Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
1988. febrnár 28. SZABAD FÖLDMŰVES 11 KOMMENTÁR Üi természetvédelmi törvény készül Már régen túljutott az emberiség a fejlődés azon szakaszán, amikor a tudományos-műszaki haladás vívmányainak széles körű gyakorlati alkalmazása a számos pozitívam mellett csak enyhébb környezeti ártalmakat okozott. A nemkívánatos természeti és környezeti változások különösen az ntőbbi néhány évtizedben szinte az egész világon az előtérbe helyezték az ökológia témakörét. Akarva-akaratlan mindenütt, társadalmi rendszertől, földrajzi helyzettől függetlenül, felvetődik a kérdés, hogy mit kell (ene) tenni a környezeti ártalmak |elentős csökkentése és az ökológiai katasztrófa megelőzése érdekében. Az emberiség jövőjét tekintve meghatározóan fontos feladatot Jelent, hogy eredményesebbé, az eddiginél hatékonyabbá tegyük a természet- és környezetvédelmi tevékenységet Sajnos rohamos gyorsasággal és egyre nagyobb mértékben elszaporodtak az emberi egészségre ártalmas különböze anyagok, s Így napjainkban már létkérdéssé vált, hogy gátat tndnnk-e szabni a víz-, a talaj- és légszennyeződésnek. A civilizációs ártalmak következtében a természet öntisztulási folyamata nemcsak lelassult, hanem több helyen szinte teljesen lehetetlenné Is vált Az alapvető környezeti elemek túlméretezett szennyeződése az egész emberiség jövőjét veszélyezteti. A világhírű tndósnk, a lövőnkért aggódó szaktekintélyek már Jó ideje szorgalmazzák a nemzetközi természet-. Illetve környezetvédelmi együttműködés továbbfejlesztését, valamint szorosabbá tételét. Az új, Jól bevált környezetvéde'mi módszerek és megoldások szélesebb kört! gazdasági hasznosítása számos probléma gyorsabb ütemű megoldását Jelentené. Az elképzelések megvalósítása azonban — különböző okok miatt — gyakran Jelentősen eltolódik vagy teljesen lehetetlenné válik. A szakirodalomban szép számmal találunk megdöbbentő adatokat. Az együttműködés szorgalmazása nem véletlen, hiszen a természet- és környezetszennyezés, valamint az egyre nagyobb mértékű elsivatagosodás következtében világméretben évről évre csökken a termőföld nagysága, míg bolygónk lakóinak száma gyors ölemben növekszik. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezeti kormánytanácsadóinak rendszeres ülésein a szakemberek állandóan figyelmeztetnek a kölönböző veszélyekre, értékelik és felmérik a természetvédelmi tevékenység hatékonyságát, s nem utolsósorban szorgalmazzák a globális Jellegű problémák orvoslását. Társadalmunkban a szervezett természet- és környezetvédelem már több évtizedes múltra tekinthet viszsza. Az elért részeredmények ellenére azonban korántsem lehetünk elégedettek az Ilyen Jellegű tevékenység hatékonyságával A Jelenleg érvényben levő természetvédelmi törvény még 1955-ös keltezésű, Így valóban elérkezett az ideje felújításának, az Ismert problémák szervezett, inézményesftett társadalmi megoldásának. Szlovákia területével kapcsolatos Jelenlegi és távlati teendőket tavaly hagyta Jóvá az SZSZK kormánya. A természet- és környezetvédelem hatékonyságának fokozása érdekében államunk az ezredfordulúig hozzávetőlegesen százmilliárd koronás anyagi befektetéssel számol. Az anyagi eszközök biztosítása nagyon fontos, ám nem oldja meg a legnagyobb problémákat és nem szavatolja a Jobb eredmények elérését. Ehhez lényegesen többre: gazdasági szemléletváltásra van szükség. Számos fejlett országban — példán! Japánban — már régen felismerték, hogy a környezetvédelem nem korlátozója, hanem ellenkezőleg. serkentője lehet a gazdasági fejlesztésnek. Az ilyen Jellegű beruházásokat nem nyűgnek, hanem kifizetődő befektetésnek kellene tekinteni ... (Fotó: Pomichal Rlchárd) A természet- és környezetvédelem hatékonyságának növelését szorgalmazó hazai törekvést tanúsítja az új állami törvény tervezete, amelyről az SZSZK Művelődést Minisztériumának képviselői a közelmúltban tájékoztatták az úlságtrúkat a szlovákiai fővárosban. Amint azt dr. Tozef Kiinda, az SZSZK Művelődési Minisztériumának helyettes osztályvezetője hangsúlyozta, az előkészületben levő természet- és körnvezetvédelml törvény összeállítását és megfogalmazását hosszas kutatómnnka és számos felmérés előzte meg. Az elsődleges cél, hogy a hozzászólások és Javaslatok figyelembevételével, a végleges megfogalmazás és hatálybalépés ntán megteremtsék az átfogó természetvédelmi tevékenység logl. gazdasági és szervezeti alapteltételeit. Az új törvényjavaslat a jelenleginél egyszerűbben és főleg konkrétabban fogia megszabni az állami szervek képviselőinek, a nemzeti bizottságoknak, a különböző termelési-gazdasági egységeknek, vállalatoknak. valamint az állampolgároknak a környezetvédelmi feladatait, illetve köte'ességeít. A törvényjavaslat meghatározza és pontosltfa az Állami Természet- és Környezetvédelmi Felügyelőség képviselőinek tevékenységét, rögzíti a természetbe való beavatkozás feltételeit, s külön tárgyalja a különböző fellegit szabálysértések esetén kiszabható büntetések összegét. Ezenkívül a természetvédelmi tálegységeV dolgozóinak munkájával kapcsolatos tennivalók is részletesen benne foglaltatnak a javaslatban. Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma képviselőinek tájékoztatása szerint az előkészületben levő törvényjavaslat végleges ihegtogalmazásánál figyelembe fogják venni a széles körű társadalmi és szakmai értékelés során tapasztaltakat. Ezért a szakemberek támogatásában és észrevételeinek, módosításainak felhasználásában bízva a minisztérium képviselői a megszokottnál korábban közzé tették az előzetes törvényjavaslatot. Csak a véleményezés időszakát követően fogják az SZNT képviselőt, valamint a kormány Jogalkotó tanácsának tagjai megtárgyalni a javaslatot. Az állami természet- ég környezetvédelemről szóló törvény előreláthatólag 1990-ben lép hatályba. A környezeti ártalmak csökkentése és a Jelenlegi kedvezőtlen he'yzet orvoslása nagyon összetett és bonyolult feladat. Az ú! törvény természetesen nem oldhatja meg egyszerre a különböző problémákat, de minden esetben felentős mértékben elősegítheti в körnvezetvédelml tevékenység hatékonyabbá tételét, a szennyezések mértékének csökkentését. BÁRDOS CYÜLÁ JEGYZET Változatok szolgáltatásokra Mennyit ér és meddig él a tölgyfa szakemberek a savas esőkben keresik ennek az okát, mások a talajvízszint süllyedésében, a csatornázások és !ecsapolások következményeiben, a fokozott legeltetések által okozott károkban, s esetleg a fajta biológiát kimerülésében látják a bajok forrását. » A lényeg az, hogy a tölgyerdők és a »fák fokozott védelmével, a hajtásról, magról történő állományfelújftással. egészséges génbankok létesítésével próbálják megmenteni ezt a gazdasági és ökológiai szempontból igen fontos és jelentős fajt. Érdekes megemlíteni, hogy a kocsányos és a kocsánytalan tölgy vágásérettségét száznegyven-kétszáz esztendőben határozzák meg. Egy-kél centiméteres átmérőjű vagy ezen fetflli fa eszmei értékét hozzávetőlegesen kétezer korona körül határozzák meg. De ha a fa erdészeti kihágásának minősülő cselekedet áldozatául esett. Jóval többszörös értéket képvisel, és akár börtönbüntetés kiszabását is lehetővé teszi a törvény. Az erdőállomány megőrzését, védelmét és fejlesztését szabályozó, az ésszerű és gazdaságos fakitermelést, az ökológiai egyensúly megőrzését párt- és kormányhatározat, tehát törvény Irányozza elő. Eme törvény előírásainak szelleme lengte körül a kelet-szlovákiai erdészeti dolgozók közelmúltban Hnroonnán (Humennél megtartott munkaértekezletét. Az ollvazöld egyenruhába öltözött teremnyt szakember többek között az erdőállománnyal kapcsolatos Időszerű kérdésekről tárgyalt. Az erdők érdekében történő energikus fellépést jellemzi, hogy a törvény Kelet-Szlováklában az utóbbi években elég nagy kiterjedésű területeket nyilvánított állom! rezervátummá. Sőt, a Kelet-Kárpátok és VI- horlát egyes részelt külön védett területnek nyilvánították. Ä statisztika! adatok szerint több mint 70 ezer hektár a védett terület és mintegy 00 ezer hektárnyi nagyságú az állami rezervátum. A következő években újabb tizenkét erdőgazdasági körzetben betiltják a fakitermelést. és csak a növénytakaró higienlzálása Igényelte vagy a természeti károk okozta részleges kitermelést engedélyezik. Az évek során nem kívánatos Irányban alakult át a természet, felgyorsultak az eróziós folyamatok, degenerálódott vagy eltűnt a növénytakaró, szárazabá vált a | mikroklíma és rohamosan csökken a biológiailag értékes termőréteg. A törvény előfrásai nemcsak az erdőállomány egészével kapcsolatosan Intenek kíméletre, hanem nagy gondot fordítanak az egyes fák, csemeték, hajtások, tehát a* egyedek védelmére is. jellemző, hogy a Hornomat tárásban a kontinentális méretekben veszélyeztetett tölgyfafalták külön védelemben részesülnek Például a Rožok 07,13 hektáros nagyságú tölgyfaerdőt 1970 ben nyilvánították állami rezervátummá A kocsányos és kocsánytalan tölgy, a cser. eddig még pontosan nem tisztázott okok miatt és körülmények folytán helyenként tömegesen pusztulni kezdett. például e Homonnái és Rozsnyói (Rožňava) járás egyes (Vass Gyula illusztrációs felvétele) részein, do másutt Is. Egyes Az erdőgazdaságban az érvényes előírások az őshonos fajok védelmét vagy vlsszahonosítását irányozzák elő az egyes övezetek sajátosságainak figyelembevételével. Más szóval: megszüntetik például a fenyöfélék erőszakos betelepítését a bükk és a tölgy övezetébe, s az ezzel Járó degenerálódó tényező aktlvtzálódását. A rezervátummá nyilvánított területeket szigorúan ellenőrzik és állandó megfigyelés alatt tartják. El kell mondani, hogy egy hektárnyi területen a rezervátumban 750 köbméternyi fa van, míg a közönséges erdőben, ahol fakitermelés folyik, mindössze 200—300 köbméter. Hazánkban a fakitermelés éves ütemterv alapján történik. Évente 18—19 millió köbméter fát termelnek ki. A mennyiség tovább már nem növelhető, hiszen könnyen kiszámítható, hogy hány évre van szükség egyegy állománynál, amíg a vágásra sor kerülhet. A jelenleg még nem, vagy alig hasznosított vékony faanyag, gally nagyobb mértékű feldolgozásának lehetőségével bővíteni kell az energetikai célú felhasználást. Kelet-Szlováklában sok a fiatal erdő. közel 10 ezer hektár, több aiint 3 millió köbméter fával. Az erdészekre itt le a magas (okú szakmai elhi vatottság jellemző, különben az ideálisnak éppen nem mondhaő munkakörülmények miatt nem választanák ezt a pályát. A vállalati gazdálkodásben ez erdészek is komoly szerepet szánnak a bérgazdálkodásnak, a szociális ellátás körülményét Javításának. Az erdöművelö munkásokat autóval viszik a munkaterületre, ahol korszerű gépek segítik tevékenységüket. Az üzemi étkeztetés felételelt Is mindenütt megteremtették. Ennek ellenére el kell mondani, hogy a 15 ezer embert foglalkoztató vállalatnak Kelet-Szlováklában nagy gondot jelent, hogy a szakmán belül legalacsonyabb a bérszínvonala. Amint azt Andrej 2iga, a kerületi erdőgazdaság Igazgatója elmondotta, az ötéves tervidőszak teladatat Igényesek, de teljesítésük nem lehetetlen. A valóra váltás az erdőgazdaság dolgozóin múlik. Az együttes cselekvés eddig is hajtóereje volt és remélhetőleg a továblakban Is lesz a gazdaság jövedelmezősége növelésének. A vállalati kollektíva tagjainak közös erőfeszítésére van szükség, hogy meg tudjanak birkózni a felmerülő nehézségekkel. ILLÉS BERTALAN Még valamikor a tavalyi nyár végén történt. Galántán (Galanta) /áriam — átutazóban, egy szombati napon —, s betévedtem a Jednota Fogyasztást Szövetkezet bevásárlóközpontiába. Véqignézteni a ctpörészleget, a sport hol mikar, az elektromos dolgokat, végül a ruházati részleg polcainak kínálatát emésztgettem. Télre, ha csak lehet, tavasszal vagy nyáron vásárolj cuccokat', akkor nagyobb az esélyed, Jutott eszembe egyik Ismerősöm gyakorta hangoztatott véleménynyilvánítása. Vásároltam Is, mégpedig egy télikabátot. Vagyishogy... Pénz szűkében lévén — a kiválasztott kabáttal a hónom alatt — azzal a kérdéssel fordultam a elárusítónbhöz, vajon elküldhetlk-e az árut a címemre, egy, Galántától mintegy harminc kilométerre fekvő faluba. Az egyértelmű Igenlő válasz, szá, ami szó, kellemesen meglepett. Megadtam hát rögvest a címet — és valóban Izgatottan vártam a küldeményt. Mert nagyon tetszett a kabát, s örültem, egy gonddal kevesebb, nem kell ezek után futkosnom az üzleteket kabátüqyben. Nem csalódtam: két vagy három napon belül megkaptam a csomagot. Nemrégiben volt egy másik esetem, s tulajdonképpen akkor döntöttem úgy, hogy papírra vetem néhány gondolatomat. A bratislavat Prior áruházban gyakrabban megfordulok, mint a szóban forgó galántat bevásárlóközpontban. Hadd íeqyem hozzá azonnal: a fentiekben említetthez hasonló kényszerhelyzetbe a főváros közismert üzletközpont fában még nem kerültem. Legalábbis ama bizonyos napig. Akkor nézegettem a tévékészülékeket, a magnókat és lemezjátszókat, Jártam a vasedényrészlegen, meg a bútorok ts Jobban érdekeltek, m>nt néhány hónappal azelőtt. Utolsó megállóm a hanglemezrészlegen volt. Kellett oáamennemI A polcokon azonnal észrevettem egyik kedvenc együttesem — hazai kiadású — nagylemezét. S megint akkor mentem lemezfelfedező körútra, amikor éppen másra kellett a pénz. Micsoda mázlii Próbálkoztam a Priorban Is — utánvéttel. A középkorú hölgy elmosolyodott. Hirtelen nem tudtam, arcktfefezését minek vélfem. Mikor pontos lakcímemet kérte, tisztábban láttam: az előbbi mosoly a tenniakarás, a kedvesség jele, nem pedig a lenézésé, a gúnyolódásé. Az elárusító fószándékát megköszönve azért kíváncsiskodtam Is —■ mégis mikorra várhatom a postást a lemezzel? Hát legkésőbb két-három napon belül, hangzott a válasz. Feltételezve, ha egyáltalán elküldik, feladják a lemezt. Ha a nagy sürgés-forgás közepette nem feledkeznek meg rólam. Hiszen annyi a tennivalójuk. Es pont rám fognak gondolniI Éppen énrám. Ezeket már később gondoltam. Es hasonlóképpen elmélkedem manapság. Hogy miért? Mert már vagy három hete várok a lemezre. Ez ideig mindhiába. Azóta már több alkalommal is fártam a Prior áruházban. Láttam, hogy még nem fogyott el a lemez. Még mindig kapható. Megvegyem, ha legközelebb arra járok? De hát várom a postást. Várom, hogy legalább egyszer csöngessen — a Prior áruházban általam megrendelt lemezzel. S közben azért eszembe futnak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások is.., fsusla) A MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ ÚJDONSÁGAI Kiskunságtól a Sárrétig (Szerkesztette: RAKONCZAY ZOLTÁN) A Magyar Népköztársaság Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatala és a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat közös kiadásban Jelentet meg hét kötetet, amelyekből megismerhetők Magyarország védett természeti kincsei. Egy-egy könyv egy-egy országrész területén található tájvédelmi körzeteket, országos és helyi jelentőségű természeti értékeket mutat be. jelenleg az MNK-ban négy nemzet! park és negyvenhat meglévő, Illetve tervezett tájvédelmi körzet található. Sorrendben Dél-Alföld, Észak- Magyarorszég, Észak-Dunántúl, Közép Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél- Dunántúl természeti értékel következnek. Az első kötetben — amelyben tizenhat oldal fekete-fehér és húsz oldal színes melléklet, valamint nyolc ábra található — az olvasó megismerkedhet Dél-Alföld természeti viszonyaival, gazdaság-földrajzi helyzetével, természetvédelmével (növény- és álla világával) és természeti értékeivel, fgy a Kiskunsággal, a puszták világával, az alsó Duna-ártérrel, a Tisza alsó szakaszával, Dr. SZONTAGH PÄL, dr. TÖTH JÓZSEF Erdővédelmi útmutató A könyv már második, átdolgozott és bővített kiadásban jelent meg, amely az elsőhöz viszonyítva hatvannal több állati kártevő és húsz fajjal több kórokozó gomba leírását tartalmazza. Ojnak számit a két veszélyes virágos élősködő fajnak, a faklnnak és a fagyöngynek, valamint a valódi akác mozaik vírusnak rövid Jellemzése. A könyv új formában tárgyalja a vadkárt, s helyet szorít az ablotlkus károk és az erdöpusztulások, kárláncolatok főbb erdőtípusok szerinti leírásának. Külön fejezet ismerteti a megelőzés, az elhárítás és a gyógyítás lehetőségeit. Az alapvető megismerést huszonnégy színes felvétel és százötven ábra, zömében fekete-fehér felvétel segíti. (gcs) t
