Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-26 / 8. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1988. február 20. MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET ® MÉHÉSZET 9 MéHKS/.KT MÉHÉSZEI 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET О MÉHÉSZET • MÉHÉSZET Akarunk mékészkeÉi az ezredfordulón? A címbeli kérdést az SZMSZ Rima­szombati (Rimavská Sobota) Alap­­szervezetének közelmúltban megtar­tott Ülésén tette fel az egyik előadó. Társaimmal együtt nekem is volt min töprengenem hazafelé menet. 'Akik Járatták és olvassák a szlová­kiai szaklapot, a Vftelárt, azok tisztá­ban vannak azzal, hogy területükön — valamennyi kerületben — milyen Ijesztő méreteket ölt a méhbetegsé­­gek terjedése. A legnagyobb veszélyt az amerikai (nyúlás) költésrothadás Jelenti, de sok család pusztul, e’ az enyhébb költésrothadásban, -meszese­­désben vagy a noszémában is. És ak­kor még nem is említettük a Varroa atka által okozott pusztítás következ­ményeit... A mezőgazdasági üzemek dolgozói által gyakran felelőtlenül végzett növényvédelmi munkák is Je­lentős károkat okoznak a méhészke­dőknek. Ezért nagyon is időszerű fel­tenni a kérdést: hogyan tovább? Er­re próbálok választ adni az alábbiak­ban. Azt, hogy nézetem helytálló-e, döntsék el a kedves olvasók. Már ötödik évtizede méhészkedem sikeresen. Aki ennyi időt töltött el méhcsaládjai között, érthető, hogy mindent megpróbál megmentésük ér­dekében. A nehéz körülmények közöt ti sikeres méhészkedés fontos alap­­feltétele a méhek biológiájának is­merete, a méhészegészségügyi tenni­valók figyelembevétele és megfelelő alkalmazása. Csak fgy lehet eredmé­nyesen védekezni a különböző kór­okozók és kártevők ellen. 1974-ben elismert anyanevelőként engedélyt kaptam a méhanyák eladá­sára. Még abban az évben, mielőtt ebbe belefogtam volna, a szomszédos községekben, de nálunk is az enyhébb költésrothadás Jelelt észleltük. Ezt a továbbiak Jobb megértése miatt tartom fontosnak megjegyezni. Az említett évben a környéken 1200 méhcsaládot vizsgáltunk meg tüzete­sen. Az ellenőrzött családokból ötven­hatot találtunk fertőzöttnek. Ezeket mind — kaptárakkal — elégettük. Öt­­kilométeres körzetben minden méh­családot megelőző kezelésben részesí­tettünk. A Neomycin antibiotikumot haznáituk a kezelés során. Bizonyára nem minden méhész végezte lelkiis­meretesen a megelőző keze'éssel járó teendőket, mert a betegség hol itt, hol pedig másutt ütötte fel a fejét. Az 1984-es évben községünkben egy egész méhészetet kellett megsemmisí­teni az amerikai költésrothadás miatt. Tavaly ismét egy méhcsalád esett áldozatul az említett betegség­nek. Én, amióta az említett betegség környékünkön felütötte fejét, évente kétszer megelőző kezelést a'kaltna zok. Am. mielőtt ennek taglalására rátérek, fontosnak tartom megjegyez­ni, hogy ezt kizárólag csak a legkö­zelebbi állategészség-ílgyi központ en­gedélyével lebet végezni. Ez érthető, mert gyógyszert csak az állatorvos frhat elő a lezárt körzetekben. Most pedig rátérek arra, hogy miként vég zem az említett megelőző kezelést. Köztudomású a méhészek körében, hogy a Neomycin, a Myserin és a Sulfadimin, amelyet az amerikai köl­tésrothadás megelőzése sorén használ­junk: antibiotikum. Ezért az említett gyógyszerek erősen szennyezik a mé­zet. Ennek elkerülése érdekében a következő módon Járok el. Tavasszal, amikor a mélieknek nagy a vízigé­nyük és szívesen látogatják a meleg­­vizű Hatókat, én már az első tisztuló kirepüléskor két ilyen itatót állít ok fel, hogy a méhek csak. oda járja­nak. Általában március 15—20 körül az állítható, csepegtetős itató desz­káit már vastagon ellepik a méhek. Ezt az időt használom fel az első kezelésre. Az antibiotikumot 1:5 arányban az itatóvízbe keverem. Min­dig ügyelek arra, hogy a víz langyos legyen. A kezelést tavasszal húsz na­pig folytatom. Igényes munka, de megéri. Vigyázni keli arra is, hogy csak annyi víz csepegjen, amennyit a méhek elhordanak. A második kezelés időpontja július vége, augusztus eleje. Szinte minde­nütt ez ,ldő tájt van olyan időszak, amikor nincs hordás. Az ilyenkor al­kalmazott kezelés során napi 4 deci­literrel serkenthetjük a családokat és nem szennyezzük a mézet. Természe­tesen azonban a családoktól az eset­leges mézmennyiséget még ezt meg­előzően ki kell pergetni. A szirupba ugyanúgy keverhetjük az antibioti­kumot mint korában az ivóvízbe. Ha valaki nem a hordástalan időszakban végzi a második kezelést, akkor a be­avatkozás fölösleges, mert a gyógy­szert a méhek a nektárral együtt el­raktározzák. Ez pedig két okból sem kívánatos, tgy egyrészt szennyeződik a méz, másrészt pedig a szer a téli eleségbe kerülhet, ami állománypusz tulást Idézhet elő. Közel másfél évti­zeddel ezelőtt községünkben több mint száz család pusztult el ennek következtében.- Ezért nagyon fontos a hordástalan időszak alatti kezelés szabályainak a következetes betartá­sa. Az esetleges betegség felismerése kellő szakértelmet igényel. A Rima­­szombati Allategészség-ügyi Központ dolgozóinak munkáját már huszonöt éve segítem, mint méhész, fgy alakai­­mam nyílt betekinteni a probléma­körbe. Az eltelt időszakban nagyon sok tapasztalatot szereztem Sajnos sok helyütt nagyon rossz állapotban vannak a méhcsaládok. Általában azonban a rosszul kezelt, kevésbé gondozott méhészetekben okoz jelen­tős károkat a betegség. Ez természe­tesen nem Jelenti azt, hogy a rende­sen gondozott méhesekben nem tesz­nek kárt a különböző fertőzések és betegségek. A tapasztalt méhész, aki tavasszal 10 naponként, a főidényben pedig legalább hónaponként ellenőrzi állo­mányát, a fertőzés tüneteit azonnal felismeri. így az elterjedést megelő­zően olyan intézkedéseket tesz, ame­lyekkel azonnal orvosolni igyekszik a bajt. A felsorolt betegségek mind ra­gályosak, így semmiképp sem szabad, s nem is lehet eltitkolni a balt. illet­ve a fertőzést. Ezt nagyon Jól tud­ják a tapasztalt méhészek, ám a kez­dőknek nem árt, ha felhívjuk erre a figyelmüket. Tudatosítani szükséges, hogy a betegség tüneteit észlelve azonnal értesíteni kell a járási állat­orvost vagy pedig a méhészegészség­­flgyí felelőst. Gondoljunk csak arra, hogy saját állományunkon kívül a szomszédos méhészeteket is nagyon könnyen megfertőzhetjük, ha nem tesszük meg a nélkülözhetetlen óv­intézkedéseket Az alapvető méhészegészségügyi teendők elhanyagolása nagyon ko­moly következményekkel jár. Hason­lóan a fertőzés tüneteinek kései ész­lelése Is Jelentős károkat okoz. A Lo­sonci (Lučenec) járásban például több községben valamennyi méhcsalá­dot meg kellett semmisíteni. Erre szerinte csak úgy kerülhetett sor, hogy a betegséget csak akkor fedez­ték fel, amikór már minden méhé­szetben e'terjedt. Ezért fontos azon­nal jelenteni, ha valamilyen rendel­lenességet tapasztalunk. Akinek nincs még kellő tapaszta­lata, bátran forduljon az idősebb mé­hésztársakhoz segítségért, ne szé­gyelljen tanácsot kérni. Tudatosítani szükséges, hogy nem egyéni érdek­ről, hárem közösségi, társadalmi je­lentőségű feladatról van sző. Tudom, hogy mit érezhetnek azok a méhé­szek, akik szinte az egyik naprői a másikra méhcsaládok nélkül marad­tak ... Az ilyen esetek megelőzése érdekében fogtam tollat. Ha csak egy méhcsaládot is sikerül tanácsaim megjszívlelésével megmentenem, mun­kám nem volt hiábavaló. Ha méhész­­kedni akarunk az ezredfordulón és azt követően ts, az eddiginél Jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a méhegészségügyi teendők rendszeres végzésének. Melegvizes itató A noszémáról Mivel Ismét közeleg a tavasz, a mé­hek első kirepülése, ajánlatosnak tartom a méhek — a Varroa atka után talán a második legnagyobb — betegségére, vagyis a noszémára fel­hívni a figyelmet, amely e kifejlett méhek, herék, és anyák pusztítója. A rengeteg kár ellenére, amelvet a be tegség évente okoz méheseinkben, a méhészek mégsem tulajdonítanak ne­ki kellő jelentőséget, nem tartják fontosnak leküzdését. E helyzet ki­­alaku’ása legnagyob mértékben talán a noszéma rejtett megjelenésével magyarázható. Sokszor jut a méhé­szekhez a méhészegészségügyi Intéze­tek képviselőinek olyan vizsgálati eredménye, amely a méhek erős fer­­tőzöttségére ual, holott külsőleg a méhek normálisan fejlődnek, rende sen viselkednek. Én személy szerint a reitettségbijn látom a betegség leg­nagyobb veszélyét. A Varroa atka el­terjedésével a méhészek mintha meg­feledkeztek volna a fertőző betegsé­gekről, azok megelőzésének, Illetve leküzdésének fontosságáról. A noszémát egy szabad szemmel nem látható élősködő spóra, a Nose­­ma apis Zander okozza. Minden méh­családban megtalálható. A betegség intenzitása attól függ. hogy milyen mértékű a méhek fertőzöttsége. Ez az élősködő annyira a méhekhez alkal­mazkodott. hogy csak azok szerve­zetében képes fejlődni és szaporod­ni. Most nem az a célom, hogy a be­tegség elméleti oldalát ismertessem és a Nosema apis Zander élősködő­élettanáról írjak, hanem a betegség megelőzéséről és felismeréséről sze­retnék szólni Akit a noszéma rész­letesebben érdekel, annak ajánlom Svoboda. Poltev, Morgenthaler. vagy dr. Borchter kutatásainak eredmé­nyeit. Arról, hogy a méhek mennyire fer­tőzöttek. legblztosabban laboratóriumi vizsgálattal győződhetünk meg. Mint már említettem, a noszéma kórokozó­ja az összes családban megtalálható, ezért fontosnak fartőm az összes csa- Md laboratóriumi kivizsgálását. Min­den családból kora tavasszal vegvünk ki 20—30 darab méhet. Ezt lejobb az ősszel a keretek alá helyezett alátét­ről, a tél folyamán lehullott méhek­­ből kiválasztani. Minden egyes csa­(Jozef Balko felvétele) ‘éd méhelt külön csomagoljuk, pél­dául gyufásdobozba. Ne feledjük a dobozokra ráírni az egyes családok számát. Mielőtt a méheket becsomagol­nánk és elküldenénk laboratóriumi vizsgálatra, nem árt egy kicsit meg­szárítani azokat. A csomaghoz ne fe­lejtsünk el küldeni tájékoztató leve­let, melýben leírjuk a család állapo­tát és észrevételeinket. Nálunk Szlo­vákiában a Liptovský Hrádok-i Méhé­szeti Kutatóintézet végez ilyen jelle­gű ingyenes laboratóriumi vizsgálatot. Ha az eredmény negatív, vagy eny­he fertőzöttséget jelez, a betegség gyógyításával nem érdemes foglalkoz­ni, mivel a méhek gyors tavaszi fej* lődése ieküzdi a betegséget. Ellenben ha az eredmény pozitív, méheinket gyógyítani kell. A gyógyításra aján­lom a nálunk gyógyszertárakban kap­ható Nltekabin nevű gyógyszert. Csak tavasszal alkalmazható, ha a méhek már folyamatosan kirepülnek. Talán ez az egyedüli hátránya a Ma­gyarországon kapható Fumagillin ne­vű gyógyszerrel szemben, amelyet ősszel is alkalmazhatunk cukorszörp­be keverve. Jobb az őszi alkalmazás, mivel a méhek így egész télen gyógy­szeres élelemhez Jutnak. A Nltekabint úgy alkalmazzuk, hogy 15 liter 1:1 arányban elkészített cukorszörphöz hozzááadunk egy üveg gyógyszert. Ez 15 család egyszer! kezeléséhez ele­gendő. 2—3 hét múlva ismét végez­zünk el egy sorozatkezelést! Az 1 li­ternél nagyobb adagolást nem aján­lom családonként, mivel a méhek es­tétől reggelig nem hordják el az ösz­­szes szörpöt. össze! a kaptárakből kiszedett ke­retek helyes kezelésével is fékezhet­jük a noszéma terjedését. Mivel a ke­reteken is megtalálható a kórokozó, ajánlatosnak tartom a kiszedett lé­pek fertőtlenítését. A méhészek kö­zött elterjedt az a helytelen nézet, hogy a keretek kikénezésével a no­­szémaspórát Is megsemmisítik. Saj­nos, ez nem tgy van. A noszémaspó­­rát csak úgy semmisíthetjük meg, ha a kereteket zárt szekrénybe rak­juk, a leszedett mézterek is megfelel­nek, melyeket egymásra rakunk, és a legfelső máztérbe elhelyezett keretek­re ecetsavval átitatott rongyot te­szünk. Atánlatos a rongyot valami­lyen alacsony tálban elhelyezni. Ez­után a kereteket légmentesen betakar­juk. fgy biztosak lehetünk abban, hogy a kiszedett lépeken a noszémaspőrák elpusztulnak. NAGY KALMAN (Bogoly János illusztrációs felvétele) Növekszik a méz iránti kereslet Az ENSZ Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Szervezetének (FAO) elő­rejelzései szerint a legfontosabb tér melőknél, amelyekre a méz világter­melésének hajvan százaléka jút. a múlt év! méztermelés az előző év valóságához viszonyítva egy százalék­kal 669 ezer tonnára növekedett. En­nek ellenére a méz kivitele az emlí­tett országokból az elóző év rendkí­vül magas szintjéhez képest előrelát­hatólag nyolc százalékkal csökken. Elsősorban az argentínai és a kanadai szállítmányok csökkennek, de ezt az ausztráliai kivitel növelésével igye­keznek legalább részben pótolni. Ha a mézfogyasztást vesszük ala­pul, megállapítható, hogy az országok zöménél növekvő irányzatot mutat, vagy az előző év szintjén marad Mexikóban előreláthatólag 7400 ton­náról 7200 tonnára csökkent. Brazí­liában viszont 9 százalékkal 32 ezer 300 tonnára növekedett. A kereslet gyors ütemben növekszik főleg fa­­pánban és Kinában. A FAO előrejelzé­sei szerint az előbb említett orszá­gokban a méztermelés az alőző év valóságához viszonyítva 3900 tonná­val, az utóbb említett országokban pedig J0 ezer 600 tonnával növek­szik. \ A Kínai Népköztársaság a világ leg­nagyobb méztermelő országa. A múlt évben о méztermelés tízezer tonná­val 170 ezer tonnára növekedett En­nek mintegy a felét használják fel a hazai piac igényelnek kielégítésére. Meg kell jegyezni, hogy az ország­ban a méz iránti kereslet a lakosság bevételeinek növekedésével párhuza­mosan növekszik. Például a múlt év­ben a méz kiskereskedelmi ára öt százalékkal növekedett. Az 1986-os évben Kína 80 ezer 600 tonna, rekord mennyiségű mézet exportált, főleg Ja­pánba, az NSZK-ba és az Egyesült Államokba. A múlt évt export vala­mivel kevesebb volt, mert a méz vi­lágpiaci árainak csökkenését a kínai kormány a hazai fogyasztás növelé­sével ellensúlyozta. Az Egyesült Államokban a műit év­ben a méztermelés 11 ezer 100 ton­nával 102 ezer tonnára növekedett. Ez mindenekelőt az egy családra számí­tott átlagos mézhozam növekedésével indokolható. A méz behozatala az 1986/1987-es idényben (júliustól jú­niusig) 30 ezer 900 tonna volt, ami az előző idény valóságához viszonyít­va 36 ezer 200 tonnával volt keve­sebb. A méz kivitelét ugyanakkor a kétszeresére növelték, melynek jelen­tés része az NSZK-ba irányait. Mexikóban a kedvezőtlen Időjárás és az afrikai méhek agresszivitása következtében e múlt évben a méz­termelés az előző év valóságához ké­pest 4 ezer 400 tonnával 49 ezer 500 tonnára, a méz kivitele pedig 30 szá­zalékkal 42 ezer tonnára csökkent. A mexikói méz legnagyobb vásárlói közé az Egyesült Államok, valamint a Közös piac országai tartoznak. Kanadában a kedvező Időjárás ered­ményeként a múlt évi méztermelés 5600 tonnával 39 ezer tonnára növe­kedett, annak ellenére, hogy a méh­családok száma csökkent. A kivitel a múlt évben nem érte el a tízezer ton­nát sem, mfg egy évvel korábban 11 ezer tonna volt. Argentínában a múlt évi mézterme­lés 35 ezer, a kivitel pedig 29 ezer tonna volt, mindkét esetben keve­sebb az előző évinél. A legnagyobb megrendelők közé az Egyesült Álla­mok és az NSZK tartozik. Ausztráliában a múlt évben a méz­­termelés háromezer tonnával 28 ezer tonnára növekedett. Az országban a hazai fogyasztás gyors ütemben \ nö­vekszik, ezért a kivitel mértéke egy­re csökken. Brazíliában szintén növekedett a méztermelés, de lassúbb ütemben, mint feltételezték; a múlt évben há­romezer tonnával 34 ezer tonnára. A mézimportáló országok közül az első helyen az NSZK áll, amely a szükséglet 80 százalékát behozatalból fedezi, főleg Mexikóból és Kínából. AZ ország a múlt évben mintegy 82 ezer tonna mézet importált. Japánban a méz iránti kereslet az utóbbi években 5—10 százalékkal nö­vekedett évente. A múlt évben a méz behozatalát 3200 tonnával 40 ezer tonnára növelték. A szállítmányok hé vomnegyed része a Kínai Népköztár­saságból érkezett. (Svét hospodárství) Befejezésül szeretném felhívni a méhészek figyelmét arra, hogy ezt a kellemetlen betegséget igen könnyű megelőzni. Ha egy kicsit lobban oda­figyelünk méheinkre, sok kellemet­lenségtől kíméljük meg magunkat. Mindig tartsuk szem előtt a követ­kező tennivalókat: 1. A kaptárak állandó tisztántartá­sát; 2. A méhek őszi etetését. Itt fon­tos megjegyezni, hogy a méhek téli élelemkészletét olyan méz tegye kt, amely emészthetetlen anyagokat csak kis mértékben tartalmaz Telelésre al­kalmatlan az édesharmat és a fenyő­­méz. A gyakorlatban leginkább elter­jedt a kristálycukorral valő élelem­­pótlás. Ez a legjobban bevált mód­szer. 3. Mivel a noszéma főleg télen ter­jed leginkább a családokban, fontos a méhek nyugodt, zavarmentes tele­lése. NÉMETH ÁRPÁD

Next

/
Thumbnails
Contents