Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES. 1988. február 20. A sszonyok csoportja telepedik a /4 vonatfülkébe, mint falusi kispadra, vasárnap délután. Komótosan elhelyezkednek, alma, sütemény kerül az ölükbe, s folytatódik a nyilván már várakozással vagy buszozás közben elkezdett beszélgetés. Kiderül, melyik faluból, hová igyekeznék. Hogy sógornak magas a vérnyomása, hogy verekedés volt a kocsmában. Julis válni akar, mert raftakapta az urát, Tériké most fog érettségizni, szegény Józsi bácsi magára maradt, az a bitang fia feléfe se néz, pedig csak két utca választja el az apja házától. Közben azért olvashat ts az ember, a beszélgetés kedélyes frissesége inkább szórakoztat, mint zavar, de aztán csak bámulok a könyvbe, szemem előtt összefolynak a betűk. Azt hallom ugyanis, olyan egyszerű, és közvetlen hangon, ahogyan a többi számukra érdekes témáról is beszéltek: — Hát, a Valtka is férjhez megy, a Mariskáé. — Fiatalka még pedig. Vagy muszáj neki? — Nem éppen Igaz, hogy ügy maradt, de aztán elvetette. — Miért, ha úgy ts feleségül veszi a legény? — Képzeljétek, szegénykének ikrei lettek volna, hát azért. Várok egy rosszalló szót. egy elképedt felszisszenést, de csak együttérző hümmögés, megértő bólngatás fogadja a bejelentést Én üvöltök fel gonitola'ben. ki. pedek el, s kavarog bennem düh és felháborodás. Közben folyik a szó, hogy Valikáék a családi házban fognak lakni, lesz ott elég hely. hogy milyen ruhája lesz, mekkora lagzit terveznek. „Elvetette, mert ikrei lettek volna", ismétlem magamban és sorra veszem gondolatban barátnőmet, akt büszkén és gondterhelten vállalta két. egyszerre érkezett kisfia gondját a harmadik mellé. Eszembe jut a négyesikrek mamája, akitől az orvosok megkérdezték, hogy meg akarja-e szülni — akkor mén dön>hptett volna másképpen is — őket. Sírt a megdöbbenéstől, de egyben meg is hatódott, s néhány perc pitupmés után már válaszolt is: „Igen, akarom őket." Vajon e mindenki felett szigorúan ítélkező falusi asszonyok miért fogadják el olyan együttérzéssel Valika magyarázatát? Hiszen sem lakásgond, sem a szülőt segítség hiánya nem aggasztja. Lett volna nagymama, mama, akt segít, még ha Valika ftatalka is. Talán az egykéző hagyományok élnek máig ebben a faluban, ahol egy hízott libáért a bába eligazítja a nem kívánatos jövevény „eltávolítását"? Ahol, akt adott magára valamit, csak Farsang idején Ha a ztmankós északi szél ezen a télen nem kergette is a csillogó hópelyheket, a farsang mégis elérkezett. A Csílfzradványi Alapiskolában a komoly munka mellett lut Idő farsangi szórakozásra is: méghozzá Jelmezbál rendezésére. A tanulók nagy izgalommal készítették az ötletes jelmezeket, hogy a zsűri elótt felvonulva várják, kit ll'et meg az elsfi dl). Voltak mesefigurák, például Piroska és a far-A „Kis gazfickók klubja“ A bárt! (Bruty) gyerekek színjátszó csoportja évek óta sikeresen szerepel műsoraival a falu lakossága előtt ök adták csoportjuknak a „Kis gazfickók klubja“ nevet. Vezetőjük Trencstk Mária, a művelődési otthon vezetője. Minden évben új bemutatóval kedveskednek a közönségnek, de szívesen fellépnek a püt rendezvé-Mii tudsz hazánkról? Pionírok raja sietett január 23-án, szombaton reggel a vásárúti iskola pionlrklubjába. A „Mit tudsz hazánkról?“ verseny résztvevői A vetélkedőt a pionírcsapat vezetője, Malus Lenke vezette. A zsűriben az iskola földrajzszakos tanítónője és a kultúrotthon vezetője tette mérlegre a versenyzők tudását. A 3—3 tagú csapatok jói felkészültek, s így a 10 csapatból 4 verseng-A csontkovács Nem hiszem, hogy sok ember akadna, aki ne tudná, ki volt Pista bácsi, a csontkovács. Annak is gyorsan híre keit, hogy meghalt, nincs már, akihez — miután más remény nem maradt — kiugrott csigolyáikat, kificamodott bokájukat helyre rakatni segítségért forduljanak ... Azután suttogni, majd a környékbeli falvakban beszélni kezdték, hogy van ám utóda Pista bácsinak! Tešedlkovoban él, Sókszeldcéltül (Selice) alig egy ugrásnylra. Hát itt vagyunk, a 747-es számú házban, Züizi Bélánál. — Légy szíves, beszélj magadról, vagyis mutatkozz be! egyetlen gyermeket vállalt, s lenézték, akt kettőnek, sőt háromnak ts örült? Akkor — a régi világban — a földet, a vagyont védték, ne aprózódjón, ne osztódjon. De most? A gyermekeiknek „mindent megadó" szülök nemzedéke felmenti önmagát, amiért önző és érzelemszegény utódokat nevelt. „Értük dolgoztunk, hogy nekik jobb legyen“ — hangzik el únos untalan, s körülpárnázoit, széltől védett szobákban, nanpal is lehúzott rolók mellett, tévére szögezett szemmel hevernek a fiatalok, a gyerekek. Nem babát dajkáinak a kislányok önfeledten, nem fözöcskéznek iátékedényekben, s a fiúk sem nyaraalnak kipirult arccal utcahosszat. Érzelmi kapcsolat? Erkölcsi példa? Van eqy törvényünk, amely a nők egészséges felelősségtudatát feltételezve rájuk bízza a döntést: akarnak-e gyermekei. Csakhogy szavak és felvilágosítások hatására sem egészséges felelősségtudat, sem ép anyagi ösztön és érzelem nem keletkezik. Ahhoz meleg és jó családi táptalaj, apai és anyai modell, szoros szülő-gyermek kapcsolat kell. Ahol ez lányozni fog, ott megérhettük — hála a tudomány előrehaladásának —, hogy a Valikák esetleg .,elvetetik* maid akkor is a ielentkező gyermeket, ha a haja színe, vagy az orra formája nem tetszik majd nekik ,.. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET — Itt születtem, peredi vagyok, 38 éves. Szüleim munkáséin berek. Ketten vagyunk testvérek. Nős vagyok, három gyerek apja. A Jednota Fogyasztási Szövetkezetben dolgozom Galántán (Galante) karbantartóként. — Hogyan lettél csontkovács? — A dédnagyapámtól örököltem ezt a „mesterséget“. Hallatlan tapintási érzékkel rendelkezett. Sokan felkeresték abban az időben. Helyben volt, gyorsabban segíthetett, ha embernek, ha állatnak kellett helyre rakni a csontját. Ügy érzem, ezt a képességét én kaptam ajándékba a sorstól, de pontosabb, ha azt mondom, dédnagyapámtől örököltem. Már gyermekkorom 6ta gyakoroltam a ficamodások, kiugrott csontok helyretételét. — Ki volt az első páciensed? — Én voltam, saját magam a páciens is és a csontkovács Is. Helyreraktam a kibicsaklott nyakamat. Addig tapogattam, tekergettem a nyakamat, amíg vlsszaígazítottam. — Látom, tele van orvosi szakkönyvekkel, régi és új gyógymódokat tartalmazó tudományos müvekkel, anatómiai atlaszokkal a könyvespolcod. Te nem vagy orvos. Nem jársz úgy. ezeknt olvasva mint Mikszáth hályogkovácsa? — Nem kontárkodom az 6 dolgukba. Én olyan kiugrott ujjakat, végtagokat, csontokat rakok helyre, amelyek az ő kezelésük mellett és ellenére újra meg újra kimozdulnak a helyükből. És nem is „ajánlgatom magamat“. De fölkeresnek. Jártak itt már Prágából, Plzeftből, vo’tak itt magyarországi orvosok is... Bizonyára vannak korszerű orvosi módszerek és eljárások, amelyek Idővel meggyógyítják a betegeket ,csakhogy a kibicsaklott. kificamodott kéz és láb vagy kiugrott csigolya éktelen fájdalommal jár. És aki ezt nem bírja elviselni, az jön hozzám. — És az miért van. hogy most, Pista bácsi halála után kezdtek rólad beszélni? Azt is rebesgették, csak azután tudott elbúcsúzni az élettől, hogy Neked „átadta a stafétát“. — Azelőtt Is tudtam, amit most. Az ujjficamon kívül helyreraktam mindent. Fölkerestem Pista bácsit, kértem, tanítson meg rá. Huncutul elmosolyodott, s azt mondta: ,no öcskös, itt ez a néni, előbb tedd helyre a térdét“. Én azonnal a he'yére Igazítottam, s még két embert „megorvosoltam“, azután megmutatta, hogyan kell az ujjakat is helyre igazítani. — Én Is adnék most neked egy feladatot. Öt évvel ezelőtt, egy baleset következtében teljesen kifordult a vállam a helyéből. Azóta is sokat makrancoskodik. Most is el van kissé csúszva. Ha yre tennéd? — Köszönöm Csak annyit éreztem, hogy már egyáltalán nem fáj! — Azért az én „kezelésem“ nem pótolja a gyulladáscsillapító gyógyszereket, tornákat és fürdőket! — Mondd, nem érzed kissé különösnek, hogy most, a huszadik század végén, a szédületes tudományos-műszaki fejlődés korában még ilyen nagy népszerűség övezi a csontkovácsot? — Miért? Éppen ma kezdik újra felfedezni a természetes gyógymódokat, a füvek, virágok, teák gyógyító hatását. És jó érzés tudni, hogy megválthatom a fájdalomtól a hozzám fordulókat. Hát mtért ne segíthetnék. ha képes vagyok rá, ha az én ujjaimnak ilyen tapintó, csontokat helyükre igazító ereje ven? — Igazad van. Én is köszönöm, hogy nekem segítettél! NAGY MIHÁLY kas, Hófehérke, Hamupipőke, de volt Ho-ho-horgász Is! A Hóember is ott sétálgatott a meleg teremben. A legnagyobb tapsot doktor Bubó és Ursula nővér kapta, valamint Stan és Pan mókus alakja. Vidáman szórakoztatták a közönséget a bohócok, a virágáruslányok és a táncosnők A fülbemászó zenére aztán mindenki táncra perdült. Kellemes és valódi farsangi hangu’atban telt el a délután. Csfkász Csaba, 8. oszt. tanuló Csllizradvány (Čil. Radvan) nyeln is. Az idén „A szegény molnárlegény“ című mesejátékot adták elő nagy sikerrel. Zsúfolásig megtelt kultúrház tapsolt az élményt adó előadásnak. A gyermekszínjátszó csoportok járási versenyére is beneveztek. Ottani szereplésükhöz is sok sikert kívánunk! Szűcs Márta, Bart hetett az első helyezésért. Végül ez első helyen a 8. B, a másodikon a 8. A. a harmadik helyen pedig a 7. Ä csapat végzett. Mindhárom csapatban csupa lány mérte össze felkészültségét, tudását. Jutalmul könyvet kaptak, bár a többiek sem csalódtak, mert sok új ismerettel gazdagodtak hazánkról. Matus Mónika, 8. A osztály Vásárút (Trhové Mýto) Szikraavatás A Störovói Magyar Tanítási nyelvű Alapiskolában már hagyományosan Major István születésének évfordulóién tartják a szikraavatást, mert a nionírcsapat az 6 nevét viselt. Decemberben most 121 elsős lépett Sikeresen szerepeltünk Engedték meg, hogy megosszam rovatunk olvasóival örömünket A Losonci (Lnčenec) Járási Pionírház Gácson (Halié) rendezte meg a pionírok járási asztalitenisz bajnoksá gát. Mi, a nagydaróci Nálepka Pionfrcsapat asztalitenisz-körének tagjai is beneveztünk a versenybe, amelyet a körzeti verseny előzött meg Füleken (Fílakovo). A körzeti versenyben a szikrák sorába. A kicsik sugárzó arcai vették át a jelvényt és a sztkratgazolványt örvendetes, hogy az ünnepségen egyre több szülő vesz részt, hogy gyermekével együtt élje át ezt az emlékezetes eseményt.. Béres Csilla, 8. C osztály Štúrovo ml lettünk az elsők, a járási versenyen 11 csapat között a harmadik helyen végeztünk, mivel Vass József tanító elvtárs jól felkészített bennünket. (Az elsők a poltárlak lettek.) Nagyon örültünk ennek az eredménynek, a tavaszi szünetben sem feledkezünk meg az edzésről! Ifj. Dórák Béla. Nagydaróc (Veiké Dravce) A lapunk 5. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A balsors tiszta szemmértéket ad." Nyertesek: Bakos Károly, Rozsnyó (Rožňava), Juhos Rózsa, Nádszeg (Trstice) Mácsodi Ferencné, Bátorkeszl (Vojnlce). « Döntések MEGFEJTÉSNYERTESEK