Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
< ffö]°j @ g 5 Itennivnlók! A növényvédelemben Az őszibarack egyik legvexző Ilyenebb megbetegedése, a lovélfodrosodás ellen rügypattauásszak a korai kitavaszodás esekor permetezünk. Ez az Időién már március második (elé ben bekövetkezhet. A permetezésre kén- vagy réztartalmú készítményeket használhatunk. A legúfahh vizsgálatok szerint leg)obb eredményt az 1 százalékos Kuprikol 30 ad. de nagyon fontos kivárni a megfelelő fejlődési szakaszt, amikor a rügyek már duzzadtak, de még nem fakadnak. Aki annak ellenére, hogy a gyümölcsfák téli lemosó permetezését az egész tél folyamán el lehetett végezni, még nem permetezett, akkor ezt most Oleoekamettel elvégezheti. E készítmény alkalmazását viszont nem kell elsietni, mert az almafák plrosbimbós állapotáig (kb. április közepéig) nyugodtan használható. A korábban fakadó gyümölcsfajokat viszont ezzel a készítménnyel is korábban (röviddel a rügyfakadás után) permetezzük. Márciusban még nem késő mélyen leásni vagy összegyűltéül és komposztkészltésre felhasználni a lehullott lombot amely veszélyes fertőzési forrásként szolgálhat. Az olyan telelő kártevőket, amelyeket a télt permetezés nem pusztít el, a fákról eltávolítjuk. Az aranyfarú lepke hernyófészkelt. a monlllamúmlákaP a Usztharmattal fertőzött hajtásvégeket falmán és ribiszkén) lemetsszük és elégetjük. Ugyancsak a metszésnél bukkanhatunk rá az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyóira. Ezek ugyanis fekete falú járataikban a 2—3 éves vesszőkben telelnek A károsított vesszőt addig metsszük, amíg el nem jutunk az egészséges részig. A lemetszett ágrészeket pedig eltüzeljük. Ha a feketeribiszke metszésekor a fiatal hajtásvégeken duzzadt és feltűnően gömbölyű rügyeket találunk, akkor ezeket távolítsuk el. bennük ugyanis a ribiszke gubansatka egyedel telelnek, s később a megtámadott rügyek pusztulását okozzák. Mivel a téli lemosó permetezés a lombosfa-fehérmolv fehér szövadékgubóban telelő bábjait sem pusztítja el, azokat a fék törzséről, ágairól műanyag kefével távolítsuk el. A málna metszésekor a tavalyi vesszőkön kisebb-nagyobb duzzanatokat figyelhetünk meg. Ezekben az ún. gubacsokbnn a málnagubacsszúnyog lárvái telelnek: ezért ezeket is vágjuk le ős tüzeljük el. A gyümölcsfák metszásável kapcsolatban megjegyezzük, hogy az őszibarackot a tavaszt fertőzési veszély mlatit jobb csak a rügyfakadás után metszeni. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyója (A szerző felvétele) A zöldségfélék közül elsősorban nz áttelelt fokhagymát kell a fokhagymalégy ellen kezelni. Mivel a legyek na-”on korán repülnek és rakják le petéiket, a kezeléssel ne váriunk. Erre a célra Metation E 50 (0,1 %), Sóidén (0,2 V»), Diazinon 60 ЕС (0,1 %| vagy Basudln 60 ЕС (0,1 %) használható. A Metatlonnal csak permetezünk, a Soldeppel csak beöntözllnk, a másik két készítménnyel permetezhetünk és beöntözhetünk is, s a kezelést egyszer vagy kétszer megismételtük. A tavaszi fokhagymát a fonálférgek ellen érdemes csávázni. Erre az 3 százalékos Sulkát használhatjuk. A megtisztított fokhagymagerezdeket az előkészített oldatban 6—12 óráig állni hagyjuk, utána megszárftjuk, és rögtön elültetjük. A palántanevelésnél ügyeljünk arra, hogy a kikelt növónykék elegendő fényt kapjanak. A helyiségben rendszeres szellőztetés mellett tartjuk az előírt hőmérsékletet. Ugyanez vonatkozik a korai haitatott felessalátára Is. Itt a kiadós szellőztetéssel elsősorban a salátaperonoszpöra ellen harcolunk, mivel az étkezésre szánt tejessalátát ez ellen a kór elten nem szabad permetezni. Maflák György agrármérnök VÁLASZOLUNK Régi olvasónk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogyan orvosolja a juhállományban évről évre fellépő „gyapjúevés"-!. Egyes tenyésztők a juhok „gyapjúevése“ által jelentős haszontól esnek el, hiszen a megrágott mocskos gyapjú használhatatlan, értéktelen. A „gyapjúevés“ tünetként jelentkezik, önmagában nem nevezhetjük betegségnek. A szakirodalom allotiiophagla címszó alatt Ismerteti. Okozhatja só, kalcium, foszfor, cink, réz, kobalt, esetleg A-, D-, H-, E-vttaminok hiánya. Kiválthatják takarmányozási hibák, helmlntózlsok (bél- és tüdőférgesség stb.j, ketózis fez különösen a vemhes anyaállatoknál jelentkezhet gyakran), csontlágyulás (angolkór) és csontritkulás is. Az állatok sokszor a kénhlányt Igyekeznek a gyapjú rágásával, evésével kiküszöbölni. A gyapjú képződésével a kén ugyanis elengedhetetlenül szükséges. A szűk élettér, a téli zárt tartás, a legelő hiánya a juhokat fogékonnyá teszi — különösen a fiatal állatokat — e rossz szokásra. A takarmányozási hibák, betegségek jelentkezését egy, sőt két hőnappal később is követheti, ezért a valódi kiváltó ok nagyon gyakran rejtve marad. Idült, hosszú lefolyású tünet, s ha ezen felül rossz szokássá válik, az egész állományszinten állandósulhat. Orvoslása hoszszadalmas. sokszor csak a zöld takarmány és a legeltetés szünteti meg. Lényeges azonban a megelőzés A juhállományt a téli szállásolásra fel kell készíteni; legeltetni a lehető legtovább kell. A késő őszi napokban az állatorvos tanácsai szerint adagoljunk helmlsan-t (esetleg Fembton-t), hogv az állatokat a belső parazitáktól megszabadítsuk. Fenoform forte 0,25—0,30 százalékos oldatában való fürdetéssel a külső paraziták (kullancs, rühatka, (uhtetü) okozta nyugtalanságot és az esetleges gyapjúhullást előzhet fűk meg. (Külön felhívnám a figyelmet a vizek védelmére, a Fenoform hatóanyaga ugyanis Ivóvízbe, patakba, stb. jutva veszélyes lehet. Ezért a juhok fürdetését olyan helyen végezzük, ahol a vizek mérgezését biztosan kizárhatjuk. A téli hónapokra az állománynak megfelelő mennyiségű száraz, jó minőségű réti szénát, ezen felül száraz lucernát vagy zsenge szárított csalánt biztosítunk. (Ügyeljünk arra, hogy a széna ne származzon tocsogós, ártéri rétekről, mert májmétely és más férgesség forrása lehet.) Szerezzünk be takarmányrépát, magas -béta-karotin tartalma miatt pedig ajánlom a kevésbé értékelt sütő és takarmánytököt. Az állománynak biztosítsunk nyalósőt Is. A kereskedelemben kapható speciális nyalósó helyett esetleg a házilag készített is megteszi. Elengedhetetlen a jó minőségű, kellő mennyiségű Ivóvíz. Abraktakarmányból egyedenként napi 0,3 kg-ot számíthatunk. Ezt a mennyiséget azonban szükség szerint módosíthatjuk. A takarmányt vitaminkészítménnyel egészítsük ki. Ne feledkezzünk meg a juhok téli mozgatásáról sem. A takarmányadagokat a vemhes állatoknál a vemhesség előrehaladtával az állatok szüksége szerint (akár az eredeti adag egyharmadávat is) emeljük. Ilyenkot különösen ügyeljünk konyhasó-, kalcium-, foszfor- és rézigényük fedezésére, ugyanis a vemhesség előrehaladtával ezekre az ásványi anyagokra egyre nagyobb szükségük van, s hiányuk súlyos következményekkel tárhat. Állatorvosi recept ellenében a gyógyszertárakban beszerezhetők az Ivóvízben adagolható vl. tamlnok (a Combinál A. Combinál ADü, Combinál E, Combinál Selevit stb. formájában). Ezeket az állományt ismerő állatorvos tanácsai szerint adagoljuk, mert a szükségesnél nagyobb mennyiségük szintén állategészségügy! problémát okozhat. A rossz szokással bíró állatokat lehetőleg már ősszel különítsük el, vagy selejtezzük ki. Különösen a vemhes állatokra ügyeljünk, ugyanis az előrehaladott vemhesség alatt a ketózis könnyen kialakulhat. Ennek bekövetkeztét Prodigestan időnkénti adagolásával valószínűleg elkerülhetjük. A takarmányadagokat lehetőleg hirtelen, egyik napról a másikra, ne változtassuk meg. Ha az elmondottakat betartjuk. akkor a juhok ..gvanlúevése“ minden bizannval elmarad. Dr. Sztrnhár Győző 4 tTiir—И DunaszerdahelyrőJ (Dunajská Streda) Csallúküzkürtre (Ohrady) kanyargós út vezet. Az autós, ha nem akar feleslegesen kockáztatni, bizony gyakran lassítani kényszerül, közben pedig szétnézhet a tájon. Az idei enyhe, csapadékos télben a zöldellö őszi vetéseken, a szántások zsíros, nedvesen csillogó hátán kívül többnyire csak fekete varjakat láthat. Tavasszal azonban megelevenedik a határ. Nemcsak a vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz traktorai, munkásai jelennek meg, de amint az árokparton megnő a fú, ott szorgoskodnak a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége Csallóközkürtl Szervezetének tagjai Is. Kaszálják az országút mellett húzódó keskeny füves sávot. — Bizony környékünkön is kevés a kaszálni való. ezért a kürti embert kaszával a kezééletében — egyike volt a falubéli szövetkezet alapítóinak. — Szervezetünk 1967-ben alakult, л tagok száma tavaly 107 volt: az év végén és januárban éjabb tenyésztők jelentkeztek, s még továbbiakat is várunk. Ha a 14(1 es létszámot nem is. de a 130-asat biztosan elérjük — közli. Kérdésemre, mi okozza ezt a hirtelen megnövekedett érdeklődést (hiszen a tavalyt évre, 1986-hoz viszonyítva, a csökkenés voll a jellemzői elmondja, hogy C9ftllóközkürtön megnövekedett a tyüktenyésztés iránti érdeklődés, ez pedig elsősorban a cslbetápokkal való jó ellátásnak volt köszönhető. (A járásban tehát nemcsak panaszokat, de dicséreteket Is lehet a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalattal kapcsolatban hallani.) jelenleg a faluban 18 „tyúkos“ törzstenyésztő van, akik elsősorban plimu Gaál János, a szervezet ttikára Nemcsak a nvultenvésztessel dicsekedhetnek... ben Csallóköz szerte látni. Elvetődnek Somorjáig (áamorln), Üszorig (Kvetoslavov) is — mondja Gaál János, a SZÁSZ helyi szervezetének titkára, akit január végén kerestem fel, hogy a tenyésztők problémáiról, sikereiről beszélgessünk. János bácsi már nyugdíjas. A szervezet titkáraként 1973 óta dolgozik. Az állattartás sosem volt tőle idegen, hiszen paraszti sorban nőtt fel; szervezési feladatokkal is találkozott már Bugár István, a szervezet elnöke tokát tartanak. — Én eleinte nyuhemsírekkel foglalkoztam, jelenleg pedig kendermagos pllmutokut tartok; 14 tojóm és 2 szép törzskönyvezett kakasom van. Egyre több tagot sikerül meggyőznünk arról, hogy megéri törzskönyvezett kakasokat tartani. Tavaly tavasszal ott voltam Nyitrán (Nitra) a pocsenyenyúltenyésztők országos értekezletén, ahol a csallóközkürtl szervezetet — az eladott nyulak számat tekintetbe véve — (A szerző felvételei) szlovákiai viszonylatban a harmadik helyen értékelték. Vajon sikerült-e ezt a színvonalat 1987 folyamán is tartani? — Kissé keserűen emlékszem én arra a nyitrai értékelésre, ugyanis nekünk ott 513 nyúllal kevesebbet számoltak el. Nem 5403, de 5916 pecsenyenyulat adtunk el a Brankonak, fgy végezhettünk volna a 2. helyen is. Akkor azonban már hiába szóltunk, a helyezéseket már e’döntötték. Járásunk Így is az első lett, s a Branko által adott anyagi Jutalomból szervezetünk Is részesült. Az 1986-os eredményeket ugyan tavaly nem sikerült megismételnünk, de azért nem voltak lebecsülendők, hiszen a felvásárlók tőlünk 5322 nyulat vihettek el. Az Idén azonban már csak 5000 tapstfüles biztosítására vállalkoztunk. Megkérem János bácsit, hogy mielőtt még besötétedne, nézzük meg az állatait. Künn az udvaron néhány felvételt készítek a példásan tisztán tartott gazdaságról, az általa tenyésztett" újzélandi nyulakról és csincsillákról, majd visszatérünk a házba. Éppen arról beszélgetünk, hányán tartanak még a faluban tehenet, lovat és Juhot, mikor kopogtatnak az ajtón, és belép Bugár István, a szervezet elnöke. Szó szót követ, s kiderül, a nyúltenyésztésen kívül más is van, amivel a SZÁSZ helyi szervezete dicsekedhet! István bácsi, aki már 20 éve tölti be az elnöki tisztséget, először csak szerényen jegyzi meg, hogy szervezetük mellett három éve egy 15 agot számláló ifjúsági szakkör is tevékenykedik. A fiatal, 10—18 éves tenyésztők vezetője Váradi Ottó. Később azonban büszkén mondja, hogy náluk a fiatalok érdeklődésére, szorgalmára nem lehet panaszkodni. A 15 éves Váradl Józsi, hogy állatait jobban ellássa, még kaszálni Is megtanult, ami bizony manapság már ritkaság! — közli nem kis elismeréssel Bugár István. A fiatalok szakmai fejlődése érdekében a vezetőség Is sok mindent megtesz. Állatorvost előadásokat szervez számokra, s minden egyes fiatal tenyésztőnek törzskönyvezett nyulakat ajándékozott, azzal a feltétellel,■ hogy a szaporulatból ingyen az újonnan jelentkező fiataloknak is juttassanak. Az elnök végül rátér jövetele céljára: a titkárral a februári győzelem 40. évfordulójának tiszteletére vállalt felajánlásokról szeretne beszélni. Megvitatják, hogy a tagság miben lehetne leginkább a köz segítségére, majd megegyeznek, papír- és vasgyfijtést vállalnak, segítenek a szövetkezetnek a kertészkedőkkel közösen az Idén Is gondozni fogják a temetőt és a köztereket. —ld.^
