Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-11 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES Két év mérlege a választási program megvalósításában írta FILLER GYULA, az Érsckűjvá ri (Nová Zámky) Jnb elnöke A nyíltság légkörében Járásunkban a Nemzeti Front vá­lasztási programját a 8 ötéves terv­időszakra úgy dolgoztuk ki, hogy megvalósításával hozzájárulunk a la­kosság anyagi és szellemi igényeinek kielégítéséhez. A legnagyobb figyel­met a lakásalap növelésére fordítjuk, elsősorban a komplex lakásépítés formájában, ame’yet a Járási szék­helyen, va’amint Šuranyban és Štú­­rovóban valósítunk meg. Az elmúlt két évben — hozzávetőlegesen ter­veinknek megfelelően — több, mint 560 lakást adtunk át, egyéni lakás­építéssel további 630 ú] lakás épült. A lakótelepek, lakások közmfivesíté­­sére 1986-ban és 1987 ben több mint 126 millió koronát fordítottunk, ami azonban még nem Jelenti azt, hogy minden Jogos igényt sikerült kielé­gítenünk. Figyelmünk homlokterében áll az óvodai, iskolai hálózat bővítése és fejlesztése. A váltott műszakos taní­tás csökkentése érdekében — első­sorban Járási székhelyünkön, vala­mint Štúrovóban — Érsekújvárban most fejezzük be a 20 osztályos alap­iskola építését a „Nábrežie“ lakóte­lepen és most kezdjük el építeni a Bástya lakótelepen az alapiskolát. Štúrovóban ilyen szempontból lénye­gesen Javul majd a h-lyzet a magyar tanítási nyelvű alapiskola hozzáépf­­téses bővítésével és a Terasz II. la­kótelepi alapiskola felépítésével. Lassítja a lakásépítések és -átadá­sok ütemét a központi fűtés hőka­zánjának elhúzódó építése Érsekúj­várban, amelyet a Priemstav n. v. kivitelez. További meghatározó ténye­ző lesz Járási székhelyünkön a szenny­víztisztító kapacitásának bővítése is. '•Falvalnk és városaink további gaz­dasági és szociális fejlődésében je­lentős szerepe van a „Z“ akció be­ruházási részének. A nemzeti bizott­ságok ezt a komoly feladatot felelős­ségteljes szervezőkészséggel, a lakos­ság érett közösségi tudatának, társa­dalmi elkötelezettségének hasznosítá­sával oldották meg. A 8. ötéves terv­időszak első két évében 100 tnillifi koronával nagyobb értékű beruházá­sokat hoztak létre. Az előző válasz­tási időszakban az volt a célunk, hogy olyan fejlett óvodai hálózatot létesítsünk, amely lehetővé teszi a gyermekek 92 százalékának iskolai előkészítését. Ezt el is értük. A mostani választási időszakban azoknak az építkezéseknek adunk el­sőbbséget, amelyek a környezetvédel­met és az életkörnyezet Javításál szolgálják. így kötöttük rá a vízve­zeték-hálózatra Palárikovót és Tráv­­nicát, bevezettük a gázt Szímőre (Zemné), Nagykérre (Milanovce), Komjaticébe és Bánovba. Oj egészség­­ügyi központot adtunk át Szőgyén­­ben (Svodín), bevásárlóközpontot Ka­­rrtocsán (Komoča), szolgáltató házat Štúrovóban, Iskolai étkezdét és nap­közit Udvardon (Dvory nad Žitavou) és Csűzon (Dubník), valamint továb­bi olyan üzletek, helyiségek és épü­letek sorát, amelyek falvainkon és városainkban a lakosság kulturáltabb és jobb életkörülményeinek kialakí­tását segítik elő. A HELYI GAZDÁLKODÁS ÜZEMEI Az elmúlt időszakban rendkívüli figyelmet fordítottunk arra, hogy a terveket és a költségvetést úgy ál­lítsuk össze, hogy tehetőséget biz­tosítsunk a helyi gazdálkodás üzemei számára a hatékonyabb, jobb minő­ségű, nagyobb teljesítmények eléré­sére. A Járási építőipari vállalat (OSP) kivételével a nemzeti bizottságok minden helyi gazdálkodási üzeme tel­jesítette tervezett feladatait mind a mennyiségi, mind a minőségi muta­tók tekintetében. A Járási építőipa­ri vállalat lemaradása magában az építésben 8 millió korona értékű. A vállalat felelős vezető dolgozóitól elvárjuk, hogy a járás állami és párt­­szerveinek velük kapcsolatos határo­zatát és intézkedéseit következetesen teljesítsék, s hogy számolják fel azo­kat a hiányosságokat, amelyek a le­maradást előidézték. A helyi gazdálkodás többi üzemét tekintve — például a Renokov, a já­rási iparvállalat, valamint a járási szolgáltatóüzem — több mint 1,5 mil­lió korona értékben túlteljesítette pénzügyi bevételi tervét. Hasonlóan eredményes volt a vendéglátóipar (Reštaurácie) mérlege is, kiskeres­kedelmi forgalmának tervét több mint 3,5 millió koronával túlteljesí­tette. A SZOLGÄLTATÄSOK SZÍNVONALA Fokozatosan megvalósítjuk a szol­gáltatások fejlesztésének koncepció­ját. Ezen a téren az e'múlt időszak­ban sikerült néhány kedvező válto­zást elérnünk. Több mint 540 helyi­ségünk üzemel, amelyeknek 20 szá­zalékában az esti órákban ,és szom­baton is a lakosság rendelkezésére állunk szolgáltatásainkkal. Csupán az 1987-es évet számítva 53 mil’ió 300 ezer korona értékű szolgáltatásokat nyújtottunk. A jobb, sokrétűbb szol­gáltatások bevezetése szempontjából fontos szerepet töltenek be a nem­zeti bizottságok apróbb üzemei, mű­helyei, amelyek az elmúlt évben 20 millió koronás haszonnal dolgoztak. Több mint "40 szemé’y kapott en­gedélyt a nemzeti bizottságoktól ki­egészítő szolgáltatások végzésére. Ar­ra számítunk, hogy az ilyen engedé­lyért folyamodó kisiparosok száma a 158/1982-es számú kormányrendelet novelllzáctója következtében növeked­ni fog. i Másrészt nem lehetünk elégedettek a lakáskarbantartó szolgáltatások színvonalával. Szeretnénk legalább negyvenre növelni a karbantartó mű­helyek számát, ezzel kapcsolatban várjuk a helyi építöcsoportok kezde­ményezését. A közellátás színvonalának eme­lése szempontjából állandó figyelem­mel kísérjük a kenyér- és péksüte­mény-ellátást, valamint a tüzelóellá­­tást. A nemzeti bizottságok Ilyen szempontból még nem élnek teljes mértékben jogkörükkel, amikor a lakosság ellátásának folyamatosságá­ért és minőségéért emelhetnek szót. Nagyobb határozottságot és követke­zetességet várunk tőlük ilyen tekin­tetben. A nyitvatartási időt a lakos­sági igényekhez közelítettük, amikor az élelmiszerüzletek 97 és a többi üzlet 50 százalékét szombaton is nyit­va tartjuk. MINDENT AZ EMBERÉRT A választási program eredményei­nek számbavétele kapcsán említet­tem, hogy a jnb nagy figyelmet for­dít a lakótelepek közművesítésére. 1986- ban például az érsekújvári lakó­telepeken 315 férőhely került átadás ra az óvodákban és a bölcsődékben. 1987- ben Šuranyban épült bölcsőde és óvoda, Érsekújvárban posta és lakás­­karbantartó objektumok. Az elkövet­kező időszakban az érsekújvárí „Ná­brežie“ lakótelepen építünk bevásár­lóközpontot. A „Z“ akció beruházási részében összesen 74 építkezést fejeztünk be. összesen 53 millió korona értékű be­ruházást realizáltunk, amelyhez a la­kosság 614 ezer óra társadalmi mun­kával járult hozzá. Örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy 1987-beri a beruházások tervét 129 százalékra teljesítettük, s az előzőekben felso­rolt épületeket — óvodákat, iskolá­kat, üzletházakat — sikerült felépí­tenünk. A párt- és állami szervek, a nemzeti bizottságok irányító- és szer­vezőmunkája, a Nemzeti Front szer­veinek és szervezeteinek készsége is hozzájárult ezeknek az eredmények­nek az eléréséhez. A lakosság társadalmi elkötelezett­sége, aktivitása az életkőrnyezet ja­vításáért végzett munkában is meg­nyilvánult. Az elmúlt évben összesen 7 millió 600 ezer órát dolgoztak (több mint 77 millió korona érték­ben), hogy tisztább és szebb környe­zetben élhessenek. Dicséretes eredményeket értek el Hulban, Nagykéren, Palárikovóban, Jatovban, Dolný Óhajban, Rastislavi­­cében és több más községünkben. Sikerként könyvelhetjük el azt is, hogy csökkent Járásunk területén a befejezetlen épitkézések száma. Befe­jeztük a Šurany! .Sever I.“ és „Bašta I.“, valamint az érsekújvári „Nábre­žie I.“ lakótelepek építését. A Nitrai Magasépítő Vállalattól azonban na­gyobb erőfeszítést várunk lakótelepe­ink építésének komplex, határidős befejezéséért. A KÖZPONTI KÖZSÉGEK HATÁSKÖRÉNEK KISZÉLESÍTÉSE Jelenleg járásunk területén 6 hnb­­nek van kiszélesített jogköre. 1982- től Palárikovo, Tardoskedd (Tvrdošov­­ce), Udvard, Bánov, Komjatice és Sző­­gyén vált központi községgé. Megte­remtettük e nemzeti bizottságok szer­vezési, személyzeti és műszaki felté­teleit ahhoz, hogy megfelelően fel készülhessenek a járási nemzeti bi­zottság meghatározott * feladatainak teljesítésére.. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szükség volt e hatáskörök átruházására. Körültekin­tőbb lett a szolgáltatások fejlesztése, megnövekedett a nemzeti bizottságok hatása és befő yása azoknak a szer­vezeteknek a működésére, amelyek nem tartoznak közvetlenül a hnb-k irányítása alá. Jobban tudják irányí­tani az egyesített pénzeszközök fel­­használását is a lakosság szociális és gazdasági igényelt szolgáló épü­letek létesítésére. ÜJ FELTÉTELEK KÖZÖTT 1988. Január 1-jével a nemzeti bi­zottságok á’tal irányított helyi gaz­dálkodási üzemekben érvénybe lép­tek a gazdaságirányítás ű] alapelvei, valamint az állami vállalatokra vo­natkozó új törvényjavaslat néhány ele­me (Renokov, kommunális üzemek, vendéglátóipar). Az átalakításból fa­kadó néhány követelmény megvaló­sításához hozzákezd a járási egész­ségügyi központ is, egyelőre a Nyu­gat-szlovákiai kerületben a mi egész­ségügyi központunk az egyedüli, a­­mely kísérletileg elkezdi a szemé­lyes anyagi érdekeltség elvének ér­vényesítését az anyagi veszteségek csökkentésében. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK ÉS A KÉPVISELŐK FELADATAI Nehéz lenne fontossági sorrendbe állítani a nemzeti bizottságokra va­­rő feladatokat. Hiszen minden feladat, amelyet meg kell oldaniuk, fontos, mivel a lakosság érdekeit, falvalnk és városaink fejlődését érinti, azzal kapcsolatos. Figyelmüket azonban rá­irányítottuk a CSKP KB 7. ülése ha­tározataira, amelyek teljesítésébe szeretnénk bevonni szerveink dolgo­zóinak, a nemzeti bizottságok képvi­selőinek, lakosainknak legszélesebb körét. Úgy véljük, sikerült olyan intéz­kedéseket foganatosítanunk a Jnb ha­táskörében, amelyek megvalósítása hozzájárul majd munkánk minőségi javításához. Különösen nagy súlyt he­lyezünk a demokrácia elmélyítésére, az ú]‘munkaformák és módszerek be­vezetésére. Rendkívül fontosnak tart­juk tevékenységünk ésszerűsítését, az adminisztratív Jellegű munka csök­kentését, a lakosság tájékoztatását, valamint képviselőink és munkájuk értékelésének új módszereit. Az eddigi Jó tapasztalatokra, ered­ményeinkre alapozva bízvást számít­hatunk mind nemzeti bizottságaink tevékeny együttműködésére, mind képviselőink körültekintő, felelősség­­teljes munkájára. A választási prog­ram megvalósításában elért sikerek, korszerűsödő városaink és falvaink az 6 szervezni tudásukat és a lakos­ság irántuk való bizalmát dicsérik. Most, amikor új módszerekkel és formákkal, megváltozott hatáskörrel, önállóan és a lakossági igényekre még érzékenyebb figyelemmel kell dolgozni, meggyőződésem, hogy ter­veinket és határozatainkat teljesíteni fogjuk, s hogy megteremtjük e rend­kívül fontos területen, nemzeti bizott­ságaink munkájában a szavak és a tettek egységét. A Búcsi (Búö) Efsz pártalapszerve­­zetének évzáró taggyűlése gondosan előkészített megmérettetése volt az elmúlt év eredményeinek, nehézsé­geinek. De a tagság, a szövetkezet, a község előtt álló feladatok pontos meghatározásának is. Itt ugyanis az alapszervezethez tartozik a faluban élő minden kommunista, valamint a szövetkezetben dolgozó párttagok. A tartalmas, minden lényeges kér­désre kiterjedő beszámolót Bernáth András pártelnök terjesztette elő. A járási pártbizottság képviseletében Varjú jános és Vrábel Vendel vett részt a búcsi kommunisták évzáró taggyűlésén. A beszámoló a XVII. kongresszus határozatainak, a CSKP KB 7. ülése elveinek értelmében vette sorra a pártalapszervezet teendőit. Vázolta a gyorsítás stratégiáját, a szocialista önigazgatás elmélyítésének fontossá­gát, a nyilvánosság és a tájékoztatás elvének érvényesítését. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szavak és a tet­tek között nem lehet ellentét, mint ez ideig, sajnos, esetenként előfor­dult. Egyetlen járható útnak jelölte meg a munka hatékonyságának nö­velését. A pártszervezet munkájáról szólva elmondta, hogy a taggyűléseken fe gyelmezetten — 90—95 százalékos részvétellel — részt vesznek a kom­munisták, nyilvános pártgyűléseket negyedévenként hívnak össze, ame­lyen rendszerint értékelik a Nemzeti Front választási programjának meg­valósítását is. A pártvezetőség mun­kája alapos, mindenre kiterjedő, a pártfeladatok névre szólóak, felöle­lik a káderutánpótlást is. Meghatá­rozza a politikai oktatás menetét, a tagság politikai-nevelő munkájának Jelentőségét. A társadalmi szervezetek tevékeny­ségéről is tájékoztatta a Jelenlévő­ket: A SZÍSZ, a Csemadok, a Szlová­kiai Kertészkedők Szövetségének alap­­szervezste példásan dolgozik, ellen­ben a Honvédelmi Szövetség alapszer­vezete alig hallat magáról. A nevelés, az ifjúság körében vég­zett munka fontosságát hangsúlyozva dicsérettel és elismeréssel beszélt a pedagógusok iskolai és iskolán kívül végzett munkájáról, a közművelődés­ben betöltött szerepükről. Majd a községfejlesztés helyzetét méltatta: a víz- és a gázvezeték be­kötése már folyamatban van, ellen­ben az iskolai étkezés és a tornate­rem építésére ez ideig nem találtak kivitelezőt, pedig az oktatási minisz­térium biztosította a 2,5 millió koro­na pénzösszeget erre a célra. A földműves-szövetkezet munkáját taglalva — amely a község egyetlen szocialista nagyüzeme, s egyben éle­tének legfontosabb meghatározója — elöljáróban megjegyezte, hogy a szö­vetkezet a hnb-vel, valamint a társa­dalmi szervezetekkel és az egész fa­lu lakosságával megértésben, gyümöl­csöző együttműködésben dolgozik. Néhány számadat: az efsz 2 ezer 78 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, 1 ezer 816 hektár szán­tóföldet művel, 100 hektár a szőlé­szet, 61 hektáron gyümölcstermesz­tést folytat, a rét és a legelők össz­területe száz hektár. 524 tagja van a szövetkeztnek, ebből 126 a nyugdíjas. Gabonatermesztési tervüket az el­múlt évben 23,5 százalékkal túltel­jesítették. Szépen termett a naprafor­gó, ellenben a takarmánytermesztés­ben nem sikerült a tervezett hoza­mokat elérni. A cukorrépa sem adta meg a kívánt hozamot, a szőlőt és a gyümölcsöst fagy sújtotta. Az állat­tenyésztésben a mutatókat 99,2 száza­lékra teljesítették, mivel tehénállo­mányukat leukózis sújtotta, egyben ez most az efsz legsúlyosabb gondja. A marha- és a sertéshús eladásának ITTHON TÖRTÉNT Ellenőrző akttvaértekezletet tartot­tak Bratislavában az SZLKP KB szék­házéban a csehszlovák mezőgazdaság számára gyártott növényvélő szerek előállítása komplex programjának teljesítéséről és az e téren kifejtett nemzetközi együttműködésről. Jelen volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZLKP KB első tit­kára és Ignác (anák, a CSKP KB El nökségének póttagja, az SZLKP KB tit­kára is. A tanácskozáson Szlovákia mező­­gazdaságának és iparának vezetői megállapították, hogy a növényvédő szerek jelenlegi gyártása nem felel meg a szükségleteknek. Egyes vegy­ipari beruházási és innovációs akciók 1988. március 11. tervét 5,2, illetve 9 százalékkal túl­teljesítették. Kimagaslóan Jő a tojás­­termelésben elért eredményük, vala­mint a gyapjú és a méz fogalmazásá­nak értéke is. Az alapos beszámoló termékeny vitát váltott ki. Valamennyi hozzá­szólást az új szellem, a nyíltság, a nyitottság, az igényesség jellemezte. Elsőként Török István, az iskola igaz­gatója kért szó. Az iskolai étkezde és a tornaterem építésével felmerülő nehézségekről beszélt. Arról, hogy a járásban ta’álható szolgáltató üze­mek nem akarják vállalni az építke­zés első szakaszát, ellenben a szere­lést annál inkább. Tudni kell, hogy az utóbbi jövedelmezőbb. Pedig a községiből számos szakmunkás Jár — a kommunális üzemek alkalmazottja­ként — máshová dolgozni, akik szí­vesen maradnának, dolgoznának oda­haza. Sajnos, azonban, a bürokrácia még acsarkodik — jegyezte meg. Jó­kai József, a szövetkezet állattenyész­tésének munkaerőgondjairól szólott. A korszerű gépek alkalmazásával véli enyhíthetőnek ezeket a gondokat. A leukózis felszámolásához állami tá­mogatásra lenne szükség, mivel sze­rinte a tehénállomány kicserélése ön­erőből nem oldható meg. Kétyi István, a bnb elnöke a társa­dalmi szervezetek munkájához sze­retne nagyobb önállóságot. A szövet­kezet munkaerőgondjainak megoldá­sát abban látja, hogy fiatalokat kéne megnyerni az itt végzett munka szá­mára. Megemlítette, hogy a község­ben számtalan az üres ház, amit hozzáférhető áron rendelkezésükre kellene (lehetne) bocsátani. Ugyan­csak sok a beltelek, amit kisajátítás­sal az építeni akaróknak lehetne jut­tatni, tartós használatba adni. Szabó Zoltán, az efsz elnöke a ká­dernevelésről és kiválasztásról be­szélt, s arról, hogy a gyorsítást elen­gedhetetlennek tartja. Az iskola ét­termének építésével kapcsolatban ki­jelentette, hogy ha más megoldás nem lesz, az efsz megkezdi az épí­tést. A hatékonyabb termelés szem­pontjából az öntözéses gazdálkodás megvalósítását tartja fontosnak, amit á tudományos módszerek és eredmé­nyek bevezetésének kell követnie. Varjú János, a járási pártbizottság képviseletében szólalt fel. A pártunk­ra és társadalmunkra váró feladato­kat körvonalazta, s ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy a demokráciának semmi köze a fegyel­mezetlenséghez. A beszámoló nyíltsá­gát, őszinte tárgyszerűségét értékelve méltatta a kommunisták becsületes munkáját. A szövetkezet kicserélendő tehénállományának állami támogatá­sát méltányosnak mondotta. A mező­­gazdasági termelés körülményeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy drá­gán termelünk és ezen mihamarabb változtatni kell. Szobi Kálmán azt fejtegette, hogy a termelőnek a vásárló Igényeihez kell igazodnia. Károsnak tartja a nagy, elfekvő árukészletet. Ésszerűbb termelésre van szükség, a sógorság­­komaság alapján történő érvényesü­lés, boldogulás megszüntetésére. Az évzáró taggyűlés határozata ma­gába foglalta mind a termelésben, a munkában megvalósítandó legfon­tosabb feladatokat, mind a falu fej­lesztésével, a társadalmi szervezetek munkájával kapcsolatos konkrét ten­nivalókat Névre szólóan, ellenőriz­­betően, időpontokhoz kötve, hogy „fent és lent“ mindenki egyaránt tud­ja a kötelességét, vállalja a felelős­séget saját munkájáért. Ogy, aho­gyan az a CSKP KB 7. ülésén el­hangzott, ahogyan azt a gyorsítás, as átalakítás elvei megkövetelik. CSIBA GÉZA ellenére a késztermékek gyártásához egyre több félig feldolgozott nyers­anyagot, komponenst és adalékanya­got kell behozni nem szocialista or­szágokból. Olyan létesítményeket kell építeni, amelyek hazai nyersanya­gokból gyártanak félkésztermékeket a mezőgazdaságban használt vegysze­rek előállításához. Aktívaértekezletet tartottak Brafis­­lavában, a Szlovák Tudományos Aka­démia munkatársai, párt- és állam! tisztségviselői arról a szerepről, ame­lyet a tudomány és a gazdasági me­chanizmus átalakítása és a szocialis­ta demokrácia fejlesztése terén be­tölt. A tanácskozáson részt vett Jo­zef Lenárt elvtárs is. Vladimir Hajko akadémikus, a SZTA elnöke azokra a feladatokra mutatott rá, amelyek a gazdasági mechanizmus átalakításá­nak folyamatában az akadémiára há­rulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents