Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-04 / 9. szám
A veszettségről A veszettség (latinul rabies, lyssa) az emberiséget egész története során végigkísérő betegség. Ausztráliát kivéve az egész világon előfordul. Veszélye mindennapos gondot okoz, ezért nagy figyelmet kíván. A felvilágosító munka segíthet abban a harcban, melyet a zoonózisok (emberre átvihető, veszélyes betegségek) ellen az egészségügyi és állatorvosi szolgálat karöltve folytat. A megismerés fonalát sokszor egy-egy kellemetlen személyes tapasztalat viszi előbbre, de itt Is érvényes a régi igazság: Jobb megelőzni a bajt, mint orvosolni. A veszett kutyák harapásának veszélyességét, s halálos kimeneteléi már Arisztotelész korában ismerték Elsősorban a húsevők, illetve a ragadozók terjesztik, de előfordult már növényevőknél (őz, szarvas), sőt baromfinál is. Vírusát Közép- és Dél-Amerikában főleg a vérszívó denavérek. vámpírok közvetítik. 'A veszettség vírusának ellenálló-képessége nem nagy. A fertőtlenítőszerek vagy a 80 C-foknál magasabb hőmérséklet percek alatt elpusztítja, de az elhullott állatok tetemében — főleg az agyban — a rothadás ellenére is hetekig fertőzőképes maradhat. Vigyázat tehát, az elhullott á la'nik (őz, szarvas, róka) „trófeájának“ megszerzése életveszélyt rejthet. a tompultság, végül a kivétel nélküli elhullás jellemzi, Az Ingerlékenység!, dülmngési szakasz azonban gyakran hiányozhat, ilyenkor „csendes veszettségről“ beszélünk. Gyakori ez a rókáknál, míg a macskák támadókedve veszettség esetén megnő. Vigyázat! A lakott területre tévedt szelídnek látszó róka nem játszótársa a gyerekeknek! Az Ilyen állat életveszélyes, halált okozó Játékl Szinte bizonyos, hogy veszettséggel fertőzött, ezért embertársaink, gyermekeink életének érdekében el kell pusztítani, és laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. A veszettség, a lappangási idő alatt Idejekorán adagolt olmány védettsége kívánnivalókat hagy maga után. Ennek az az oka, hogy a kialakult védettség mértéke egyedenként változik, előfordulhat hanyagság, következetlenség is, vagy nincs meg a kellő hatósági szigor. A kutyák cseréje, adásvétele esetén sokszor tapasztalható az állategészség ügyi szolgálat tudatos kijátszása. A veszettséget azonban „becsapni* nem lehet. Az oltási bizonylat nem ruházható át. A kötelező oltás még így is tág teret hagy a fertőzésnek, a betegség kitörésének. Az 1S85-&S adatok szerint a háziállatoknál a veszettség 38,6 százalékát kutyákon észlelték. Érdekes, hogy a beévenként kötelező, de mellettük igyekezzünk kedvenc macskáinkat is védőoltásban részesíteni! Ezzel a fertőzés lehetőségét csökkentjük! A veszettséget ez idő tájt legnagyobb részben terjesztő rőkák Immunizálása régi gondja Európa országainak. A rókák gázzal, méreggel történő irtása nem fér össze a természetszerető ember lelkiismeretével. Örömmel vehető ezért tudomásul, hogy néhány országban — köztük hazánkban is — táplálékkal felvehető oltóanyagot sikerült kikísérletezni. a kutatások tovább folynak, s reméljük — mivel nagy gondot enyhítenek — eredményesek lesznek. Grafikonunk a veszettség gyakoriságának az állatok életkorától való függőségét ábrázolja (A szerző rajza) A veszettséget általában — a vírust tartalmazó nyál sebbe kerülésével — a már fertőzött állat marása közvetíti. A vírus á sebtől a központi Idegrendszerbe az Idegek mentén jut el. Itt elszaporodva az Idegpályák mentén tovább terjeszkedik a különféle mirigyekbe (nyálmlrigy), majd ezejt váladékával a külvilágra ürül." A betegség kórképe állatfajonként — de egyedenként Is — némileg eltérő lehet. Általában három szakasza különböztethető meg- az elsőt a lehangoltság. a másodikat a reflexingerlékenység növekedése, a harmadik szakaszt a bénulás és dinál, ne válasszuk az egyszerűnek, „humánusnak“ tetsző kidobást, az „üt szélén hagyást“. Sokszor láttam már út mellett ácsorgó, személygépkocsikból kihajított, behúzott farokkal didergő, tétova tekintetű állatot. Egy részük ugyan áldozatul esik az autóforgalomnak. de ml lesz a többivel? főanyaggal megelőzhető, később azonban már nem tudjuk orvosolni. A lappangási idő azonban nagyon rövid, általában csupán 5—8 nap bár néhány hónapig is e’hűzódhat. Életmentésről van szó, mikor arra kérünk mindenkit, kit gyanús állat mart vagy sebesített meg más módon, hogy legkésőbb 24 órán belül jelentkezzen orvosi ellátásra, s a sebesülést okozó állatot vizsgáltassa meg állatorvossal. Ne hanyagoljuk el az azonnali sebkezelést sem! A kutyák védőoltása három hónapos kortól évenként köte lező, ennek ellenére az álloteg macskák részaránya 54,5 százalék volt. A vadon élő és a háziállatoknál előfordult összes bizonyított fertőzöttség 7,9 százalékát a kutyáknál, 11,2 százalékát macskáknál. 76.2 százalékát pedig a rókáknál állapították meg. A törzskönyvezett kedvencek könnyen olthatők, de ml legyen számos elűzött vagy elvadult állattal? A kóborló macskák, ebek némileg ugyan pótolják a természetből lassan eltűnő kis ragadozókat, de emellett városon és falun nem kis járványügyi és egyéb gondot okoznak. Ha képesek vagyunk lemondani hű társunkról, ha a szaporulat nem heel biztos, szerető Elgondolkoztunk-e már azon, ml lehet a sorsa a kitaszított kutyának, macskának? Gondoltunk-e Ilyenkor az elhagyott, szánnlvalő. sokszor alkalmazkodni képtelen állatot felemelő. kedveskedő gyerekünk, embertársunk egészségére? (M. S. Illusztrációs felvétele) Mint már említettük a kutyák védőoltása megoldottnak tekinthető, háromhónapos kortól A természet- és állatszerető emberek figyelmét arra hívnám fel, hogy a befogadott elhagyott állatokat, befogott rókákat minden esetben mutassák be az állatorvosnak és a továbbiakban tanácsai szerint járjanak el. Az állatokat a megfigyelési idő alatt (ez lehet 3 hónap is!) tartsák elzárva (lehetőleg ketrecben), a többi állattól elkülönítve, de a helyes táplálást, tisztántartást ne hanyagolják el! A megfigyelési idő elteltével gondoskodjanak a veszettség elleni védőoltásról. MVDr. Sztruhár Győző HíRDETÉS A Nová Dedinka-i Egységes Földműves-szövetkezet munkanapokon — 8-tól 12 óráig — kiskacsákat árusít fára 10 korona darabonként). — Átvétel csak személyesen. Érdeklődni a 914-123-as telefonszámon lehet. m 13 @ g m 1 tennivalók 1 Március folyamán a madártenyésztők Intenziven készülnek az új évadra. Gondosan kifertötlenitik a rollereket. elhelyezik ott az ülőfákat, fészkelőodukat; a röpdék alját porhanyósftják és kivetik a fűmagot. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az egyik sarokba folyami homokot szórjunk, amelyben madaraink megfürödhetnek. Akinek eddig még nem volt vollerje. akkor most van Itt a legfőbb Ideje, hogy hozzálásson építéséhez. A ketrec alapját legjobb betonból készíteni. Ez a beton keret 20—30 cm-rel emelkedjen a talaj szintje fölé, Így ugyanis megakadályozhatjuk, hogy az apró rágcsálók bejussanak. A beton alapba erősített vas vagy fa vázra sűrű, erősebb anyagból készített dróthálót feszítsünk. A voller egy részét fedjük le, hogy esős időben legyen hol madarainknak meghózódniuk. Azt a részt, ehová a kijáratot tervezzük, kerítsük le, lássuk el egy külső és belsó ajtóval, fgy megakadályozhatjuk, hogy belépéskor a madarak kirepüljenek a szabadba. A kalitka szélfelóll oldalára (Dél-Szlovákiában általában ez az északnyugati oldal) erősftsünk pléhet, deszkákat vagy ponyvát Ebbe a védett szögletbe helyezzük el a keltetőodut is. A berendezés további összeté-Az egzotikus madarak tenyésztésében Egzotikus madarak , valamint diszbaromfi és fácánok tartására használható nagyobb és egy kisebb voller (A szerző rajza) tele attól függ milyen madarakat szándékozunk tartani. Amennyiben nagyobb votiert építettünk, akkor a fedetlenül hagyott részbe ajánlatos lucfenyőt. borókabokrot, puszpángot (buxust) ültetni. A fák és bokrok nemcsak védelmet nyújtanak madarainknak, de esztétikusabbá teszik a voliert is. Itató- esetleg fürdőedénynek 5 cm-nél nem mélyebb lapos tálat használjunk. Szükség esetén a madárketrecben kisebb betonmedencét Is elhelyezhetünk. A költőoduk elhelyezésével kapcsolatban ne feledkezzünk meg a madarak fészkelésl Igényeiről sem. Vannak fajok, amelyek alacsonyabban, mások magasabban szeretnek fészkelni. Hasonló szempontokat tartsunk szem előtt az etetők elhelyezésénél is. Egyes fajok a földön, mások a fák koronájában keresik táplálékukat. Ha a voliereket e madarak befogadására már megfelelő módon felkészítettük, akkor csak a kedvező időjárási viszonyokra kell várnunk, hogy tollas kedvenceinket ott elhelyezzük. A kanárltenyésztők figyelmét pedig felhívjuk arra, itt ax ideje, bogy a hímeket a tojókhoz engedjük. Közben ügyeljünk arra, hogy a tenyészkalltkákban sose hiányozzon ez elegendő —vitaminokban, fehérjékben, ásványi anyagokban gazdag —< eleség. RNDr. Jozef Dóba ► A háztáji juhtartás alapismeretéi (— L d.— Illusztrációs felvétele) lovákia déli vidékein újra terjedőben van a háztáji juhtenyésztés. Ez az örvendetes tény vetette fel egy összefoglaló - Ismertetés szükségességét, hiszen az újabb generáció anélkül nőtt fel, hogy a juhászattal közvetlen kapcsolatba került volna, pedig az valaha nagy becsben álló szakma voltl juhász és pásztor dinasztiák alakultak ki egyegy vidéken, s bizony az ősök az utódoknak sokszor féltve adták át a juhászat tudományát. Cikkünk a teljesség Igénye nélkül. csak egv-egy tartás-higiéniai és takarmányozási problémával foglalkozik. A JUHOK KÖRNYEZETIGÉNYE A juhok általában hidegtűrők: minél hosszabb és sűrűbb a gyapjútakarójuk, annál alacsonyabb hőmérsékletet képesek elviselni A frissen nyfrott juhok, ha az istálló hőmérséklete 8 C-fok alá süllyed, s a levegő páratartalma magas, könnyen megfázhatnak. Számukra 60—80 százalékos relatív páratartalom mel'ett a 8— 17 C-fok optimális. A melegre inkább érzékenyek, főleg akkor, ha a levegő páratartalma is magas Normális hőmérsékleti viszonyok és pártartalom mellett a termelt hő kb. 30 százalékát párologtatással adják le. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy nő a légzésszám. mintegy jelezve a párologtatás most már túlnyomórészt a légzőrendszeren, keresztül törtó nik. Melegben a mélyalom és a trágya ammőnlatermelése is megnő, amely az állatok légutait károsítja. A meleg, páratelt és ammániadűs levegőben élő jnhok gyapja megsárgul. A meleg káros hatása mérséklődik. ha a Juhok bármikor Ihatnak és könnyen emészthető takarmányt kapnak. Az Istállóban a szellőztetés javításával, száraz alom felhasználásával á hőmérséklet káros hatása csökkenthető. Ä juhok az Istállőzásra nem Igényesek, de huzatmentes és száraz környezetet kívánnak. Egy anyára 1—1,5, szoptatóanyára 1,5—2, egy kosra pedig 2—3 m2 alapterületű ketrecet, ill. férőhelyet számítunk. Célszerű az istállóhoz szélvédett kifutót létesíteni. A klfutő nélküli istálló üzemeltetése nehéz kés. levegője rossz, a gyakorlatban nem válik be. A padozat vidékenként változhat. Az állategészség-ügyt előírásoktól függően lehet döngölt föld-, kavics-, fa-, beton-, rácspadozat stb. A mélyalmos megoldásnál a döngölt földre 10—20 cm vastagon homokot szórunk; ezt a mélynlommal együtt könnyen el tudjuk távolítani. A mélyalom vastagsága ne haladja meg a 0,8 m-t, és évente legalább egyszer hordjuk ki. Fontos, hogy az alom mindig tiszta és száraz legyen, mert ha szennyezett, átnedvesedett, romlik a gyapjú minősége. Az alom nedvességtartalmát, s az ammónia képződését, csökkenthetjük, ha rá szuperfoszfátot szórunk. Ennek mennyisége az alom állapotától függ, de másnaponként már 50 g/m2 Is jó hatást fejt ki. A fal 1—2 m magasságig át nem eresztő, sima, könnyen fertőtleníthető legyen; erre szerves jőd-tartalmú szert (jódénál 5% oldatát) használjuk. Az aj* tók kb. 3 m szélesek a fél fák, legömbölyítettek legyenek, hogy a juhok gyapjúkat ki ne tépjék. Az istálló akkor lesz elég világos, ha az ablakok felülete eléri a padlózat 1/10—1/12-ét. Az istálló tartozéka az etetőrács, amely szorosan a falnál vagy a tér középső részében (így mindkét oldalról hozzáférhetnek az állatok) is elhelyezhető. )ól beváltak a vályúval ellátott etetőrácsok, mert a vá* lyúba hullott takarmányt innen Is elfogyaszthatják. Felnőtt juhokra 40, kosra 60, növendékre 30 cm rácshosszúságot számítunk. Az abrak az etetőrács alsó részén levő vályúból Is etethető. Az Itatás, amely önitatőval Is megoldható, tavasztól őszig a szabadban télen az Istállóban történik Télen az állatok vízigénye a takarmány szárazanyag-tartalmától függően 4—7, nyáron 10 liter. A víz hőmérséklete 15—18 C-fnk legyen. MVflr. Hurka Béla Sz
