Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-04 / 9. szám

1888. március 4. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Egymilliárd embert jóllakatni Kína lakossága évente átlagosan 10 millió fóvel gyarapodik. Jelenleg el­éri a 1.07 mliliárdot. Ezzel szemben a megművelhető földterület évente 533 ezer hektárral zsugorodik. „Tei­les egészében meg tudjuk oldani ga­bonaproblémáinkat saját hatáskörünk­ben“ — jelentette ki Csen Jao-Pang mezőgazdasági miniszterhelyettes. — bár a legutóbbi hivatalos adatok az import növekedéséről tanúskodnak. * Kína élelmiszeripara az 1979—88-os Időszakban importált tetemes mennyi­ségű műszaki Ismeret és gépi beren­dezés ellenére különböző területeken viszonylag még mindig elmaradott. Sem tőkéje, sem műszaki felkészült­sége nem elegendő az élelmiszer-gaz­daság továbbfejlesztésére, ezért to­vábbra Is élénken keres külföldi part­nereket, különösen csúcstechnoló­giák és vezetési tapasztalatok átvéte­lére. A külföldiekkel való együttmű­ködést főképpen vegyes vállalatok alapítása révén kívánják megvalósíta­ni. Elsősorban a bor. az ásványvíz, a gyermektápszer és a diétás élelme­zés, a kecskesajt, a denaturált kemé­nyítő, különféle növényi konzervek előállítása területén, de az állatte­nyésztés, a húsfeldolgozás, továbbá a gyümölcs és a főzelék tartósítása te­rületén is keresik az együttműködést. Ezzel párhuzamosan a következő évek folyamán a legkülönbözőbb célú termelőberendezéseket és műszaki el. járásokat kívánják megszerezni. A számítások és előrejelzések arra vallanak, hogy 1988-ban — és a kö­vetkező években — a kínai fogyasz­tók kiadásaiknak több mint 50 száza­lékát fogják élelem vásárlására for­dítani. A gabonafogyasztáson belül keve­­sebbet költenek majd kukoricára és rozsra, viszont többet finomabb alap. anyagok, például rizs és búza beszer­zésére. Többet költenek húsra, halra, tojásra és tejtermékre is, viszont ke­vésbé nőnek a zöldségre és gabonára fordított összegek. Erőteljesen nő a kereslet a gyermek- és diétás tápsze­rek iránt. Jobban keresik a félkész­ételeket és a csekély alkoholtartalmú szeszes Italokat. Mivel a sertéshús, a gabona, a cu­kor és a gyapot Iránti kereslet lénye­gesen nagyobb ütemben nőtt, ezért a közelmúltban több nagyvárosban be kellett vezetni a sertéshús, a tojás és a cukor esetében a jegyrendszert. A gondokat az okozza, hogy hiány van a legfontosabb növényvédő sze­rekből. műtrágyákból, fóliákból és a mezőgazdasági gépekhez szükséges gázolajból is. Miközben ezeknek az ára folyamatosan emelkedik, az ál­lam az utóbbi években a mezőgazda­­sági termékek felvásárlási árát nem emelte. Ez természetesen nem hatott ösztönzőleg a gazdálkodókra. így nem csoda, hogy Kína 1987-ben nem tudta teljesíteni a gabonatermesztésben ki­tűzött 405 millió tonnás tervét. A ga­bonatermelés csak 400 millió tonna volt. bár ez több az egy évve! korábbi 391 millió tonnánál. Az ország 1987. ben ezért (november végéig) 14,12 millió tonna gabona importjára szo­rult. s ez csaknem duplája az 1988 hasonló időszaka 7,73 millió tonnás bevitelének. Kína gyapotból sem tud­ta teljesíteni 1987-es tervét, csupán 3,9 millió tonnát termelt a célul ki­tűzött 4,5 millió tonnával szemben. Viszont a legutóbbi statisztikai fel­mérések szerint az ország 1987-es ku­koricatermelése 20,21 millió hektáron elérte a 77 millió tonnát, az egy év­vel korábbi 19,16 millió hektárról be­takarított 71,17 millió tonnát köve­tően. Kína mindenképpen teljesíteni akar­ja külföldi vevői megrendeléseit — különösen a Szovjetunióét és Japánét —, miközben tartósan élénk a belföl­di kereslet is a kukoricát Illetően. Egyébként Kína-szerte rendkívül nagy a kereslet a takarmánygabona-félék lránt, amelyeknek a kivitelét fokoza­tosan csökkentették, importjukat pe­dig növelték. A műit év első felében 830 ezer tonnát vásároltak külföldön az egy évvel korábbi 590 ezer ton­nát követően. A dolog érdekessége, hogy egyes kínai tartományoknak sok esetben kifizetődőbb a közeli orszá­gokból bevinni a búzát és a kukori­cát, mint az óriási ország északi te­rületeiről a déliekbe szállítani. 1987 első tíz hónapjában Kína 12,8 mllllő tonna gabonát vásárolt külföl­dön, szemben az 1988-ban Importált 7,73 mllllő tonnával. (Eddig 1982-ben volt a legnagyobb az import, akkor 18,1 millió tonna gabonát vásárolt az ország.) A mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint Kína lakosságának élelmiszer­­ellátását egyebek között a tudomá­nyos módszerek további elterjesztése és a vetőmagok lavltása révén lehet majd biztosítani. Az ország művelhető földterületének 70 százaléka csak kö­zepes vagy alacsony hozamokat pro­dukál. A művelési módszerek javítá­sával és a hibrid vetőmagok alkal­mazásával évente 5 millió tonnás többlet takarítható be. A pekingi kor­mány 1986-ban öt évre szóló progra­mot hirdetett meg, amelynek kereté­ben évente további 1 milliárd jüan (270 millió dollár) Jut a mezőgazda­ságnak. A program megvalósítása azonban nem egyszerű és egyáltalán nem zök­kenőmentes. A parasztok ugyanis sok esetben nem jutnak hozzá azokhoz a kulcsfontosságú anyagokhoz, amelye­ket az állam garantáltan és árkedvez­ménnyel (gért nekik, ha leszerződnek bizonyos mennyiségű gabona termesz­tésére. Kína mezőgazdasági napilapja be­számolt róla, hogy az új földadóból befolyt 4 milliárd jüant az Idén köz­vetlenül mezőgazdasági célokra for­dítják. A múlt év áprilisában beveze­tett adót azoknak kell kifizetniük, akik művelhető földterületet nem ag­rárcélokra vesznek Igénybe. A rugalmas mezőgazdasági politika, a kivitelek és a behozatal évenkénti módosítása, a mezőgazdasági terme­lésre fordított rendkívüli figyelem annak a ténynek felismeréséről ta­núskodik. hogy 1,07 milliárd embert ellátni csakis akkor lehet,'ha meg­teremtik — hosszú távon — az ön­ellátás feltételeit, a hatékony terme­léshez szükséges feltételeket. Az első pillanatban az tű­nik fel. milyen egyszerű. Körmondatok, frázisok, bo­nyolult és szövevényes kité­rők nélkül, mindenki szá­mára világosan és érthetően fogalmaz. Lenin beszédeiben ragad magával Ilyen erővel az elmélet gyakorlati meg­valósításának lehetősége, -a szavak és a tettek összhang­jának meggyőző lendülete. ' Hogy miért Is foglalkozott. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a központi bizottság legutóbbi ülésén a mostani és az elkövetkező Időszak né­hány alapvető ideológiai kérdésével, azt mindjárt beszéde eleién leszögez­te: „Ismét időszerűvé váltak azok a kérdések, amelyekről azt hittük, hogy már megválaszoltuk őket. Az embe­rek szeretnék tisztábban látni a tár­sadalomban megkezdődött változások értelmét, s szeretnék megérteni, mi az átalakítás lényege és célja, mi­lyen irányban haladnnk, milyen mér­földköveket kívánunk elérni és mit értünk az új minőségű társadalom alatt, amelyhez el akarunk jutni.* A továbbiakban kijelentette, hogy ez a kívánság egészen természetes, mivel megkezdték a társadalmi élet formálnak átalakítását, elsajátítják az új utakat és lemondanak a korábban bevezetett sztereotípiákról. A^ válto­zások érintik az emberek tudatát és lélektanát, érdekeiket, a társadaolom­­ban és a munkahelyen betöltött sze­repüket. Az átalakítás felveti mind­azok felelősségének a kérdését, akik nem éltek becsületesen és akik rosz­­szul dolgoztak. S azokról nem Is szólva, akik nyilvánvalóan megsértet­ték a szocialista törvényeket és a szo­cialista társadalom erkölcsét. A pártnak gyakran a sző Igazi ér­telmében harcolnia kell az átalakí­tásért, mind a termelésben, mind а szellemi szférában. Viharos viták folynak azokról az akadályokról, ame­lyekbe az átalakítás ütközik, az em­bereket aggodalommal tölti el, hogy az SZKP KB múlt évi januári és jú­niusi plenáris ülésén hozott újító dön­tések lassan és nehezen valósainak meg. Évtizedek során először érzik, hogy tényleg létezik a nézetek szo­cialista pluralizmusa. És ez szintén szokatlan, szintén nem értékelik egy­értelműen, mindez tanulmányozást, elemzést és magyar á,zatot Igényel. So­kak fejében zavar keletkezett: „Vajon nem távolodunk-e el в szocialista po. síelőktől, főleg amikor a gazdálkodás és a társadalmi élet új, szokatlan for­máit vezetjük be. vajon nem vizsgál­juk-e felül magát a marxista-leninista tanítást. Nem csoda, már megjelentek a marxizmus-lenlnlzmus védelmezői is, hogy néhányan már siratták a szo­cializmust, mert azt hiszik, mindkettő veszélyben van“ — mutatott rá Mi­hail Gorbacsov, s mint a kétségek okát azt jelölte meg, hogv magát az átalakítást gyakorta különbözőképp értelmezik. Van, aki kozmetikai be­avatkozást, a külszín javítgatását vagy az eddigi mechanizmus amolyan „beállítását“ látja benne, amely vala­hogy még működik, s ki tudja, mtt hozna az új. Mások azt követelik, hogy magát a szocialista rendszert az alapokig szereljék szét, helytelennek tartják azt az utat, amelyen a szovjet nép évtizedekig haladt, olyan útnak tartják, amely sehova sem vezet, tel­jes mértékben megtagadják a szocia­lizmus értékelt, s a burzsoá libera­lizmus, a nacionalizmus arzenáljából választanak alternatívákat. Megint mások megrészegülnek a radikális frazeológiától, a szocialista fejlődés egész szakaszainak átugrására ösz­tönöznek és nem veszik figyelem­be az átalakítás logikáját. A párt a múltról és a jelenről, a reálisan megvalósítható tendenciákról szóló tudományos ismeretekkel van felvértezve, és éppea ezért a szocia­lista társadalmi tndat formálása fo­lyamatának élére kell állnia. Épp a párt magyarázhatja meg elméletileg a szocializmus építésének új szaka­szát. figyelembe véve mindazt az újat, amit az átalakítás hoz magával. A SZOCIALIZMUS LÉNYEGE ÉS FELADATA Erről szólva az SZKP KB főtitkára kijelentette: „Alapvető változásokat kell végrehajtanunk a termelőerők és a termelési viszonyok területén, for­radalmi módon kell megújítanánk a társadalmi és a politikai struktúrá­kat, növelnünk kell e társadalom szelllemi és Intelektuálts potenciál­ját. Igyekszünk a jelenlegi feltételek között visszaadni rendszerünk lenini Külföldi lapok nyomán: hme CSAK A CÍMKE VÁLTOZIK... (üisághír: Az emerikai képviselőhöz nem szavazta meg a ntcaiaeual ellenforradalmároknak szánt katonái seeélvt.l — Ne nyugtalankodj, itt hozom az ntánpótlástl D. Agajev rajza A DÖNTÖ TÉNYEZŐ MINDIG AZ EMBER LESZ forradalmi átalakítás* és a megújulás ideológiája arculatát, megszabadítani rendszerün­ket a hordalékoktól és a deformá­cióktól, mindattól, ami megbéklyózta a társadalmat és nem engedte meg neki a szocializmus potenciáljának teljes megvalósítását. És főleg új mi. nőséget kívánunk adni a szocialista társadalomnak, figyelembe véve a je­lenlegi világ realitásait.* A szocializmus lényegét e dolgo­zók hatalmának megszilárdításában, s abban jelölte meg, hogy mindennel fontosabb a munkásosztály, az egész nép jóléte. A szocializmus feladatának nevez­te, hogy véget vessen az ember tár­sadalmi elidegenedésének, amely a kizsákmányoló társadalmakra jellem­ző, s amely megfosztja az embert ha­talmától, a termelőeszközöktől, saját munkájának eredményeitől és szelle­mi értékeitől. Hangsúlyozta: „A* októberi forra­dalom megnyitotta ax utat e történel­mi teladat teljesítése előtt. Forra­dalmi jelentőségű lépés volt a dolgo­zók hatalmának megteremtése, a tér. melőeszközök magántulajdonának megszüntetése és az ember ember ál­tali kizsákmányolásának felszámolá­sa. Ezek a szocializmus fő vívmányai. Pártunkat és népünket teljes het­ven éven keresztül a szocializmus eszmél Inspirálták, s pártunk és né­pünk a szocializmust építette. De a külső és belső okokra valé tekintettel nem tudtuk megfelelően érvényesíteni az éj társadalmi rendszer lenini el­veit. Ebben komolyan akadályozott bennünket a személyt knltnsz, a har. mincas évek direktív és adminisztra­tív Irányítási rendszere, a 'bürokrati­kus, dogmatikus és voluntarista de­formációk, az önkény, s a hetvenes évek végén, о nyolcvanas évek elején a kezdeményezőkészség hiánya és a fékező jelenségek, amelyek stagnálás­hoz vezettek.' Az összes ilyen jelenség legyen visszafordíthatatlanul a múlté, — mondotta válaszul azok számára, akik kétségeiket hangoztatják, hogy nem térnek-e ma el a szocializmustól, an­nak alapjaitól, amelyeket a szovjet emberek nemzedékei raktak le. Sem a szocializmustól, sem a marxizmus­tól nem térünk el, ha határozottan le­mondunk a dogmatikus, bürokratikus és voluntarista örökségről, mert an­nak semmi köze a marxlzmus-lenlniz­­mushoz, sem a valódi szocializmus­hoz — szögezte le Mihail Gorbacsov. „Az alkotó marxlzmns-lenlnlzmus mindig az élő, fejlődő valóság objek­tív, mélyreható tudományos elemzése. Ez az elemzés bíráló, nem kerül meg semmit, nem titkol el semmit és nem tél semmilyen Igazságtól. Csak az ilyen elemzés használ a szocializmus­nak. A valóban tudományos kutatás számára nincsenek és nem létezhet­nek semmilyen korlátozások. Az el­méleti kérdésekről nem lehet és nem szabad valamilyen dekrétumokkal dönteni. Elengedhetetlen a gondola­tok szabad versengése.“ A történelemkutatás marxista-leni­nista módszertanának alapvető kér­dése — határozta meg —hogy meg­írjuk az Igazságnak megfelelő és a teljes történelmet, amely a nép har­cának és életének történelme. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Megengedhetetlen, hogy a valóban tudományos kutatások helyett a szé­les közvéleményt elárasszák a kon­junkturális elaborátumokkal, amelyek inkább ködösítik, mint megvilágítják az igazságot. Ettől meg kell szaba­dulnunk.* KULTÚRA NÉLKÜL NEM LEHET DEMOKRACIA A beszéd nagy figyelmet fordított a szocialista demokrácia kibontakoz­tatásának. Egyedül ezáltal és a nyílt politika által lehet véget vetni a mély gyökereket eresztett apátiának és ad­hat a társadalom erős ösztönzést a dolgozók szociális és politikai aktivi­tásának. Sokat veszített és veszíthet a társadalom amiatt, hogy nem volt képes teljes mértékben felszabadíta­ni az emberek kezdeményező, és al­kotóképességeit és önállóságát. Ép­pen ebben rejlik az átalakítás legna­gyobb, legnehezebb, de egyben leg* fontosabb feladata. Túlzás nélkül el­mondható, hogy ma ennek teljesíté­sétől függ minden. A demokratizálás folyamata sürge­tően veti fel a kérdést, hogyan árt­ják meg a törvényeket. Az utasításog módszerek alkalmazása során jelen­tősen elterjedt a jogi nihilizmus, amely ellen olyan könyörtelenül har­colt Lenin. <0j módon merülnek fel a szeltem! kultúra problémát is. Újszerűségüket az emberre való mostani összpontosí­tás határozza meg. leginkább azon­ban az Igazság és a lelkiismeret, az Igazság és a szabadság, az erkölcsl­­ség és a humanizmus élteti. Ojszerfl a mai világ értelmezése Is — ez a kapcsolatok, az együttműködés, a tudományos, kulturális és Információ­csere példátlan intenzitásának világa, a mindennapi éles összeütközések, konfrontációk, de egyben a haladó általános emberi értékekkel való köl­csönös gazdagítás világa Is. A múlt tapasztalataiból az egyik legfontosabb: „Ha a gazdaságban ha. tározottan lemondunk az utasításé«, adminisztratív módszerekről, akkor a hasonló módszerek még inkább elfo­gadhatatlanok a társadalom szellemi haladásában.* A soknemzetiségű szovjet kultúra a társadalom erejének egyik forrása. E nemzetiségi kultúrák szabad fejlő­dése. Ezzel összefüggésben az SZKP KB főtitkára kijelentette: „A valódi internacionalizmus és a nemzetek va­lódi barátsága csak akkor lehetséges, ha tiszteletben tartják minden egyes nemzet méltóságát, kultúráját, nyelvét és történelmét, s ha a nemzetek kö­zött széles körűek lesznek a kapcso­latok. Sokoldalúan hozzá kell járul­nunk a nemzeti knltúrák közti kon­taktusok további bővítéséhez, kölcsö­nös gazdagodásukhoz, felemelkedé­sükhöz és felvirágzásukhoz.“ ISMÉT AZ ÉLELMISZERKÉRDÉS A 12. ötéves tervidőszak első két esztendejében a gabonatermelés Í7 szá­zalékkal nőtt. Az előző ötéves terv­időszak éves termeléséhez képest a hústermelés 2,1 mllllő tonnával, vagy­is 13 százalékkal, a tej 9 százalékkal, azaz 8,2 millió literrel, a tójés 9,4 százalékkal, vagyis 7 milliárd darab­bal lett több. Ennek ellenére az élel­miszerforrások helyzete nem elégíti ki az Igényeket, s ezeket állandóan növelni kell. Egyrészt több köztársaság és kerü­let van, ahol az utóbbi években a me­zőgazdasági termelés lényegesen nőtt. Például az orell kerületben az 1988— 87-es Időszakban a bruttó mezőgazda­­sági termelés az előző ötéves Időszak átlagos évi szintjéhez képest 18 szá­zalékkal. a munkatermelékenység pe­dig 27 százalékkal nőtt. Sajnos, tá­volról sem dolgoznak mindenütt Ilyen módon. Örményországban, a Novoszl­­birszkl, Voronyezsi, Jaroszlavll, Klro­­vogradl, Kosztront és Rosztovl kerü­letben továbbra is alacsonyfokú a szántóföldek és a farmok kihasználá­sa, az egyes gazdaságokban a terme­lés hatékonysága. A tejtermelésben a lemaradás miatt gondokat okoz a he­lyi ellátás. Hasonló a helyzet a hús­ellátásban Azerbajdzsánban, Grúziá­ban, Üzbegisztánban, a Csecsen-Ingue ASZSZK-ban és a Csardzsoul kerület­ben. A helyzeten változtatni akar az SZKP. Határozottan fel kell számolni azokat a törekvéseket, hogy egyesek a mások munkáján élősködjenek, sok helyi vezetőnek azt a szándékát, hogy az élelmiszerellátás biztosításának kérdését a központi szervekhez cím­zett állandóan új és új követelések­kel oldják meg. Mi a legfontosabb? — tette fel a kérdést ezzel kapcsolat­ban a szónok. Az, hogy véget vesse­nek a papírmunkának, a kolhozoknak é* a szovhozoknak való parancsolga­tásnak. Fontos, hogy zöld utat kapjon a mezőgazdasági szektorban dolgo­zók vállalkozása és kezdeményezése, hogy aktívan kihasználják a munka­szervezés és javadalmazás hatékony formáit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents