz­ni, ahogy szorongatják a kivá­lasztott könyvet az ő kis bal dogságukat. Sokuktól hallom, milyen jó érzés, hogy nem csu­pán az idősebb testvér járhat a könyvtárba, hanem ezentúl rendszeresen Ő is. Persze ha­zudnék, ha azt mondanám, hogy ez a lelkesedés megmarad a to­vábbi évfolyamokban is. 'Néme­lyeknél igen. de sajnos sokak­nál szorítják háttérbe a köny­vet a televízió. Feladatomnak érzem, hogy ők is könuvbará­­tokká váljanak. A napközisek csovorttónként hetente járnak foglalkozásokba, ahol megem­lékezünk az éppen aktuális év­fordulókról, mesedélutánokat tartunk, regényekkel ismerke­dünk. Utána pedig, amit a leg­fontosabbnak tartok, közösen vitatjuk meg az elhangzottakat, véleményt nyílvánítanak az ol vásottakkal kapcsolatban. Ter­mészetesen ezen a foglalkozá­son bárki résztvehet. Célom a felnőttek körében is népszerű­síteni az írott szót. Be kell val­lanom, hogy fglun ez nem a legkönnyebb feladat. Az embe­rek annyi mással lekötik ma gukat, hogy kevéske szabad idejüket mással töltik, mintsem a könyvtárba látogatnának. Könyvkiállilásokot is rendezek, vásárlással egybkötve, a han­­gosanbeszélőn keresztül pedig rendszeresen tájékoztatom a fa­lu lakosságát az újdonságok­ról. Minden év márciusában „Tárt ajtók“ elnevezésű napot tartunk, amikor ingyen kölcsö­nözhetnek a látogatók, sőt még az adódó büntetéseket is elen­gedem. Gondolok itt az olyan esetekre, mikor az előírt köl­csönzési, idő leteltével a kiköl­csönzött könyv nem kerül visz­­sza. tró-olvasó találkozókat Is szervezek, közösen a Csema­­dok-alapszervezettel. Beszélget­tünk Zalabai Zsigmonddal, Do­bos Lászlóval, hogy csupán né­­hányat említsek. Énnek ellené­re úau érzem, hogy ez még mindig kevés. — Mikor lenne ideális a könyvtár látogatottsága? — Alapvető feltétel, hogy maga a környezet vonzó, invi­táló legyen. Véleményem sze­rint csupán főbb ellátás esetén növekedne az olvasók száma. Egyre kevesebb pénzt kapok új könyvek vásárlására. A be­rendezés? A könyvtárban van ugyan tv-készülék, lemezjátszó és néhány társasjáték, de ezek egyike sem garantálhatja ön­magában a látogatottságot. — Mit érez kötelességének, mint könyvtáros? — A munkámat sohasem az­zal a tudattal végzem, hogy ezt most kötelezően csinálom. Bé­gen nem lennék már itt. ha minden mozdulatom mögött a muszáj állna. Törekedni, akar­ni kell a jobbat, felemelöbbet. Ha a lakásomba este kilenckor bekopogtatott egy főiskolás, hogy könyvre lenne szüksége a vizsgákhoz, soha nem küld­tem el. Vettem a kabátom, a kulcsokat és elindultunk. CSÖMÖR RÚZSA — HIRDETÉS Az Ipolysági (Šahvl Középfokú Mezőgazdasági Sznk­­tantintézet igazgatósága értesíti az érdeklődőket, hogy a felépítményi tagozaton az 1988/89-es tanévben is nyit növénytermesztési szakot. Telentkezhetnek azok, akik 3 éves tanulmányi időszak alatt gépész, traktoros-gépész, méhész-gyümölcstermesztő, vetőmagszapnrító és neme­sítő, mezőgazdász-gépész szakon végeztek. Felvételi vizsgát masvar nvelvből és irodalomból, szlo­vák nyelvből és irodalomból, valamint matematikából kell tenni. Kérjük, hogy az érdeklődők a következő személyi iratokkal 1988. április 15-ig jelentkezzenek: — jelentkezőív a felépítményi tagozatra — életrajz ft — komplex értékelés a munkahelyről — bizonyítvány az alapiskola utolsó évéről — szakmunkáslevél — orvosi igazolás. A felépítményi tagozat érettségi vizsgával zárul. A ta­­tulmányi időszak г év, egy tanév pndtg 5 hónap Cfmünk: Stredné odborné nčilište poľnohospodárske matnritné, nadstavbové Stúdium n!. SNP C. 41 938 01 Šahy SzF-4Ó б МЛАТ JEGYEBEN

Next

/
Thumbnails
Contents