Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
1988. március 11. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A balkáni országok sokoldalú együttműködésének lehetőségei Felflgyeltetó volt e hír: Belgradban, a Száva-palotfiban megtartották hat balkáni ország külügyminisztereinek első találkozóját. Albánia, Bulgária Görögország; Jugosz'ávia, Románia és Törökország képviselői tanácskoztak, hogy megoldást keressenek közös gondjaikra, tisztázatlan szomszédi és egyéb kapcsolataikra. Tény, hogy a Balkán a gazdasági fejlődésben lényegesen elmaradt Európa többi részétől, ezért erőteljesen szorgalmazza a többoldalú gazdasági együttműködés főként az ipari kooperáció kibontakoztatását. Az is tény viszont, hogy ez ideig ezt az együttműködést ilyen szinten nem Javasolták, s hogy maga a ta'élkozás történelmi jelentőségű lehet, ha sikerül az albáni—jugoszláv nézetkülönbségekben. a görög—török vagy a bolgár—török kapcsolatokban javulást elérni. A találkozóról kiadott közös közlemény szerint a tanácskozás sikeres volt. Ebben bejelentik, hogy az év közepén Szófiában megtartják a hat ország külügyminisztérium! megbizottainak értekezletét, amely kijelöli tevékenységük irányát és körét. A dokumentum a kormányok támogatásáról biztosítja és ösztönzi a balkáni államok parlamenti képviselőinek, akadémikusainak, alkotó művészeinek, újságíróinak találkozóit, s a balkáni megértést serkentő, erősítő minden összejövetelt, A közös közlemény kifőjtl, hogy a találkozón foglalkoztak a balkáni állam-, illetve kormányfők értekezletének összehívására vonatkozó javaslattal,^ s abban állapodtak meg, hogy ezt a' kérdést a megfelelő körűimé-Emelkednek a cukorárak? A világpiaci cukorárak idei megugrását jósolja a londoni Woodhouse. Drake and Carey kereskedőhöz. Megállapítását elsősorban arra alapozza. hogy a Szovjetunió, valamint az Indiai szubkontinens és más hagyományos cukorimportőrök vásárlásai élénkítőleg hatnak majd a piacra. Ami a jelenlegi helyzetet Illeti, már most Is erősödnek az árak, annak ellenére, hogy Mexikó a közelmúltban (elentös mennyiségű cukrot adott el a világpiacon. Thaiföld és Brazília pedig várhatóan a közeljövőben kezdi meg eladásait. A tekintélyes londoni kereskedőcég jelentése azonban hozzáteszi, hogy a tengeri fuvardíjak közelmúltbeli emelkedése meglepte a cukorimportőröket. bár egyelőre kérdéses, hogy ez a tényező mennyiben befolyásolja majd az árak jövőbeni alakulását. A Brazil Cukor- és Alkohollntézet ПАА) iľetékesel máris bejelentették, hogy előre kívánják hozni az 1988- as év elejére a 400 ezer tonna, eredetileg a múlt esztendő május és augusztus közötti Időszakra lekötött cukor szállítását. Kereskedői források szerint ezeknél a szállításoknál az eladási ár llbránként 8 dollárcent lesz. Az előrehozott eladásokra egyébként az ad módot, hogy az elkövetkezendő hónapokban Brazíliának jenyek kialakulásakor kell tovább tanulmányozni. Foglalkoztak e balkáni, atom-, és vegylfegyvermentes övezet létrehozására tett javaslatokkal is. A továbbiakban a dokumentum leszögezi: „A tanácskozáson kifejezésre jutott ez az álláspont, hogy a j balkánt országokban a nemzetiségeknek — azokon a területeken, ahol élnek — az összekapcsolás, stabilitás, | a baráti viszony és az együttműködés tényezőinek keli lenniük.“ Kiemelték, hogy a kétolda'ú kapcsolatok javítása kedvezően fog hatni az összbalkání együttműködésre. Aláhúzták a nemzetközi terrorizmus elleni harc tokozásának szükségességét .Végül mind a hat miniszter megelégedéssel nyilatkozott a találkozó eredményeiről, ahogyan a vendéglátó jugoszláv dlp'omácia vezetője, Budimir Loncsar kijelentette: „Többet elértünk, mint amennyit kezdetben vártunk.“ Különösen fontos ez Jugoszlávia számára, mivel tovább konszolidálhatták Albániával kapcsolataikat Az albán—jugoszláv megbeszélésekről kiadott közleményben hangsúlyozzák, hogy a jugoszláv és az albán külpolitika kiemelt feladata a kétoldalú jószomszédi kapcsolatok fejlesztése. A nemzett kisebbségeknek a közeledés és a bizalomerősítés hídjaként kellene szolgálniuk. Üdvözölték az országaik között nemrég megkötött kulturális és művelődési együttműködési szerződést, a tltograd-shkodral vasútvonal megnyitását, az Idegenforgalmi kapcsolatok felvételét. A tanácskozás tehát utat nyitott a Balkán államai közötti jobb és gyümölcsözőbb együttműködéshez. lentös mennyiségű exportálható cukormennyiség áll majd rendelkezésére az északkeleti államok terméséből. Ettől függetlenül kereskedőt források szerint Brazília az 1987—88-as idényben nem exportál több cukrot, mint az előző termelési évben, vagyis kivitele várhatóan 2,4—2,5 millió tonna között alakul. A közelmúltban tettek közzé adatokat Venezuela cukorpolltikájáról is. Eszerint Venezuela 1987—88 as idénybeli cukortermelése 605 ezer tonna körül várható, vagyis jócskán elmarad az Időszakra becsült 740 ezer tonnás fogyasztástól. A hiány pótlására a dél-amerikai ország kénytelen lesz cukrot Importálni — jelentette be a Venezuelai Cukorelosztó Intézet (DVA) Igazgatója. A cukor világpiacára lelentős hatással van az Egyesült Államok cukorpolltlkája Is. Az-amerikai mezőgazdasági minisztérium illetékesei az e’múlt év végén hozták nyilvánosságra az 1988-as naptári évre vonatkozó importkvótákat. Eszerint a kvóták nagysága 750 ezer tonna lesz, vagyis 25 százalékkal kisebb, mint az elmúlt évben. Az amerikai törvényhozás még mindig nem döntött ugyanakkor arról, a még az év elején benyújtott törvényjavaslatról, amely — elfogadása esetében — a karibi térség országaiból jövőre a kvótán felül 290 ezer tonna, a Fülöp-sztgetekről pedig 100 ezer tonna cukor importját tenné lehetővé. Szójaáremelés várható A szőjabah és a szőjatermékek az 1987—88-as Idényben várhatóan továbbra Is drágák maradnak, a szójabab ára elérheti a tonnánkénti 1.9 dollárt Is — jósolják amerikai piaci szakértők. Az áremelkedés annak ellenére valószínűsíthető, hogy rekordszintű termés várható olajos magvakból. Jóllehet, az Egyesült Államokban feltéte’ezhetően csökkenni fog a vetésterület, ám ezt valószínűleg ellensúlyozni fogja a nagyobb terméshozam Dél-Amerlkában és nem a közös piaci országokban Is a korábbinál nagyobb betakarítást eredménnyre lehet számítani. A szója amerikai vetésterülete csak akkor nem csökken tovább a jövőben, ha az árak legalább 1,84—1,9 dollárra emelkednek tonnánként. A szójabab amerikai piaci helyzetét egyébként nagyban befolyásolja, hogy a központi hitelgarancia hivatal (CCC) készletei erősen megcsappantak, a becslések szerint ugyanis azok már csak mintegy 6,8—13,6 millió tonnára tehetők. Az állami eladások pedig mindig Is fontos tényezői voltak a piaci helyzet alakulásénak A kereslet akkora э szójábé' készült termékek Iránt — mindenekelőtt a megélénkült szovjet vásárlások következtében —, hogy az amerikai szőjafeldolgozőknak gondot okozhat a márciusig esedékes szállítási kötelezettség teljesítése. Becslések szerint a Szovjetunió 5.8 millió tonna fehérjeterméket fog importálni, szemben az előző termeié si évben Jelzett 3,27 millió tonnával. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium jelentése szerint pedig az Egyesült Államok szőjaexportja a korábban lelzett 197.3 millió tonna helyett akár a 229,4 millió tonnát is elérheti az 1987—88-as idányben. Mivel pedig az olajfeldolgozők teljes kapacitással dolgoznak, március végéig feltételezhetően megugranak az ame-, rtkal ételolajkészletek. • Brazil piacelemzők Is egyetértenek a szójabab áremelkedésére vonatkozó amerikai jóslatokkal, hozzáteszik azonban, hogy az ár emelkedő tendenciáját a jövőben még csökkentheti a dél-amerikai térségben várható termésnövekedés. A becslések szerint Brazília szőjababtermelése 1987-ben 18,77 millió tonna körül alakul az ezt megelőző évi 16,96 millió tonna után. 1989-ben pedig még ennél Is többre: 19,665 millió tonnás termésre lehet majd számítani. (Magyar Mezőgazdaság) ÜJ CSEHSZLOVÁK KEZDEMÉNYEZÉS A békéért, földrészünk biztonságáért „A megbízható béke és biztonság nem szavatolható csupán katonai intézkedésekkel. A leszerelési párbeszéd ösztönzéseit hasznosítani kell. hogy előrelépést érjünk el az együttműködés minden területén. Ezért javasoljuk, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO államai határvonalának mentén fokozatosan hozzák létre a bizalomnak, az együttműködésnek, a jószomszédi kapcsolatoknak az övezetét. Véleményünk szerint éppen ezek az államok szolgáltathatnának példát főleg kölcsönös jószomszédi kapcsolataikban, az összeurópai folyamat követelményei széles körű megvalósításában. Meghatározhatnák s a gyakorlatban megvalósíthatnák az együttműködés új módozatait Is.“ Többek között ez hangzott el 1988. íebruár 24-én Prágában, Miloš Jakes elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának ünnepi beszédében, amelyet a februári győzelem évfordulóján mondott. Bohuslav Chm»ipek, a CSSZSZK külügyminisztere március 2-án sajtóértekezleten Ismertette ezt az ösztönző és átfogó .jellegű javaslatot. Hangsúlyozta, hogy ez a kezdeményezés abból a meggyőződésből Indul ki, hogy minden európai országnak — a nagyoknak és a kicsiknek egyaránt — megfelelő lehetőségei vannak arra, hogy hozzájáruljon a jelenlegi pozitív politikai Irányzatok megszilárdításához. A leszerelési párbeszéd ösztönzéseit fel lehet használni a haladás elérésére az együttműködés minden területén. Úgy véljük, hogy éppen a Varsót Szerződés és a NATO a két katonaipolitikai tömb érintkező vonatán fekvő tagországai járhatnának elöl példával az európai folyamat fejlesztésében. Kitűzhetnék és megvalósíthatnák a gyakorlatban az együttműködés új útjait — mutatott rá a külügyminiszter. „Katonai területen célunk lehetne olyan övezet fokozatos kialakítása, amelyben csökkenne a katonai konfrontáció szintje, amelyből eltávolítanák a legveszélyesebb lámadófegyvereket és fontos bizalomerősítő lépéseket tennének. Az Ilyen megközelítés teljes összhangban álí az atom- és vegyifegyvermentes övezet létrehozására eddig előterjesztett javaslatokkal, s azzal a szándékkal, hogy rendezzük a leszerelésnek, az európai államok egyes csoportjai között, európai, illetve vilőgviszony'atban a bizalom szilárdításának különféle vonatkozásait. Egyéb területeken Is széleskörűen fejleszthető a politikai párbeszéd, a kölcsönösen e’őnyös, sokoldalú együttműködés, leküzdhetőek az akadályok. és megoldhatók a hosszú távon jelentkező problémák, beleértve a környezetvédelmi problémákat is. Le kell küzdeni a kölcsönös céljainkkal, szándékainkkal kapcsolatos torzított e'képzelésekeí, bővíteni kell a kapcsolatokat, és jobban meg kall ismernünk egymást“ — e kezdeményezés szintjén javasolta továbbá Miloš Jakeš elvtárs politikai szinten az érdekelt államok képviselőinek találkozóját, hogy megítéljék a bizalom megszilárdításának, s minden területen az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. „Ez a kezdeményezés teljes összhangban van azokkal a javaslatokkal, amelyeket eddig atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozására tettünk, valamint törekvésünkkel, hogy európai keretek között oldfuk meg a leszerelésnek és a kölcsönös bizalom növe’ésének különböző kérdéseit. Ehhez az is hozzájárul, hogy még a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött szovjet—amerikai szerződés ratifikálása előtt megkezdték a szovjet rakéták kivonását Csehszlovákiából.“ Bohuslav Chftoupek erről a javaslatról levélben tájékoztatta javier Pérez de CuePart, az ENSZ főtitkárát, amelyben kiemeli: „Európa szívében élünk, ahol számtalan történelmi, kulturális, gazdasági és nemzetiségi kötelék létezik. Egyúttal a két leghatalmasabb katonai-politikai tömörülés határán, fegyverekké' túlzsúfolt területen vagyunk. Elsőrendű célunk a fószomszédság és a partneri kapcsolat közös európai otthonunkban. Ezért tartós erőfeszítéseket teszünk a sokoldalú párbeszédnek, főleg az összeurópai folyamat keretében való kibontakoztatására. Potenciálja már kezd megnyilvánulni., Az együttműködés határainak további kiterjesztésére törekedve a bécsi ntótaiálkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum jóváhagyása útján való gyors befejezésén fáradozunk. A gazdasági és humanitárius fej’ődésen kívül prioritásnak tekintjük ezt, hogy még az idén enrópai leszerelési tárgyalások kezdődjenek.“ Végezetül mély meggyőződésének ad kifejezést, hogy ez a csehszlovák javaslat, amelyet az a törekvés vezérel, hogy konstruktívan hozzájáruljunk a béke és a biztonság megszilárdításához, a leszerelés terén való haladáshoz, a kölcsönösen előnyös együttműködés és a bizalom kiszélesítéséhez európai és nemzetközi viszonylatban, teljes összhangban áll az ENSZ céljaival és elveivel, amelyeket alapokmánya rögzít. Ezáltal további ösztönzést ad az ENSZ által a világbéke és a nemzetközi biztonság Átfogó rendszerének létrehozása terén kibontakozó aktív tevékenységnek. A NATO - csúcs után A Brüsszelben befejeződött NATO-csúcson a tagországok állam-, illetve kormányfői megerősítették a tömb eddigi stratégiáját, amely az elrettentésen, valamint a nukleáris és hagyományos fegyverek knmbináciú|ára épülő rugalmas reagáláson alapul. A kiadott zárónyilatkozat hangsúlyozza, hogy szinten keli tartani Európában a NATO hagyományos és nukleáris fegyverzetét, mert „ez a béke és a biztonság megőrzésének feltétele". A dokumentum a Varsói Szerződés tagállamait túlzott fegyverkezéssel vádolja. A leszerelési tárgyalásokra vonatkozó elképzeléseket négy pontban foglalja össze. Az észak-atlanti tömb mindenekelőtt támogatja a hadászati támadóíegyverek ötven százalékos csökkentésére vonatkozó szovjet—amerikai szerződés megkötését, továbbá sfkraszáľ a vegyi fegyverek teljes felszámolásáért. A Szovjetunió és az USA taktikai atomfegyvereinek korlátozásáról szóló tárgyalásokat azonban a Varsói Szerződésnek a hagyományos fegyverek területén meglévő állítólagos fölénye fe'számolásához és a vegyi fegyverek globális betiltásához köti. A NATO taktikai fegyvereinek esetleges korszerűsítésére vonatkozó terveket taglalva diplomatikusan fogalmaz a nyilatkozat, amikor leszögezi, hogy „szükség esetén a NATO nukleáris fegyvereit korszerűsíteni fogják, hogy megőrizzék elrettentő képességűket.“ A NATO-csúcs befejezése után. szombati szokásos rádióbeszédében Reagan elnök a NATO fegyveres erőinek gyors ütemű korszerűsítése mellett foglalt állást, s kijelentette, hogy „a Szovjetunióval mindig az erő pozíciójából kell tárgyalni." Hangsúlyozta továbbá, hogy a hadászati támadófegyverek csökkentésének, a hagyományos és a vegyi fegyverek leszerelésének érdekében „szüntelenül korszerűsíteni kell a NATO nukleáris és hagyományos erőit.“ Azzal vádolta a Szovjetuniót és a Varsói Szerződést, hogy Európában „támadó stratégiát követ“, majd ismét azzal érvelt, hogy a szocialista országok állítólag jelentős fölényben vannak a harckocsik és a tüzérség tekintetében. Sem a nyilatkozatban foglaltak, sem az amerikai elnök régtől ismert gondolkodásmódja és politikai szemlélete nem okoztak meglepetést. Hiszen már a NATO- csúcs előtt elhangzott nyilatkozatokból kitűnt, félretesznek minden ellentétet, hogy szembeszállhagsanak nzzal a jelenséggel, amit az ún. „Gorbacsov-kihívás“ jelent számukra, mive! Nyugat-Enrópában a szovjet vezető és politikája egyre népszerűbb. Emiatt szükség van arra, hogy az Észak-atlanti Szövetség országai egységes frontba sorakozzanak fel, s megpróbálják gyengíteni vagy szétzúzni e népszerűség — békejavaslatokban, leszerelési törekvésekben is megnyilvánuló — tartópilléreit. A megbeszéléseken tehát félretették a tagállamokat megosztó kérdéseket, mindenekelőtt a hadszíntéri atomfegyverek modernizálásának a problematikáját. Az NSZK ugyanis ezen fegyverfajták számának korlátozását kívánja. és elutasítja korszerűsítésüket. Még a csúcsértekezlet előestéjén jelentette be Brüsszelben a belga hadügyminisztérium szóvivője: Belgium Hollandia és Luxemburg elhatározta, hogy közös katonai egységet állítanak fel. Az amerikai törvényhozás pedig azt követelt, hogy e NATO tagállamai jobban vegyék ki részüket az Atlanti Szövetség katonai kiadásainak fedezéséből, mert az Egyesült Államok aránytalanul nagy részt vállal, s ez növeli a költségvetés deficitjét. Mindezek a kérdések vitákat váltottak ki még a tanácskozás előtt, mivel az USA és Nagy-Britannia a korszerűsítés mellett, míg az NSZK kancellárja és Francois Mitterand francia elnök ellene foglalt állást- Andreasz Papandreu görög miniszterelnök a nukleáris leszerelés irányába tett további jelentős lépéseket szorgalmazott. / Nos, a „két legnagyobbnak“ sikerült keresztülvinnie akaratát, s minden „vitás kérdést“ elnapolni, csakhogy az „elrettentő képességet * demonstráló nyilatkozat megszülethessen. Tették ezt pontosan azokban a napokban, araikor Genfben a nukleáris és űrfegyverekkel foglalkozó szovjet —amerikai tárgyalások teljes ülésén a szovjet delegáció új javaslatokat terjesztett elő a hadászati támadóíegyverek 50 százalékos csökkentését előirányzó megállapodás mielőbbi kidolgozása érdekében. A* amerikai álláspontot nagymértékben figyelembe vevő javaslatok egyrészt a szerződésben használatos megjelölések, szakkifejezések értelmezésére irányu'nak, másrészt pedig vázolják annak lehetőségeit, hogy miként lehetne a ballisztikus rakétákat polgári űrobjektumok pályára alkalmas hordozóeszközzé alakítani. A két küldöttség megbeszélésein szó volt arról is, hogy Shnltz amerikai külügyminiszter legutóbbi moszkvai tárgyalásait a washingtoni csúcstalálkozón elfogadott célkitűzések megvalósítására irányuló szándék jellemezte. Ezzel szemben Reagan e'nök egyik legutóbbi nyilatkozatában kétségbe vonja annak lehetőségét, hogy a megállapodástervezet elkészülhet a májns végi moszkvai csúcstalálkozóra, holott ezt irányozza elő a tavalyi decemberi szovjet—amerikai közös nyilatkozat és az a megál'apndás is. amelyet Shultz fogadott el a dokumentum kidolgozásának meggyorsítására Moszkvában. A szovjet küldöitség továbbra is azon munkálkodik, hogy a hadászati támadőfegyverek 50 százalékos csökkentéséről kötendő megállapodás aláírásra készen álljon a moszkvai csúcstalálkozón. A legújabb amerikai megnyilvánulások, éppúgy mint a NATO-csúcs nyilatkozata Is, ismét a régi politikai módszerekhez nyúlnak vissza, я az erő pozíciójából kívánnak feltételeket szabni, diktálni. Ezzel kapcsolatban Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere egy interjújában azt hangoztatta, hogy sorra le kell mondani a másikról alkotott elöregedett elképzelésekről, az erőfölény megszerzésére tett kísérletekről és a katonai forgatókönyvek ihlette gondolkodásmódról. hogy a bizalom megszilárdulhasson. Nos, számunkra biztató, hogy egyre több nyugati vezető politikus véleménye cseng össze ezeket a kérdéseket illetően a szovjet állásponttá'. Es a keménynek, erőfölényt fitogtatónak is minősíthető NATO-nvilatkozat aligha fogja az új politikai gondolkodásmód terfedését megakadályozni. Gorbacsov népszerűségének tartópilléreit megrendíteni. A tények önmagukért beszélnek: és az ntóbbi években megtett számta'an szovjet lépés mind egyet bizonyít, Azt, hogy a Szovjetunió valóban az erőegyensúlyra, a leszerelésre, a tartós és biztonságos béke megteremtésére törekszik. Es ezt sem mérges kirohanásokkal, sem különféle vádaskodásokkal nem lehet meg nem történtté tenni Végső soron e ténvek előtt meg kell hajolnia majd a NATO pozícióit féltőknek is. é r
