Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
s 19B8. február 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A szója nagyobb megbecsülést érdemel Hazánk fehérjeprogramjának megvalósításában nagyobb szerepet kellene betölteniük a hüvelyeseknek, mert ezek képezik hazánk fehérjeforrásainak több mint az egyharmadát, s ugyanakkor termesztésükhöz minimális beruházást, ráfordítást igényelnek. Közülük is ki kell emelni a szóját, amely kilogrammonként a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia adatai alapján — 889 gramm száraz anyagot, ezen belül 329 gramm nitrogéntartalmú anyagot, 171 gramm olajat, 69 gramm nyers rostot. 63 gramm hamut és 267 nitrogénmentes kivonható anyagot tartalmaz.. A szója ezen kívül a hüvelyesek közül a legtöbb kalciumot, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmazza. Ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy egész sor aminosavát, köztük számos nélkülözhetetlen aminosavat tartalmaz, könnyen megállapítható: a szójának — kedvező beltartalmi értéke alapján — a jövőben nagyobb szerepet kell betöltenie mind a gazdasági állatok takarmányozásában, mind a népélelmezésben. Ez számadatokkal is illusztrálható. A CSSZMA előrejelzése értelmében a szója termelését 1990-ig 33 ezer (ebből az SZSZK-ban 24 ezer 800), 1995-ig 50 ezer 400 (36 ezer 900), 2000-ig pedig hatvanezer (44 ezer) tonnára kell növelni. CSÖKKENŐ TERMELŐI KEDV Az SZSZK-ban 1983 ban azzal a céllal alakult meg a szójatermeiési rendszer — amelynek rendszergazdája a keszegfalvi (Kameniéná) Steiner Gábor Egységes Földmüvesszövetkezet —, hogy hazai termelésből ellensúlyozzuk a szójával szemben támasztott behozatali igények mérséklését. Sajnos, az eltelt évek folyamán nem sikerült megoldani a szójatermelés és a keveréktakarmány-kiutalás össszefiiggéseivel, a szója felvásárlási árával és az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatos problémákat, ami végső soron a termelési rendszeren belül a taggazdaságok számának és a szója termőterületének csökkenéséhez vezetett. Ez számadatokkal is bizonyítható. Az első évben a tizenhét gazdaságban 2054 hektár területről takarították be a szóját, az átlagos hektáronkénti terméshozam 1,33 tonna volt. A második évben — 1984- ben — ugyan a taggazdaságok száma húszra, a termőterület nagysága 2389 hektárra növekedett, a terméshozam pedig változatlan maradt, de már a következő évben a taggazdaságok száma tizenötre, a termőterület nagysága 1920 hektárra csökkent, a hektáronkénti terméshozam viszont 1,70 tonnára növekedett. Egy évvel később a taggazdaságok száma tízre, a termőterület nagysága 1645 hektárra, az átlagos hektárhozam pedig 1,66 tonnára csökkent. Sajnos, csökkenő irányzat volt jellemző a múlt évre Is. Nézzük meg közelebbről is azokat az okokat, amelyek a szója esetében a termelői kedv csökkenéséhez vezettek. Először is meg kell emlfteni a növényvédőszer-ellátást, amely, sajnos, az utóbbi évek során egyre roszszabbndott, és nem jó fényt vetített a rendszergazda szerepére. A vetümagellátással kapcsolatban leszögezhető, hogy a termelési rendszer keretében ez ideig számos fajtával próbálkoztak, melyek közűi az Evans, a BS—31-es és a Maple Arrow fajta vált be a legjobban. Mindez azonban megköveteli, hogy az elkövetkező években ezekből, de főleg az utóbb említetett fajtából elegendő mennyiségű és jő minőségű vetőmagot kell behozni. A szója az anyagi-műszaki ellátással szemben nem támaszt különösebb igényeket Főleg a betakarítás idején használatos flexibilis vágóasztalok biztosítása a legfontosabb. (Erről lapunk múlt évi 42. számában már írtunk — a szerk. megjegyzése.) Fzek segítségével ugyanis a minimálisra csökkenthetők a betakarftésl veszteségek, amelyek jelentős szerepet töltenek be a szőjatermelős gazdaságosságának alakulásában. Sajnálatos, hogy a rendszergazda ezzel kapcsolatos igényeit az ideig nem sikerült kielégíteni, ami veszélyezteti az idei várható termés jó minőségben és minimális veszteséggel történő betakarítását. A vetőgépellátással kapcsolatos problémák várhatóan megoldódnak, mert a Hlohoveci Efsz-ben az Idén kezdik meg — Ucenc alapján — az Accord típusú, a szója esetében jól hasznosítható vetőgépek gyártását. További problémát jelent a szójatermelás és a keveréktakarmány kiutalás közötti összefüggés megoldatlansága. A rendszergazda már néhány éve Javasolta az illetékes szerveknek. hogy ezt a problémát 12.5 arányban kellene megoldani. Nem megoldott a szója felvásárlási ára sem. mert azt hazánkban — a külföldi tapasztalatokkal ellentétben — hüvelyesnek, nem pedig jelentős fehérjetartalmú terménynek tekintik. A rendszergazda már néhány éve szintén javasolja, hogy — száz kilónként — háromszáz koronás felárat biztosítsanak a szólatermelőknek, de eddig egvik esetben sem tör tént még előrehaladás Félő, ha a helyzet a jövőben is változatlan marad, nehezen akadályozható meg a termelői kedv további csökkenése végső soron pedig a termelési rendszer létjogosultsága is veszélybe kerülhet. Pedig ezzel öszszefüggésben Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára az SZLKP KB Idei januári ülésén a következőket mondotta: „Fontosnak tekintjük a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum feladatainak teljesítését, jelentős tényező ebben a termelési rendszerek elterjesztése, amihez meg kell teremteni az anyagi-műszaki ás a szervezési feltételeket.. Nem árt ha a szójával kapcsolatosan még egy lényeges összefüggésről is szólunk A közelmúltban Vágó Ferenc agrármérnökkel, a Nyugatszlovákíai Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat Igazgatójával folytatott beszélgetés során azt is megtudtam, hogy hazánkban 1980 óta a keveréktakarmányokbnn egyre jobban csökken a szójadara részaránya. Ez számadatokkal is bizonyítható: míg a szójadara részaránya a Nyugat-szlovákiai kerületben 1980-ban 8,7, két évvel később 7,9, 1984-ben 7,3, 1986-ban pedig 6,8 százalékos volt, addig a múlt évben hiár hat százalék alá. pontosabban 5.4 százalékra csökkent. Lényegében az SZSZK további kerületeiben is hasonló a helyzet. Ha ezt az összefüggést is figyelembe vesszük, akkor a jövőben egyáltalán nem megengedhető a szója termőterületének további csökkenése, hanem éppen ellenkezőleg, növekedést kell szorgalmazni. És még a szójának a lakosság élelmezésében betöltött szerepéről nem is szóltunk ... MÚLT ÉVI EREDMÉNYEK ÉS TAPASZTALATOK A múlt év eredményeiről és tapasztalatairól Békési Péter agrármérnökkel, a termelési rendszer irányításával és szervezésével megbízott szakemberrel a bólyl tanulmányi kirándulás folyamán és decemberben Keszegfalván beszélgettünk. A múlt évben a szójatermeiési rendszer a Nyugat-szlovákiai kerület öt járásának kilenc mezőgazdasági nagyüzemére terjedt ki, mert a taggazdaságok közül kiesett a Hidaskürtl (Mostová) Efsz, melyekben 1506 hektárról takarították be a termést. A nyolcadik ötéves tervidőszak második évére jellemző volt, hogy a legnagyobb termőterületet a Dunaszerdahelyí (Dunajská Streda), az Érsekújvári (Nové Zámky) és a Komáromi (Komárno) járásba sikerült összpontosítani. A múlt évre a rendszergazda az 1,82 tonnás átlagos hektárhozam elérését tűzte ki célul, ami már — á korábbi Nagy Iván, a Keszegfali Efsz növénytermesztési főágazat-vezetője (balról) és Békési Péter agrármérnök a szója gyökérbaktérium oltóanyaggal történő kezelése hatásának ellenőrzése közben évek eredményeit figyelembe véve — igényes feladatnak számított, a taggazdaságok részéről pedig felelősségteljes hozzáállást követelt. A kilenc taggazdaságban több mint háromezer 196 tonna száját takarítottak be, ami 2.12 tonnás hektáronkénti terméshozam elérését eredményezte. Ez az eredmény már nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. A termelési rendszer történetében elért mült évi legjobb eredmény is bizonyítja a hazai szójatermelés létjogosultságát. A múlt évben a legnagyobb területen a Keszegfalvi (300 ha), a Dunajská Luzná-i (236 ha), a dunaszarda- Iielvi Dukia és a szíműi (Zemné) Haladás Efsz-ben, valamint a Bálványi (Balvany) Magtermesztő AG-ban (200 —200 ha) termesztették a szóját. Ezen kívül a Hurbanovói Efsz-ben százötven, a Most pri Bratislave-i Efsz-ben és a Hlohoveci AG-ban százszáz, a Dulovcei Efsz-ben pedig húsz hektárról takarították be a termést. A legjobb terméshozamot a Dnnaszerdahelyi (2,68 t/ha) és a Hurbanovói Efsz-ben (2,32 t/ha), valamint a Bálványi AG-ban (2,15 t/ha) érték el. Örvendetes, hogy a tervezett — a termőhelyt adottságok alapján differenciáltan, 1,50—2,30 tonna között meghatározott — hektárhozamokat mind a kilenc taggazdaságban túteljesftették. Tekintettel arra, hogy ebben az írásban egész sor problémát érintettünk, a rendszergazda által kidolgozott agrotechnika részletes leírásától eltekintünk, de azért néhány láncszeménél megállunk. Kiindulásképpen annyit, hogy a rendszergazda a nyolcadik ötéves tervidőszakra gazdasá-A bárom legjobb termést adó fajták egyike az Evans gi szerződést kötött a taggazdaságokkal, amit évente pontosftanak. A rendszergazda célja, hogy garantálja az utóbi három év átlagos terméshozamának elérését. Ez azonban az anyagi-műszaki ellátás biztosítása mellett a javasolt agrotechnika szigorú betartását Is megköveteli. JOBB ANYAGI MŰSZAKI ELLÄTÄST! A biológiai anyaggal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a már említett három legjobb fajta f Evans, BS-31-es, Maple Arrow) a múlt évben a termőterület 78 százalékát foglalta el és 2,18 tonnás hektáronkénti terméshozamot adott. A legjobb eredményt — 2,248 t/ha — az Evans fajtával érték el. Ez és a BS-31-es fajta e 125 napnál hosszabb tenyészidejű csoportba tartoznak és főleg a Dunaszerdahelyí, az Érsekújvári és a Komáromi járásija javasolhatók. Mindkét fajta azonban jő minőségű talajt Igényel. A harmadik fajta a 125 napnál rövidehb tenyészidejű csoportba tartozik, ezért a Nyugat-szlovákiai kerület északi részén is termeszthető. Tekintettel arra, hogy a fajtakísérletekben rendkívül jő eredményeket — 2,6—3,2 t/ha — értek el a Crusader (a 135—140 napos tenyészidejű csoportba .tartozik) fajtával, a rendszergazda javasolta az állami fajtakísérletekbe való besorolását A rendszergazda a jövőre nézve a következő fajtaválasztékot javasolja: Maple Arrow 15—20 °/o, Evans 50—60 %, Crusader, BS-31-es és Eszter 35—10 °i. A növényvédőszer-ellátásről már részben szóltunk. A növényzetek tisztán tartása és azáltal a nagyobb terméshozam elérése céljából az egész termőterületre biztosítani kellene a Synfloran és a Maloran vagy az Afalon, a terület legalább nyolcvan százalékára a Blazer vagy a Basagran, harminc-negyven százalékára pedig a Kusagard vagy a Fusilade Super (esetleg a Nairn ЕС) gyomirtó szereket Tudniillik a szója esetében is számolni kell a vetés előtti és a vetés utáni kezelésekkel. A vetőgépellátásről már szintén szóltunk, de a flexibilis vágóasztalok problémájára még visszatérünk, amelyek a betakarítási veszteségek csökkentése mellett a kombájnok jobb kihasználását is elösegitik. Kétféle lehetőség kínálkozik. A Lovebar típusúakat az Egyesült Államokban gyártják, de a Magyar Népköztársaságban a Claas cég licence alapián szintén gyártják ezeket a berendezéseket.. A szója betakarítására a rendszergazda az E-512-es, az E-514- -es ős az E-516-os típusú kombájnokat javasolja, természetesen a dob fordulatszámúnak percenkénti háromszázra való csökkentésével együtt. A legkisebb betakarítási veszteséget a Lovebar típusú flexibilis vágóasztallal és az E-512-es kombájnnal sikerült elérni. A rendszergazda ugyanakkor nem Javasolja a szója betakarítására a Bízón Super típusú kombájnokat. tApanyagellAtAs ÉS csúcseredmények A rendszergazda már több ízben javasolta, hogy a taggazdaságokban hektáronként 230—250 kilogramm NPK-tápanyagot használjanak, mégpedig megközelítőleg a következő arányban: 1:1,3:2,1. A termelési rendszer keretében száz kiló szója termeléséhez átlagosan 13,24 kiló NPK- tápanyagot használtak fel, száz kiló NPK-tápanyaggal pedig 7,55 kiló szóját termeltek. A tápanyagellátás tekintetében a Dunaszerdahelyí Efszben érték el a legjobb eredményt, ahol mindössze 218 kiló NPK-tápanyagot használtak fel hektáronként, és száz kiló szója előállításához csak 8,13 kiló NPK-tápanyagot alkalmaztak, 1:1, 21:1,55 arányban. Érdemes még megemlíteni a gazdaságok és a fajták szerinti csúcshozamokat. A legjob eredményt — széz hektáros területen — ismét a Dunaszerdahelyl Efsz-ben érték el a BS- 31-es fajtával — 2,91 tonnát hektáronként. A második helyen a Hurbanovői Efsz végzett, ahol egy 60 hektáros tábláról 2,58 tonna termést takarítottak be hektáronként. A harmadik helyen ismét a Duaszerdahelyiek végeztek. A másik százhektáros területen 2,45 tonnás terméshozamot értek el. A múlt évi eredményeiért elsősorban a Dunaszerdahelyí Efsz Bakó Ferenc agrármérnök vezette munkaközössége érdemel nyilvános dicséretet, de jól helytálltak a Hurbanovói Efszben és a Bálványi AG-ban is. Jénák mondható a rendszergazda és a PieSfanyi Növénytermesztési Kutatóintézet, valamint a Keszegfalvi Efsz és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát közötti együttműködés. Ez utóbbit a múlt évi bólyi tanulmányi kirándulás is bizonyítja. Még nem szóltunk egy további problémáról, ami a szója feldolgozását Illeti. Az első lépések azonban már e tekintetben is megtörténtek. A Malom- és a Sütőipari Tröszt vezérigazgatóságának jóvoltából a múlt év végén kétszáz tonna szóját szállítottunk Jugoszláviába, további feidoldnzás céljából. Ebből többek között visszakapunk 78 tonna 2, illetve 18 százalékos zsírtartalmú szőjallsztet, amit a klfltgyártás során hasznosítanak majd és ami a kiskereskedelmi üzlethálózatban Is megvásárolható lesz, továbbá 32 tonna szójaolajat. Az idén várhatóan hatszáz tonna szóját szállítunk Jugoszláviába. Az elmondottakból megállapítható, hogy a szója hazánkban nagyobb megbecsülést érdemel. Hiszen a termesztési agrotechnika a rendszergazda, a keszegfalvi Steiner Gábor Efsz és a taggnzdaságok jóvoltából — az említett klsobb-nagyobb problémák ellenére — már megoldott. Ezt bizonyítják a múlt évi eredmények is, amikor a tervfeladetot összességében 17 százalékkal sikerült túlteljesíteni, ami 454,54 tonna terméstöbbletet eredményezett. BARA LÁSZLÓ