Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-04 / 9. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március 4. Az átalakítás a forradalom folytatása ói feltételek között A CSKP KB. a Csehszlovák Nemzei Front KB, a Szövetségi Gyűlés Elnöksége és a szövetségi kormány a csehszlovák munkásosztály és dolgozó nép által a reakció fölött aratott februári győzelem 40. évfordulója alkalmából február 24-én a prágai vár Spanyol Termében ünnepi ülést tartott, amelyen többek között részt vett Miloš I a k e š, a CSKP KB főtitkára, és Gustáv Ha sák köztársasági elnök. A csehszlovák him­nusz elhangzása után az ülést Gustáv Husák nyitotta meg. A februári győzelem 40. évfordulója alkalmából Miloš Jakeš mondott ünnepi beszédet. — Negwen év telt el 1948 drámai februári eseményeitől, a munkásosztálynak, a cseh­szlovák népnek a burzsoázia fölött aratott dicső győzelmé­től. A dolgozók széles tömegei a CSKP vezetésével határozott forradalmi fellépésükkel meg­hiúsították a reakciós etők azon kísérletét, hogy orszá­gunkban visszaállítsák a kapi­talista rendet. Egyértelműen a fejlődés szocialista útla mellett foglaltak állást. A politika! ha­talom teljes mértékben a mun­kásosztály kezébe került, a dol­gozó nén az ország ura és gaz­dája lett. 1948 februárja Ű1 sza. kaszt jelent nemzeteink törté­nelmében. a szocialista korszak kezdődött meg vele — mondot­ta a főtitkár. Beszéde további részében ki­emelte: „őszinte köszönetét mondunk Népi Mllfclánk taglal­nak. A Népi Milícia február­ban alakult mae, és a többi feeyveres testülettel együtt napjainkig éberen védelmezi népűnk forradalmi vívmányait. Tisztelettel adózunk Klement Gottwaldnak, munkásosztályunk nagy fiának, akinek nevével örökre összefonódik a győzel­mes február. Vezetésével pár­tunk valódi forradalmi erővé vált, a csehszlovákiai viszonyok között alkotó módon alkalmazni tudta a lenini gondolatokat a nemzeti és demokratikus fórra, dalomnak szocialista forrada­lomba való átnövésa koncepció­iénak kidolgozásában. Gottwald elvhflsége. a dolgozók iránti hűsége, a marxizmus-lenlnlzmus eszméinek alkotó érvényesíté­se, a néppel való egység, a párt egységének és akctóképességé­­nek kiemelése, szavalnak és tettetnek összhangia. a szocia­lizmus ellenségeivel szemben folytatott határozott harca, a Szovjetunlő iránti mély barát, sága ma is példát mutat, s ösz­tönzőleg hat ránk a társadalom forradalmi átalakítása során.* A dolgozók helyzetének lé­nyeges megváltozásával kapcso­latban többek között kiemelte: „Szocialista társadalmunknak ma hatalmas termelési-műszaki alapta, fejlett ipara és mező­­gazdasága van. Megszilárdult a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek, az értelmiség, a FEBRURR^frO 1 dolgozók valamennyi rétegének szövetsége, kibontakozott a Nemzeti Front társadalmi szer­vezeteinek és politikai pártjai­nak tevékenysége. A Nemzett Front szocialista politikai rend­szerünk alapját képezi. Ha­zánkban a csehek és szlová­kok, valamint az összes nem­zetiség között kialakultak az egyenjogúságon, a testvériségen és a szilárd egységen alapuló kapcsolatok. Bmeiveket a köz­társaság szövetségi áliamiogt elrendezése is kifejez. A szo­cialista rendszer megszüntette az országunk egyes területei­nek gazdasági, szociális és kul­turális szintje közti különbsé­geket." Miloš Jakeš elvtárs a válsá­gos évek tanulságainak levoná­sa után az átalakítás forradal­mi feladatáról beszélt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Következetesen ügyelünk ar­ra. hogy a gyakorlatban telies mértékben kifejezésre fusson politikai rendszerünk mélyen demokratikus jellege, amely a társadalom forradalmi átalakí­tásáért vívott küzdelemben né­pünk Ieenagvnbb vívmányainak eevike. Hazánk szocialista poli­tikai 'rendszere lehetővé teszi, hogy állampolgáraink politikai hovatartozásuktól. nemzetisé, güktöl. világnézetüktől és val­lási meepvőződésüktől függet­lenül. széles kürüon részt ve­­nvenek minden területen a po­litika kimunkálásában, megva­lósításában és ellenőrzésében." Majd így folytatta: „Határozot­tan át kell térnünk a gazdasági irányítás utasftásos-adminiszt­­ratfv módszereiről a túlnyomó­­részt gazdasági módszerek és szabályozók alkalmazására. “A tervbe vett változtatások célja növelni a dolgozókollektlvák aktivitását és kezdeményezését, munkájuk és gazdálkodásuk végeredményében való sokolda­lú érdekeltségüket. Az egész gazdasági irányításnak le kell küzdenie a jelenlegi nehézség*, két, meg kell szabadulnia a fe­lesleges köztes láncszemektől, és át kell térnünk a kétfokoza­tú irányításra. Mindez fontos változásokat kíván meg a válla­lati szféra, valamint a központi szervek helyzetében és maga­tartásában csakúgy, mint kap­csolatainkban.“ A továbbiakban rámutatott ar­ia, hogy a gazdasági mechanlz. mus átalakításának sikere első­sorban az emberek tevékenysé­gétől, e folyamat elkerülhetet­lenségének megértésétől és at­tól függ, hogy milyen elkötele­zetten, s mennyire alkotó szel­lemben és érdekelten fognak törekedni a kitűzött célok elé­résére. Nem beszélhetünk az átalakításról úgy. hogy közben elhanyagoljuk a nyolcadik öt­éves terv feladatainak teljesíté­sét. A főtitkár beszédének további részében nemzetközi kérdések­kel foglalkozott, majd tartal­mas t>eszédét a következőkép­pen fejezte be: „A februári na­­pnk mozgalmasak, dicsőek és hősiesek voltak. Állampolgára, ink milliói cselekvőén támogat­ták a CSKP és a megúihodott Nemzeti Front politikáját, egy­öntetűen a társadalomfejlesz­tés szocialista útiát választot­ták. Sokan közülük már nincse­nek a körünkben, de áldozatos munkájukkal lefektették ha­zánkban a szocializmus szi­lárd alapjait. Köszönettel főt hajtunk mindazok előtt, akik aktív részvevői voltak ennek a küzdelemnek, akik a múltban nem kímélték és ma sem kímé­lik erejüket szocialista hazánk további felvirágoztatásában. Fgvhen meggyőződésünk, hogy nőnünk februári győzelmének örökségét, az előrevezető utun­kat megvilágító fáklyát becsü­letesen óvni és fejleszteni fog­ják a fövő nemzedékei is. A győzedelmes február szel­lemében előre, társadalmunk forradalmi átalakításáért!" • A CSKP KB Elnöksége február 22 é n a prágai vár­ban a februári győzelem és a Népi Milícia megalakulása 40. évfordulója alkalmából fogad­ta a Népi Milícia képviselőit. A találkozón többek között részt vett Miloš Jakeš. a CSKP KB főtitkára és Gustáv Husák köztársasági elnök. A főtitkár zívélyesen üdvözölte a Népi Milíciának az ország minden észéből érkezett tagjait, s őszinte köszönetét mondott munkahelyi kötelességeik és feladataik teljesítéséért. A ta­lálkozón Miloš Jakeš és Gustáv Husák a Népi Milícia legjobb egységei képviselőinek és tag­jainak magas éllaml kitünteté­­oket nyújtottak át. 0 Julius Fučík születésének 45. és a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából a prá­ii Károly Egyetem Újságírói Karán múzeumot nyitottak, étnely Fučík életének és élet­művének állít emléket. Meg­nyitóbeszédet Jan Fojtlk, a CSKP <B Elnökségének póttagja, a KB titkára mondott. • Ünnepi ülést tartott Prá­gában a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa, valamint a Szak­­szervezetek Csehországi és Szlovákiai Tanácsának Elnöksé­e a februári győzelem 40. év­fordulója alkalmából. A tanács­kozáson részt vett a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége Miloš Jakeš veze­tésével. Ünnepi beszédet Miro­slav Zavadil, a CSKP KB Titkár­ságának tagja, az SZKT elnöke mondott. 0 A prágai Cernfn-palotában, a Külügyminisztérium székhá­zéban február 23-á n talál­kozót tartottak a Varsái Szer­ződés tagállamainak külügymi­niszterei. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta a résztvevőket a Szovjetunió képviselőinek Geor­ge Shultz amerikai külügymi­niszterrel folytatott moszkvai megbeszélései eredményeiről és a szovjet-amerikai kapcsola­tok távlatairól. A találkozó résztvevőit Miloš Jakeš, a CSKP Кр főtitkára Is foeadta. • Miloš Jakeš, a Népi Milí­cia főparancsnoka a dolgozók februári győzelmének és a Né­pi Milícia megalakulásának 40. évfordulója alkalmából naptpa­­”fl”"sot adott kí. • Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára Prágában Gustáv Hu­­sáknak, köztársasági elnöknek jelenlétében fan Fojtfknak, a CSKP KB Elnöksége póttagjá­nak, a KB titkárának 60. szü­letésnapja alkalmából átnyúj­totta a legmagasabb csehszlo­vák állami kitüntetést. A jubi­lánsnak a köztársasági elnök a Klement Gottwald Érdemren­det a CSKP KB Elnökségének javaslatára a szocialista társa­dalom javára kifejtett sokéves áldozatos tevékenységéért ado­mányozta. 0 A csehszlovák és a szovjet kormány megállapodása értei­mében a Hranice na Moravá-l város térségéből február 24- é n megkezdődött a harcásza, tl-hadműveletl rakétákkal fel­szerelt szovjet egységek kivo­nása Csehszlovákia területéről. A közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták felszámolásáról a decemberi washingtoni csúcstalálkozón ír­ták alá a szovjet-amerikai szer. ződést. Ez vonatkozik ana a harminckilenc rövidebb ható­­távolságú. pontosabban OTR-22-ITTHON TÖRTÉNT es (nyugati terminológiával SS­­-12-es) rakétára is. amelyeket 1983 végén Hranice na Moravö­­ban telepítettek. 0 Milán Václavfk hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter a dolgozó néo által a reakció fölött 1948 februárjá­ban aratott győzelme 40. év­fordulója alkalmából napipa­­rarnsot adott kt. 0 A prágai Öváros téren a főváros és a Közép-csehországi kerület dolgozói és tanulóifjú­sága február 25-é n a feb­ruári győzelem 40. évfordulója alkalmából nagygyűlést tartot­tak, amelyet Antonfn Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság ve­zető titkára nyitott meg. Ezt kö­vetően Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára mondott beszédet. Ugyanebből az alkalomból a bratlslaval Hviezdoslav téren nagygyűlést tartottak az SZSZK fővárosa és a Nyugat-szlovákiai kerület dolgozói és tannlő if. jűsága. A nagygyűlést Geiza Slapka, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a bratlslaval vá. rosl pártbizottság vezető titká­ra nyitotta, meg, majd Jozef le­nért, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára mondott ünnepi beszédet. Az összejövetel a Népi Milícia egv­­sé"3inak ünnepi felvonulásával érf véget. 0 Bratislavában koszorúzás! ünnepséget tartottak Klement Gottwaldnak. a CSKP és a nem­zetközi kommunista mozgalom kiváló személyiségének emlék­művénél a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából. Ugyanebből ez alkalomból Bra­tislavában a Szakszervezetek Háza előtt leleplezték Franti­šek Zupkának, a csehszlovák munkásosztály és a kommunia1 te párt kiváló személyiségé­nek, a hazai és a nemzetközi forradalmi szakszervezeti moz­galom Jeles szervezőiének em­lékművét. 0 A szövetségi kormány ülé­sén egyetértését fejezte ki a csehszlovák külpolitika Idei cél­jaival, s jelentést vitatott meg a Helmut Kohl, az NSZK kan­­celllárja által január végén ha­zánkban tett hivatalos látoga­tás lezajlásáról és eredményei­ről. A kormány a nemzetközi socialista gazdasági Integráció fejlesztése terén fontos lépés­nek tekinti a közvetlen kapcso­latokkal összefüggő számlázás során a nemzeti valuták hasz­nálatáról szóló csehszlovák­szovjet kormányközi egyez­­rnény aláírását. A kormány ta­nácskozásának napirendjén ezt kővetően az arra vonatkozó la. vaslat szerepelt, hogy további szervezeteket vonjanak be a gazdálkodó szervezetek önálló­­ságának és hatékony fejlődé­séért vállalt felelősségének nö­velését célző komplex kísérlet­be, végül a kormány a hazánk fejlesztésének 2000-ig terledő hosszú távú tervével kapcsola­tos munkák menetét Is áttekin­tette. 0 Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Népi Milícia szlovákiai parancsnoka Brati­slavában fogadta a Népi Milí­cia szlovákiai egységeinek kép­viselőit. A fogadáson Jozef Le­nért elvtárs szólt a küldöttség tagjaihoz. A találkozón a Népi Milícia négy kollektívájának ős hat tagjának az Építésben Szerzett Érdemekért. 14 egyén­nek a Kiváló Munkáért, hétnek pedig más párt- és állami ki­tüntetéseket adományoztak. 0 A CSKP KB Elnöksége f e fa­ru á r 28-i ülésén a Munka Tör­vénykönyvének novelláján fo­lyó munka menetével foglalko­zott. Ezzel kapcsolatban úgy döntött, hogy március második fele és május közepe között rendezzenek nyilvános vitát ezen új jogszabály elveinek ter­vezetéről. A továbbiakban az elnökség megtárgyalta a Ko­­menský születésének 400. év­fordulója alkalmából 1992-ben tartandó ünnepségek előkészü­leteit. Ezt kővetően az elnök­ség többek között tájékoztatót vitatott meg a fűtőanyag- és energiaellátás helyzetéről. A fe­lemás megállapítja, hogy a ked­vező Időjárási feltételeknek kö­szönhetően tovább csökkent a fűtőanyag- és energiaszükség­let, az ellátás folyamatos, kor­látozásra nincs szükség. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Mint minden évben, az SZSZK Belügyminisztériumának illeté­kes osztálya az idén is közzé­tette az elmúlt esztendő közlekedési baleseti statisztikáit, s mint minden évben, az összkép ezúttal is megle­hetősen elszomoritó. Igaz ngyan, hogy bizonyos szempontokból akár javu­lásról is beszélhetünk 1986-hoz viszo­nyítva, de ez valóban csak akkor ér­vényes. ha az egészet csupán a szá­mokkal való játszadozásnak tekint­jük. A közúti forgalom tavaly is több száz áldozatot követelt, s ilyen nagy­ságrendet tekintve az alig egy tucat­tal kevesebb kioltott emberélet sem­miképpen sem tekinthető lényeges javulásnak; arról nem is beszélve, hogy mind a sebesültek száma, mind pedig az okozott anyagi kér nagysá­ga tekintetében súlyosbodott a hely­zet. Az idevágó adatok mindennél ékesebben beszélnek; ismerkedjünk meg hát velük kissé részletesebben. A tavalyi év során az SZSZK ntaln összesen 27 ezer 622 közlekedési bal­eset történt; 1128-caI több, mint 1988- ban. Kerületi megoszlásban ezúttal is Kelet-Szlovákiáé a szomorú első­ség, ahol 7881 balesetet jegyeztek fel. A halálos áldozatok száma szlo­vákiai viszonylatban 424 volt. ami 14- gyei kevesebb, mint 1988-ban. A leg­több haláleset — szám szerint ISI — a Nyngat-szlovákiai kerületben történt. A sebesültek száma elérte a 7875-öt — ez 218-cal több, mint egy évvel korábban. Ezen a téren viszont a Közép-szlovákiai kerület adata a legkedvezőtlenebb, ahol tavaly 24S9 személy sérült meg közlekedési bal­eset során. S végül: a keletkezett anyagi kár nagysága összesen 123 millió 68 ezer korona — közel négy és fél millióval több, mint 1988-ban... A kerületek közül itt ismét a Nyu­gat-szlovákiai jár az élen, 37 és fél millió koronával. A közlekedési balesetek okozói kö­zül tavaly is magasan a gépjármű­vezetők álltak az első helyen: a 27 és fél ezer balesetből több mint 23 ezerért voltak közvetlenül felelősek. Utánuk a gyalogosok következnek, majd — kb. feleakkora részesedéssel — a nem motorral hajtott járművek vezetői. Visszatérve a gépkocsiveze­tőkhöz, érdemes megemlíteni azt is, hogy 14 és fél ezer esetben — tehát az ÖSSZES közlekedési baleset több mint a felében! — a magánszemély­­gépkocsi-tulajdonosok, pontosabban azok vezetői voltak a vétkesek) Hoz­zájuk képest jóval fegyelmezettebben vezették járműveiket a hivatásos te­hergépkocsi-vezetők és az autóbusz­­sofőrök, akik 4754, illetve 948 balese­tet okoztak tavaly. Ez persze távol­ról sem adhat okot valamiféle elége­dettségre, hiszen, mint emlftettük, hi­vatásos gépkocsivezetőkről van szó, azonkívül az ilyen balesetek követ­kezményei mind az emberéletek, mind pedig az anyagi kár szempontjából általában súlyosabbak. Érdemes kissé közelebbről szem­­ügyre venni a balesetek okait is. Az élen itt- Is már évek éta a közleke­dési vétségeknek az az összessége áll, amelyeket együttesen a „helyte­len vezetési mód“ kategóriájába so­rolunk; tavaly összesen több mint 13 ezer baleset jegyzőkönyvében szerel pelt ez a kifejezés. Hogy mi tartozik Ide, az közismert, ezért csupán cím­szavakban: figyelmetlen vezetés, a követési távolság be nem tartása, az útviszonyokhoz való elégtelen alkal­mazkodás és Így tovább. A második helyre a gyorshajtás került, mint 5 és fél ezer közlekedési baleset oko­zója. Az előnyszabály megsértése 4328-szor, a helytelen előzés pedig 2 és fél ezerszer okozott balesetet. S végezetül, nem maradhat ki a köz­vetett — sőt, sokszor a közvetlen — okok listájáról az alkohol: a szonda tavaly a balesetek 1785 résztvevőjé­nek leheletétől szineződött zöldre. A fenti adatok önmagukban is sok mindent elárulnak, sőt — néhány ténnyel kiegészítve — mélyebb össze­függésekre is rávilágítanak. Például arra, hogy a baleseti statisztika ala­kulása nem csupán annak a függvé­nye, hogy figyelmesek vagy fegyel­mezetlenek vagynnk-e a volán mö­gött. Kétségkívül a legtöbb közleke­dési baleset közvetlen okozója az úgynevezett „emberi tényező“; ezt a baleseti jegyzőkönyvek, bírósági és orvosi szakvélemények egyértelműen bizonyítják. Okvetlen szükség van azonban annak felülvizsgálására, hogy valóban ennyire egyértelműen bennünket, amatőr és hivatásos gép­kocsivezetőket terhel-e a felelősség a baleseti statisztika évről évre tör­ténő lassú, de folyamatos komorodá­sáért? Könnyen bebizonyítható — és szükséges Is bizonyítani! — hogy a helyzet távolról sem ennyire egyér­telmű. Mint minden fejletten motorizált országban, úgy az SZSZK-ban is év­ről évre nő az utakon futó gépjár­művek száma. A növekedés tavaly az előzó évhez viszonyítva elérte a 3 százalékot, amit természetes jelen­ségnek tekinthetnénk — ha a gépjár­művek növekvő számával az útháló­zat hossza, minősége és állapota is lépést tudna tartani. Ez azonban, saj­nos. tévőiről sincs Így. Az SZSZK közutalnak hossza évek óta gyakor­latilag változatlan, aminek eredmé­nyeképpen márts egy európai vi­szonylatban is rendkívül kedvezőtlen arányt mondhatunk a magnnkénak: egy kilométer autóűtra nálunk át­lagosan 71 gépjármű jut] Ha ehhez hozzávesszük a valóban korszerű, ma­ximális biztonságot kínáló közutak — elsősorban az autópályák — rend­kívül alacsony arányát, az összkép még kedvezőtlenebbé válik. Sok adós­ságunk van az utak állapotát illetően is: a harmadosztályú közutakon és a forgalmas nagyvárosi főútvonalakon egyaránt szép számmal találhatúk olyan útszakaszok vagy kritikus pon­tok, amelyek évek óta statisztikailag kimntatható baleseti gócot jelente­nek. Általánosságban elmondhatjuk: úthálózatunk nagy része nem felel meg a közlekedés mai méreteinek és igényeinek, a jelenleginél több, kor­szerűbb, biztonságosabb autőútra lenne szükségünk. Nem elhanyagolható tényező a közlekedés biztonságának szempont­jából a gépjárművek Javításának színvonala és minősége, valamint a pótalkatrész-ellátás. A kettő termé­szetesen összefügg, és részben en­nek is köszönhető, hogy a helyzet ezen a téren sem a legkedvezőbb. Sajnos, százas nagyságrendben va­gyunk kénytelenek számolni azokkal az alkatrészekkel, amelyek évek óta krónikus hiánycikknek számítanak, legyen szó akár tehergépkocsikról vagy autóbuszokról, akár az utain­­kon leggyakoribbaknak számftó sze­mélygépkocsi-típusokról. A hiányzó alkatrészek nagy része pedig köz­vetlenül is veszélyezteti a közlekedés biztonságát: elég csak a kopott ab­laktörlő-gumikat, a megvakult vil­lanyégőket vagy a „lefutott“ gumi­abroncsokat említenünk. Az alkat­részhiány természetesen érinti a ja­vítóhálózatot is, ami ismét csak a gépjárművek műszaki állapotára hat vissza. Kocsiparkunk átlagos életko­ra sem a legkedvezőbb, ami azt je­lenti, hogy eleve sok elöregedett, rossz karban levő, a biztonsági elő­írásoknak enyhén szólva hézagosán megfelelő gépjármű fut az utainkon. Nagyfából Így fest tehát a ba'esett statisztika másik oldala, amire érzé­sünk szerint az eddiginél gyakrabban kéne rávilágítanunk, és ami még fon­tosabb: az eddiginél jóval többet ten­ni a helyzet javítása érdekében. A gépkocsi volánja mögött mindig em­ber ül, az kétségtelen, de ha balese­tet okoz, azt , mint jelenséget, széle­sebb összefüggésekben kéne vizsgál­nunk. A következmények ugyanis — mint látjuk — súlyosak. Évről évre százmilliós értékekről és kioltott em­beréletek százairól van szó! VASS GYULA Emberi és egyéb tényezők

Next

/
Thumbnails
Contents