Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-11 / 10. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március 11. A KULCSSZÓ: AZ EMBER A Rlmaszécsi (Rimavská Ser) Egységes Földműves­szövetkezetnek évek óta jó hire van. És ez nem vé­letlen, mert itt mindig „frontáttörés“ van valamilyen szakterületen. Az elavult és az újszerű módszerek cserélődésének örvényeket keltő harci szeleiben olyan gazdag eseményzajlással, lephetjük meg az olvasókö­zönséget, illetve a szakmabelieket, amelyek a párt­­határozatok, kormányprogramok teljesíthetőségét iga­zolandó, egyben példamutató mérceként is szolgál­hatnak a mezőgazdasági nagyüzemek számára. A nemrégiben megtartott zárszámadó közgyűlést — amelyen többek között jelen volt Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, Vladimir Sestrienka mérnök, a Közép-szlovákiai Ke­rületi Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, valamint ján Gibala, a rimaszombati (Rimavská Sobota) járási pártbizottság vezető titkára — ezekkel a gondolatok­kal nyitotta meg juhász István agrármérnök, az efsz elnöke: — A tudomány és a technika eredményeként ko­runkban lerövidülnek a távolságok, de egyre növek­szik az út embertől-emberlg. Ezt enyhítendő: munkál­kodjunk az emberi kapcsolatok szilárdításán, ural­kodjon közöttünk a jóság, a tisztelet és a szeretet. Megint elvágtatott egy év. Az élet nem áll meg kö­rülöttünk, minden esztendő ú] feladatokat, új telté­teleket hoz számunkra. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében szívvel-lélekkel tesszük teendőinket. Szá­munkra létkérdés a rendes, folyamatos dologtevés. Az utóbbi Időkben egyre többször hangzik el a kér­dés: kikkel és hogyan lehet Rlmaszécsen ilyen ered­ményesen dolgozni? Egyszerű rá a válasz. Mi arra esküdtünk, hogy dolgozni fogunk és jól megfogódzunk a közösség akaratában. Okosan, tisztelettudóan, egy­mást mindenben támogatva, emberségünkkel és ered­ményeinkkel mindannyiunknak sok örömet szerezve. Tudjuk, hogy a dicsőség múlandó, és csak komoly szakértelemmel végzett munkával maradhatunk az él­vonalban. Semmiféle csodamődszert nem alkalmazunk. Gazdasági csodák nincsenek. Viszont van kulturált, a vezetőséggel egy nyelven beszélő szorgos tagságunk. Az állandó dolgozók fele cigány származású. Ennek ellenére — az emberi és társadalmi előítéletek ala­pos rácáfolataként — kiváló eredményeket érünk el velük! A nem mindennapi siker titka a kiemelt prog­ramként kezelt szociális-kulturális gondoskodásban rejlik. Most pedig pillantsunk bele a szövetkezet gazdál­kodási tükrébe. Valamivel több mint négyezer (ebből 2 ezer 414 hektárnyi a szántó) hektár mezőgazda­­sági területen gazdálkodnak. 1987-ben össztermelésük pénzértéke — 100 milliő 853 ezer korona — 8 millió 500 ezer koronával haladta meg a tervezettet. A tisz­ta jövedelem megközelítette az ötmillió koronát. A szövetkezetnek 850 tagja van, a dolgozók fele nő. A kor szerinti összetétel: több mint kétharmad részük negyvenöt éven aluli. Száznegyvenhárman rendelkez­nek szakbizonyftvánnyal, százötvennek van középfokű végzettsége. A főiskolát végzett szakemberek száma: 261 Juhász István agrármérnök, a szövetkezet elnöke (A szerző felvételei) A növénytermesztés eredményeit nagyban befolyá­solta az Időjárás. A nagy szárazság főleg a tömeg­takarmányok és a cukorrépa esetében éreztette ho­zamcsökkentő hatását. Kalászos gabonaféléket 860 hektáron termesztettek 6,01 tonnás hektárhozammal. A szemes kukoricából (450 ha) 7,8 tonna termést takarítottak egy hektár átlagában. Jelentős kiesés volt a legelőkön, de mivel a silókukorica terven felül „fi­zetett“, az állatállomány téli takarmányszükségletét teljes mértékben biztosították. A kertészet is jó évet zárt: a tervezett 1160 tonna zöldséggel szemben 1473 tonnát értékesítettek. Kimagasló hozamok Is voltak; káposztából 52, paradicsomból 55 tonna termett át­lagosan egy hektáron. Ezek a számok mások tettek volna, ha szeptember közepén elkerült őket a pusz­tító jégverés. 3 millió 450 ezer koronás bevételt ter­vüket még így Is közel félmillióval túlteljesítették. Említést érdemel az Agrokomplex 87 országos mező­­gazdasági kiállításon való helytállásuk, ahol egy-egy arany- és ezüstérmet nyertek a kiállított zöldpapri­kájukkal. A 200 hektáron állandósított cukorrépát jobb minőségű vetőmaggal, magasabb cukortartalmat biz­tosító fajtákkal, s megfelelőbb növényvédelemmel Igye­keznek majd termeszteni. A nagyobb szakmai isme­retek és tapasztalatok „beszerzése“ érdekében felvet­ték a kapcsolatot a Légi (Lehnice) Egységes Földmű­ves-szövetkezettel. Az állattenyésztésre évek óta az előrelépés a jel­lemző minősítés. A tejeladáson kívül minden terve­zett mutatót teljesítettek. Az egy tehénre jutó évi átlag meghaladta a négyezer litert. 2 millió 960 ezer liter tejet értékesítettek (140 ezer liter volt a lema­radásuk) Száz darab tehéntől 108 borjút választottak el. Az anyasertések esetében ez a számérték 19,2 ma­lacot tett ki. A 251 tonnányi marhahúson kívül 903 t július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezés­ügyi minisztere is felszólalt a vitában. tonna sertéshúst és 181 tonna baromfihúst adtak a piacra. Beruházások. A harmad (Hrámec) részlegen egy ezerötszáz férőhelyes sertéshizlaldát, Balogiványiban (Ivanovce) trágyalétartályokat építettek. Megkezdték a tornaterem és az uszoda (hozzá)építését a szövet­kezett óvodához. Befejezés előtt áll az agrolaborató­­rium építése. A számítástechnikai melléküzemág jó vezetéssel és példás összmunkával 16 millió 500 ezer koronás termelési értéket állított elő. A kikerülhetetlen statisztikai számhalmazok után az elnök a sajátságosán rimaszécsi gazdaságirányításról, valamint a kultúrának és a sportnak a szövetkezet mindennapjaiban betöltött szerepéről-eredményeiről a következőképpen szólt: — Munkaértekezleteinken nyílt légkör uralkodik. Szakembereink hozzáértő és fegyelmezett nyilatkoza­taiból egyre inkább kiérződik a termelés még ered­ményesebb Irányítására való törekvés. Nem a megelé­gedettség fülledtségét, hanem a továbblépés szándéká­nak és gyakorlatának állandó szelét lehet érezni. A vezetőségi üléseket Is az őszinteség, a jé szándék, a segítőkészség és a számonkérés jellemzi. Megelőző te­vékenységként: mindennapi teendőink közé tartozik az alapos ellenőrzés, a nyilvános számonkérés. Kilenc szocialista brigádunk tagjai az új gazdasági vonal úttörő megvalósítói. A múlt évben közel kétmillió koronát áldoztunk szo­ciális célokra; nyugdíjkiegészítésre, lakásépítésre és vásárlásra, üdültetésekre, egészségvédelemre. Kultúránkat is ébren tartjuk. Népi zenekarunk a szövetkezet valamennyi rendezvényén fellép, és si­keresen szerepelnek a különféle folklórfesztiválokon. A beatzenekar pedig a fiatalabb korosztály szórakoz­tatásáról gondoskodik. A zenefelszereléseket az efsz vásárolta. Képzőművészeink is vannak: Igó Aladár naív fafaragó amatőr művész és Majoros Ernő grafikus. Hitvallásom, hogy emberi kapcsolatok nélkül nin­csen eredményes összmunka. Ezért minden dolgo­zónknak Ismernie kell az összefüggést saját feladata és a szövetkezet céljai között, és ezen célok harmó­niájára kell törekedni. Ehhez Is szükséges az önma­gunkkal és egymással való beszélgetés. Örömünk for­rása, hogy megértsük és megvalósítsuk a dolgokat, és az Is, hogy az emberek megértsék tulajdon em­berségüket. Ml ehhez teremtünk környezetet, amely­ben a termelési eredményesség mellett a tiszta gon­dolatok és érzések is táptalajra lelhetnek. Ml azt Is tudjuk, hogy a jósághoz alázat kell, a szeretethez pe­dig jóság És hogy a szónak mágikus ereje van, a szép szó hiánya betegséget okoz. Amit az ember na­gyon szeret, abban hisz is. Akiből pedig kiveszik a hit, akt csupán életé kudarcait látja, az cinikussá vá­lik... Az elnöki beszámolót követő vitában felszólaló Tóth. István agrármérnöknek, a növénytermesztési ágazat vezetőjének a beszédéből kiemelve: — A jövőben — a kaszálók (400 ha) öt éven át folyamatosan végrehajtott felújítása során — a fű­keverékek összeállításakor a levegő nitrogénjét meg­kötő pillangós növények termesztését helyezzük majd előtérbe. Ezzel hektáronként és évente 450—500 ko­rona értékű műtrágya-megtakarítást érhetünk el. Az agrolaboratérlum beindításával évente további 1—1,5 millió korona értékű műtrágya megspórolásával szá­molunk. Menyhárt István agrármérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője, a sertéstenyésztésben a turnusos rendszer bevezetésének előkészületeiről és jelentősé­géről tájékoztatott. Az új szabványhoz igazodva a tej minőségének javítása érdekében több helyen változ­tatnak a technológián ős átdolgozzák a takarmány­termesztési rendszert. július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi minisztere felszólalásában tájékoztatta a tagsá­got a mezőgazdaság szlovákiai szintű eredményeiről, majd elemezte az átépítés országos programjának ke­retén belül végrehajtandó, a jövő esztendőben ér­vénybe lépő új gazdasági mechanizmusra és irányí­tási rendszerre való áttéréssel kapcsolatos feladatokat és gondokat. Végezetül pedig — szlovák és magyar nyelven — köszönetét mondott a tagságnak a kiváló eredményeket hozó szorgalomért. Ezt követően kitüntetéseket adtak át a szövetkezet legjobb dolgozóinak, összesen huszonkét személynek, akik a szocialista versenyben kiemelkedő eredménye­ket értek el. Négy dolgozót — Balázs Jánost, Cser­­nák Józsefet, Domonkos Barnabást és Lali Istvánt — „A járás példás dolgozója“ kitüntetésben részesítet­ték. Korcsmároe László ellébeszélések, kertelések nélkü­li, a leglényegesebb témára összpontosító beszámoló sza­bott határozott irányt Abarán (Obo­rin) a zárszámadó közgyűlésnek. Az elemzés mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy a járási párt- és ál­lami szervek által hozott határozato­kat a gazdaság milyen mértékben vál­totta va'óra. Kifogásolta valaki, hogy hosszú volt az elnöki beszámoló. Én nem tartottam annak. Mert alapos elem­zés volt — nem elnéző semmivel, mi a jobb eredményeket meggátol­ta, és senkivel, akit így vagy' úgy mulasztás, elnézés, felületesség, te­hát hiba terhelt. Szigorúbban a hibák eilen j Az abarai Virágzás Egységes Föld­műves-szövetkezet tavalyi gabonater­mesztési programját 10 százalékkal túlteljesítette. Búzából a tervezett 4,3 tonnával szemben 5,47 tonnás átlag­termést értek el. Érdemes megemlí­teni, hogy például az Iris fajta hek­táronként 8,2 tonnát termett. Elfo­gadható hozamot adott a Danubia, a Roxana és a Viginta, melyek meg­­közelílették a hat tonna körüli hek­tárhozamokat. Az átlagon rontott a Vala és a Košútka fajta. Helyettük a jövőben Hanával és Selectával pró­bálkoznak. Szemes kukoricából hek­táronkénti átlagban 5 tonnát takarí­tottak be. Kétségtelen, hogy ennél a kultúránál éreztette legjobban nega­tív hatását a hosszú szárazság. De az agrotechnikai munkák gyenge szín­vonala is közrejátszott a termésszlnt alakulásában. Az alacsony hozamokért nem lehet csakis az Időjárást hibáztatni. Ezt mi sem Igazolja jobban, mint a cukorré­pájuk, amiből a tervezett 3 ezer 900 tonna összterméssel szemben 3 ezer 528 tonnát értékesítettek, ami 90,5 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Az abarai szövetkezetesek mindig híres zöldségtermesztők vultak. Ta­valy négyfajta zöldséget termesztet­tek, összesen 30 hektáron. Ez az ága­zat a pénzügyi tervét 713 ezer ko­ronával túlteljesítette. Jól sikerült a paprika és a salátauborka. Gyengébb volt a termés káposztából. A köztes növényként vetett retek jövedelmező volt. Nem sikerült viszont a dinnye. Jő volt 1987-ben a szövetkezet ta­karmánymérlege. Az állattenyésztők­nek elegendő mennyiségű és jó mi­nőségű takarmányt sikerült biztosíta­ni. A silókukorica tervét 42 száza­lékkal túlteljesítették. Évelő takar­mánynövényekből 766 tonnát tároltak. Tavaly 340 hektár réten lecsapolási munkálatok folytak, aminek követ­keztében ezt a területet egyszer sem tudták kaszálni. Ennek ellenére ele­gendő szénát tudtak télire tárolni. Nem kevesebb mint 3 ezer 200 tonna cukorrépafejet gyűjtöttek be, sőt ta­karmányrépából is jócskán túltelje­sítették a tervezett mennyiséget. Ko­moly veszteség voU a ’5 hektárnyi gyümölcsösben. Az almá-val évek óta probléma van. Még a jó termés esc tében ts veszteséges, mégpedig az alacsony felvásárlási ár miatt л ve­zetőség már több alkalommal úgy fontolgatott, hogy a gyümölcsöst lik­vidálja ... Az állattenyésztés főbb mutatóit teljesítették, így például a'húseladási tervét a szövetkezet 100,2 százalékra és a tejeladási tervét 100,3 százalék­ra. A jobb eredmény elérését fékezte az a tény is, hogy a tervezett szar­­vasmarha-á’lománybő! még a mai na­pig Is hiányzik 418 darab. A tejter­melésben javulás mutatkozik. Az el­múlt évben tehenenként! átlagban 3 ezer 365 liter tejet fejtek. A beruházási építkezések tervét ugyan a szövetkezet 2 százaikkal túlteljesítette, de fontos akciók nem voltak befejezve. A központi javító­műhely átadása eddig 15 hónapot ké­sik. Továbbá késik a nagyráskat (Veiké Ráškovce) tehénlstálió re­konstrukciója. A szövetkezet építke­zést csoportjában kevés a szakkép­zett munkaerő. Másrészt a munká­latok gyors menetét hátráltatja az anyagok és a gépi eszközök hiánya. A melléküzemági tevékenység az elmúlt évben dinamikusan fejlődött. Pontosan nyolcvan dolgozót foglal­koztat ez az ágazat, mégpedig 15 csoportban. Az összteljesítmények ér­téke meghaladta a 15 millió koronát, melyből 8 millió korona volt a tisz­ta nyereség. — A gazdaság eredményessége más vidékek szövetkezeteivel összehason­lítva sokszorta inkább függ a lehul­lott csapadék mennyiségétől, mint mástól — hangsúlyozta többek között az elmúlt esztendő értékelésében Papp Gyula elnök. Tavaly a száraz­ság okozott több gondot. Az ágaza­tok felsorolásánál a szövetkezet el­ső embere az önköltségre helyezte a hangsúlyt és nem pusztán azért, mert Ung vidékének ebben a sarká­ban közel sem lehet hektáronként annyit betakarítani, mint más, ki­egyensúlyozottabb természeti környe­zetű gazdaságban . A szövetkezet a tervezett teljesítményt ugyan 2,7 mil­lió koronával túlteljesítette, de a ter­vezett költségek tervét is 2,6 millió koronával tűlmerítette. Egy sző mint száz, a szövetkezet a tervezett tisz­te nyereség tervét 26 százalékkal túl­teljesítette. / Az abarai szövetkezetben évek éta nagy gondot fordítanak a talaj ter­mőképességének fokozására. Pozití­van értékelhetjük, hogy a mezőgaz­dasági termelésre 42 hektár területet nyertek. Így növelhetik a gabona ve­tésterületét. Különben az Idei évre a tervfeladatuk 1500 tonna gabona kitermelését irányozza elő. Ä közgyűlés befejező aktusaként a szövetkezet vezetősége kitüntette és pénzjutalomban részesítette a leg­szorgalmasabb dolgozókat. Közülük ki kell emelnünk Tamkó Józsefet, aki fiatal kora ellenére már 24-szeres önkéntes véradó. Az új évben szigorú, minden szempontot átfogó „házirendje“ van ennek a gazdaságnak. Tartalmazza a fegyelemsértők fe'elősségrevonás'inak, megbüntetésének módjait is. Az aba­rai szövetkezet tehát elindult a szer­vezeti-gazdasági megerősödés útján. ILLÉS BERTALAN M lamkó József (jobbról az első) példás dolgozó v

Next

/
Thumbnails
Contents