Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
tennivalók A ZÖLDSÉGESKERTBEN 1 - . - - t* - a ' • J - -A március sok fontos tennivaló ideje. Ilyenkor elsősorban talaj-előkészítéssel, palántaneveléssel, de leginkább magvetéssel foglalkozunk Az elsők között a kerti borsét és a lóbabot — általában 5—8 cm mélyre — vetjük. A sorok távolsága eltérő (12—20 om) lehet. A minimális 12 cm-es sortávolság esetén a sorok közé már kézikapával művelhető. Fajtától függően az 1 m2-re 1utó mag mennyisége 15—20 gr. A hüvelyesek a mély meszes, ió erőben lévő falainkat szeretik. Esetükben a tápanvagutánpótlás csak 3 évente szükséges. A kezdeti fejlődés viszont meggvorsítha'tő, ha négvzefméterenként 2 gramm pétisót adónk. Közepes tápanyagellátottság esetén négyzetméterenként 10— 15 gramm sznnerforzfát adagolható. Ennek a felét az őszi ásáskor, a másik felét tavasszal szórjuk széf. Káliumot tartalmazó műtrágyából még az ősz folyamán 19 grammot adjunk. A petrezselyem tápanyagigénve közepes, megelégszik a kálium pótlásával, és nem kell frissen trágyázott földbe vetni. A talajban viszont válogatós. Gyökere a középkötött, de Inkább a laza talafokban fejlődik szépen. A vetéséhez szolgáló sorokat egymástól 25 cm es távolságra. 1—2 cm mélyre húzzuk. A magvetés és a takarás után a talajt kissé tömörítjük. Így a csírázást elősegítjük. A petrezselyem kelése gyakran nagyon elhúzódik, s így közben a talaj kigvonnosodhat. A gyomok eltávolísása végett a petrezselymet aiánlatos sorjelző nö vénnyel vetni. Erre a célra megfelel a fejes saláta vagy a retek, mert ezek gyorsabban kelnek és jelzik a sorokat. A sárgarépa termesztése. Igényel és vetésének módja a petrezselyeméhez hasonló. A vetés mélységének a jól megművelt talajban csak 1,5 cm-esnek kell lennie. Ügyeljünk arra, hogy a takaróföld ki ne száradlon. A föld cserepesedése ellen enyhe öntözéssel védekezünk. A pasztinák magját 0,5—1,5 cm mélyre kell vetni. Az ajánlott sortávolság 30—40 cm. Csírázása, hasonlóan mint a petrezselyemé és a sárgarépáé, sokáig elhúzódik. A kelés után először akkor kanálluk meg. ha már néhány levele van A retek htdegtürő. de nem szabad túl korán f legfőbb március közepe tá'ánl vetni, lói megmunkált kerti falaiba egymástól 15—20 crn-es távolságra lévő sorokat húzunk. Mag|a 2—3 om mélyre, s egymástól ugyanilyen távolságra kerüljön. A növénykék általában 8—10 nap után kelnek ki. A vöröshagyma vetését minél korábban — általában március közepén — kell elvégezni. Minél később vetjük a hagymát, annál kevésbé érhet be és kisebb lesz a terméshozam. A sorok egymástól 25 cm-re legyenek. A mag 3—4 cm mélyre kerüljön. Vetése után a talajt tömörítsük. Korai magvetésből jó minőségű és jól tárolható hagymát nyerünk. A fejes saláta helybevetése — lehetőleg jó kitettségű területen (ahol öntözési lehetőség is van), március derekán esedékes. A magokat 2 cm mélyre szórjuk; a sortávolság 25 cm legyen. Az első lomblevelek kifejlődése ntán a sűrű növényállományt 10—15 cm-re ritkítjuk. A spenótot kora tavasszal, február végétől szaporíthatjuk. A magokat 15—25 cm es sortávolságra, 2—3 cm mélyre vetjük. Itt Is kell gyomtalanítani és öntözni. A szabadföldi termesztésű paprika, paradicsom és tojásgyümöV:s magvait március közepén vetjük el, háztáji körülmények között ládákba, cserepekbe vagy fűtött palántaneveldébe. Az 1—2 lombleveles növényeket 7X7 cm-es távolságra cserepekbe, tápkockákba vagy ládákba tűzdeljük. Március végétől ültethetjük a még januárban elvetett, hajtatásra szánt paprikát, paradicsomot, uborkát. Ezeket a növényeket fűtött berendezésekben hajtatjuk. Ma a hajtatás legelterjedtebb ..berendezése“ a fóliasátor. A káposzta és a kelkáposzta szabadföldbe már március végétől ültethető. A magvetést a kiültetés Idejéhez kell igazítani. A sima. tűzdelés nélküli palántanevelés jó 6 hetet igényel, ezért a magot február 10. körül kell elvetni. Később a palántanevelési idő már csak 4—5 hét. A korai szabadföldi termesztésű karalábé megköveteli, hogy március 20. körül tűzdelhető palántáink legyenek. A korai fajták, kis lombjuk miatt 25X25 cm-es területtel megelégednek. A január végén vetett magból kikelt salátapalántákat a szabadba március vége felé ültetjük ki. Zellert csak palántázva szaporítunk. A márciusi vetés csak júninsi ültetést tesz lehetővé. Ennél későbbi ültetés nem engedhető meg, mert a növény gyökere nem tud megfelelően kifejlődni. Az ültetésre alkalmas palántának 3—4 lomblevele van. A tormát ősszel vagy tavaszszal szaporítjuk. Tavasszal március folyamán kell ültetni. Erre a célra kb. 20 om hosszú, ceruzavastagságú gyökértörzsdarab vagy talpgyök^r felel meg. Később gyomtalanítjuk és öntözzük. Fejtrágyaként az öntözővízzel együtt kétszeri alkalommal négyzetméterenként 10 grammnyi pétisót is adagolhatunk. MAGDALÉNA VALŠIKOVÄ agrármérnök, kandidátus A GYÜMÖLCSÖSBEN Várhaló, hogy az envhe tél után korábban kezd tavaszodul. lev sor kerülhet olyan munkák elvégzésére Is, amelyeknek ewébként csak áprilisban lenne itt az idejük. Így előbb fejezhetjük be a gyümölcstermő bokrok, almások, a meggy, a cseresznye, a szilva stb. téli lemosó permetezését és metszését. Elvégezhetjük az ú| fák kiültetését és az első talajművelést. Március végén számolnunk kell a kajszi és az őszibarack metszésével, permetezésével is. A különféle munkák elvégzéséhez azonban csak akkor fogjunk hozzá, ha a föld már eléggé megszlkkadt. s így nem gyűrjük meg a talajt. A sárgaméreggel történő permetezéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogv liven késői — rügyfakadás ideién történő — alkalmazása azért hatásos. mert az áttelelt kártevők tápanyagtartalékaikat felélve Ilyenkor lobban sebezhetők. Az utóbbi időben eléggé elszaporodott a kaliforniai naizstetű. Fő szaporodási gócai a különféle bokrok, ezért a fákon kívül a ribizlit, az egrest is jól permetezzük meg Nitrnsan 1.5 vagy Arborol 4 százalékos töménységű oldatával. Az almafajták közül elsősorban a James Grivel-et szereti. ígv annak kezelésére fokozottan ügyeljünk. A permetek meeválasztása az eeves gyümölcsfélék vegetációs ciklusától, az időjárástól és a kártevők által okozott fertőzöttség mértékétől függ. A sárC-Id- illusztrációs felvétele) gamérges permetezéssel egy időben több gyümölcsnemet kezelhetünk. Az almások rügvfakadásakor a bogyósok vegetációs ciklusa ugyan már előbbre van, de mégis egyszerre kezelhetők. Amikor az almások még pirosbimbós állapotban vannak, a bogyósok már virágoznak, Így az Oleoekamet használatával bennük kárt tennénk. Ha a nyesedékét nem komposztálok, akkor égessük el, de közben ügyeljünk aira, hogy kedvezőtlen szélviszonyok esetén gyümölcsfáinkat meg ne perzseljük. Az ősszel kiásott, tavaszi ültetésre előkészített gödrök ab jára fél kilogramm kálisó, ugyanannyi szuperfoszfát, valamint komposzt és érett istállótrágya keveréket tegyünk. Arra azonban ügyeljünk, hogv a facsemeték gyökerének közelébe csak termőföld kerüljön. Több facsemete ültetésénél érdemes azok gyökereit agyagos föld és friss marhatrágya keverékével (ehhez kevés Fundazolt Is adhatunk) becsapóznl. Ültetés után a fákat egy kanna vízzel öntsük be. Nézzük át és ellenőrizzük a sövények támrendszereit. Javítsuk ki a vezetékeket, lazítsuk fel a teljesen vagy részben benőtt kötéseket, s erősítsük fel az új hajtásokat. Itt az első talajművelés ideje. Amennyiben ősszel a szántást hantosán hagytuk, most fogasolással kiegyenlíthetjük a talait. Ha az elmúlt ősszel a megfelelő menynyiségű kálium és foszfor tartalmú műtrágyákat, valamint a szükséges mennyiségű N-műtrágya egyharmadát kiszórtuk, akkor most csak a következő egvharmad résznyi nitrogén tartalmú műtrágyát kell kijuttatni; ez például a 27,5 száza“ lékos LaV-bóI 100 m2-ként 2—3 kilogramm. Abban az esetben azonban, ha csak most akarunk NPK-t vagy GVH-t kijuttatni, akkor 100 maként 10 kilogrammal számoljunk. Mikroelemhiány esetén szórjunk ki Cereritet is. Most kell elhatároznunk azť is, hogy az év folyamán kertünket teljes egészében vagy csak a fák alatt akarjuk-e füvesíteni. Amennyiben még a fák alatv ti sávot sincs szándékunkban füvesíteni, akkor a könnyebb művelés érdekében gyomirtót alkalmazhatunk. A hónap végén —ha fejlődésük megindult — elkezdőik; hét a barackfák metszése. A kajszinál éppen csak a fa koronájának közepét besűrítő vesz. szőkét, ágakat vágjuk ki. Ha úgy gondoljuk, hogy a másodrendű elágazások képzése nem elégséges, akkor az oldalhajtásokat majd csak júniusban kell lerövidíteni. Az őszibarackfák esetében most — a rügyfakadás idején — csak az elszáradt, beteg részek eltávolításával és a szeptemberi metszések kiigazításával foglalkozzunk. A fő metszést ugyanis a vegetációs idő alatt — tehát leveles állapotban — végezzük el. Azok a wümölcsészek, akik viszont más véleményen vannak fa vegetációs időben valő metszésnek nem hívei), márciusban hajtanak végre alapos metszést. amely lényegében abból áll, hogy az összes gyenge, ceruzavastagságot el nem érő vesszőt, tőből eltávolítják. A fa nagyságától és erőnlététől függően 100—150, 40—50 cm hosszú termővesszőt hagynak. Ügyeljünk az oldalágak fejlődésére, a katlankorona kialakítására, s óvjuk fáinkat a felkopaszodástól. A metszésék elvégzése után hozzáfoghatunk a tafrinás levélfodrnsodás fertőzésének megelőzéséhez. A gomba a talajban telel át, s tavasszal igen korán már 4—5 C-fokos hőmérsékletnél fejlődő- és fertőzőképes. A fertőzés veszélye akkor nagy, ha a csapadékos időszakot párás, meleg Idő, majd esővel járó lehűlés követi. Az idei enyhe tél után fokozott fertőzésveszéllyel kell számolnunk. A tafrinás levélfodrosodás ellen 3 százalékos Kuprikol oldattal védekezhetünk. Amennyiben az almafák lombozata már korán megjelenik, akkor a lisztharmat és a varasodás ellen Is permeteznünk kell. A hőnap folyamán faiskolai munka Is akad. A szemzések feletti vad részeket lemetéljük, a kitermelt vagy beszeržett alanyokat leiskolázzuk, s a tavaszra tervezett oltásokat és átoltásokat Is megkezdjük. BELUCZ JANOS agrármérnök, kandidátus A SZŐLŐBEN Március a szőlő metszésének fő Időszaka.' Az erős téli fagyok veszélye elmúlt, s könnyen megállapítható, hogy a szőlőtőkék hogyan telelnek, a rügyeket nem károsították-e az erősebb téli lehűlések. Metszéskor vegyük figyelembe a szőlő életkorát, hiszen a legtöbb figyelmet és gondosságot a fiatal tőke kialakítása igényli. Helyes nevelésével, alakításával a tőke termőrefordulásának Ideiét, termőképességét és élettartamát nagymértékben befolyásolhatjuk. Az első három évben úgynevezett nevelő metszést végzünk. melynek során a tőke kellően megerősödik, így a későbbiek folyamán termőképessége megfelelően kibontakozhat. A telepítés évében a veszszőn egy világos rügyet hagyunk. A második évben levő szőlőknél a világos rügyből kifejlődött vesszőt kétrügyes csapra metsszük vissza. A kétrügyes csapra metszett fiatal tőkéket az egyenletes fakadás érdekében ú)ra kupacoljuk fel. Az első két évben a minél fejlettebb haltások nevelése le■en a cél. A harmadik évben megkezdjük a választott művelési módnak megfelelő tőkeforma kialakítását, fgy a tőkék metszését Is ennek megfelelően végezzük. A középmagas és magas művelési módoknál kialakítjuk a törzset, erős növekedés esetén pedig a korüonkar vagy szálvessző egy részét is. Törzs kialakítására legmegfelelőbb a közepes — ceruzavastagságú — sűrű szövetű vessző. A törzsnek egyenesnek, simának és sebhelyektől mentesnek kell lenni, hogy a későbbiek folyamán a tápanyagok áramlása zavartalan legyen. A törzset 30—40 centiméterenként kötözzük a karóhoz. Fiatal tő- , kén mindig csak annyi rügyet hagyhatunk, amennyi a hajtását a tőke kellő erősségűre tudja kinevelni. A fiatal tőkék túlzott megterhelése fejlődésük visszaesését okozza. Termőre fordult szőlőben a termőre metszést a fajtának, és a művelésmódnak megfelelően végezzük (lásd a februári tennivalókat), miközben annak érdekében, hogy a tőke a választott művelésmódnak megfelelő alakban maradjon, alakftómetszést Is végzünk. Metszéskor minden egyes szőlőtőke állapotát vegyük szemügyre. Hogy a tőke áttekinthetőbb legyen, először a múlt évi letermett szálvesszőket vagy termőcsapokat vágjuk le, majd a kellő helyen új szálvesszőket vagy termőcsapokat metszünk. A felesleges vesszőket néhány milliméteres csonkra mindig tőben vágjuk, hogy kihajtani ne tudjon és a seb gyorsan bef orrad jón. Az elszáradt, beteg részeket az egészséges részig vágjuk vissza. Az 1987-es évben teljes fagykárt szenvedett szőlők elfagyott tőkerészeit vágjuk le, majd alakítsuk ki az új termőalapokat. A metszést a rügyek duzzadásáig Igyekezzünk befejezni, mert az erősen duzzadt vagv fakadó rügyek könynyen megsérülhetnek vagy letörhetnek. lepereghetnek. A metszéssel egyidejűleg a harmatgyökerezést, valamint a nyakvesszük eltávolítását is végezzük el. Fejezzük be a szőlő nyitását. Vigyázzunk, hogy nyitáskor a vessző vagy maga a tőke ne sérüljön meg. Az ősszel lehúzott szálvesszőket óvatosan takartuk ki, és emeljük ki a földből. A nyitással egyidőben futtassunk ki nitrogén-műtrágyát. A tőkék növekedését figyelembe véve. áranként 3—5 kg mészammúnsalétromot vagy 3—7 kg kénsavas ammóniát dolgozzunk a talajba. A szálvesszős művelésű ültetvényekben a nedvkeringés megindulása után íveljük, és kötözzük le a szálveszszőket. A hallftást óvatosan végezzük, nehogy a szálvesszők eltörjenek. A hiányzó tőkéket pótoljuk. Az új telepítéshez megforgatott talajfelüietét simára egyengessük el. ha kell dolgozzunk be talajfertőtlenftőt a földbe, majd a választott művelési formának megfelelő távolságra tűzzük ki a sorokat és a tőkék helyét. A tőkehely ktlelölésére célszerű flltetőzslnftrt vnev ültetőhuzalt használni, amelyen a tőkék helyét előre tnovielöliílk. A háztáji szőlőben ievmegfeleiőbb a 160— 200 cm-es sor-. (-Id- illusztrációs felvétele) illetve a 80—120 cm es tőketávolság. Március végén megkezdhetjük az elkészített szőlőoltváiiyok előhajtatását. Az előhajtatő helyiség világos, jól fűthető és szellőztethető legyen. A hajtatás kezdőhőmérséklete 30 —34 C-fok. amit három-négy nap múlva 24—26 C-fokra állítunk be. Ezt a hőmérsékletet az előhajtatás befejezéséig kell tartani. A levegő páratartalmc 85 százalék legyen. Ezt a padlózat, a ládafal rendszeres permetezésével érhetjük el. Rendszeresen szellőztetünk. Közvetlenül a hajtatás megkezdése előtt — hogy tartalmuk gyorsabban felmelegedjen — a ládákat célszerű meleg vízzel megloicsolnl. A BOROSPINCEBEN Most már fejezzük be a borok második fejtését. Utána az egyszerű, könnyebb borok elérik fejlődésük tetőpontját, s kellemes, üde, friss ízűek lesznek. Az Ilyen borokat most már üvegedényben, demizsonban kell tárolni. Az egyszerű, könnyű borok többször fejtve és levegőztetve hamar elvénülnek. — üressé válnak. Ä pincében üweljünk a rendre és a tisztaságra. A borok fejlődését rendszeres Ízleléssel ellenőrizzük, ha kell, töltögessünk. Ne feledkezzünk meg az üres hordók és a pince kéne zéséről sem. A kiürített hordókat, edényeket hideg vízzel gondosan mossuk ki. Az üvegedények nem igényelnek különösebb gondozást, jól tisztfthatók. Ebből a szemnontból lóval igényesebbek a fahordók. A seprő kiöntése után az akonanyíláson át hektoliterként öntsünk a hordóba 8—10 1 vizet, majd henpervetve — közben a két vége felé billegetve — lói rázzuk össze, hogv a hordó belső falát lemossuk. Utána a hordót szájával fordítsuk lefelé, hogv a vfz kifolvlon Ezt a folyamatot addig kell ismételni, amíg a hordóból kifolyó vfz tiszta nem lesz. Az egészséges hordó múlásához nem kell forró vizet vagy kavicsot használni. mert a kavics a hordó belső falán levő összefüggő borkőréteget megsértheti. Az összefüggő borkőréteg a jől előkészített hordó egyik ismertető jele. s a bor minősége szempontjából kiegyenlítő szerepe van. Ismert tény. hogy az előzőleg fó borral töltött hordő a később belé töltött rosszabb minőségű borra javító hatással van: sajnos ennek fordítottja is igaz Ideális volna, ha a kistermelők pincéjében is volna rizlinges. traminos. muskotályos stb. hordő, amelyben minden évben ugyanaz a fajta bor érne. Mo$ás után az üres hordók belső állapotáról legjobban kivilágítás révén győződhetünk ■meg. A megrenedezett borkövet a hordóból tanácsos eltávolítani, mivel a repedésekben viszszamaradt élesztő vagy bor kitűnő táptalajt nyújt a káros mikroorganizmusoknak, így penészedés. ecetesedés léphet fel. A kitisztított hordó egészségi állapotát végül szaglással ellenőrizzük. A kimosott hordót kéthárom napi szikkasztás után bekénezzük (hektoliterenként egy kénszeletet használunk), maid jól bedugva tartiuk. A hordót két-három napnál tovább ne hagviuk kénezetlenül, mert penészedik később Dedlg dohos lesz. A vizes hordót nem atáulatos kénezni. mert a keletkező kénsav a hordó falát megtámadja A kénezés Ideiét, mivel az üres hordók kénezését havonta meg kell ismételni, Irluk fel a hordóra fgv azt nem felefthetiük el. KORPÁS ANORÄS agrármérnök
